Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
5 hònapja született meg a kislanyom a ferjem anyukaja daganatos beteg volt mikor meg terhes voltam egyszer a ferjem elment hozza es aszt mondta neki csak h mosojogni lathasa hogy a gyermekunket ugy fogjak hîvni ahogy ôtt eze. Sokat vitaztunk mikor meghalodtam Es en nem szeretem volna de amikor elmentem Es Aszt mondta koszonom h az en nevemet kapja nem tudtam mitt mondani belenyugodtam !!! De miotta megszuletett nem tudom a neven szolitani leirhatatlan rossz erzesem van bele halok mint ez nem o neve kellene hogy legyen 5honapja minden nap sirok ez miatt Es senki nem tudja miert aszt erzem belehalok h igy hivjak es tudom h nem ez kellene hogy legyen a neve ! Ôk meg orulnek Es neven szolitjak Es nem tudok mitt tenni en soha nem mondtam ki a nevet ! Ugy erzem megbolondulok
Kedves Kérdező!
Megértem, hogy a leírt helyzet Ön számára szorongás keltő. Bántja, hogy gyermeke nevét úgy választották ki, hogy Önnek nem volt beleszólási lehetősége. Megértem, hogy kényszerítve érezte magát. Mivel gyermeke nevét mindennap hallja, így folyamatos frusztrációnak van kitéve, azonban ebből gyermeke csak az Ön szorongását érzékeli. Észleli a feszültséget Önben, ha elhangzik a neve. Javaslom, hogy keressen fel egy pszichológust, hogy ezeket a mély szorongásokat feltudja oldani.
Üdvözlettel
Lanyom 35 eves , okos ,csinos de semmit nem csinal, teljesen motiváció nelkul el. Csak társaság, barátok.egy percig nem tud egyedul maradni, mindig megy rohan valahova.
Kamaszkorában koezdodtek a problémák , sűrű iskola váltás, majd ivás , fiuk es rendszeres adósságok.
Kap havi apanázst ami persze soha nem eleg , ezert jonnek az adósságok .
Igy ennyi keves információbol megallapihato valami mentális problema vagy siman elkényeztetett ember?!
Kedves Kérdező!
Megértem, hogy lánya viselkedése Ön számára zavaró, de a leírt információk nem elegendőek ahhoz, hogy bármilyen diagnózis felállítható legyen. Az elkényeztetés tényét sem lehet kijelenteni, hiszen a probléma hátterében több ok is húzódhat. Javaslom, hogy beszéljen lányával a fent említett problémákról, és ha lánya is úgy érzi keressen fel egy pszichológust, a szakszerű segítség igénybe vételéhez.
Üdvözlettel
Jó napot! Az lenne a problémám hogy nagyon félek hogy elveszítem a páromat,mert sokat csalódtam a szerelem során.. és bele is betegedtem tavaly úgy megviselt a volt barátommal a szakítás.. most meg 3 hónapja mióta a párommal vagyok akit nagyon szeretek folyton szorongok amiatt hogy megint megtörténik az hogy elveszítem.. ezért sokszor hányingerem van és rosszul érzem magam és rémálmaim is vannak hogy szakítunk.. válaszát előre is köszönöm!
Kedves Kérdező!
A szorongásos tünetek enyhítéséhez pszichoterápiás munka megkezdése szükséges. Amennyiben igényli pszichológust ehhez akár munkacsoportunkból is választhat.
Üdvözlettel:
Habis MelindaHu szép jo napot.
Hol kezdjem 8 éve külön éltem a családomtol most ugy döntöttünk ki jönnek hozám külföldre de nem találom a hangsujt a saját feleségemmel meg a gyerekeimel sem sem kérnék valami tipet mert sokszor elszámolok 10 ig de nem használ és igen csak az elején vagyunk a dolgoknak.
Meg tisztelö válaszát elöre is köszönöm.
Tudom erre nincs normális válasz de ha tudna tippet adni hogy probáljam az jo lenne elöre is köszönöm .
Tisztelettel Henrik
Kedves Henrik!
8 évnyi különélés után összeköltözni nem könnyű, hiszen rengeteg alkalmazkodást kíván a család minden tagja részéről. Ahhoz, hogy ez gördülékenyebben menjen családterápiás segítség igénybe vétele javasolt. Amennyiben nyelvi nehézségek állnak fenn, akár online módon is sor kerülhet erre. Munkacsoportunkból Pergel-Száraz Cintia és Mangult-Varga Veronika foglalkozik családterápiával.
Üdvözlettel:
Habis MelindaA nővéremnek ugyan az a srác tetszik mint nekem.
A nővéremnek van egy legjobb barátja akit Martinnak hívnak(És ő szerelmes a nővérembe)) és neki van egy kisebbik tesója Levi. És 1x -2x beszéltünk hívásba Levivel és nekem megtetszett.Gondoltam ezt elmondom a nővéremnek hátha kapok egy kis segítséget de erre én csak azt a választ kaptam hogy neki is ő jön be. És nem tudtam mit kezdjek ezzel a helyzettel. Martin csak annyit tudott hogy nekem tetszik Levi. Ugyanis Martin bevallotta kb 4hónapja nővéremnek hogy szereti de ő időtkért. És nem merte nővérem elmondani hogy nem akar semmit.Azonban ezek a dolgok is kiderültek, és azt is elmondta neki hogy bejön neki a Levi.És meséltem nővéremnek hogy szoktam Levivel beszélni és tök jól elvagyunk. És látom rajta hogy zavarja meg szomorú azért amiért nem nála alakul így a helyzet.
És nem tudom mit csináljak nem akarom elengedni a fiút mert tetszik nekem. És félek hogy a nővéremnek ez csak egy fellángolás.
És a nővéremet nem érdekli az hogy engem bánt olyanokkal mikor a Leviről beszél… Viszont én meg minden erőmmel azon vagyok hogy ne sértsem meg az érzelmeit. Mellesleg Nővérem megkérdezte hogy bejövök-e Levinek és mind tudják a választ csak én nem.. A tesóját kérdeztem de ő erre azt írta hogy "Én tudom de nem mondom el nem akarok senkivel se kicseszni, nem akarok köztetek vitát látni, azaz senki oldalára se szeretnék állni..,,
El kéne engednem ezt a fiút?
Kedves Kérdező!
Érthető, hogy nehéz Önnek ez a helyzet, hiszen szeretne a nővére érzéseire is tekintettel lenni, de az is egy meglehetősen erős érzés, hogy tetszik Önnek Levi. Talán érdemes volna erről beszélnie Levivel, s finoman rákérdezni arra, ő hogyan érzi ezt az egészet. Alakul-e Önök között valami, vagy azt szeretné, hogy barátságnál ne legyen több Önök között.
Üdvözlettel:
Habis MelindaÜdvözlöm. Tanácsot szeretnék kérni a fiammal kapcsolatban. 9 éves. Egész nap harcolós játékokat játszik magában, a levegőben verekszik, erről.sehogy nem.tudom leszoktatni. A másik dolog a tanulás. Képtelen megülni nyugodtan ha tanulni kell, valamit mindig csinál, a ceruzával játszik ,raditral.2 feladat után az elkezd vergődni, hogy nem.tudja, nem bírja, nem.erti. mit tehetnék?
Kedves Kérdező!
Fia impulzivitása okozhat figyelmi problémákat, amik miatt nehezebben megy a tanulás. Ilyenkor a mozgásos feladatok, vagy a gyakoribb pihenők megtörhetik a monoton tanulást, és segíthetik a könnyebb koncentrációt. Az erőszakos videojátékok sok ingerrel árasztják el a gyerekeket, javallott inkább más jellegű játékokat játszani. Esetleg kaland, vagy taktikai játékokat, ahol akár más készségeket is fejleszthet a fia. Ha figyelmi problémája több szituációban is jelentkezik, akkor javaslom, hogy keressenek fel egy szakembert, ahol ennek okai feltárhatóak.
Üdvözlettel
Helo
Anyum naponta kétszer látogatja nagymamáját aki demenciás és viselkedése valamint feledékenysége kiborító és nagyon lehúzza Anyut.Anyum hivatásának érzi,hogy gondozza Mamát akivel naponta kétszer két órát tölt.Viszont észrevettük Anyun,hogy nagyon le van terhelve pszihikailag,ha mondok neki valamit azt hamar félreérti és sírni kezd.Mit tehet a család?
Kedves Kérdező!
A demenciával járó viselkedésbeli, vagy személyiségbeli változások megterhelőek egy család számára. Ilyenkor a demenciás családtagot gondozni egy érzelmileg és fizikailag is kimerítő feladat. Édesanyjának saját önismeretében szükséges keresni a válaszokat és a megoldást. Miért próbál erőn felül gondoskodni, miért érzi kötelességének az állandó ellátást. A család ilyenkor a legtöbbet az érzelmileg támogató légkörrel tud segíteni. Esetleg a feladatok elosztása, vagy az otthoni terhek átvállalása segíthet az édesanyja állapotán. Ha édesanyja a pszichés terheltség miatt segítséget kérne, javaslom keressen fel egy pszichológust.
Üdvözlettel
Helo
Milyen módszert lehet alkalmazni céltalan,kiégett embernél,akinek amúgy mindene megvan(család,ház,autó,jó munkahely) még feladata is lenne pl.házfelújítás,egyetem elvégzése mégsincs hozzá kedve.Folyton nyaralásra vágyik amibe a felesége akadályozza,az ugyanis nem vágyik.Egykedvű ember amikor egyedül van,azt hiszem kicsit depressziós is.Azt hiszem belefáradt a folytonos feladatokba,hajtásba.Mintha unatkoznak,pedig nem lusta ember.Ha belelendült valamibe elvégzi azt,talán még boldog is.
Az utóbbi években családi konfliktusa volt szüleivel,az is kiégethette.
Káros szenvedélye nincs.
Hogyan rázzuk fel?
Kedves Kérdező!
A kiégés egy összetett probléma. Nem csupán a motiváció eltűnését jelenti, hanem érzelmi kiüresedést és a más emberek iránti érdeklődés elvesztését is jelenti. Egy családi konfliktus hozzájárulhat a kiégés fokozódásához, de ritkán okozója. Ilyen esetekben az önismeret, ami leginkább segíthet. Miért érez céltalanságot, miért érzi eredményteleneknek a feladatokat. Javaslom, hogy keressen fel egy pszichológust, ahol részletesen megbeszélhető és feltárható a kiégés háttere. Munkacsoportunk szakemberei közül is választhat.
Üdvözlettel
Tisztelt Szakértő !
A párom rövid együttélésünket követően két és fél éve hazaköltözött a szülői házba, hogy súlyosan beteg, önellátásra képtelen édesanyját ápolja. Hogy munkaviszonyát fenn tudja tartani, egy gondozónőt is fogadott mellé, aki hétköznap 8-tól 16 óráig van a nénivel. A gondozási díj jóformán teljes egészében kimeríti a néni nyugdíját, tehát az élelmezését, a gyógyszereit, a ház rezsijét, vagyis tulajdonképpen mindent a párom fedez anyagilag. A történethez hozzátartozik, hogy a páromnak van egy hosszú ideje külföldön élő öccse, aki évente kétszer pár napra hazalátogat, elszórakoztatja a mamát, majd odébbáll. Tavaly a párom kérdésére azt válaszolta, hogy ő sem anyagi, sem egyéb támogatást nem tud nyújtani, adja be a mamát az idősotthonba. Azt a részét , hogy szegény másik fiának nincs pénze, a mama el is fogadja, tőle nem vár el semmit, hiszen a párom eddig mindent bebiztosított neki, így az idősotthonról hallani sem akar ("ő ott meghalna"). Viszont a párom anyagi forrásai már kimerülnek, nem beszélve arról. hogy hobbija, szabad hétvégéje, szabadsága e helyzet miatt nincs. Szeretne változtatni, és a 60+os éveit nem ebben az élethelyzetben tölteni, de nem találja a megoldást. Engem is nyomaszt ez az állapot, ami már teljesen rátelepedett a kapcsolatunkra, mert jóformán más témánk nincs, állandóan a semmirekellő öccsét szidja, aki pedig megváltozni nem fog. Tanácsot szeretnék kérni, mit lehetne tenni ebben a helyzetben?
Kedves Kérdező!
A leírt helyzet Önnek és párjának nagyon megterhelő lehet. Ilyen körülmények között érthető, hogy mindketten frusztráltak. Lényeges szempont, hogy párja édesanyja mennyire együttműködő a fent leírt kérdésekben. A legfontosabb, hogy párjával őszintén tudjanak beszélni ezekről a körülményekről, és valamilyen kompromisszumos megoldást találjanak ki. Olyan lépéseket, ami a párja és az Ön életét sem terheli le, de az édesanyjának is megfelelő ellátást biztosít. Az Önök közti viszony rendezése érdekében, felkereshetnek egy pszichológust.
Üdvözlettel
Jo napot, nem is tudom holl kezdjem. Roviden az van : a szuleimel mar reg nem egyezunk es csak roszabodnak a dolgok, tobszor bantalmaztak is . 5 honapja beleszeretem 1 fiuba aki nem birja elviselni hogy mijen eletem van es elszeretne vini kulfoldre. A baj az meg 1 evem lenne az liceumbol es nem szeretnem feladni az almaim de nagyon nehez igy elne. A szuleim ki nem aljak a pasimat es valasztas ele tetek a csalad vagy a baratom. Tenyleg fogalmam nincs mitt csinaljak. Elnezest a hejes irasi hibak mijat!
Kedves Kérdező!
A családi bántalmazás egy nagyon súlyos dolog, ami nagy terhet jelenthet Önnek. Leveléből nem derül ki, hogy ez milyen formában vagy gyakorisággal történik. Amennyiben még iskolába jár és szüleitől függ megélhetése, nehéz lépéseket tenni. A külföldi utazás egy nagy döntés, és sokszor olyan következményekkel jár, amiket nem mindig lehet visszafordítani. Javaslom, hogy párjával még fontolják meg ezt a döntésüket. Amennyiben nagykorú és anyagi szempontból tudnának együtt élni, javaslom először a lakóhelyükön próbálják meg az összeköltözést. Így Ön is eltudja végezni az iskolát. Azonban erről mindenképp beszélnie kell szüleivel és döntéséről tájékoztassa őket.
Üdvözlettel
23eves vagyok tobb mint het eve kuszkodok a gyogyszer fuggosegemmel , emiatt depresszios vagyok kuzkodok a minden napjaimban . Ez a betegseg ugy erzem hogy uralja az egesz eletem. Fuggoje vagyok minden nap minden reggel 2 szem gyogyszernek .
Kedves Kérdező!
Nehéz megküzdeni egy ilyen függőség meglétével, főképp, hogy ilyen hosszú időről van szó. Javaslom, hogy minél hamarabb keressen fel egy pszichológust vagy pszichiátert a függőség kezelése érdekében. Ha nincs lehetősége, akkor a legközelebbi drog ambulancián is tud jelentkezni, akár csoportos terápiára.
Üdvözlettel
Kedves Szakember!
A tanácsát szeretném kérni, hogy hogyan lehet “túlélni” a leválást a szülőkről. Nagyon jóban vagyunk, anyukám az elsődleges érzelmi támaszom, azonban össze fogok költözni a párommal, mert a munkám miatt másik városban fogok élni. Egyelőre nagyon megvisel a gondolat is, hogy már nem velük fogok élni és nem látom őket minden nap. (Ők maximálisan szeretnék segíteni a leválást, tehát nem keltenek bennem lelkiismeret-furdalást emiatt és nem nehezítik meg.)
23 éves nő vagyok egyébként. Köszönöm a tanácsát előre is!
Kedves Kérdező!
A leválás egy nehéz életszakasz, de fontos normatív krízis az életünkben. Ezek olyan események, amelyeket életünk során megkell oldanunk, hiszen a fejlődésünk fontos részei. Jó körülmény, ha a szülők támogatóak érzelmileg ilyenkor. Javallott ilyen helyzetben önismereti szempontból végig gondolni a félelmeinket. Valójában miért fél, mi az, amit nem fog tudni megtenni szüleitől távol, milyen dolgok változnak életében. Hasonló kérdések mentén végig tudja gondolni a leválás következményeit. Természetes, hogy egy új személlyel való együttélés, egy új környezetben félelmet vált ki, de a változások pozitív oldalát is érdemes figyelembe venni. Ha úgy érzi, aggodalmairól szüleivel és akár párjával is érdemes beszélni.
Üdvözlettel
Tisztelt Szakértő!
A párom titokban pornó videókat néz, nem ritkán. Naponta többször. Ez engem nagyon zavar. Állítása szerint minden oké az ágyban is.
Rákérdeztem a videókra, magyarázat szinte semmi. Viszont én ettől nagyon kellemetlenül érzem magam. Kevésnek, rossznak….De Ő azt mondja nem így van. Ráadásul az egyik nap láttam egy videót a telefonjában. Rólunk. Az ágyban és erről én semmit nem tudtam. Mármint, hogy készült ilyen. Mi lehet itt a baj, ha baj van?
Kedves Mariann!
Az ön párja valószínűleg pornó függő azt javaslom keressenek fel egy szakembert akinek a függőségek a szakterülete ő tudna hatékony segítséget nyújtani!
Üdvözlettel
Üdvözlöm
Már több mint egy éve szakítottunk a volt párommal azóta volt pár kisebb kalandom ami amikben akkor és ott jól éreztem magam. Viszont még mindig rendszeresen álmodom az exemről, napközben pedig sokmindenről ő jut eszembe. Ilyenkor nagyon magányosnak érzem magam, és úgy érzem soha nem leszek már olyan kapcsolatban amiben boldog lehetnék. Már annak is örülnék ha legalább végleg el tudnám őt felejteni. Sikerülni fog valaha?
Kedves Kérdező!
A szakítás egy hosszú párkapcsolat után egy nehéz időszak. Gyakran érzünk ilyenkor lehangoltságot, hiányt. Párjának a hiánya természetes érzés. Valószínű még nem zárta le teljesen érzelmileg a kapcsolatukat saját magában. Ilyen helyzetekben ha döntésüket újra átgondolva, megerősíti magában, akkor könnyebben tovább tud lépni. Javaslom használja idejét önmagára. Próbáljon felfrissülni lelkileg, akár új hobbival, vagy csupán olyan elfoglaltsággal amit szeret. Szánjon időt önmagára. Valószínű talál majd egy olyan új partnert, akivel boldognak érzi magát.
Üdvözlettel
Tisztelt Balogh Ádám,
kisfiam 4,5 éves jelenleg "nyári óvodába" jár. Minap az esti pisilés után, azt mondta nekem: képzeld Anya van olyan kisfiú,aki a másik kisfiú kukacát szopogatja. Hát teljesen ledöbbenten, mert nagyon odafigyelünk,hogy otthon ilyen attrocitások ne érjék, tv-ben is csak gyerekcsatornát nézhet,táblagépet,telefont, laptopot nem használ. Először nem szeretett volna tovább beszélni róla, majd pár perccel később az ölembe ültettem, hogy mondja el mi történt. Akkor elmondta,hogy oviban a fa alatt,ahol lehet porozni, és hogy az egyik kisfiút ismeri a másikat nem, és ő szólt a dadusnak is. Mondtam,hogy nagyon jól tette és ilyet nem szabad csinálni.(Már többször beszélgettünk arról,hogy senkinek nem szabad megmutatni a kukacát, vagy nem szabad engedni,hogy megfogják.) Majd másnap bementem az óvodába, ahol váltig állították,hogy ilyen biztos nem történt,a gyerekekre mindig figyelnek(ebben azért nem vagy olyan biztos). Az óvónő válasza az volt,hogy lehet,hogy egymás között beszéltek ilyet,de hogy ilyen nem történt az biztos. Tény és való,hogy gyermekemnek nagy fantáziája van, de kizártnak tartom,hogy ilyet magától kitaláljon. A kérdésem az volna,hogy szükség van arra, hogy erről beszélgessek még vele? Kérdezzek rá még egyszer? Vagy esetleg szakember segítségét kell kérnem?
Előre is köszönöm:
Edit
Kedves Edit!
Az Ön által leírt esemény valóban odafigyelést igényel. Helyesen tette, hogy megerősítette gyermekében, hogy jelezze ha hasonló dolog történik. Mindenképp jó, hogy szolt az óvodában az eseményről. Javaslom, hogy legyen figyelmes, de faggatni nem érdemes ilyenkor a gyermeket. Mivel pozitívan reagált, így valószínű ha újra történik hasonló, ismét elmeséli majd gyermeke. Fontos, hogy az óvodában is odafigyeljenek az ilyen események kizárására. Ha gyermeke esetleg ismét szóba hozná, netalán kérdezne ezzel kapcsolatosan, akkor javallott a saját korának megfelelően beszélgetni a történtekről. Ha további kérdése lenne, keressen minket bizalommal!
Üdvözlettel
