Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Jó napot kívánok. Nem is tudom hogy hol kezdjem talán ott hogy gyerekorom óta megvan ez bennem legyen bármi is talán panikbetegseg vagy depresszió nem tudom erre szeretnék választ kapni mert sajnos rosszabodik az állapotom. Vannak pillanatok nem tart sokáig zavar a beszéd a zene mindenféle hang idegesít eltudnék menekülni úgy érzem már már ilyen kenyszergondolataim is támadtak és míg régebb talán 2 hétbe egyszer volt most már mindennaposá vált. Nagyon szépen megkoszonem ha válaszolna és legalább tudnám merre is kellene elinduljak a problémával.
Kedves Kérdező!
Nagyon megterhelő lehet nap, mint nap túltelítődni az ingerekkel. Keveset ír arról, hogy mit ért a pánikbetegség, a depresszió és a kényszergondolatok alatt. Azonban panaszai fokozódnak, mindennapossá váltak és szenvedést okoznak Önnek, ezért javaslom, hogy amint teheti keresse fel a területileg illetékes Pszichiátriai Gondozót. Ehhez nincs szükség beutalóra, jellemzően előjegyzés szükséges. A gondozóban pszichiáter és klinikai szakpszichológus kollégák tudnak Önnek segítséget nyújtani. A diagnosztikai folyamatot követően, meghatározzák, hogy gyógyszeres, pszichoterápiás, vagy kombinált segítségre van-e szüksége.
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Tisztelt szakértő!
A társfüggőséggel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Én sajnos már régóta tudom magamról,hogy az vagyok bár orvos még nem mondta konkrétan de én tudom, hogy az vagyok:( Én egy olyan nő vagyok aki nem szeret egyedül lenni muszáj hogy legyen mellettem egy társ még akkor is ha az illetővel nem vagyok boldog igazán. Ha pl nem jelentkezik a párom fél napig már elmegy az élettől is a kedvem feszült leszek ideges szomorú és csak kattog az agyam,hogy miért nem hív miért nem ír stb. Pedig tudom,hogy dolgozik és nem ér rá de engem mégis hatalmába kerít a kétségbeesés és ezt azt érzést nem tudom kiírtani magamból. Mindegyik párkapcsolatomban ezt éreztem és nagyon rossz. Pedig soha nem becsültek meg a párjaim sőt sokszor belém rúgtak lelkileg mégse tudtam elhagyni őket. Ez ugye a társfüggőség? Nem tudom hogy lehetne ezt leküzdeni hogy ne legyek ilyen. Mit tanácsol? Van erre megoldás? Mert így nem tudok boldog lenni.
Kedves Kérdező!
Nehéz lehet, hogy ilyen intenzív feszültséget, idegességet és szomorúságot él meg, amikor párjával nem tud kontaktusban lenni, amikor nem tudnak kommunikálni. Úgy tűnik az egyedüllét valamiért nagyon ijesztő, szorongáskeltő állapot az Ön számára. Javaslom olvassa el kolléganőm alábbi cikkét, társfüggőség témában, így informálódhat a kodependencia fogalmával kapcsolatban. Ahhoz hogy megállapítható legyen, hogy valóban kötődésfüggőségről van-e szó pszichológiai kivizsgálásra van szükség. Emellett a megoldáshoz, mivel kötődési problémáról van szó, érdemes lenne pszichológus segítségét kérnie egyéni konzultáció keretein belül. Ezen kívül ajánlom Barry K. Weinhold és Janae B. Weinhold – Törj ki a társfüggőségből! című könyvét. Emellett trásfüggők számára elérhető ingyenes csoportok is léteznek, például a www.tarsfuggok.hu oldalon tájékozódhat.
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Jó napot kívánok! Szeretnék tanácsot kérni, úgy érzem, hogy a komoly párkapcsolatomban nem vesznek engem elég komolyan és kicsit mintha elhanyagolnának – az én véleményem szerint nincs már meg az a romantika,mint az elején,habár a párom megerősíti, hogy ez nem így van.. és szeretném(-nk), ha megoldódna ez a probléma.. köszönöm előre is ha válaszolnak!
Kedves Bernadett!
Köszönjük a levelét!
Kettejük kommunikációjában fontos, hogy ki tudják fejezni, hogy ki mit érez, tapasztal, gondol, és el tudják azt is fogadni, ha a másikuk véleménye nem egyezik valamiben. Érdemes erről is beszélnie a párjával, hogy megérti, hogy szerinte nem változott a kapcsolatuk, de az Ön érzése más, s esetleg erre lehet példákat is hozni. Ha úgy érzik, hogy ezen dolgoznának, de nem tudnak, akkor érdemes mindenképp pszichológus segítségét kérni párterápia keretében, aki útmutatást adhat Önöknek, illetve segítheti a kettejük közti kommunikációt és problémamegoldást.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Tisztelt pszichológus!
22 éve vagyok depressziós pszichiátriai beteg. 3 éve vannak öngyilkos gondolataim. Ezek a gondolatok legtöbbször a reggeli órákban jelentkeznek. Az ok engem az anyukám és a párom tart el, és nem tudom elviselni
a kiszolgáltatottságot. Én többféle betegséggel le vagyok százalékolva, nem tudom eltartani magam. Az elmúlt 3 év során 6 öngyilkossági kísérletem volt. Mit tehetnék, hogy ezek a reggeli öngyilkos gondolatok ne jöjjenek.
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Szilvia!
Ha gyógyszeres kezelés mellett is erősek az öngyilkossági gondolatok, akkor mindenképpen jelezni kell a pszichiáter felé, mert valószínűleg a gyógyszer beállításán is változtatni kell. Emellett fontos lenne pszichológussal való közös munka is, a problémák feltárására. Ezt magán vagy társadalombiztosító által támogatott módon meg tudja tenni. Utóbbira a területileg illetékes pszichiátriai gondozó/ambulancia felkeresésével van lehetőség.
Üdvözlettel,
Üdv.,nem bírom rávenni magam a fogyóra,sikerült már többször fogynom életemben,aztán 3x annyit szedtem vissza.Előfordul, h. evéskényszerem van, de az utóbbi 2-3 évben elég jól visszafogtam,de hiába, mert a gyomrom “kinyúlt”,sokat tudok enni. Azt be tudom tartani,h. este 4-5 között eszek utoljára.Nincs se lelki, se testi erőm külön diétásan főzni magamnak,(az élettársam nem hízékony)pedig majdnem 1 éve munkanélk.-i vagyok,de túl sokat lustizok a net előtt.A térdeim is tropára mentek,elfogyott az izületek közötti foly.,szedek glükozamint, gyógytornára,kezelésekre jártam,azok 90%-osra rendbe hozták a térdeimet(már járni is alig bírtam,úgy fájt),de itthon nem megy se a gyógy- se az egyéb torna.Úgy érzem fizikailag nem bírnék 8 órás melót csinálni(takarítás, vagy betanított gyári),FÉLEK,h. mi lesz,ha felvesznek és beégek?!Az Önéletrajzomban szerepel a szül. dátumom és attól tartok öregnek tartanak,nem hívnak interjúra.Ha nem írnám bele,meglátnák az interjún a kövérségem,és nemet mondanának
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
A témával kapcsolatban részletesebben olvashat az alábbi bejegyzésben:
Emellett két könyve is ajánlanék még a témával kapcsolatban:
– Kohlné Papp Ildikó, Perczel Forintos Dóra: Hogyan fogyjunk tudatosan?
– Lukács Liza: Lenyelt vágyak
A fogyókúrában fontos szerepe van a lelki tényezőknek és a fogyókúrával kapcsolatos ellenállás kérdésének. Fontos lenne utánajárni, hogy mi áll a motiválatlanság hátterében. A sikeres és tartós testsúly csökkentéshez általában komplex életmódváltásra van szükség.
Több Kórház Pszichoterápiás Osztályán/Szakambulanciáján érhetőek el testsúly csökkentő csoportok. Amennyiben Budapesten vagy annak vonzáskörzetében él, érdemes felkeresni a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológiai Tanszékének Szakambulanciáját.
Üdvözlettel,
12 éves lányunk (nekem mostoha), a barátnőjénél, éjfélkor a Láncfűrészes című horrort nézte. Erre mondtam, hogy a továbbiakban én nemmel szavazok az ottalvására.
Jól tettem?
Köszonettel,
Szabadgegyi László
Kedves László!
Kiskamasz- és kamaszkorban a kortárskapcsolatok különösen nagy jelentőséggel bírnak. Egy információ, vagy egy olyan esemény alapján, amivel Ön nem ért egyet, nem biztos, hogy érdemes kategorikusan nemet mondani az ottalvásra.
Beszéljenek arról a gyermekkel, hogy Ön miért tartja károsnak a horrorfilmek nézését 12 éves korban, és beszélgessenek arról is, hogy hogyan telnek az ottalvós esték; mi mindent csinálnak együtt, mi miatt fontos ez a nevelt lánya számára.
A gyermek olyan korszakban van, amikor azok az értékek, szabályok, amiket otthonról hoz, megkérdőjeleződhetnek benne – ez a kamaszkor természetes velejárója. Ha ilyen helyzetben kategorikus tiltással találkozik, amihez nem társul magyarázat, beszélgetés, érdeklődés, akkor elfordulással, titkolózással vagy akár hazugsággal reagálhat.
Üdvözlettel:
Szorongok és fusztrált vagyok folyamatosan már hoszabb ideje. Alapvető dolgokat egyre nehezebben vagyok képes megtenni.
Kedves Andrea!
Javaslom, hogy lehetőség szerint minél hamarabb kérjen professzionális segítséget a probléma feltárásához és megoldásához. Amennyiben állapota rosszabbodik, keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai gondozót vagy hívja a segélyvonalak egyikét!
Üdvözlettel,
Kedves szakértő!
Az a problémám hogy nagyon utálom a környezetemben élő embereket de ez az utálat már gyerekkorból indult és azóta csak rosszabb és rosszabb lett. Én egy kis faluban élek ahol ugye mindenki ismer mindenkit és az nem jó dolog. Engem is gyerekkorom óta ismernek itt a faluban mivel itt nevelkedtemn nagy bánatomra. Soha nem szerettek engem meg a családomat lenéztek minket mert akkoriban szegények voltunk. Nagyon mocskosak és utálatosak az itteni emberek kibeszélnek másokat a hátuk mögött pl, rábeszélnek másokra, mindig más életével vannak elfoglalva nem a sajátjukéval. Engem ez nagyon idegesít zavar. Aki nem érdemli meg azt szeretik istenítik aki meg semmi rosszat nem csinál azt meg eltapossák. A fiatalokat is nagyon utálom mert nagyképűek beképzelt kis majmok. Hogy tudnám legyőzni ezt a mérhetetlen nagy utálatot amit érzek? Hogy tudnék nem tudomást venni az emberekről átnézni rajtuk? Már az utcára is rettegek kimenni. Mindig azt hiszem hogy rólam beszélnek engem néznek.
Kedves Marika!
További segítséghez a probléma mélyebb ismeretére lenne szükség, amely meghaladja ezen rovat kereteit. Azt javaslom, hogy keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai gondozót, ahol társadalombiztosító által támogatott formában tud segítséget kapni! Vagy, ha lehetősége van rá, akkor magánrendelés formájában online vagy személyes megjelenés útján tud segítséget kérni!
Üdvözlettel:
Olyan problémám van,hogy van egy exem akivel szoktam beszélni.Azért szakítottunk,mert ő elkezdett írogatni egy nővel.Én utána kérdőre vontam,hogy ki ez a nő,ő tagadott mindent.Sőt neki állt feljebb.Azóta is ha felhozom neki ezt a témát tagadja,pedig több volt köztük.Nem tudom mit csináljak.Én szeretem őt,ő is szeret azt mondja.Csak a baj,hogy nem érzem.Mondogatja,hogy milyen jó lenne ha ott lennék vele,hiányzok neki.Csak közbe én meg tudom,hogy csak az kell neki,hogy ki legyen takarítva és megfőzve neki.Nagyon őrlődök,mert költözésen gondolkodok,de félek visszamenni hozzá,mert ő kihasznál csak.Közbe én mindig csekkolom őt,mindig ő jár a fejemben. Tartsak ki és próbáljak beszélni vele erről,vagy engedjem és felejtsem el?Az a baj,hogy vele nem lehet nagyon beszélni ilyen dolgokról,mert ha olyan akkor felhúzza magát és mérges lesz
Kedves Szandra!
Mindenképpen érdemes lenne érdemes lenne tisztázni a helyzet. A korábban történteket megbeszélni, hogy mi történt és ezzel ki hogy van aktuálisan. Illetve, hogy hogyan van most a kapcsolatuk és kinek mire van szüksége a kapcsolatban. Tisztázó beszélgetés nélkül nagyon nehéz az újrakezdés, hiszen nagyon sok tisztázatlan sérülés tud maradni, ami a későbbiekben is bizalmatlanságot, kétséget és féltékenységet tud szülni.
Érdemes lehet esetleg ezeket a problémákat közösen egy szakemberrel is megbeszélni.
Üdvözlettel,
Tisztelt Dr Nő!
Kàrmen vagyok 27 éves. Itthonról dolgozom sajàt időbeosztás szerint. Azzal a problémával fordulok Önhöz, hogy hajnalban (4-5 óra) félálomba vagyok és nagyon ideges vagyok, ez kb akkor kezdődhetett amikor kiderült a kedvenc cicàmról, hogy daganatos beteg, sajnos a cicàt decemberben el kellett engedni(még ezt sem dolgoztam fel teljesen, mert még mindig figyelem, hogy nyávog e az udvaron) de már kezd idegesíteni, hogy nem tudok nyugodtan aludni és hasmenésig idegesítem magam a semmi miatt meg tördelem a kezem és hiába vagyok 2 takaróval betakarózva fàzom.
Ön szerint mi okozhatja ezt, hogy félàlomban ok nélkül idegeskedem?
Köszönöm a válaszàt és kellemes napot kívànok Önnek.
Kàrmen
Kedves Kármen!
Köszönöm, hogy megtisztelt levelével.
Nagyon kimerítő lehet fizikailag is, érzelmileg is ez az állapot amiről ír. Úgy gondolom, hogy gyászfolyamat zajlik az Ön lelkében, hiszen a cicájához nagyon ragaszkodott és valószínűleg a magány-érzete is felerősödött mióta el kellett őt engednie. Arról nem ír levelében, hogy milyenek a szociális kapcsolatai, hiszen önmagában a home office is megterhelő lehet mivel leszűkiti a társas kapcsolódást, akár egyféle bezárkózást is hozhat. Illetve,hogy konkrétan mivel kapcsolatosan idegesíti magát: milyen gondolatai, érzései vannak a nap folyamán illetve elalváskor és amikor megébred?
Segíthet ha minél több öröm tevékenységet keres, ha sokat van szabadban, napfényben, ha testmozgást végez, hiszen ezek által a szervezetben megnövekednek a boldogság-hormonok, így az alvása is nyugodtabb lehet.
Veszteség témakörben ajánlom az alábbi blogcikket:
https://onlinepszichologus.net/blog/gyasz-avagy-mi-zajlik-bennunk-a-vesztesegelmeny-hatasara/
Kívánom, hogy minél hamarabb jobban érezze magát, ellenkező esetben keressen fel egy szakembert egyéni beszélgetésre.
Üdvözlettel,
Tisztelt Doktor!
A problémám a következő:
Nyár óta megismerkedtem egy fiúval.
A fiú közölte velem hogy,komolyak a szándékai.
30+os viszont azt is közölte, hogy ő minden nap megiszik egy pár sört,pálinkát.
Majd később megtudtam,hogy füves cigit is szív, sajnos a családom ezt nem igen fogadja el és őszintén én sem,mert nem szeretem ezeket a szereket.
Van egy női problémám amit az orvosok sem tudták mai napig kivizsgálni,hogy mitől lehet.
A problémám rá megy a szexuális életünkre ugyan is nagyon faj az együtt lét.
Kaptunk gyogyszert mind 2en és ő fel szedte de ivott ra mint megtudtam utólag.
Munkájával nincs gond és rendes ember.
Viszont nem rég veszítettem el az apukam,lelkileg is néha rosszul vagyok de ezen is folyton idegesíteni magam,hogy iszik és füvezik.
Mondja,hogyan lehet tovább? Mihez kezdjek? Mit tudok tenni,ő megmondta,hogy nem teszi le a füvet.
Viszont így családot se tudunk alapítani,folyton nincs pénze.
Köszönöm előre is.
Kedves Ketrin!
Megértem, hogy nehéz időszakon megy keresztül ezzel a fiúval, akinek a problémáit, szokásait nem tudja elfogadni és ez a kapcsolatuk jövőjét kérdőjelezi meg. Azt meg tudja mondani, hogy mit szeretett meg benne? És mit kap a fiútól? Ő hogyan fejezi ki a szeretetét? Mit tesz bele a kapcsolatba? Ha ezeket a kérdéseket őszintén megválaszolja, akkor közelebb juthat ahhoz, hogy mennyi érték van ebben a kapcsolatban. És azt is érdemes mérlegelni, hogy ha a fiú nem hagy fel a káros szokásaival, ezt el tudja-e fogadni hosszú távon, vagy elgondolkozik a kapcsolat befejezéséről.
Amennyiben szeretné mélyebben megérteni kapcsolatuk mozgatórugóit, dinamikáit (esetleg a női problémájának lelki okait), hogy könnyebben tudja kezelni a helyezeteket és magabiztosabban hozhasson döntést, akkor érdemes lehet felkeresni valamelyik pszichológusunkat és segítséget kérni a problémák megoldásásában.
Üdvözlettel:
Kovács Gábor
A párommal 2019 Ben ismerkedtem meg ő nem itt Magyarországon élt de végül ide jött. Van két gyermeke az előző kapcsolatából és persze ott volt a legutolsó kapcsolata igazából a nőnek gyereke férje volt . Abban a hónapban amikor össze jöttünk ismét beszélt az exével sőt le is feküdtek amiről nem tudtam . Mindig haza utazott a gyerekekhez de nem tudtam hogy közben viszonyt folytat az exével hiszen össze vesztek egy évig nem beszéltek mivel a nő nem hagyta el a férjét . Aztán jöttem én közben ugyan úgy haza járt hozzá egy évig csalt vele persze ott voltak a jelek a telefonjában az üzenetek meg sosem volt ideje rám ha fent volt késő estig alig írt keveset találkoztunk mert ő is én is dolgoztam végül ki derült minden akkor sírt hogy nem akar elveszíteni még az exet is elzavarta de a mai napig veszekszünk nem tudom még beszélni vele a dolgaimat egyszerűen mindig valami hibát keres bennem sosem kér bocsánatot inkább nem beszél velem. Mit tegyek ? Már együtt élünk és sem nő nap nem kapok
Kedves Melinda!
Úgy tűnik, hogy ennek a kapcsolatának a szálai elég bonyolultak, a határok nem tisztázottak és így Önnek is nehéz lehet eligazodnia abban, hogy mit is akarnak egymástól, mit is várnak a kapcsolattól. Először érdemes lenne magában megvizsgálnia, hogy mit jelent Önnek ez a kapcsolat, mit érez iránta, mit vár el a férfitől? Hogyan lehetséges az, hogy a sok veszekedés és a távolságtartás hatására mégis kitart a férfi mellett? Mit kap ettől a kapcsolattól? Beszélgettek-e már a kapcsolatukról és arról, hogy mit várnak el a másiktól? Fontos lenne ezeket a kérdéseket magában is megválaszolnia és a párjával leülni és átbeszélni a kapcsolatuk feltételeit, kereteit.
Ha szükségét érzi hogy tisztán lásson abban,mit érez a férfi iránt, miért marad benne ebben a kapcsolatban, akkor ajánlom hogy keresse fel valamelyik nálunk dolgozó szakembert, hogy átbeszélhessék a kapcsolatukat.
Üdvözlettel:
Kovács Gábor
Az lenne a problémám hogy van 1 boldog párkapcsolatom.. De sajnos hibáztam egyszer. A barátnőm szakított velem egyszer. Teljesen magam alatt voltam. És dühömbe rá írtam egy lányra, képet kértem tőle. De nem érdekelt a lány csak nagyon haragudtam a barátmőmre. És csak még akartam bosszulni. 1 nap múlva kibékültünk a barátnőmmel. Ő nem látta az üzenetet. Kb 2 hete bele nézett a telefonomban és megtalálta az üzenetet amit a lánynak írtam. De elmondtam neki hogy csak dühömbe csináltam, de megbántam.én csak őt szeretem. De azóta nem igen bízik bennem. Annyit tudni kell a barátnőmröl,nagyon kevés az önbecsülése.és azóta nem bízik bennem. Mindig fel hozzá. Hogy tudnám helyre hozni. Mert nagyon szeretem őt
Kedves Laci!
A leveléből érződött, hogy a korábbi tettét megbánta, amit nem azért tett, mert elégedetlen volt a párkapcsolatával, hanem mert dühös volt a szakítás miatt. Ennek a dühnek az igazi oka valójában az lehetett, hogy továbbra is szerette a párját, és szerette volna helyrehozni a kapcsolatát, csak tanácstalanságában nem tudta, hogy mitévő legyen. Amennyiben a párja felé mutatott szeretete tényleg őszinte és valódi, és a korábbi tettét tényleg megbánta, akkor ezt érdemes őszintén kimutatnia a párja felé, hiszen a megbánás a párja szemében megbocsátást szülhet. Ha továbbra is szereti a párját és együtt akarnak maradni, akkor próbálja meg gyakran és őszintén kifejezni felé a szeretetét, különböző módokon. Nem kell nagy dolgokra gondolni, de ha rendszeresen, apró tettekben, kedvességekben kifejezi újra és újra a szeretetét a párja felé, akkor esélye van a megtört bizalom helyreállításában. Azonban még azt is meg kell jegyeznünk, hogy a bizalom helyreállítása mindkét fél közös felelősségvállalását igényli, tehát nem csak az egyik fél feladata.
Kívánom hogy tartson ki és mutassa meg a párjának, hogy mennyire erős is a maguk közti szeretet.
Ha mindketten szeretnék a bizalmat helyreállítani akkor egy külső szakember (párterapeuta, párkapcsolati tanácsadó) segítségét is érdemes lehet igénybe venni.
Üdvözlettel:
Kovács Gábor
Üdvözlöm! Novemberben lett vége egy 4 éves kapcsolatomnak. Teljesen elvesztettem a hitem kapcsolat terén. Kijöttem külföldre dolgozni február közepén. A szálláson megismertem egy 27 éves nőt. Teljesen megfogott a személyisége,érdekelt,jobban meg akartam ismerni. Összemelegedtünk,de közölte,hogy kapcsolat nem lesz ebből,maximum szex. Vannak elvei amiket nem csinál olyannal akivel csak szexel,de mégis sokat megszegett velem. Pl.: összebújva filmezés,csók csak úgy(nem puszi),közös kirándulás,együtt alvás. Egyszer mondta,hogy sajnos jobban megkedvelt,mint kellene és nem akar bántani. Ez megy kb 1 hónapja,pár napos kihagyásokkal,amikor 180 fokos forsulatot vesz,mintha behúzná a féket,ilyenkor teljesen közömbösen viselkedik. Azt mondja nincs meg a plusz,ami a kapcsolathoz kell de mégis jól érzi magát velem. Egyik pillanatról a másikra mondta,hogy neki ez sok,vegyünk vissza kicsit. Közben hazamemt szabadságra. Teljesen össte vagyok törve,10 éve éreztem ilyet valaki iránt utoljára. Szenvedek
Kedves Kérdező,
Levele alapján úgy gondolom, hogy nincsenek meg tisztán a szabályok lefektethetve/betarthatva ebben a kapcsolatban, nincsen teljesen tisztázva, hogy ki mit szeretne pontosan a másiktól, s emiatt bizonytalanságban, feszültségben érezheti magát. Javaslom, hogy beszéljen ezzel a hölggyel, hogy ki mit szeretne a másiktól, s ez teljesíthető-e, elérhető-e a kapcsolatban, ha nem, akkor hogyan döntenek. Őszinte beszélgetéssel lehetne Önben is a feszültséget, negatív érzéseket csökkenteni.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Doktornő!
A problémám a párom és a fiával kapcsolatos, ami a kapcsolatunkat is meghatározza. Ő neveli a fiát, aki most 16 éves. 8 éve hagyta el őket gyermek anyja. Köztük nagyon szoros Apa-fia kapcsolat van, én nem is tartanám túl egészségesnek. A fiú nem önálló még, mindenben kiszolgálja az Apukája. Mi nem élünk együtt, ha nem vagyok nála, akkor ők együtt is alszanak, amit mivel kamaszról beszélünk, nem tartok egészségenek. A fiú, ha ott vagyok reggelente, pl felkelés után befekszik az Apja mellé, folyamatosan puszilgatja, bújik hozzá, több esetben is. Többször próbáltam megbeszélni ezt a témát a párommal, de ő nem hajlandó, legtöbbször lustaságból ezen dolgozni, és azt mondja ő nem szeret pl egyedül aludni. Nem érzem, hogy oda tartozom, lenne helyem az életében. A fiával él párkapcsolatban.. Én látom rosszul a dolgokat, nekem kell jobban alkalmazkodnom? Szerinte én gondolkodom rosszul,hogy önállóbb legyen a gyerek,legyenek feladatok, külön szobába aludjon…
Köszönettel!
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy a párja és az ő fia között igen szoros kapcsolat lehet (amiben a fiú anyjának a távozása bizonyára közrejátszott), s ez leválási gondokhoz is vezethet. Érdemes lenne családterápia vagy esetleg párterápia keretén belül beszélniük erről, hogy valamilyen kompromisszumra tudjanak jutni ebben, s a párja is kapjon segítséget a fia nevelésében tanácsadás keretében.
Üdvözlettel:
Szabó Lili
