Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Üdvözlöm. Érdeklödni szeretnék a pszichoszomatikus betegségek gyógyitàsa irànt.
Kedves Kérdező!
Az Ön által leírt probléma rendkívül sokrétű lehet. A pszichoszomatikus betegségek esetében a kezelés fokozott körültekintést igényel, hiszen egy már kialakult fizikai állapotról, testi tünetek megnyilvánulásáról van szó, melynek hátterében pszichés okok húzódnak meg. A pszichoszomatikus zavarok megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen a pszichés nehézségek történetére, kialakulására, fennállására, jelen állapotára fókuszált problémafeltárás, valamint a jelen szomatikus panaszok súlyosságának, előfordulási gyakoriságának megismerése és megfelelő szakorvosi kezelése. Ebben a helyzetben célravezető lehet a kialakult szomatikus panaszok szakorvos általi ellátása, a lelki tényezők, pszichés nehézségek pszichológus általi kezelése.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Üdvözlöm!
Jelenleg 7 hetes terhes vagyok. Ahogy megtudtam hogy állapotos vagyok egyből csökkentettem a gyógyszer adagomat. 0.25 frontin felére és most a negyedére csökkentettem. Napi 3x ez mellé fél coaxil 1x. A kérdésem az lenne hogy mennyire befolyásolja a magzatot? Születhet egészséges kisbabám? Azt is olvastam hogy nem jó ha szorong az anyuka mert a babának nem jó. Viszont nem megy olyan könnyen. 2 éve szedem. Válaszát köszönöm
Kedves Noémi!
Köszönjük a levelét!
Teljesen egyet értek Önnel abban, hogy nem jó, ha valaki szorong, s ez terhesség esetén a magzatra is lehet negatív hatással. A gyógyszeren felül azonban más technikák is rendelkezésre állnak, melyekkel tudja kezelni és csökkenteni szorongását, így a terhesség alatti gyógyszer szedés kockázata is csökkenthető. Ilyen technika lehet például a relaxáció, vagy egy pszichológussal való közös munka. A gyógyszeres kérdésében kérem mindenképp konzultáljon pszichiáterrel, aki választ adhat Önnek a gyógyszerek okozta negatív hatásokra.
Ajánlom figyelmébe az oldalunkon található relaxációs gyakorlatot:
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Kedves Doktor Úr/Hölgy!
28 éves koromig nem volt párkapcsolatom, szexuális se. Igazából tanulásra, később a munkámra koncentráltam. Az egy éjszakás egymást kihasználós kalandok nem érdekeltek soha. Eljártam bulizni, ismerkedtem is, egyébként ennek ellenére társassági embernek gondolom magam, mert szeretek társaságban lenni, igaz inkább a megfigyelő oldalon vagyok 🙂 nem vagyok olyan bőbeszédű….
De ezekben az években soha nem éreztem magányosnak magam… nem akartam párkapcsolatot, válogatós voltam mindig.
Most egy éve van párkapcsolatom, nagyon kiegyensúlyozott és szerelmes vagyok, viszont azt vettem észre most, hogy minden okés a magánéletemben is a munkahelyen is a családomban is….még is depressziós vagyok… ha látok egy balesetet a tv-ben már egyből oda képzelem magam, hogy ez megtörténhet velem is, ha a párommal autóval utazunk akkor már látom magam előtt ha gyorsan megy megfogunk halni autóbalesetben…és nekem régen ilyen problémám sose volt. Az igaz hogy visszahúzódó voltam de nem féltem mindentől ennyire…
Miért van ez pont most, mikor rendben van az életem???
Kedves Kérdező!
Feltáró pszichoterápia segíthet problémája kezelésében. Pszichiáter pedig meg tudja mondani, hogy depresszióról, vagy más diagnózisról van e szó.
üdvözlettel Száraz Cintia
Soha nem volt könnyű életem, elhagyott az anyám, amikor 11 éves voltam. Aztán 19 év után visszatért, de a kapcsolatunk nem jött helyre. 2 évvel azután,hogy visszajött, elhunyt. Alkoholista volt. Emlékszem, hogy egyszer részegen meg akart ölni még gyerekkoromban. Az apám és a tesóm is alkoholista, a nagyszülők hamar meghaltak s kijutott 1 gonosz mostoha is, szóval a családi helyzet katasztrófa volt, ami kihat az egész életemre. S sikerült szert tennem 1 igazi rosszindulatú anyósra. A mérleg másik serpenyőjében van 1 fantasztikus férj, egy imádnivaló kisfiú és barátok. A sorsom nem akar igazán pozitív irányt venni s elhozni a nyugalmat. Már nagyon fáradt is vagyok jelenleg. 9 hónapja gondoskodok a kisfiamról és az édesapámról párhuzamosan. Nincs önbizalmam mondhatni semmihez. Mindig más életére, másra vágyom. Olyan, mintha más élné azt az életet, amire én vágyok. Bizalmatlan is vagyok, nagyon nehezen ismerkedek és oldódok fel. Nem vagyok jóban magammal. A múltban ragadtam. A nagyszüleim nagyon-nagyon hiányoznak. Mindig azt gondolom, hogy szégyelnem kell magam a családom miatt. Sokszor negatív gondolataim vannak. Nagyon csúnyának is látom magam legtöbbször.
Szeretnék változtatni az életemen. Hogy tudnán a múltat “letenni” és jóban lenni magammal egy kis önbizalmat is összeszedve?
Köszönöm.
Kedves Kérdező!
A sok trauma feldolgozásához pszichoterapeutát lenne érdemes felkeresnie.
üdvözlettel Száraz Cintia
Kedves Doktornő/Úr!28 éve vagyunk együtt a férjemmel, nagy lángoló szerelem volt a miénk.Eleinte ahogy az már lenni szokott, rengeteget szexeltünk.Akkor úgy éreztem, hogy kielégítő az együttlét, hiszen volt orgazmusom.Gyermeket szerettünk volna, sajnos évek alatt sem lett, az örökbefogadás mellett döntöttünk.Szuper döntés volt!Viszont még a kicsi előtt szexuálisan eltávolodtunk.Emberileg- lelkileg nagyon jó kapcsolatban vagyunk, mindig dicsér, hogy szép vagyok, hogy imád.De közel 10 éve nincs köztünk semmi.Nem csal meg, értünk él, de azt gondolom, hogy még csak 45 éves vagyok és ez nem normális, ő 50.Szerinte, ez teljesen normális, közel 30 év után.Mások 3 év után is így élnek.Orális szexben sosem részesített, egyszer kezdeményeztem egy franciázást, amitől merevedési problémái lettek rögtön.Ő nem kötötte ehhez, mert biztos csak fáradt volt, de sem előtte , sem utána nem fordult elő, de én sem agitáltam effelé a pozíció felé.Persze a saját kényeztetésére nem mondott soha nemet.Csak közben a fiatal lány felnőtt, és nekem is lett volna erre igényem, de hiába beszélgettünk erről többször is, már azt is jeleztem, hogy elválok, nem változott semmi.Annyi, hogy elmondta, hogy meg is őrülne nélkülem, és próbál kedveskedni, megvesz bármit amit szeretnék, megcsinálja azt amit máskor hónapokig kértem, azonnal.Viszont már eljutottam odáig, hogy már én sem kívánom őt, sőt, ha a beszélgetéseink hatására belemenne az orális szexbe, rosszul lennék még a gondolatától is, hogy olyat tesz meg, amit nem szeretne.Ezt a problémát egy másik férfi hozta ki belőlem, akivel vonzódtunk egymás felé, de sosem történt semmi.Lassan 2 éve nem vagyok vele kapcsolatban, néha látom.Ő azóta párt talált, de én minden nap gondolok rá, pedig esélytelen a dolog.Néha azt érzem, hogy mit keresek még itt, máskor pedig arra gondolok, hogy mindent megteremtett a párom, értünk dolgozik, egy nagyszerű életet biztosít számunkra, szeretve vagyok, és biztosan más férfival is eljutnék odáig, hogy ellaposodik a szex.Megéri-e egy kiadós szexszért feladni 28 évet? Miközben lelki társak vagyunk, sok mindenen keresztül mentünk, sosem csaltuk meg egymást, sosem hazudtunk? Rengeteget kirándulunk, vannak közös programok, bár inkább a kislányunkkal együtt.Amikor megkérdeztem egyszer, hogy miért nem csak kettesben megyünk, azt mondta, hogy miért hagynánk ki a jóból a kislányunkat, 20 évig élveztük egymás társaságát, mi így vagyunk egy család.Szóval van egy szerető, antialkoholista, nagyon szorgalmas férjem, aki a nők álma.Valaha az enyém is volt.Az életemnél jobban szerettem.De úgy érzem, hogy úgy élünk mint a testvérek, nem vagyunk férfi és nő.Félek felrúgni a kapcsolatot, mert lehet neki van igaza, és mindenhol ez van idővel.De bennem vannak vágyak..És csukott fülekre találtam.És az a borzasztó, hogy testileg már nem vágyom rá én sem..Mi lesz ennek a vége?? Megígérte többször is, hogy változtat, visszahozzuk a szexszet az életünkbe, maximálisan igazat adott, de ismét hónapok teltek el.Ha jól emlékszem utoljára 10 éve csókolt meg.Pedig nem vagyok egy elhanyagolt nő, 53 kg vagyok, sportolok, mindig dicsérnek mások is.Ő viszont pocakos lett( mindig volt neki, de most már engem zavar), kicsit tatásabbra vette a dolgot, de szóltam neki, és most új ruhákat vett, próbál ebben is tetszeni, szóval próbálkozik, de a szex továbbra sem téma.Tényleg normális ennyi év után, hogy nincs vágy csak szeretet? Köszönettel Maya
Kedves Maya!
Köszönöm, hogy megtisztelt a bizalmával és megosztotta ezeket a problémákat. A közelség-távolság kérdésköre mindig ott van egy kapcsolatban, évektől függetlenül is. Legyen szó erről akár fizikai, akár érzelmi területen. Fontosak egymásnak, van egy nagyon szoros kötődés maguk között, amit a régóta várt gyermek érkezése még inkább erősített. Fontos, hogy ha magának ez probléma, mely megingatja a kettejük közötti biztonságot és bizalmat, akkor fontos, hogy ezt témává tegye és beszéljen róla. Hogy miért nehéz ez? Mi akadályozza a párját? Milyen érzések vannak benne? Ha beszélgetésekkel ezt nem tudják orvosolni, akkor érdemes lehet elmenni néhány párterápiás alakomra, hogy a kimondatlan dolgok és feszültségek miatt ez a távolság ne nőjön maguk között, hanem visszataláljanak egymáshoz.
Üdvözlettel,
Tisztelt Száraz Cintia!
1,5 hónapja megismertem egy úriembert, akivel azóta kapcsolatban voltam. Minden remekül haladt, nagyon jól éreztük magunkat egymással. Nem volt semmiben probléma, természetes volt minden egymással. Pár hét után közölte, hogy neki az agya egy kicsit másképp működik, amit úgy kell értelmezni, hogy az agya nem szeret engem, de általában nagyon senkit. Viszont próbál nem rá hallgatni, hanem a szívére, mivel nagyon jól érzi magát velem. Megbeszéltük, és időt adtunk mindennek. Eltelt pár hét, és a tegnapi napon, teljesen váratlanul közölte, hogy ő még nem szerelmes, és tudja, hogy nem is lesz az, ezért legyen vége. Minden rendben velem, szeret velem lenni, szereti a társaságom, a személyiségem, egyszóval tökéletes vagyok, viszont nem szerelmes. Mivel tudja és érzi, hogy nem is lesz, ezért inkább nem húzná az időmet feleslegesen.
Próbáltam neki elmondani, hogy ez nagyon kevés idő ahhoz, hogy egy szerelem kibontakozzon, vannak olyan emberek, akiknek több idő kell és hogy kis időt megérdemelnénk, hiszen jól működünk együtt. De ő csak azt mondta, hogy úgy érzi, nem is fog tud szeretni. Nem tudja miért, de ezt érzi. Ebben az esetben mi a legjobb megoldás? Nem akarom elveszíteni, mert valóban nagyon szép volt. Én sem érzem a nagy rózsaszín ködös szerelmet, viszont minden mást igen.
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Kérdező!
Érthető, hogy nehéz az elszakadás, de ha a másik fél nem akarja a kapcsolatot, sajnos nem tudunk mit tenni.
üdvözlettel Száraz Cintia
Jó napot kívánok, segítségre lenne szükségem. Nagy valószínűséggel gyógyszerfüggő vagyok, nagy dózisban fogyasztok frontint, xanaxot, neurolt és le szeretném tenni. A családom nem tud róla, viszont jobb is ez így. Szociális szorongásom van, múlt héten elhatároztam, hogy nem szedek több gyógyszert, ez rosszullétet illetve mégjobban előhozta a szociális szorongásom. Kérem segítsen. Úgy érzem nem fogom sokáig bírni már.
Kedves Kérdezö!
A gyógyszer megfelelő adagját kizárólag pszichiáter szakorvos kompetens beállítani. Munkacsoportunkban sajnos nem dolgozik ilyen szakember.
üdvözlettel Száraz Cintia
Szép napot! 29 éves két gyerekes anyuka vagyok. 5 éve élek párkapcsolatban,házasságban. Másfél évvel ezelőtt történt hogy a párom Facebook oldalába bele néztem,( nem volt jellemző előtte sose) jött egy érzés,egyedül voltam és beléptem. Semmi privát üzenet nem volt de a keresőjében gyakran szerepelt pár olyan nő aki az ő múltjában való személyek,ismerősök… Mivel én magam sem vagyok megelégedve a kulsommel hagyott ütött ez rajtam hogy másokat csekkolgatott… Majd X napra rá megnéztem a datumokat és pont akkor hazasodtunk és ő előtte 2 nappal és esküvőnk után 3 nappal kereset rá az egyik hölgyre .. nem tudtam hova tenni ezt magamba persze nagy viták voltak ez után hisz nem értettem az okát … Milliószor téma azóta is időközönként és mindig csak az a válasz Hogy csak úgy rá kereset nem írt rá nem kezdeményezett vele semmit csak megnézte .. de nekem ez nagyon rosszul eset/esik.
Amióta kiderült persze már nincs ilyen de én ezt nem tudtam azóta se elengedni….
Előre is köszönöm a segítséget!
Kedves Kérdező!
Érdemes lenne a házasságkötéssel, fb rákereséssel kapcsolatban jobban megismernie a férje gondolatait, érzéseit, ha megosztaná önnel, lehet, hogy segítene. Ha úgy érzi, hogy ez a helyzet kapcsolatuk romlásához vezet, párterapeutát is érdemes lehet felkeresni.
üdvözlettel Száraz Cintia
Üdvözlöm!
A férjemmel közel 3 éve szeretnénk kisbabát, sikertelenül. Valószínűleg túlstimulálás miatt korai petefészek kimerülés közeli állapotba kerültem, így IVF kezelésbe kezdtünk. Az első beültetés sikertelen volt, nem ágyazódott be a baba. Ez nagyon megviselt és nem tudok rajta túllépni. Sosem voltam még terhes, ezért sajnos rengetegszer gondolok arra, hogy mi van ha soha nem is lehetek? Bármikor előkerül ez a téma, sírás a vége és magamat okolom, mert görcsösen szeretném hogy végre bővüljön a családunk, de nem tudom mit tehetnék az ellen, hogy ez ennyire fontos nekem. Az anyagi háttere is gyakran aggaszt, mert minden spórolt pénzünket ebbe tettük (mivel az állami támogatott rendszerben fél év alatt addig sem jutottunk el, hogy milyen módszert javasolnak). Mit tehetnék, hogy elmúljon az állandó sírás és szorongás?
Tisztelt Kérdező!
Ebben a nehéz, megterhelő helyzetben, mely ennyire elhúzódóan fenn áll, javasolnám pszichoterápiás segítség igénybe vételét. Ennek segítségével feloldhatóak lennének a háttérben meghúzódó lelki okok, feszültségek. A belső problémafókusz áthelyezésével, esetleg relaxációs technikákkal megtámogatva, áttekintve a testi panaszokat is, megkönnyebbülne, új, más nézőpontokból tudna rátekinteni a jelenlegi helyzetére, és közös munkával a belső erőforrásai is feltöltődhetnének. Akár már egy pár alkalmas konzultáció is nagyban segíthetné ebben.
Bízom benne, hogy mielőbb rátalál az ön számára is megfelelő segítségre, és nem marad magára ebben a helyzetben. üdvözlettel:
Üdvözlet! Segìtsèget szeretnèk kèrni, illetve megtudni, hogy milyen mentális betegségben szenvedek. A problèma igazából szerelem tèren mutatkozik meg. Kapcsolataimba mindig az a gond, hogy folyton bizonytalan vagyok, ellenőrizgetem, fèlek a megcsalástól. Ennek a háttere a kìnzó gondolatok,ami szorongással járnak. Önbizalom hiányom van,visszahúzódó, zárt személyiség vagyok ès fèlek mások mit gondolnak rólam. Talán paranoid szemèlyisègzavarom van?
A válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
Köszönöm a kérdését.
Nehéz diagnózist felállítani levél alapján, ehhez több információra, részletre van szükség.
Érdemes lenne egyéni pszichoterápia keretén belül megvizsgálni, mi a (gyerekkori) eredete a bizonytalanságainak, a szorongásainak, az önbizalom-hiányának és megtalálni annak a módját, hogy ezek hogyan szüntethetőek meg. Úgy gondolom, a megfelelő önismeret az életminőségét is javítaná, ugyanakkor harmonikusabban, magabiztosabban működhetne a párkapcsolatában is.
Üdvözlettel,
Üdvözlöm! Van 3 fiam, a nagyok 7 és 5 évesek. Az 5 éves tavaly nyáron elkezdete simogatni piszkálni a saját fenekét, beledugdosott dolgokat. Általában elbújt és akkor csinálta mikor nem látta senki. Próbáltunk nem negatívan állni a dologhoz de azért elmagyaráztuk hogy semmit ne dugdosson bele, egy két hónapig megmaradt nála ez a tevékenység, majd mikor az ovi kezdődött megszűnt. Viszont tegnap rajtakaptam őt és a 7 évest. A nagy letolt nadrággal feküdt hason, az öccse pedig simogatta, puszilgatta a fenekét és az ujjával matatott benne. A szobájukban van kamera azon láttam, és mikor rákérdeztem tagadták, de utána a 3 évesem mondta hogy az 5 éves az ő gatyáját is lehúzta és beledugott valamit a fenekébe. Nagyon leszídtuk őket apával. Teljesen tanácstalan vagyok, normális dolog ez hogy egymással ezt teszik? Hogyan kezeljük ezt a dolgot? Nyilván van bennük kiváncsiság, a kukijukkal is szoktak játszani de csak a sajátjukhoz nyúlnak, és azt olvastam hogy hagyni kell nekik hagy fedezzék fel a testüket, de ez érzésem szerint már túl megy a határon. Tőlünk nem láthattak szexuális dolgokat mert zárt ajtók mögött van nemi életünk, az interneten videonézés felügyelettel történik, a tvben pedig csak mesecsatornát néznek. Mégis honnan szedhette ezt az 5 éves fiam?
Kedves Kérdező!
Az Ön által leírt történésekkel rendkívül nehéz lehet szembesülni szülőként. Valóban a saját test felfedezése, a nemi különbségek megtapasztalása 5 éves korban teljesen normatív, a nemi jellegek iránti érdeklődés és kíváncsiság adaptívnak és egészségesnek mondható. Azonban ha a gyermek ebben az életkorban az érdeklődésen túl saját vagy más személy testének felfedezését szexuális jellegű tevékenységre utaló módon végzi, érdemes lehet elgondolkodni a gyermeket érő esetleges negatív hatású szexualitással kapcsolatos élmények átéléséről akár közvetett úton is. Érdemes végiggondolni, milyen ingerek, élmények érhették a gyermeket, a társas közösségben, szociális kapcsolattartásai során merülhetett-e fel szexualitással kapcsolatos tematika vagy viselkedés (akár óvodai közösségben, egyéb ismerősöknél hallhatott / láthatott-e a gyermek valamit). A szidást, büntetést jelen esetben célszerűbb lehet kérdésekre, a tevékenység mögött meghúzódó okok, célok megértésére átfordítani, természetesen annak magyarázatával, hogy miért nem helyénvaló a mások testi határainak átlépése, illetve a szexuális jellegű viselkedések folytatása. Érdemes lehet fokozottan figyelni a gyermek viselkedésére, szóhasználatára, álmaira, rajz -és alkotótevékenységeire, amennyiben ezeken a területeken is szexualitással kapcsolatos tartalmak jelennek meg, megfontolandó a szakértői segítség, pszichológiai ellátás igénybe vétele.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Jónapot!
Az elmúlt hetekben megváltozott a párom.Megkérdezem mi a baja azt mondja depressziós vagy hogy nemtudja.Sokszor nincs kedve semmihez,beleértve a szexuális dolgokat is.Nem tudja megmondani mi váltotta ki nála a szerinte depressziót.Azt mondja hiába próbál semmit nem tud tenni ellene.Nem tudom,hogy tudnék neki segíteni vagy hogy jöjjön rá mi a probléma valódi oka.Ebben kérném a segítségét.
Köszönettel
Tisztelt Kérdező!
Javasolnám, hogy a területileg illetékes pszichiátriai gondozó- melyben pszichológusok is dolgoznak- elérhetőségét keresse ki neki, és bíztassa, hogy kérjen időpontot magának. Pszichológiai problémák esetén nagyon fontos, hogy saját motiváció is legyen a változásra, változtatásra, ez az egyik kulcsa a helyzet megoldhatóságának. Ön abban tud segíteni, hogy elmondja, ezek a problémák nagyon gyakoriak, nem szégyen segítséget kérni, akik megtették, azoknak a helyzete sínre került, és a probléma komolyságától, mélységétől függően akár rövidebb akár kicsit hosszabb konzultációk segítségével sikerült segítséget kapni. Ha az online formára motiváltabb, ajánlom a weboldalunk szakembereit, akik konzultációs időpont fogalalása után készséggel segítenek.
üdvözlettel
Tisztelt Pszichológus!
Mostanában nagyon rosszul érzem magam a munkahelyemen. Érzelmileg közel kerültünk egymáshoz egy munkatársammal. Ő 15 évvel fiatalabb férfi (barátnője van) Én férjnél vagyok. Sokat beszélgettünk és többször szerelmet vallottunk egymásnak, hogy de jó lenne ha másképp alakultak volna a dolgok. Testi kapcsolat nem lett csak kézfogás, puszi néhányszor. De egyikünk lelkiismerete sem bírta ezt tovább. Meg a tudat, hogy ez a kapcsolat nem fejlődik arra indított minket, hogy távolodjunk el. Azóta érzelmileg továbbra is nehéz. Szeretnék barátságos lenni vele, de sokszor látom, hogy feszeng a társaságomban. Ő sem érzi jól magát. Ő is barátságos vagy egyes napokon nagyon elutasító. Zavar, hogy ilyen helyzetbe hoztam őt és magamat és furdal a lelkiismeret. Átlagos munkatársként sem tudunk beszélni, de közvetlen barátként sem. Sokszor inkább elkerül. Gondolom azért, mert nehéz neki. Nekem is az, mert nem tudok elvonatkoztatni a történtektől. Egyikünk sem szabadult fel. Pedig éljük az életünket a párunkkal. De valahogy feszültség és rossz, szomorú ha fül van a levegőben néha.
Tisztelt Kérdező!
Ez egy nagyon nehéz helyzet, mivel a munkahelyi körülmények miatt nagyon nehéz eltávolodni a korábban kialakult helyzettől érzelmileg is. Talán a kapcsolat az egyéb gátak miatt sem tudott fejlődni. Javasolnék egy pár alkalmas konzultációt, amelynek segítségével ki lehetne tisztázni a háttérben húzódó szálakat, érzéseket, és talán egy megnyugatóbb, világosabb helyzetet lehetne teremteni, hogy ne őrlődjön tovább ebben a nehéz helyzetben.
Üdvözlettel
Üdvözlöm.
Igazából sokat gondolkodtam azon hogy milyen kérdést tegyék fel,hisz még nem volt alkalmam ilyen formában segítséget kérni szakembertől.Sőt még semmilyen formában nem kértem.🙄
Kb 3-4 hónapja kezdődött,mikor egy átlagos délutánon,ulltem otthon és cigarettáztam.Legszomjam volt és nagyon nagy pánik uralkodott el rajtam.
Sokáig tartott azt hiszem több mint egy hétig..Gyógyszer segítségével sikerült megnyugodnom.Azota minden nap rám tör a légszomj általában késő délután,de van amikor előbb is..Voltam házi orvosnal 0,25mg-os frontint írt fel,napi 3×1 et,de én nem szeretnék szedni főleg nem annyit.Lattam Anyukámat ahogy azt szedte és hogy nézett ki tőle..Bár ki váltottam és napi felet veszek be lefekvés előtt.A pánik elsőnek 13-14 évesen jött rám először..Nem történt semmi csak egyszer jött..Az után egy darabig volt aztán elmúlt.Most vissza jött,és nagyon rosszul érzem magam napközben.
Ideges és feszült vagyok,sokszor olyan elesett (béna) a mindennapi megszokott tevékenységek alatt..Pl megfogni egy poharat úgy hogy ne ejcsen le majdnem stb stb…sokat olvastam rolla hogy mi ez a megváltozott közérzet a mindennapjaimban.Neha megfajdul a hátam a semmitől..szóval nem úton be nem éri semmilyen külső hatás,és fáj mozgásra is és érintésre a lapockam körül és közepén is..Elsőnek a melkasok fájt mikor legszomjat éreztem és 2 hétig is el tartott..
Házi orvos meghallgatott és nem halott semmit..
Ezért gondolta hogy pszcihes problémam van..Javasolta is hogy keressék meg egy pchihologust hogy meg tudjam a kiváltó okát..
Csak sajnos nem állok úgy anyagilag hogy ezt meg tehessem,ezert is kerestem meg az interneten egy ilyen ingyenes segítséget.
Annyit meg el mondanék hogy nem tudom miért de ugye keresem és fél szoktam magamnak tenni a kérdést hogy mi lehet a probléma,vagy is mitol lehet ez a rossz lelki állapotom vagy egyáltalán ez valós vagy csak be képzelem a hülyeséget..
Válaszát előre is köszönöm.🙂
Tisztelt Kérdező!
Én is pszichológiai, vagy pszichoterápiás segítség igénybevételét javasolom, ha az orvosi kivizsgálás negatív eredménnyel zárult. A lakhelyéhez közeli területileg illetékes pszichiátriai gondozóban pszichológusok is dolgoznak- ebben akár a háziorvosa is tud segíteni, hogy melyik a területileg illetékes ellátó hely- , így érdemes lehet mindenképpen időpontot kérni, így TB alapon is segítséghez tud jutni, szakemberhez kerülni. Kívánom, hogy mielőbb rendeződjön a panasza, üdvözlettel:
Miért van az, hogy a barátnőm nem tudja mi a baja, úgy érzi meg változott?
Tisztelt Kérdező!
Történhetett az életében olyan esemény, vagy kaphatott olyan reakciót másoktól, ami direkt vagy indirekt módon ehhez az érzéshez vezetett. Pszichológiai, pszichoterápiás konzultáció keretében szakembereink szívesen segítenek neki ebben a problémában. Üdvözlettel
