Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Tisztelt Cintia,
Múlt év szeptemberében tudomásomra jutott hogy a sógorom (27) és annak barátnője (24) -akinek segítettem munkát találni illetve minden nap hoztam és vittem is oda ) gonosz megjegyzéseket tettek rólam illetve mások előtt befeketitettek. Nagy családi vita után úgy döntöttem hogy amennyire csak lehet kizárom őket az életemből. A párom viszont ezt nem tudja megérteni és ha szóba kerülnek mindig védelmezi az öccsét (akinek pedig ő talált munkát valamint folyamatosan apáskodik felette) A sogorom mellesleg nem ismeri azt a szót hogy tisztelet, mindenkin keresztül gázol, senkire sincs tekintettel még a család idősebb tagjaira sem.De ettől függetlenül még azok is babusgatják.Igyekszem elfogadni és tolerálni a dolgokat de sajnos a folyamatos megjegyzések mellett nem tudok már szemet hunyni ezek a dolgok felett és így folyamatos vita alakul ki a párom és köztem.Mi tévő legyek ? Hogyan próbáljam a párom és köztem levő feszültséget kezelni? Hogy reagáljak ? Próbáltam vele többször is beszélni erről és felnyitni a szemét hogy ne legyen elfogult , de sajnos még nagyobb vitába torkollott a dolog .Én pedig már nem tudom elviselni azt hogy mindig én vagyok az akibe folyamatosan “belerúgnak’’ és megalázzanak.Eddig hallgattam , de sajnos fél év folyamatos hallgatás és tűrés túl sok feszültséget szült a párom és köztem. Már a válás is megfordult a fejemben,mert nem tudom tovább lelkileg elviselni ezt a helyzetet.
Köszönöm válaszát
Kedves Kérdező!
Érdemes lenne megérteni, hogy a férje miért védelmezi a sógort, mi ennek a háttere. Párterapeuta is segíthet Önöknek megérteni egymás érzéseit, szándékait. Érdemes egy ilyen szakembert felkeresni.
üdvözlettel:
Üdv.
Abból kifolyólag írok önöknek hogy nem tudom mi van velem.. Férjemmel és 2 gyermekemmel élünk egy családi házban.
Sokat veszekedünk/utólag azon h pornón kaptam a férjemet/állandóan feszültnek fáradtnak érzem magam, és ami a legfontosabb h rájöttem a veszekedéseket én generálom. Szégyenlem magam ezért és nem szeretném ha a gyerekeim ilyen mintát látnának de egyszerűen nem tudom mi váltja ezt ki belőlem, utólag rájövök h nincs rá okom és azon gondolkozom h az én életem és a hibákért csak is én lehetek a felelős de mintha a férjem re vetiteném ezt ki.. Ő nyugodtabb fajta ezért irigylem is őt néha.. Hogyan tudnék megbocsájtani magamnak a múlt béli hibáimért? /olyan családban nevelkedtem ahol a veszekedések állandok voltak és általában az anyám generálta/nem szeretnék olyan lenni mint ő mégis úgy érzem hogy azon az úton vagyok :((((
Kedves Kérdező!
Pszichoterápia tud segíteni a problémáján, klinikai szakpszichológus vagy pszichoterapeuta felkeresését javaslom.
üdvözlettel:
Jó napot kívánok!
Igazából azért keresem fel Önt mert nagy gondban vagyok. A párom sajnos marihuána függő…megismerkedésünk előtt is már alkalmanként élt a szerrel,kapcsolatunk során nem egyszer lebukott a szülei előtt volt már hogy én is beszéltem a szüleivel…az utóbbi lebukása egy hónapja volt mikor közös döntés alapján abban maradtak hogy pszichológust kell látogatnia….ezután rosszabb napjai voltak elvonási tünetei jelentkeztek úgy érezte nincs értelm az életének én adtam neki lelki támaszt hogy igenis jó -ember rengeteg lehetőséggel…teltek a napok ugyanúgy használta a szert mintha le sem bukott volna,volt hogy teljesen elvoltunk egész nap mikor ketten maradtunk már jött azzal hogy szerezni akar magának szert mikor mondtam hogy nem kéne én voltam a rossz de utána az alkoholt preferálta….pár napja eléggé össze vesztünk azt vágta a fejemhez hogy én vagyok az okozója amiért ezzel a szerrel él…Én nem kerestem őt egész hétvégén majd estefelé felhívott és megmondta nekem h neki az altalonasnal más problémája nincs nekem vannak problémáim amiket ő már nem fog megoldani….Egyébként a párom családi élete sem fényes az anyja nemigazán törődött vele már fiatalom oda ment ahova akart azt csinált amit akart….a nevelőapja jó hatással van rá csak ritkán találkoznák…Én nem hibáztatom őt csak magamat hogy elrontottam…mit tegyek? Nem tudom mennyi értelme lenne ha esedékeznék a bocsánatáért és újra együtt lennénk én -szeretem őt de nem tudom mit tegyek….
Kedves Kérdező!
A párja problémáit csak ő tudja megoldani szaksegítséggel, azaz addiktológus orvost és addiktológiai konzultáns munkatársakat lenne érdemes felkeresnie. Feltéve, ha le akar szokni. Ha nem akar, akkor nem tud szakember segíteni. Ez esetben az ön kezében van a döntés, hogy mellette akar-e maradni. Nem értem miért szeretne tőle bocsánatot kérni. Érdemes átgondolnia, mennyire reális az, hogy önt hibáztatja a barátja bizonyos helyzetekben. Sajnos ön sem tud neki segíteni, ha ő nem akar változni. Önmagában a szeretet, gondoskodás az ő problémáján nem tud segíteni.
üdvözlettel:
(:
Először is szeretném megkérni ÖntÖnöket, hogy ne azzal kezdjék, hogy próbáljam meg megbeszélni a párommal vagy egy pszichologussal. Van 70 fölött az IQ szintem, magamtól is rájövök az ilyen lehetőségekre. És ezeket végbe is viszem. Köszönöm. 🙂
Szép jó napotestétreggelt!
Köszönöm, hogy időt szakítottak Rám. ^^
Azzal szeretném kezdeni, hogy a párommal van egy kis korkülönbség köztünk. Pontosabban 9 év. Nem, nem vagyok apakomplexusos, egyszerűen csak így hozta a sors.
Nos… Természetes, hogy egy ilyen… FiúnakFérfinak vannak igényei… Viszont engem nem igazán vonz a dolog, ami a koromhoz kötve teljesen normális. Nem mondanám magam aszexuàlisnak, mert velem is előfordul, hogy lesznek igényeim. Viszont sosem nyúltam még magamhoz, sosem néztem szexuális tartalmú filmet, sosem gondolkoztam még ezeken… A legelső ilyen élményem az volt, hogy a párom megérintett. Nem mondom, hogy nem volt rossz, de nem dicsérném annyira a dolgot, mint az exe.
Az exe… Az exe meghalt ~3-4 éve. Mikor először beszéltünk Róla nagyon zárkózott volt és bizalmatlan… Sirt is miatta. Mára már azt mondja, hogy nem érdekli éshogy nem is akar Rá emlékezni. Viszont amikor szóba hozza a +18-as témát, akkor ált. elkezd beszélni az exéről és akár többször is leirja ugyanazt. Néha hasonlit is hozzá…
Tudniillik, kiskorom óta vannak… Problémáim. Szorongok, pánikolok, stb. Mellette antiszociàlis is vagyok. Szóval… Mikor mesélt az exéről, akkor… Hozzáhasonlitottam magam. És rájöttem… Hogy igazából sokkal jobb nálam még azok után is, amiket tett vele. Mikor szóba hoztam, akkor persze tagadta és nyugtatott, hogy csak velem boldog igazán éshogy csodállja, mennyire szeretem.
De… Mindig hasonlítom magam az exéhez. És tudom, hogy nem kellene… De egyszerűen nem tudok másra gondolni. Undoritónak tartom a bizalmatlan gondolatokat, tehát próbáltam ezeket elfolytani. Nem szeretnék emiatt veszekedést. Eddig se tudtuk megbeszélni, most se fog sikerülni. Igazából mivel kellene nyugtatnom magam?
Köszönöm a választ. 🙂
További szép napotestét!
Kedves Kérdező!
Levele alapján azt emelném ki, hogy az érzéseket elnyomni, vagy akarattal megpróbálni megváltoztatni nem szerencsés, mert ezeknek mindig van valamiféle funkciója, ami önismereti munkával megérthető. Ha ezt betölti az adott emóció, spontán megszűnik. A szorongások sem múlnak el maguktól, de ha Ön jár pszichológushoz, akkor ezt valószínűleg már tudja. Amennyiben ez így van és aktívan dolgozik önmagán, érdemes elmondania a levelében megfogalmazott problémát is a szakembernek.
Szép napot kívánok!
Üdvözlettel:
Habis Melinda2 évvel küzdök a problémával. Rettegek a hányástól. Voltam már pszichológusnál olvastam erről szóló könyveket de nem segített. Hogyan tudnék visszatalálni önmagamhoz mert ez nem én vagyok?!
Kedves Kérdező!
Nehéz a kérdése. Sem életkorát nem írja, sem önmagáról nem ír. Maga a probléma pszichoterápiával kezelhető, de ehhez az egyéb körülményeket is ismerni kellene. Nem biztos, hogy a megfelelő pszichológusnál járt. Pszichoterapeutát vagy klinikai szakpszichológust érdemes felkeresni, aki megítéli, hogy önnek milyen terápiás módszer passzol a személyiségéhez, és az adott problémához. Könyvek olvasása ilyen jellegű problémán nem tud segíteni, hisz az olvasással intellektuális érdeklődése kielégíthető, de abban nem ad útmutatást, hogy mi okozza a problémáját és az hogyan kezelhető.
üdvözlettel:
Egy kedves barátomat ( 50) 14 után elhagyta a felesége, azzal, hogy szabad akar lenni. A hölgy 45 éves, házasságuk csodálatos, igazi szerelem. tavaly decemberben elhagyta az országot, most külföldön él. közös gyermekük nincs, csak a kedves barátom gyerekét nevelték közösen, aki már egyetemista. sem anyagi sem alkohol sem drogproblémák nem voltak. Milyen pszichés ok van mögötte? Idönként telefonon beszélnek, de a hölgy nem akarja kiadni a kinti elérhetőségét.
Köszönöm válaszukat
Németh Erika
Kedves Erika!
A pszichológia ily módon nem tud a kérdésekre választ adni. Millió oka lehet valaminek. Ha pl. valaki pszichoterápiában vesz részt, hogy jobban megismerje problémái hátterét, sok-sok párbeszéd szükséges ahhoz, hogy “okokat” találjunk, megértésre jussunk a velük történtekkel kapcsolatban.
üdvözlettel:
Jó napot dr.nő! Nekem az èdesapámmal van gondom, már nem mosr kezdődött, de mostanra már annyira előre haladt, hogy nem lehet nem csinálni valamit.kezdem ott, hogy èdesanyám a 4. Èletèvemben ,hugom akkor volt fèl eves, felakasztotta magát, ès mivel mi kicsik voltunk apámnak nem volt ideje fyászolni!7 èves koromban összejött nevelő anyámmal akivel a mai napig együtt vannak,imádjuk!apunál eleinte apró hazugságok jöttek elő de egy pár ève nagyon elfajult, ami abban nyílvánul meg ,hogy szinte mindenben hazudik(ugy csinál mint aki telefonál,nevelő anyám kijár nèmetbe annak pl. Azt mondja h itt meg itt ebèdelt mikor otthon ül, a faluban ,hogy kijár nèmetbe mikor minden nap felmegy bolt{sajnos ebből kifolyolólag jót gondolnak róla}meg a mindennapos dolgokban is hiába apróság).Eljutottunk arra a pontra ,hogy n birjuk tovább!elfelejtettem mondani, hogy a fizetèsèt is eldugdossa!amikor megpróbálunk vele beszèlni,tagad, taszít, bármit csak ne legyen igazunk!tud nekem tanácsolni, hogy mit csináljunk, hogy felismerje, hogy beteg?nevelőanyám is kezd belefáradni ès már fèlek, hogy mi lesz ha nem lèp valamit!3 gyerekes anya vagyok nem tudok sajnos egyfolytában mellette lenni
Kedves Kérdező!
Háziorvos segítségét lenne érdemes kérni. Mindig egy nehéz helyzet, ha valaki nem ismeri fel a betegségét (ha betegségről van szó, mert leveléből nehéz, illetve nem is lehet megállapítani, ugyanis így diagnosztizálni nem lehet senkit), és sok betegség jár azzal, hogy a betegnek nincs rálátása a saját állapotára. Ilyenkor talán a beteg által átélt szenvedésre hivatkozva lehet rávenni a szakorvosi vizsgálatra, ha átél valamilyen szenvedést.
üdvözlettel:
Tisztelt Pszichológus,
Életkorom ellenére merevedési zavarom van. Szabadkézi izgatás során nehezen kerülök merev állapotba, míg néhány ruhaneműmön keresztül könnyebben, e miatt kerültem már kínos szituációba. Úgy gondolom a libidómmal is baj lehet, ugyanis nagyon sokszor előfordul hogy csak megszokásból önkielégítek.
Tudnék valamit saját magamtól tenni?
Köszönettel,
B
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
A levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne gyermekekkel/kamaszokkal is foglalkozó andrológus (férfigyógyász) szakorvost felkeresnie, hogy vajon van-e valamilyen testi oka a tüneteinek (merevedési zavar). Ha a szakember nem talál semmiféle rendellenességet, akkor érdemes a továbbiakban serdülőkkel foglalkozó pszichológust felkeresnie, s egyéb panaszait is elmondania.
Üdvözlettel:
Szabó LiliJo napot!Veleményét szeretnem kérni nem tudom hogy jol cselekedtem-e?Most egy hete folyaman kezdtem érezni mintha hülne ki a kapcsolatom…elmentem bulizni s megismerkedtem egy sráccal akivel megtörtént egy csók.Azota nem vagyok a régi csak rá tudok gondolni meg hogy mennyire szeretnek vele lenni.Elmondtam a baratomnak akivel szinte szetvaltunk,vissza sirtam magam,viszont nem vagyok vele boldog.Nem tudom sajnalatbol valasztottam e őt vagy nem.De azt tudom hogy a masik fiura gondolok minden aldott nap s percbe.Nem tudom jol tettem e hogy kibekultem.Valaszat elore is koszonom!
Kedves Kérdező!
Egy döntési folyamatban, hogy jól döntünk-e sokszor sohasem derül ki. Hogy miért úgy döntöttünk, ahogy, annak megértésében több alkalmas pszichológussal való konzultációban juthatunk megértésre.
üdvözlettel:
Férfiként szeretek női ruhákat felvenni, gyakran használom a feleségem fehérneműit,ruháit az ő tudtával! Eddig nem is volt baj,de tegnap kiderült, hogy a kamasz lányunk a saját neméhez vonzódik!A feleségem szerint én vagyok a baj forrása ezzel a ruhamizériámmal! Lehet összefüggés a két dolog között?
Kedves Kérdező! Nem tudom, van e összefüggés. Szerintem az fontosabb kérdés, hogy felesége miért tekinti bajnak, ha jól értem ezt írja, lányuk homoszexualitását, ugyanakkor az ön érdeklődése a női ruhák iránt nem zavarja. Érdekes ez a gondolatmenet. Üdvözlettel
Tisztelt Címzett!
Az én problémám nem egészen fedi le az itt megválaszolásra kerülő problémákat.
Az utóbbi időben egyre jobban foglalkoztat maga a pszichológia, mint tudomány. Azon belül is a személyiség, személyiség kialakulása, agyi kémiai folyamatok, tevékenységek (meg sok más, de leginkább ezek).
Gazdász egyetemistaként nem tudom felvenni a tantárgyat, de sikeresen megtudtam, hogy másoknak mikor oktatják. Az óráim ütközése miatt viszont csak a negyed évfolyamosok duplaórájának csak a második felére sikerül bejárnom.
Aziránt érdeklődnék, hogy magamtól, otthoni tanulás révén merre irányítsam magam. Merre, milyen témában érdemes elkezdenem a tanulást.
Egy másik kérdésem lenne még, hogy (körülbelül ebben a témakörben) a típuselméletek mennyire helytállóak. Gondolok itt az mbtire vagy az enneagramra
Kedves Kérdező!
Sokféle irodalmat fel lehetne javasolni ajánlottként, de azt javaslom, hogy a tanáránál, vagy könyvtárban érdeklődjön, mert így személyre szabottabb segítséget kaphat.
Üdvözlettel:
Habis MelindaJó napot!
Ismerkedem egy fiúval akivel egészen jól elvoltunk, találkozhatunk aztán lefekedutunk
Továbbra is beszélünk de az eset óta nem kérdezi meg hogy találkozunk-e.
Lesz ebből még valami? Vagy hanyagolhato?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Úgy gondolom a levele alapján, hogy mivel még beszélnek, van egyfajta igény egymás társaságára. A kérdés az, hogy Önnek és a másik félnek milyen igényei lennének, ezt tisztázni kellene a beszélgetések alkalmával (pl. Ön még szeretne vele szexuális kapcsolatot folytatni vagy ő csak beszélgetni szeretne a továbbiakban).
Üdvözlettel:
Szabó LiliLőrinc László vagyok. Nem szeretném az idejét rabolni de egyszerűen nem találok sehol választ a kérdéseimre ezért gondoltam, hogy magához fordulok, hátha tud benne segíteni.
Az egyik lábam bizonyos szituácíókban elgyengül és olyan mintha sánta lennék. Ezt mi okozhatja?
Lenne még egy kérdésem ami egy kicsit eltérőbb az előzőtől. Ha egy felnőtt ember élete mögött pszichológusok tevékenykednek (pl.: megfigyelik, manipuláják, körülötte az eseményeket stb.) az ő tudta nélkül de bizinyos okok miatt tudomást szerez róla van lehetősége informálódni a pontos okokról? Esetleg ha ezen tevékenységek miatt már nem képes fenntartani önmagát megszakíthatja a háttérben dolgozó emberek munkáját?
Szíves válaszát előre köszönöm!
Kedves Kérdező!
Az időről időre jelentkező bénulásoknak neurológiai és pszichológiai oka is lehet, szakvizsgálat tudná megválaszolni a kérdését. Nem teljesen értem, hogy kiről szól és milyen körülmények között történik a megfigyeléses történet, ezért nem tudok válaszolni a kérdésére. Egy pszichológiai kutatáshoz/megfigyeléshez feltétlenül szükség van az alanyok értő beleegyezésére.
Üdvözlettel:
Habis MelindaNem érzem magam a testemben szédülök
Remegek félelem az àjulàtól a szédülés egész napos az hogy nem érzem magam a testemben ez is mindennapos.Gyógyszereim:olwexya fronton.Kérem segîtsen mik ezek a tünetek?
Kedves Kérdező!
Kezelőorvosa ismeri az ön betegségét, aki a gyógyszereket is felírta, fontos, hogy neki számoljon be a tüneteiről.
üdvözlettel:
Az agresszió, bullying meddig normális?
Amíg arról fantáziálok hogy bántok másokat, leginkább férfiakat én is az vagyok, vagy nálam kisebb embereket. De kötöttem már bele másokba. Valahogy jó érzéssel tölt el a gondolat hogy lenyomok másokat. máskor meg az interneten.
De igazából csak magamban dühöngök. ilyenek hogy dögölj meg és hasonlók. Hatalmat gyakorolok felette stb.
Ugye az állatvilágban normális a férfiak közötti harc, főleg a nőstényekért.
Úgy szokott lenni, hogy én ilyen vagyok hogy próbálom magam feltölteni pozitív gondolatokkal,néha meditálok is, de utána jön ami alatta van.
Az iskolában régen ott voltak az agresszorok akik mindenkibe bele kötöttek a kisebbekbe és nem érdekelte őket ha megbántanak valakit
Küzdősport jó ötlet az agresszió kiélésére?
De nem tudom, mert vannak valóban agresszív emberek, akik ütnek, ordítanak és ők nem gondolkoznak ezen hogy ez rossz én meg igen. Lehet hogy a gondolataim kontroll alatt tartása a baj? hiszek a karmában, a gondolatok teremtő erejében stb.
de családtagokkal szemben is, amikor azt érzem hogy bele szólnak a dolgaimba,kérdőre vonnak, amikor anyámnak még mindig a pici fia vagyok 23 évesen.
Meddig normális az agresszió és kimutatása?
Például egy vita, amikor az akarat érvényesítése a cél.
Engem egy kedves, csendesebb embernek ismernek, de valamikor elegem van belőle, akkor meg jön a kérdés hogy mi történt veled? “Teljesen kifordultál magadból” Például amikor otthon erősen becsaptam az ajtót. Vagy ordítottam egyet.
De ha ahhoz viszonyítjuk hogy mennyi gátlástalan, agresszív ember létezik, aki az orvosi rendelőben vitatkozik kiabál, akkor ez semmi.
gyerekkoromban például rátapostam egy darázsra, mert megszúrt és a barátaim rögtön azzal jöttek hogy “ez nem te vagy” “ez durva volt, nem ilyen vagy”.
Kedves Kérdező!
Az düh, agresszió kérdése az egyének határairól is szól. A haragos érzések normálisak, fontos azonban hogy ezek ne károsítsák az emberi kapcsolatainkat, vagy mások jogait. Minden érzésnek van funkciója, ami önismereti munka segítségével megérthető. A fantáziában kiélt düh tehát nem káros, hiszen senkinek sem árt, ahogy a küzdősport sem. A bullying azonban sosem elfogadható!
Üdvözlettel:
Habis Melinda
