Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Üdvözlöm!
A problémám az hogy jó pár éve nagyon lehangolt vagyok!Általában mindig rossz kedvem van.Gyerek korom óta sokat vagyok egyedül.Most már annyira ki készít a magány hogy a munkahelyen nem is nagyon szólok senkihez.Haza megyek csak az üres lakás vár.Kezdek becsavarodni.Nem szeretek egyedül lenni.Csak azon agyalok hogy milyen rossz az életem.Tudom lehetne rosszabb is.Meg lehet szokni az állandó egyedül létet?Nem köt le semmi mindig csak szomorkodok.Próbáltam régebben a természetbe lenni sétálni de az se tett jót.Nem látom az életem értelmét.Olyan mintha egyedül lennék a világon.Már az is megfordult a fejembe hogy jobb lenne ha nem lennék hiszen nem is tünnék fel senkinek.34 éves vagyok úgy érzem nekem a magány a sorsom.Szüleim nem élnek.Konkrétan nincsen senkim.Nagyon elment az életedvem.lehet rajtam segíteni?kezdem feladni.Korábban jártam pszichologusnál de semmit nem segített.
Kedves Zsolt!
Érdemes lenne felkeresni egy pszichiáter szakorvost és valamilyen gyógyszeres támogatást kérni az erős depressziós tünetekre. Fel tudja keresni a területileg illetékes Pszichiátriai Gondozót vagy akár magán úton is tud segítséget kérni.
Krízis esetén hívja az ingyenesen elelérhető lelki elsősegély hívószámot a 116-123-as elérhetősgen.
Üdvözlettel,
Szép napot!
Nagyon érdekes problémával fordulok Önökhöz, ugyanis szerintem pszichés dolog áll a háttérben. Körülbelül 5-6 évvel ezelőtt volt az első ilyen eset velem aztán most körülbelül 1 éve egyre többször fordul elő. Régebben a lázhoz kötöttem ugyanis miután ezt tapasztaltam mindig belázasodtam rá maximum egy napra, viszont azóta láz nem kiséri ezt a dolgot.Nehéz leírni mit érzek viszont megpróbálom, főként a körülöttem lévő hangokra hat ki az érzés. Pár percig tart és ekkor akarmilyen kis hangot, zörejt, beszédet, a saját beszédemet is, erőszakosnak érzem, illetve az agyam úgy fogja fel mintha ezek gyorsan történnének, idegből. Ez még amikor először kb 5 éve tapasztaltam főként félelmet keltet bennem, azóta viszont nagyon zavaró és főként ideges leszek tőle, nem is magától a jelenségtől, hanem azért mert nem értem hogy miért történik.
Kedves Zalán!
Köszönjük a levelét!
Leírása alapján nehéz meghatározni a problémát, emiatt mindenképp ajánlanám Önnek pszichiáter felkeresését mihamarabb!
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Üdvözlöm!
Párkapcsolati probléma az oka hogy segítséget szeretnék kérni. A probléma oka.Januárban megromlott a kapcsoltunk, amit próbálunk helyre hozni mindketten. Viszont a megváltozott elethelyzet nehezíti ezt. A párom albérletben lakik ahova én nem mehetek mert a tulajdonos nem engedi meg. Mert egy vita alkalmával becsaptam a bejárati ajtót. Így viszont csak az én lakhelyemen tudunk találkozni. A munkaidő beosztásom különböző a párométól Így a közös programok több alkalmazkodast igényelnek az ő részéről mivel én néha hétvégén dolgozom. Szerettem volna vele ezt megbeszélni hogy több időt tudjunk együtt tölteni. Hogy amíg nem változik a helyzet és én nem tudok menni addig is megfelelő időttölthessünk együtt. Azt kaptam hogy hozzám mindig alkalmazkodni kell,nem tud mindíg figyelembe venni. És én elvarom ezt tőle. Azt gondolom mindig van lehet fordítva is,viszonozni lehet ezt idővel. Heti 2 találkozó előre semmi program lebeszelve részéről. Kérem segítsen én nem tudok alkalmazkodni ?
Kedves Szilvia!
Megértem hogy milyen nehéz lehet önnek ez a helyzet. A párkapcsolatban teljes jogos elvárás az ön részéről, hogy mindkét fél alkalmazkodjon, akár a megváltozott élethelyzethez, akár a munkahelyen támasztott szabályokhoz, időbeosztáshoz. A kölcsönösség elve szerint, fontos lenne megbeszélni, egy szintre hozni az “elvárásokat”, s annak realizálása után közelíteni, illetve feloldani az önök közt fennálló nézeteltéréseket. Ez igaz a közös, minőségi időkihasználásra is, programok milyenségét és gyakoriságát, nyílt, őszinte kommunikációban célszerű közös nevezőre hozni. Amennyiben nem sikerülne a párkapcsolati problémákat önállóan/ közös erőfeszítéssel feloldani, várjuk szakmai konzultációra az oldalunkon található kollégáimmal. Üdvözlettel
Lengyel KatalinÜdvözlöm!
Egy viselkedészavaros betegséggel kapcsolatban szeretném a segítségét kérni.
Az anyámnál tett látogatásom alkalmával elképesztő állapotokat találtam a lakásában.Az egész házat kosz,kutyaürülék,mosatlan penészes ételmaradékos edények borították!A földön a konyhapulton,az asztalokon az ágyakon de a fürdőkád is tele volt velük!Egyetlen egy tiszta edényt,evőeszközt sem találtam.A hűtőszekrény is tele volt romlott élelmiszerekkel és még jók is voltak benne.Amikor megkérdeztem,hogy tud ilyen körülmények közt élni azt válaszolta,hogy szégyelli magát de addig kutat amíg egy tiszta ruhát,tiszta edényt tiszta evőeszközt nem talál.
Ez egy fajta betegség-mondtam.Azt mondta,hogy tudja,hogy ez nem normális dolog.
Ennek a betegségnek,kényszercselekvésnek szeretném megtudni a nevét.
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Renáta
Kedves Renáta!
Édesanyja viselkedésének leírása tüneti leírás. Ez alapján több diagnózis is szóba jöhet. A pontos differenciáldiagnózishoz sokkal több adat kéne, keresztmetszetben és hosszmetszetben is. Korrekt mindenképpen az lenne, ha nem Ön által történne ez meg, hanem az édesanyjával közvetlenül lehetne felvenni az első interjút, amit természetesen az édesanyja beleegyezésével Ön is kiegészíthet.
Az nagyon pozitív, hogy a jelen állapotot az anyukája sem tartja “normálisnak”, így valószínű, hogy együttműködik ennek a feltárásában.
Amint megvan a pontos differenciáldiagnosztikai felmérés, utána lehet elindulni annak kezelése, különböző szakemberek felé. Elképzelhető, hogy nem is egy betegségről, hanem inkább folyamatról, akár szomatikus állapotromlás mellett kialakult pszichés zavarok állnak fent, ami még inkább indikálttá teszi a pontos és részletes előzetes felméréseket, pszichológiai, neuropszichológiai vizsgálatokat.
Buzdítanám, hogy az onlinepszichologus.net honlapon egyik pszichológus kollégánál foglaljon időpontot és vele konzultálva, valamint édesanyja bevonásával el tudnak indulni!
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaLassan három hónapja szakítottunk a barátnőmmel, és nem tudom, hogyan tovább. Leszek meg szerelmes vagy találok meg barátnőt magamnak , és nehéz elengedni. Ez az első komoly kapcsolatom volt, és néha olyan gondolatok kergetnek, hogy elrontottam valamit, habár tudom, hogy ez hülyeség. A kapcsolatunkban voltak nehézségek, és némely dolgokban nem értettünk egyet, de egyikünk sem ártott a másiknak. Gondolok itt olyanokra, mint a csalás, bántalmazás, ki-be széles, stb.”
Kedves Dávid!
Köszönjük a levelét!
A szakítás hasonló gyászfolyamatot indít el, mint egy szerettünk halála, emiatt hasonló érzések és nehézségek is jelennek meg. Például harag, nosztalgiázás, alkudozás, lehangoltság. Ezek természetes érzések, ezekkel meg kell birkóznia.Hagyjon magának ebben időt, legyen türelmes magával és az érzéseivel. Emellett ajánlom figyelmébe Almási Kitti: Lezárás, elengedés, újrakezdés c. könyvét, illetve a témában született előadásait, podcastjeit, melyet segítséget adhatnak Önnek ebben az időszakban.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Tavaly volt egy pánik rohamom, azóta szinte minden este van és síró görcsöm is. Hányingerem van az evés gondolatátol is és nagyon nehezen alszok el. Szorongóként sok minden aggasztó dolog merül fel bennem ezzel kapcsolatban. A szorongásom olyan komoly hogy szó szerint mindentől és mindenkitől félek de nagyon jól rejtem.
Kedves Janka!
Köszönjük a levelét!
Az Ön által leírt tünetek súlyossága egyre fokozódhat, ami már a mindennapi működésre is kihat (pl. étkezés, alvás), mely tovább ronthat az állapotán. Emiatt mindenképp javaslom Önnek szakember felkeresését, illetve életkorából adódóan mindenképp érdemes lehet keresnie egy olyan felnőttet, akiben bízik, akivel megoszthatja a problémáit és aki segít Önnek terápiás lehetőséget találni.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Jó napot egy hete körül belül mikor egy régóta ismert emberel lett volna randevúm akkor jött elő az idegességem szorongásom 7 éve ismerem de sose találkoztunk de több hónapja beszélünk minden egyes nap. 4* beszéltünk meg találkozót én vártam ő egyszer sem jött el de ugyan úgy hitteget hív hogy hiányzok hogy velem akar lenni miközben van életarsa arról is hazudott hogy nem lesz vele és kiderült mégis.ez így összességében jött ki rajtam az izgulás és a csalodás azóta szomjúság érzés szájszárazság testi tüneteim enyhe szédülés fejbe furcsa érzés.
Kedves Beatrix!
Érdekes és mindenképpen fontos kérdés, hogy mi miatt jött elő a szorongása a találkozás előtt. A szorongás egy fontos jelzése a léleknek, hogy valamire figyeljünk oda. Az, hogy a lélek, a tudattalan/tudatelőttes része mi az, amit “lát”, érez, akár intuitív módon, az fontos a jövőre nézve. Legtöbbször sok-sok jövőbeni csalódás, kudarc, fájdalom előzhető meg, ha tudunk ezekre hallgatni, ha párbeszéd tud kialakulni az intuitív megérzéseinkkel.
Buzdítanám, hogy az onlinepszichologus.net honlapon az egyik pszichológus kollégával vegye fel a kapcsolatot, foglaljon időpontot és közösen fel tudják tárni egy izgalmas munka során, hogy mit is jelzett Önnek ebben az esetben a lelke!
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaKedves Eszter!
A legjobb barátnőmet 16 éve ismerem, többször eltávolodik tőlem. Nagyon kötődik, majd nagyon eltávolodik. Az eltávolodás akkor következik be általában, ha lemondok egy megbeszélt találkozót (ez nagyon ritka)ilyenkor nem sokkal rá, ő is lemondja, vagy ha a párjával elutazik hosszabb időre, vagy ha túl sok mindent osztok meg magamról és besokal tőlem. A kedves kommunikáció soha nem opció nálunk, ha ő nem akar nem nyílik meg, ha igen támad. Amikor nem távolodik el nagyon összehangba vagyunk, szeretünk együtt lenni, igazi jó barátnőnek tartjuk egymást. Az eltávolodásai felzaklatóak, nem tudom hogyan kezeljem. Hagyjam rá esetleg? Köszönöm előre is a választ.
Kedves Vivien!
Maróti Eszter kolleganőm távollétében én válaszolom meg a kérdését.
Megértem, hogy felzaklatja ez a bizonytalan helyzet. Egy meglehetősen régóta fennálló barátságról ír, amelyben valamiért nem működik jól a kommunikáció. Azt javaslom, hogy próbáljon meg egy olyan időszakban őszinte beszélgetést kezdeményezni, amikor összhangban vannak. A beszélgetés során törekedjen arra, hogy elmondja hogyan érzi magát, amikor a barátnője eltávolodik Öntől. Egy megfelelően működő kapcsolatban mindkét fél igényei és érzelmei számítanak!
Üdvözlettel,
Tisztelt Szakember!
Mint pszichológus, mi a véleménye a 2021-es gyermekjogi törvényről (2021. évi LXXIX. törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról), annak tartalmáról és esetleges hatásairól a gyermekekre?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
Ezen a felületen nem véleményezünk törvényeket. A rovat azzal a céllal jött létre, hogy rövid válaszokat, útmutatást, támogatást adjunk olyan helyzetekben, amikor valaki azt érzi, hogy tanácstalan, beleragadt egy problémába, nincs eszköze, nem lát éppen utat a helyzet megoldásához.
Biztosan vannak olyan szakmai vagy közösségi fórumok, ahol véleményválaszt kaphat az Önt érdeklő jogi és társadalmi kérdésekre.
Üdvözlettel;
Jò napot! Szeretnèk segìtsèget kèrni, lànyom 15 èvèt tölti be lassan, 3 ève miòta kiköltöztünk erdèlyből Magyaròrszàgra visszahùzòdò lett, az iskolàban mindenki kiközösìti, egèsz nap a szobàjàban ül ès rajzol. Mindenre azt mondja nincs kedve. Elolvastam a naplòjàt ès minndennap azt ìrja bele hogy nem èrzi jòl magàt, utàlja hogy nincsenek baràtai.. öngyilkossàgra is gondolt. Mindenre csak panaszkodik semminek sem örül.. orvoshoz nem akar elmenni. Mit tudok tenni? Egyedül nevelem.
Kedves Gabriella!
Nehéz helyzetben vannak. Mindenképp kérjen mihamarabb segítséget. Ezt akár az iskolapszichológusnál, akár a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál megteheti. Értem, hogy a gyermek nem akar orvoshoz menni, csalódott, magányos, nem hiszi, hogy segítséget kaphat.
Próbáljon vele kompromisszumot kötni, hogy néhány alkalommal mindenképp menjen el. Kamaszkorban gyakoriak a hangulatingadozások, de az Ön gyermeke egyelőre nem tudott beilleszkedni, és fennáll az esélye annak, hogy egyre jobban elszigetelődik az osztályban, és egyre több bántást él meg.
Próbálja őt minél többet beszéltetni a helyzetéről. Nem kell tanácsot adni, de hallgassa meg és legyen mellette.
Üdvözlettel;
Tisztelt Pszichológus!
Kettő gyerekem van. A kisebbik 2 éves a nagyobbik 4.a nagyobbikkal van probléma. Azt sajnos le kell írnom hogy néha elég sűrűn van veszekedés a férjemmel. Sajnos olyankor hangos a ház. Csúnya szavak, mondatok hagyják el a szánkat. Ezt sajnos a gyerekek is hallják. A nagyobbikat úgy veszem észre ezek nagyon megviselik, szorong, lelkileg nem stabil. Itthon egyre többször vissza kiabál, rúg, csapkod.az öccsével is undok. Ha valamire nemet mondok, akkor hisztizik, ordít. Nem lehet ki zokkenteni az orditasbol. Olyankor a tekintete üres. Már az oviban is észre vették, hogy lelkileg valami nem oké vele. Hogyan tudnám higgadtan kezelni a helyzetet? Hogyan tudnám helyre hozni a hibáim? Rendbe fog jönni a kis lelke?
Kedves Nikolett!
A gyerekek hamar megérzik az otthoni feszültségeket. Ez feszültté, szorongóvá teszi őket. Ilyen helyzetben meginog a gyermek biztonságérzete. Természetesen jó lenne, ha a feszültség forrása rendeződne a párja és Ön közt.
A gyermek biztonságérzetét nagyban segíti, ha érti, hogy mi történik körülötte. Ezért az életkorának megfelelő szinten beszéljen neki az otthoni nehézségekről. Mondja el, hogy anya és apa nem mindenben ért egyet, ezért veszekszenek, ami nem jó, de vannak helyzetek, amiket nem tudnak másképp kezelni. A kisgyerekek sokszor magukat okolják az otthoni veszekedések, a szülők konfliktusa miatt, ezért fontos. hogy kifejezze felé, hogy ez nem az ő hibája, ő nem tett rosszat. Azzal kapcsolatban is érdemes megnyugtatni, hogy a veszekedésektől függetlenül anya és apa szeretik őt.
Emellett fontos, hogy töltsenek együtt minőségi időt játékkal, olyan tevékenységekkel, amiket szívesen csinálnak együtt, és amiben tudnak kapcsolódni egymáshoz. A fizikai közelség, az ölelés, a simogatás szintén segíthet a gyermek biztonságérzetének helyreállításában.
Üdvözlettel;
Tisztelt Pszichológus!
55 éves elvált 23 éve párkapcsolatban élő, 2 gyermeket felnevelő /akik már külön élnek/ nő vagyok.Jelenleg vezető pozícióban a közigazgatásban dolgozom
Parommal olyannyira megromlott a kapcsolatom, hogy 5 éve nincs közöttünk semmilyen testi kontaktus, azt gondolom csak a közösen felépített vállalkozásunk miatt élünk még mindig a lakásomban.
A parom családja soha nem fogadott el engem és a gyerekeimet. Állandó konfliktus volt emiatt, ami most már odáig fajult, hogy a gyerekeim nem jönnek hozzám, szüleim, testvérem, barátaim sem. Ha az unokám nálam van nem szól hozzá a párom.
Ugy érzem teljesen depresdziós vagyok, egyedúl, sötétsegben kell töltenem estéimet, azt várja el, hogy meleg étel, tisztaság vegye körül és egy szót sem szól.
Életében édesanyja az egyedüli meghatározó személy, aki 79 éves skizofrén.
Tudom, hogy ki kell lépnem ebből a mérgező kapcsolatból, kérem írja meg véleményét!
Kedves Anikó!
Köszönjük a bizalmát! Nagyon nehéz lehet az a helyzet, amiben most van, és az abból való kilépés is. 23 év hosszú idő, a közösen felépített élet biztonságát is nehéz elengedni. Egy korábbi válás/csalódás után ez még nehezebb folyamat.
A kialakult családi helyzet miatt megjelenhet a különválás kapcsán a magánytól való erősebb félelem is, hiszen a gyerekek külföldön vannak, fizikailag nagyobb a távolság.
Én javasolnám, hogy saját magában próbálja helyre tenni a kialakult helyzetet, és kérjen tanácsot pszichológus szakembertől ebben.
Üdvözlettel,
Szép estét kívánok kedves Pszichológus.Debreceni Csaba vagyok.20 éves fiatalember vagyok,aki önálló életet szeretne élni,de a szüleim nem hagyják, leginkább édesapám nem hagyja.Ebben szeretnék segítséget kérni.Szóval..19 évesen ajándékba kaptam egy fél házat,így lenne hova költöznöm.20 évesen befejeztem a tanulmányaimat, idén nyáron el is kezdtem dolgozni.Úgy gondolom hogy a félretett jövedeleimből eltudnék költözni.Otthon családi mikrovállalkozás működik,viszont én mást tanultam,mást dolgozom,más érdekel.Hónapokon keresztül ledolgoztam a műszakot a munkahelyen, utána otthon várt még munka, így ezt nem szeretném már tovább csinálni,nem akarok kizsigerelve lenni,azt sem hogy mindenki beleszokjon ebbe a helyzetbe.Alig járok szórakozni valamerre is.Apukám az elmúlt években hozzászokott ahhoz hogy mindenkit a családban irányít,és úgy érzem ki is használ minket.
Kérem a kedves segítségét, tanácstalan vagyok.Maradjak a szüleimnél,vagy készen állok önálló életet élni?
Kedves Csaba!
Köszönjük a levelét!
Azt, hogy készen áll-e önálló életet élni, azt Ön érzi, Önnek kell meghatároznia. Érdemes megvizsgálnia azt, hogy mi az, amivel a szülei otthon tudják tartani Önt, vagy mi történik akkor, ha nemet mond nekik, vagy elköltözik. A saját határai fontosak, akár a magánéletben, akár a munkában, tehát Ön határozhatja meg, hogy mit oszt meg velük, hol és kivel él, hol dolgozik, miben segít, s nekik ezt el kell fogadniuk.
Ha úgy érzi, hogy a leválásban segítségre van szüksége, akkor pedig ajánlom pszichológus felkeresését.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Nem tudom magam kifejezni komunikációban. Sokkal jobban tudom úgy elmondani a páromnak a problémámat hogyha leírhatom neki és nem a
számból kell hallania azt amit akarok mondani.
De változtatni akarok ezen mert számomra is konfortosabb lenne hogyha kitudnám fejezni önmagam neki.
Jelen esetben az a problémám hogy magamhoz nyúltam addig ameddig ő dolgozott és el akarom mondani neki de nem tudom hogy hogyan.
Vettünk egy farok gyűrűt és azzal gondoltam hogy megbarátkozom. És el szeretném mondani neki, csak nem merem kifejezni magam.
Kedves Veronika!
Köszönjük a bizalmát, hogy megkeresett minket!
Nagyon pozitív Öntől, hogy nyíltan, őszintén szeretne mindent elmondani a párjának! A kommunikációs készség egy tanult képesség. Gyermekkorban, ha a családban nyílt, jó kommunikáció folyt, az mindenképp segíti a gyermeket abban, hogy ő is el tudja ezt sajátítani. Ha ez valami miatt gyermekkorban nem volt olyan jó, hatékony, őszinte, akkor felnőttként utólag is megtanulható terápia során.
Buzdítanám, hogy az onlinepszichologus.net honlapon keressen fel az egyik pszichológust, foglaljon időpontot, és együtt tudnak majd dolgozni a kommunikációs készségének a fejlesztésén! Ha csak ezt az egy problémát, helyzetet szeretné átbeszélni, arra is van mód.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaSzép napot kívánok!
Az lenne a problémám hogy a három éves gyerekem üti veri magát ököllel vagy marja az arcát, ezt nagyon ritkán csinálja de előfordul van amikor nagyon fáradt és hiába mondom hogy aludjon pl. ma azon történt meg ez a dolog hogy egy tetoválást akartunk felrakni a tesójának és nem ő csinálhatta és hiába mondtam hogy jöjjön csinálhatja csak nem tudtam hogy ő szeretné előszőr mivel engem kértek meg hogy csináljak nekik, aztán vége volt mindennek és elkezte ezt a hisztit. Aztán verte magát mig el nem aludt. Nagyon fáj ezt látnom. Félek hogy ez komolyabb probléma. Mitévő legyek ? Egyébként meg nagyon jó és kiegyensúlyozott gyerek ezen kívül.
Kedves Viktória!
Szülőként nagyon rossz lehet látni, hogy gyermeke fájdalmat okoz magának, és Ön nem érti, hogy mi történik benne.
Amikor ezt tapasztalja, állítsa meg ezt a viselkedést. Fogja meg a kezét nem erőszakosan, de határozottan és kezdjen el vele arról beszélgetni, hogy amikor az ember valami miatt ideges, akkor előfordulhat, hogy bántani akarja magát, de ez nem jó. Próbáljon más lehetőséget mutatni neki a feszültsége levezetésére; beleboxolhat egy kispárnába, vagy kattogtathat tollat, vagy dobálhat szivacslabdát, ugrálhat a földön stb.. Fontos, hogy átmenjen neki az az üzenet, hogy szabad dühösnek, feszültnek lennie, de nem jó, ha magát vagy másokat bánt. Vannak más utak és eszközök a feszültsége levezetésére. Az életkorának megfelelő szinten érdemes vele beszélgetni arról, hogy valamikor az emberben – pl. anyában és apában is – vannak olyan érzések, amiket rossz, nehéz átélni, de ezekkel lehet mit kezdeni.
Ennyi információból nem lehet tudni, hogy mi áll a gyermek feszültségének hátterében. Nem is biztos, hogy konkrét oka van. A gyermeke abban az életkorban van, amikor fontos számára, hogy ő csinálhasson dolgokat, ugyanakkor nem tudja ezt a vágyát feltétlenül sem megfogalmazni, sem olyan jól végrehajtani, ahogyan ő szeretné. Ez okozhat benn frusztrációt, feszültséget. Adjon időt annak, hogy ez a viselkedés elmúljon, de ha a fent leírtak sem tudnak változtatni a gyermek viselkedésén, és hónapok múlva is fennáll változatlan formában ez a viselkedés, akkor érdemes szakembertől segítséget kérni.
Üdvözlettel;
