Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Tisztelt Szakember! A baráti társaságunk egyik tagja általában nagyon kedves, segítőkész, teljesen rendben van, egyre gyakrabban viszont egy pillanat alatt, teljesen megváltozik és kiabál, semmi nem tetszik akár össze is töri a keze ügyébe akadó tárgyat. Nem tudom mi válthatja ki olyan mintha akár egy hirtelen időjárás változás is okozná, mert a legtöbb esetben nem lenne erre semmi más oka. Semmi magyarázatot ilyenkor nem találunk erre a reakcióra. Néhány óra elmúltával ismét minden a régi. Ez valamilyen betegség lehet? Mi a teendő, szóvá tenni nem merjük.
Kedves Kérdező!
Ilyen helyzetekben fontos lehet a viselkedés mögé nézni. Óvatosan közelítve megkérdezni a családtagot/barátot, hogy ő saját magán érzékeli-e ezeket a változásokat, ha igen, van-e valami olyan külső szemlélő számára nem egyértelmű vagy látható dolog, ami ezt kiváltotta belőle. Ha ez számára is problémát jelent és nyitott rá, akkor érdemes pszichológus szakemberhez irányítani őt.
Üdvözlettel,
Külföldön élek 2 éve, édesanyám tavaly lett rákos beteg. A kemoterápiás kezelése most kezdődött el, ezért hazajöttem meglátogatni, mivel általában szezonálisan dolgozom- de most télen sem jöttem haza,főleg a kovid miatt. Szerettem volna vele lenni a kezdeti nehézségekben, támogatni lelkileg és fizikailag is, mivel édesapám ápolja, aki szintén súlyos beteg-egymásra vannak utalva-pár hét múlva pedig vissza kell utaznom, mert kezdődik a szezon.
Szeretek külföldön élni, ott látom hosszú távon a jövőm, de bűntudatom van, hogy amikor szükség lenne rám, nem vagyok a családtagommal és kicsit önzőségnek is érzem ezt a részemről. Ugyanakkor szeretném a jövőmet bebiztosítani a saját utam járni és nem szeretnék függeni senkitől.
Mi az arany középutat ebben a helyzetben? Szívem szerint nem mennék vissza, amíg anya nem gyógyul meg, de most van itt az idő, hogy végre ki tudnám használni a lehetőségeimet a karrierem fellendítéséhez, az anyagi önállósághoz és nem akarom elszalasztani, annyit küzdöttem, hogy végre ideáig eljussak, most kell ezt megragadni.
Annyira jó lenne ha velem lenne a családom, de én itthon nem tudom az álmaimat megvalósítani és kicsit úgy érzem, ez a helyzet most visszatart és örlődöm az önmegvalósítás és bűntudat-önzőség között. Tényleg önző vagyok ha nem maradok itthon? Sokat tudnék az egészségéhez hozzájárulni, de közben meg én mennék tönkre lelkileg, mert néznem kell a szenvedését..
Kedves Kérdező!
Fontos lenne, hogy az édesanyjával/szüleivel tudjanak beszélni ezekről a kérdésekről/kétségekről, amik magában felmerültek és nyomasztják. Az őszinte és nyílt kommunikáció sokat tud segíteni ebben a helyzetben. És ami talán a legfontosabb, hogy a szülők az érzelmi támogatását érezzék, és az nem feltétlenül egyenlő a fizikai közelségével.
Üdvözlettel,
Jó napot!
18 éves lettem ès elkoltoztem a születésnapomon otthonról azert mert szuleim nem fogadták el, hogy meleg vagyok es a baratnomekhez koltoztem fel eve. Nagyon megviselt lelkileg es most jott ki rajtam ez az egesz dolog, mivel szuleim nem jottek utanam en meg probaltam elni az eletem, de nem akartam a szuleimet megbantani csak elfogadasra vagytam. Szeretem oket es nem tudom hogyan tegyem jova amit tettem, hiszen tudom hogy en is hibaztam. Estenkent mindennap mostaban sirok, mert erzem, hogy az eszem es a szivem ket kulonbozo dolgot szeretne es nem tudom mi tevo legyek.
Elore is koszonom válaszát, illettve hogyha tud tanacsot adni azt is megköszönöm.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne megpróbálni családterápia segítségével rendezni a nehézségeiket,s megoldást találni a jelen helyzetre.
A másság felvállalásáról írtunk korábban egy bejegyzést a honlapunkon, érdemes lenne elolvasnia, sok hasznos információ található benne:
A coming-out (előbújás) és az erre adott reakciók pszichológiai vetülete
Üdvözlettel:
Szabó LiliKedves Doktornő / Doktor Úr!
27 éves vagyok, majdnem 2 éve házas. Jelenleg az első gyermekünket várjuk a férjemmel. Most járok a hetedik hónapban, és sajnos problémák adódtak a szexuális életünkben.
Néhány hete kezdődött az egész. Sajnos azt érzem, hogy nekem egyáltalán nincs kedvem a dologhoz, sőt kb. két hónappal ezelőtt elég kellemetlen, fájdalmas volt számomra az együttlét, azóta ez az érzés csak fokozódott bennem. Sem akkor, sem azóta nem nyújt semmilyen fizikális élvezetet számomra az együttlét, és ezt a férjem is észrevette. Ő próbál alkalmanként közeledni hozzám, mert ugyanolyan vonzónak talál, mint korábban, én nem is utasítom vissza a közeledéseit, mert nem szeretném, ha elhanyagolva érezné magát, és mert bízom mindig benne, hogy az adott alkalom majd ugyanolyan élvezetes lesz mindkettőnk számára, mint a terhességem előtt, ám ez sajnos nem így van.
Az vett rá, hogy szakembert keressek fel, hogy tartok attól, hogy kezdünk eltávolodni egymástól, és a férjem az élvezetet előbb-utóbb más nőnél fogja keresni, ha nem javul a helyzet. Már le is ültünk megbeszélni a dolgot, ő is és én is elmondtuk a problémáinkat egymásnak, de attól félek, hogy ez kevés lesz.
A segítségét szeretném abban kérni, hogy orvosolható-e ez a probléma, ha igen akkor hogyan?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Kérdező!
Először is engedje meg, hogy gratuláljak előre is a babához! Nagyon sok boldog és örömteli pillanatot kívánok Önöknek!
Szeretném megnyugtatni, hogy hét hónapos terhesként nem jelent feltétlenül gondot, vagy problémát az, hogy kevésbé élvezetes a szexuális aktus. Ahogyan leírta, hogy korábban sem volt megfelelő az élmény, úgy vélem még az is normálisnak mondható. Persze mindenkire másképp hat a terhesség időszaka, azonban a második trimeszter időszakától egyre inkább hormonálisan és fizikálisan is átalakul a teste. Rengeteg olyan új érzés jelenik meg, ami mindenkire másképp hat, és ebbe sajnos beletartozhat, hogy a szexualitás, vagy az aziránti vágy csökken. Érzékenyebbé vállhat a teste, így már nem jelent ebben az időszakban ugyanolyan élményt az aktus mint korábban. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen időszak alatt! Párjával most egy új időszakba léptek, más szintre kerül a kapcsolat. Itt több típusú intimitás kapcsolódik majd be. Nagyon jól tették, hogy leültek és megbeszélték az érzéseiket, azonban a legfőbb módszer itt jelenleg a türelem és a megértés. Erre a pár hónapra még alkalmazkodniuk kell a változáshoz, és ha mégis igénylik, akkor más formákban örömet okozni egymásnak. Én úgy gondolom, ha képesek megbeszélni, és az intimitást kicsit másképp is nyújtani egymásnak akkor a szülést követően visszaáll minden, sőt elmélyültebbé válik a kapcsolatuk. Természetesen ha igényt éreznek rá, akkor már a mostani időszakban is tudnak szakemberi segítséget kérni, akár itt nálunk online formában is.
Kedves Tanácsadó!
Továbbtanulással kapcsolatban szeretnék kérdezni. Régóta pszichológusnak szeretnék tanulni, egyetlen blokk, ami aggaszt ezzel kapcsolatban, hogy a saját nememhez is vonzódok, pontosabban mindkettőhöz. Ez akadályt jelenthet a képzés során? Pszichés problémának úgy tudom, nem számít.
Köszönettel:
Robi
Kedves Robi!
Köszönjük bizalmát és kérdését! Én úgy gondolom, hogy amennyiben Ön ezt a szakmát választja, és szeretné megtanulni, akkor annak nem lehet akadálya a leírt helyzet. Elsőként is, nyilván csak az fog tudni erről az információról akinek Ön elmondja. Másodsorban pedig azt gondolom, hogy a szakmai tudás a fő szempont és a megfelelő mentális és érzelmi felkészültség. Egyébként megfelelően tájékozott, a biszexualitás nem pszichés zavar. Ha Ön ezt a szakmát szeretné hivatásának, akkor úgy vélem ez ne legyen akadálya.
Üdvözlöm. Van egy 2 éves kisfiam, az lenne a kérdésem, hogy hiperaktivitasrol lehet e szó ha a gyermek egésznap pörög, leülni is csak max 1 percre tud de akkoris csinálnia kell valamit közben. Figyelem zavarrol úgy nincsen szó, akaratos az tény, de sokszor ha kérek tőle valamit azt oda hozza nekem, viszont nagyon hamar kiborul ha nem ugy van ahogy ő szeretné, nem sír hanem ordít torkaszakadtàból. Sajnos óvodai beiratáshoz szükséges iratot sem tudom megcsináltatni neki, mert nem képes egy fényképre megülni,elkezd orditani, es ellök magátol, nemhiszem hogy “csak a dac korszak” – rol lenne szó.
Nagyon hisztis, és lehet ennekoka a hiperaktivság?
Vagy ebben az esetben kikell vizsgáltatni?
Kedves Kérdező!
Megértem, hogy ez a fajta viselkedés a gyermek részéről frusztráló. Nem tudják, hogy mi miatt pürög, és valóban sok esetben a dackorszakra nem lehet mindent ráfogni. Kettő éves korban a gyermekeknél a motorikus mozgás nagyon előre szalad a fejlődésben, és a kognitív gyakran még egy picit lemarad ehhez képest. Ez idővel beéri egymást, és ilyenkor a gyermekek kicsit visszább lassulnak. Úgy vélem ha a figyelmi és koncentrációs készségei korának megfelelőek, akkor korai még hiperaktivitásról beszélni. A hiszti és a gyakori indulatos viselkedés mögött húzódhat más ok is, amennyiben ez fokozódik akkor esetleg érdemes egy személyes konzultációra elmenni a gyermekkel és ott több és részletesebb véleményt lehet meghatározni.
A 10 éves lányom bejött a szobámba azzal a kérdéssel, hogy mit hozzanak nekem anyuval az élelmiszerboltból miközben aludtam, mondam, hogy fáradt vagyok, de nem kell most nekem semmi, ő erre erősködött, hogy azért ezt meg azt kérek-e, mondtam alszom, dehogy kérek-e valamit, mondtam ezennel erélyesebben, hogy nem. Erre a lányom megsértődött és becsapta az ajtót.
Később aztán bocsánatot kértem, hogy nem rá voltam mérges, hanem én voltam rossz passzban mert az alvásból ébresztett föl.
Később aztán négyszemközt beszélgettek az anyjával, és az anyja mondja neki, hogy azért a lányom is bocsánatot kérhetett volna, hogy engem felébresztett, utána azt is mondta, hogy az anyját nyugodtan felébresztheti, ő nem fog kiabálni. Erre a gyerek az anyjának ezt megköszönte, hogy ő nem lesz kiabálós.
Mit vált ez ki a gyerekben? Nem azt, hogy az apuka a rossz, az anyuka meg a szent, aki soha nem haragszik?
Kedves Kérdező,
Úgy látom aggódik, hogy esetlegesen rossz érzéseket váltott ki a kislányából. A gyerekeknek fontos megérteni a szülő érzelmi állapotait, így pl. azt, hogy Ön akkor éppen fáradt volt és a reakciója nem rá irányult, mindemellett a gyermeknek is fontos lehet a szülő felé kifejezni mit érzett éppen akkor (pl. valamiről szeretett volna beszélni). Fontos a gyermek mentalizációs készséget fejleszteni, vagyis azt a képességét, hogy önmagának gondolatokat, szándékokat és motivációt tudjon tulajdonítani, illetve más emberekkel kapcsolatban is ezt tehesse. Nem utolsó sorban egy jó gyakorlat lehet a gyermek érzelmi állapotainak visszatükrözése így pl. ” Látom, hogy rosszul esett neked amit apa mondott, viszont ő most fáradt. Tudod te is néha nyűgös szoktál lenni, ha keveset alszol, de ha felébredt biztos beszélhettek erről”. Olyan mintha félne attól, hogy a szabályok melyeket Ön igyekszik kialakítani a kislányával kapcsolatban valamiért haraghoz vezethetnek. Érdekes, hogy a párja válassza a gyermek felé ezt az erős érzést váltotta ki Önből, miszerint “anyuka szent és sosem haragszik”. Néha a szülőnek lehet bűntudata amiatt, hogy adott kereteket igyekszik betartattni a gyermekkel, ugyanakkor a keretek és szabáyok megértése és betartatása fontos nevelési elv. A gyermek egy idő után ezen kereteket és szabályokat nem csak otthon fogja tudni alkalmazni, hanem az óvodai vagy iskolai közegben, barátokkal, egyfajta önszabályozó rendszer kialakítását segíti elő. Amit a gyermek megtanul otthon azt később generalizálja más helyzetekben is és ez nagyon fontos szempont a gyereknevelés során. Érdemes lehet a gyermek édesanyjával átbeszélni a történést és megegyezni abban, hogy a gyermek felé mit képviseljenek szülőkként.
Remélem tudtam segíteni, köszönöm hogy bizalommal fordult hozzám.
Tisztelt Pszichológus!
A kapcsolatom a barátommal lassan 2 éve fennáll. A probléma a összeköltözéshez kapcsolódik, hiszen sokat beszélgettünk már erről, egy véleményünk is van róla, de még is úgy látszik és érzem is, hogy soha nem fog elszakadni otthonról. A szülei is olyanok, hogy építenek otthonra valamit a munkájával kapcsolatban csak úgy, mintha csak egy hasznos dolog lenne, közbe nekem úgy jön le, hogy csak oda akarják kötni valamivel még. Nekem olyan rossz érzésem van a jövővel kapcsolatban ezügyben. Ezt persze neki nem említem, mert csak balhé lenne belőle, mint minden alkalommal, ha valami hasonló történik. Maga szerint én gondolom túl vagy van valami alapja?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy a párja elszakadási nehézsége fakadhat abból, hogy esetleg nehezen tud leválni a szülőkről.
A probléma amiről ír, már sok esetben felmerült, ezért írtunk belőle két blogbejegyzést is, amelyeket érdemes lenne elolvasnia:
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm! Segítséget szeretnék kérni. Adott egy olyan helyzet, hogy a van a kisfiam apukája, akivel szakítottunk, mikor megtudta, hogy terhes vagyok. Azóta eltelt 3 év,lezajlott az utolsó tárgyalás januárban. Nekem akkor mondott egy olyat, hogy esetlegesen megpróbálni újra együtt. Én azóta lesem minden vágyát, 2 hetente találkozunk, akkor estéként mindig van aktus. Az utóbbi időben már egyre rosszabbul vagyok lelkileg, hogy ezt csinálom, holott tudom, hogy nem kéne,de mégis megteszem, mert addigis magamhoz közel tudom őt. Ebben szeretnék Öntől segítséget kérni, mit javasol nekem? Engedjem el és lépjek túl rajta? Ha igen, hogyan? Ez a szeretet felé, bennem nagyon mély.
Előre is köszönöm a válaszát!
Klaudia
Kedves Kérdező!
Javasolnám pszichológussal vegye fel a kapcsolatot személyesen (vagy online), mert több beszélgetés szükséges ahhoz, hogy érzései tisztázódjanak és annak megfelelően tudjon döntést hozni.
üdvözlettel Száraz Cintia
Jó napot kivánok! Azzal a probléval fordulok önhö hogy 5 éve depresszios vagyok voltam Pszichológusnál kétszer is nem segitettek és úgy érzem már nem tudom kezelni 2017-ben probáltam öngyilkoságot elkövetni nem sikerült megtaláltak aludni nappal tudok csak éjszaka nem elfáradok abba is ha csak ki megyek anyukám meghalt nevelő anyám és a rendes apám nem ért meg csak a rossz szavakat kapom tőlük kérem segitsen nem birom így tovább ezt az egesz helyzetet minden nap kin szenvedés előre is köszönöm
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
A leírt tünetek alapján úgy gondolom, hogy Önnek elsősorban pszichiáterrel kellene beszélnie a tüneteiről, gondolatairól, érzéseiről. Ebben az állapotban lehet gyógyszeres kezelés segítene Önnek, amelyet ki lehetne egészíteni pszichoterápiás kezeléssel is. Azt javaslom, hogy a területileg illetékes pszichiátriai gondozóval vegye fel a kapcsolatot (amennyiben elmúlt 18 éves), s kérjen időpontot vizsgálatra.
Az alábbi blogbejegyzéseket ajánlom az Ön figyelmébe:
Üdvözlettel: Szabó Lili
Egy ideje,nem tudok úgy párommal lenni.
/Távol dolgozik/
Önmagában szembesűltem azzal,hogy..
1. Visszatérő bajom akad odalennt
2. Nehezenadom át neki magam,nem érzem úgy a biztonságot feltétlen .
3.Ennek ellenére egészséges igényem lenne,napi többalkalommal is.
Sőt mintha beállítottság is különbözne vagy másként nyílvánúl meg. Valahogyan elsiklik. Akkor is,ha intenzívebb az aktus vagy ha érzelmesebb.
Tény,akadt régebben molesztálás,zaklatás is.
Ami utóhatása egy időben eltűnt.
Pl nem bírtam wct lehúzni ,kényszeres cselekedeteim voltak . ÍNem bírtam erőszakosabb embereket kezelni, de gyengéktől meg menekülök .
Valamiért mellém tapadtak,tőlem kértek évére mert beteg is lettem,tudtam nemet mondani.
Nem tudom mit csináljak. Eleve hiába léptem szintet,érzelem stb téren. Szexuálisan visszatérően megint a megszeeppent énem élem.
Eleve elhíztam is ,de ez is védelem teltség is és stressz is.
Mikor csinos voltam,akkor inkább csak szexeltek volna velem ,ráadásul úgy,hogy prostis legyek vagy megváltoztatak volna .De ezt kinőtem és volt segítség is egy időben. Nem tudom miért érzem most ezt
Létezik,hogy ennyire visszalök a bezátság érzetben és,hogy távol van a pár ,de,hogy úgy legyen komplexusom és félelmem,ami kb molesztálás idejé volt. ?Eleve rémámok gyötörnek olykor,kb mint kamaszként és kisgyerekként.
Akad ismerős,akikkek beszélgetek időnként,nappal minden kb oké mégha mensi stb miatt néha amúgy is néha kellemetlen a közérzet,de éjjelente más a helyzet. Nagyon zavar .
Hirtelen nem tudom kitől kérdezzem ezt így,mert volt inzultus is ,de most nincs direkt,de rejtett erőszakot újra érzek és elnyomást ,pedig x idő telt el
Hosszan még beszélni serm beszéltem .Fel sem fogtam. Amúgy is több minden történt és nem is tudtam ráhagolódni. Suli volt stb ..Így is csoda,hogy sikeren elvégetem a vizsgákat stb .
De gondolom a lelkembnek ,most lett elege úgy,hogy hiába próbáltam hinni stb előre menni,felépíteni ezt-azt még családot is szerettem volna mégis falakba ütköztem. Lelki közeget sem találtam hosszan ,kimerülem. Eü bajom lett IR,Endo gyanu babáról is le kellett mondani ,hisz legyengültem .
Olyan dolgoktól félek,amiktől csekélyen vagy..Csomó helyen voltam,még egyedül is helyeken helyt álltam ,mintha nem is én lennék Ilyesztő Mit csnáljak? Lehet pár levél váltást tenni,hogy ráébredjek valójában mitől van ezaz ? Merre lépjek? Akad kédés stb ill kibeszélni,megbeszélni,helyre rakni,ami lényeg ,amíg igazán nem tudok elmenni valahová ?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes lenne szakemberhez fordulnia a problémáival. Valószínűleg összefügghetnek a leírt tünetek (szexuális zavar, önértékelési probléma, hangulatingadozás stb.), amelyeket a mostani járványhelyzet felerősíthet.
Javaslom, hogy keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai gondozót, ahol részletes interjú alapján tudnák diagnosztizálni, s a megfelelő kezelési lehetőségeket biztosítani (pl.pszichoterápia).
Az alábbi blogbejegyzéseinket is érdemes lenne elolvasnia:
Lelki immunrendszerünk erősítése a koronavírus járvány idején
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Szabó Lili!
Soha nem fordultam még pszichológushoz, de most úgy érzem egy szakértő véleményét is meg kell hallgatnom. KB 3 hete a párom megkérte a kezem a 3.évfordulónkon. Én 35 ő pedig 32 évesek vagyunk. Elég viharosan indult a kapcsolatunk, én egy nehéz időszakon voltam túl, de a megismerkedésünkkor már lelkileg stabil voltam. Ő viszont drog és alkohol problémákkal küzdött, illetve a volt párjátol se tudott elszakadni lelkileg, mindemellett folyamatosan flörtölt másokkal az internet keretein belül. Miért maradtam vele, erre a mai napig nem tudok jó választ adni, de talán mert láttam benne a jó embert. Nehéz időszakon mentünk át, neki nem volt semmije amikor megismerkedtünk mellettem meglett mindene, imádok utazni így viszonylag hamar elhívtam magammal. Ezáltal megszerette ő is,és lett egy közös szenvedélyünk,így rengeteg helyre eljutottunk. Sok szép emlék. A drog és alkohol problémája kB 2,5 évig rányomta a bélyegét a kapcsolatunkra, sokszor előfordult hogy szégyelltem a viselkedését és nem is értettem miért vagyok vele. Fél éve viszont teljesen megváltozott, nem nyúl semmilyen tudatmódosítóhoz, nem iszik, meg a cigit is letette és megprobal figyelni az egészségére. Ezt az embert már sokkal jobban el tudtam képzelni a jövőmben és nagyon büszke is vagyok rá. Sajnos ami a kapcsolatunk elejétől nem működött a szex. Ő nem igényli. Nekem ez nagyon furcsa volt, magamban kerestem a hibát. Sokszor sértette a nőiessegemet is amikor próbálkoztam volna és csak mosolyogva arrébb tett. A másik dolog hogy mindenki másnak bókolt, az exének az ismerősének dícsérte a kívánatos testüket Stb. Amikor megismerkedtünk akkor voltam életem legjobb formájában, izmos sportos alkatom volt amiert sokat dolgoztam de ő engem sose dicsért, nem kívánt, nem bókolt nem nézett rám nőként. Megkérte a kezem, 3 hete a konyhában, pont úgy mint az exének. Tegnap este pedig elmondtam hogy ő szeret engem mint társat de nem szerelmes belém. Az exe volt az egyetlen szerelme. De nem akarja h elhagyjam mert ő boldog velem, azért adta a gyűrűt is mert komolyan gondolja. Az exének is adott, akit utánna meg is csalt. Létezik az hogy 2 ennyire eltérő ember mégis boldog legyen, úgy hogy ha én őt választom le kell mondanom a szexről és a szerelemről? Szeretek vele lenni. Vele megtanultam élvezni az életet, mintha újra kamasz lennék mellette. Senkitől nem kaptam meg ennyi szeretet, csak megpuszil, hozzámbuj, átölel, mindig udvariasan beszél velem. Amellett imádja a gyerekeket és tudom h nagyszerű apa lenne. Mindig is egy jo embernek akartam gyereket szülni hogy az én gyerekemnek olyan apja legyen aki szereti őt. Viszont azt érzem hogy ő még nincs kész a felnőtt életre. Talán 10 év múlva egy nála jóval fiatalabbal. Nem tudom mit tegyek kilépjek ebből a kapcsolatból, vagy próbáljuk meg helyretenni? De hogy lehet helyretenni ha szerelmet nem csak szeretet érez /és mégis feleségül akar venni/?
Elnézést a kicsit hosszúra sikerült levélért, de próbáltam picit átfogó képet adni magunkról.
Előre is köszönöm a válaszát.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levelében nagyon sok kérdést fejteget, amire úgy gondolom, hogy csak a párjával együtt lehetne válaszokat találni. Én mindenképpen azt javasolnám, hogy keressenek fel közösen párterapeutát, s együtt próbáljanak válaszokat találni.
Üdvözlettel:
Szabó LiliNapok òta nem alszom,tùl sok mindenen gondolkozom,nagyon sok èrzèsem ès gondolatom van amit nem tudok hova tenni
Kedves Levélíró,
Megterhelő élethelyzetben alvászavar jelentkezhet. Érdemes lenne felkeresnie szakembert, hogy a kínzó gondolatait át lehessen beszélni. Ha még iskolába jár, iskolapszichológus felkeresése is ajánlott.Az alábbi blogbejegyzéseinket az alvászavarról írtuk, javasolt elolvasnia, sok hasznos információt talál bennük:
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Doktornő! Egy munkahelyi kollégáról írnék akit valahogy szeretnénk “kezelni” de olyan furcsa személyiség h nem tudjuk milyen kommunikációs technikák vagy egyéb probléma megoldó stratégiák segíthetnének. A kollega nő 48 éves zömében egyedülálló két gyermeket egyedül felnevelt családanya . Mit kezdjük vele? Milyen problémái lehetnek a háttérben h mindig ő akar a figyelem központjában lenni , minden áron ! Akár szabályt is szeg csak fele forduljon a figyelem. Mindig mindent másként csinál mint a többiek , törekszik az olyan egyrni ujjotadokra amikre semmi szükség . Próbálja meggyőzni amkornYezetet h az ő elgondolása a jó, olyan területen is ahol neki nincs se képzettsége se rutinja. Feltűnően utánozza közben meg az irodatársát ( haj híradás, ruha , szokások ) Kinézetre mindig ki kell tűnnie közülünk , több színű elénk körömlakkok felemás színű tornacipő . Közben gyerekes megnyilvánulásokra jellemzik mint Mickey egeres karóra aki valahol Eger hangon hány óra . Mindenben részt kivan venni , értelmetlen tanfolyamokon, neki mindenhol ott kell lenni amire lehetőség van . Legyen az nyelv óra vagy színház vagy vmi tréning. Szabadság után kerdezgeti mennyire hiányzott , hiányzott e. Nem történhet egy magán beszélgetés nélküle amibe ő ne folyna bele. Annyira sok hogy már kezelhetetlen. Mit lehet vele tenni mivel lehetne vissza venni belőle kicsit. Megértetni vele h a kevesebb néha több mind öltözködésben mind viselkedésben . Amúgy egy értelmes jószívű segítőkész nő . Persze ha
vmi ő az első aki ott van még azt sem tudja miről van szó de segít … Szóval kis segítség kellene nekünk kollégáknak hogyan tudnánk hatékonyan őt “visszavenni” kicsit . Milyen ember ő aki ennyire impulzív ? Mi lehet a háttérben ? Tudunk segíteni ? Szeretnénk … Válaszát előre is köszönöm . Üdvözlettel : Varga Dóra
Kedves Dóra!
A leírt információk sokat elmondanak a kolléganőjéről, azonban a vele történő beszélgetések nélkül csak a fantáziára és az elképzelésekre van bízva, hogy mi is állhat pontosan a viselkedése hátterében. Elemzésekbe, és következtetésekbe bocsátkozni úgy vélem nem lehet ilyenkor, hiszen Önök mindig csak egy oldalról látják őt. Mindig a munkahelyi kolléga szerepet tekintik, így sok minden fontos információra nincs rálátásuk. Mindenképp fontos, hogy segíteni szeretnének, és hogy aggódnak érte. Ezek nagyon pozitív dolgok, és erős munkaközösséget jeleznek. Azt tudnám javasolni, hogy ha van rá módjuk, akkor szervezzenek egy csapatépítő napot, vagy akár több alkalmas fejlesztő tréninget is szervezhetnek, szakemberi vezetéssel. Az ilyen alkalmak során sok konfliktus, vagy kommunikációs hiba felszínre kerül, és a megoldásuk is egyszerűbbé válik.
Szép napot kívánok!
Azt szeretném kérdezni hogy lehet bipoláris zavarom attól hogy környezet változásban volt részem 1,5éve?!
Spanyolországban élek 1,5éve és csak a barátom van nekem itt,nem ismerek senkit,nem beszélem rendesen még a nyelvet és ez miatt elkezdtem stresszel-ni már több mint 1éve.
Nagyon nagy hangulat ingadozásaim vannak lassan napi szinten. Egyszer nagyon vidám oldalamat mutatom és ”hiperaktív,, magamat mutatom de viszont van ennek a másik oldala is. Amikor csak szomorú vagyok és nem tud senki semmi felvidítani engem,és mindenen el tudom sírni magamat.
Kedves Kérdező!
A bipoláris affektív zavar egy olyan komplex probléma, mely nem állapítható meg az Ön által leírtak alapján. Javaslom, keressen fel klinikai szakpszichológust, aki segíthet felmérni és kezelni a problémáját. Amennyiben további információkat szeretne olvasni a bipoláris affektív zavarról, az alábbi cikket ajánlom a figyelmébe:
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
