Tisztelt Szabó Lili! A férjemmel 9 éve ismerjük egymást,hosszabb-rövidebb szünetekkel együtt is éltünk ez idő alatt. Alapjában véve nagyon jól megértjük egymást,jól érezzük magunkat együtt,mondhatni minden tökéletes egy dolgot leszámítva. Ha alkoholt fogyaszt,teljesen kiszámíthatatlanná válik,olyankor sokszor nem tud mértéket tartani,ha belendül,addig iszik,míg van mit. Ez nem történik meg túl sűrűn,kb.negyedévente van egy nagy berúgása,viszont az utóbbi időben egyre durvábban viselkedik velem részegen. Legutóbb megszorította a torkom és arcon ütött,az öklével fenyegetett,mert ellent mondtam neki valamiben. Ezekre a dolgokra másnap nem emlékszik,bántja,hogy így viselkedett,majd hónapokig kerüli az italt. Többször megfogadta,hogy nem fog inkább inni,ideig-óráig tartja is ezt,aztán engedményeket tesz magának. Nekem gyomorgörcsöm lesz,ha elkezd inni,mert sosem lehet kiszámítani,hogyan fog végződni. Egyébként sportol,fest,amivel próbálja a stresszt levezetni,próbálom pozitívan megerősíteni,de úgy gondolom,az ritkán sem fér bele,hogy megüssön. Egyébként nem kifejezetten stressz ivó,valamikor buliból csinálja. Pszichológus segítségét nem fogadja el. Hogyan tudok én segíteni neki,hogy ki tudjon tartani az elhatározásában?

Egy szép és harmonikus párkapcsolatom 10 ev ismerettség és 4 év együttélés után végetért. Mindenfajta előjel nélkül. Munkahelyi stressz es nehézségek voltak, de sem a szexualitas elmaradása sem egyeb elhidegülés nem volt tapasztalható párom részéről. Egy nap összepakolt, hogy nem tudja mit akar magával és az életével. Egy éve ott maradtam a lakásban és fogalmam se volt mi történt. Ezek utan próbáltam elérni, hogy valami indokot mondjon, hogy tovabb tudjak lépni. De soha nem mondott semmit, a miértekről. Csak azt, hogy nem az én hibám volt. Nagyon kötődtünk egymáshoz, 10 évig együtt is dolgoztunk. Aztan pár hónappal a szakítása után elmondta, hogy szerinte nem vállalatam fel őt. (Én eleg introvertált vagyok, nem szeretem ha nyilvanosan megcsókolnak, a közös fotok kozossegi posztolasa sem erossegem.) Itt osszeroppantam es kiborultam, hogy miért nem akkor jelezte amikor ezt érezte… Miért a szakitás után dobja ezt ide nekem? Most mit kezdjek mar vele? Gondolom, hogy vigasztaljon akkor azt mondta, hogy tolem kapta a kapcsolatunk altal azt a tudast, hogy hogyan kell banni egy nővel. Ezert egy eleten at halas lesz. Es ezt meg is koszonte es elmondta hogy van is egy honapos kapcsolata, a munkahelyerol.
Ez kb egy éve volt. Próbaltam vesztesegkent feldolgozni, egyedul es segitseggel is, de nem megy. Soha nem hivom, de neha par sort irok neki. Azokra azert valaszol. Probaltam kerni, hogy valaszolja meg a kerdeseimet a tovabblepes okan. Nem akarom az uj eleteben haborgatni, hiszen boldog. De ugy erzem nekem jogom van valaszokhoz, hogy normalizaljam az eletem. Most ugy erzem, egy evvel ezek utan is, hogy nem tudok nyitni masok fele. Nem parkapcsolatra, de semmilyen masra sem. A csaladdal, munkatarsakkal jol elvagyok, de keptelen vagyok nem gondolkodni a mierteken. Meg ennyi ido utan sem. Ugy erzem nem hatekony amit eddig kaptam segitseg. Igy is iszonyu osszegekbe kerult. (Szerencses vagyok hogy kolthetek ra, de ugy erzem nem haladok kifele ebbol a helyzetbol.) En meg csak vergodom a kerdeseimmel, a hogyan tovabbal mar egy eve. Felek az eletem zsakutcaba kerult, szeretnek gyermeket de ha ez igy megy mikor es kiben fogok megbizni? És azert a biologiai oram ketyeg. Neha iszonyu duhos vagyok ra, hogy ilyen helyzetbe hozott barmennyire is szeretem meg most is. Elengednem, o miert tudod csak ugy tovabblepni es en miert nem… Tenyleg igy kell leelnem az eletem, hogy vasarnap esteneket elalvas elott ujra vegiggondolok az elso benutatkozastol, az utolso uzeneteig mindent es keresem hol es mit hibáztam?

Az elmúlt időben nagyon érzékeny vagyok/voltam szinte minden kis dolgon elsírom magam. Ezzel együtt lehangoltnak és haszontalannak érzem magam. Nagyon könnyen leszek agresszív és életemben először pánikrohamaim vannak. Ma reggel felkeltem és úgy éreztem semmi értelme az életemnek hogy felesleges felkelnem vagy bármit is csinálnom. Egész nap kétszer mentem ki a szobámból. Érzem belül a fájdalmat úgy érzem a lelki fájdalmaim át alakulnak fizikaivá. Nyomást érzek a mellkasomban és gombócot a torkomban. Ahogy említettem nagyon könnyen elsírom magam de mist egyszerűen nem tudok sírni úgy érzem érzéketlenné váltam étvágyam is alig van ma nem is ettem. Mindig fáradt vagyok és gyakran fáj a fejem. Régen volt egy kisebb depresszióm és félek megint az lehet.

Jó napot
Én tanácsot szeretnék kérni mert már nem -bírom tovább félek nagyon is
A volt párom ki vel már közel 12 éve nem vagyunk együtt van egy közös kisfiunk aki lassan 14 éves viszont ez idő alat nem segített semmibe amikor véletlenül találkoztunk akkor is állandóan megaláznak fenyegetnék a -féleségével mindig azt mondta h majd ha nagy lesz a gyerek akkor majd elviszi
Bírósági végzés nincs mert mert félek akkor h mi lesz
Félek h ha lépnek akkor bántani fognak vagy zaklatni a családomat egy ideig azt hittem h csend és nyugalom lesz de mégsem
Persze nem csak ilyen kevés dolog történt az elmúlt évek során de azóta is rettegek h valamit csinálni fognak
Tegnap este jöttem haza munkából a b.nommel jöttem és azt láttam mikor h ott áll egy kicsi a buszmegállóba mintha a volt páromat láttam volna nagyon megijedtem mert egyedűl a sötétbe szaladtam haza és az a baj h ők nem ilyednek meg senkitől
Csak nem értem külön családja van nem kérek semmit se se gyerek tartást semmit akkor miért nem hagynak békén
Köszönöm ha kapok erre választ
Egy elkeseredett anyuka vagyok aki csak a gyerekeivel nyugodtan éljen

Férjemmel 11 éve vagyunk együtt van 2 gyönyörű kisfiunk! Masfél évvel ezelőtt megcsalt. Én is hibás voltam nem adtam meg neki azt amire vágyott, de ezt én is beláttam! Folytattuk a kapcsolatunkat, bár azóta nagyon rossz a kapcsolatunk! Azóta megadok neki mindent amit kell! Egy hónapig jó minden, aztán mintha idegenek lemnénk egymásnak! Azt mondja hogy azóta minden jobb velem mint a másikkal volt, de valamiért nem tudja elengedni azt az érzést amit akkor érzett! Sajnos egy munkahelyen dolgoznak…multkor azt mondta minkettönket szeret😣 Nem tudja azt sem hogy vele akar e lenni, azt sem hogy velem…de el sem akar hagyni….ha felmerül hogy nekem is lehetne akár valakim féltékeny,azt is mondta hogy munkahelyet vált ….elment pszichologushoz, de csak annyit mondott hogy magának kell rendbe tennie a fejében a dolgokat! Ezt tudjuk is….Most elküldtem itthonról hogy én ezt így nem bírom tovább….szentestére hazajön.. Nem szeretne már engem, csak nem meri megmondani? Kérem adjon valami tamácsot! Tényleg menthetetlen a kapcsolatunk? Vagy miert teszi ezt velem??? Azt mondja nem szerelmes a másikba, csak az érzést nem tudja elengedni, és lehet emiatt az érzés miatt nem is akarja a mi kapcsolatunkat helyre hozni! Köszönöm válaszát!

Jónapot!
Az a problémám hogy sokat veszekszünk a párommal mostanában.És mind a ketten szeretnénk hogy olyan legyen köztünk minden mint kapcsolat elején.Nyugodtság,békesség és vita mentes legyen a kapcsolatunk újra.Nem tudom mi tévő legyek ez ügyben.Hogy hogyan lehetne újra köztünk minden a régi?
Válaszát előre köszönöm!

Üdv sajnos magamat okolom azért hogy anyán világra hozott nagyapám még halt és a 2 apam is még halt meg azért is mostani párom beteg buntudatom van miatta

A 3eves kislanyom,egyedul nevelem szuleteseota,az apja semmilyen formaba nem segiti az eletet nem latogatssa semmi,de most hirtelen probat tenne,nembizhato feltem a kislanyom tolle,hogy megismeri megszereti a kislanyom es o kilep az eletebol,erdemes probat tenni?milyen fejlodesi zavara vagy hogyan hathat ez ki az emberi kapcsolataira kesobb??

Jo napot kívánok azzal a kerdesel fordulok onokhoz hogy azt mondják a csalad tagjaim nem csinálok semmit pedig ki veszem magam a házi munkabol és Mégis azt mondják nem csinalok semmit

Üdvözlöm!

2015. Január 18.-án megismertem a férjemet.
1 hónap múlva lejött és minden jól ment az első randin, ahogy kellett.
Nem sokra rá lejött megint, de akkor felutaztunk Őrbottyánba, hogy megismerjem a családját, azonban egyik este az anyja kihívta rám a rendőrséget miszerint én egy kurva vagyok az utcáról, ezért össze veszett az anyjával, aki kidobta.
Szekszárdra költöztünk, tehát haza, ahol anyám és öcsém is lakott. Zavarta is őket, különösen az öcsémet, ő el is költözött a nagyszülőkhöz. Nem gondoltam, hogy ő az igazi, ezért elkezdtem beszélgetni fiúkkal, de nagybátyám megmutatta neki, így hosszas veszekedés következett, de megbeszéltük.
Egy ideig szépen is ment az együttélés, de anyám lett új párja, így Hódmezővásárhelyre költöztek, majd Szekszárdon eladták a házat és vették egyet, amit majd a nevemre irat majd. Ekkor kezdődtek a gondok, mert anyám azt akarta, hogy egy olyan fitness szalonba dolgozzak, ami veszteséges. Ekkor kezdődtek urammal a veszekedések. Végül el lett adva, így a házat se írták rám.
2016. Augusztusában már annyira nem volt jó, hogy Uram nem engedte, hogy lemenjek a nagyapám szülinapjára. Ekkor majdnem elhagyott, azt mondta, ha elmegyek, akkor ő is végleg, így nem mentem.
Decemberben a Karácsony volt ilyen, de akkor lementem, mert anyám már mérges volt. Másnap reggel hallottam, hogy anyám üvöltözik vele, mert azt akarta, hogy menjek haza a reggeli busszal. 1 napot maradtunk még. Megbeszéltük ezt is.
2017 Június 21. Én kiderült, hogy kisbabát várok, majd 24.én megházasodtuk. Mikor anyámék megtudták, hogy mégis megtartjuk az esküvőt, akkor anyám párja, majdnem megverte uramat.
Augusztusban elmondtuk, hogy terhes vagyok és megvolt az esküvő. Na, innentől fogva napi szinten ment a veszekedés, mindig anyám miatt.
Decemberben be kellett volna feküdjek a Kórházba, mert kevés volt a magzatvizem, mert addig én dolgoztam. Apukámmal voltam ápolási, hogy legyen TB-m. Uram nem dolgozott emiatt sok veszekedés akkoriban vagyis szinte mindig, mert ahová felvették az napi bejelentéses volt általában. Kiderült, hogy anyáméknál csőtörés van, ezért felköltöztek hozzánk. Anyám nem engedett el sehova, mert a lépcsőzés ne hogy beindítsa a szülést, mert a negyediken laktunk, illetve, olyan dolgokat főzött, amiktől tudta, hogy nem szereti. Ott hagytam a kórházat, mert azt mondta, hogy elmegy és vissza se jön. 3 nap múlva rajta kapta, hogy hazudnék anyámék, mivel ő szerezte nekik a szerelőt, aki egy nap alatt megcsinálta, de ők azt mondták, hogy nincs kész. Ekkor hatalmas vitát generált. Anyám kurvának nevezett engem.
2018. Január 30.-án megszületett a lányunk. Már a Kórházba balhé volt, mert Anyám feljött BPre, hogy meglátogasson. Ahogy haza vittük a gyereket onnantól kezdve a ház átjáró ház lett. Minden nap jött anyám, amitől uram már ki volt. Szerette volna, ha a gyereket leviszem a Dédihez, mert ők Szászváron laknak. Ebből megint vita lett. Kétszer lejött a Dédimama, amitől csak tetőzött a dolog.
Július 6.án lejött nagybátyám és mamám a szülinapomra. Uram olyan balhét rendezett, hogy nagybátyám majdnem neki ment. Végül szállodában aludtak, ahol anyám dolgozott. Másnap mondták, hogy menjek át a gyerekkel. Nem mertem elmondani neki, de átmentem hozzájuk, ami rajta kapott. Annyira ideges lett, hogy, amit a gyerek kapott ruhákat darabokra vágta. Kamerát tett az ajtóhoz, mert nem hitte el, hogy anyám nem jár fel hozzánk, tehát mindent felvett. Végül anyámat megkértem, hogy ne jöjjön. Uramat közben kirúgták emiatt megint jöttek a viták. Anyámék kiakarták rakni. Többször azt mondta, hogy szivatni fogja őket. Párszor meg is tette. Pl Anyámat felregisztrálta egy szextárskeresőre, ahonnan hivogatták. Nem mehettem papám szülinapjára, Karácsonyra sem, mert abból vita volt.
2019. Március 13.án elköltöztünk, de a problémák nem szűntek meg, eddig anyámra fogta, hogy ő generálja, de nem. Minden apróság miatt üvöltözik. Ha adok a gyereknek tejet, akkor azért is, ha nem talál valamit, akkor is. Dolgozik, de pénzünk annyi van, amiből van, hogy ennivalót sem tudunk venni.
Novemberben kiderült, hogy jön a második gyerekünk, mert szerette kihasználni az alkalmat, amíg aludtam, addig lefeküdt velem. Nagyon jó alvó vagyok, így gyakran nem is veszem észre. Az utcára ritkán megyünk ki, mert fél, hogy anyám megtalál minket, mert az uram anyjának a pasija elmondta, hogy Őrbottyánban élünk.
Többször, amikor veszekedtünk, akkor szóba került a válás, de amúgy egyik fülén be és a másikon ki neki.
Szeretnék elválni tőle, mert megismertem valakit, aki szeretné, ha hozzá költöznék. Nagy

Jó napot! Párommal több mint 1 éve együtt vagyunk, sajnos a múltját kénytelen vagyok elfogadni , sohasem tudok eljutni a csúcsra a szexuális életünkében, esetleg ez közre játszhat ,hogy zavar,hogy ennyi lánnyal együtt volt ? Köszönöm a válaszát.

Osze vagyok zavarodva.. Nem tudom micsinaljak azert kernek segitseget

Jó napot kívánok. A segítségét szeretném kérni.
Boginak hívnak.
Minden napom olyan, mintha egy hullámvasúton lennék. Nem tudom, mire kéne gondolnom. Nem hinném, hogy depressziós vagyok, de persze én ezt nem tudhatom. Még tavaly média órámon a tanár beszélt nekünk egy bizonyos mániás depresszióról. Nem tagadom, felkeltette az érdeklődésem, mert bizonyos szinten magamra ismertem benne. Vannak napok, amikor olyan boldog és energikus vagyok, mint még soha senki. És vannak azok a napok, amik a legrosszabbak. Tudom, a depresszió nem egy érzés, de lelkileg üresnek, és fáradtnak érzem magam. Hiába nem célom, egyszerűen csak adagolom magamba a sok negativitast. Még a mások által tett legaprobb mozdulat is azt váltja ki bennem, hogy lehet miattam van ez. Hogyha nem lennék, jobb lenne, meg ilyesmi. Ugyan még nem követtem el, és nem is akarok elkövetni öngyilkosság, mert szeretek élni, de sokszor vannak bennem az olyan dolgok, hogy mindenkinek jobb lenne nélkülem. Nem tudom, mire kéne gondolnom ezek alatt, mert kettősen nézek a dolgokra. Az a kettő nézetem is vagy az abszolút negatív, vagy pozitív. Össze vagyok zavarodva.
Nem tudom, mi a bajom, egyszerűen csak üresnek, fáradtnak érzem magam, nincsen semmihez se kedvem. Amikor jól vagyok, szeretek az egészségemért tenni, de amikor megvaltozik a hangulatom, hirtelen már élni sincsen kedvem.
A párom gyakran meg szokott lepni engem apróságokkal, hogy boldog legyek. Vannak napok, amikor megkonnyezem őket, annyira örülök, viszont van, amikor egyszerűen hiába nagyra becsülöm az ajándékot, azt hiszi, nem örülök neki. És amikor ezt kezdjük vitatni, egyből jön bennem az, hogy hiába költötte rám a pénzt. Meg hogy felesleges. Nem akarom őt egyáltalán bántani, mert tényleg mindenem ez az ember, és tényleg nagyon szeretem őt. Gyakran vitatkozunk, és hiába TUDOM, hogy 2 ember van egy kapcsolatban, mindig magamra terelem az összes hibát. Mit tud erre mondani? Ez miért van? Tisztában vagyok sok dologgal, de egyszerűen zsibbad az agyam és mégis minden terhet magamra veszek. Nem szóltam senkinek erről. A suliban lévő emberek nagy részét is taszítom, mert nem lehet bennük bízni. Főleg nem annyira, hogy ilyenekről beszéljek velük. A szüleim meg nem akarom ezzel terhelni, mert volt már depressziós a családban, és tudom, mennyire nehez volt ez nekik is.
Kérem, segítsen rajtam.. Nekem már az is nagy segítség lenne, ha tudnám, mi a bajom.. Hogy legalább el tudjak igazodni magamon.

Mostanában eleggé sokszor érzem magam csúnyanak és kevésnek… Mindenki azt mondja, hogy szép vagyok de általanos iskolában annyiszor megkaptam, hogy csúnya vagyok, hogy mostmár magamnak sem hiszem el… Ezen hogyan tudnek valtoztatni? Előre is köszönöm válaszát

Jó napot 28 éves vagyok és az a bajom hogy a egyik ismerosomnek van ket fia és nem jövök ki velük egyik 5 éves a másik 9 ok hogy még gyerekek de nem tudom velük találni a közös hangot már mindent még tettem de utalnak nem veszem fel amit csinalnek velem de annyira fel idegesítenek hogy nem latok a dühtől de nem bántom őket inkább el szívok egy cigit és árébb megyek de jönnek utamam és csináljak mit tegyek ?