Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Kedves Lili!
Egy közel 20 éves lány vagyok.
Több dologban is szeretném a segítségét kérni. A párommal 3 éve élünk távkapcsolatban. Ő tavaly én pedig idén tettem le sikeresen az érettségit, ami azt jelentette, hogy a tovább tanuláson és a közös jövőn kezdtünk el gondolkodni. Rengeteg akadály áll előttünk most és előre láthatólag is. Párom egyetemre készül ami jövőhéten kezdődik neki, én pedig egy fotográfusi okj-t szerettem volna elvégezni, míg végül kiderült, hogy nem indul idén a létszám miatt. Most ott tartunk, hogy páromnak nagyon nehéz lesz az egyetemen az a két év, hajnali 5-kor kelés és késő este hazaérkezés. Mindössze 2-3 órája lenne otthon este ami tanulással, pihenéssel és alvással telne el. Az ő esetében nem megoldható a kollégiumi tartózkodás mert az rengeteg pénz lenne a családja számára. A legelső dolog ez lenne amiben a tanácsát kérném. Mit tegyen, hogy saját magára és kettőnkre is legyen ideje plusz, hogy sikeresen végigcsinálja ezt a 2 évet?
Az én sorsom pedig a munkakeresés amibe már bele is kezdtem, viszont fogalmam sincs, hogy hol tudnék elhelyezkedni egyetlen érettségi bizonyítvánnyal, mert mindenhová szükséges a szakma. A fő dolgok amik érdekelnek az a fotózás, videó szerkesztés, lakberendezés/ tervezés, amit egy számítógépes játékkal gyakorlok, fejlesztek. A munkához hozzátartozik, hogy szeretnék majd spórolni a közös jövő miatt, hogy legyen miből elindulni, viszont fogalmam sincs hogyan kezdhetnék neki ennek és, hogy mennyi időt kellene belefektetni.
Mind a ketten olyan családból származunk, hogy nem vet fel minket a pénz, vannak nehézségeink ilyen téren is. Ezért is van, hogy csak 3-4 havonta látogatjuk egymást.
A másik ok az a túlzott szülői féltés édesanyám részéről, és ez a dolog is hozzátartozik a félelmemhez, hogy nem tudok majd innen elköltözni. A családomban nem lenne aki mellém álljon, a megértetésben, hogy felnőttem. Előre is köszönöm a segítséget!
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Nehéz helyzetben lesznek, a találkozást valószínűleg a hétvégékre, s a vizsga időszakokra tudják korlátozni. Türelemmel kell lennie Önnek párja felé, s támogatnia őt a tanulmányaiban, ennyit tud tenni. Az már párján múlik, hogy sikeresen végezze a tanulmányait, bejárjon órákra s rendszeresen készüljön a vizsgákra.
Amíg nem talál Ön megfelelő tanfolyamot, addig a munkavállalás jöhet szóba, amit említ is. Egy évig olyan munkát is kereshet, ahová elég az érettségi bizonyítvány, böngéssze az álláskereső oldalakat mindig friss álláslehetőségek kerülnek fel. Még érdeklődhet a munkanélküli hivatalokban is, hogy milyen álláslehetőségeket tudnak ők ajánlani, vagy indítanak-e ott valamilyen ingyenes tanfolyamot.
Miután a saját lábára áll, édesanyja is el fogja fogadni, hogy Ön már felnőtt, s saját élete, vágyai vannak. OKJ-s tanfolyam mellett is diákmunkát tud vállalni. A keresett pénzből pedig többet tud költeni párja látogatására is.
Üdvözlettel:
Szabó LiliMost kezdtem a 9. Evfolyamot es at szetetnek menni esti iskolaba ha lehetseges de anyukamat nem erdeklem es azt mondta csinaljak amit akarok de nemtudom hogy most mit csinaljak mert az a suli ahol most vagyok nem tetszik nagyon
Kedves Kérdező!
Köszönjük a levelét!
Magyarországon jelenleg annak a tanévnek a végéig tart a tankötelezettség, amelyben a gyerekek betöltik a 16. életévüket. Tanév kezdetekor 16 éves kortól lehet menni esti tagozatra. Az egyik iskolai oldalon így olvasható:
“Kik jelentkezhetnek esti tagozatú gimnáziumi képzésre?
Esti tagozaton végezheti, folytathatja középiskolai tanulmányait minden olyan tanulni, érettségizni szándékozó, aki már nem tanköteles.
Nem tanköteles az, aki:
– A tanév kezdetekor, szeptember 1-én, már elmúlt 16. éves
– Még nem múlt el 18 éves,de már van szakképzettsége, OKJ-s szakmai bizonyítványa
– Gyámhatóság felmentette a tankötelezettség alól, nagykorúvá minősítette (például gyermeke születése miatt)”
Javaslom, hogy keressen egy másik iskolát, ahol nappali tagozatra átveszik. A szülőknek kell intézni az átkérést a másik iskolába. Beszéljen anyukájával, vagy apukájával, hogy szeretne máshol tanulni, vagy kivár itt egy évet, s a 10. osztályt esti képzésen folytatja.
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm.
Barátnőmmel lassan 5 hónapja vagyok együtt , és amióta megkezdődött az Iskola furán viselkedik!
Mindig azzal jön , hogy szakítani akar velem , és ezt csak Azért mondja , mert felidegesítették az iskolában.
Ma is eljátszotta velem ugyanezt!
Ilyenkor nagyon bunkó szokott velem lenni.
Mondtam neki , hogy ez így nem fog működni ha rajtam vezeti le a feszültségét.
Mi tévő legyek?
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Vajon mennyire komolyan gondolja az Ön párja, hogy legyen vége a kapcsolatuknak? Milyen oka van még neki az iskolai feszültségeken kívül a szakításra? Beszéljen vele erről.
Amennyiben ő elbizonytalanodott a párkapcsolatukban, lehet javasolt lenne kisebb szünetet beiktatni, hogy időt kapjon, hogy átgondolja ő, hogy mit is akar Öntől a jövőben, vagy mit nem.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Doktornő!
Fél éve kint dolgoztam külföldön a párommal.
3 hónapot dolgoztunk kint és ez idő alatt nagyon sok mindenen mentunk keresztül. Egy étterembe dolgoztunk ahol voltak magyarok is. Unszimpatikusak voltunk és volt h a páromra rá is támadtak fizikailag, engem pedig a munkahelyi stessz gyötört.. mindig mielott be mentem dolgozni gyomorgörcsöm volt.. vajon ma mi lesz,mit szólnak be,vagy pont ezaz h mit nem mondanak mivel egy étterem ezért szerintem alap vetően kommunikálni kell a kollégákkal. Tehát én nem nagyon tudtam fel dolgozni a stresszt, a gondokat. És most 1hónapja nem dolgozom, az itthoni teendőimet végzem mosás,főzés,takaritás. A párom dolgozik hétköznap. És a fő problémám az üldözési mánia,pánik betegség.. félek ki menni az utcára, sok minden lejátszódik a fejembe.. komolyabb ellenségem nincs nem keveredtem senkivel vitába,ha nem bírnak nem bírnak kész nincs min veszekedni de még is.. mit csinalok rosszul? Miért van ez?
Válaszát köszönöm.
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Mivel ilyen súlyosak a tünetei, azt javaslom, hogy keressen fel pszichiáter szakembert, akár ott kint, akár, ha hazajönnek látogatóba, akkor itthon. Orvos vizsgálat után tudnának Önnek diagnózist s gyógyszeres kezelést adni. Sajnos nem tudom, hogy a kinti konfliktus okozta ezt a tünetegyüttest, vagy ez csak aktiválta.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt doktornő a tanácsára lenne szükségem a párkapcsolatommal kapcsolatban. 11 hónapja vagyunk együtt a párommal. 2 hónapi ismerkedés után én ide költöztem hozzájuk. Most jelenleg a szüleivel és az öccsével élünk. Mi a felső szinten vagyunk a szülei meg az alsó szinten. Viszont vannak problémák vagyis nekem vannak gondjaim. Minden vágyam az lenne hogy végre külön költözzünk a párommal. Egyszóval nem akarok már a szüleivel élni. Ezt ő is nagyon jól tudja és mindig azt mondja vagyis azzal hiteget hogy keressek egy jól fizető munkahelyet és akkor már tudunk gyűjteni pénzt ketten arra hogy külön tudjunk menni. Jelenleg csak közmunkás vagyok ami ugye keveset fizet. A párom ennél jóval többet kap. Albérletbe meg nem akar menni azt mondta. Nem akar másnak fizetni. Mert az a ház soha nem lesz az övé. Helyette inkább vesz fel személyi kölcsönt és abból vesz majd házat. De viszont egyedül nem tud belevágni azt mondta. Ezért szeretné ha ketten gyűjtenénk majd pénzt és úgy tervezgetnénk. Ez eddig rendben is lenne meg szép és jó amit elmondott de viszont van egy nagy probléma hogy én ezt nem hiszem el neki. Szerintem ő csak áltat engem hiteget mert soha nem fogja itthagyni a szüleit ebben biztos vagyok. Nemrég az édesapjával is beszéltünk erről a témáról. Én megmondtam neki is hogy mit szeretnék. És hát mondanom se kell hogy nem tetszett neki a dolog. Azt mondta hogy az ő fia minek költözne el innen amikor itt van a háza. Direkt azért lett kialakítva a felső szint ahol most ugye mi vagyunk hogy majd az egyik gyerek itt marad netán akkor neki legyen. A párom öccse is itt lakik még de ő viszont megy el nemsokára albérletbe a barátnőjével. Szóval nekem az a legnagyobb félelmem hogy a páromat befolyásolják a szülei és ezért nem akarja őket itthagyni. Meg szerintem nem is akarják elengedni. Mindent megfognak tenni hogy maguk mellett tartsák őt. Én viszont így nem akarok élni évekig. Nem akarok anyóssal meg apóssal lakni az úgy nem élet. A párom az a baj nem ért meg engem neki szerintem így kényelmes anyuci meg apuci mellett. Az a baj hogy sok dolog van amiben még nem felnőtt gyerekesen fogja fel. Pedig már ő is 28 éves érett férfi. Szeretném elérni hogy eljöjjön velem de attól félek hogy a szülei iránt érzett szeretete nem fogja engedni. Mit tanácsol nekem mit csináljak? Legyek türelmes nézzek egy jól fizető állást és várjak hátha külön megyünk majd? Vagy pedig hagyjam itt őt? Egy biztos a szülei őt szeretik a legjobban vagyis ő a kedvenc gyerekük ezt az édesapja is megmondta nekem.
Kedves Kérdező!
Mikor erről beszélnek a párja bizonytalan? Azt értem, hogy a szülei mit akarnak, de ő mégis azt mondja önnek, hogy elköltözne. Miből gondolja, hogy nem komolyan gondolja? Bizonytalannak látja? Önnek hátránya lenne abból, ha jobban fizető állást találna? Ragaszkodik a jelenlegihez? A párja gyerekessége (így írta) önt annyira zavarja, hogy el is hagyná? Mi tartja mellette? Vajon mi az, ami nem engedi a döntést bármelyik irányba?
üdvözlettel:
Sziasztok!
Én egy kollégám miatt irok segiteni szeretnék rajta de nem tudom mi a probléma gyökere.
Leirom a viselkedését:
zárkózott, kerüli a szemontaktust, ha eszik lefele néz hogy ne lássa senki ha esetleg valaki ránéz h mit csinál de ha valami mást csinál és valaki épp odanéz megáll, hirtelen hangulatingadozás, tulzott önkielégités, rengeteg csokit eszik és azt is ugy mint egy kisgyerek, spontán nem szol senkihez csak néz lefelé csak akkor szolal meg ha kérdezik
Kedves Kérdező!
Köszönjük a levelét!
Ennyi információ alapján sajnos nem lehet diagnosztizálni. Egy alapos első interjú után (klienssel beszélgetve) lehetne ezt megállapítani.
Üdvözlettel:
Szabó LiliSziasztok!
Én egy kollégám miatt irok segiteni szeretnék rajta de nem tudom mi a probléma gyökere.
Leirom a viselkedését:
zárkózott, kerüli a szemontaktust, ha eszik lefele néz hogy ne lássa senki ha esetleg valaki ránéz h mit csinál de ha valami mást csinál és valaki épp odanéz megáll, hirtelen hangulatingadozás, tulzott önkielégités, rengeteg csokit eszik és azt is ugy mint egy kisgyerek, spontán nem szol senkihez csak néz lefelé csak akkor szolal meg ha kérdezik.
Mi ennek a betegségnek a neve és hogyan lehetne kezelni?
Üdvözlöm! Munkahelyi stressz okoz nekem problėmåt! Önkormånyzatnål dolgozom pėnzügyi ügyintėzőkėnt. Eredeti szakmåm könyvelő. Csak ezt a munkahelyet talåltam a környėken, elfogadtam a råm håruló feladatot. Fėlek hogy nem felelek meg rosszul csinálom a feladatomat. Mindig bestresszelek ha uj feladatot kapok, vagy el kell számolni vmivel. Pályázatokat kėszítek elő. 40 ėves nő vagyok kb 15 kilo sulyfelesleggel. Önbizalmam teljesen elveszitettem, ellaposodott az ėletem. 2 gyermekem van 8-10 ėvesek. Csalådban ėlek fėrjemmel és a gyerekekkel. Sok feladat hårul råm amit mår nem tudok kezelni ės megfelelni. Fėlek a jövőtől, túlaggódom a dolgokat. Sokszor hazudok is, persze nem másnak csak magamnak. Valahogy nem ėrzem magam teljesnek, mindig måsnak låttatom magam. Pl jol öltözök jo kocsim van, de ez csak låtszat, mert hitelből van vagy ėpp olcso kinai újj cuccaim vannak. Mindig attol tartok ki mit mond rólam, ki bånt meg. Nėha pår embertől nagyon jol esnek a kedves szavak, de ėn nem tudok kedves lenni. Nem tudok mosolyogva köszönni pl… rosszat låtok mindenkiben. Sötėt szinű ruhåkat hordok, rendmåniås vagyok, dokszor szeretem magam túldicsėrni. Råjöttem mår h csak magamnak hazudok, de mindig újra megteszem. Olyan mintha nem lennėk normålis. Sokszor szėgyelem magam, elbújnėk a vilåg elől. Mit tegyek? Stresszes problėmáim miatt vėrnyomås ingadozåsom is van. Szedek rå gyógyszert, de talån nem is ez a bajom,mert a leleteim jók. Gyomorsavval küzdöttem pår hónapja..
Szeretnėk segítsėget kėrni, hogy megtaláljam önmagam!
Köszönöm!
Kedves Kérdező!
Leírása alapján talán nemcsak munkahelyi stresszről van szó, hisz élete más területeit is áthatja az önértékelési probléma.
Pszichoterápia segítheti önt, mely ingyenes formában pszichiátriai szakrendelő pszichológusától igényelhető. Nem ingyenesen pedig magánrendelést tud felkeresni. Szomatikus panaszai jellege alapján relaxáció elsajátítását mindenképp javaslom, pl. autogén tréning (ez egyfajta relaxációs módszer, többféle van).
üdvözlettel:
Tisztelt Pszichológus!
A húgomat a férje évekkel ezelőtt többször fizikailag bántalmazta, korlátozta a szabadidejét és anyagilag is teljes egészében megszorította (saját jövedelmével is a férje gazdálkodott, költeni kizárólag alapvető dolgokra lehetet számára blokkal Ft-ra elszámolva, de ennél volt drasztikusabb gazdasági erőszak is.) Mikor a tudomásunkra jutott próbáltunk közbelépni, azonban sikertelenül, mert a húgom számunkra érthetetlen módon nem akart kilépni ebből a helyzetből, sőt gyakran még a férje védelmébe is kelt. Mára már az egészsége is ráment a helyzetre, így belátta, hogy cselekednie kell, de a szükséges lépéseket továbbra sem tette meg semmilyen téren. Nem régiben olvastam a Stocholm szindrómáról, aminek a leírása teljesen egybevág az ő esetével. Érdekelne, hogy erre milyen jellegű terápia javasolt, illetve hogyan értessük meg a testvéremmel, hogy segítségre szorul? Válás esetén, gyermek elhelyezési per során kimondható egy Stockholm szindrómában szenvedő nőre, hogy alkalmatlan az anyaságra?
Előre is köszönöm gyors válaszát!
Kedves Kérdező!
Megértem, hogy aggódik a húga miatt. Levele alapján úgy gondolom, hogy amit leírt, az nem más, mit párkapcsolati erőszak, melyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Hogy a testvére miért nem lép, nem tudhatjuk. A bántalmazó kapcsolatok esetében sokszor az ebből való kilépés a legkockázatosabb, sajnos ekkor történik a legsúlyosabb fizikai bántalmazás, vagy akár emberölés. A legjobb tehát, amit tenni lehet hogy javasolja a testvérének, hogy kérjen a párjával együtt családterápiás segítséget. Nagyon sok példa van rá, hogy ily módon a helyzet kezelhető, az erőszak szépen lassan tompul és végül már nincs is szükség válásra.
Fontos, hogy a húga is meglássa, hogy mind rá, mind a gyermekére nézve igen káros az a helyzet, amiben jelenleg van és amin érzelmi munkával, szoros szakértői követés mellett lehet változtatni.
A Stockholm szindróma megnevezést nem családon belüli helyzetekre szokták alkalmazni, itt ugyanis sokkal többféle érzelmi szállal kötődünk a másikhoz.
Üdvözlettel:
Habis MelindaKedves Doktornő
Önbizalomhiány okozta probléma miatt szeretnék tanácsot kérni Öntől.
Sajnos nincs sok önbizalmam, pedig már elmúltam 22. Szégyellem magam, hogy felnőtt létemre nem tudok igazán kiállni önmagamért és szeretnék ezen bármi áron változtatni.
Tulajdonképpen tudom is, hogy mi a probléma forrása: Semmi apai szeretetet nem kaptam kiskoromban! Vér szerinti apám már pár hónaposan elhagyott, nevelőapám meg csak anyagilag támogatott, de sosem bánt velem apaként. Szerencsére jó anyukám van, aki megtett mindent, ami tőle telt.
Tudom, hogy nem egyedül vagyok ezzel a helyzettel, édesanyámmal sem törődött az apja és sok embert látok magam körül, akik szintén apa nélkül nőttek fel.
Hogyan lehetne segíteni ezen a problémán? Lehet ezt az apai szeretetet pótolni így utólag, hogy mindazt, amit az apának kellett volna megtanítania nekem gyermekkoromban, azt el tudjam sajátítani felnőttként?
Előre is szívből köszönöm segítségét és tanácsát.
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Kevés pozitív megerősítést kaphatott az apai szerepben állóktól az élete során, ezért is lehet bizonytalan, vagy nehezen képviselheti magát helyzetekben. Úgy gondolom, hogy szakember segítségével tudná fejleszteni a problémamegoldó képességét, s a hiányérzetét is lehetne csökkenteni (pótolni nem lehet, csak átdolgozni a szeretethiányt). Javaslom, hogy keressen fel pszichológust, akár tb alapon, akár magán úton.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Szabó Lili!
Az én problémám eléggé bonyolult..30 éves vagyok.Van egy szerető férjem és egy 12 éves fiam és egy 2 éves kislányom és egy 1 éves kisfiam..1 évvel ezelött mikor ikerterhes voltam a 8.hónapban jártam mikor édesanyám váratlanul meghalt..Rá egy hónapra kiderűlt,hogy az ikerbabák közül az egyiket szintén elvesztettem a pocakomban.azonnal megoperáltak.a másik kisbaba is halva született de őt nagyon nehezen visszahozták.8 hónapos koráig korházban volt azóta szerencsére itthon van de sulyos beteg,24 órás ápolásra szorul amit én végzek itthon.
Most a tragédiák után 1 évvel vagyok..kb 3 hónapja elkezdtem olyan dolgokat produkálni amiket eddig nem..ha elmegyek a boltba és sorba kell álnom akár kassza akár csemegepult elkezdek szédülni,a gyomrom elnehezedik,lever a víz,remegek,és úgy érzem mintha ez nem a valóság lenne..ájulás érzésem van ami nagyon nagyon megrémít..Eddig csak a boltban történt de mostmár drogériába,gyógyszertárba és buszon is előfordul.
Anyukám elvesztése és a kisbabám elvesztése,a másik babám küzdelme nagyon megviselt.A 2 halál eset ami 1 hónap különbséggel történt kimomdhatatlanul fáj a mai napig..ez lehet az oka?mi a teendőm?gyógyszert nem szeretnék szedni,mivel itthon ápolom a kisbabámat emellé pedig van 2 gyermekem.Kérem segítsen!
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Egy nehéz időszakot élhet meg, hiszen két haláleset is történt egy éven belül, s jelenleg is meg van terhelve.
Azt javaslom, hogy keressen szakembert, akivel a gyászmunkát végig tudja vinni, akár a helyi pszichiátriai gondozóban is kérhet pszichológusi segítséget vagy magán úton (akár az itteni kollégák közül, gyásztanácsadó szakemberünk is van). Gyógyszeres kezelést szoptató anyukáknak csak nagyon súlyos esetben adnak, nem hiszen, hogy ettől tartania kell. A szorongáscsökkentés érdekében még rendszeres sportot/jógát, és csoportos autogén tréninget tudnék javasolni.
Üdvözlettel:
Szabó LiliJo napot kivánok!
A 22 éves unokatestvéremröl van szó. Azt mondta h megvernék öt akkor az mennyire buli lenni meg régebben olyat is mondott h legszivesebben megölne vkit csak ugy bulibol. Mi miatt lehetnek ilyen kijelentései ?? Lehet h mentálisan beteg lenne?
Válaszát elöre is köszönöm !
Kedves Kérdező!
Elképzelhető, hogy valamilyen lelki problémát rejt ez a feszültséggel teli kijelentés, de ennek eldöntéséhez az unokatestvére szakvizsgálatára volna szükség.
Üdvözlettel:
Habis MelindaKedves Doktornő!
A segitseget szeretnem kerni parkapcsolati kerdesben. 2eve vagyunk egyutt a baratommal, elvalt 3gyermekes ferfi. Sok problemaja van. Es tobb mint egy eve megvaltozott a velem valo viszonya. Ordit, sokszor felemeli a hangjat velem, gunyosan beszel rolam, kigunyol, sosem lehet igazam, mindig az a jo amit o gondol es csinal. Mindenert engem hibaztat a parkapcsolati problemakat is nekem tulajdonitja. Ugxanakkor az egyoldalu magat tokeletesnek gondolkodasa miatt megbeszelni sem tudunk egy konfliktust sem. En lennek ugyis a hibas es lehordana. Veszekedesek alkalmaval egy durvabban beszel velem mint pl: patkany, budos g..ci, szemetlada, anyukamat is nem egyszer szidalmazza ami rosszul esik mert en sosem mondok ilyet neki. Nem erti meg hogy nekem ezek fajnak. Ebben is en vagyok a hibas. Egyik nap is orditva odavagta a kremem a falhoz mert szolni mertem valamiert ami engem zavart nem csunyan, nyugodt hangnemben(marmint en). Tanacstalan vagyok, azt mondja o ennel kedvesebb mar nem tud velem lenni, en vagyok a hibas. Kerte koltozzek oda hozza, de ha veszekedes van, elzavar. 2honapon belul anyukam elkoltozik a kornyekrol tehat ha ez elofordulna ujra es ujra nem lenne hova mennem. Kuldott mar el este 10kor es reggel 8kor. Hajnalban is. Nem erti mikor mondom neki hogy ezt nem lehet csinalni a masikkal. Ramteszi a telefont ha valami neki nem tetszik amit mondok, pledaul ezt hogy mar kiborulok hogy bizonytalansagban elek. Nincs nyugalmam. Barmilyen szakmai es objektiv tanacsot szivesen fogadok. Koszonottel!
Kedves Kérdező!
A kapcsolat első évében hogyan viselkedett a párja?
Több, mint egy éve él megalázó kapcsolatban. Meg tudja válaszolni, hogy mi tartja benne a kapcsolatban? Miből gondolja, hogy ezt önnek el kell viselnie? Párja kért segítséget? Akar változtatni? Ha igen, akkor van a változásra remény, ha nem, önmagától, spontán nem fog szakember segítsége nélkül.
üdvözlettel:
Üdvüzlöm!
Már írtam önnek a problémámról,5 napja,és most ismét kérdezni szeretnék.44 éves férfi vagyok, és a párom is ennyi idős.6 hónapja a libidója a béka feneke alatt van.Száraz,de nem csak nap közben. Hétfőn megy nőgyógyászhoz,mert meg vannak a leletei,és az SHBG szintje magas volt.(klimax?)Öt év után külön költöztünk a párommal,a fia nem alkalmas az egyedüli életre,problémák voltak vele,így ő átköltözött.Az ő és az én lányom közötti kapcsolat meg lett beszélve,mert felhívta a kislányom és találkoztak,megbeszélték.Viszont mi azt beszéltük meg,hogy egy ideig békén hagyom amíg nem jön neki a sex iránti érzés.
El kezdtünk egy salsa tánc iskolába járni,nem nyomultam,nem aludtam nála,csak az iskolába találkoztunk,és amíg haza vittem addig votunk együtt,de látszott rajtam az iránta érzett vágy,szeretet.Ettől szerintem feszélyezve érzi magát.Mai nap nála aludtam,ő kérdezte meg,hogy ott alszok e, Reggel eljöttem,elgondolkodtam,lehet hogy ezzel teljesen magam ellen fordítom,ezért írtam neki egy üzenetet,hogy a múltkor megbeszélt szünetet tartsuk be,és ne találkozzunk,tegye tisztába a gondolatait,kell egy kis idő neki egyedül,és nekem is gondolkodni kell. Nagyon szeretem,és nem akarom elveszteni,de a lelki nyomást sem akarom rá tenni.Beszéltük,hogy el megyünk ide oda,és lettek volna közös programok,de nem tudok nem közelíteni felé.Ez a viselkedése lehet a klimaxtól? Jól döntöttem,hogy meg írtam azt az üzenetet?
Válaszát előre is köszönöm
Kedves Kérdező!
Mindenképpen meg kellene várni a nőgyógyászati véleményezést, hogy kiderüljön, hogy hormonfolyamatok állnak-e a párja szexuális viselkedése mögött. Jó, hogy nem erőlteti rá a szexuális együttléteket. Beszélniük kellene arról, hogy mi az, ami őt nem feszélyezi, milyen viselkedés (pl. ölelés, vagy csók), mi az, ami számára még kellemes, hogy ne maradjanak teljesen testi kontaktus nélkül. Így Ön sem fogja úgy érezni, hogy átlépte a határt. Az ott alvást is beszéljék meg, hogy mikortól lenne érdemes (pl. ha már ő kívánja a szexet).
Sok sikert kívánva:
Szabó LiliKedves doktornő, tanàcsra lenne szükségem a 3 éves fiammal kapcsolatban. Szoba tiszta és mégsem. Éjjelre sem kell pelust adnom rà, ügyesen önállóan használhatják a bulit is, vécét is, pisilést, de visszatartja a székletét. Nekikezd a bugyiba, és akkor visszatartja.nem tudom mikor végeztem el rendesen. És h mit rontottam el..
Okos gyerekről van szó, mindent jól tud hogy kellene és valamiért mégsem tud kakilni. Félek h bélcsavarodàst kap ha így folytatja és ovodàba sem viszem így… tud tanácsot adni? Köszönöm
Kedves Kérdező!
Levele alapján azt gondolom, hogy érdemes volna a gyermekorvosukat felkeresniük egyúttal a nevelési tanácsadóban alaposabb pszichológiai vizsgálatot kérnie, hogy kiderüljön, miért tartja vissza a kisfia a székletét, hogyan lehetne segíteni neki. Ily módon a probléma orvosolhatóvá válik.
Üdvözlettel:
Habis Melinda
