Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Üdvözlöm .
Az édesanyámról lenne szó .46 éves kb 2 honapja olyan hangokat hall ami nem fedi a valóságot azt hallja hogy mindenki beszél a háta mögöt csunya szavakal sértve öt.Ha csak ránéz bárki és meg sem szólal hihetően elöadja hogy igen rágalmazta .Teljesen kikészült a hangoktól és már a család is félünk rosszabb lesz a helyzet ,hogy kárt tesz magába .Egyszer mindha az anyám lenne egyszer pedig mindha nem is ismerném ki ő.
Kedves Dániel!
Levele alapján egyértelmű, hogy az édesanyjának sürgősen pszichiáter segítségére van szüksége. Ezekkel a panaszokkal be tud menni közvetlenül a pszichiátriára, vagy ha erre nem hajlandó az anyukája (sajnos ez gyakran előfordul), akkor a háziorvosát szükséges felkeresnie és neki elmondani, amiket tapasztal.
Üdvözlettel:
Habis MelindaÉrtéktelenek érzem magam, nem tudom mihez kezdjek az életben, akármihez nekifogok nem sikerült, semmiben nem vagyok tehetsége, hazudok mindenkinek, hogy értékes legyek, ha nem is az ő számukra legalább én érezem úgy, hogy több vagyok mint igazából. Mivel egy falusi iskolába járok ahol kevés gyerek van nincsenek igaz barátaim így magányosnak is érzem magam, van egy nagyobb testvérem aki egy nagyszerű fiú sok barátja van, hamar betud illeszkedni, jól rajzol, hamar megtanul mindent stb.amikor mellette vagyok eltörpülök, ő egy olyan ember aki maga tapossa ki az útját én meg csak kullogok utána. Nagyon irigylem őt és tudom, hogy ezt nem szabadna de irigylem. Akár mennyire probálom élni az életemet nem sikerül, mert ezek a problémák nyomasztanak legbelülről és nem tudok tovább lépni rajtuk, nem tudok cselekedni. Probálom mindig a legjobbat tenni, próbálom a maximumot nyújtani de majdnem egyenlő vagyok a nullával. Mindenki azt mondja, hogy keressem magamban a szépet de nem találom. Próbálok erősnek látszani de belül gyenge vagyom. Lehet, hogy az is elég ha tudom, hogy valaki meghalgat és nem zavarom ezzel.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Érdemes lenne problémáiról iskolapszichológussal vagy a területileg illetékes nevelési tanácsadóban dolgozó pszichológussal beszélnie, hogy vajon honnan eredhet, hogy testvéréhez viszonyítja, méri magát, s nem vállalja fel, ha hibázik, hogyan tudja az Önt ért stresszt kezelni.
Javasolt lenne az alábbi blogbejegyzéseinket megtekintenie:
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm! 10 éve élek párkapcsolatban.1 évvel ezelőtt a férjem megcsalt ezert szakítottam vele és elküldtem otthonról
Másfél hónapig élt együtt ezzel a személlyel elég viharos volt a kapcsolatuk. Rádöbbemt hogy mekkora hibát követett el és hogy miután elveszített engem és a 9 éves kislányunkat rájött hogy mennyira fontosak vagyunk neki és hogy minket szeret
Vissza engedtem az életünkbe mert a kislányom rajongasig imádja őt és nem tud az apja nélkül élni. Nekem a kislányom a mindenem nekem az a fontos hogy ő boldog legyen. Én napi szintem küzdók a történtekkel nem tudom hohyan dolgozzam fel ezt az egészet. Napi szintem bizonyítja mennyire szeret minket . Mára teljesen kétségbe vagyok esve hogy nem tudom hogyan zehetném túl magam a történteken. Kérem szíves segítségét.Üdvözlettel. Éva
Kedves Éva,
Köszönjük levelét!
Nehéz lehetett Önnek, hogy 9 év együttélés után a férje elköltözött egy másik nőhöz. Egy megcsalást nem mindenki tud könnyen feldolgozni, ehhez idő kell. A sikeresebb továbblépés érdekében tudna segíteni a párterápia, hogy új alapokról, a régi sérelmek átdolgozásával, s megbocsájtásával lehessen folytatni a kapcsolatot. Munkacsoportunkban is vannak családterápiát végzettek, akik vállalnak akár online párterápiát, igény esetén szívesen segítenének Önöknek!
Az alábbi blog és videós bejegyzéseinkben is sok hasznos információ található, amit javasolt lenne megtekintenie:
Üdvözlettel:
Szabó LiliNincs lila köd a kapcsolatunkban, ő nagyon szeret engem, én szeretném viszonozni, de olyan mértékkel nem tudom. Kedvelem őt és szívesen vagyok vele, de néha nélküle is, sőt, inkább úgy fogalmaznék hogy inkább egy nagyon jó barátnak élem meg, talán azért mert majd 2 év után jöttünk össze facebookon keresztül, ő kezdeményezett a komolyabb kapcsolat felé, hisz már akkor is kedveltük egymást(másfél ével ezelőtt mikor a munkahelyünkön megismerkedtünk) és a komolyabb kapcsolat érzése fájdalmat okoz. A szeretlek szó elengedhetetlennek tűnik egy kapcsolatban, bár én nem szoktam gyakran használni, ő igen, bár ettől is kissé úgy tűnik mintha egyszer igazat mondanék, egyszer meg hazudnom kellene hogy érezze hogy én is őt. Szeretem, de nem tudom odaadni magamat teljesen lelkileg is.
Kedves Levélíró,
Köszönjük levelét!
Általában elmondható, hogy egy kapcsolaton belül az egyik fél odaadóbb, vagy nagyobb hévvel szeret. Több bejegyzésünkben is írtunk, hogy min műlik, hogy tartósabb lesz egy kapcsolat, érdemes lenne elolvasnia:
Az alábbi videós beszámolónkat is javasolt lenne megtekintenie:
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm! 8 hónapos a kislányom, gyönyörűen fejlődik, tényleg nagyon büszke vagyok rá. Elméletileg mindenem megvan (csodás férj, aki segít minden téren, segítő család, egészség, anyagiak terén is minden rendben). Mégis minden reggel ugyanaz a mókuskerék kezdődik, és már alig várom, hogy gyermekem bölcsődébe menjen, és visszakapjam a szabadságom. Egész nap be vagyok zárva, nincs akihez két értelmes szót szóljak, úgy érzem, megőrülök itthon. Pedig minden héten elmegyek a gyerek nélkül 1-2 órára, van énidőm, a gyerek is általában “jó gyerek”. Mit csináljak, hogy ne érezzem így magam? Köszönöm előre is.
Üdvözlöm! Sok édesanya számol be ilyenkor arról, hogy nagyon magányosnak érzi magàt, hiszen egész nap felelős egy csöpp gyermekért, de felnőtt társasága kevés akad és a korábbi szabadság érzése valóban megváltozik. A társas támogatottság, a kapcsolatok pedig ebben az időszakban (is) fontosak, azonban gyakran átalakulnak. Emiatt a szakemberek szokták javasolni, hogy a közelben elérhető anyukás csoportokkal közösen szervezzenek támogató csoportokat, vagy ringatóba, játszótérre járjanak együtt, ahol a hasonló problémák és kérdések, adott élethelyzet miatt jól tudnak kapcsolódni egymáshoz. Budapesten így működik például a Mamakör, de a vidéki városokban, közösségekben is vannak nagyon jó programok. Érdemes ezeknek utánajárni és kipróbálni. Természetesen érthető az is, hogy a napi ritmus kimerítő, aztán elképzelhető, hogy idővel mégis átlendül rajta és újra jól érzi magát a napi rutinban. A bölcsőde valóban nagy segítség tud lenni, ha az édesanya úgy érzi túl sokat vállal és szüksége van másra is az életében (munka, pénzkereseti, stb.) Előfordulhat, hogy tartósan úgy érzi egy édesanya, hogy nehézségei vannak lelkileg az anyaság megélésében. Ebben az esetben érdemes pszichológus szakembereinket vagy női önismereti csoportokat megkeresni, hogy rálásson azokra az önismereti pontokra, amelyek miatt esetleg a jobb anyai – érzelmi élet lehetősége, a szülő-gyerek kapcsolat kevésbé működik jól. Bízom benne, hogy megtalálja azt az utat, amivel a leginkább jól tudja érezni magát édesanyaként is. Keresse szakmai csoportunkat akár Skype tanácsadásra is bizalommal! Üdvözlettel
Jó estét! Nagyvonalakban, 15 éve szenvedek panikbetegsegben amivel kb 2eve mentem el orvoshoz, azóta gyógyszeres kezelés alatt állok.(Rexetin, Frontin)
Viszont most 21 hetes kismama vagyok,(2. baba már van egy 8 éves lányom) így kb 5 hete abbahagytam a Rexetin szedését csak a Frontint (0.25mg) szedem napi 1 alkalommal.
A probléma most lelkileg ismét rám tört amióta tudom hogy várandós vagyok.Nagyon nehezen viselem próbálok örömmel gondolni várandósságomra de egyszerűen nem megy. Minden nap rossz kedvem van letört vagyok, nincs kedvem semmihez. Félek a szüléstől is és attól is hogy hogy fogok viszonyulni a picihez. Sajnos nincs senki akivel ezt meg tudnám beszelni. Egy kicsit kellemetlen számomra erről a dologról beszélni ezért is választottam ezt a megoldást elsősorban, hogy online próbálok tanácsot, segítséget kérni! Persze tisztaban vagyok vele hogyha valóban komoly a probléma akkor személyesen szakemberhez kell hogy forduljak.
Röviden ez lenne a probléma.
Válaszát előre is köszönöm!
Szép estét!
Kedves Anikó, a várandósággal és szüléssel kapcsolatos fèlelmei miatt a baba-mama kapcsolatanalízis módszerét ajánlom szeretettel, mèg pont időben van ahhoz, hogy belekezdjen! Úgy tudom, van olyan szakember, aki online/Skype keresztül is vállalja, a honlapjukon (kapcsolatanalizis.hu) keresztül érdemes érdeklődni. A gyógyszerbeállításról pedig a pszichiáter szakorvossal konzultáljon feltétlenül, hogy mi lenne a legmegfelelőbb a várandósság alatt, ha ez így most nem megfelelő. Sokan vannak, akik pánik betegségben szenvednek és a terhesség, babavárás nem könnyíti meg ezt a betegséget. Megértem, hogy kellemetlennek érzi erről beszélni, hiszen kismamaként fokozottan kiszolgáltatottak az édesanyák testileg és lelkileg is. Azonban sok jó szakember van és biztosan talál olyat, akiben meg tud bízni, hogy átbeszélje a félelmeit. Ma már a pszichès nehézségeken dolgozni egy jó lehetőség és hosszú távú erőforrás az életben.
Hívjon minket is bizalommal, vagy a védőnői szolgálaton keresztül is bátran kérhet segítséget a környék családsegítő szolgálatában elérhető pszichológustól. Üdvözlettel
PIROSKA VAGYOK EGY AGGÓDÓ NAGYMAMA,LÁNY UNOKÁM 15 ÉVES,A SZÜLEI MÁR TELJESEN LEMONDTAK A NEVELÉSÉRŐL,MIVEL KÉPTELENEK BESZÉLNI ORSIKÁMMAL,SEMMIT NEM LEHET VELE MEGBESZÉLNI,ORDÍT A SZÜLŐKKEL ,ÁLL A BÁL NAPI SZINTEN,UGYAN AZ UNOKÁM MÁR KÉRTE ANYJÁT VIGYE EL PSZICHOLÓGUSHOZ ,MERT HOGY FÁJ A LELKE,DE MÁR OLYAN SZINTEN NEM FOGADD SZÓT,HOGY EL SEM TUDNÁ VINNI.TUDOM ,HOGY MINDEN TINI ILYEN,DE MOST A SZÜLEI TELJESEN LEMONDTAK RÓLA,ANNYIT BÁNTJA A SZÜLŐKET ,AKIK A SZÉLTŐL IS ÓVTÁK MÉG KÉT ÉVVEL EZELŐTT,FÉLEK HOGY ELKALLÓDIK ,VAGY KÁBÍTÓZIK,CSAK AZT HAJTOGATJA ŐT SENKI SEM SZERET.TELJES A KUDARC.VÁLASZÁT ELŐRE KÖSZÖNÖM.TISZTELETTEL SZECSÖDINÉ PIROSKA.
Üdvözlöm, sokszor ilyen helyzetekben, amikor a gyermekkel, kamasszal van probléma, nehézség, akkor a pszichológusok javasolni szoktuk a szülőknek, hogy ők járjanak el terápiába, kezdjenek önismereti munkába a gyermekük érdeke miatt. Természetesen ez nem zárja ki, hogy a kamaszlány is járjon pszichológushoz vagy igénybe vegyen pszichológiai segítséget (akár önismereti csoport vagy egyéni pszichológiai tanácsadás formájában). A szülők pszichés támogatottsága azért is fontos, hogy a határok, keretek kérdései ebben a lelkileg nehéz (távoldó-közeledő) időszakban, a kamaszkorban jól legyenek gyermekük felé jelezve. Üdvözlettel
Kedves Veronika!
Még sosem fordultam pszichológushoz, de már egy ideje fontolgatom. Abba a helyzetbe kerültem, hogy döntenem kell, belevágjak-e egy nagyobb összegű hitel felvételével férjemmel együtt egy építkezésbe. 2015 óta vagyunk házasok férjemmel és van egy 2 éves kisfiúnk. Kisfiammal otthon vagyok GYESen. A kisfiunkat én is és férjem is nagyon szeretjük, de rengetegszer érzem magam elhanyagolva, férjem gyakran alig beszélget velem, rengeteget dolgozik, hogy nekünk egy jó jövőt biztosítson. Ha otthon van, általában a számítógép előtt ül, cikkeket olvas, én úgy látom bezárkózik. Kisfiunkkal is véleményem szerint keveset foglalkozik, közös családi programjaink nagyon elvétve adódnak. Nem tudom csak én nagyítom-e fel ezt a problémát, mivel egyedük vagyok a gyerekünkkel az idő nagy részében. Itt állok egy esetleges építkezés előtt, amihez olyan hitelt kéne felvenni, ami a házasságon és legalább még egy gyerek vállalásán alapszik. Sajnos a házasságomban és abban is elbizonytalanodtam, hogy szeretnék-e még egy gyereket a férjemtől. Férjem most márciusban belevágna az építkezésbe és idén májusban a következő gyerek vállalásába. Neki nem kérdés, hogy velem képzeli el a jövőjét és hogy szeretne tőlem még egy gyereket most májusban. A félelmeimről tudok vele beszélni,azt mondja válasszak az idejét akarom-e vagy a pénz az első most. Komolyan aggódom, hogyha így belevágok, nem leszek képes kihordani a gyerekünket. Nem tudom mi lenne a megoldás: 1. Mondjak igent az építkezésre és közben kezeltessem magam pszichológussal? 2. Mondjak igent az építkezésre és közben menjünk el párterápiára? Állítsam le az egész projektet és mondjam meg férjemnek, hogy én ebbe nem megyek bele ilyen formában? Félek, hogyha elutasítom az építkezést, a kapcsolatunk tovább romlik és nem lesz építő hatása. Én ugyanis szeretném menteni ezt a házasságot és javítani rajta. Köszönöm a segítséget.
Üdvözlöm, megértem kétségeit és arra biztatom, mindenképpen érdemes szakmai segítséget igénybe vennie. Azt gondolom, hogy nem kizáró dolog az egyéni pszichológiai tanácsadás vagy terápia és a párterápia. Ha valaki belekezd egy önismereti munkába, az segíti a kapcsolatainak javulásában is. Az idő szűkössége miatt azt javaslom, először ön beszéljen szakemberrel és ha úgy érzi mellette párterápiára is szükségük van, akkor érdemes idővel abba is belevágni. Szokták javasolni a mediációs módszereket is, amivel a két fél tisztázhatja az aktuális nehézségeit ezekben a döntési helyzetekben és a legjobb konszenzusra jutni. A gyermekvállalással kapcsolatos kérdéseit pedig egy női önismereti csoport is segítheti, pl. művészetterápiás csoportok. Sok lehetőség és módszer van, ami megtámogatja ezekben a nehéz időszakokban és segít olyan döntést meghozni, amit el tud fogadni, kommunikálni férje felé. Hívjon minket is bizalommal! Üdvözlettel
Egy évvel ezelőtt elhagytam a párom mivel lelkileg nem bírtam tovább h sosem voltam fontos. Hazaköltöztem szüleimhez az 1 éves kislányommal. A továbbiakban az apuka változtatni nem tudott semmin és nem küzdött értünk. Közben nagymamám ápolását is rámhagyta anyukám mellette a férfi munkák háztartás gyerekneveles és idosapolas . Szeretném újrakezdeni az apukával de neki nem tetszik h nem tudok visszamenni hozzá hiszen nem tudom itthagyni a nagymamát mert nincs felügyelet. Úgy érzem sakkban tart ezzel anyukám nem tudom irányítani életem lelkileg és fizikailag teljesen kimerültem állandóan sirok és nem latok kiutat a helyzetemből. Kérem segítsen mert belebolondulok.
Üdvözlöm, mélyen együttérzek önnel, biztosan nagyon megterhelő lehet. Kapcsolatainak (édesanyja, párja) jobb megértéséhez és alakításához érdemes lenne pszichológus vagy önismereti segítséget igénybe venni, van lehetőség konzultálni szakembereinkkel. Vagy érdeklődjön a közelben elérhető önismereti csoportokról.
Sokszor a kilátástalannak tűnő helyzetek egy más nézőpontból is rátekintve, átbeszélve szakemberrel pozitív irányba fordulhatnak. Hívjon minket bizalommal! Üdvözlettel
Tisztelt Hölgyem/Uram!
30 éves nő vagyok, szociális szorongással küzdök kb 12-13 éves korom óta. Mindezidáig nem sikerült legyőznöm a betegségemet, viszont egyre erősödnek a tüneteim. Nagyon szégyellem, hogy ez van velem, főképp a párom előtt (2 éve vagyunk együtt). Ugyanakkor (tudom, hogy nem szép dolog) rettentően irígy vagyok rá, amiért ő kiegyensúlyozott és nem okoz számára gondot mások jelenléte, sőt élvezi is. Emiatt nagyon rosszul érzem magam, mellette úgy érzem egyre kevesebb és kisebb vagyok. Reménytelennek látom a helyzetet. Nem tudom, mit tegyek, nem kellene rá irígynek lennem…
Kedves Kérdező!
Nem írja részesült-e pszichoterápiában, de mindenképp érdemes lenne felkeresnie egy ilyen szakembert.
üdvözlettel Pergel-Száraz Cintia
Mostanában eléggé magam alatt vagyok, nem tudok rendesen aludni, lefekvés után 2 órát forgolódom és próbálok aludni. Saját magam egy hulladéknak tartom, nem vagyok megelégedve magammal. Amikor szomorú vagyok akkor egyszer hirtelen vidám leszek, ugyan ez fordítva is. Segítséget kérek
Kedves Kérdező!
Személyes segítséget érdemes kérnie pszichiátertől, aki tud ajánlani önnek pszichoterapeutát.
üdvözlettel Pergel-Száraz Cintia
En egy 21 evet luxushajon dolgozo iden hazakoltozott kismama vagyok (8hetes terhes). Parom szerzodese a hajon ugy jar le es akkor jon haza 2 honapra csak mikor babam mar 4-5honapos lesz. Ha kinyomtatok paromrol nagymetetu fotokat es gyakran mutatom babamnak, es beszelek az apukarol akkor babam vajon tudomasul veszi-e, osztonosen erzi-e ha talalkoznak evente egyszer hogy o az apja. Van e temanak szakirodalma?
Kedves Kérdező!
Először is engedje meg, hogy gratuláljak a kisbabához! A levelében leírt helyzet valóban nem egyszerű, azonban én azt javasolnám, hogy ne aggódjon. A kinyomtatott fotó nagyon jó ötlet, és esetleg ha technika engedi, akkor videókamerán is rendszeresen beszélhetnek az apával, hogy a baba hallja a hangját is. Az évenkénti hazalátogatások alkalmával eltöltött közös idő pozitív hatása nagy segítség lehet majd az összeszokásban. Ezekre az alkalmakra fontos lesz odafigyelni, persze nem stresszelve. Ha mindketten szeretettel fordulnak a gyerekhez, akkor úgy vélem nem lesz probléma a távolságból.
Betegségeim:krónikus gyomorhurut, reflux, irritábilis bél hasmenéssel, Sjögren syndr., izületi fájdalmak,krónikus arcüreg gyulladás, magas vérnyomás. Egy hónapja kezdődő Raynaud syndr. irányában angiológus az alapvizsgálatokat elvégezte.Állapotom hullámzik,vannak jobb és rosszabb időszakok – ezért közölte, hogy pszichiáter bevonását kéri, “depressziv ciklotim” kórkép kizárása tekintetében. Soha nem voltam depressziós, nem is érzem magam annak. Betegnek érzem magam, mert megvisel a szenvedés. A vizsgálatok idején volt gyógyszerváltásom a vérnyomásom tekintetében – igen csak kókadt voltam, mert még szokatlan volt az új gyógyszer – de semmi több. Megdöbbent, hogy betegségeimet egyetlen pszichiátriai kórkép mögé kívánja besorolni egy egyébként jó nevű, szakmájában igen csak elismert kórházi osztályvezető főorvosnő.Tényleg megtagadhatja a további vizsgálatokat, ha nem vagyok hajlandó prezentálni negatív pszichiátriai leletet ? Köszönettel: RR
Kedves RR!
A levelében felsorolt betegségek összesítve kihathatnak az Ön lelki és pszichés állapotára. Úgy vélem a kezelőorvosa nem kívánja szőnyeg alá söpörve csak a pszichés betegség mögé felsorolni a problémáit. Pusztán az Ön lelki állapota érdekében szeretné ha elmenne egy pszichiátriai vizsgálatra. A folyamatos betegségek és gyógyszer szedések megterhelőek, és nagy erőre vall, hogy Ön ennyire kitartó. Saját véleményem is az, hogy egy vizsgálat fontos lehet és az Ön érdekeit szolgálja.
Tisztelt Hölgyem!
Próbálok rövid lenni. Az aktuális problémám: reménytelenül szerelmes vagyok a kolléganőmbe, aki mellettem ül, ráadásul Ő látványosan egy másik férfi kolléga kegyeit keresi a közös irodánkban, ami értelemszerűen a szemem előtt zajlik nap, mint nap 8 órán keresztül… Fontos lehet még, hogy soha nem viszonozták az érzéseimet (6 ilyen alkalom volt eddig), amit egyre nehezebben viselek, és, ha ez nem lenne elég, korábban pszichiáter skizoid típusú személyiségzavart diagnosztizált nálam, de jártam már szexuálpszichológusnál is, most pedig éppen a vélelmezett autizmusomra próbálok fényt deríteni… Gyenge vagyok, nagyon rossz a kudarctűrő képességem, alkoholproblémáim vannak.
Kérem, segítsen, mert úgy érzem, kezdek összeomlani!
Köszönöm megtisztelő válaszát!
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levelében több problémáról ír, amelyek ha jól értem már régebb óta fenn állnak. Én mindenképpen javasolnám, hogy keresse fel a területileg illetékes Pszichiátriai és Addiktológiai központot, ahol megfelelő kezelési javaslatot tudnának adni Önnek a korábbi diagnózis ismeretében. Pszichoterápiás egyéni terápiás foglalkozást is javasolt lenne kérnie ott, hogy megérthesse, hogy miért bizonyos helyzetek térnek vissza az életében, milyen megküzdési stratégiákat alkalmaz stresszhelyzet esetén stb.
Az alábbi blogbejegyzéseinket javaslom elolvasásra:
Milyen tényezők játszanak szerepet az alkoholizmus kialakulásában?
Milyen megküzdési stratégiákat alkalmazhatunk stresszhelyzet esetén?
Üdvözlettel:
Szabó LiliJó napot kívánok !
Párom teherbe ejtett a elején vagyok a héten 9hetes , párom nem örül neki ahogy a ő családja se , engem állandóan lelki terot alatt tart a nagynénje és a mamája hogy én ég fogyatékos kis szarhazi ribanc vagyok párom megirta nenjenek H ha megtudja hogy vissza írok valakinek a családjából kitapossa a belem, volt hogy elkevert egy pofont meg azzal fenyegetőzik hogy elköltözik tőlem, én munkaügyi tanfolyamra jelentkeztem. Meg a házimunkaba pl favagas Nem teszi meg a barátok italozás az menne egész nap. Egy büdös szót nem hallok hogy szeretlek szivem … Teljesen elvagyok keseredve hogy a elszokesen gondolkodtam. Kérem önt segítsen valahogy pár szóval 🥺 teljesen össze törtem hiaba állnak mögöttem emberek akik segitenek de így nagyon rossz félek nagyon rossz anya lennék mindt ami édesanyám is volt. Segítsen kérem vagy nem e tudd olyan alkalmazást van valakit akivel beszélhetek nagyon fontos lenne.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy nagyon megterhelő élethelyzetben lehet, s érdemes lenne élőszóban beszélnie a helyzetéről. Én mindenképpen azt javasolnám, hogy keresse fel a területileg illetékes Családsegítő Központot, ahol részletesebben elmondhatja a problémáit. Ott el tudnák mondani Önnek, hogy milyen lehetőségei lennének, milyen óvintézkedéseket tud tenni annak érdekében, hogy ne tudjanak Önre nyomást helyezni. Krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámon is bármikor segítséget kérhet!
Az alábbi blogbejegyzéseinket javaslom megtekintésre, sok hasznos információt talál bennük:
Üdvözlettel:
Szabó Lili
