Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Olyan problémám lenne,hogy a párom megcsaltam többször is,és eltávolodtunk egymástól ,viszont együtt szeretnénk maradni de nagyon nehéz megoldanom hogy újra bízzon bennem mert eddig akármi probléma volt a párom oldotta meg mindig a problémákat.Szeretnék vele továbbra is együtt lenni de úgy érzem egyedül kevés vagyok ehhez ,úgy érzem képtelen vagyok helyrehozni.Tanácsokat szeretnék kérni.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy a bizalmat kiépíteni újra nem lehet könnyű a párjának. Ezen az tudna segíteni, ha párterápiás foglalkozásokra elmennének. A párterápia szükségességéről és jótékony hatásairól az alábbi blogbejegyzéseinkben írunk:
Üdvözlettel:
Szabó LiliTizenéve,nem találom a herlyem. Van, hogy minden jó, de tudom, hogy csak átverem magam. Nem hinném, de lehet, hogy tud valaki segíteni. Nem vagyok egyedül, de mégis. Sokszor szeretnék eltünni, de…Van miért itt lenni?
Kedves Attila!
Köszönjük a levelét!
Írása alapján ez már egy régóta húzódó probléma, melyet egyedül nem sikerült ezidáig megoldani. Talán egy külső segítő, egy szakember adhatnak Önnek más nézőpontokat is az élet értelmére vonatkozóan, hiszen olyan nincs, hogy nincs célunk, küldetésünk az életben vagy nincs értelme, sokszor inkább ezt rossz irányból közelítjük meg. Emiatt ajánlanám Önnek minél hamarabb szakember felkeresését!
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Üdvözlöm 17 éves koromban volt egy rossz álmom ami eléggé rátette a bélyegét a minden napjaimra időszakosan akkor még nem volt barátnőm de érdeklődtem a lányok iránt. Az álmom arról szólt hogy homoszexuális férfival álmodtam de nem történt köztűnk semmi hol ott nem érdekelnek a fiúk de ebből az álomból való rossz érzések azóta is feljönnek és szorongásom van tőle. Jelenleg 20 éves vagyok és van egy barátnőm akit imádok és a nemi identitásomban nem jelentkezik semmi féle erre utaló jel/probléma hogy én a férfiakat szeretném de a rossz érzés bennem van amikor egyedül vagyok és nem tudok ettől az érzéstől szabadulni pedig próbálom elterelni a gondolataimat. De amikor a barátnőmmel vagyok nem gondolok semmi ilyen dolgokra és nem is szorongok mit tudnék ellene tenni hogy a lelkem meg nyugodjon családommal beszélgettünk erről de nekem nagyon nehéz ezen túl lépni. Azt hozzá teszem hogy nem foglalkozok a homoszexuálisakkal. Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Norbert!
Köszönjük a levelét!
Heteroszexuálisként is megjelenhetnek gondolatainkban, álmainkban homoszexuális tartalmak. Az, viszont, hogy Önnek ez nagy mértékű szorongást okoz, mindenképp arra mutat, hogy ezzel a témával dolga van, mely feltárhatná a szorongásának okát és segíthetne enyhíteni is azt. Fontos dolog, hogy ezt szeretteivel meg tudja osztani, de a tünetek stagnálása miatt mindenképp ajánlanám Önnek pszichológus felkeresését.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Üdvözlöm!
Önismeret(hiány) témában szeretném a segítségét kérni.
Néhány héttel ezelőtt új orvoshoz kerültem, azonnal megtetszett a tekintete, kisugárzása, stílusa.
Tanár vagyok, így tudom, hogy a tanár-diák viszony, orvos-beteg viszony nem etikus, nem helyénvaló.
Ha reálisan gondolkodom, tudom, hogy ez egy egyoldalú érdeklődés, mégis…annyira szeretném megismerni ezt a személyt a munkáján kívül is, kíváncsi vagyok rá.
Tudna nekem iránymutatást adni, hogyan tudnék ezen túllendülni?
Válaszát nagyon köszönöm!
Kedves Kitti!
Megértem dilemmáját és együtt is érzek önnel, mert nem ritka jelenség, hogy a páciens “beleszeret” a segítő szakmában tevékenykedő személybe. Ha szimpatizál ilyen személlyel, teljesen természetes, ne érezze ettől magát rosszul, vagy kényelmetlenül. Mivel a helyzet alá-fölé rendelő viszonyt jelent (kiszolgáltatottság érzést is olykor), érdemes erre koncentrálni, illetve arra, hogy más felületen (nem csak orvos-páciens viszonyhálóban) is tud/tudna ismerkedni. Az önismeret fejlesztés pedig, nagyon-nagyon jó munka, gratulálok ha fontolgatja ezt. …Bármilyen elakadása esetén, – én vagy bármelyik kolleganőm- szívesen áll rendelkezésére.
üdvözlettel. Lengyel Kata
Móra KatalinTisztelt Orsolya,
Miskolci 16 éves fiú vagyok és azért írok, mert szeretnék érdeklődni és segítséget kérni a kényszeres gondolataimmal kapcsolatban. Nem vagyok benne biztos, de szerintem HOCD-ben szenvedek.
Önnek vagy a kollégáinak van-e tapasztalata ezen betegség gyógyításával kapcsolatban és ha igen tudnának-e online terápiákat vállalni?
Ha igen akkor a részletekről is beszélünk majd.
Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelettel,
Varga Balázs
Kedves Balázs!
Serdülőkkel foglalkozó klinikai szakpszichológus-jelölt kollégáim bizalommal állnak rendelkezésére.
Keresse bátran Őket a szabad időpontokon, annak hiányában érdeklődjön az info@onlinepszichologus.net email címen.
Segítségképpen belinkelem az elérhetőségüket:
– Móra Katalin: https://onlinepszichologus.net/szakembereink/katalin-mora/
– Antali Zita: https://onlinepszichologus.net/szakembereink/zita-antali/
Üdvözlettel,
Tisztelt x!
Egy ismerősöm nevében tájékozódnék pár fontos dologról. Gimnáziumi diák, egy év kihagyással folytatja idén tanulmányait, ami nehézséget okoz neki. Emellett klinikai depressziós eset, és vannak öngyilkos hajlamai, illetve az ezekből kialakult függőségi problémái. Kérdésem az lenne, hogy ha egy pszichológus tudomást szerez az öngyilkos hajlamokról, de a páciens az iskola beleegyezésével illetve anélkül tovább folytatná tanulmányait, a szükséges kezelés mellett megoldható egy ilyen szituáció? Tehát ilyen esetben kötelező a páciensnek pszichiátriai osztályra mennie, vagy lebonyolítható a kellő kezelés pszichiáterrel rendszeres találkozások/megbeszélések formájában?
Előre is hálásan köszönöm az Ön segítségét!
Üdvözlettel, B. Adél
Kedves Adél!
Amennyiben egy pszichológus tudomást szerez a diák öngyilkossági hajlamáról, vagy szándékáról, jelzési kötelezettsége van, tehát jeleznie kell ezt a gondviselőnek, az iskolának, fel kell velük vennie a kapcsolatot és javasolnia a pszichiátriai kivizsgálását. Ezen a vizsgálaton állapíthatja meg a pszichiáter hogy ön- és közveszélyes-e a páciens, ennek fényében mérlegeli a megfelelő kezelést, terápiát. Ha vállalja és elfogadja a diák a kezelést, az a jobbik eset, és ebben az esetben akár folytathatja is a tanulmányait, ha nem jelent veszélyt magára és másokra. Azt nem teljesen értem, hogyan érti az, hogy “megoldható-e egy ilyen szituáció”. Kötelezni nem lehet pszichiátriai kezelésre, kivéve ha olyan súlyos állapotban van, tehát ön- és közveszélyes állapotban van, hogy mentőt kell hozzá hívni, akik pszichiátriai osztályra szállítják a pácienst.
Döntési helyzetben tehát azok vannak, akiknek tudomásuk van arról, hogy a diák ön- és közveszélyes.
Remélem tudtam segíteni.
Üdvözlettel: Kovács Gábor
6 éve vagyok hazasságban. Az elején adottak kissebb, problémák a múltal de javítható volt. Azokban lassan egy hónapja intenzív a vita köztünk a párom nagyon rá akadt a múlt témára , hogy ki volt aki a multban kapcsolatba volt miért, meddig, hol , mikor… sok kérdés és még több ígéret hogy többé nem kérdez mivel ezek úgy történtek, hogymég nem is ismertük egymást. Azért fordultam ide , mert ő azt állitja, hogy nem akarja de valamiért mégis elö tör benne föként ha egyedül van ha dolgozik. Én is nagyon rosszul érzem magam, hogy miért velem történik mivel nem tettem akkora dolgot ami nem megbocsájtható, holott még nem is ismertük egymást. Problémája volt a nemi életünkel amiben igaza volt de most már javítottam rajta én is ugymond jo kedvel fordulok hozzá. De ezen nem tudom hogyan tudnák javítani. Azt érzem egyre jobban hogy távolodunk, mert magyon megbánt ezzel mintha azt éreztetné hogy az én hibám. De ezt ő cáfolja.
Kedves Iza!
Megértem, hogy szenved attól, hogy a párja múltbeli dolgokat “dörgöl az orra alá”. Viszont nem kell, hogy hibásnak érezze magát, és nem kell, hogy azt érezze, magyarázattal tartozik neki. A megismerkedésük előtt történt dolgok Önt bánthatják, vagy gondolhatja azt, hogy hibát követett el a múltban, de Ön nem a párja ellen tett rosszat, az akkori viselkedésével. Meg kell próbálnia nem magára venni ezt a terhet. Arra érdemes koncentrálniuk, hogy azokról a problémákról tudjanak beszélni egymással, ami a kapcsolatuk során éltek, vagy élnek meg. Azt írja, hogy Ön nehézségeket él meg a nemi élet terén. Beszéljenek részletesen arról, hogy mik ezek a nehézségek. Beszéljen a félelemeiről, próbálják együtt kitalálni, hogy hogyan lehetne leküzdeni a nehézségeket – melyikük mit tud tenni azért, hogy a helyzet változzon. Próbáljanak úgy beszélni erről a témáról, hogy közben nem hibáztatnak senkit, nem hibáztatják egymást, hanem inkább a megoldásra koncentráljanak. A nemi élet akkor jó egy párkapcsolatban, ha mindkét fél számára örömet okoz és ha mindketten vágynak rá. Ám ez sokszor nem jön természetesen – szükséges hozzá az is, hogy bizalomteli legyen a kapcsolat a pár tagjai közt. Ezt a bizalmat lenne fontos építeniük, erősíteniük.
Üdvözlettel;
Tisztelt Doktornő!
Oktató vagyok, van egy 15 éves tanítványom aki alapból is egy magába forduló lány. Ennek a fiatal lánynak 10 hónappal ezelőtt elhunyt az édesanyja, így egyedül maradt a nagymamával, apuka börtönben ül, a nővér lett a hivatalos gyám. A veszteség utáni első fél évben nem látszódott különösebb változás a lányban, de az elmúlt pár hónapban nagyon rosszul lett, most már eljutott az önbántalmazásig. A nővére unszolja hogy menjen pszichológushoz, de a lány nem hajlandó, és minél jobban erőltetik, annál jobban bezárkózik. Én vagyok az egyetlen ember akivel hajlandó beszélni erről az egészről, próbálok neki segíteni, először úgy tűnt segít neki amit mondok de most már egyre rosszabb a helyzet. Segítségre van szüksége, de ha én is a pszichológust javasolnám neki, csak bennem is elveszítené a bizalmát. Nem igazán tudom már, mit tehetnék érte.
Kedves Tímea!
Mivel kikorú személyről van szó és felmerülhet az önveszélyeztetés, így oktatóként az Ön szempontjából jelentési kötelezettség áll fenn az illetékes hatóságok felé (Családsegítő, Gyámügy, Pedagógiai Szakszolgálat). Azért is mert ő mind korából, mind aktuális pszichés állapotából adódóan nem bír megfelelő belátással. Önveszélyeztetés esetén kiskorú esetén azonnal jelentési kötelezettség áll fenn.
Üdvözlettel,
Jonapot! Tanacsot szeretnenk kerni!
Noverem kisfia (9Fiu) nem hajlando anya nelkul aludni. Mindig is nagyon anyas volt, de noverem heti 7 napbol 5ot legalabb melette alszik el. Probal ott lenni amig Dani elalszik, utana sajat agyba menni, de korabban kel mint Dani, es kesobb fekszik, mellette dolgozik, es a haztartast vezeti igy nincs ra mindig ereje. Apuka inkabb raeroszakolna a gyerekre hogy egyedul legyen – had sirjon majd el nyukszik, noverem pedig pont az ellentetje, rettento nyugodtan es gyengeden probalja elmagyarazni a daninak miert nem ugyan az anya alvohelye mint az ove. Egyke gyerek. Mindig rettegett tole hogy ‘hol van anya?’, mostmar errol le szokott, de nem tudja elviselni ha az anyja a masik szobaba alszik. Ajtok nyitva vannak, nincs ‘bezarva’; film mehet nala nem a ‘csendes sotetben’ van.
Hogy lenne a legjobb ranevelni hogy egyedul aludjon?
Akarhol nezzuk interneten, minden megoldas rossz valamiert. Mit javasolna?
Koszonjuk!
Kedves Ibolya!
Ha jól látom leveléből, a gyermek 9 éves (nem teljesen egyértelműen van leírva). Ha ez így van, akkor itt az ideje, hogy valóban megtanuljon egyedül elaludni.
Nagyon sok esetben azért nehéz a különalvásra szoktatás, mert a szülő “elgyengül” és végül ottmarad a gyermekkel vagy belefárad abba, hogy estéken át hosszan elhúzódik az altatás, és végül minden marad a régiben. Ezt az anyának kell mérlegelnie magában; valóban akarja, hogy a gyerek egyedül aludjon el, vagy esetleg számára egyszerűbb, kényelmesebb az altatás, mint hogy konforntálódjon a gyermekkl.
Ha az anya eldönti, hogy szeretné, ha a gyerek egyedül aludna el, akkor nagyon következetesen és nagyon higgadtan kell ehhez a folyamathoz hozzákezdeni. Türelemmel, kedvesen el kell magyarázni, hogy anyának is pihenésre van szüksége és vannak még feladatok is, amiket este kell megcsinálni. Azt is érdemes elmondani a gyermeknek, hogy amíg ő elalszik, fel lesz kapcsolva a lámpa, el lehet neki mondani, hogy anya közben hol lesz, és mit fog csinálni. A fekvést és a búcsúzkodást pedig nagyon türelmesen, szeretettel, de határozottan meg kell tenni. Ha a gyermek a lefekvés, búcsú után kijön a szobából, vagy hívja anyát, érdemes odamenni hozzá, visszakísérni az ágyba, megsimogatni, megnyugtatni, majd kijönni. Elképzelhető, hogy ezt sokszor kell megismételni ez első napokban és a gyermek nagyon sok idő alatt és nagyon nehezen alszik el. Sajnos nem igazán lehet lerövidíteni, vagy megkönnyíteni ezt a folyamatot. A gyermek azt kell hogy érezze az anyán, hogy anya határozott, de közben kedves és türelmes.
Ez egy nehéz folyamat, amihez sok erő és kitartás kell, de a gyereknek is nagy segítség ha végül megtanul egyedül elaludni.
Üdvözlettel;
Üdvözlöm!
A következő dologban szeretném a segítségét kérni:
25 éves nő vagyok, 5 éve egyedülálló (1-1 sikertelen próbálkozás közben).
Ez sokáig nem zavart, hiszen a tanulmányaim és a karrierválasztás sok időmbe és energiámba került, lefoglalt. Úgy gondolom, hogy a munka világában megtaláltam a helyem, hivatásom, s ez sokáig kielégített.
Egy ideje viszont úgy érzem, hogy újra hiányzik egy párkapcsolat (vágyom egy társra, bár el sem tudom képzelni, hogyan kezdhetném újra).
Lemaradva érzem magam a generációmhoz képest, ami elszomorít. Nem tudom, hogyan tudnék ezen az érzésen túllépni, és görcsmentesen nekivágni a következő időszaknak.
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne pszichológussal átbeszélnie, hogy milyen gondolatok, érzések miatt jelentkezik a görcs Önben a társkeresést illetően. Az alábbi blogbejegyzésben kitérünk a társkeresési/ismerkedési lehetőségekről is:
Üdvözlettel:
Szabó LiliNem szeretném ha párom másokkal is beszélne
Féltékenység jele, önbizalom hiányom van?
Zavar ha másokkal beszél,legyen az barát vagy idegen.
Hogy tegyem ezen túl magam? Mit tegyek hogy ezt könnyebben tudjam kezelni és ne zavarjon? Tudom nem helyes de nem tudom kezelni a helyzetet.
Kedves Kérdező!
Bizonyára valamilyen nehéz, negatív érzés jelenik meg Önben, amikor párja valaki mással beszél. Ahhoz, hogy kezelni tudja a helyzetet, fontos megkeresnie az érzést ami megjelenik Önben. Ezután már könnyebb megtalálni azt is, hogy miből ered ez az érzés. Ha pedig megvan az ok, akkor már lehet azon gondolkozni, hogy hogyan lehetne ezt a problémát felgöngyölíteni. Érdemes megfigyelnie, hogy mi jelenik meg Önben, amikor párja mással beszél? Vajon miért olyan fontos Önnek, hogy párja figyelme, társasága kizárólagosan az Öné legyen? Milyen előnyei vannak az Ön számára, ha csak Önnel beszél a párja? Ha megtalálta ezekre a kérdésekre a választ, érdemes valamilyen alternatívát keresni: ha pl.: azért fontos ez Önnek, mert így érzi magát biztonságban a kapcsolatukban, akkor olyan egyéb dolgokat érdemes keresni, amelyektől szintén biztonságban érzi magát a kapcsolatban, mégsem korlátozza párját ilyen mértékben.
Amennyiben arra jut, hogy valóban a féltékenység áll a háttérben, javaslom, hogy olvassa el korábbi cikkünket:
https://www.facebook.com/photo/?fbid=768091581341331&set=a.381245203359306
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Jó napot kívánok
Sok éve már küzduk magam ellen
Hogy azt mondjam végre hogy akiket szeretek nem miattam halt meg
De még is úgy érzem
Nem tudom mi tévő legyek
Nagyapám neveloaoam kedvenc enekesem a nagymamám a nagybátyám
Kedves Renáta!
Köszönöm, hogy írt nekünk.
Nagyon nehéz lehet Önnek, hiszen ha jól értem, több fontos személyt veszített el. Sajnálom, hogy ilyen erős önhibáztatás alakult ki Önben. Talán a veszteségek hatására vagy korábban is hasonlóan érezte magát? Fontos lenne gyászterápián vagy egyéni pszichoterápián részt venni, de javaslom, hogy mindenképp keressen fel szakembert problémái megoldására.
Üdvözlettel,
Üdvözlöm!
Friss kapcsolatban élek, nagyon szeretjük egymást a párommal, minden- szinte- tökéletes. Megvan a vágy is, folyamatosan kívánjuk egymást, mégis amikor a szexre kerül sor, időközben párom merevedése alábbhagy…nem stresszes, nincs zavaró tényező, meg is beszéljük a dolgokat, de valami mégis van, ami miatt alábbhagy a lelkesedés.
Korban 40 előtti/utániak vagyunk, van 1-1 gyerek, egészségesek vagyunk…
Kedves Kérdező!
Nagyon köszönjük a bizalmát, hogy megkeresett minket és nyíltan leírta a problémáját, problémájukat!
Sajnos ennyi információ alapján nem lehet megmondani, hogy mi áll a párja merevedési zavara mögött. A stresszen kívül nagyon sok egyéb pszichés tényezők lehetnek, valamint a fizikai (szomatikus) lehetséges tényezőket, okokat is végig kéne venni, hogy akár általános és/vagy specifikus kivizsgálások felé el lehessen irányítani (például a koronavírus-fertőzés után is van, hogy időszakosan merevedési zavar alakul ki, vagy hypertonia, induló 2-es típusú diabetes, vesebetegség stb. esetén).
Terápiában elsősorban a pszichés háttértényezők feltárása, mint gátló háttérmechanizmus lehet jelen, valamint különböző technikák megbeszélése, amik a merevedési zavar kezelésére szolgál.
Amennyiben a párja erre nyitott, úgy egyéni terápiát párkonzultációs alkalmakkal kiegészítve, akár párterápiát ajánlanék. Onlinepszichologus.net honlapon ki tudják választani az Önök számára megfelelő szakembert és időpontot tudnak foglalni hozzá.
Még egyszer köszönjük levelét és bizalmát!
Jakabos HadassaÜdvözlöm!
3 hónapja vagyunk együtt a párommal, távkapcsolatban, de igyekszünk minél többször találkozni, telefonon beszélni. Viszont a barátnőm az utóbbi időszakban nagyon levert, sokszor fáradt, arra panszkodik, hogy egész nap képes lenne aludni. Sokszor emiatt a beszélgetések is elmaradnak. Aggódom érte/értünk. Azt érzem, hogy valamilyen mentális vagy érzelmi probléma áll a háttérben, de még nem beszélt konkrétan ilyesmiről. Viszont én is emberből vagyok így az aggódalom mellett hamar előjött bennem is a feszültség és tartok attól, hogy esetleg a kapcsolatunkkal nem elégedett. Ezt főként az utóbbi pár nap hozta elő bennem, mivel napi egy üzenetváltás volt minden kommunikáció köztünk. Szeretném vele megbeszélni a helyzetet, de félek, hogy most inkább hatnának a szavaim számonkérésnek, mintsem szeretetteljes aggódásnak.
Szeretném kérni a tanácsát abban, hogy tudnék neki a legjobban segíteni és magamat is megnyugtatni annyira, hogy ez tényleg segítség legyen.
Előre is köszönöm!
Kedves Lili!
Köszönöm az őszinte levelét, melyből azt hallom ki erősen, hogy nagyon fontos magának ez a barátság, mely iránt felelősséget vállal és szeretettel gondoskodik a barátnőjéről. Ebben a pillanatban talán akadályokat lát maga előtt, hiszen a beszélgetések elmaradnak és aggódik érte hogy mivel tenne a legjobbat neki. Ha a kapcsolatuk ennyire őszinte és ki lehet mondani ezeket az aggodalmakat, a vágyat a beszélgetésre vagy találkozásra, akkor azt talán meghallja a barátnője. Olyan egyszerű kérdéseket is feltehet neki, hogy “Mit tehetek érted? Mit tehetek a barátságunkért? Mire van szükséged tőlem? Ezek a kérdések ugyanis azt üzenik a másiknak, hogy fontos vagy nekem és a legjobbat akarom neked és szabadságot hagy a másiknak, hogy ő mondja meg, mi a legjobb neki. Ezt persze nem biztos hogy tudja, vagy ki tudja fejezni, de segíthet neki ezzel. A másik amit megtehet, hogy elmondja neki, mire vágyik a kapcsolatban. Meg tudja ezt fogalmazni magában? És el is tudná neki mondani? A barátságukban az őszinteség és a szükségletek kifejezése fontos érték? Mert ha igen, akkor ezt megteheti a szeretetteljes gondoskodás érdekében.
Remélem sikerül megbeszélniük a helyzetet és megtalálni azt, amivel segíteni tud a barátnőjének, vagy legalább együtt lenni vele a nehéz érzéseinek az útvesztőiben.
Üdvözlettel: Kovács Gábor
A párom nagyon nárcisztikus. Nem tudom hogyan hadjam el úgy hogy ne tudjon nekem semmiféle problémát okozni. Mivel már tett ilyet, munkahelyről kirugatott, rendőrségen feljelentett úgy hogy semmit sem ártottam neki. Mindezektől szeretném magam megóvni. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Kedves Attila!
Köszönöm, hogy megtisztelt levelével. Sajnálom, hogy ilyen nehéz élethelyzetbe került és ilyen szintű igazságtalanságokban volt része. Úgy gondolom, fontos lenne arra rálátni milyen módon állhat ki magáért, illetve, hogy ez korábban miért nem sikerült. Ha egyedül nem megy, kérhet segítséget pszichológustól négyszemközti beszélgetések formában.
Az alábbi blogcikk is segíthet:
Kívánom, hogy minél hamarabb megoldódjon a problémája, üdvözlettel,
