Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
A férjem nem mutatja ki a szeretettét annyira amennyire én szeretném, tehát én vagyok inkább a bújos, a puszilgatós és akinek több szeretettre törődésre van szüksége, mit gondol erről? A férfiak miért nem mutatják ki a szeretettüket ? Előre is köszönöm!
Kedves Kérdező!
Többféle szeretetnyelv létezik, erről Gary Chapman is írt “Az öt szeretetnyelv” c. könyvében. Nem mindenkinek a domináns szeretetnyelve a testi érintés. Érdemes lenne elolvasnia ezt a könyvet, s ez alapján átgondolni, hogy a férjének mi a domináns szeretetnyelve, s hogyan tudnának jobban egymásra hangolni.
Általánosítani nem lehet, hogy a férfiak miért nem mutatják ki a szeretetüket, minden ember másmilyen, s másféleképpen mutatja ki a szeretetét.
Üdvözlettel:
Szabó LiliJó napot kedves doktornő a tanácsára lenne szükségem. Rólam lenne szó sajnos rájöttem hogy társfüggő és kapcsolatfüggő vagyok. Jelenleg párkapcsolatban élek de nem vagyok boldog mert a párom egy alkoholista. Nagyon fiatal srácról van szó még csak most 23 éves de már alkohol és cigaretta függő. És az a legrosszabb az egészbe hogy ezt nem látja be. Nekem már nagyon sokszor megígérte hogy leteszi a cigit is meg a piát is de mindig megszegi a szavát. Én rájöttem hogy neki nem is vagyok annyira fontos mint ahogy előadja magát. Meg igazából a kapcsolatunk se érdekli őt hogy jobb legyen. Az a baj hogy őt semmi nem érdekli csak a mának él és nagyon komolytalan meg züllött nem való neki komoly társas kapcsolat. Már 5 hónapja kínlódok vele és egyszerűen nem jutunk egyről a kettőre. Nagyon jól tudom hogy ő soha nem változik meg senki kedvéért. Sajnos már az alkohol rabja lett meg a cigarettáé. Nem tudom mit tegyek az a baj hogy nem tudom elhagyni bármennyire is szeretném akkor sem megy. Mindig is ilyen voltam mindegyik kapcsolatomban soha senkit nem tudtam elhagyni hiába volt rossz a kapcsolat akkor sem. Azt mondja az egyik barátom hogy ez társfüggőség meg hogy igazából nem a személybe vagyok szerelmes hanem magába a kapcsolatba. Az a fontos nekem hogy legyen mellettem valaki mindegy hogy ki csak egyedül ne kelljen lennem. És sajnos ez igaz belátom én is. Tudom hogy nem jo ez a kapcsolat mégsem tudom elhagyni a párom inkább idegeskedek mellette. Nem tudok ebből az ördögi körből kiszállni erősebb nálam ez a társfüggőség. Mit tegyek doktornő hogy jobb legyen? Orovoshoz kéne fordulnom? Adjon tanácsot kérem szépen mert így nem tudok élni.
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes lenne szakemberhez fordulnia a problémájával. A terápia során lehetne megérten, hogy mi mozgatja Önnél a társfüggőséget, milyen a konfliktus, stresszkezelési, s problémamegoldási módja Önnek, s ezeknek a fejlesztésén javasolt lenne dolgozni a szakemberrel. A helyi pszichiátriai gondozóban tud ingyenesen pszichológusi segítséget igénybe venni, illetve magán úton (akár nálunk).
Melody Beattie “Ne függj senkitől!” című könyvét érdemes lenne elolvasnia. Édesvíz Kiadó, 2016
Az alábbi blogbejegyzéseinket lenne érdemes elolvasnia:
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt szakértő,
Néhány éve váltam el és azóta nem tudok randevúzni. Amikor egy szimpatikus nővel fútok össze tudok hozzá közeledni, vagy beszélgetni vele, de ennél több nem telik tőlem.
az online társkeresés pedig zsákutca a számomra, mert a fotók alapján alig tetszik valaki, de annyira senki, hogy találkozzam is vele, főleg elutazzam hozzá.
Valahogy ki akarom hagyni az ismerkedés lépcsőinek a végig járását és
valahogy átugorva az ismerkedős szakasz, egyből ott akarnám folytatni egy új párkapcsolattal, ahol az a válásom előtt megszakadt. Vagyis, hogy már együtt élünk, ismerjük egymás jó és rossz szokásait, családjait..stb.
Persze ez képtelenség, de mégis így vagyok.
Azt nem mondom, hogy egy nekem is szimpatikus, rámenős nő ne tudná nálam ez az állapotot megtörni. Aki a anyakamra járna, vagyis ő erőltetné az ismerkedést, de ilyen nővel soha nem találkoztam, mindig nekem kellet kitaposnom a nő szívéhez vezető utat.
Attól félek, hogy így egyedül maradok örökre főleg, hogy nem nagyon járok társaságba és mert a baráti körömben mindenki házas.
Kérdés, hogy ki kellene lépnem a komfort zónából? Vagy ez azt jelzi, hogy 6év után sem állók készen egy új kapcsolatra?
Köszönöm,
Kedves Kérdező! Elsősorban a személyiségétől függ. Részletesebben személyesen tudunk, ill. tud pszichológus segíteni. Üdvözlettel
Üdvözlöm!
A tanácsát szeretném kérni!Nemrég volt egy nagyon jó ismerősömmel szexuális kapcsolatom. Régóta ismerem, sokszor voltunk már együtt. Minden jó vele. Ez alkalommal az alkarokban, és a számnál erős zsibbadás volt jelen, majd elmúlt amikor nyugodtabb lettem. Nagyon megijedtem, a végére a szám is kiszáradt. Valamint ugy éreztem elájulok, de az is megszűnt hamar.
(Az előző kapcsolatomnak pár hónapja lett vége-6 év. Rengetegszer szorongtam, nem is volt kedvem hozzá az akkori pàrommal hogy együtt legyünk.És ezt tetőzte a kialakuló pánikbetegségem.) Neurologus az utobbi idoszakban vizsgalt, de semmit nem találtak. Üdv.
Üdvözlöm, köszönjük a megkeresését és a bizalmát! A zsibbadás sokszor szív-érrendszeri okokat is jelezhet, mindenképp érdemes minden orvosi vizsgálattal alaposan utánajárni, de ha jól értem a leveléből ez megtörtént. Természetesen pszichés háttér is lehetséges a tünetek mögött, aminek meghatározására egy hosszabb feltáró beszélgetésre van szükség. Figyelje továbbra is a testét és a jelzéseit, hogy pontosan meg tudja mondani mit mikor érzett, tapasztalt, illetve párjával is beszélgessenek a tapasztaltakról. A szorongás és pánikbetegség kezelésére bizonyítottan hatásos a pszichoterápia, a kognitív 10 alkalmas rövid terápia is. Bátran keresse terapeutáinkat online vagy négyszemközti konzultációkra!
Köszönettel
jó estét kivanok sajnalom hogy este zavarom a tanacsat szeretnem kerni tanacstalan vagyok 11 kislanyom 2 hónapja északa nem alszik csak hajnalba tud elaludni sir fel nem mehetek el az ágyatol meg el nem alszik voltam háziorvosnál azt tanacsolta estimeset olvasak minden nap meg citromfü teat de nem kell vele menem sehova mert semi baja azt monta az orvos betartom a teat is meg olvasok neki meset is de nem tudom mitevö legyek tudna tanacsot adni nekem köszönöm szepen
Kedves Kérdező! Baba mama konzultációval foglalkozó pszichológust érdemes felkeresnie. Az orvosok a testi bajokkal foglalkoznak, ez pszichológusi kompetencia. Ajánlom a Vadaskert kórház szakemberei, ill. Olyan pszichológust, aki baba mama terápiát vállal. A honlapon Filep Orsolya gyermekpszichológust is ajánlom. Üdvözlettel
Kedves Cintia!
Párommal 4 éve vagyunk együtt és sajnos van egy állandóan visszatérő probléma.
Ő kevésbe tartja fontosnak, hogy tudassa velem, hogy épp hol jár vagy, hogy mikor fog hazaérni. Nem azért mert titkolózna, csak tényleg úgy gondolja, hogy ez nem fontos, viszont ebből állandó konfliktusunk van. Sokszor fordul elő, hogy elmegy valahova, aztán utólag kiderül, hogy máshol is volt, de ezt ő azért nem mondja, mert szintén nem tartja fontosnak… Csak ettől én meg totál hülyének érzem magam… 🙁
Pl. most vasárnap is írt délelőtt 11-kor, hogy indul haza (vidéken dolgozik- de az út kb. 1 óra). Erre este fél 6-kor ír, hogy kell e vmi itthonra?! Na én persze erre kiborultam, hogy konkrétan közel 7 órája várom haza és utána mintha minden rendben lenne rám ír egy ilyet…
Kértem már számtalanszor, hogy erre figyeljen jobban oda, meg, hogy egy üzenetet megírjon nem tart semeddig…
Ő meg csak azt hajtogatja, hogy nem tud megváltozni… (de szerintem meg sem próbálja, neki jó ez így…)
De nekem ez így nagyon nem jó!
Kilépni a kapcsolatból nem szeretnék, mert szeretem és más problémánk tényleg nincsen…
Esetleg tudna valamit tanácsolni, hogy ÉN miben tudnék változtatni, hogy ezen a problémán túllendüljek, hogy ne zavarjon ez ennyire?
Gondoltam, ha már Ő nem tud változni e téren (állítása szerint), akkor én változtatnék a hozzáállásomon ehhez a problémához, csak nem tudom, hogy hogyan kellene…
Előre is köszönöm válaszát!
Kedves Kérdező!
Sajnos a pszichológiai tanácsadás nem úgy működik, hogy írok egy ötletet, hogy hogyan gondolkodjon, viselkedjen, mert az nem változás lenne, hanem csak valaminek az eröltetése. Két lehetőséget javaslok, vagy párkonzultációra érdemes elmenniük vagy egyénileg érdemes pszichológust felkeresnie. Ha valaki délre igérkezik és estére érkezik, akkor ön jogosan érez pl. dühöt. Ennek kapcsán azon érdemes gondolkodni, hogy miért és hogy gondolja a változást? Mivel csak ezt a példát írta, azért erre hagyatkoztam. Többször írja, hogy neki “nem fontos”. Érdemes azt tisztázniuk, hogy mi nem fontos? Azt ő tudja-e, hogy másképp szervezte volna az idejét, ha szól? Másképp szervezte volna? Ő mindig tudja, hogy ön mikor pontosan hol van? Sok kérdés merül fel, egy párbeszédben (több alkalmat is igénybe vehet) tudja ezt pszichológussal személyesen megbeszélni.
üdvözlettel:
Jónapot! Azzal a kérdésel fordulok magához hogy nekem voolt egy tartós 1.5 éves párkapcsolatom, majd most a barátom azt akarja nekem mondani hogy ő meleg ez megtörténhet vagy ez csak egy személyiségzavar? Váaszát előre köszönöm!
Kedves Kérdező!
Nem tudom. Ahhoz ismerni kellene a barátját. Ennek alapján nem tud pszichológus véleményt alkotni.
Érdemes átgondolni, hogy mi bántja önt abban, hogy azt mondta, hogy meleg? Talán az, hogy nem igaz, csak így akar szakítani vagy megijedt attól, hogy ez lehetséges vagy nehéz, hogy megszakad a kapcsolat? Vagy valami más?
üdvözlettel:
Jó napot kívánok, a segítséget szeretném kérni 2 és fél hónapja hogy férjhez mentem és azóta a lány testvérem nagyon megváltozott szerintem legbelül nem tudja feldolgozni hogy én elköltőztem otthonról és nem tudom hogy mitől lehet ez a viselkedésé nagyon megváltozott ideges lett, izgága, gyorsan megy, semmi nem érdekli, nem jár sehova nincsen pasija nincsenek barátai. Gyógyszert szed pszichológushoz is járt de abbaha
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Sajnos ennyi információ alapján nem lehet megmondani, hogy miért változott meg a testvére viselkedése. Mivel gyógyszert is szed, azt javaslom, hogy beszéljenek a kezelőorvosával a testvérével közösen a mostani viselkedéséről, illetve érdemes lenne a pszichológusával újra felvennie neki a kapcsolatot, s folytatni a terápiát. Ebben próbáljanak meg közösen együttműködni s bátorítani őt abban, hogy folytassa a szakemberrel a munkát.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTöbb mint 10 éve élek a párommal, néhány napja délben közölte, hogy délután munkahelyéről továbbképzésre megy. Később kiderült, hogy egy másik férfivel volt kávézni, aki rendszeresen bejár hozzá a munkahelyére (ügyfél), e-maileznek, sms-eznek, telefonon beszélgetnek, névnapoznak. A párom szerint ez normális. Szerintem a hazugság nem az. Ön mit tanácsol?
Kedves Kérdező!
Azt tanácsolom, tisztázzák egymás között, hogy milyen ez a kapcsolat azzal a másik férfival, mármint baráti vagy egyéb? Miért mondta, hogy máshol van? Érdemes azt is megbeszélni, hogy mi fér bele a kapcsolatba és mi nem. Ez eltérhet önök között, érdemes átgondolni, tudnak-e fontos kérdésekben egyezni.
üdvözlettel:
Ez mi lehetett a pszicgológussal?
amig hozzá jártam 10 kilót fogytam.Nem részletezném mik voltak, de azt tudom hogy amikor nem voltam nála rosszul voltam és csak rá tudtam gondolni, visszapörgettem fejbe a dolgokat. Máskor ütöttem vagy a saját arcom vagy a földet.
Féltem tőle valamiért, mert ha valami rosszat mondtam rögtön durván reagált én úgy láttam.
Olyan volt mint valami kötődés, tele gyűlölettel, máskor meg szerelmes voltam belé és róla fantáziáltam szexuálisan is, hiányzott a finom vanilliás illata is. és nem birtam ki azt az egy hetet amikor nem találkoztunk csak rajta gondolkodtam. Máskor azt kivántam haljon meg és orditottam, konkrétan arról fantáziáltam ahogy meggyilkolom.
Olyan volt mintha belefúrta volna magát a fejembe és nem tudtam nem rá gondolni. A nap minden percében csak rá. Nem ettem.
Kicsit hasonlitott anyámra, rá emlékeztetett a haja is, az arca is.
Azért is dühös voltam rá mert szerintem nem vette komolyan a problémámat és mosolygott rajtam. és ezen kaptam fel a vizet hogy nem ért meg és elbagaterizálja, nem érez velem együtt.
Valami kognitiv cuccot akart csinálni.
Elődordult hogy aludni se tudtam. Néha teljesen alá akartam rendelődni neki
Hordtam hozzá a pénzt fél évig, nagy nehezen ott hagytam, a testsúlyom is gyarapodni kezdett, de a mai napig ha meglátom az utcán el kezd verni a szivem. Olyan furcsa karaktere van. Sokáig még hivogattam telefonon de nem szoltam bele, zaklattam üzenetekbe. és azt mondt ha tovább csinálom zaklatásnak fogja venni, de nem értette hogy ez miért lehet? Meg hogy ne beszéljek vele ilyen hangnembe.
Manipulálni akart mert amikor irtam neki rögtön azt válaszolta hogy időpontot kérjek és személyesen, de személyesen nem mondott semmit, csak a pénzt adtam neki. Mert egyszer otthagytam 1 hónapig aztán nem birtam és visszamentem.
Ez mi lehetett? a pszichológus beteggé tett? vagy ez ilyen alap dolog egy pszichologusnál a szenvedés? Vagy pont passzolt a személyiségünk? vagy pont hogy nem?
Nem volt pszichoterapeuta MA diplomája volt.
Csak keresem a választ, hogy ez mi lehetett?
Kedves Kérdező!
Amit leír, különböző intenzitással megjelenik a terápiás kapcsolatban. Bizonyos terápiás módszerek ezt aktívan használják fel a terápiás munkában a gyógyulás érdekében. A kognitív terápia nem dolgozik ezzel a jelenséggel.
üdvözlettel:
Tisztelt Doktornő!
Páromat 6 év együttélés után elhagytam. Van egy 13 hónapos kislányunk. A probléma az volt, hogy már nem tudtam elviselni, ahogy beszél. Ez leginkább akkor fordult elő, mikor ivott. Sajnos én az ivászatát,valamint az ilyenkor hazudozásait nem tudtam tolerálni, és beszólogattam neki. Sokszor előfordult ilyenkor, hogy kiabált, csapkodott. Sokszor megkaptam, hogy egy senkiházi vagyok, a diplomám nem ér semmit, hülye vagyok, ha szakítok vele nem fogok találni mást, mert engem nem lehet elviselni. Most az tette fel i-re a pontot, hogy amikor kértem, fejezze be a kiabálást, legalább a gyerek számítson,ne előtte tegye ezeket, azt mondta, hogy a gyerek se fog számítani. Az még jellemző volt, hogy másnap mindig fogadkozott, hogy nem fog kiabálni, szeret minket, nem gondolta komolyan amiket mondott. Csakhogy minden egyes szava kimart valamit a szívemből.. Ami a legfontosabb, nem akarom, hogy a gyerekem ezt lássa, hallja az apjától! Mert nem ez volt az első eset! Így elköltöztünk. Azt mondja, hogy én nem akarom ezt a kapcsolatot, nem akarok harcolni érte, meg a gyerek nem fogja látni, nem fogja őt megismerni. Hogy meg fog változni,nem fog többé így beszélni. Az tény, hogy a szüleimhez jöttünk, máshova nem tudtam volna menni, ők pedig 1,5 órára laknak. Meg hogy ellene fogom nevelni a gyereket. Pedig akkor láthatja amikor szeretné, ha nagyobb lesz el is viheti. Még szeretem.. Most állandóan azon gondolkodom, hogy valóban jól tettem? A gyereknek mi a legjobb? Mert azt is megkaptam, hogy csak magamra gondolok, a gyereknek nem jó csonka családban felnőnie. De az sem jó, ha az apját így látja, hogy így beszél velem,lökdös,sőt volt hogy megszorította a karomat. Szeretném boldog családban felnevelni ezt a kis emberkét, hiányzik az apukája, de úgy érzem, ha visszamennénk, egy idő után megint lenne egy ilyen veszekedés. Bocsánat,hogy ilyen hosszúra sikerült! De köszönöm, ha elmondja véleményét!
Kedves Kérdező!
Nehéz és nem is szerencsés állást foglalni, mert van ugyan személyes véleményem, de a pszichológia másként gondolkodik. Nem tudom van-e lehetősége pszichológussal pár alkalommal beszélgetni (pl. pszichiátriai szakrendelőben ingyenes), mert érdemes lenne pár kérdést átgondolni, minek eredményeképp Ön tudná megadni önmagának a megfelelő választ. Ez az, ami hatékony. Konkrét tanács ritkán szokott segíteni. Talán annyit tudok még írni, ami egy pszichológiai kutatás eredménye, hogy a gyermekeket (ez statisztikai átlag) jobban megviseli lelkileg, ha feszült légkörben nőnek fel, mint ha elvált szülők gyermekeként. Rövid távon megviseli a gyermeket, de hosszú távon előnyös lehet a fejődésére nézve. A gyermek a szüleitől tanulja meg (nem annak alapján csak, amit mondanak, hanem a viselkedésük alapján) pl. azt is, hogyan kell bánnia egy férfinek egy nővel, hogyan kommunikál egymással két ember, hogyan kezeljük az érzelmeinket, stb.
Sok kérdés merül fel ilyenkor, a leghatékonyabb az lenne ön számára, ha személyesen tudna pszichológussal a dilemmáiról beszélni.
üdvözlettel:
15 éve élünk együtt a párommal. Van egy közös, 12,5 éves gyerekünk is. Az első pár évben még szépen éltünk, ritkán veszekedtünk, ő is ugyanúgy elvégezte a házimunkákat, ahogy én. Az utóbbi pár évben viszont szinte nincsen olyan hónap, hét, hogy ne veszekednénk. Az alapproblémák: szerinte a nő azért nő, hogy legyen, aki elvégezze a házimunkát. Ez a dolgom. Ebből rengeteg konfliktusunk van. A másik probléma, hogy szerinte egy családban a férfi a főnök, a fő döntéshozó. Szerintem meg nincs, nem lehet alá-fölé rendeltségi viszony, közösen kellene döntéseket hozni. Nem jutunk kompromisszumra. Érzelmileg, anyagilag viszont erősen függünk egymástól. Én nem tudnék egyedül megélni, eltartani a gyerekünket. Változás nincsen, holott számtalanszor adtam neki ultimátumot. Ő így gondolja, nem is fog ezen változtatni. Mit lehet ilyenkor tenni?
Kedves Kérdező!
Családterápia esetleg segíthet. https://www.csaladterapia.hu/csaladterapeutat-keres
A belinkelt honlapon megtalálja, kikhez fordulhat. Férjével közösen kellene elmenniük. Ha ő nem akar és írja, hogy nem állnak jól anyagilag (ha jól értettem), akkor Önnek lenne érdemes eljárnia pszichiátriai szakrendelőben dolgozó pszichológushoz, aki tanácsadással, lelki támogatással segíti Önt. Ez utóbbi ingyenes.
üdvözlettel:
A családtagjaim diszfunkcionálisak vagy egy átlagos magyar család? Hogyan lehet kezelni személyiségzavaros embert?
Apám idegesitő, főleg amikor iszik.
Nárcisztikus személyisége van, ezt onnan veszem hogy multkor azert ivott mert nem irtak vissza neki elismerő levelet. Folyton a sikereiről beszél. Az érmeit mutogatja. A tv előtt ordibál. Hangosan beszél 1 km-ről is meghallani. Egyfolytában magáról beszél de tényleg semmi kétirányú, őt kell végighallgatni. Mivel hangosan beszél mindenki rá figyel.
Olyan mint egy arrogáns törpe. Engem nem bánt, csak ha én bántom, mert szembesitem azzal hogy ez idegeitő akkor besértődik és elvonul, vagy őrültnek nevez. Nagyon érzékeny.
Amikor problémám volt, problémás gyereknek nevezett.
Kiskoromban nem jártam be iskolába és apám azt mondta hogy én neki akarok fájdalmat okozni, és azt akarom hogy elvegyenek tőlük.
“öregségemre ilyenekkel kell foglalkoznom”
Hát jobb lett volna egy egészséges közegben.
Mindig mindenről tudni akar. Kontrollt gyakorolt anyám felett is. Részegen autóba ül mert ő megteheti.
Régebben féltékeny volt, bement anyám munkahelyére és ordibált anyám munkatársával mert azt hitte el akarja csábitani.
Prostihoz járkált, szerencsejáték függő volt.
Egy ilyen embert hogyan lehet kezelni ha egy házban vagyok vele. ennyit válaszolok neki “ja” oké” és kerülöm nem válaszolgatok neki.
Multkor azt mutogatta hogyan szidta le a kutyát nagyon kemény.
Folyton csapkodja az ajtót.
Most is kérdezi hogy mit dolgozok, hol és mióta. Gyakran ezzel szokott dicsekedni hogy a gyerekei mit csinálnak. Amikor elvégeztem a kozepiskolat akkor is a saját érdemének tulajdonitotta és a szomszédoknak dicsekedett ezzel is.
Anyám meg egy kis szorongós nő. Mártirkodni szokott. Nem veszi észre hogy milyen kapcsolatban élt. Nagyon tehetetlen. Kérdeztem már tőle miért nem vált el, azt mondja értünk tette és mert egyedül nehéz. hát köszi. Plusz a testvérem is mellette van mint valami fal és erős nőnek nevezi és meleltte van minden véleményben.
A testvéreim már nem laknak itt de mindig haza járnak és beszámolnak mindenről mintha elismerésre vágynának apámnak meg nő az egója.
Anyám meg mintha bennünk keresné a boldogságot. Fenyegetettségnek éli meg ha önállóan akarok cselekedni. Durva bűntudatkeltéseket használ és fel se fogja.
Apámat inkább egy 5 éves kisgyerekhez hasonlitanám, aki nem kapott elég figyelmet.
Durva egy család, de ők nem veszik észre mikben vannak rögtön betegnek vagyok titulálva ha eltérően gondolkodok. Anyám is tolja az érzelmi zsarolást.
Kiskoromban súlyos szorongásos tüneteim voltak, tikkeltem. Alig jártam ki az iskolát, ott meg az osztálytársak vertek.
A család a külvilág felé probálja normálisnak mutatni magát. Sose beszéltem a problémáimról, mert a negativ érzelmek kifejezése lehetetlen volt itt mert őrültnek lettem nézve.
Ha leejtettem egy poharat tragédia voltam. Apám nem birja a hangos zajokat akkor igy felordit. és nyögdécsel.
Hala égnek vannak módszerek amik gyógyitják ezeket és felnőttként rátaláltam a kineziológiára.
Nem tudom ilyen háttérrel lehetek e normálisan funcionáló ember?
Nehezen viselem a stresszt.
Egyszerűen utálom ezt a fos fészket amiben felnőttem, jobb lett volna valami empatikus nevelővel.
Ilyen ember mint az apám nincs mégegy az orvosi rendelőben is mindig ő cirkuszolt.
Máskor meg helyettem akart elvégezni mindent.
Hálat adok az Istennek hogy nem lettem öngyilkos.
Az ilyen embereket hogyan lehet semmibe venni ha kontroll alatt akarnak tartani.
Semmi pozitiv érzésem nincs a család iránt.
elképzelésem szerint apám nárcisztikus, anyám meg kodependens, vagy borderline.
Amúga nem értik az érzelmeket azt hogy másnak is vannak érzései.
Anyám is olyan hogy hirtelen robban.
Csak hagynának békén.
Kedves Kérdező!
Életkorából kiindulva kérdezném, hogy nincs lehetősége elköltözni? Én pszichoterápiát javasolnék Önnek, mert nagyon nehéz helyzetben van és volt. Ajánlhatok könyvet is, de szerintem ez nem a valódi megoldás, ugyanakkor némi segítség lehet. A könyv címe: Manuela Rösel: Ha fáj szereni: hogyan kommunikáljunk borderline személyekkel. című.
Gondolkodjon a pszichoterápia lehetőségén, mert az tudná a lelki fájdalmait enyhíteni, önmagában a könyv olvasása erre nem gyógyír. Pszichiátriai szakrendelésen ingyenes, ha van jövedelme, magánrendelésen érhet még el pszichológust.
üdvözlettel:
Szép napot! Elég sűrűn van rossz közérzetem és hangulat változásom is és néha gondolok baromságokat néha úgy érzem hogy nem vagyok boldog máskor pedig rám jön hogy én nagyon boldog vagyok. Hirtelen rosszul is szoktam érezni magam nem tudom miért vannak ezzek de most már elég gyakran érzem így magam mindig otthon a családommal szeretnék lenni pedig már férjnél vagyok de elég gyakran haza megyek anyáékhoz és ott töltök sok napot nem vagyok boldog itt ebben a házban a férjemmel máshova szeretnék költözni de sajnos ez jelenleg lehetetlen.
Köszönöm szépen a válaszát!
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Érdemes lenne tüneteit a helyi pszichiátriai gondozóban kivizsgáltatni, hogy esetleg van-e valamilyen pszichés betegség a háttérben (pl. hangulatzavar). Arról nem ír, hogy milyen gyakran változik a hangulata, van-e más stresszfaktor, ami befolyásolná a hangulatát, illetve milyen a férjével a kapcsolata.
Javasolt lenne az alábbi cikket elolvasnia:
Illetve oldalukon az alábbi tesztet kitöltenie:
https://www.onlinepszichologus.net/tesztek/6
Üdvözlettel:
Szabó Lilimi a véleménye a Szürke ötven árnyalata című filmről, a valóságban is létezik Christian Grey típusú pasi és Anastasia Steele féle nő?
Kedves Kérdező,
Szexuális parafíliák (devianciák) között a szadizmus, mazoizmus létező fogalom, a filmnek van valóságalapja.
Üdvözlettel:
Szabó Lili
