Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Jó napot!Lenne egy kis problémám.
Nem tudom miért érzem az, hogy ha közösségbe megyek akkor megzavarodok meg nagyon rosszul érzem magam?
Alapból volt egy enyhe depresszióm de egyre rosszabb lett.
Úgy érzem hogy már nem bírom tovább!Ez személyiségzavar lehet?
Kedves Adrián!
Levele alapján nem eldönthető, hogy mi a probléma, javaslom, hogy keressen fel személyesen klinikai szapszichológust és kérjen pszicho-diagnosztikai vizsgálatot, ha tudni szeretné. Általánosságban elmondható azonban, hogy kamaszkorban nem adunk személyiségzavar diagnózist. Szerintem nem is az a legfontosabb, milyen címke írja le jegjobban a problémáját, hanem hogy foglalkozzon vele, ennek hatására sikersebb legyen a közösségben és egyre kevesebb legyen a rossz érzése. Pszichológussal közös munka hatékony segítség ebben.
Üdvözlettel:
Habis MelindaÜdvözletem!
Abban a hitben keresek segitseget hogy megoldast kaphatok. A helyzet kicsit bonyolult számomra.
Történet.
Most x éves vagyok , apám 11 évesen elhagyta anyámat.
Összeköltözött egy x gyerekes anyával, x fiú, egy lány.
A lány most 18 éves. 2 éves felfigyeltünk egymásra, így megpróbáltuk, nem tartott sokáig. De ettől az érzelmek megvoltak ugyanúgy. (Azt hiszem)
Idén nyáron találkoztak útjaink ismét (apám már elköltözött tőlük, de az egyik nevelt fiával alakult ki barátság és elkezdtem járni hozzájuk, aludtam is ott többször)
És megtörtént ami korábban, de már más szinten a lánnyal. Kiderült hogy az ő érzései sem múltak el teljesen.
Belekezdtünk a kapcsolatba és viszonylag elég jól megy több mint egy hónapja, titokban aludtam is vele párszor náluk. A szexre nem került sor ( szűz még ).
Egyszer az anyja észrevette hogy a lány mellől kelek ki, de nem mondott semmit azon kivül hogy a lényeg hogy nem feküdtünk le, meg kicsit kamuztam és csak a fáradtság miatt dőltünk ki együtt.
Ugyanis a lánynak van egy “pasija” , aki a legjobb barátnője testvére, volt is már náluk.
Viszont szeret a lány engem, érezteti. Meg nem engedné azt amit. A nagy ötlete az hogy neki is van valakije meg szerezzek én is egy lányt magam mellé, hogy ne gyanakodjon senki, mert ő mindenre képes csak hogy ne derüljön ki mi van kettőnk között.! Ezért is mondta tegnap hajnalban hogy VÉGE és tartsam tiszteletben a döntését, de ma napközben meg felkeresett és már hiányzom neki és szeret. Nem tehetem azt amit szeretnék mert figyelembe veszem hogy a lány nem akarja hogy kiderüljön.
Ezzel kapcsolatban azt szeretném kérdezni hogy mi tevő lehetek? Valami tanács esetleg?
Kedves Richard!
A válaszokat az adná meg, ha önismereti munkába fogna és egy szakemberrel közösen átgondolnák az Ön érzéseit és lehetőségeit, megértenék az ezek mögött álló egynéni és családi dinamikákat.
Ha igényli a négyszemközti konzultációt, pszichológusaink közül is választhat.
Üdvözlettel:
Habis MelindaMostanban semmi erom tanulni,barataimmal fogalkozni es a jovomben sem latok semmit
Kedves Levélíró,
nagyon sajnálom, hogy ilyen erőtlennek érzi magát mostanában. Vajon mióta tart ez a nehézség? Van valami konkrét esemény, amihez köthető? Változott valami mostanában vagy úgy érzi semmi külső esemènyhez nem köthető? Millió kérdés jut eszembe a levelével kapcsolatban, amin el lehetne indulni… Szeretettel ajánlom a Kék Vonal gyermekeknek, fiataloknak szóló online chat (https://kek-vonal.hu/index.php/hu/) vagy ingyenes telefonos elérhetőségét (116-111) vagy ha nagyon tartós a rossz kedv, ingyenesen a helyi nevelési tanácsadó szakembereit vagy fizetős szolgáltatással a mi szakpszichológusi munkacsoportunkat is keresheti konzultációra. Üdvözlettel
Már egy ideje rosszul érzem magam nincs kedvem semmihez! Nincs kedvem felkelni és suliba menni,hogy tanuljak. Nincs kedvem a barátaimhoz. Ha a barátaimmal vagyok rosszul érzem magam,mintha nem oda tartoznék! Nem tudok hozzá szólni a témához néha olyan mintha fizikailag ott lennék de lelkileg nem! Sokszor folytogat a sírás is és már elég gyakran gondolkodom az önygilkosságon is. Belegondolok,hogy-hogy kéne megölni magam,hogy mit reagálnának az emberek ha megtenném! Tegnap este bántottam is magam…. a lábam végig vagdostam. Az eremet akartam de nem szerettem volna ha a családom vagy barátaim észre veszik. Itthon se valami jók a dolgok és sokszor úgy érzem senki sem szeret. Olyan mintha az anyukáma nem is az anyukám lenne mer nem úgy viselkedik. Apukám nincs mivel anyukám elhgyta még amikor 5-6 éves voltam mer ivott és még most i iszik.
Kedves Barbara!
Megértem, hogy nagyon nehéz lehet Önnek! Szenvedése mértékét jelzi, azonban nem vezet megoldásra, hogy bántja önmagát. Javaslom, hogy hívja a 116-123-as számot és beszéljen a nehézségeiről. Továbbá iskolapszichológus felkeresését is javasolnám.
Üdvözlettel:
Habis MelindaKétségbe vagyok esve. Nyilván velem van a gond. 19 éves vagyok, és még semmilyen párkapcsolatom nem volt. Dühös vagyok magamra, mert minden lehetőséget elszúrtam, mert képtelennek érzem magam a szerelemre. Szomjazom a figyelmet. Csak hülyítem a férfiakat. Élvezem, ha a figyelmüket nekem szentelik, de ha komolyra fordulna a dolog, rendszerint kitáncolok.
Úgy érzem, hogy két énem van. Az egyik elképesztően vágyik arra, hogy szeressék, a másik meg el nem tudja viselni azt.
Egyre többször vannak gyilkos, ill. öngyilkos gondolataim.
Étkezési zavarokkal küzdöttem/küzdök.
A szüleim nem vesznek komolyan.
Nem tudom mi tévő legyek.
Köszönöm válaszát!
Kedves Míra!
Levele alapján több problémát is megfogalmaz, melyeken szakszerűen kellene dolgozni. Az evészavart pszichológus diagnosztizálta? Jár valamilyen terápiába? Ha még nem, fontos lenne. Ennek segítségével lehetne azon is dolgozni, hogy el tudja fogadni azt, amire vágyik, mégpedig az intim érzelmi kapcsolatot.
Üdvözlettel:
Habis MelindaKedves Márta!
Idén 25 éve leszünk házasok. A férjem 2011-ben vesztette le az állandó (szociális munkás) munkáját, azóta minimum 20 helyen dolgozott. Kitanult egy új szakmát, ápoló lett. Van egy 14 éves fiunk. 7-8 éve nincs köztünk semmilyen testi kapcsolat. Miatta, mert ő nem akarja. Többször próbáltunk beszélgetni róla, de addig jutottunk, hogy szeret de nem kíván. Engem se, és senkit se. A természetünk különbözik, én gyors vagyok ő lassú. Minden szervezési, pénzügyi feladatot én csinálok a családban. A nyáron volt egy jó beszélgetésünk, megígérte, hogy próbál közeledni. Nem történt semmi. A fáradság, sikertelenség ,mindig visszaveti. Én nem kezdeményezhetek, mert az neki nagyon erőszakos. Nekem van hat éve egy szeretőm, egy régi évfolyamtársam. Ő is hasonló problémákkal küzd. Nem fog elválni és én sem tervezem. Ha ez nem lenne, már belehaltam volna az érintetlenség hiányába.
A kérdésem a következő: Meddig lehet ezt bírni? Vissza lehet-e hozni az intimitást két ember között 8 év után? Megoldás a válás? Nem tudok, tőle elválni, mert nincs semmije. Én nagyon megértő vagyok, de szabad ennyire?
Bocsánat, ha hosszú voltam.
Kedves Zsuzsi!
Sajnos Túri Márta kolléganőm jelenleg családi okok miatt nem tud válaszolni a megkeresésekre, ezért én válaszolok a levelére.
Szerintem nagyon jó, hogy leírta, amivel küzd. Kérdéseire válaszolva, lehet 8 év után is dolgozni az intimitás visszatérésén, de mindenképpen párterápiás munka szükséges hozzá. A tartós önfeláldozásnak nincs értelme. Fontos lenne azt is megnézni, a férjének van-e egyéni érintettésge valamilyen pszichés betegségben. Ha igen, ennek szakszerű kezelése is feltétlenül szükséges. A szeretői kapcsolatoknak sok hátránya van, egy közülük, hogy többnyire sosem teljesedhetnek ki igazán.
Üdvözlettel:
Habis MelindaAz unokám 12 éves. Az iskolában az volt a feladat, írják le milyen táj szeretnél lenni. Mind enki csodás kiszínezett virágokkal teli tájat írt le, nagyon megdícsérték őket. Ez igen! Micsoda fantázia stb… Az unokám azt írta, hogy tengerpart szeretne lenni dús növényzettel. Magyarázata az volt, hogy így az ott élőknek megfelelő táplálékot tudna biztosítani. A tanárnő válasza – köszönöm, következő! Ezzel szomorúságot, fusztrációt okozott unokámnak. Kérdésem az lenne hogy ez problémás képzet lenne? Mit takarhat ez a kép a háttérben? Nem a tanárnő reakciója érdekel. Válaszát nagyon köszönöm!
Üdvözlöm, pszichológus szemmel a kép, amit az unokája írt teljesen rendben van, hiszen a feladatnak megfelelően adott egy kreatív választ, illetve a választása okára is szépen tudott válaszolni. (S bár kérte ne a tanár reakciójàra válaszoljak, mégis első olvasásra nekem ez jut eszembe, talán a tanárnő is úgy érezte, teljesen korrekt a válasz, unokája megfelelően értelmezte a feladatot.) A klinikai szakpszichológusoknak egy-egy ilyen vágyott kép leírásakor millió kérdés jut eszükbe és ezek alapján lehet beszélgetni és használhatóvá véleményt formálni. Például pontosan hogyan nèz ki a tengerpart? Milyen a víz színe, állapota? Milyen a növényzet, milyen élőlények, állatok élnek ott? Mennyire dús a növényzet? Milyen érzés ott lenni? Van-e valami kapcsolata ezzel a képpel? Volt már ott vagy ez egy elképzelt táj? Szoktunk beszélni a táj szimbólumáról, mit jelent maga a tengerpart általánosságban, mit jelent a kép hozójának. Milyen jelentősège van annak, hogy az “ott élőknek megfelelő táplálékot tudna biztosítani”? Felelősségvállalás, táplálás, étel, életminőség, gondoskodás, mások táplálása, táptalaj… ilyen szavak jutnak eszembe nekem erről, de unokájának illetve minden embernek más-mást jelent, ami éppen foglalkoztatja őt. Klinikusként fontosnak tartom, hogy egy képből nem “diagnosztizálunk”. Ha kétségei merülnek fel, kérem bizalommal hívja munkacsoportunkat konzultációra, hiszen személyesen sok kérdés jobban tisztázható. Jó egészséget, üdvözlettel
Jo napot,most mar lassan fel eve tarto szomorusag,vagy lehangoltsagommal kapcsolatban kernek tanacsot.Eddig sem voltam az a mindig kiegyensulyozott szemely,de bar valtozoak voltak a napjaim.Egy ideje semmiben nem lelem boldogsagom,mint regebb…ha kirandultam,ha egy jot ettem :)Most mar ez sem boldogit.Mindenem megvan,nem perfekt a munkahelyem,de van ,van csaladom,es megis azt erzem semmi nem okos igazabol oromot csak elek mert elnem kell.Ez mar depresszio?ugy erzem nincsenek igazabol erzeseim,csak felelmem h mi tortenik velem,miert nem jovok helyre?maskor ha tart 2 nap rossz nap,akkor utanna jottem helyre.De ez most nem mulik el.Nincs kedvem a ferjemmel sem egyutt lenni,kinnak erzem.Van egy 3 eves kislanyunk,a szivem melyen kicsit ot hibaztatom ,es ezert is lelkiismeret furdalasom van,ugy erzem azota nincs igazan eletem,es nagyon aktiv verekedos siros leanyzo.Nem szeretek mar elmenni sehova,mert mindengol azt erzem minket neznek,h h megneveltem a gyerekem.STB STB STB…Sok ilyen gondolat nyomaszt,es nem tudom h pszihologusra lenne szuksegem,egyaltalan meg fogok boldogsaot erezni,vagy soha ….vagy inkabb lelekgyogyaszra?Erdekes az h halas vagyok mindenemert es megsem tudok erezni mar oromot.
Kedves Kérdező!
Pszichológushoz érdemes fordulnia. Pszichoterápia tud segíteni az állapotán.
üdvözlettel: Pergel-Száraz Cintia
Üdvözlöm!Problémám a következő lenne. Ismerek egy nőt (31éves) 3éve nincs kapcsolata . Azt írta ,hogy nagyon kedves ,nagyon szimpatikus vagyok neki ,de nem szeretne velem ismerkedni. Úgy gondolom túl jónak tart magához képest. Mit tudnék tenni ,hogy megváltozzon ? Valaszát Köszönöm!
Kedves Kérdező!
Érdemes lenne megkérdezni, miért nem akar Önnel ismerkedni az illető, mert mintha ez nem derült volna ki és Ön a fantáziáira kell, hogy hagyatkozzon, ami sokszor félrevezető lehet. A másik szándékát érzelmi kérdésekben nem tudjuk megváltoztatni, de az valószínűleg segít Önnek, ha megtudja, mi a visszautasítás oka.
üdvözlettel: Pergel-Száraz Cintia
Üdvözlöm
A feleségem 3hete elhunyt és van egy 4éves kisfiunk és ma látott egy kisfiút az anyukájával nevetgélve sétáltak és a kisfiam azt mondta hogy szomorú a kisfiú mert nincs anyukája! Vajon magára gondolt mert elég szomorú lett!?
Üdvözlöm kedves Péter, őszinte részvétem, nagyon sajnálom. Természetesen magára gondolt a kisfia ebben a helyzetben. Pszichológus szemmel nagyon fontos a gyászmunkában, hogy már tud érzést megfogalmazni, mèg ha távolítja is azt saját magáról, ezzel védve saját magát, mintha nem ő vele történne mindez a veszteség, szomorúság meg. Engedje meg, hogy ajánljuk, hogy vannak a témában segítő könyvek pl. Polz Alain: Meghalunk mi is?, illetve mesekönyvek külön a gyerekeknek pl. Szepes Mária: Harkályanyó,, ezeket ha úgy érzik érdemes megnézni, olvasgatni. Természetesen csak akkor, ha igénylik vagy a kisfia igényli. A mesélés nagyon sokat segíthet, a legjobb, ha a kisfiú választ a mesék közül, amelyik éppen tetszik neki, megszólítja őt. Írjon bátran nekünk, ha további kérdése merül fel. Üdvözlettel
Kedves Uram/Hölgyem!
3 éve tartó kapcsolatomban, egy évvel ezelőtt történt egy megcsalás, ami után egy időre megszakadt a kapcsolat, azonban rövid idő után úgy éreztem ebben mindketten hibásak voltunk és fontosabb annál a párom, hogy ez szétszakítson minket, ezért kibékültünk. Egy idő után viszont kezdtem félni, hogy talán a harmadik fél sokkal jobb volt nálam és esetleg újra előfordulhat egy megcsalás. Idővel sajnos nem enyhült, sajnos rosszabb lett a probléma, szinte megrögződésem lett ez a gondolat, ami mindkettőnk életét megnehezíti. Valahogy úgy érzem, hogy a harmadik félnek még vissza kell kapnia ezt a sorstól és bár tudom, hogy ez nem megfelelő gondolkodás, egyszerűen nem tudok szabadulni ettől,pedig rettenetesen szeretnék. Szeretném elfogadni azt ami történt és sebek nélkül együttélni ezzel, csak a módjára nem jöttem rá sajnos. Bármilyen tanácsot előre is köszönök!
Kedves Katalin!
A hűtlenség komoly sebeket ejt a másikba és a kapcsolaltunkba vetett bizalmon, amelyek rendszerint nem gyógyulnak be maguktól. Erről itt írunk. Párterápiás munka segít tisztázni a történteket és stabilizálni, jobb állapotba hozni a kapcsolatukat, mint amilyen eddig bármikor volt.
Üdvözlettel:
Habis MelindaTisztelt pszichológus, 11 éves leány unokám régóta otthoni nagy WC éskor levetkőzik meztelenre.Azt mondja melege van. Kell aggódni vagy ez normális?Utána felöltözik.
Üdvözlöm, így első körben azt mondanám, aggodalomra semmi ok nincsen ezzel kapcsolatban. A lényeg, hogy komfortos legyen neki a wc-zés és ha ezt így oldja meg, a saját intim területén, ezzel senkit nem zavar és neki így esik jól, akkor szerintem teljesen rendben van. Nyilván más a helyzet, ha más problémát is érzékelnek vagy túlzottan megterhelő pl, egy kirándulást megszervezni emiatt, akkor ezekről lehet beszélgetni, de ilyesmit nem említ a levélben. Jó egészséget kívánok! Üdvözlettel
Szép estét.köszönöm a lehetőséget hogy irhatok. A problemam ott kezdodott amiko juniusba Nemetorszagba jottunk a ferjemmel es 7 eves fiammal.A gyerek mar 6 hete jar itt suliba,de sajnos meg minden reggel sirv,reszketve megy iskolaba,egyszeruen nem tudja megszokni a helyzetet,hianyzik neki minden otthonrol,napkozbe is csak szomorkodik es amit eszrevettunk egy par napja,hogy allandoan szorongatja ,töredezi az ujjait a kezén.Onok szerint van ertelme tovabb kinozni a gyereket?vagy ezek a tunetek sulyosabb dologhoz fognak vezetni?nagyon zavarja hogy nem beszeli a nyelvet,es elnyomottnak erzi magat mivel nem tudja megvalaszolni a kerdeseket,amikre amugy tudja a valaszt.6 evesen otthon mar szavaloversenyen vett reszt,es most itt hatranyban van,ami nagyon megviseli.Csaladtagjaim szerint ez hiszti,de en félek hogy nem az,es ebbol kesobb problemank lesz.Koszonom a valaszt!
Üdvözlöm, nagyon megértem önöket és a kisfiával is mèlyen együttérzek. Egy költözés hatalmas lelki teher, még akkor is, ha jó vagy jobb helyre, vagy vágyott helyre költözik valaki. Általánosságban a pszichológusok azt szokták mondani, hogy legalább három hónap szükséges az új kötődés kialakulásához és a régi ritmus “elgyászolása” is időbe telik, akàr egy év is lehet. Érdemes – akár online vagy egy szép helyi könyvesboltba, könyvtárba szétnézni közösen – gyerekmeséket, mesekönyveket keresni, ami a költözéssel kapcsolatos és olvasni sokat ezekből a kisfiának, de bármilyen mese segíthet neki, a lényeg, hogy ő válasszon. Lehet rajzolni sokat és beszélgetni arról, hogy miért volt szükség a költözésre, mik az előnyei és a szülőknek, családnak ez miért jó. Persze mindezeket az ő szintjének megfelelően. Rajzolhat a régi barátainak akár, ha igényli. Talán egy szorongás vagy félelem is megszülethetett benne, hogy vajon lesz-e újabb költözés. A legfontosabbnak azonban azt tartom, hogy bízzon a gyermekében és önmagában, hogy ezt a nehéz helyzetet is sikerül megoldaniuk és együtt egy új mindannyiuknak megfelelő ritmust és szokásokat kialakítani. A gyerekbe vetett bizalom különleges szárnyakat tud adni nekik, éreztesse, hogy a nehézségben mellette van, számíthat önre. Beszéljen az óvónőkkel, hogy ők mit tapasztalnak, hogyan tudnak közösen segíteni kisfiának a minél zökkenőmentesebb beszokásban, apró jelek is fontosak lehetnek, ami nekünk felnőtteknek olykor butaságnak tűnik, a gyerekeknek nagyon fontosak lehetnek a mindennapokban. Ha a tünetek nagyon tartósak vagy a kisfia és család számára túlzott szenvedésnyomással jár, szakember, pszichológus segítséget is érdemes igénybe venni. Szülő konzultációra engem vagy szakpszichológus kollégáimat is bátran kereshetik. Üdvözlettel
Tisztelt Filep Orsolya Veronika,
Meg szeretnem koszonni Onnek a segitseget, a gyors valaszat, a velemenyet,a szaktudasat.
Halas vagyok erte.
A legjobbakat kivanom Onnek.
Koszonettel es udvozlettel,
Anna
Nagyon szépen köszönöm a visszajelzést!
Jó napot kívánok! Henrietta vagyok 24 éves. Volt egy négy éves kapcsolatom aminek azért lett vége mert a srác megcsalt. Szerintem ezt nekem még mindig nem sikerült fel dolgoznom és a jelenlegi kapcsolatomban ami 2 éve tart folyamatosan attól rettegek hogy ugyan az fog történni. A jelenlegi barátom azt mondja ő soha nem tenne ilyet de közben titokban pornót néz és el rendezi magának. Majdnem minden nap (másodiknap) együtt vagyunk ezért nem értem miért. Nagyon zavar a dolog. Másra vágyik nem vagyok elég jó neki? Vagy ez normális? Már sikerült párszor össze balhézni ez miatt. Ő az állítja hogy ez normális minden férfi csinálja és ez nem azért van mert másra vágyik. Én úgy érzem ez nekem olyan lelki megcsalás mert akkor épp más kíván másra vágyik. Kérem segítsenek én nem tudom mit gondoljak hogyan kezeljem ezt a dolgot.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Sajnos ennyi információ alapján nem tudok a felvetéseire pontos választ adni. Érdemes lenne párterápiás keretek között tisztázni ezeket a kérdéseket a párjával közösen, amelyek foglalkoztatják Önt. A motivációt, az okokat ebben a helyzetben lehetne felderíteni. A honlapunkon is dolgoznak párterápiás képzést végzett pszichológusok, igény esetén szívesen segítenek!
Üdvözlettel:
Szabó Lili
