Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Üdvözlöm!
Azért írok mert a tegnapi nap folyamán a boltban pánikrohamom lett(bár ez még nem biztos mert szerdán fogok először konzultálni egy pszichológussal erről) de utánaolvastam és nagy valószínűséggel az volt. Ájulás fogott el úgy éreztem hogy mindenki engem figyel, nem tudtam megnyugodni alig bírtam beszélni közben a férjemmel mert gombócot éreztem a torkomban, nagyon remegett a kezem és izzadtam, nagyon megijedtem mert ilyen még nem volt velem. Miután hazaértünk akkor sem múlt ez el, itthon sem volt jobb már majdnem mentőt hívtam magamra de elkezdtem erről olvasni és írták hogy pánikroham. Ezután lassan megnyugodtam. Ma reggel sokkal jobban éreztem magam viszont ahogy elkezdtem mosogatni pakolni főzni újra előjött bennem a félelem és izgulás egyszerre és remegtem pár másodpercig. Ez még mindig a pánikroham lehet? Mikor fog elmúlni? Menjek orvoshoz mert nagyobb baj lehet? Köszönöm előre is
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy erős szorongás lett úrrá Önön a boltban. A részletesebb kikérdezés során a kolléganő meg tudja majd mondani, hogy mi lehetet pontosan, s mi idézhette elő. Azt javaslom, hogy szerdán beszélje át a szakemberrel ezeket a feltett kérdéseket.
A honlapunkon talál relaxációs videót, javaslom próbálja ki, hogy oldódjon a feszültség Önben:
Üdvözlettel:
Szabó LiliJó napot!
11 Éves kisfiamra nem ismerek rá.Egy jólelkű,vidám gyerek.De állandóan csak a panasz van rá:nem figyel órán,mindenbe beleszól,romlott a tanulása.Szeptemberben halt meg a nagymamája.Kifele vidám,nehezen mond el bármit is de ez egész kiskorától van.Otthon is bármit kérünk tőle a válasz:jó,vagy hangot emel.Azt látom állandóan valakit szeret piszkálni,bosszantani,mintha vonzaná a hülyeséget.A suliba szidják ,mi otthon szintén mert hát tarthatatlan a viselkedése.De egyszerűen szülőként tanácstalan vagyok,hogy hogyan csináljam,hogy jó legyen és ne sérüljön lelkileg mégjobban.Az a baj én sem vagyok egy nyugodt természet,nemrég váltottam munkát ami biztosan kihatott a gyerekeimre is.van egy 9 éves kislányom is aki jó tanuló vele soha semmi gond nincs.De nem is hasonlitjuk a 2 gyereket egymáshoz vagy különbséget tegyünk közöttük.Jár az iskolai pszihológushoz is ,ő azt mondja semmi gond vele.De látom ,hogy valami csak nem jó.Köszönöm a válaszát
Kedves Hajni!
Együttérzek magával, leveléből teljesen érthető, hogy tanácstalan és aggódik gyermeke viselkedése miatt. Örülök hogy már a levele elején vidámnak és jólelkű gyermeknek írja le kisfiát, mely szerint önök mint szülők képesek benne meglátni a jót és a pozitívat is, amire igazából a legnagyobb szüksége van. Írja, hogy sok panasz van rá, amit úgy tudok értelmezni, hogy kisfia így akarja felhívni magára a figyelmet. Mintha azt üzenné, hogy valamire szüksége van, amit nem tud kifejezni, nem tud elmondani, és arra vágyik, hogy valaki megértse őt igazán. A gyermek negatív viselkedése sokszor erre tett kísérlet: hogy valaki végre értse már meg. Lehetséges hogy a nagymama halála okozott benne bizalomhiányt az élettel szemben, vagy a testvérével való láthatatlan összehasonlítása, vagy a saját sikertelensége, a saját kudarca, ha van ilyen.
Javasolnám, hogy forduljanak az iskolapszichológushoz vagy a pedagógiai szakszolgálathoz, ahol részletes vizsgálatot tudnának csinálni és megfejthető lenne a gyermek viselkedése.
Addig is javaslom, hogy a gyermek felé való sok kérést, elvárást ellensúlyozzák sok pozitív élménnyel: töltsenek vele elegendő minőségi időt, nevessenek sokat és játsszanak vele annyit, amennyit csak tudnak, hogy a gyermek érezze, hogy “vele nem csak a baj van”, hanem szerethető, egészséges, normális és elfogadható kisfiú. Fontos, hogy ezt is minden nap érezhesse.
Minden jót kívánva: Kovács Gábor pszichológus
Tisztelt Címzett!
Graves-Basedow kórra diagnosztizáltak (a pajzsmirigy túlműködés egyik formája) mely autoimmun eredetű betegség. A családban nem volt senkinek, érdeklődöm hogy az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak lelki eredetű problémák, tényezők? Lehet-e ez a betegség valamilyen lelki probléma “eredménye”? Amennyiben igen hogyan tudom kideríteni mi a lelki eredet ami okozza, pszichológus, pszichiáter vagy egyéb szakember tud ennek a felderítésében segíteni?
Kedves Beatrix!
Az emberben nem külön van test és lélek, hanem egy rendszerként működik. Ezért az a divatos nézet, hogy a lelki problémák (okok), testi betegségeket okoznak (okozat, következmény) ilyen módon nem bizonyított. A test és lélek egymásra hatva, egy rendszerként működve produkálja a tüneteket általában azon a területen, ami a leggyengébb láncszem. Emögött genetikai okok is állhatnak, vagy akár életmódbeli, étkezési, környezeti és persze lelki tényezők is. Több “ok” van, de inkább a folyamatot hangsúlyoznám. Mivel több tényezős, egymásra ható folyamat eredménye egy szomatikus betegség, így pszichoterápia segítségével a lelki folyamatok szabályozása által erre a folyamatra van ráhatásunk. Például Simonton terápia onkologiai betegek számára kidolgozott terápia, mely a egyéb kezelést is beépítve, kiegészítve bizonyítottan hatékony plusz erősítés a tumor legyőzésében. Autoimmun betegségek során is nagyon jól használható, hisz a rák alapjába véve egy autoimmun betegség.
Graves-Basedow kór például mint szomatikus betegség, igen erőteljesen hat a lelki állapotra belső feszültséget, “ugrásra kész” állapotot hozva létre. A pszichoterápia minden szomatikus betegség esetében kiegészítő és nem helyettesítő kezelés. A kettő mindig sokkal hatékonyabb, gyorsabb felépülést, kisebb dózisú gyógyszer szükségességet eredményezi.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaTiszteletem
Kiskamasz lányom 13 éves, két hete körülbelül hallottam mikor beszélgetett a barátnőivel a téma a szex volt. A kérdésem az lenne mit tegyek ebben az esetben. Tanácstalan vagyok. Három barátjával mar nem beszélget mert 14 éves Fiu szexuális tartalmat küldött a lányoknak, köszönöm a segítséget
Kedves Levélíró!
Teljesen érthető, hogy tanácstalan és aggódik. Kamaszkorban ez gyakori és természetes jelenség – a szexualitás iránti érdeklődés ebben az életkorban kezd igazán felerősödni.
Sajnos ma már egyáltalán nem ritka, hogy a gyerekek nagyon korán találkoznak szexuális tartalmakkal – kutatások szerint sokan már 9–10 éves korban szembesülnek pornográf anyagokkal is, gyakran véletlenül. Ezt teljesen elkerülni ma már szinte lehetetlen, viszont nagyon nem mindegy, hogyan tudják ezeket a helyzeteket kezelni.
Ebben pedig a szülői jelenlét, nyitottság és bizalom kulcsfontosságú. Nem szükséges „nagy komoly beszélgetést” tartani, de érdemes finoman megkérdezni, hogyan élte meg az adott helyzetet, mit gondol arról, ami történt, vannak-e kérdései. Fontos, hogy tudja: Önhöz fordulhat, és nem lesz leszidva, ha valami olyasmivel találkozik, amit nem ért vagy ami bántja.
Az is pozitív, hogy a lánya megszakította a kapcsolatot azokkal, akik nem megfelelő tartalmat küldtek – ez azt jelzi, hogy van benne egészséges határtartás, és képes kiállni magáért. Ezt mindenképp érdemes megerősíteni benne.
Ha bizonytalan, hogyan beszéljen ezekről a témákról, vagy szeretne ebben támogatást, forduljon pszichológushoz, de már az is nagy lépés, hogy ilyen figyelemmel van a lánya felé.
Üdvözlettel:
Sárkány AnitaNem bírom egyedül rendbe hozni az életem félek szorongok egyedül.. elveszettem a munka helyem a családi életem egy 0 . Minden el rontok az èletembe..😭èn nem is tudom hol kezdjem el az egészet.. nehéz erről beszélni.. gyerek korom óta depressziós voltam sok sérelmem van😭
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Nagyon nehéz helyzetben van, úgy gondolom a levele alapján. Én mindenképpen azt javasolnám, hogy keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai gondozót tb alapon, s kérjen segítséget, hogy jobban lehessen.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Hölgyem/Uram!
Tudom hogy a gyász feldolgozása egyedi, de én azt érzem nem tudok előre jutni benne. Édesanyám 3 hónapja sajnos hirtelen és váratlanul elhunyt. Mivel egyedüli élő családtagja vagyok az első hónapban a temetés es ügyintézés foglalt le minden időm és gondolatom, nem fogalalkoztam azzal, hogy ki tudom-e sírni magam vagy sem. Hogy már túl vagyunk a temetésen elfogytak a teendők egyre többet gondolkodom, de sírni most is csak nagyon ritkán tudok. Azt érzem megrekedtem annál a sokknál, amikor felhívtak a halálhírével. A gyermekeim akik felnőttek próbálnak segíteni, de mivel ők is nagyon közel álltak a nagymamájukhoz, ez nehezebb így. Párom szerint pedig túlságosan lefoglal a gyász. Arra lennék kíváncsi, hogyan tudok tovább lépni. Előre is köszönöm a válaszát!
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Őszinte Részvétem Édesanyja elvesztése miatt. Levele alapján úgy gondolom, hogy közel állhattak egymáshoz, s nehéz elengednie őt.
Több blogbejegyzésben mi is foglalkozunk a gyásszal:
Érdemes lenne gyásztanácsadó szakembert felkeresnie, hogy a gyász folyamatának könnyebb lezajlásában segítse Önt. Azt javaslom, hogy keressen ilyen szakembert személyes vagy online (amelyikben könnyebb most Önnek) tanácsadás keretében. Honlapunkon Lónichné Ménich Helga gyászcsoportvezető szakemberünkhöz is fordulhat.
Üdvözlettel:
Szabó LiliKedves pszichológus!
Jelenleg egy lelkileg és mentálisan megterhelő időszakban vagyok, a helyzet a következő hónapok óta beszélgettem egy fiúval találkoztunk többször is élőben minden jel arra utalt hogy minden rendben van köztünk és ő maga is azt mondta hogy komoly kapcsolatot szeretne tőlem és szombaton amikor találkoztunk közeledett felém ténylegesen semmi arra utaló jel nem volt hogy bármi baja lenne velem, mindezek után vasárnap már nem írt én írtam neki és már akkor furcsán viselkedett alig válaszolt, hétfőn megint én írtam neki de akkor már csak megnézte az üzenetet és mikor hívtam sem vette fel, kedden ismét írtam neki választ remélve vagy valamiféle indokot hogy miért nem kommunikál velem de semmi válasz megint csak megnézte majd kikövetett, és tudom hogy ez a helyzet nem tűnik valami komolynak de rettentő fájdalmas és napok óta nem tudok aludni rendesem folyamatosan ezen gondolkozom és nem találom az okát hogy mi történt pedig én tényleg szerettem, de félek az én hibám.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Megértem, hogy nagyon csalódott ebben a helyzetben. A ghostingolás sajnos elég elterjedt jelenség a világon. Az alábbi cikkünkben is foglalkoztunk ezzel a jelenséggel. Javaslom, hogy olvassa el, hogy Ön is jobban megértse mi is történhetett Önökkel.
Üdvözlettel:
Szabó Lili
Üdvözlöm! Nagyon gyakori nálam, hogy egy adott szakra/foglalkozásra azt mondom, hogy ezt szeretném, ilyenkor biztos vagyok benne, az életemet is ratennem szinte, hogy ez az én utam, majd pár het/hónap után el se tudom képzelni, majd jön egy olyan szakma amit pár hete még biztosan nem akartam. Ez megy folyamatosan, mint egy körforgás. Nagyon rossz érzés, mert nem érzem magam hitelesnek már a barátaim körébe se. Már félek bárkinek elmondani mit szeretnék mert mindig hirtelen megvaltozik.És ha egy adott irány tetszik akkor minél gyorsabban el akarom erni/meg akarom csinálni mert tudom hogy minden megvaltozik. Olyan mintha egy időzített bomba lenne és bármikor megvaltozhat,ezert sietnem kell, addig amig biztosan akarom.Es már az elmúlt évben sajnos éreztem, hogy ez így nem jó, nem jártam dolgozni, este nem bírok eludni és délután kelek fel.Nagyon rosszul érzem magam, hogy nem dolgozok, de viszont felelni sincs motivációm.
Kedves Levélíró!
Sok fiatalnál megjelenik az útkeresés, különösen a húszas évek elején. Ilyenkor teljesen természetes, hogy valaki lelkesedik egy irány vagy szakma iránt, majd rövid időn belül elbizonytalanodik, és új területet talál vonzónak. Erre már külön fogalom is van: kapunyitási pánik – az életkezdés, döntési helyzetek és önazonosság körüli bizonytalanság feszültsége.
Ez önmagában nem kóros jelenség. Ha úgy érzi, a környezete nem érti meg ezt az ingadozást, nyugodtan dönthet úgy, hogy nem osztja meg minden aktuális elképzelését – ez segíthet csökkenteni a külső nyomást is.
Az, hogy egy-egy lelkesedést hirtelen szeretne megvalósítani, mert fél, hogy az érzés „időzített bombaként” elmúlhat, szintén gyakori ebben ebben az életkorban. Érdemes lehet azonban foglalkozni azzal, honnan ered ez az élmény, hogy „minden megváltozik” – és hogy ez milyen belső bizonytalanságból vagy nyomásból fakadhat. Ez a megértés segíthet abban, hogy ne az érzések gyors kihasználása vezérelje a döntéseit, hanem egyre tudatosabb, belső irány mentén haladjon.
Ami viszont valóban figyelmet érdemel, az az, ha tartósan nincs alvása, nem jár be dolgozni, nincs napi ritmusa, és ezek az állapotok már akadályozzák a mindennapi életét. Érdemes lehet pszichológushoz fordulni, mert a háttérben akár szorongásos vagy depresszív folyamat is állhat.
Üdvözlettel:
Sárkány AnitaJo estét. Nagyon elvagyok keseredve a 17 éves fiamat nem érdekli semmi csak a gép. Napi 10 órákat nyomja ithon a játékokat online “baratokkal”es én ebbe beleörülok. Egészséges jóképű fiatalember és egész nap képes ülni a kepernyoelot. Ha lezárom az internetet dührohamja van és képes szetorni a széket olyan dühös h felelmetes .Szerintem függő és nem tudom hogy segithetnek neki?! Jár edzeni heti 2 szer azt szereti de más nem érdekli. Suli után benyomja a gépet és estig ki se bujik. Ez már sajnos évek óta így van .Mi dolgozunk és ano is sokat volt egyedül. Úgy látom h a fiatal életet a gép elot pazarolja el.Nem jár ki jobb online barátkozni. Magányos is az apja csak dolgozik és dolgozót. Biztos ez is befojasolja h bezarkozot az online világba.
Kedves Tünde!
Úgy látom leveléből, hogy nagyon jól látja a fia helyzetét: a számítógép előtt töltött idő számára függőséget jelent. Valamit pótol számára, amit a való életben nem tud megkapni. Talán Ön tudja is a választ rá, hogy mit pótol számára a gép előtt töltött idő. Minőségi emberi kapcsolatokat? Sikert? Élményeket? Örömöket? Ezek mind olyan emberi szükségletek, amikre mindannyian vágyunk, főleg egy kamasz fiú, akinek a kortárs kapcsolatok és a barátokkal töltött idő, közös élmények a legfontosabbak ebben az életkorban, de ugyanilyen fontos a teljesítmény és a tanulmányi siker is. Vajon neki mennyi van ezekből?
Ha egy kamasz fiú nem éli át ezeket az élményeket, ha azt érzi hogy nem képes valamire, ha sok kudarc érte, akkor nagyon könnyen be tud zárkózni az online világba, ahol ezeket instant és gyorsan megkapja.
Javaslom hogy beszélgessenek és töltsenek együtt minőségi időt és próbáljon hozzá kapcsolódni olyan módon, ahogy a fia igényli, hogy közelebb kerülhessen a világához és ki tudja onnan mozdítani. Szükség esetén konzultáljon az iskolapszichológussal, hogy átbeszéljék, milyen lehetőségei vannak a fiához való kapcsolódáshoz.
Minden jót kívánok!
Kovács Gábor pszichológus
Jó napot kívánok! Jó napot kívánok van egy 16 éves lányom kicsi kora óta nem tudja kimutatni az érzéseit velem is mindig megbántóan beszél és én rákérdeztem egyszer hogy miért viselkedik így és ön azt mondta hogy ő így mutassa ki az érzését valaki iránt mit jelenthet ez hogy ő nem tudja kimondani azt hogy szeretlek vagy köszönöm
Kedves Levélíró!
A leveléből úgy látom, hogy amit tapasztal, az nem egyszerű kamaszkori viselkedés, hiszen azt írta: a lánya már kicsi kora óta nehezen mutatja ki az érzéseit, és sokszor bántóan beszél. Így sajnos nem tudok biztos választ adni arra, hogy ez mit jelent pontosan.
Nem írta, jártak-e már szakembernél ezzel a problémával. Lehet, hogy érdemes lenne utánajárni, hiszen az ilyen viselkedés mögött lehet valamilyen nehézség, amit ő sem ért, és így tudja kifejezni magát.
Azt javaslom, próbáljon vele beszélgetni. Fontos lehet, hogy érezze: Ön szeretné megérteni őt, és hogy meg lehet tanulni szebben is kapcsolódni másokhoz.
Ha ez Önnek fáj, érdemes elmondani neki, hogyan hat ez Önre – hiszen ezzel is példát mutat, hogyan lehet beszélni az érzésekről.
Üdvözlettel:
Sárkány AnitaÜdvözlöm!
Régóta küzdök olyan belső gátlásokkal, amik akadályoznak abban, hogy igazán jól érezzem magam a bőrömben – főleg nőként.
A párkapcsolatomban is visszatart ez: nehezen kezdeményezek, nem tudok felszabadultan jelen lenni az intimitásban.
A párom határozottságot vár tőlem, de ez nekem nehezen megy. Sokszor érzem azt, hogy nem vagyok elég jó, nem vagyok elég nőies – és ez nagyon megnehezíti a kapcsolatot is, és az önmagamhoz fűződő viszonyt.
A testemmel kapcsolatban is vannak nehézségeim – például jelenleg orvosi kezelés alatt állok (nemi szervi szemölcsök miatt), és emiatt még erősebben érzem a szégyent, bizonytalanságot.
Tudom, hogy ezek mélyebb önértékelési problémák, és szeretném megérteni, hogyan alakultak ki, és hogyan tudnék elkezdeni változtatni rajtuk.
Fontos számomra, hogy valaki szakemberként segítsen átlátni ezt az egészet – őszintén, ítélkezés nélkül.
Köszönettel: Viktória
Kedves Viktória,
Köszönjük a levelét!
Levele alaphán úgy gondolom, hogy jó, hogy felismerte, hogy szeretne dolgozni a problémáin, a gátlásai alól való felszabaduláson, a nőiesség könnyedebb megélésén. Érdemes lenne klinikai szakpszichológussal, vagy szexuálszakpszichológussal dolgoznia ezeken. Esetleg nőknek szóló csoportterápia is hasznos lehetne Önnek, amelynek fókuszában az önelfogadás állna. Azt javaslom, hogy nézzen körül, hogy milyen lehetőségek vannak. Igény esetén egyéni terápiát honlapunkon szakembereink is vállalnak.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztel Lengyel Katalin
sajnos betegesen féltékeny vagyok a feleségemre
ő 26 éves én 48 éves vagyok
már sajnos ugyérzem nem tudom vissza hoditani őt
7 éve vagyunk házasok az elmult 2 honapban sajnos beadta az unalmast mivel mindig szekálom a hülyeségemel
nem tudom mi tévő legyek kérném ebben a segitségüket ha lehet
hogyan tudnám ezt elengedni
miért nem tudok jobban bizni benne
Köszönettel Mayer Róbert Zsolt
Kedves Róbert! Köszönöm megtisztelő levelét. A túlzott féltékenység mindig valamiféle önbizalmi/ önértékelési “problémát feltételez a háttérben.
A korkülönbség okán egyébkémt teljesen természetes folyamatnak tekinthető. Azt nem tudom mit jelent önnél, hogy a kedves felesége “beadta az unlamast”, de javaslom próbáljon vele beszélni a “félelmeiről” !
Ha nem oldódna meg nehézsége, vagy tartósan fennáll a probléma, várom szeretettel konzultációmon,
üdvözlettel: Lengyel Katalin
Clevelandben elek 15 évvel ezelőtt jöttem ki mert férjhez mentem. Egyedul vagyok itt az egész családom Magyarországon el. 2 és fel hónappal ezelőtt váltam el. A férjem akarta a válást és csak miután szét költöztünk tudtam meg, hogy az egész azért történt mert neki már majdnem 1 éve volt barátnője. Ok azonnal össze is költöztek. Van egy 6 éves lányunk ezért sajnos nem tudom teljesen kizárni az életemből és haza sem tudok menni mert nem engedi a lányunkat. A kérdésem az lenne , hogy hogyan tudnám kezelni a helyzetet amiben vagyok mert sajnos ő nagyon élvezi ezt a helyzetet. Ő már egyszer elvált és a volt felesége akarta és kínozta. Most ezt valamiert ő csinálja velem. Engem nagyon bánt mert én nem csináltam vele semmi rosszat. Nem tudom hogyan kezeljem a viselkedését de engem nagyon bánt és kezdi tönkre tenni a mindennapjaimat. Hogyan lehet kezelni azt a fajta viselkedést , hogy valaki élvezi hogy a másik szenved?
Kedves Levélíró!
Megértem, hogy érzelmileg nagyon megterhelő ez a helyzet.
Fontos különválasztani két dolgot: az egyik, hogy a volt férje hogyan viselkedik; a másik – és ez az, amiért Ön tud lépni –, hogy milyen módon reagál erre, hogyan védi magát érzelmileg, és milyen határokat tud kialakítani ebben az új élethelyzetben.
A gyermek valóban összeköti Önöket, és ez nehezíti a teljes leválást. Ugyanakkor a szülői együttműködés nem jelenti azt, hogy a volt párjának érzelmi vagy viselkedésbeli következmények nélkül joga van befolyásolni az Ön mindennapjait. Az elhatárolódás egyik formája lehet, ha a kommunikációt kizárólag a gyermekre szűkíti, lehetőleg tárgyilagosan, írásban, kerülve a személyeskedést és a provokációra adott reakciókat. Ez segíthet abban, hogy ne reagáljon automatikusan minden megjegyzésre vagy provokációra, és visszanyerjen valamennyit a saját érzelmi szabadságából.
A fájdalmat, amit a hűtlenség és a válás okozott, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az viszont fontos, hogy ez a fájdalom ne váljon tartós belső nyomássá, ne szője át a mindennapjait.
Gyakran nem a másik ember tényleges viselkedése tart minket fogva, hanem az érzés, hogy kiszolgáltatottak vagyunk – ez pedig visszatérhet mindaddig, amíg nem tudatosítjuk: már nem kell reagálnunk mindenre, nem kell minden helyzetet elszenvednünk.
Érdemes átgondolni, mire van most tényelges befolyása, milyen dolgokba érdemes energiát fektetni, és mit kellene elengednia hhoz, hogy ne merítse le saját magát? Továbbá milyen érzelmi határokat tudna kialakítani, hogy a volt párja ne befolyásolja közvetlenül a mindennapjait.
Fontos tudni, hogy a negatív reakció is visszajelzés – ha a volt párja azt látja, hogy Ön érzelmileg érintett, azzal továbbra is hatással lehet Önre. Éppen ezért érdemes tudatosan visszavonulni ebből a dinamikából, világos határokat húzni, és érzelmileg nem bevonódni.
Ha úgy érzi, jelenleg nehéz ezzel egyedül megküzdeni, érdemes lehet szakmai támogatást keresnie – ma már több, magyar nyelvű online pszichológiai lehetőség is elérhető.
Üdvözlettel:
Sárkány AnitaTisztelt Pszichológus!
Jelenleg nem várt terhességgel nézek szembe, ami különösen megterhelő számomra, mert ha ez bekövetkezik, ez lenne a harmadik abortuszom. Ez önmagában is nagy lelki súlyt jelent, de a helyzetet az is bonyolítja, hogy ezúttal tudatosan próbáltam megelőzni a terhességet – fogamzásgátló tablettát akartam felíratni, időpontot is foglaltam nőgyógyászhoz, de amikor megjelentem, közölték, hogy az orvos beteg. A következő időpontot csak május 15-re kaptam, de addigra már tudtam, hogy terhes vagyok, így nem mentem el.Most nagyon bizonytalan vagyok abban, hogy mit tegyek. Félek attól, hogy ha újra a megszakítás mellett döntök, annak egészségügyi következményei lehetnek – például, hogy a későbbiekben nem lehet gyermekem. Az is aggaszt, hogy az előző beavatkozás óta csak három hónap telt el, és ez tovább növelheti a kockázatokat. Ezek a gondolatok szorongást okoznak.Ami még nehezebbé teszi ezt a helyzetet, hogy nem tudom, hogyan közöljem ezt újra a párommal.
Kedves Levélíró!
Egy nem várt terhesség mindig komoly dilemmát jelenthet, különösen akkor, ha korábban már átélt hasonló helyzetet.
Érdemes gondolkodni azon – különösen a jövőre nézve –, hogy a fogamzásgátlás nemcsak az Ön felelőssége. A védekezés egy közös döntés kell hogy legyen, hiszen a szexualitás is közös. Ezért is fontos, hogy a párjával erről őszintén és nyíltan beszélgessenek. Nemcsak arról, hogy most mit tesznek, hanem arról is, hogyan tudnak a jövőben biztonságosan, felelősségteljesen együtt lenni – olyan módon, ami mindkettejük számára elfogadható és vállalható.
Érthető, ha most nehéz ezt a témát újra szóba hozni, de talán segíthet, ha nem a hibáztatás, hanem az együttgondolkodás felől próbálják meg megközelíteni.
Javaslom, hogy minél előbb keressen fel egy nőgyógyászt, aki pontos, személyre szabott információt tud adni az egészségügyi kérdésekre, és segítséget nyújthat a lehetőségek átgondolásában. Ha pedig úgy érzi, hogy lelkileg egyedül nem tud ezzel a teherrel megbirkózni, egy pszichológus vagy tanácsadó abban is segíthet, hogyan tudja feldolgozni az eddigi tapasztalatait, és meghozni egy olyan döntést, amely mellett belül is meg tud nyugodni.
Ha most nehezebb személyes segítséget kérni, bizalommal fordulhat a Lelki Elsősegély Telefonszolgálathoz (116-123) – éjjel-nappal, ingyenesen hívható, teljes titoktartással működik.
Minden döntés nehéz ilyen helyzetben. Ezért jó, ha kap megfelelő, pontos in formációt orvostól, és pszichológiai támogatást.
Üdvözlettel:
Sárkány AnitaJó napot kívánok Doktor nő!
Olyan kérdésel fordulnék magához hogy nekem 2 hete halt meg az édesapám mikor meg halottam először nem is hittem el de utána kezdet bennem tudatosulni hogy meghalt apukám.Attól a naptól kezdve jött egy olyan érzés mintha a szívemet kétt oldaról nyomnák össze a sírás folyamatosan jön de sírni nem tudok van egy üreség bennem amit nem tudok elfogadni olyan mintha a szívem egyik része meghalt volna apuval együtt.Nem tudom mit csináljak senkivel nem beszélek sem itthol sem a munkahelyemen.Nem tudom hogy most mi is történik velem 😩
Kedves Piroska!
A leírása alapján teljesen normál gyászfolyamatban van benne. Igen, ilyen fájdalmas, káoszos, érthetetlen azok az érzések és folyamatok, amik a gyász alatt végbemegy az emberek. Még több hétig, hónapig nagyon hullámzó a hangulat, mély fájdalom és üresség érzése törhet be, és akár lehetnek pillanatok, amikor mintha nem is történt volna meg, olyan érzés lehet.
Legyen türelemmel önmagával, elfogadó a saját belső – sokszor káoszos – érzéseivel! Hetek alatt szép lassan ezek a nagy érzelmi hullámok elcsendesülnek. Arra legyen felkészülve, hogy általában minden ünnepeknél, évfordulónál, családi összejövetelkor a fájdalom újra felerősödhet, a hiány behasíthat.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos Hadassa
