Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Kisfiam elsos, es egy helyetesito tanito jott 2 hete , akire nagyon panaszkodott, sot nem is akart menni iskolaba. Nem igazan tudta elmondani , mi a baj, csak , hogy durva.Lehallgatot dugtam el nala es eppen aznap a fiam ugy jott haza , hogy vigyem mas iskolaba.Mikor meghallgattam az aznapi felvetelt majdnem rosszul lettem.Sarokba allitotta 45 percig , mialatt az egesz osztaly rendetlenkedett, rakiaballt es csunyan megfenyegette, hogy ugy kivagja , hogy szetmegy, mert azt mondta a fiam ,hogy aha ,amikor kiakart menni a mosdoba , mert osszekente magat , akar a tobbi, rajz ora volt , festettek , magukat is ,es azt orditotta , hogy ki mondt a, hogy fest be magad, mondtam en , hogy fest be magad, es akkor duhrohamot kapott, betuszkolta a sarokba , benyomta arccal a falnak es tobbszor kiabalta , hogy szegyeld magad , de nem mondta miert, meg , hogy szegyentelen diszno, meg leultette a tobbieket 2 szer enni , a fiam a saroban allt .Es szunetben is odament , azt mondta anyukad meg pofazik, gunyolodott vele , hogy jo itt ucsorogni , es mindezt akkor , amikor, reggel kertem vigyazzon , az ejjel rosszul volt, a taskaban az asztmaspray , hivjon , ha baj van.Az egesz ora zajjal , kiabalassal telt , papirrepuloket repitettek a gyerekek, masra is szolt , de senki sem kerult sarokba, nem ertem , mintha szemelyes lenne a dolog, es nem tudom, hogy miert.A vegen is lehordja , megszegyeniti, de semmi konkret dolgot, hogy miert, mit tett, kerdeztem a fiam , azt mondta nem tudja, biztos jobban befestette az orrat, kozben kacagnak a gyerekek egy masikon akinek az egesz arca bevot festve. a tanitono a felmeroket javitotta.Megjegy zem a fiam kituno tanulo. Azota 2 napja itthon vagyunk, nem ertjuk , mit cinaljunk. Kerem a mihamarabbi tanacsat, swegitseget.
Kedves Kérdező! Köszönjük a kérdését! Azt javaslom, hogy ezzel a problémával a családsegítő szolgálatnál bővebb információt, általában ott ügyvéd is szokott lenni térítésmentesen vagy ha a munkahelyén van ügyvéd, őt is meg lehetne keresni. Nem tudom, hogy az mennyire problémás, hogy “lehallgatta” a tanárnőt, vagy a diktafon mennyire bizonyíték erejű. Azt is ügyvéd tudhatja, hogy a tanárnő viselkedésével szemben milyen lépéseket lehetne tenni. Első körben én ügyvéd felkeresését javasolnám, utána az iskolaigazgatóval kellene beszélnie.
Sok sikert kívánva:
Édes anyám 2014 szeptemberében halt meg. Nagyon közel álltunk egymáshoz, főleg a betegsége idején. Az első naptól az utolsó pillanatig vele voltam. Mikor elment fogtam a kezét. Már majdnem 3 év elteltével is olyan mintha minden tegnap történt volna. Sokat gondolok rá, sírok, és fáj a hiánya. Azóta szedek citapramot ,alkalmanként frontint is.(házi orvos által) Normális ez gyász és a fájdalom? El múlik egyszer?
Köszönöm válaszát
Tisztelettel
Farkasréti Ferencné
Kedves Kérdező! Köszönjük a kérdését! A levele alapján felmerül bennem a gondolat, hogy vajon krónikus gyásszal állunk-e szemben az Ön esetében. Éveken át elhúzódó szorongás, búskomor hangulat, a szociális kapcsolatok beszűkülése jellemzi ezt a gyászfajtát. Azt javaslom, hogy érdemes volna pszichológust is felkeresnie akár a helyi pszichiátriai gondozóban akár magán úton, hogy enyhüljenek a tünetei. A csapatunkban Perel-Száraz Cintia gyásztanácsadó is, akár hozzá is kérhet időpontot. Üdvözlettel:
Szabó LiliKedves Lili! Olyan Párkapcsolati problèmám lenne,amely már teljesen kétségbe ejtett,nem
tudom mi tévő legyek!
Jelenleg is párkapcsolatban élek, lassan 5éve, és 2 kéve ismerek egy férfit, aki iránt már kezdek többet érezni, tudom hogy ő is szeretett, és tudja jogy kapcsolatban élek,de viszont amikor legutobb rákérdeztem mit érez, az volt a válasza^hogy maga sem tudja! Csak sajnos jóvall idősebb tőlem! (17évvel) 🙁
Kedves Kérdező! Köszönjük bizalmát! Levele alapján úgy tűnik számomra, hogy ez a férfi, aki 17 évvel idősebb, nem akar elköteleződni, s nem is tesz az irányába lépéseket, hogy Önnel komoly kapcsolatot tudjon kialakítani a jövőben. Gondolkodjon el, hogy miért is szereti őt. Arról nem ír, hogy a jelenlegi párjával milyen a kapcsolata. A jelenlegi párjától Ön mit szeretne, miért van vele együtt? Üdvözlettel:
Szabó LiliKedves Szabó Lili, pszichológus!
Szeretnék segítséget kérni öntől! 15 éves vagyok, a barátommal mindössze 2 hete vagyunk együtt, de már több mint 3 éve ismerem. Ez a 2. Alkalom hogy átmegyek hozzá. Őszintén félek, hogy valami olyan dolog történne amit nem igazán szeretnék még a fiatal koromból adódóan. Nemtudom, hogy hogy mondjam el a fiúnak hogy nem szeretnék még semmi olyat, hiszen fiatal vagyok, és korai. A barátom 19 éves. Nemtudom, hogy kezdjek bele a mondandómba! Amikor chatelünk mindig vannak pikáns megjegyzései amikből arra következtetek, hogy ő igazán belemenne olyanba amibe én nem jó szívvel! Köszönöm segítségét!
Kedves Kérdező! Köszönjük a levelét. Mivel három éve ismeri őt, kialakulhatott egy bizalom teli légkör Önök között, már ismeri őt s a reakcióit. Azt javaslom, hogy amennyiben személyesen feszélyezve érezné ezt a témát, írja le neki levélben vagy üzenetben, s küldje el a következő találkozás előtt. A barátnői segítségét is kérheti ennek megfogalmazásában. Üdvözlettel:
Szabó LiliJó napot kívánok, azzal a problémával fordulok önhöz hogy 6 évig külföldön éltem párommal ott dolgoztunk és pénzt gyűjtöttünk haza jöttünk házat vettünk stb. És már nem megyünk többet vissza mert a párom az itthon akar már élni gyereket akar itthon vannak a csaladjaink stb, pedig itthon sokkal nehezebb a megélhetés és még nyomában sem ér az az élet amit én odakint éltem 6 évig
1 éve vagyunk itthon hiába a sajatomba vagyok kivagyok készülve lefogytam pedig eszek rendesen de csak fogyok és fogyok rosszul vagyok ha emberek közé kell menjek ha megyek a munkahejemte már feszült vagyok, ha bemegyek vásárolni az üzletbe elfelejtek mindent mit akarok venni és feszült vagyok idegesség jön rám, nem bírom feldolgozni azt hogy már nem abban a városban lakok nem ott dolgozok nem annyi pénzt keresek hiányoznak a kollégák az emberek itthon minden más mint ott volt! Régebben szedtem citalopramot mivel a párom panikbeteg és megviselt engem is ez meg amúgy is szorongós vagyok és akkor kaptam ezt, mondjuk jó volt, nem feszengtem annyit tudtam nevetni, kicsit lazább is voltam, de abba hagytam és 3 hétig szedultem de nagyon, pedig nagyon lassan tettem le először feleztem aztán negyedeltem a szemet naponta, most pár napja azon vagyok hogy szeretném vissza venni de!attól félek hogy ha majd megint leteszem megint annyira fogok szedulni és az borzasztó még munkába se tudtam menni annyira voltam, és ha terhes lennék a közeljövőben akkor artanek a babának és csak lekene tegyem akkor meg azzal artanek mivel nagyon szedulnek, nem tudom doktornő mit csináljak, kérem adjon nekem egy jó tanácsot útmutatást mert már nem bírom, utálom meg szégyellem magam az utcán is amiért így levagyok fogyva. Azt érzem akik ismernek mindenki néz hogy miért fogytam így le biztos rossz életem van stb mert az emberek ilyenek azt lesik mikor történik a másikkal rossz hogy tudjanak örülni és én ezt is nehezen tudom feldolgozni mert ahol eddig éltem ott nem nagyon volt ilyesmi, kérem segítsen adjon egy útmutatást, köszönöm szépen, szép napot.
Kedves Kérdező!
Köszönöm bizalmát!
Ezen a honlapon pszichológusok dolgozunk, a gyógyszerelés kérdése pedig pszichiáter szakorvos hatásköre. A gyógyszereket csak orvosi felügyelettel, az ő javaslatára a megfelelő adagban kell csökkenteni, ha el akarjuk hagyni. Önállóan ezt nem érdemes, mert elvonási tünet lehet. Ennek van egy protokollja, hogy hogyan kell csökkenteni, amit csak az orvos tud. Javaslom emiatt pszichiáter felkeresését. Ha gondolja, akkor minket is megkereshet (bárkit a csoportunkból), mert élethelyzeti nehézségeivel kapcsolatban négyszemközti konzultációra is van lehetőség, ha lehetőségei engedik. Ha nem minket választ, akkor javaslom pszichiátriai szakrendelőben a pszichiáteren kívül pszichológus felkeresését is- ezek ingyenes szolgáltatások a rendelőben.
üdvözlettel:
Sok stressz ért mostanában, apu alkoholista, vezetés, lakás keresés barátommal, egy héten egyszer látom, ami elszomorit, munkahelyi stressz, vezető beosztásban dolgozom. Lassan 3 éve külföldön élek. Két hónapja zavart érzelmeim vannak, barátom felé, jövő felé. Sokszor úgy érzem senkit nem szeretek és semmi nem érdekel. Negatív vagyok utána ismét pozitív. Gyakran sírok. 2 hónapja endometriózisom van. Nem értem magam miért van ez?
Kedves Kérdező! Köszönjük a levelét. Valószínűleg most egy nagyon nehéz életszakaszban lehet, hiszen családi problémái mellett sok stressz éri, s sok feladatot is vállal magára (vezetés, lakáskeresés, vezetői beosztás). Lehet kimerült az utóbbi időben s ezért jönnek a tünetei. Érdemes lenne pszichiáter szakorvost felkeresnie, hogy áll-e valamilyen hangulatzavar a tünetei mögött, illetve, hogy kell-e egy rövid időre betegállományba mennie. Utána érdemes lenne pszichológust is felkeresnie, hogy kiderüljön, hogy mi állhat még a tünetei mögött. Üdvözlettel:
Szabó LiliKedves Lili!
Egy konkrét helyzetről kérném a véleményét. 15 éve élek a férjemmel, 2 gyermeket nevelünk ( 5,9 évesek). Sajnos eltávolodtunk egymástól már évek óta, szeretethiányom van. Február végén egy bálban voltunk, ahol az asztalunknál ült a férjem egyik zenésztársa, aki a bál után, még éjjel bejelölt facebookon. Párszor összemosolyogtunk a bálon, semmi több. Egy hét múlva egy rendezvényen összefutottunk, ahol neki feltűnően felcsillant a szeme, amikor meglátott. Este írtam neki, gratuláltam a tanítványához ( zenetanár). Ő kedvesen válaszolgatott, semmi egyéb. Ezután másfél hónapig csak lájkolgattuk egymás képeit, posztjait. Május elején volt egy koncertjük, ami után megint írtam neki, kedvesen eltársalogtunk kicsit. Ezután egy buta ürüggyel megint írtam, ekkor hosszasan, másfél órán át irogattunk. Igaz nem ő kezdeményezett, és nem is mondanám flörtnek, de nem volt ellenére a dolog, elviccelődtünk. Másnap este írtam, h jó volt vele beszélgetni. Erre nem reagált, de másnap este finoman lerázott, h sok a dolga. Következő nap valamiért úgy éreztem, hogy színt kell vallanom. Megírtam, h felkeltette az érdeklődésemet, de nem akarom zaklatni, mert tudom, h menyasszonya van, nekem családom, bár nem jó a viszonyom a férjemmel. Elnézést is kértem tőle, meg hogy ne gondoljon rosszat rólam. Nem válaszolt egy napja, akkor kértem, hogy azért röviden válaszoljon. Hát kaptam olyan választ, hogy köpni- nyelni nem tudtam. Tőle teljesen szokatlan stílusban lehordott, h ő ezt jobb lett volna, ha nem tudja, nem is érti, nem akarja elfogadni. Nem tudja, mit reagáljon, a magánéletünkhöz semmi köze, nem is akarja, hogy legyen. Ha találkozunk nem fog elkerülni, itt zárja is a gondolatmenetet. Erre visszaírtam, h bánt a stílusa, meg hogy azért érzek némi haragot a részéről, és nem akarom, h rossznak gondoljon. Erre annyit írt, h nincs harag, örömre sincs oka, ennyi legyen is elég. Megmondom őszintén, nagyon bánt a dolog, nem tudom hova tenni. A szerény, kedves srác hirtelen egy rideg bunkó lett. Nem tudom, h tényleg kiakadt, hogy tetszik nekem, és ugye férjnél vagyok, vagy esetleg nem hagyom hidegen és beijedt…Tudom így nehéz, de mi a benyomása? Próbáltam lényegretörően írni.
Előre is köszönöm válaszát!
Andi
Kedves Kérdező! Köszönjük a bizalmát! Valószínűleg kommunikációs félreértés történhetett Önök között. A neten való csetelésnek az a hátránya, hogy a nonverbális jelek nem jönnek át az írás során, például egy mondatnál nem lehet megállapítani, hogy milyen hangsúllyal mondaná az illető, azaz milyen háttérüzenete lenne. Lehet, amit Ő udvariasságnak szánt, azt Ön közeledésnek vette. A szokatlan stílusával valószínűleg egyértelműen ki akarta fejezni az ő valódi szándékát, azaz az Ön által gondolt közeledését megcáfolta, s nem szerette volna, ha továbbra is többet gondol bele ebbe a kapcsolatba. Azon lenne érdemes gondolkodnia, hogy a férjével tudna-e beszélni arról, hogy eltávolodtak s szeretethiánya van. Vajon rendbe tudnák-e hozni a kapcsolatukat (akár párterápiával)? Vagy így ebben a helyzetben milyen jövőt tervezne vele? Üdvözlettel:
Szabó LiliKedves Doktornő!
Korábban már írtam önöknek! 18 éves fiú vagyok, és szerintem pornófüggő. Azt tanácsolta, hogy próbáljam meg azt hogy lecsökkentem az adagot, azaz 1-2 videót nézek csak meg.
Ez úgy látom össze jött, hiszen most már nem töltök szinte egy órát el videókat nézegetve, hanem elég 2-3 videó megnézése. Viszont úgy érzem a függőség egyelőre nem szűnt meg, és nem érzem úgy hogy képes lennék teljesen leállni vele.
Kívánok legalább egy videóba belenézni, nem is szexuális kielégülés miatt (mert eltudnék menni), hanem maga az hogy láthassam a meztelen testeket.
Elégedett vagyok magammal, mert nagy előrelépés, hogy ennyire lecsökkentettem az adagot, de kicsit elvagyok keseredve, hogy hogyan tovább.
Nincs párom, elég zárkózott vagyok. Soha nem volt senkim, és nagyon szeretnék, gondolom ezért is menekülök a pornó világába.
Kérdésem az lenne, hogy ön szerint hogyan tovább?
Kedves Kérdező!
Szerintem nagyon jó, hogy tudta csökkenteni a megnézett pornófilmek mennyiségét! Gratulálok hozzá!
A további változáshoz azt javaslom, hogy érdemes volna átgondolni, milyenek a kapcsolatai. Megnézni, mi áll a baráti kapcsolatai, a párkapcsolat kialakításának útjába. A függőségstől való tartós megszabaduláshoz kell, hogy más örömforrásokkal teljen meg az élete. Ha szeretne erről közösen gondolkodni, ajánlom szeretettel munkacsoportunk tagjait négyszemközti konzultáció keretében.
Üdvözlettel:
Habis MelindaEléggé hajlamos vgyok arra hogy amikor van egy jól működő kapcsolatom, és egy társam akit szeretek akkor jön egy másik fiú és akaratomon kivül is beleszeretek. Szeretem a párom de nem tudok mit tenni ilyenkor amikor a másik fiú is közelkerült hozzám. A legutóbbi alkalommal amikor ez történt akkor szakitottam a barátommal a másik fiúért, és miután szakitottam vele ráébredtem hogy ez nagy butaság volt és még mindig nagyon szeretem. Sokáig tartott mig továbbtettem magam. Most megint ilyen szituációban vagyok de tudom hogy szeretema jelenlegi párom és nem akarom megint ugyan azt a hibát elkövetni, de beleszerettem egy másik fiúba aki viszont nem viszonozza az érzéseim, de nem akarom becsapni a barátom, hogy más is tetszik. Nem tudom mit kellene csináljak hogy hűségesebb tudjak maradni.
Kedves Kérdező!
Köszönöm kérdését.
Nem gondolom, hogy nem hűséges, csak azért, mert más is tetszik Önnek, hisz írja, hogy nem viszonozza a másik illető az érzéseit.
Azt viszont, hogy miért csábul el rendszerint egy biztosnak tűnő kapcsolatból más felé, egy önismereti folyamatból kiderülhet pszichológusi segítséggel. Ha gondolja bármelyikünk áll rendelkezésére a munkacsoportból négyszemközti konzultációra. Vagy lakhelyén is fel tud keresni pszichológust.
üdvözlettel:
A parom 60 eves 1 honapja depresszioba esett /elarvereztek a lakasunkat/ es azota a mi addig csodalatos kapcsolatunk szinte pokol lett. Mivel tudom ez milyen hangulatváltozassal jár, egyik nap jobb másik nap pokol: nem szól hozzám, ha kérdeznék valamit közli hogy maradjak csöndben pihenjek. Csak online kartyazik akár 10 árát is. Talált egy nőt az interneten akivel telefonon beszél, sms-get, ebböl is volt cirkusz, amire azt válaszolta hogy semmi közöm hozzá. Ráadásul ez a nő szerintem félreérti a párom mert azt akarta kicsikarni belőle sms-ben hogy szereti e, és azonnal válaszoljon?! Sajnos ugy erzem hogy az ö depresszios betegsége teljesen rámragad mert hétvégén itthon ülünk, vagy a tv t nézi v. a tabletten bridzsel, én meg szenvedek, mert szeretnék kimozdulni. Kérem adjon tanácsot mert egy depresszios társát is iszonyúan megviseli a másik érdektelen viselkedése. Szinte nem tekint rám nőként, mindenkivel kedves csak velem ritkábban. Szenvedek, sirok és néha azt érzem hogy nincs rám szüksége, lehet el kéne hagynom, ezek járnak a fejemben. Nagyon nehéz egy depresszios társának lenni mert orvoshoz ugysem menne de szeretném ha újra ugysnaz az ember lenne mint 1 hónappal ezelótt. Válaszát elöre is köszönöm
Kedves Kérdező!
Ha jól értem férje nem fordult orvoshoz, pedig nagyon fontos lenne. Orvosi segítség nélkül nem hinném, hogy férje változna, ezért erre kellene valahogy rábírni.
üdvözlettel:
Tisztelt Pszichológus Csapat!
Gyermekkorom nehéz körülmények között telt, elváltak szüleim, édesanyámmal éltünk hárman lánygyerekek. Nagyon szigorúan nevelt, gyakran csattant el egy-egy pofon. Velem szemben igen kritikus volt, mindig ügyetlennek és semmirekellőnek nevezett. Pozitív megerősítést soha nem kaptam (érettségim, diplomáim jeles minősítésűek), csak szidást bármit is tettem.
Általános- és középiskolában mindig volt egy-egy tanárnő, akinek a társaságát és figyelmét kerestem.
Másokkal szemben bizalmatlan vagyok, és a felém irányuló bármilyen jellegű kritikát támadásnak élem meg.
Miért viselkedem így, és mit tudok tenni a változásokért?
Köszönöm a választ!
Kedves Kérdező!
Köszönjük, hogy megtisztelte munkacsoportunkat a bizalmával és feltette a kérdését!
Leveléből örömmel vettem ki, hogy sejti az összefüggést a sanyarú gyermekkori élményei (folyamatos kritikák és elutasítás az édesanyjától) és az emberekkel kapcsolatos bizalomhiánya között. Pszichoterápiás segítséggel lehet dolgozni azon, hogy ez a kapcsolat többé ne hasson negatívan a hétköznapjaira. A tudatos önismereti munka hatására a kontroll az Ön kezébe kerülhet a társas viszonyai felett. Amennyiben úgy gondolja, tudna partnerként tekinteni munkacsoportunk bármely tagjára ebben az érzelmi munkában, várjuk szíves megkeresését!
Üdvözlettel:
Habis MelindaKedves Pszichológus csapat!
A párommal van egy 3,5 éves kisfiunk. Gyakran előfordul, hogy a gyermek nyilvános helyen hisztizik, ellenkezik és ezt a párom nagyon rosszul viseli. Tetű bunkónak hívja, undorítónak, vagy olyat mond, hogy rohadjon meg. Ha megtörténik a hiszti akkor ő felhúzza magát, dühöng, lehordja és aztán nem szól se hozzam se a gyerekhez. Ezt pl
egy kirándulás során is megteszi, olyankor magányosan megy előttünk és jó pár óráig nem lehet vele kommunikálni.
Amikor jó a gyerek és ő jó passzba van, akkor meg többet gyereket szeretne…Önök szerint mi a baja? Mert így beszélni a gyerekkel és aztán besertodve lenni szerintem nem normális….kérem, segitsenek, nem bírom már az állandó feszültséget!
Köszönöm
Kedves Kérdező!
Levele alapján azt gondolom, hogy a párja nem kezeli jól a kisfiuk ellenkezését, hisztijeit. Talán gyermekként Ő nem engedhette meg magának az érzelmek nyílt kifejezését, ezért nem tanulta meg a valódi indulatkezelést (Ő maga is rosszul viseli a frusztrációt). Ezt sosem késő elkezdeni, de felnőttkorban már szakember segítségére és megterhelő érzelmi munkára van szükség hozzá, hogy jelentős előrelépések történjenek.
Üdvözlettel:
Habis MelindaÜdv!
Egy olyan problémám lenne, ami igazából nem engem érint, hanem a párom. Átesett egy szem műtéten, ami miatt nem tudta elérni a gyermekkori célját, hogy katona lehessen. 11 hónapja vagyunk együtt. Többször történt olyan, hogy mikor én elmentem dolgozni, akkor ő úgy várt a lakásban, hogy berúgott (nem is kicsit, kb alig bírt állni). Kérdésemre, hogy mi váltotta ezt ki többször azt válaszolta, hogy e miatt van, hogy nem lehetett katona a szeme miatt. Többször kapott már utolsó esélyt, de a minap is ez fogadott, viszont most nem azt mondta, amit eddig, hanem hogy nem tudja, csak hogy jól esett, ilyenkor nem gondolkodik semmin. Többször próbált meg átverni, úgy hogy a vodkát beleöntötte Fanta ődítőbe. Most is ez volt a probléma, van hogy megállja, hogy hetekig (3-4 hét) nincs vele ilyen gond, viszont mindennap fogyaszt legalább egy sört. A legutóbbi veszekedésünk, az addig fajult, hogy kénytelen voltam felhívni az édesanyjáékat, hogy nem tudom mit lehetne vele kezdeni, s hogy megoldható lenne-e hogy ők hazavigyék és megpróbáljanak vele elbeszélgetni. 300 kilométerre lakik tőlem, most ott van kapott 2 hét haladékot, hogy meggondolja, hogy ér-e neki annyit a kapcsolatunk, hogy változzon. Ez a probléma már előttem is megvolt néhány hónappal. Itthon is nagyon jól megvagyunk, a munkáját is szereti. Akkor áll fent ez a helyzet, amikor nem dolgozik általában. Ön szerint érdemes lenne-e folytatnom vele? Szeretem, de nem szeretnék mindig azon agyalni, hogy éppen most mi fogad itthon.
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Kérdező!
Levele alapján azt gondolom, hogy a párja sajnos alkoholbeteg, ezért nem elegendő az ígéret, vagy az elhatározás a gyógyulásához.
Fontos, hogy a férfi pszichoterápiás segítséggel feldolgozza azt, hogy nem sikerült a katonasággal kapcsolatos terve, ne legyen az alkoholra szüksége ahhoz hogy ne gondolkodjon semmin. Erre szesz nélkül is kell, hogy legyen lehetősége, de persze előtte az Őt nyomasztó problémákkal kellene hatékonyan szembenéznie (ami nem fog menni neki szakember segítsége nélkül).
Az, hogy ennek fényében folytatja-e vele a kapcsolatot, Önön múlik. További kérdés esetén állunk szíves rendelkezésére.
Üdvözlettel:
Habis MelindaKedves doktornő!
A problémám az lenne, hogy egyszerűen képtelen vagyok időben lefeküdni. Akármilyen fáradt is vagyok, akár mi is legyen, 12 előtt nem kerülök ágyba. Fáradt vagyok és eltudnék aludni, de mindig találok valami kifogást magamnak amiért fent üljek. Hol netezek, videókat nézek, hol későn érek haza a vásárlásból, hol a barátaimmal sokáig beszélek, hol takarítani támad kedvem, vagy egy hosszú fürdőt szeretnék venni.
Akár mi is legyen, mindig elérem hogy 12 után kerüljek ágyba, még ha reggel 6-kor is kell kelni. Egyre frusztráltabb leszek, úgy érzem ennek az ördögi körnek soha nincs vége. Ma is, azzal töltöm az időt, hogy ebben a témában keresek, önnek írok, ahelyett hogy készülnék lefeküdni. Szüleim is folyton szidnak, hogy feküdjek le, én is folyton mondom magamnak. Nem a fáradtsággal van a gond, vagy hogy nem tudnék elaludni, egyszerűen túl koránnak tűnik nekem 10-kor ágyban lenni. Még belegondolva is nevetek ezen az időponton. Megszoktam hogy már 13 éves korom óta 95%ban ilyen későn fekszem le. Mit kéne tennem?
Mi lehet a hiba? Miért viselkedem így? Amúgy 17 éves fiú vagyok.
Kedves Kérdező!
Levele alapján nem teljesen egyértelmű nekem, hogy miért is zavarja Önt az, hogy éjfélkor kerül az ágyba. Hiszen azt írja, hogy szeretett tevékenységekkel tölti az estéjét és ráadásul nem is fáradt a kevesebb alvás miatt! Ha jól értelmezem, nincs szüksége korábbi lefekvésre. A szüleit miért zavarja az Ön életmódja?
Üdvözlettel:
Habis MelindaTisztelt Doktornő!
Férjem állandóan gyanakszik, nem enged barátkozni senkivel, gyakorlatilag korlátozva van hova mehetek mikor ls meddig, nincsenek barátaink, senki nem jár hozzánk, mi sem megyünk másokhoz. A szomszédjainkat sem ismerem. Szerinte egy házasságban 100% ig meg kell osztani mindent pl. facebook jelszó, valahol egy keresztény oldalon olvasta, hogy nem lehetnek titkaink egymáselőtt. Egyáltalán nem vagyunk vallásosak, sőt!
Mindkettőnknek ez a második házassága. Én nem dolgozom, otthon vagyok és amikor ő munkában van, kb óránként sms-t küld és folyton kérdezi mit csinálok éppen. Vagy a facebookon van és ott kell vele órákat irogatni. Ha nem válaszolok fél órán belül, akkor rettenetesen mérges lesz és mindenfélét mond. Pl nem szeretem őt, direkt csinálom ezt. Stb. Próbáltam vele normálisan beszélni erről, hogy ez nekem megalázó és nem érzem jól magam emiatt. Ilyenkor még ő van megsértődve és órákig tart mig lehiggad és meggyőzöm őt hogy szeretem. De már elfogy az energiám… Stratégiát váltottam, és amikor megint valamin veszekedni kezdett, jó hangosan megkérdeztem tole, hogy abba hagyná –e a hisztit. Ne bánjon velem úgy mint egy 14 évessel, akinek engedélyt kell kérni mindehhez. Nem volt hatásos, csak rosszabb lett, mert legközelebb visszarakta rám ,ő mondta rám, hogy hisztizek. Egyébként nagyon okos intelligens ember. Az emberek egy jóhumorú kedves embert ismernek meg benne, aki mindent a családjáért tesz. A kérdésem, lehet hogy valami baj van a fejében, kisebbségi érzés amit rajtam vezet le? Mindig mindent megmagyaráz, kimagyaráz, csűri-csavarja a dolgokat, a lényeg ő jöjjön ki jól a dolgokból. Félek belebetegszem ebbe az állandó gyanakvásába. Őszerinte velem van a baj, mert nem tudok őszinte lenni. Ha őszinte vagyok akkor az a baj, ha meg nem vagyok az akkor az a baj.
Családterápiát emlitettem neki, de csak megint én jöttem ki ebből rosszul. Azt mondta, én beleakarom magyarázni hogy ő rossz ember. Tanácsot kérnék, hogyan kezeljem ezt a helyzetet? Köszönöm a segitségét.
Kedves Kérdező!
Úgy gondolom a férjének a bizalmatlansága miatt mindenképp segítségre van szüksége. Ettől bizonyosan ő is nagyon szenved. A szenvedésén keresztül lehetne egy egyéni terápia felé vinni, tehát kihangsúlyozni, hogy nem rossz ember, hanem valami miatt nem bízik Önben (a bizalomra való képesség kora gyermekkorban alakul ki és szilárdul meg), és ez neki is szenvedést okoz. Ha Ön párterápiát szeretne, azt a szempontot is érdemes megemlítenie neki, hogy Önnek van szüksége segítségre, és ebben tőle várja az együttműködést, hogy elmenjen Önnel. A párterapeuta mindkét fél felé megértéssel fordul, nem fordulhat elő, hogy ott ő “rossz emberként” értékelődjön. Ha sem egyéni, sem párterápiában nem hajlandó részt venni a párja, Önnek érdemes azon elgondolkodnia, hogy mi tartja egy ilyen szenvedésteli kapcsolatban és ha úgy döntene, hogy megszakítja a kapcsolatot, vagy nem tud dönteni, akkor lehet, hogy Önnek lesz szüksége segítségre. Ha gondolja, állunk rendelkezésére (bárkit választhat a munkacsoportunkból), de a férjének a probléma jellege miatt inkább azt javaslom, hogy ne online, hanem személyes találkozás formájában keressen terapeutát.
Remélem sikerrel jár!
üdvözlettel: