Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Tisztelt doktor nö/úr
Az elmúlt pár évben romlod s stresz türö képeségen olyan szinten,hogy a 3 harmadik munkáltatómat hagytam ott.
Kedves Kérdező!
Több lehetőség is van a stressztűrő képesség fejlesztésére: egyéni pszichoterápia pszichológussal, vagy ajánlom a WÉK tréninget. Utóbbit a magatartástudományi intézetben szokták tartani, 2 napos program.
üdvözlettel Száraz Cintia
Jó napot kívánok. Segítségre lenne szükségem. 2016-2017-2018 veteleseim voltam az utolsó 3. Hónapban ment el. Azóta nem tudok teherbe esni. Páromnak volt sperma vizsgálata ott rendben van.
Kedves Szilvia!
Fontos lehet a problémáról részletesen, négyszemközti helyzetben bővebben beszélni, hogy esetlegesen milyen pszichológia háttértényezők húzódnak meg a probléma mögött. Ha online terápiában gondolkodik, bármelyik szabad kapacitással rendelkező kollégánk segítségére áll.
Üdvözlettel,
Jó napot kívánok!
4 éve vagyunk együtt a párommal, külföldön élünk, de rá kellett jönnöm, hogy bár szeretem őt mint társamat, de nem vagyok szerelmes, és ez egyre inkább felszínre kerül. A párom viszont nekem szenteli az életét, mindennél jobban szeret, a gondolatát sem tudja elviselni, hogy nem vagyok mellette. Én úgy érzem, teljesen felőrlődöm, mert szeretnék új életet kezdeni, megtalálni önmagam és egy társat akit én is úgy szeretek ahogy ő engem, de félek kimondani, mert teljesen tönkretenné a párom. A családjához nem tud visszamenni, és félek ha elhagyom, nem jár be többé dolgozni, azt mondta, nélkülem nem akar élni, mert csak én adok neki értelmet mindenhez. Szeretem és fontos nekem, de úgy érzem megőrülök, nem akarok örökké így élni, de rettegek attól, mi jön ha kimondom..
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy mindkettőjük részéről nehézségbe ütközik az elengedés, szorongás kíséri ennek a gondolatát is. Ilyen esetben is javasolt lenne a párterápia, ahol is az egymásról való leválási, elengedési folyamatot segítenék a szakemberek. Érdemes lenne keresniük egy szakembert (családterapeutát), akivel tudnának beszélni ezekről a problémákról. Javaslom, hogy nézzen körül, hogy van-e kint magyar párterapeuta, vagy ha jól beszélik a nyelvet, akkor külföldi. Illetve online is sokan vállalnak a jelenlegi helyzetben üléseket.
Üdvözlettel:
Szabó LiliJó naqpot nekem olyan problémával küzdők hogy nem tudok enni mert azh játszódik le az agyamba hogy én az ételt nemtudom le nyelni pedig tudom hogy tudok enni és amikor probálkozok hogy eszek akkor fére megy és meg ilyedek és be pánikolok van 3 csodálatos gyerekem és valoszinű hogy szülés utáni depreszióról van szó és nemtudom hogy küzdjem ezt le szedek rá valerina relaxot probaljak kicsit nyugodtabb lenni de nemsokkat használ mit tegyek ? köszönöm a választ
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy tüneteivel érdemes lenne kognitív viselkedésterapeutát felkeresni, hogy a gyötrő gondolatok enyhüljenek, s ne befolyásolják az evését.
Az alábbi blogbejegyzéseinkben részletesebben olvashat a kognitív viselkedésterápiáról:
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözletem
A segítségèt vagy tanàcsàt szeretném kérni,egy talàn màsoknak nagyon könnyen de nekem iszonyat nehezen kezelhetö tèmàban. Hàzassàgban èlek immàr 2 éve,amikor a pàrommal megismerkedtem volt màr egy 3 hönapos kisfia és egy boldogtalan pàrkapcsolata. Szerelmesek lettünk,összeköltöztünk már van egy közös gyönyörü 5 hònapos kislànyunk. A problèmàm a kisfiànak az édesanyjàval van. Egyszerüen valamiert a feltekenyseget magamban nem tudom legyözni,nem tudom elviselni,hogy tudom ha elhozza töle a gyereket, nevetgèlnek jòl elvannak,idönkent irogatnak. Tudom el kellene fogadnom azt is tudom,hogy eltulzom, azt is tudom,hogy tudtam mit vällaltam… de mègis annyira nehèz ès èrzem ,hogy erre rà fog menni a kapcsolatunk. Engem az exe semmiben nèz mindenben csak a ferjem tanacsat keri ki mindig csak egyes szämban beszel. Nem tudom,hogyan tudnàm ezt egyszerüen elfogadni,hogy nem èn vagyok az egyetlen nö az èletèben….
Nagyon szèpen köszönöm
Remèlem ha csak egy kis tanàccsal de tud majd nekem segíteni
Üdvözletem
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján az a benyomásom, hogy a féltékenység érzése összefügghet azzal, hogy az említett hölgy átnéz Önön, s ez felerősítheti a negatív érzéseit. Történt-e már az Ön életében az, hogy nem adták meg Önnek a megfelelő emberi bánásmódot? Ha igen, akkor visszatérő helyzet ez, azaz többször átélte akár több személy kapcsán?
Pszichológussal való konzultáció során lehetne a probléma mögé tekinteni, hogy mi okozza a leírt tüneteket.
Üdvözlettel:
Szabó LiliJó napot! Segítséget szeretnék kérni, mostanában nagyon szorongok és stresszelek lényegtelen dolgokon, a családomban senki nem segít, sokszor rosszabb a helyzet a szüleim miatt, abarátaimmal pedig nem is beszélek… A kérdésem az lenne, normális kamaszkorban ha öngyilkos gondolataim vannak, el fog ez múlni vagy tennem kell ellene?
Kedves Kérdező,
Úgy látom, most nehéz Önnek és úgy érzi egyedül van. Fontos ilyenkor tudni, hogy nincs egyedül és bátran fordulhat segítségért, akár szakemberhez is. Történt-e esetleg valami az elmúlt időszakban ami megviselte? A leírás alapján úgy érzi, hogy a családjára nem számíthat, van-e valaki aki mégis közel áll Önhöz és elmondhatja neki a nehézségeit? Szuicid gondolatok esetén mindenképpen érdemes segítséget kérni. Területileg illetékes ellátóhelyekhez lehet fordulni, illetve felnőttek segítségét kérni a környezetében, akikben megbízik. A lelkielsősegélyhívó vonalak, Yelon chat szoba és más krízistelefonszolgálatok ilyenkor nagy segítség lehetnek, akár csak valakivel megosztani a mostani érzéseit és gondolatait.
Köszönöm, hogy bizalommal fordult hozzám. Remélem segítettem.
Van egy barátom akit nagyon szeretek de néha enyhülnek az erzeseim asztan szinte bele örülök a hiányában. De par hét hangulat ingadozások vannak és megváltoztam. Ezt kamaszkornak nevezhetjük? És a barátom iránt mindent úgy fogok érezni mint régen?
Kedves Kérdező,
Úgy tűnik mint ha aggódna az érzései miatt, amit ingatagnak érez a kapcsolatában. Olyan mint ha változó lenne a hangulata is, esetleg ez összefügghet a barátjával kapcsolatos érzéseivel? Fontos, hogy a rossz hangulat, időnkénti szomorúság még nem feltétlen jelent nehézséget, ez valóban kamaszkori sajátosság is lehet. A barátjával megpróbálta megbeszélni az érzéseit, gondolatait? Amennyiben a hangulati hullámzásait nehezen viseli el és emiatt funkcióromlást is tapasztal (iskola, otthon, baráti kapcsolatok), érdemes szakemberrel konzultálni.
Köszönöm, hogy bizalommal fordult hozzám. Remélem tudtam segíteni.
Céltalanság, a munka bírásom nem jó. Ha túl hajtom magam akkor zavart vagyok… Stb…
Kedves Kérdező!
Levele rövid, de több kérdéskört is említ. Úgy tűnik megfogalmazódott Önben, hogy segítségre van szüksége. Elsőként a céltalanságot említi, azonban arról nem ír, hogy ezt általánosságban, munkájával kapcsolatban esetleg magánéletében tapasztalja? Az is fontos kérdés, hogy mióta érzi magát céltalannak, történt-e valami, amikor elvesztek szeme elől a céljai. Azt írja munkabírása nem jó, és arról számol be, ha túl sokat/túl keményen dolgozik, akkor zavarttá válik. Amennyiben céltalansága a munkájára is vonatkozik, szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy annak ellenére, hogy most céltalannak érzi magát, vannak olyan időszakok, amikor nagy erőfeszítéseket tesz a munkájába. Érdemes lehet megfigyelni, hogy motivációja miként változik, vannak-e olyan tényezők (például feladatok típusa, valakinek a társasága), amelyek befolyásolják. Betegségeként említi a skizofréniát, ezért érdemes fontolóra venni, hogy panaszai ezzel is kapcsolatban állhatnak. Javaslom keresse fel kezelőorvosát (pszichiáter) és számoljon be neki az Ön által említett nehézségekről, így megfelelő segítséget kaphat.
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Üdvözlöm! A problémám a következő lenne. Az egész éltem nehéz volt eddig is. 3 éve ismerkedtem meg párommal, akinek már volt egy akkor 4 éves kislánya, akit ő nevelt. Nekem ezzel elsőre sem volt semmi problémám. Aztán sajnos úgy alakult, anyósomnál kellett lakunk, de nagyon nem jöttünk ki egymással,ezért majdnem szakítottunk is. Én sajnos az állandó érzelmi “terror” miatt nyugtatót kezdtem szedni, melyet két éve abba is hagytam, miután elköltöztünk szüleimhez. Sajnos egyenlőre nem tudunk más megoldást. Párom kislánya azonban folyamatos hisztikkel és kiabálásokkal nehezíti meg a mindennapokat. Nem tudjuk már, mit tegyünk. Szüleimnek is egyre nehezebb ezt elvisleni. Imádjuk a kislányt, én is sajátomként, de egyre nehezebb a mindennapokban. Munkám sincs két éve. Párommal is néha vannak gondok. Egyszerűen már nem látom a kiutat. Kezdek idegileg tönkremenni, és nagyon sokszor érzem, jobb lenne ha nem lennék. Nem akarom páromat és a kislányt elhagyni, ki tenni, de egyre nehezebb. Néha már egyszerűen csak egyedül akarok lenni, úgy hogy senkit ne lássak, senki ne szóljon hozzám. Édesanyámtol is minden nap hallgatok. Elfogyott az erőm. Mit tegyek?
Köszönöm előre is a válaszát!
Kedves Levélíró!
Nem könnyű helyzet, amikor felnőtt emberként, szüleinkkel vagy párunk szüleivel kell osztoznunk a hétköznapokban. A közös fedél, számos kérdést felszínre hozhat, mint például mennyire sikerül a szülőknek felnőttként elfogadniuk gyermeküket, mennyire sikerült a megfelelő mértékű leválás, illetve tud-e felnőttként viszonyulni az ember a szüleihez. Azonban emellett zajlik az Önök élete párként, családként és egyénenként is. Ezen területek egyszerre generálnak megoldandó helyzeteket, problémákat, amelyek nagy mértékű feszültséghez vezethetnek, amellyekkel fontos foglalkozni! Látható, hogy a helyzet meglehetősen összetett. Úgy tűnik a feszültség egyik fontos forrásának, párja kislányának viselkedését gondolja. Javaslom, hogy olvassa el a dühkitörés lélektanáról szóló cikkünket ( a linket alább találja). Segíthet jobban megérteni, hogy mi történik kislányban, és azt, hogy miként függhet össze viselkedése a családban jelenlévő feszültséggel. Szervezete erőteljesen jelez, úgy tűnik hiányzik Önnek a személyes tér, a lehetőség arra, hogy visszavonuljon: feltöltődhessen, kiadja a stresszt, a gondolataiba merülhessen. Azt javaslom hallgasson erre a jelzésre és adjon magának “énidőt”, amikor a saját öröméért tesz dolgokat, amikor saját magával foglalkozik. Ez történhet például valamilyen hobbi gyakorlásával, egy kellemes sétával, valamilyen stresszoldó technika gyakorlásával (meditáció, légzőgyakorlatok, sport), gondolatainak leírásával és még sok más módon. Amennyiben van rá lehetősége keressen fel pszichológust, akivel dolgozhatnak azon, hogy csökkenjen a belső feszültsége. Mivel az Ön által felvázolt problémák a teljes családját érintik, jó ötletnek tartom családterapeuta felkeresését, amennyiben a család többi tagja is nyitott a változtatásra!
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Tisztelt Ádám!
Nagyon rosszul érzem magam attól, hogy úgy érzem a családomon kívűl senki nem szeret igazán, nincsenek barátaim, akikkel eddig kapcsolatom volt mindenki kibeszélt és tönkretette a lelkemet és úgy érzem mindenki aki beszél velem azt is csak muszájból vagy aki megsajnál az is csak szánalomból teszi, közben a hátam mögött ő is kibeszél.
Úgy érzem nincs egy igaz társam és még sok dolgon nem lehettem ezek miatt túl amin a korsztályom nagy része már túl van( sex, bandázás a városban-senkise hív ugye, stb..)
Ön szerint mit csináljak hogy elfogadjanak és szeressenek és ne csak púp legyek mindenkinek a hátán és akarjon velem szexelni a kiszemeltem?
Mit tanácsol, ahhoz, hogy jobb legyen az életem?
Jelige: egy elkeseredett tinilány
Kedves Kérdező!
Megértem elkeseredettségét, hiszen tinilányként nem egyszerű megfelelni minden szociális és társasági szabálynak, normának. Rossz érzés megtapasztalni, hogy mindenki csak kihasznál, pletykál. Fontosnak tartom, hogy Önben is biztos sok érték van, és ezeket Önnek is látnia kell. Az, hogy felismeri mások valódi énjét, és észreveszi, hogy csak átverik, vagy azt hogy megbízhatatlanok önmagában is érték. Nem teszi egyszerűvé a barátkozást, azonban ezek szerint jó emberismerő. Mivel nem tudom, hogy a párkapcsolatok terén hogyan próbálkozik, esetleg mik történtek Önnel, így abban konkrét tanácsot nem tudok adni, azonban a honlapon rengeteg kapcsolati cikket talál, amelyek hasznosak. Azt javasolnám, hogy ha van lehetősége, akkor mindenképp keressen egy pszichológust személyes beszélgetéshez is, hogy eltudja mondani érzéseit, gondolatait. Ezt akár itt online formában is megteheti. Bátran kereshet minket!
Jó napot kívánok
Szeretném kérdezni hogy több mint két hete nyomast érzek a fejemben szédülök… Házi orvosom vizsgálata után minden rendben talált cukor vernyomas szaturacio
Tudni kell. Rólam hogy nagyin oanikolok ha valamit észleltek magamon állandóan google nézem h minek a tünetei bekepzelem a leg rosszakat
Ha reggel fél kelek semmi bajom el telik egy kis idő elkezdek szedulni és nyom a fejem
Gyogyszet nem veszi ki
Sokat be vettem az utóbbi időben fájdalom csillapító
Van két kis gyermekek nagyon aggodos anyuka vagyok
Sokszor szorít a mellkasom is
Fáradt vagyok pedig szedem a vitaminokat minden nap
Kérem segítsen mert már lassan meg örülök a minden napi rosszul lettol
El kell látnom a gyerekeimet
Ki vagyok teljesen ettől h félek valami nagy betegségem van
Orvoshoz menni nem merek 😪
Kedves Kérdező!
A folyamatos félelem és a tünetek megtapasztalása nagyon szorongató lehet Önnek. A rendszeres aggódás és feszültség okozhat fejfájást és szorító érzést a mellkasában. Amennyiben történt orvosi vizsgálat, mindenképp fontos hogy ezt a folyamatost stresszt és szorongást csökkentse. Azt javaslom, hogy amennyiben teheti keressen fel szakembert, akár online módon is. A pszichológusi folyamat segíthet Önnek, hogy jobban rálásson félelmeire, és hogy könnyebben levezesse a mindennapi stresszt.
Tisztelt Dr Úr. Dr Nő
Szeretnék segítséget a gyerekek viselkedésével kapcsolatban. 3 fiam van. 9,4 és egy 1hónapos. A 9 éves fiammal még a terheségem előt fordult valami. Egyszerűen nem tudok vele mit csinálni. Nagyon nehezen fogad szót, csak vergődés után.
Nagyon sokat játszik a telefonján. Őszintén nekem se sok időm van meg nem is igazán tudok mindőjükkel úgy foglalkozni ahogy ők szeretnék. Ha a középsővel foglalkozom akkor a nagy sérződik meg és vergődik hogy őt már nem szeretem, nem szereti senki, ugyan ez fordítva is. Nagyon sokat kell vele, velük kiabálni, mert egyszerűen szófogadatlanok. Semmit nem lehet tőlük kérni. Ha kiesznek valamiből valamit hadják az asztalon a zacskoját. És ha szólok hogy megint nem tudták a szemetet kidobni megint csak a vergődés. Ha szólok hogy jöjjön csináljuk meg a házit megint csak vergödve.
Ha próbálok vele elbeszélgetni a tanulásról vagy az itthoni dolgokról egyböl támadásnak veszi és megint csak fel csattan hogy mindig csak vele van kiabálva öt senki se szereti, hol ott akkor nem is kiabáltam csak próbáltam vele beszélni, de egyszerűen nem tudok. És már kétségbe vagyok esve hogy mit rontottam el mért nem lehet vele beszélni.
Kedves Kérdező!
Megértem az aggodalmait! Az anyai feladatok nem egyszerűek, ráadásul három gyermek mellett nehéz igazságosnak és türelmesnek maradni. A testvérek közti ellentétek és konfliktusok könnyedén lecsapódhatnak Önön, így olyan érzés keletkezik, mintha semmi nem lenne jó. Nem hiszem, hogy megoldhatatlan lenne a helyzet. A szabályok lefektetéséhez én azt javasolnám, hogy maradjon mindig következetes. Akár leülhetnek közösen és átbeszélhetik a szabályokat együtt. Itt a lényeg, hogy Ön irányítson mint szülő, de a gyerekek azt érezhetik, hogy nekik is van szavuk. Továbbá mindenképp fontos a közös időeltöltés. Megértetni a gyerekekkel, hogy ezek a közös idők mindenkinek feltöltőek. Ilyenkor próbáljanak meg csak egymással foglalkozni. Több részlet hiányában sajnos sokkal több segítséget nem tudok adni, azonban ha úgy érzi, hogy nem tud megbírkózni a terhekkel, akkor nyugodtan kereshet minket konzultáció céljából is.
Tisztelt Doktornő!
A kislányom nem akar rágni, és nem eszik még kanállal, pedig már lassan 2 éves lesz. Fejlődési rendellenességgel született, donga lábbal, az anyósom anyukája engem hibáztat, mert a terhességem alatt sokat ültem törökülésben, pedig genetika, anyukám is donga lábas volt. A férjem azt mondja, miattam nem rág a gyerek, mert bátortalanul etettem. Anyukám folyamatosan kritizál, hogy hogyan etetem a gyereket, ez etetések rémálmok nekem. Anyósom folyamatosan piszkál, hogy ennek a gyereknek már rég kanállal kéne ennie, és önállóan innia. A gyerek csat tabletre hajlandó enni, ha elveszem tőle hisztizik. Ma megütöttem, és nagyon szégyellem magam miatta, mert nem akarom, hogy neki is szörnyű gyerekkora legyen, mint nekem volt. Két éves koromban molesztáltak, és mikor kislányként elmondtam anyukámnak, ő azt mondta, hogy ne mondjam el senkinek. Ráadásul mindig azt mondogatta, hogy olyan gonosz vagyok, mint az apám- 20 éves koromban skizo affektiv zavaros lettem, és a hangok ugyanezt mondták, mint amit anyukám mondott nekem kiskoromban. Legszívesebben elmennék valahová nagyon messzire, de nem akarom cserben hagyni a kislányomat. A férjem folyamatosan kritizál, kiabál velem és utasítgat, az anyósom szerint egy szar anya vagyok, anyukám azt mondja, hogy a betegségem óta semmit sem változtam. Elegem van, ki akarok szállni…. Ön szerint mit tegyek?
Tisztelettel:
Adrienn
Kedves Adrienn!
Együttérzek azokkal a problémákkal, amikkel küzd. A probléma azonban nagyon összetett és a megoldáshoz vezető úton valószínűleg több irányba kellene elindulni. A gyerekkel kapcsolatos problémákat valószínűleg érdemes lenne megmutatni egy szakembernek, hogy a fejlődésében vannak-e lemaradások és, ha igen, akkor azok milyen mértékűek. Szükséges lenne az esetében egy alapos, részletes kivizsgálás. Az ilyen jellegű problémák kis korban még nagyon jól fejleszthetőek. A saját maga problémájával kapcsolatban szükséges a pszichiáterrel való rendszeres kapcsolattartás és a gyógyszeres kezelés monitorozása, a megfelelő gyógyszeres terápia beállítása és esetleges pszichológusi segítség kérése a kis gyermekkori traumák feldolgozása érdekében és a jelenlegi élethelyzet stabilizálására.
Üdvözlettel,
Üdvözlöm !
3hónapja összejöttem egy 15 évvel fiatalabb férfival.Pár hete megváltozott és az utolsó találkozásunk is elmaradt egy kifogás miatt.Gondoltam ennyi,de azóta is folyamatosan keres.Ezzel összezavart es megkérdeztem van -e még kedve találkozni.Azt válaszolta van kedve,csak…es jött egy csomó dicséret velem kapcsolatban és a kifogás.A fő oknak azt állította,teljesen maga alatt van, mindenféle problémák miatt.A kérdésem csak annyi lenne,milyen okai lehetnek,amiért még mindig beszélni akar velem?
Kedves Kérdező!
Nehéz lehet eligazodni, ha az ember nem egyértelmű visszajelzéseket kap. Látható, hogy kíváncsi arra, hogy mik párja motivációi a jelenlegi helyzetben, mi tartja Ön mellett, ha közben valamiért mégiscsak nemet mond. Erre a a valódi választ csak párja tudja, ezért úgy gondolom, hogy a kommunikáció kiemelt fontosságú lenne ebben a helyzetben. Amennyiben erre párja nem nyitott, segíthet ha végiggondolja, hogy vajon milyen pozitív aspektusai lehet párja szempontjából az Önnel való beszélgetésnek (például: jó Önnel beszélgetni, vonzó, figyelmes?). Elképzelhető, hogy az Ön által képviselt értékek azok, amelyek miatt a problémák ellenére is keresi a társaságát.
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Szép napot.
Az lenne a problémám,hogy elég sokat dolgozom két műszakban is tehát nem igazán van időm személyesen felkeresni egy szakembert. Próbáltam interneten keresgélni de nem találtam semmit ami hasonló lenne ehhez. Volt már egyszer pánikrohamom azt tudom hogy milyen érzés, de van ez a másik dolog ami már évek óta fennáll néha néha elöjön de mostanában egyre gyakrabban. Talán akkor sűrűbben amikor fáradtnak érzem magam de van amikor csak úgy minden ok nélkül. A gondolataim a fejemben nagyon hangosak és olyan mintha saját magammal kibálnék a fejemben. Nem rossz gondolatok hanem csak amire épp gondolok az úgy hangzik a fejemben mintha valaki nagyon agresszíven ordítana. Ilyenkor mindig megijedek, bepánikolok mert nem értem mi lehet ez. Remélem tud nekem segíteni, előre is köszönöm szépen.
Kedves Levélíró!
Sajnos nekem az összes lehetséges időpontom foglalt online terápiára, de ajánlom magam helyett Túri Mártát, szintén a honlapról.
üdvözlettel Száraz Cintia
