Sziasztok!
Én egy kollégám miatt irok segiteni szeretnék rajta de nem tudom mi a probléma gyökere.
Leirom a viselkedését:
zárkózott, kerüli a szemontaktust, ha eszik lefele néz hogy ne lássa senki ha esetleg valaki ránéz h mit csinál de ha valami mást csinál és valaki épp odanéz megáll, hirtelen hangulatingadozás, tulzott önkielégités, rengeteg csokit eszik és azt is ugy mint egy kisgyerek, spontán nem szol senkihez csak néz lefelé csak akkor szolal meg ha kérdezik.
Mi ennek a betegségnek a neve és hogyan lehetne kezelni?

Üdvözlöm! Munkahelyi stressz okoz nekem problėmåt! Önkormånyzatnål dolgozom pėnzügyi ügyintėzőkėnt. Eredeti szakmåm könyvelő. Csak ezt a munkahelyet talåltam a környėken, elfogadtam a råm håruló feladatot. Fėlek hogy nem felelek meg rosszul csinálom a feladatomat. Mindig bestresszelek ha uj feladatot kapok, vagy el kell számolni vmivel. Pályázatokat kėszítek elő. 40 ėves nő vagyok kb 15 kilo sulyfelesleggel. Önbizalmam teljesen elveszitettem, ellaposodott az ėletem. 2 gyermekem van 8-10 ėvesek. Csalådban ėlek fėrjemmel és a gyerekekkel. Sok feladat hårul råm amit mår nem tudok kezelni ės megfelelni. Fėlek a jövőtől, túlaggódom a dolgokat. Sokszor hazudok is, persze nem másnak csak magamnak. Valahogy nem ėrzem magam teljesnek, mindig måsnak låttatom magam. Pl jol öltözök jo kocsim van, de ez csak låtszat, mert hitelből van vagy ėpp olcso kinai újj cuccaim vannak. Mindig attol tartok ki mit mond rólam, ki bånt meg. Nėha pår embertől nagyon jol esnek a kedves szavak, de ėn nem tudok kedves lenni. Nem tudok mosolyogva köszönni pl… rosszat låtok mindenkiben. Sötėt szinű ruhåkat hordok, rendmåniås vagyok, dokszor szeretem magam túldicsėrni. Råjöttem mår h csak magamnak hazudok, de mindig újra megteszem. Olyan mintha nem lennėk normålis. Sokszor szėgyelem magam, elbújnėk a vilåg elől. Mit tegyek? Stresszes problėmáim miatt vėrnyomås ingadozåsom is van. Szedek rå gyógyszert, de talån nem is ez a bajom,mert a leleteim jók. Gyomorsavval küzdöttem pår hónapja..
Szeretnėk segítsėget kėrni, hogy megtaláljam önmagam!
Köszönöm!

Tisztelt Pszichológus!
A húgomat a férje évekkel ezelőtt többször fizikailag bántalmazta, korlátozta a szabadidejét és anyagilag is teljes egészében megszorította (saját jövedelmével is a férje gazdálkodott, költeni kizárólag alapvető dolgokra lehetet számára blokkal Ft-ra elszámolva, de ennél volt drasztikusabb gazdasági erőszak is.) Mikor a tudomásunkra jutott próbáltunk közbelépni, azonban sikertelenül, mert a húgom számunkra érthetetlen módon nem akart kilépni ebből a helyzetből, sőt gyakran még a férje védelmébe is kelt. Mára már az egészsége is ráment a helyzetre, így belátta, hogy cselekednie kell, de a szükséges lépéseket továbbra sem tette meg semmilyen téren. Nem régiben olvastam a Stocholm szindrómáról, aminek a leírása teljesen egybevág az ő esetével. Érdekelne, hogy erre milyen jellegű terápia javasolt, illetve hogyan értessük meg a testvéremmel, hogy segítségre szorul? Válás esetén, gyermek elhelyezési per során kimondható egy Stockholm szindrómában szenvedő nőre, hogy alkalmatlan az anyaságra?
Előre is köszönöm gyors válaszát!

Kedves Doktornő

Önbizalomhiány okozta probléma miatt szeretnék tanácsot kérni Öntől.
Sajnos nincs sok önbizalmam, pedig már elmúltam 22. Szégyellem magam, hogy felnőtt létemre nem tudok igazán kiállni önmagamért és szeretnék ezen bármi áron változtatni.

Tulajdonképpen tudom is, hogy mi a probléma forrása: Semmi apai szeretetet nem kaptam kiskoromban! Vér szerinti apám már pár hónaposan elhagyott, nevelőapám meg csak anyagilag támogatott, de sosem bánt velem apaként. Szerencsére jó anyukám van, aki megtett mindent, ami tőle telt.
Tudom, hogy nem egyedül vagyok ezzel a helyzettel, édesanyámmal sem törődött az apja és sok embert látok magam körül, akik szintén apa nélkül nőttek fel.

Hogyan lehetne segíteni ezen a problémán? Lehet ezt az apai szeretetet pótolni így utólag, hogy mindazt, amit az apának kellett volna megtanítania nekem gyermekkoromban, azt el tudjam sajátítani felnőttként?

Előre is szívből köszönöm segítségét és tanácsát.

Tisztelt Szabó Lili!

Az én problémám eléggé bonyolult..30 éves vagyok.Van egy szerető férjem és egy 12 éves fiam és egy 2 éves kislányom és egy 1 éves kisfiam..1 évvel ezelött mikor ikerterhes voltam a 8.hónapban jártam mikor édesanyám váratlanul meghalt..Rá egy hónapra kiderűlt,hogy az ikerbabák közül az egyiket szintén elvesztettem a pocakomban.azonnal megoperáltak.a másik kisbaba is halva született de őt nagyon nehezen visszahozták.8 hónapos koráig korházban volt azóta szerencsére itthon van de sulyos beteg,24 órás ápolásra szorul amit én végzek itthon.
Most a tragédiák után 1 évvel vagyok..kb 3 hónapja elkezdtem olyan dolgokat produkálni amiket eddig nem..ha elmegyek a boltba és sorba kell álnom akár kassza akár csemegepult elkezdek szédülni,a gyomrom elnehezedik,lever a víz,remegek,és úgy érzem mintha ez nem a valóság lenne..ájulás érzésem van ami nagyon nagyon megrémít..Eddig csak a boltban történt de mostmár drogériába,gyógyszertárba és buszon is előfordul.
Anyukám elvesztése és a kisbabám elvesztése,a másik babám küzdelme nagyon megviselt.A 2 halál eset ami 1 hónap különbséggel történt kimomdhatatlanul fáj a mai napig..ez lehet az oka?mi a teendőm?gyógyszert nem szeretnék szedni,mivel itthon ápolom a kisbabámat emellé pedig van 2 gyermekem.Kérem segítsen!

Jo napot kivánok!

A 22 éves unokatestvéremröl van szó. Azt mondta h megvernék öt akkor az mennyire buli lenni meg régebben olyat is mondott h legszivesebben megölne vkit csak ugy bulibol. Mi miatt lehetnek ilyen kijelentései ?? Lehet h mentálisan beteg lenne?
Válaszát elöre is köszönöm !

Kedves Doktornő!
A segitseget szeretnem kerni parkapcsolati kerdesben. 2eve vagyunk egyutt a baratommal, elvalt 3gyermekes ferfi. Sok problemaja van. Es tobb mint egy eve megvaltozott a velem valo viszonya. Ordit, sokszor felemeli a hangjat velem, gunyosan beszel rolam, kigunyol, sosem lehet igazam, mindig az a jo amit o gondol es csinal. Mindenert engem hibaztat a parkapcsolati problemakat is nekem tulajdonitja. Ugxanakkor az egyoldalu magat tokeletesnek gondolkodasa miatt megbeszelni sem tudunk egy konfliktust sem. En lennek ugyis a hibas es lehordana. Veszekedesek alkalmaval egy durvabban beszel velem mint pl: patkany, budos g..ci, szemetlada, anyukamat is nem egyszer szidalmazza ami rosszul esik mert en sosem mondok ilyet neki. Nem erti meg hogy nekem ezek fajnak. Ebben is en vagyok a hibas. Egyik nap is orditva odavagta a kremem a falhoz mert szolni mertem valamiert ami engem zavart nem csunyan, nyugodt hangnemben(marmint en). Tanacstalan vagyok, azt mondja o ennel kedvesebb mar nem tud velem lenni, en vagyok a hibas. Kerte koltozzek oda hozza, de ha veszekedes van, elzavar. 2honapon belul anyukam elkoltozik a kornyekrol tehat ha ez elofordulna ujra es ujra nem lenne hova mennem. Kuldott mar el este 10kor es reggel 8kor. Hajnalban is. Nem erti mikor mondom neki hogy ezt nem lehet csinalni a masikkal. Ramteszi a telefont ha valami neki nem tetszik amit mondok, pledaul ezt hogy mar kiborulok hogy bizonytalansagban elek. Nincs nyugalmam. Barmilyen szakmai es objektiv tanacsot szivesen fogadok. Koszonottel!

Üdvüzlöm!
Már írtam önnek a problémámról,5 napja,és most ismét kérdezni szeretnék.44 éves férfi vagyok, és a párom is ennyi idős.6 hónapja a libidója a béka feneke alatt van.Száraz,de nem csak nap közben. Hétfőn megy nőgyógyászhoz,mert meg vannak a leletei,és az SHBG szintje magas volt.(klimax?)Öt év után külön költöztünk a párommal,a fia nem alkalmas az egyedüli életre,problémák voltak vele,így ő átköltözött.Az ő és az én lányom közötti kapcsolat meg lett beszélve,mert felhívta a kislányom és találkoztak,megbeszélték.Viszont mi azt beszéltük meg,hogy egy ideig békén hagyom amíg nem jön neki a sex iránti érzés.
El kezdtünk egy salsa tánc iskolába járni,nem nyomultam,nem aludtam nála,csak az iskolába találkoztunk,és amíg haza vittem addig votunk együtt,de látszott rajtam az iránta érzett vágy,szeretet.Ettől szerintem feszélyezve érzi magát.Mai nap nála aludtam,ő kérdezte meg,hogy ott alszok e, Reggel eljöttem,elgondolkodtam,lehet hogy ezzel teljesen magam ellen fordítom,ezért írtam neki egy üzenetet,hogy a múltkor megbeszélt szünetet tartsuk be,és ne találkozzunk,tegye tisztába a gondolatait,kell egy kis idő neki egyedül,és nekem is gondolkodni kell. Nagyon szeretem,és nem akarom elveszteni,de a lelki nyomást sem akarom rá tenni.Beszéltük,hogy el megyünk ide oda,és lettek volna közös programok,de nem tudok nem közelíteni felé.Ez a viselkedése lehet a klimaxtól? Jól döntöttem,hogy meg írtam azt az üzenetet?
Válaszát előre is köszönöm

Kedves doktornő, tanàcsra lenne szükségem a 3 éves fiammal kapcsolatban. Szoba tiszta és mégsem. Éjjelre sem kell pelust adnom rà, ügyesen önállóan használhatják a bulit is, vécét is, pisilést, de visszatartja a székletét. Nekikezd a bugyiba, és akkor visszatartja.nem tudom mikor végeztem el rendesen. És h mit rontottam el..
Okos gyerekről van szó, mindent jól tud hogy kellene és valamiért mégsem tud kakilni. Félek h bélcsavarodàst kap ha így folytatja és ovodàba sem viszem így… tud tanácsot adni? Köszönöm

Kedves Doktornő!

Párommal lassan negyed éve vagyunk boldog kapcsolatban ám sajnos túlzottan féltékeny vagyok felé. Folyton arra gondolok minden ok nélkül hogy ő mással van. Többször bizonyította be szerelmét és a szívem tudja hogy nem kacsint félre és nincs más a dologban de az agyam furcsa gondolatait nem tudom le győzni. Volt előttem egy fiú az életében igazából nem történt semmi komoly köztük viszont valamiért mégis zavar. Én voltam neki mindenben az első ebben biztos vagyok csak mégis zavar ez a dolog. Nem szeretném hogy ez megmérgezze a kapcsolatunkat és szeretnék benne maximálisan bízni mert túl fontos személy lett az életemben. Tudom hogy engem megcsaltak már és lehet ezért vannak kétségeim de azt szeretném hogy ezek eltűnjenek. Nagyon hálás lennék ha segítene

Tisztelt Pszichológus.
Abban szeretném az ön önök segítségét kérni, isteni szuper párkapcsolatnak idndult a kapcsolatunk viszont az elmúlt egy hónapban “rémálom” erről persze tehetek én is hisz nevetséges pitiáner dolgokt füllentettem és nem ugy adtam elő a sztorit ahogy valójában történt. Páromról anyit kell tudni hogy midenben segít megért meghallgatna de egyszerűen nem tudok vele ilyen témaban beszélni mert hang nem jön ki a számon, ha még is akkor a nem tudom az. Mit csináljak hogy visszanyerjem a bizalmát és a komunikáció részemről is menjen bármilyen témában. Ő is szeret én is őt és egyszerűen nem tudjuk egymásra elengedni és a probléma forrását megkeresni. Mert már párom azzal ált elő hogy szerinte nárcisztikus betegségem van. Kérem szépen mielőbbi válaszát.

Üdvözlöm!
Egy ève èrt egy megràzkòdtatàs,aminek hatàsàra depressziòs lettem èjszaka sìrtam nappal pròbàltam vidámnak tünni, hogy ne vegyèk èszre a szomorùsàgom ès ne okozzak ezáltal bánatot vagy aggòdást szeretteimnek, de megakartam halni ùgy èreztem nincs èrtelme az èletemnek, minden addigi elkèpzelèsem romokba dőlt… tudtam màr semmi sem lehetsèges abbòl, amit szerettem volna elèrni. Minden lehetetlennè vállt számomra, aztán a barátom is elhagyott, amùgy is mèlyen voltam ès azzal csak rosszabbul èreztem magam. Màsnal kerestem a vigasztalást aztàn kibèkültünk a szerelmemmel, de nèha akkora felgyülemlett feszültsèget èrzek, hogy belevernèm a fejem a falba vagy fognám a telefonom ès beleharapnèk mellèkesen megjegyeznèm, hogy sokat van a kezbem, de nem teszem meg csak azt èrzem,hogy megtennèm pedig nem a telefonomra haragszom. Haragszom magamra, hogy lefeküdtem valakivel csak sex-èrt ès nm is az èlvezetèrt, hanem a düh miatt ès szomorùsàg miatt. Rosszul esik az elutasítottság is, amit kaptam azt követően, hogy ez csak ennyi volt holott így is volt ez megbeszèlve ès a baràtomat vàlasztanám, mert vele vagyok boldog.

Üdvözlöm!
Az a problémám, hogy vitatkoztunk a kedvesemmel és olyat vágtam a fejéhez amit soha nem gondoltam róla és egyáltalán nem úgy értettem!
Ezt abban a pillanatban hogy kimondtam, éreztem, hogy hiba volt mert sokszor nem azt mondom vagy nem tudom kifejezni magam úgy ahogy azt akarom. Egy váló félben lévő nő, aki mindent meg tesz a gyermekéért és egy csodálatos édesanya. de a válási procedúra és egyéb problémák mostanában teljesen kikészítik és kerül… távolság tartó velem. Ez rosszul esik és hiába kérte, hogy most kevesebbet beszéljünk, próbáltam mimnél kevesebbre fogni és kevesebbszer keresni, de ez sem elég neki. Próbálok segíteni a problémáiban, de azt mondja, hogy ezeket neki egyedül kell megoldania. De ha kettőnk kapcsolatáról kérdezem, folyton kiakad és azt mondja, hogy erre neki nincs sem ideje sem kedve beszélni. folyton kerüli a témát és idegességemben egy vita folytán azt vágtam a fejéhez, hogy ezzel a viselkedéssel a sírba teszi saját magát a gyerekét és engem is! Pedig egyáltalán nem gondolom így! Ez miatt szakított velem! Mi tévő legyek? Hiszen fontosak a számomra a gyermekével együtt és Szeretem őket! Soha nem gondolnék róla ilyeneket amit a fejéhez vágtam idegességemben, de nem hisz nekem és meg is értem! Nekem is rosszul esne! Miért nem tudom kifejezni magam és mondok olyanokat amik nem igazak? Mi tévő legyek? Hogy tudnám jóvá tenni? Kétségbe vagyok esve a saját hibám miatt! 🙁 Kérem segítsenek, adjanak tanácsot!
Köszönettel, Zsolt

jó napot doktornő én írtam múltkor arról,hogy a páromat a szülei nem akarják engedni. Én látom a páromon,hogy eszébe sincs külön költözni velem. Mindig is nagyon jó emberismerő voltam észreveszem ha valaki hazudik nekem mintha belelátnék a fejébe. És a párom egyáltalán nem őszinte velem sőt a szerelme se őszinte. Csak azt nem értem miért tart maga mellett. Szerintem azért mert fél,hogy nem lesz másik barátnője. Mivel előttem volt neki egy nagy szerelmi csalódása. A páromnak volt egy 4 és fél éves kapcsolata ami véget ért. Sőt el is jegyezte a lányt de a házasságból nem lett semmi. Szerintem ő még mindig nem tudta elfelejteni azt a kapcsolatot és nem is fogja soha. Neki az a lány volt az igazi őt tényleg szerette engem viszont nem és ebben biztos vagyok. Az elsőt általában nem felejtik el a pasik soha. Jöhet utána 2-3 másik csaj de az akkor sem lesz ugyan olyan mint az első. Meg abból is gondolom,hogy ő nem akar elköltözni innen mert a volt barátnőjével 4 év után se ment el lakni akkor velem meg végképp nem fog. Ő neki így kényelmes anyuka meg apuka mellett. Csak a kifogásokat keresi,hogy ezért meg azért nem lehet. Meg,hogy gyűjtenünk kell ahhoz pénzt stb. Én is szeretnék egy jól fizető állást mert ez a közmunka nem elég nagyon keveset fizetnek. Csak sajnos ilyen téren is vannak problémák. Mindig is közmunkán dolgoztam soha nem volt még más munkahelyem mert egyrészt ahol én laktam nem volt sok lehetőség másrészt viszont mindig is félénk voltam nem jártam társaságba szórakozni se így a munkahelyeken is féltem. Mellém olyan társ kéne aki tudna segíteni lelkileg rajtam és egy kicsit komolyabb a gondolkodása mint a mostani páromnak. Az a baj,hogy nem tudom elhagyni mert társfüggő vagyok mindig is az voltam. Soha egyik páromat se tudtam elhagyni 🙁 Mindig engem hagytak el általában. De a szívem mélyén tudom,hogy ez a kapcsolat nem vezet sehova csak vegetálok és egyáltalán nem vagyok boldog. Szeretem őt de sajnos az érzés nem kölcsönös. Meg még ezen kívül vannak problémák nem csak ez a külön költözés. Pl az,hogy a párom pénz dolgában nagyon sóher. Amióta vele vagyok nem sok mindent kaptam tőle mármint ajándékra gondolok. Sőt ha vannak ilyen alkalmak pl névnap szülinap ilyesmi akkor az ajándékot általában nem is a párom veszi meg nekem hanem az édesanyja. Úgy mint pl most a névnapomra. Tegnap kaptam az édesanyjától ajándékot és láttam,hogy a fia kezébe nyomott valamit. Először átadta ő nekem utána meg a fia és úgy adták elő az egészet mintha a párom vette volna nekem amikor ez nem igaz. Hamar rájöttem a hazugságra és amikor rákérdeztem még le is tagadta a szemembe hazudott,hogy igenis tőle kaptam csak az anyja vette meg nekem de viszont ő majd odaadja a pénzt neki. Nem tudom megérteni,hogy miért kell félrevezetni engem. Nem vagyok már kislány,hogy higgyek a mesékben. Az a baj,hogy a párom nagyon smucig irigy ha rajta múlna soha semmit nem venne nekem mert sajnálja rám a pénzt. Szinte mondhatom azt,hogy az anyja a párom mert tőle legalább kapok néha valamit. A 11 hónap alatt sokkal több ajándékot vett nekem mint a fia. És szerintem ez nem szép dolog. Az ilyen embernek akkor minek barátnő ezt mondja meg nekem doktornő? Egy nőnek nem csak szexre van szüksége egy kapcsolatban azt minden férfi megtudja adni. Néha-néha szerintem szoktak venni a párok egymásnak ajándékot. Ön hogy látja ezt?

Tisztelt Doktornő!

A segítségét szeretnem kérni kisfiammal kapcsolatban. Ő 2 hét múlva lesz 9 éves, okos, értelmes gyermek. Külföldön élünk, egy kis faluban.
Valamelyik nap átment a barátjához játszani (kb. 2* volt eddig nála), a megbeszélt időre hazaért, jött vele a barát is, és kérdezték maradhat –e most Ő nálunk. Természetesen igent mondtam, bementem a szobába, mert kicsit hangosabbak voltak, és látom, hogy a barátja a „kukacát” fűrészeli a játék fűrésszel. Szóltam nekik, hogy ezt fejezzék be. A fiam elég furcsán viselkedett, nem nagyon értettem a dolgot. Mikor elment lementünk sétálni, akkor rákérdeztem mi ez a „kukac” dolog.
Azt mondta, hogy kb. fél éve kezdte a barátja, „masszírozgatni”, és neki vissza kell adni. Kérdeztem, hogy jó érzés ez neki, eleinte jó volt, de most mar nem. Sétálás közben egyszer csak keserves sírásba kezd, kérdezem mi a baj? Anya én olyan h… vagyok, mert azt mondta a barát kapják be egymásnak a kukacát, és Ő meg is tette. Eleinte ellenállt, de a barát megfenegette, hogy elmondja mindenkinek, milyen gyáva kukac. Totálisan kiakadtam, próbáltam higgadt maradni, megöleltem, puszilgattam, mondtam semmi baj, de többet ilyet ne csináljon.
Azóta nem tudok aludni, enni. Miért tett ilyet, kíváncsiság, vagy más? Kérdeztem elmondjuk –ennek az apának, kérte, hogy ne, fél elmondani. A kapcsolatuk nagyon szoros, imádják egymást, sok dolgot csinálnak együtt. A fiam nagyon szereti a testi érintést, már kisbabakorától kezdve. Eddig, 7 évig egyedüli gyermek volt, 2 éve született meg a kisöccse. Nálunk nincs mobiltelefon, Tablet, gépjáték stb. Tv is csak akkor nézhet, ha valaki ott van, ez általában 2 óra hetente, és szinte csak természetfilm. Igyekszünk minden este olvasni nekik. Azon kapom magam, hogy figyelem a fiam, nézem, vannak –e jelek esetleg a másságra. Félek elengedni már bárkivel, még az iskolába is. Én totálisan kikészültem, kérem, segítsen.
Várom válaszát

Egy aggódó anya