Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Jó napot kisfiam 5 éves és elkezdett felni a lepcsotol az oviban, sír és ordít ha le kell jönnie rajta. 4 napja áll fent az állapot. Hogyan tudok neki segíteni, hogy túl lépjen rajta? Köszönöm szép napot.
Kedves Anita, köszönöm megtisztelő levelét. Kisfia középsős vagy nagycsoportos lehet az életkora alapján.
Ebben a korban még nem annyira árnyalt a kifejezésmódja, mint egy felnőttnek, de azért már képes egy ötéves gyermek megfogalmazni, ha valami zavarja őt, vagy valamitől fél. Erre alapozva első lépésként azt tudom ajánlani, hogy beszélgessen vele, kérdezze meg tőle, hogy a lépcsőn, lépcső előtti térben esetleg történt e valami, ami nyomot hagyott benne. Történt e vele, avgy akár más gyermekkel valami rossz dolog, mire emlékszik?
Lehet, hogy így gyorsan ki fog derülni, mi lehet a gond.
Másik kérdés lehet a gyermek felé, hogy fáj e neki a lába, ülepe, csípője, dereka , háta, szóval érez e esstleg eddig nem tapasztalt , új testi fájdalmat esetleg , ha lépcsőzik.
Üdvözlöm!
Egy olyan problémával fordulok Önhöz, hogy egyszerűen nem tudok nemet mondani. Ez azért frusztrál, mert ha pl. tudom, hogy valakit vissza kéne utasítanom (itt nem párkapcsolatról van most szó, inkabb állás, vagy szolgáltatás), akkor inkább fel se veszem a telefont. Így viszont bűntudatom van, most is van egy személy, akit vissza szeretnék hívni, de azt sem tudom mivel magyarázzam, hogy többször nem voltam elérhető és nem is kerestem egy ideig.
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Móni!
Köszönjük a levelét!
A nemet mondás esetén fontos a saját határaink ismerete, azok és saját magunk tisztelete, szeretete és saját érdekeink és értékeink meghatározása. Érdemes ezekkel a kérdésekre foglalkoznia a probléma megoldása érdekében, s ha szükséges, akkor pszichológust felkeresni, aki segíthet Önnek az esetleges elakadások során.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Kedves Móra Katalin,
Olyan problémával fordulnék Önhöz, hogy mostanában szinte napi szinten fáj a fejem, esténként hasfájás miatt nehezen tudok aludni, gyakran felkelek. Fáradtnak és levertnek érzem magam, motiválatlan vagyok. Májusban lesz érettségim, de őszintén szólva amiatt még magamtól nem lennék stresszes. Csak sajnos szüleim napi szinten mondogatják, fenyegetnek, tiltani akarnak azoktól a dolgoktól amik feldobják a napjaim (edzés, párkapcsolat, barátok), hogy több időm legyen tanulni és ez az egész helyzet teljesen kikészít. Hiába van így több időm, de semmi erőm nincs tanulni, állandóan magam alatt vagyok.
Nem tudom mit tehetnék, próbáltam már velük beszélgetést családilag, illetve szakember társaságában is, de egyik sem hozott hosszútávon változást én pedig belefáradtam. Félek, hogy ha sokáig ez a helyzet marad fenn, akkor komolyabb egészség ügyi gondjaim lesznek, mind fizikailag és mentálisan is.
Köszönöm szépen, hogy elolvasta, remélem tud rá valami tanácsot mondani.
Kedves Lilla!
Megértem és nagyon sajnálom, hogy testi tünetei nehezítik a mindennapjait. Higgye el,- és nem magyarázatnak szánva- nagyon sok, önhöz hasonló pubertás korú fiatal küzd ezzel a problémával. Hangsúlyozom, hogy rendkívül fontos lenne a megfelelő mennyiségű és minőségi pihenés a szervezetének, főként érettségi előtt, hiszen a kialvatlanság jelentős teljesítményromlást okoz. Mindenképpen egyeztesse szüleivel, családjával azt, hogy a coping- mechanizmusa (megküzdési technikája) kiváló, hisz a sporttevékenysége kikapcsolódást jelent, illetve jótékony hormonokat szabadít fel, amely növeli a memória és kognitív teljesítményét a jövőben. Nagyon jól látja, ha szomatikus szinten- testileg is érez továbbim kezelhetetlen tüneteket önmagán (pl, erős gyomorfájdalom, légzési nehezítettség) érdemes szakember segítségét igénybe venni, akár oldalunkon is bármelyik kollégánkhoz bátran fordulhat. Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
Lengyel KatalinJó napot.
Szeretnék segítséget kérni abban,hogy a párom 3 év alatt olyan sokat és sokféleképpen hazudott nekem,hogy már semennyire nem bízok benne 🙁 mennyire megmenthető ez a kapcsolat? Esetleg megfogok tudni benne bízni még valaha is úgy, hogy nem fogok félelemben élni? Valahogy ez lehetséges, hogy újra tudjak bízni? Mit tehetnék,hogy jobb legyen?
Előre is köszönöm a segítséget
Kedves Alexandra!
Köszönjük a levelét!
Ha párja több alkalommal is eljátszotta az Ön bizalmát, akkor neki kell tenni ennek visszanyerése érdekében, nem pedig Önnek. Valójában a párkapcsolati bizalom kiépítése egy közös munka, melyben most a párjának kell bizonyítania, hogy ismét érdemes az Ön bizalmára. Érdemes erről kommunikálniuk, ahol Ön esetleg úgy segíthet neki, hogy kifejezi, mire lenne szüksége a bizalom újraépítése érdekében.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Kedves Doktor/Doktornő!
Nem esik jól,hogy a párom másokkal jobban érzi magát,mint velem. Szokott nálunk lenni családi összejövetel,ahol iszunk,táncolunk. Párszor már megkértem táncoljon velem, de csak ott ült az asztalnál és látszott rajta sőt már mondta is párszor, hogy ő nem szereti a házi bulikat és az alkoholt sem, ezáltal az én kedvem is elmegy mindentől. Viszont hétvégén volt céges vacsora és hajnal 2-re ért haza. Azt mondta ittak,táncoltak. Ez engem nagyon rosszul érintett, hogy a saját barátnőjével nem képes táncolni és jól érezni magát, de másokkal igen. Ezt meg is említettem neki. Azóta nem beszélünk,mert azt állítja, hogy én nem bírom elviselni, ha ő jól érzi magát,holott megmondtam neki többször is,hogy nem azzal van a baj, hogy ő jól érezte magát. Segítsenek én fújom fel a dolgokat vagy tényleg probléma és nem jó ez így?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Vivien
Kedves Vivien!
Az, hogy a párja jól érezte magát a céges összejövetelen, nem jelenti azt, hogy Önnel nem érzi jól magát, sok egyéb ok miatt is ott maradhatott tovább. Ha mindketten lehiggadnak, érdemes erről beszélgetniük. Illendőségből maradt-e vagy milyen dolgokban talált örömet, hogy jobban megértse/megismerje őt, s ha mindketten akarják, tudjanak majd akár együtt is bulizni.
Üdvözlettel:
Habis MelindaÜdv.Olyan problémám lenne,h az öcsém összejött a párom exével..A nö semmi mást nem akar csak engem idegesiteni.
6éve megkeseriti az életünket..most ezt a tervet eszelte ki.Kihasznalja az öcsemet.Aki termeszetesen ezt nem veszi észre.
Én mar sem aludni, sem enni nem tudok,olyan ideges vagyok.Nem járok a szüleimhez,nehogy véletlenül találkozzak velük.
Remélem gyorsan felnyílik az öcsém szeme,mert ez a helyzet engem teljesen felemészt.
Tanácsot szeretnék kérni,hogyan lehet az ilyen helyzetet kezelni.
Válaszát elöre köszönöm.
Kedves Judit!
Köszönjük a levelét!
Valóban dühítő lehet a helyzet, amiben Ön van, s rossz lehet végig nézni, ahogy a testvérét kihasználják, azokban ha a testvére ezt a kapcsolatot szeretné, akkor Önök ez ellen nem tudnak mit tenni. A hölgy is valószínűleg azért viselkedik Önökkel ilyen módon, mert látja, hogy ezzel elérni a célját, hogy felidegesítse Önöket, vagy a testvérét távol tartsa Öntől, de érdemes nem támogatni őt ebben a tervben. Ettől a helyzettől érdemes a családnak érzelmileg távol maradnia, hiszen csak önmagukat betegítik meg, ahogy Ön is írta a levelében a nagy fokú feszültséget, alvás- és étkezési zavart.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Üdvözlöm! Szeretnék tanácsot kérni hogy az alkoholt hogy tudnám megállni. A párom miatt szeretném abba hagyni az utalt. Nagyon szépen köszönöm ha válaszolnak. Minden jót kívánok önöknek. Köszönettel: Enikő
Kedves Enikő,
Köszönjük levelét!
Úgy gondolom, hogy érdemes lenne az anonim alkoholisták közösségével felvennie a kapcsolatot, akik csoportgyűléseket is szerveznek, ahol tudják egymást támogatni a leszokásban. A googlebe beírva kiadja az oldalukat.
Üdvözlettel:
Szabó LiliKedves doktornő!Lassan 1hónapja már,hogy elfenekeltem a 2ès fèl èves kisfiamat.Örjöngtem,ordítotoztam vele,teljesen kifordultam magamból.Egy rossz időszakunk volt,ennyi.Nem tett rosszat,egyszerűen csak nem akart aludni.Azóta nagyon megváltozott.Az apját nem bírja elviselni ès velem sem ugyanolyan,mint azelőtt.Mi össze voltunk nőve.Bizonyára hatalmasat csalódott bennem.Azóta türelmes vagyok vele ès megteszek mindent,h elfeledtessem vele,ami történt.Ő most nem önmaga,indulatos, mindenből problémát csinál.Hisztizik a semmièrt.Ami eddig mindennapos volt,most problémát csinál belőle.Ellent mond szinte mindenben.Ès ami igazán nagyon fáj az az,hogy a mamával viselkedik úgy,ahogy velem szokott.Látom,hogy benne bízik ès mintha vele a règi Ö lenne.Nagyon szeretnènk visszakapni a kisfiúnkat.Minden erőnkkel azon vagyunk,hogy a kedvèben járjunk ès èreztessük vele,hogy mennyire szeretjük.Mit tehetnènk mèg,hogy mihamarabb újra ugyanolyan legyen a kapcsolatunk vele? Előre is köszönöm a válaszát.
Kedves Andrea!
Érdemes egy ekkora gyermeknek is elmondani, hogy sajnálja, hogy csúnyán viselkedett. Lehet, hogy a pici már nem emlékszik teljesen a történtekre, de az érzés, hogy nem akarta bántani és az erről való kommunikáció fontosabb. Fontos, hogy azok a problémák, amik miatt idegesebb volt megoldódjanak, hogy ne forduljon elő többé verekedés.
Üdvözlettel:
Habis MelindaTisztelt pszichológus!
33 éves vagyok! Hosszú évek óta magányos vagyok! Nem találom a helyem a világba. Nagyon önbizalom hiányos vagyok. Szeretnék egy barátnőt de félek oda menni ismerkedni,gyakorlatilag nem nem is tudom hogy kell ismerkedni. Nagyon félek az ilyen helyzetektől. Úgy érzem senkinek se lennék jó. Ez ki készít teljesen! Kezdem azt hinni hogy nekem a boldogtalanság a sorsom. Minden nap rossz kedvem van. Egyedül nem tudok boldog lenni. Felesleges embernek érzem magam. Próbáltam pozítivan gondolkodni, de nem megy nekem. Munkatársaimon kívül nem nagyon beszélgetek senkivel. Nincsen senkim. Szüleim már nem élnek. Olyan mintha egyedül lennék a világba.Mit tudok tenni?Nagyon elvagyok keseredve.Egyre nehezebben bírok így élni. Nagyon szenvedek.
Kedves Zsolt!
Köszönjük levelét.
Megértem az elkeseredettségét és örülök, hogy foglalkoztatja hogyan működhetne másképp, ami már egy jó kezdet a változtatáshoz.
Fontos lenne arra rálátni, miért nem magabiztosabb, honnan ered a zárkózottsága, miért érzi magát feleslegesnek. Biztos vagyok benne, hogy megvannak az emberi értékei és találhatna olyan embereket akik által szerethetőnek, érdekesnek érezheti magát. Javaslom, hogy keressen fel pszichológust egyéni beszélgetésre. Segítségével megtalálhatja az említett elakadásokból a kiutat.
Minden jót kívánok, üdv,
Tisztelt Doktor nő!Szeretném ki kérni a tanácsát azzal kapcsolatban hogy a barátomnak el mondjam hogy, régóta nem élek szexuális életet kb(4 éve vesztetem el a szüzesegem és csak egyszeri alkalom volt tapasztalatlan vagyok nagyon szégyellem magam hogy mit szolna hozzá szerinte cél szerű lenne el mondani?
Kedves Kérdező!
Köszönjük, hogy megtisztelt kérdésével.
Úgy gondolom,hogy ha egy stabil, bizalmi kapcsolatban van, semmi akadálya nincsen az őszinteségének. 20 évesen sem szégyen ha nem élt rendszeres szexuális életet, merjen nyitott és magabiztos lenni.
Ajánlom az alábbi cikk elolvasását:
Üdvözlettel,
Jó napot.vam egy 5 éves kislányom aki sajnos mostanában nagyon hisztis, akaratos.
Született egy testvére januárban…
Nem akar felöltözni reggelente oviba menet, állandóan valogat, van 2 kedvenc ruháját és mindig abba menne…
Ha piszkos a ruha ki akarja venni a szennyesbol, persze én nem engedem neki. Akkor kitör a hiszti,sír őrjöng.
Kérem a segítséget, min kellene változtatni hogy minden a régi legyen?
Mostanában olyan unott, alig mosolyog, oviba is van hogy sir, hogy haza akar velem jönni….nagyon anyás.jelkulem nem akar sehova menni.
Kedves Netty!
Köszönjük levelét!
Megértem, hogy aggasztónak találja a kislánya viselkedését. A testvérféltékenység egy teljesen természetes reakció, talán segít az alábbi cikk elolvasása ennek megértésében.
Nyugodtan hagyhatja, hogy ugyanazokat a kedvenc ruhadarabokat hordja a kislánya, valószínűleg ez számára biztonságot és stabilitást biztosít. Próbáljon minél több időt vele tölteni, ha van lehetőség akkor akár csak kettesben is valamennyit.
Ha rövid időn belül nincs pozitív változás a viselkedésében akkor javaslom, hogy keressenek fel gyerekpszichológust, hogy feltárhassák az egyéb lehetséges, háttérben meghúzódó okokat.
Üdvözlettel,
Tisztelt Doktornő/Úr!
Két kislányom van, a nagyobbik 9,5 éves, a kicsi 5.
A nagyobbal nehézkes a kapcsolatom, úgy érzem, “elvesztettük egymást” az évek során, és nem találunk vissza egymáshoz.
Nagyon kicsi kora óta nem tud (nem szeret?) beszélgetni, elmesélni a napját stb. Mostanra már nayon keveset tudok róla: hogy hogyan telnek a mindennapjai, mi foglalkoztatja éppen stb.
Azt azonban tudom, hogy nagyon jó fantáziája van, a humán tantárgyakból kitűnő tanuló (emellett is jó eszű gyerek, mindenből ötösei vannak).
A minap véletlenül felfedeztem egy pársoros kis írását (szokott történeteket kitalálni), amit egyértelműen nem az én szemeimnek szánt. Ez egy horrortörténet volt, aminek a végén egy késsel megöl engem.
Nagyon megijedtem/elkeseredtem ezen. Kérem, írják meg, mennyire vegyem ezt komolyan, illetve ezek után hogyan viszonyuljak hozzá? Hogyan tudnánk rendezni a helyzetet és ami benne/bennem van.
Szíves válaszukat előre is nagyon köszönöm!
Kedves Judit!
Érthető, hogy aggódik, ami miatt úgy érzi, egyre kevesebb dolgot mesél el Önnek a gyermeke. A rajz miatt szükségtelen aggódnia, mert mindig jó hatású, ha egy gyermekművészi eszközök segítségével kiadja magából a feszültséget. Arra azonban én is szeretném biztatni, hogy próbálja meg felvenni vele újra a kapcsolatot, beszélgessenek érzésekről. Akár arról, haragszik-e Önre valami miatt. Sokszor segít, ha valamilyen közös programot csinálnak kettesben, esetleg valamilyen közösen végzett házimunka közben kezd el csevegni vele. Vannak olyan gyermekek, akik könnyebben megnyílnak, hogyha közben valamilyen tevékenységet végezhetnek, s nem “csak” beszélniük kell.
Üdvözlettel:
Habis MelindaNem ismerek magamra. Régen nagyon szótlan voltam,mostanában olyan dolgokat is kimondok,amiket régen nem mondtam volna. Zavaromban néha sokat beszélek, néha lefagyok és egy szó sem jön ki a torkomon. Gyakran vagyok nagyon fáradt, nehezen figyelek, sokat hibázom. Zavarnak ezek a dolgok,mert azt érzem, hogy megváltozik a személyiségem, félek, hogy nem vagyok így szerethető. Mostanában bátrabban beszélek és teszek dolgokat, mint régen. Rettegek a kudarctól,a kiközösítéstől. Azt érzem sokszor, mintha nem is én cselekednék. Mi lehet a bajom? Mit tehetnék, hogy jobban érezzem magam?
Kedves Zsófi!
Köszönjük a levelét!
Személyiségünk folyamatosan formálódhat, de a magja a tinédzser korral, az identitás szilárdulásával kialakul. Nagyobb változás érzékelése esetén érdemes az okokat feltárni, megérteni és azokkal dolgozni. Az Ön esetében is több ok is lehet a háttérben, melyek okozhatják az érzékelt változásokat, például szorongás, új személy az életében, vagy akár egy meghatározó kapcsolódás megszakadása, stb., s ezek feltárása érdekében mindenképp ajánlanám Önnek pszichológus felkeresését.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Kedves Eszter,
Annak kapcsán kérném segítségét, hogy mitől lehet az, hogy ami másnál akár szakításhoz vezetne egy kapcsolatban az engem nem visel meg mélyebben. Előfordul, hogy párom agresszív viselkedést tanúsít velem szemben, megtép, kezet emel rám vagy bármi egyéb. Úgy érzem ezeknek nem tulajdonítok akkora jelentőséget amekkorát kellene, amilyen súlya az ilyen dolgoknak valóban van. Volt, hogy ilyen helyzet után még szinte én könyörögtem vissza magam páromhoz, de ha nem így van még akkor sem érzem a súlyát, úgy tudok róla beszélni, mintha összeszólalkoztunk volna 1kg kenyéren. Mindemellett sokszor megfordul a fejemben, hogy mi lenne ha esetleg gyerekünk születne és vele viselkedne így vagy épp velem, az ő szeme láttára…
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Dorottya, köszönöm, hogy megtisztelt levelével.
Ahogyan írja, feltűnt Önnek, természetesen nekem is, hogy másként reagál a párja agresszív vielkedésére, mint ahogy azt várná saját magától, és mint ahogy azt látja a környezetében más emberek viselkedése megfigyelésekor.
Több dolgot is kellene/lehetne tenni, – ha lehet, minél előbb annál jobb -;
nem jó, hogy párja “megtépi, kezet emel” önre. Ezeknek nem szabadna megtörténnie egy párkapcsolatban, rendszeresen pedig ha megjelenik, akkor egy bántalmazó kapcsolatról lehet beszélni. Ez nagyon rossz hatással van a pár mindkét tagjára. Jobb ezt a negatív spirált minél előbb lezárni, abbahagyni. Ha csak úgy lehetséges, hogy a kapcsolatot (együttélést, találkozókat) megszakítják egymással, akkor azt kell választani.
Második lépésben szívesen ajánlom, hogy olvassa el néhány cikkünket itt a honlapon; pár-konzultációról, együttérzésről önmagunkkal, társfüggőségről szóló cikkeket.
Akár az egyéni, önismereti pszichológiai konzultációs lehetőség megfontolását is ajánlanám.
Üdvözlöm
Azt szeretném megtudni ,hogy a dührohamaimat lehetséges kezelni?Általában apróságokon akadok ki és ordítok, közben pedig érzem hogy ez nem helyes (mintha nem én lennék) aztán elkap a sírás ,hogy miért tettem ezt. Most még rosszabb,mivel van egy 1 éves kislányom és vele is néha ordítok.A nővérem hasonló karakter néha látom őt magamban.A férjem ismer mellettem áll,hogy keressek segítséget . Mi lehetne a megoldás ,hogyan tudnék változtatni? Nagyon jó lenne,ha nem idegeskednék ennyit,ha tudnék változtatni.. 🙏🏻
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Katalin!
Nagy valószínűséggel lehet kezelni/lehet változtatni a “dührohamokon”. Valószínűleg érdemes lenne valamilyen terápiás folyamatot elkezdeni, amiben részletesen tudnak beszélni ezekről a problémákról. Fontos átbeszélni, hogy mikor kezdődtek? Milyen helyzetekben jelentkeznek, mi váltja ki őket? Mitől tudnak csendesedni. Ezek részletes ismerete tud közelebb vinni a megoldáshoz.
Üdvözlettel,
