Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Üdvözlöm!
Csalódtam a páromban, eltört a bizalom bennem! Másfél hónapja vagyunk együtt, tudom ez kevés, de ez más mint a többi kapcsolat! 38 évesek vagyunk mind a ketten, tehát volt már pár kapcsolatunk, van viszonyítási alap! Minden, de minden nem hogy jó vagy szuper… Minden különleges, fantasztikus! Komolyan, nincs semmi hiba egyikőnknek sem. Aztán történt egy eset, mikor is a telefonomba belenézett és az ott talált üzenetek eléggé kiborították a páromat! Bár én eléggé közvetlen vagyok mindenkivel és még az exemmel is tartom a kapcsolatot, de csak mint barátra, úgy tekintek rá! Azt mondta a párom, Attila, hogy nem igaz hogy nincs semmi köztem és az exem között, mivel olyan üzenetet talált a telefonomba, hogy:"még mindig szeretlek Nyuszifül", több ilyen is volt és az exem is ilyet írt vissza, na meg jó pár szivecskés smiley is volt az üzenetekben. Sokat emlegetem neki az exem, mert ő volt az életem elmúlt időszakának legmeghatározóbb pontja és rengeteg élmény fűz hozzá. Ettől függetlenül most már csak jó barát, aki segít ha valamire szükségem lenne. De akkor is bánt, hogy nem bízott bennem és belenézett a telefonomba! Szeretjük egymást még mindig és próbáljuk vissza hozni azokat a szép napokat mikor minden rendben volt, de a bizalmam nagyon megsínylette a dolgot. Hogyan bízzak benne ezek után, hogy nem kémkedik utánam és turkál az intim szférámban. Talán mindig az lesz bennem, hogy szaglászik utánam és ez nem kedvez a bizalmam vissza szerzésében! Tudja, hogy jóban vagyunk az exemmel, bár nem tetszik neki, de az exem fontos az életemben és mint barátot magamhoz közel szeretném tartani! Vita volt ebből és látom a páromon, higy megbánta és megigérte, soha nem tesz ilyet többé és nem szaglászik utánam! Mit tegyünk együtt vagy külön külön annak érdekében, hogy ez a bizalom vissza jöjjön?
Válaszát előre is köszönöm!
Krisztina
Kedves Krisztina!
Páterapeuta felkeresését javaslom.
üdvözlettel:
Utoljára 6 éve volt párkapcsolatom,most megismertem valakit, aki rövid időn belül nagyon fontos lett nekem. De félek az elköteleződéstől és attól, hogy nem tudok egy egészseges kapcsolatot kialakítani vele. Hogy tudnék higgadtan döntéseket hozni és szabadon engedni az érzéseimet újra?
Kedves Kérdező!
Ez a kérdés pszichoterápiás folyamatban érthető meg. Ha érez magában motivációt, elköteleződést, klinikai szakpszichológust vagy pszichoterapeutát érdemes felkeresnie.,
üdvözlettel:
Tisztelt Doktornő! 10 éves gyermekemről lenne szó. Aki mostanában nehezen alszik el. Kezdettől fogva külön szobában alszik a kisebbik testvérével. 2 éve elváltunk a férjemmel. Akkor egy hónapig kb. olyat csinált, hogy reggelente nehezen vált el tőlem az iskolában, mindig azt gondolta, hogy valami fog velem történni. Aztán úgy tűnt ezt sikerült megbeszélni. Mostanában azonban olyan jött elő, hogy még csak a fürdésnél tartunk, de ő már azon agonizál ,hogy nem fog tudni elaludni, meg hogy rosszat fog álmodni, esténként fájlalja a hasát, de mindig csak esténként. Próbáltam faggatni, hogy miért gondolja ezeket, erre azt mondta,hogy attól fél, hogy valaki betör hozzánk és engem elvisz, mire ő felébred én már nem leszek ott. (nem szokott rémisztő filmeket nézni). Hogyan tudnék neki segíteni, megértetni vele, hogy ne aggódjon az alvás miatt?
Köszönöm
Kozák Györgyi
Kedves Györgyi!
A gyermeknek segítségre van szüksége: gyermek klinikai szakpszichológus és/vagy gyermek pszichoterapeuta segítségére. Nem írja milyen az élete 2 éve. Arra gondolok, hogy önben vannak-e félelmek, aggodalmak, bármi egyéb nehézség. Ha igen, akkor érdemes önnek is segítséget kérnie. Szívesen vállalom én is, ha budapesti, esetleg veszprémi megyei, de bármely más klinikai pszichológus tud segíteni.
üdvözlettel:
Nem tudom elfogadni hogy a párom dohányzik mindennél jobban utálom. A problémám már egész kicsi gyerekkorom óta tart. Én olyan családban nevelkedtem ahol édesanyám meg édesapám is dohányzott. Kiskoromban már ez az utálat a cigi iránt kialakult. Nem hiába van az is hogy a mai napig nem szoktam rá és nem is fogok soha mert undorodom tőle. Most pont ez a legnagyobb problémám a párommal is. Már1 éve hogy együtt vagyunk és sajnos amikor összejöttünk én akkor is tudtam hogy dohányzik csak sajnos hittem a szavában mert megígérte hogy miattam leteszi ezért is adtam a kapcsolatunknak esélyt. De ahogy ez lenni szokott hazugság volt az ígéret mert a mai napig is szívja. Már kezdettől fogva sokat veszekedtünk emiatt és most is előjött ez a probléma. Rájöttem hogy napról napra egyre jobban undorodom a páromtól. Nem tudom ezt elmagyarázni. Szeretem őt mindennél jobban de szerintem ő nem szeret engem igazán mert ha szeretne akkor már rég letette volna azt a hülye cigit de neki eszébe sincs. Még csak azt se látom rajta hogy igyekezne letenni. Mindig azt mondja egyszer leteszem. De mikor azt nem tudom. Bár most hogy ideköltözött hozzám annyit elértem nála hogy 1 óránként vagy néha 2 óránként gyújt rá. De nekem ez nem elég azt akarom hogy végleg letegye de úgy érzem ezt soha nem fogom elérni. Napról napra egyre jobban zavar ez engem mihelyt meglátom hogy megy ki cigizni vagy éppen tölti a cigit az ideg majd megöl. Teljesen tönkreteszem magam. Nem tudom és nem is akarom elfogadni hogy szívja azt a mocskot egyszerűen irritál nem tudok ez ellen tenni. A barátom azt mondja azzal hogy veszekedek vele ő attól nem fogja letenni. Talán ha ne vitáznék vele megpróbálná. Már mindennaposak a veszekedések köztünk 1 napot nem tudunk ellenni úgy hogy ne vesszünk össze. Próbáltam elfogadni hogy cigizik de nem megy. Bevallom az igazat én mindig is olyan társra vágytam aki olyan mint én nem iszik és nem is dohányzik. Úgy érzem soha nem leszek boldog a párommal pedig szeretem de ez a cigi dolog teljesen kikészit. Azt akarom hogy letegye de nem tudom hogy lehetne rábeszélni őt. Mit tegyek hogy végre leszoktassam róla. Vagy fogadjam el így? Azt sajnos nem tudom. Kérem adjon tanácsot! Sokan mondják hogy a cigiről leszokni nagyon nehéz én ezt nem tudom mert nem dohányzom. De nekem akkor se mondja senki hogy ha van elég akarat az embereben akkor igenis letudja tenni de szerintem a barátom nem is akarja abbahagyni mert még ugye fiatal sőt inkább élvezi ahogy látom. Én sokáig ezt nem fogom bírni azt viszont tudom. Sokszor úgy érzem már csak bosszantásból is szívja és esze ágába sincs letenni mert úgyis tudja hogy én sose hagyom el. Pedig ő is nagyon jól tudja hogy milyen káros meg büdös az a rohadt cigi mégis odavan érte. Én nem tudom megérteni mit szeretnek benne az emberek ilyen nagy függőséget okoz? Vagy már csak megszokásból szívja az a sok hülye ember. Nekem ez magas nem fogom soha megérteni. Tudna nekem tanácsot adni hogy lehetne a páromat rábeszélni hogy szokjon le róla. Vagy inspirálni. Talán ha nem veszekednék vele emiatt látná hogy nem szólok érte akkor lehet megprólbálná letenni?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy itt többrétű problémáról van szó. Először is írja, hogy Önnek rossz emlékei vannak a dohányzással kapcsolatban. Vajon ez az undort/frusztrációt mutató reakció Önnél honnan/miből is jön pontosan? Milyen rossz élményekkel, rossz érzésekkel lett összekötve Önnél? Volt-e problémája a szüleivel?
A másik része, hogy a párja megígérte anno Önnek, hogy abbahagyja a dohányzást, ami sajnos nem sikerült, arról nem írt, hogy milyen módszerekkel próbálkozott ő (pl. tapasz, vagy a területileg illetékes tüdőgondozóban kért-e segítséget) . Vajon ő mennyi erőfeszítést is tud tenni azért, hogy a kapcsolatuk működjön?
Rábeszélni nem lehet egy személyt, hogy hagyja abba a dohányzást, neki kell motiváltságot éreznie, hogy letegye a cigarettát. Érdemes lenne párkonzultációs alkalman részt venniük, hogy kiderüljön, hogy a dohányzáson kívül van-e még más probléma a kapcsolatukban, s mennyire komolyan gondolják, hogy a másikért tudnának változtatni a hozzáállásukon pl. (Ön a múlt, azaz a szüleivel kapcsolatos sérelmein, ami esetleg a dohányzás elutasításához kapcsolódik, a párja pedig a dohányzás csökkentésén, legalább egy szintre, ami elfogadható lenne az Ön számára).
Párkonzultációt a családsegítő szolgálatban lehet igénybe venni, amennyiben van megfelelő végzettségű szakember, vagy magán úton, akár a honlapunkon is talál család/párterapeuta pszichológust.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Cintia! Az a problémám, hogy édesanyám nagyon sok alkoholt fogyaszt, és emiatt sokszor depressziós. Úgy érzi mindenki őt támadja és nincs mellette senki. A testvérével megromlott a viszonyuk, a kollégáival sem jön ki túl jól. Az elmúlt időszakban mindenben a véleményemet kéri, mindig az érdekli, hogy jól csinálja-e a dolgait. Legutóbb mikor a testvérét szidta mondtam neki, hogy inkább ne kommunikáljanak így a veszekedés elkerülhető. Erre a kérdése az volt, hogy tulajdonképpen ki mellett állok? azt válaszoltam, hogy ez a kettőjük ügye, nem szeretnék beleavatkozni, mert abból is mindig vita van. Ezután lecsapta a telefont. Egyre nehezebben kezelem a helyzetet. Mi lenne a megoldás?
Köszönettel: Kitti
Kedves Kittti!
Ha ad véleményére az anyukája, abban tudna neki segíteni, hogy annak fontosságát hangsúlyozza, hogy szakemberhez forduljon, azaz pszichiáterhez, aki kezeli a depresszióját és az alkohollal kapcsolatos nehézségeket is. Szakember mindenképp szükséges.
üdvözlettel:
Heló. 22 éves vagyok de nincs célom az életben. Sokszor szeretnék meghalni. Nem szeretem a társaságot, mostanában ahány emberrel csak lehet, megszakítom a kapcsolatot. Nem látom az értelmét az életemnek. Az egyetlen lány akibe szerelmes vagyok, nem rég házasodott meg, tehát már egy kis reményem sincs hogy valaha az enyém lesz. Bármit veszek magamnak, csak egy darabig tesz "boldoggá". Utána megint szar minden. Nem tudom mit tegyek. Ennyire szürke az életem évek óta. Nem szeretem az életet. Mit tegyek???
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Úgy gondolom a levele alapján, hogy érdemes lenne a területileg illetékes pszichiátriai gondozót felkeresnie, mivel sok negatív gondolata van. Az ottani szakemberek diagnosztizálni tudnák Önt tb alapon, s kezelést is biztosítanának Önnek. Pszichoterápiás beszélgetés által lehetne felgöngyölíteni, hogy ilyen fiatalon mi minden történt Önnel, ami miatt így gondolkodik, mi tartja fenn a tüneteit, s milyen erőforrásokat lehetne mozgósítani Önnél. Öngyilkossági gondolatok esetén minél előbb javasolt pszichiáter felkeresése!
Üdvözlettel:
Szabó LiliJó napot! Sajnos olyan problémával állok szemben hogy egy jó ideje rá jöttem arra hogy nem az ellenkezö nem iránt vonzódom ill. èn magam szeretnék kinézni úgy mint egy férfi… jelenleg tetszik egy lány oda jár a suliba ahova én viszont ö nem vonzódik a saját neme iránt… miután tisztázódtak a dolgok magamban sajnos az alkohol erösen vonz ez miadt is,hogy hiába próbálkozom tök fölösleges és nem ö az elsö ilyen esetben viszont ez az érzés most más úgy érzem szükségem van rá,annyira energikus es mindig vidám míg én a depressziós fajta vagyok és nagyon szeretnék töle valamit viszont nem tdom hogy kezdjek neki így hogy tudom esélyem sincs míg férfiként sokkal jobb lenne ez esetben és talán én is boldogabb lennék
Kedves Kérdező!
Nehéz helyzetben van, én azt tanácsolom, hogy egy serdülőkre szakosodott klinikai szakpszichológust, vagy pszichoterapeutát keressen fel személyesen, hogy át tudják beszélni a problémákat.
üdvözlettel:
Olyan problémám volna hogy a barátnőmmel mikor kozosulnenk általában behatolás után már rögtön végem is van, nagyon ritka amikor tovább bírom. És ebben kérnék segítséget, hogy ez mitől fordulhat elő?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Érdemes lenne a problémáját kivizsgálni, mivel több minden állhat a háttérben..
Andrológus (férfigyógyász, aki korai magömlés hátterét is vizsgálja) szakorvos felkeresése lenne javasolt első lépésben, hogy megállapíthassa, hogy van-e valamilyen fizikális/testi problémája, ami okozza ezt a tünetet. Negatív lelet esetén pszichés háttérre gyanakodhatunk, ekkor szexológus/szexuálpszichológus szakemberhez lenne érdemes elmenni, hogy terápiával kezelhessék a problémáját.
Üdvözlettel:
Szabó LiliAzt szeretnem kerdezni miert ellenseges a parom velem??Mindenki jobb szebb mint en!Mindig masok partjan all!!Szomszedasszonyunkkal egy eve nem vagyunk koszono viszonyban!A parom meg hirtelen neki fog koszonni ennek a holgynek,aki a fel utcaval haragban van!!Nekem rosszul esett,parom viselkedese!Kerdesem,helyesen cselekedett,hogy a holgynek koszont??Ezzel mit akart biszonyitani???Koszonom szepen
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
A kérdésére sajnos ennyi információ alapján nem tudok válaszolni. Érdemes lenne pszichológussal átbeszélnie, hogy mi minden vezetett idáig a párkapcsolatában, Ön hogyan tudja a konfliktusokat kezelni, ebben munkacsoportunk is szívesen a rendelkezésére áll!
Az alábbi blogbejegyzéseinket ajánlom Önnek elolvasásra, amelyekben sok hasznos információt talál a kritikus/ szóbeli erőszakot alkalmazó személyekről:
Kommunikációs hibák, amit elkövethetünk egy kritikus személlyel szemben
Üdvözlettel:
Szabó LiliA barátom változ!sokon ment keresztül állítása szerint ugyanúgy szeret csak eltelt 16 év és megszoktuk egymást. Hogy viselkedjek ha ez nekem nehéz hisz én ugyanolyan vagyok mint rég és fáj ez a hozzáállás?
Kedves Kérdező!
Érdemes elmondania a párjának mindazt, ami rosszul esik Önnek. Ha ezt nem tudják kielégítően megbeszélni, párterápia segíthet. Az emberek és a kapcsolatok is változnak az idők során, s ez nem kell, hogy eltávolítson minket a kedvesünktől.
Üdvözlettel:
Habis MelindaJónapot! 23 éves lány leszek. Röviden rólam: Az anyukám születésem után lemondott rólam az apukam 10 éves koromig nevelt majd meghalt 10-14 éves koromig szinte lebegtem az élet és a halál között volt baleset fizikai szellemi bántalmazás erőszak szexuális zaklatások 14 évesen nevelőszülőkhöz kerültem és es az első 4 év után sírva könyörögtem vissza a 10-14 éves intervallumot … 14-19 éves koromig 2szer tettem öngyilkossági kísérletet amiből 1 egy hajszál híján sikerült amikor kiugrottam a 2 emeletről később megerőszakolt 2. szinte kamasz féreg a nevelőm szerelmes lett belém ami számomra visszataszítóbb volt ilyen hosszútávon mint az a fél ora amikor megerőszakoltak majd összeköltöztem egy fiúval hogy ne kelljen elviselnem a nevelőimet ismerkedés után 3 hétre … a kapcsolatunk annyira kisiklott, hogy 57 rol 130 kg ra híztam majd miutan szakítottunk 2018 januárjában szintetikus és tudatmódosító szer függő lettem és 8 honap alatt fogytam 70kg ot. Egyedul voltam és pánik
beteg lettem majd Idegosszeroppanast kaptam emiatt… 2018 november óta együtt vagyok a párommal aki nagyon sokat segített feledni a múltat… Viszont fogamzásgátló mellett teherbe estem és el kellett vetetnem a kisbabát mert nem lett volna egészséges es nem voltam felkészülve. Miután megműtöttek 1.5 hónapig itthon voltam muszáj elmennem dolgozni mert nem kapok sok penzt es a párom nem győzi egyedül akarhogy tagadja … Most jön a lényeg az orvos elmondta a műtét utan hogy van egy cisztam ami 3cm volt és ha nem szívódik fel 4 hét alatt ki kell venni. Voltam ma ellenőrző vizsgálaton és 11 cm lett próbálom leplezni, de nem vagyok jól állandóan fáj az egész gerincem nagyon fáradékony vagyok folyamatos rosszulléteim és hányingerem van … . Nem szeretnék még egy műtétet nem mondtam el a páromnak. Nem szeretnék neki több problémát, ezen kívül az állásomat és a lakást is elveszteném ha tovább itthon maradnék amit a cég biztosít . Nagyon jó lenne ha valaki tudna egy kis irányt mutatni hogy mit tegyek. Addig is várok… Nem szoktam segítséget kérni megszoktam hogy egyedül szoktam megoldani a problémáimat… Remélem jó ötlet volt. Bármilyen választ előre is köszönök.
Kedves Kérdező!
Szerintem nagyon jó, hogy írt, szuper hogy el tudja fogadni a külső segítségnek ezt a formáját.
Megértem, hogy megviseli Önt a ciszta növekedése és az egyéb testi tünetek. Fontosnak tartom, hogy ezek orosi kezelése mellett lelki támogatásban is részesüljön. A jelenben levő lelki megrászkódtatások kezelése mellett a múltbeli traumáin is szükséges volna dolgozni. TB alapon a területileg illetékes pszichiátriai gondozóban, vagy családsegítő szolgálatnál találhat pszichológust. Amennyiben magán keretek között keres ilyen megoldás, munkacsoportunk pszichológusai közül is választhat.
Üdvözlettel:
Habis MelindaHa nincs egzisztenciám, autó ilyesmi nem lehet barátnőm?
Ezt hallottam hogy a nők ilyenek hogy nem az emberbe szeret bele, hanem ezekbe. Számítóak és hidegek. És ha valaki a szüleinél lakik az szóba sem jöhet.
Van egy fórum azt olvasgatom és ott írnak ilyeneket.
Tehát muszáj lesz elvárásoknak megfelelnem hogy szeressenek? Mint kisgyerek a szüleinek?
Vagy talán nem anonim fórumok alapján kéne megítélni őket, ahova bárki írhat névtelenül?
Mert a való életben szerintem nem így megy, minden embernek lehet valakije. Olyannak is van társa aki a 8 általánost nem végezte el. Az alkoholista szociopatának is, aki nem is a társadalom része. Szóval nem értem.
A másik ez a mamahotel dolog, valakinek ez nagyon szúrja a szemét. Azoknak a tipikus "12 évesen már vállalkozásom volt" embereknek.
Vagy ezek csak ilyen társadalmi hülyeségek, amiket el kéne engednem? Miért baj ha a szüleimnél lakok, ha a szüleimnek nem vagyok teher?
Azt bevallom hogy felelőtlen vagyok, még nem tanultam meg kezelni a pénzt, és még a helyemet se találtam meg, de nem mindenki tökéletes társadalmi ember, főleg fiatalon.
Szerintem egy bizonyos réteg a diplomások, akik így nárcisztikus módon lenézik a nem tökéleteseket.
A társadalom kb. 20-30%-nak van diplomája szerintem ők írogatnak az internetes fórumokon, a többi ember nem ilyen. Mivan azokkal akiknek 8 általános végzettsége van csak, kb minden 10. ember ilyen. Mégis életben vannak.
Nekem például érettségi a legmagasabb, utána jártam egy suliba, mert elvárás volt hogy ilyet tanuljak érettségi után egy szakmát de nem végeztem el és lázadásból nem mentem vizsgázni, ugyanazokba az iskolákba jártam mint a testvéreim mintha az ő útjukat jártam volna. de szeptembertől újra suliba járok, mert ez kevés a munkaerő piacon az érettségi (azt hittem sokat ér mint régen), de én villanyszerelőnek akarok tanulni.
Vagy lehet hogy én is ilyen "sznob" vagyok legbelül és ez a belső világom kivetülése? Azt hallottam hogy a belső élmények alkotják a valóságot, ilyen "szűrőkkel" szemlélem a világot és ezt veszem észre. Gyerekkorból erednek.
Amikor írják hogy az senkinek számít aki nem informatikus, közgazdász stb. és csak vegetálni fog, meg "büfészak" és ez bennem is megvan hogy nem megyek el például építkezésre melózni, mert az gáz. Pedig dolgozni kell.
És mivan ha nem lesz autóm, lakásom stb. 35-40 éves koromig, akkor addig nem lehet barátnőm?
Kívülről fújom ezeket a kifejezéseket "büfészak" "mamahotel". és ha ezeket olvasom rosszul érzem magam hogy akkor nekem most nem lehet senkim, mert lúzer vagyok a társadalomban?
Mondjuk a szakmunkásokat nem nézik le, mert sokat keres pl. egy kőműves külföldön.
A másik meg hogy rengetegen keresnek minimálbért mégis megélnek valahogy, csak nem nagymenőn önállóan, hanem összefognak.
Talán el kéne fogadnom magam? és felvállalni hogy nem vagyok tökéletes? és a saját társadalmi rétegemben ismerkedni? Ami valahol az alsó középosztály, és később is a középosztályban lesz valahol.
Csak az a baj én is lenézem azt aki "nem elég jó".
Kedves Kérdező!
Levele alapján azt gondolom hogy sokféle ember és kapcsolat létezik, sőt az emberek és a viszonyok is változnak az idők során, illetve a különböző életesemények hatására. Nem érdemes ezért sem általánosítani. Szerintem jó, hogy Ön tudja, mi érdekli és hogy elgondolkodik a kapcsolatok működésén. Önmagunk megismerése egy stabil alapot jelenthet ahhoz, hogy a kapcsolatainkban is önazonosak maradhassunk mások elvárásainak ellenére is. Önmagunk megismerése és elfogadása tehát az alap, amire fel lehet ezt építeni. Figyelmébe ajánlom az ismerkedésről szóló blogcikkeinket/videónkat. Holnapi videónkban is egy párkapcsolati kérdésről lesz szó és az ismerkedés témájában több cikkünk is van előkészületben.
Üdvözlettel:
Habis MelindaDarázs csípéstől anafilaxiás sokk ért , voltam sok orvosnál a pánik betegségemmel mert azt kaptam . Előszór a rovarok láttán de még a légy látására is be pánikaltom, ezt nehezen leküzdöttem utána jött olyan dolog hogy sehol nem mertem ételt fogyasztani csak a saját lakásomban ezt is nehezen le küzdöttem ,egyik napról a másikra kávé , tea, szénsavas üdítők ,kóla és a csokoládé evése ivása megszűnt számomra ezektől is pánikaltom ,de napi kávé ivó voltam meg mindent amit leírtam fogyasztottam ez a mai napig fenn áll nem fogyasztom. Gyógyszert felírtak a szakorvosok tegretol , frontin , cippa nevű szereket ,csak hogy nem tudom miért a gyógyszer beszedésre is pánikolok de minden fajta gyógyszerre. Most ott tartok hogy megint úgy érzem a rovarok látása pánikot kezd az agyam és félelem van rajtam a nap nagyon sok órájában attól félek hogy ha rosszul leszek vagy ne tán megcsíp rovar mi lesz nincs mellettem senki pedig hordom magamnál az epippen injekciót mert van. Fejfájásom a felébredéskor megkezdődik és egész nap tart voltam orvosnál minden rendbe van vérnyomás cukor szervileg nincs bajom azt mondták. Az éjszakákat végig alszom nincsenek rém álmaim kipihenten ébredek. Az lenne a kérdésem mit tegyek ezeket a nyugtatókat nem tudom és nem is akarom szedni ,rászokni , illetve a scippa nevű szer rá szokható és az mit tesz az agyban . Most már nagyon belefáradtam ezekbe a félelmekbe nap mint nap mikor áll vissza az agyam a régi kerék vágásba ??
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne kognitív viselkedésterápiával foglalkozó terapeutát felkeresnie, aki fóbiák kezelésében jártas (itt speciális fóbiáról lenne szó melisszofóbia/entomofóbia). A kezelés hatására tudnának csökkenni a tünetei (alvászavar, szorongás, félelmi reakciók a rovar láttán), akkortól lehetne várni a javulást. A googlebe beírva tud szakembereket keresni, akik ezzel a problémával is foglalkoznak kognitív viselkedésterápiás kezeléssel.
Az alábbi blogbejegyzéseinkben olvashat részletesebben a fóbiákról, illetve kezelésükről:
Üdvözlettel:
Szabó LiliUdvozlom!2csodaszep fiu edesanyja vagyok.Boldognak kene lennem,de menekulnek vissza dolgozni.Nagyobbik 2,5eves,s az oruletbe kerget.Otlettelen,unatkozik,ezert meset nezne egesz nap.Otlettelen vagyok jatekok teren s turelmem sincs.Idom se a masik baba miatt.Dackorszakban van,s ocsi erkezese nagyfoku ragaszkodast valtott ki belole,amivel megfolyt.Sztem latja is rajtam,h unom az egesz napot,percenkent nezem az orat,mikor jon ha a ferjem,s elvonulok,mert egyedul szeretnek lenni.Kulfoldon elunk,magyar baratja sincs,az angolt meg nem beszeli.Ovi szeptembertol lesz,bizom a valtozasban.Varom valaszat!Koszonettel:Marta
Kedves Márta!
Az anyaság sokszor nem egyszerű, főleg külföldön és két kicsi gyermekkel. Fontos azonban tudnia, hogy gyermekeink érzelmi életünk tükrei (pláne, amíg ennyire aprócskák) ezért, amit rajtuk észreveszünk (pl. unalom, tehetetlenség, dac) azzal nekünk szülőknek is dolgunk van. Ezért önismereti munka megkezdését javaslom. Ez segíthet abban is, hogy jobban érezze magát a társaságukban, több türelme legyen a nagyobbik kisfiához.
Amennyiben igényli, munkacsoportunk pszichológusai közül is választhat partnert az önismereti munkához.
Üdvözlettel:
Habis MelindaÖnbántalmazás?
Gyakran előfordul hogy felelőtlenül költöm a pénzt. Pl beiratkozok egy tanfolyamra, befizetem de utána otthagyom mert nem tetszik 3 ilyen volt már, hirtelen változik az elképzelésem hogy mit akarok tanulni. Máskor veszek szerencsejátékot(nem vagyok függő).
Most kitaláltam hogy szobafestőnek fogok tanulni. De lehet hogy utána változik és kőműves akarok lenni, mert nem fog tetszeni.
Valahogy nem tudom felépíteni az életemet.
Ez a felelőtlen elképzelés váltogatás lehet valami személyiségzavar tünete?
"Nehezen találnak munkát" pályaválasztási problémák" munkahelyeiket gyakran váltogatják" én havonta váltogattam, most meg nem találok.
gyakran erősnek érzem magam, a másik pillanatban rámjön az öngyűlölet. Multkor beleharaptam magamba. megpofoztam magam, pont emiatt mert rájöttem hogy ez a sok kidobott pénz mekkora felelőtlenség és inkább gyűjthetném, de valahogy mindig elköltöm. Ez is az önbántalmazás nem? Hogy szórom a pénzem.
Befizettem a jogositványt azóta se csinálom, mert rajöttem hogy mégse akarom. De lehet 1 év múlva már szeretném. Nálam nem lehet tudni.
Előfordul hogy erősen szorongok. Máskor magabiztos vagyok. Megint máskor teljesen levert és egésznap fekszek.
Az emberek között furán érzem magam, ha nem fordulnak felém olyan elhagyottan érzem magam, ha kritika ér annak megfelelően változik az önmagamról alkotott kép, ha butának mondanak annak hiszem magam és jön az öngyűlölet, ha ügyesnek akkor annak. Gyakran kisétálok egy stresszes helyzetből és nem gondolom végig. Pl munkahelyről simán lelépek. Sunyin menekülve. vagy vizsgáról(azóta se vizsgáztam le)
Ezeknek a hatására nincs semmi végzettségem és magányos is vagyok és emiatt depis. Úgy vágom magam alatt a fát hogy észre se veszem csak utólag.
Ez mi lehet? Vagy csak egy huszonéves fiatal vagyok aki keresi a helyét a világban.
Érdemes lenne gyógyszert kérni a pszichiátertől erre? Letompítana annyira hogy felelősségteljesebb legyek és gondoljam át a cselekedeteimet?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
A levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne pszichiáterrel beszélnie, hogy mi miatt ennyire változóak a tünetei, van-e a tünetei mögött pszichés megbetegedés, illetve ő milyen kezelési formákat javasolna Önnek (gyógyszeres és/vagy pszichoterápiás kezelés). A területileg illetékes pszichiátriai gondozóban tb alapon ezt megteheti. Kérdéseire ezek után kaphatna választ az ottani szakemberektől.
Üdvözlettel:
Szabó Lili
