Kedves Doktorno! Abban szeretnem a segitseget kerni, hogy hogyan lehet az embernek magaban feldolgozni vagy a leheto legjobban hozzaallni egy olyan szakitashoz, amiben a ferfi aki mar 41evesen kepes szo nelkul eltunni. Minden kommunikacio nelkul, vagy valamifele olyan gesztussal ami minden embernek jar?
Az “eltunest” megelozte egy kisebb vita, amiben jeleztem fele hogy aprilis ota nem kepes atlag heti 2oras talalkozonal tobbet szanni, amikor aprilisban azzal a szoveggel keresett meg, hogy nyugodt es talan egy eletre szolo parkapcsolatot keres a szemelyemben, mert mar korabban probalkoztunk valamivel de egy harmadik fel(o reszerol) miatt meghiusult ez. En aprilis ota turelmmel voltam fele, minden kifogasat igyekztem sokszor lazan kezelni, volt amikor jeleztem hogy ez a viselkedese meltatlan velem szemben. Amit o hisztikent aposztrofalt a reszemrol, en inkabb egy nyilt oszinte megnyilvanulasnak neveztem hogy nem kertelek es elmondom mi zavar. Szoval nyilvan en is sok mindenben hibaztam es nem mindig viselkedtem megfeleloen, ha van ilyen. Bar egyertelmu volt idote idore hogy kifogasokat sorol, valos ervek helyett. De eseleyem nem volt kommunikalni vele mert heti max 2ora nem igazan teremt lehetoseget barmire is. Szoval szenvedtem es ezt meg is mondtam. De egy ev utan lehet ezt csinalni, hogy eltunik minden szo nelkul? Hogy tudja ezt valaki feldolgozni ugy hogy lehetoselg ne csorbuljon annyira az onbecseluse hogy a tovabbiakban merjen ismerkedni vagy valamire is tartani magat? Nyilvan tudnek vele beszelni ha akarnek, de egyszer az elso “felvonasban” megtettem ahol nagyon megalazva ereztem magam, mert o mar massal volt es esze agaba sem jutott hogy a masik szeretne lekomunikalni mi tortent, jar neki egy utolso oszinte beszelgetes. Szoval egyet megfogadtam hogy en nem keresem fel hogy miert is kaptam ezt megint. Mert terelesbe, kifogasba utkoznek es nem az oszintesegbe. Az megjobban megviselne. Szoval mit tud tenni az ember magaban ilyenkor amikor mondjuk nincs penze terapeutahoz menni, aki segit ebben a krizisben. Koszonom a valaszukat!

Szép napot kívánok,azzal a kérdéssel fordulok önhöz, lehetséges-e az ,hogy a 3 éves fiam azért szaggatja ki a haját,teszem hozzá le kell vágni a haját,annyira megkopaszította magát ,mert az édesapja már nem lakik velünk 3 hónapja,eddig ezt soha sem csinálta lehet ez pszichológia eredetű vagy én képzelem be magamnak? Videón is üzenni szokott az apjának,hogy jöjjön haza aludni. Pedig jár hozzá az apja sűrűn. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel .Anett

Ciki az ha a mai világban egy nőnek nincsen meg a jogositványa, és nem vezet autót ?

Üdvözlöm!
Volt egy néhány hónapig tartó kapcsolatom (január közepétől május végéig tartott). Én 27 éves vagyok, a hölgy 20 éves. Nagyon szépen indult, jól működött a kapcsolat az első 3 és fél hónapban (persze előfordultak súrlódások, de semmi olyan nem volt, amit ne tudtunk volna megbeszélni). Bemutattuk egymást a másik szüleinek, közeli családtagjainak, ezen a vonalon sem volt gond.
Márciusban döntötte el a volt barátnőm, hogy a nyáron az USA-ban szeretne diákként dolgozni. A munka végeztével lesz két hete utazgatni, erre elhívott engem (márciusban már augusztusi közös programon gondolkodott). Végül ebből nem lesz semmi – áprilisban kezdődtek a gondok, majd május végén szakított velem. Nem tudott kézzelfogható indokot mondani (pl. nem szeret, ezt meg azt nem bírja bennem, stb.), azzal jött, hogy túl jó vagyok hozzá, ő még fiatal ehhez a kapcsolathoz, és később kellett volna találkoznunk. Nagyon fájt, hogy maga a szakítás facebookon történt. Május vége óta nem találkoztunk, közben ő kiutazott Amerikába. Megpróbáltam vele felvenni a kapcsolatot, először reagált, sőt, visszakérdezett, de utána már hiába próbálkoztam, a legutóbbi 3 (néhány nap különbséggel írt) üzenetemre nem válaszolt. 3 hete én se írtam neki.
Még mindig megvisel ez az egész. Lehet még remény Ön szerint, hogy helyrejön a kapcsolatunk? Lehet, hogy csak a távkapcsolatot nem akarta? Szeptember elején hazajön, Ön szerint kezdeményezzek, vagy rá várjak, hogy hátha megkeres? Vagy ideje lenne továbblépni?
Köszönöm a válaszát!

Lehetek férfiként gyógypedagógus?
Szeretnék az lenni, viszont nem furcsa egy férfi gyógypedagógus? szinte csak nők vannak a segítő szakmákban.
Engem nem érdekelnek a műszaki dolgok,informatika.
Engem a pszichológia érdekel leginkább,a humán területek.

Jó napot! Félek hogy nem tetszik komolyan venni de valakinek beszélnem kell róla. Olyan problémám lenne ami igazából nem is probléma várandós vagyok és több ideje próbálkoztunk. Soha sem csaltam meg a férjem. Néha maszturbaltam de más férfival sosem volt semmi fele kapcsolatom rajta kívül. Most jutottam el arra a szintre h segítségre lenne szükségem mert tehetetlennek érzem magam de én félek hogy nem a párom az apuka akit egyébként nagyon szeretek. De tudom hogy sose csaltam meg akkor miért érzem ezt? Rajta kívül nem volt más kapcsolatom se testi semmilyen. Nagyon rossz hogy ezen agyalok közben nagyon boldognak kéne lennem. Köszönöm a válaszát!

Jó napot! Elnézést egy rossz email címet adtam meg önnek erre kérném a választ ha lehetséges. Olyan problémám lenne ami igazából nem is probléma várandós vagyok és több ideje próbálkoztunk. Soha sem csaltam meg a férjem. Néha maszturbaltam de más férfival sosem volt semmi fele kapcsolatom rajta kívül. Most jutottam el arra a szintre h segítségre lenne szükségem mert tehetetlennek érzem magam de én félek hogy nem a párom az apuka akit egyébként nagyon szeretek. De tudom hogy sose csaltam meg akkor miért érzem ezt? Rajta kívül nem volt más kapcsolatom se testi semmilyen. Nagyon rossz hogy ezen agyalok közben nagyon boldognak kéne lennem. Köszönöm a válaszát!

Hogyan éljem ki a haragomat az iskolai bántalmazók ellen?
3 éve már nem járok iskolába de a harag megmaradt, az a gyilkolási vágy visszaadni a sok fájdalmat amit azok a véglények okoztak.
Az oké hogy facebookon beirogatok nekik a régi zaklató osztálytársaknak hogy “kötél általi halált érdemelsz te alattomos szar”
voltam már pszichológusnál de agressziót váltott ki belőlem, csak felidegesített, a túl nyugodt beszédével és azzal hogy nem vett komolyan.
Van valami amivel le lehet vezetni úgy az összes haragomat, hogy jól legyek véglegesen? szét szoktam verni régi tárgyakat, számitógép amit már nem használok baltával az erdőben, közben odaképzelem az osztálytársak fejeit.
Máskor csak ki káromkodom magamat, de nem tart hosszú távon, mert visszatér a düh ami végtelen. Van valami módszer amivel fel lehet dolgozni ezt a iskolai traumát?
Talán beszélnem kéne róla valakivel?
Egyszer beszéltem róla a testvéremnek csak pár szóban és utána elkezdtem szédülni de jobban lettem, olyan nyugodt. ő azt mondta nincs benne semmi szégyelni való
Nehezen beszélek erről, mert félek hogy jönnek majd azzal hogy az én hibám meg stb.
és itt van ez a magyar társadalmi dolog hogy aki nem tud kiállni magáért vessen magára. pszichológus is ezzel jött, kiállok én magamért úgy hogy ott vér fog folyni, az már tetszik mi?.
magyarázd már el kedves pszichológusok mit értenek “kiállni magamért alatt” azért ha többen vannak rászállva az emberre, főleg hogy a tanár is. és engem büntetnek ha esetleg úgy döntöttem reggel hogy nem megyek be órára a stressz miatt.
Ha visszaszólok akkor még jobban rá kapcsoltak. Arrogáns férgek.
Mingyárt felrugok egy macskát.

Mit csináljak ha egyfolytában csak pörőg az agyam és nem tudom leállittani magamnak, hogyan lehetek nyugodt ?

Kedves Doktornő/Doktor úr!
Szeretnék leszokni a Xanaxról, sokat szedek, mindenképp abba szeretném hagyni. A fiam 8 éve személyiségzavarban szenved, nem működik együtt, rossz irányban kezelték. Nehéz ezt a helyzetet elfogadni, de a gyógyszer rabja vagyok, a helyzetet pedig nem tudom megoldani.
Köszönettel!
Gabi

Tisztelt Doktorúr,Doktornő!
22 éves vagyok,5 éves párkapcsolatban élek.Tavaly össze is költöztünk,de megromlott viszonyunk,ugy éreztem nem a lelkitársam.Én elkezdtem ismerkedni,találkoztam valakivel aki teljesen mas mint a párom.Lelkileg sokkal hozzám hasonlóbb,törődött velem,melyet évek óta nem kaptam meg otthon.én azonban fèltem,és nem mertem a biztosat otthagyni..Ezutàn még tartottuk a kapcsolatot a másik fiúval,de pár napja írt,hogy sajnálja,de ugy érzi eljátszottam a bizalmát,és lett valakije.Most értettem meg mit jelent szàmomra,de úgy látszik már késő.Szeretnék vele lenni a jövőben,de nem akarok rátelepedni.Kérem,segítsen! Üdvözlettel.

Üdvözlöm!
Azzal a problémával fordulok önhöz,hogy van egy párom (26 éves) rengetek pornó előzményt találtam a gépén aminek a nagy része olyan,hogy idő hölgy (60tól és felfelé) és fiatal fiú(20 max 25) azt olvastam gerontofília hajlam.Próbáltam vele erről beszélni de feszült lesz konkrétan el sem mondtam mit talláltam csak azt hogy miért néz ennyi pornót.
Van erre bármi megoldás?
Megkeseríti a szexuális életünket is néha.
Előre is nagyon szépen köszönöm!

Üdvözlöm! Kb 11 éve vagyok pánikbeteg. Van hogy mndennapos de van hogy fél évig tünet mentes vagyok. A testi tünetek mára már majdhogynem mindennaposak. Reggel ébredés után gyomorideg,rossz közérzet,heves szívdobogás. Napközben elvagyok, a munkám teljesen leköti a figyelmem és a vezetés. Este viszont óra pontossaggal 7 körül ugyan úgy elő jonnek ezek a tünetek. Elvegeztem már minden vizsgálatot ekg,belgyógyászat,vér vizelet vizsgálat,pajzsmirigy de sehol semmi probléma! Felírt a pszihológus gyogyszereket (rexetin,frontin) de jobban elő hozta a tüneteket plusz olyan pánik rohamom volt hogy a sürgősségin kötöttem ki ahol elmondták semmi baja a szívemnek és ez nem szív eredetű volt! Azóta gyakran gyötör halál félelem(szívroham,infarktus) és egyre jobban kezdek elbizonytalanodni mnt munka mint családapa terén! Félek mindentől. A kérdésem az lenne hogy van kiút? Mert ez így fél élet csupán…. köszönöm a választ!

Miért kell beilleszkedni bárhova?
osztályba, munkahelyre vagy bárhova.
A beilleszkedés behódolást jelent tuti. Nekem vannak barátaim velük vagyok, akkor minek csoportokhoz verődni? Ilyenek vannak mint hogy egy csoportban van vezér egyéniség, mint a majmoknál az alfa. Meg csoportdinamika, nem vagyunk állatok tudtommal. Annál azért fejlettebbek vagyunk szerintem.
Akkor már beilleszkedési zavarom van vagy mi?
Nem veszítem el az egyéniségem azért, mert egy csoporthoz kaméleonként egy hamis identitással kapcsolódjak, és megjátszam magam. A végén már azt se fogom tudni ki vagyok.
Ezek az iskolai, munkahelyi osztályok véletlenszerűen összerakott csoportok annak érdekében hogy leérettségizzünk, vagy pénz szerezzünk stb. Miért olyan nagy szó az hogy munkatárs, osztálytárs?
Szerintem mi választjuk meg a társainkat. és bármikor válthatunk párkapcsolatot, iskolát, munkahelyet,ha nem olyan fontos. Alapból tudatosan jó élni és nem felelőtlenül párt választani, aztán rögtön gyerek meg összeköltözés, akkor már nehezebb kilépni belőle ha kiderül hogy a barátnőm egy szociopata.
Nem az a lényeg hogy az egyén jól érezze magát? Ezért vagyunk emberek.
jó tudni hogy én irányítom az életemet. Mert régen én is bent ragadtam egy rossz helyen, és az generálja a lelki betegséget. Magunk tudjuk csak megoldani az életünket. Nekem a testem jelezni szokott hogy ez most nem jó amiben vagyok és hol vannak a határaim,és amit még megengedek másoknak.
Most vagyok abban, hogy keresem magamat, amit régen elnyomtam, pont a beilleszkedés miatt.
És valójában az élet sokkal vidámabb, ha nem vagyok beilleszkedve a társadalomba, mintha ez ilyen görcsös dolog lenne.
Miért kéne társadalmi nyomások szerint élni, hogy jajj nekem még nincs jogsim akkor rosszul érzem magam,valaki azt is szem előtt tartja hogy jajj 25 évesen még nem ért el semmit. Nem mindegy ki hány évesen éli meg magát? vagy hol lakik, vagy a szüleinél lakik, hány gyereke van, nincs gyereke, mennyit keres, mit dolgozik.
Végülis ők tudják, de szerintem ilyen társadalmi, beilleszkedési nyomások nélkül sokkal boldogabb minden, ezeket emberek találták ki.
A közös cél érdekében ajánlott együtt működni másokkal, de azon kívül?
Barátokat meg azonos érdeklődési körből választunk jobb esetben és akikkel rá tudunk hangolódni egymásra.

Tisztelt doktornő ! Én azért irok magának mert úgy érzem nagyon nagy bajba kerültem az édesanyámmal együtt. De ő még nagyobb bajban van mint én. Mi mindketten pszihiátriai betegek vagyunk. Sajnos nincs senkink. Mi mindketten súlyos betegek vagyunk. Én 80 százalékos rokkant. Az anyám meg már 70 éves öreg beteg. Próbálom röviden leirni a gondunkat. Mi elhagytuk az otthonunkat az anyámmal 1 éve mert zaklatásban voltunk. Kényszerből. Elmentünk egy másik településre albérletbe. És a házunkat eladtuk. Sajnos különböző okok miatt folyton más más albérletbe kellett mennünk. Aztán bekerültünk hosszas huzavona és vivódás után egy szociális otthonba.Mert már elesettek lettünk. Az a baj hogy ott problémák merültek fel mert az édesanyámnak 2 gyógyszerét nem adták oda ez volt a fő baj ami fontos gyógyszer volt mindkettő. Emiatt az anyám beteg lett és úgy döntöttünk elhagyjuk az otthont. Saját felelősségünkre .Pedig az otthon vezető gyámság elinditását akarta kérni amit meg is értettünk volna. Sajnos erre nem került sor. De nem volt más lehetőség kijöttünk az otthonból egy nővel. Az otthonban azt mondták amiért eljöttünk soha nem vesznek vissza. Hiába könyörögtünk később hogy visszamennénk erre nem adtak lehetőséget. Más otthonba bekerülni szinte lehetetlen és nem is tudjuk már beadni a papirt olyan állapotban vagyunk. Tessék mondani mit tegyünk ebben az ügyben ? Kitől kérjünk segitséget ? Mert a hivatalos szervek elleneünk fordultak hogy kijöttünk onnan Ráadásul a nő aki kihozott egy közönséges csaló volt. És egy csomó pénzünket kicsalta. De már ez nem is érdekel. Most egy másik településen vagyunk. De nem ez a legnagyobb baj van más is. Ahova kerültünk albérletbe ott egy elvált férfi él magába. Sajnos az anyám ebbe a férfibe őrülten beleszeretett. És a férfivel lefeküdt. Az anyám a férfit másfél hónapja szereti. Holott az csak kihasználja Minden tekintetben. . És csak szexpartnernek tekinti. Ráadásul dolgoztat mindkettőnket. Én már nem segitek neki. Mert elegem van belőle. De az anyám viselkedése aggasztó. Próbálom megértetni vele hogy ez az ember nem való hozzá mert egy öntelt hólyag. És egy önfejü alak. Nem érti. Azt mondta neki hogy ő mármint az anyám pedofil meg szatir meg kurva. Mikor megtudtam hogy mit mondott a férfival beszéltem hogy ez helytelen és már túlzás Mondom hoppá ez már büntető törvénykönyv. . Azt mondta hogy ez csak vicc volt. Gondoltam jó kis vicc. Bocsánatot kért majd anyámnak támadt hogy minek mondta ezt el nekem. Az a baj hogy sok az albérleti pénz is. Mert a férfi egy kapzsi. Nem sok pénzünk van ha elfogy simán kitesz az utcára bennünket ettől minden kitelik. Ikrek jegyü. a férfi. Sajnos az anyám engem hibáztat hogy megutáltatom őt előtte de erről szó sincs. Próbálom megvédeni őt hogy ne kerüljünk még nagyobb bajba, Az anyám egyszer kétszer felvetette hogy meg kéne ölnie magát a férfi miatt mert nem szereti. Mondtam neki hogy nem tehet ilyet gondoljon a beteg gyerekére. Azt mondta akkor nem teszi. De én nem jót sejtek ebből a dologból nem jó lesz Sajnos le vagyunk épülve. A férfi jól főz mert szakács volt. Mondta hogy ő majd főz nekünk néha. Kár volt elfogadni. Meg segit pár dolgot. De én rosszat sejtek. Másik albérlet kiesve mert lehet hogy ott semilyen segitséget nem kapunk hiába olcsóbb.. Az otthonról beszélni tárgytalan már. Az anyám miatt aggódok. Mondtam neki hogy felejse el a férfit és tekintse csak főbérlőnek. Nem tudja azt mondta nagyon szereti. A főbérlő felhúzta az orrát mert neki bocsánatot kellett kérni. Szerintem egy tetü. Szerintem meg kéne szabadulni innen valami otthonba vagy valahova ahonnan teljes segitséget kapnánk. Mit tanácsol ? Mit tegyünk ? Hova forduljunk ? Kérem segitsen ! Tanácstalan vagyok. Bajban vagyunk. Az anyám vak teljesen. Meg hülye. Engem hibáztat hogy őt nem szereti a férfi. Ami nevetséges. A főbérlő meg őt. Elegem van az egészből. Próbálok korrekt lenni meg reálisan gondolkodni. Doktornő ki tudna segiteni nekünk? Meg hogy ? Meg mivel.? Ügyvédhez vagy hova forduljunk ? Az otthon miatt ? Én ráadásul pánikbeteg vagyok. Nem tudok kimenni az utra se.. A térdem meg kikészült mert megerőltettem. Nincs hova mennünk. Elegem van a kiszolgáltatottságból. Segitsen kérem mert már nem birom az egészet. Van valami ötlete ? Szörnyű helyzet. VAalamivel biztasson kérem mert már elég volt nekem az egészből.