Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Üdvözlöm!20 éves lányom szeretne párkapcsolatot,de fél,bizalmatlan és szorong,emiatt már az elején, egy-két randevú után talál valami kifogást, ami miatt mellőzni kezdi a fiút,vagy csak egyszerűen megmondja neki,hogy nem fog menni.Viszont mondja és látom is rajta,hogy vágyik rá.Járt már pszichológusnál,nem segített neki.Édesapja már akkor elhagyott minket,mikor még várandós voltam,minimális a kapcsolattartás(az apa akaratából).A lányomnak 13 éves kora óta van párkapcsolatom,aki azóta már a férjem,jó nevelő apja,normál családi életet élünk,viszont előtte nem volt előtte apakép.
A lányom elmondása szerint fél attól,hogy bántják vagy lelkileg,vagy fizikálisan,nem tud bizalmat szavazni a férfiaknak.Nagyon szeretnénk neki segíteni,vagy rámutatni a jó irányra,de teljesen tanácstalanok vagyunk,hogy hogyan kellene ezt megtennünk.Ebben szeretnék tanácsot kérni.Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:Zsuzsanna
Kedves Kérdező,
Köszönjük a levelét!
Megértem, hogy ennyire aggódik a lánya jövőjével kapcsolatban. Érdemes lenne a lányának pszichológussal dolgoznia a szorongásán, bizalmatlanságán, s felgöngyölíteni, hogy mi minden okozhatja a problémáját. Igény esetén honlapon is tud a lánya szakembereink közül választani:
OnlinePszichológus.net – Online tanácsadás és pszichoterápia 2016 óta, szakszerűen
Az is sokat tudna segíteni, ha bíztatná Ön, hogy keressen fel szakembert, s ne söpörje szőnyeg alá ezt a problémát.
Üdvözlettel:
Szabó LiliKedves pszihológus,
2 gyermekem van, 2 éves és 8 hónapos.Az a problémàm, hogy napi szinten pánikolok, amikor etetnem kell őket, meg altatni. Nehogy ne birjam megetetni vagy elaltatni.
Nagyon szétszórt vagyok mostanában. Semmit nem tudok hova teszek. Úgy érzem állandóan pakolnom kell és mégis sehol sincs rend és tisztaság. Sokszor elvesztem a türelmem velük és kiabálok, amit nem szeretnék.
Ez miatt utana rosszul vagyok, szúrja a szívemet. Érzem, hogy ez pszihikai dolog.
Sajnos nem igazán tudom élvezni az anyaságot mióta megszületett a második gyermekem is.
Lett egy fizikai problémám is az utolsó szülés óta, ami valószínű végleges.
Van esetleg tanácsa, hogyan lehetnék kevésbé pánikolós anyuka és élvezzem a jelent?
Hozzátenném, hogy nagyon rosszul alszanak a gyerekek. Nehéz altatni a nagyobbat, nagyon válogat, a főzés is kihívás, mert sosem tudom hogy meg e eszi amit eléteszek.
Kedves Levélíró!
A leírtak nagyon sok édesanyánál megjelennek akkor, amikor rövid időn belül két kisgyermek érkezik, és a mindennapokban egyszerre kell helytállni fizikai, érzelmi és mentális terhelés alatt.
A pánikérzés etetés és altatás előtt gyakran abból fakad, hogy ezek a helyzetek kiszámíthatatlanok, miközben mindkét gyerek igénye azonnali. Ilyenkor természetes, hogy a test előre reagál — elkezd szorongani, mintha valami baj történne, pedig valójában csak túl nagy rajta a nyomás. Ne gondoljon arra, hogy rossz anya, mert ezek a tünetek kimerültséget és túlterheltséget jelezhetnek.
A fizikai probléma, ami a szülés után kialakult, biztos nehéz lelkileg.
Írok néhány gondolatot, ami segíthet enyhíteni a pánikot és több teret adni az anyaság megélésének:
– Nem kell minden etetésnek és altatásnak tökéletesen sikerülnie. Ha megengedi magának, hogy ezek néha nehéz helyzetek legyenek, az már csökkenti a szorongást.
– Érdemes kisebb egységekre bontani a napot. Nem az egész napot kell kibírni, csak a következő 10–15 percet.
– A rend kényszere sokszor a belső feszültségre adott válasz. Ha megpróbálja csökkenteni az elvárást önmagával szemben, és elfogadja, hogy most nem lesz makulátlan rend, az felszabadíthat erőt.
– Keressen időt apró pihenőkre, akár napi 5–10 perc, amikor levegőt vehet, leülhet, igyekszik nem feladatra reagálni. Hallgasson zenét, csukja be a szemét.
– A rosszul alvó gyerekek mellett normális, ha az ember kimerült. Az alváshiány önmagában is szorongást, türelmetlenséget, szétszórtságot okoz. Próbáljon pihenni, vagy meditálni mégha csak percekre is sikerül. Keressen videókat, sokféle van a neten.
– Érezheti úgy, hogy az anyaság öröme most kevésbé elérhető. Ez egy átmeneti állapot, nem végleges. Ha a terhek csökkennek, a kötődés és a jelenben levés érzése is visszatér.
Ha úgy érzi, a pánikérzés rendszeresen jelentkezik, és nehezen csillapodik, érdemes pszichológussal beszélnie. Ebben az életszakaszban nagyon jól lehet segíteni olyan módszerekkel, amelyek kifejezetten a túlterhelt szülők belső feszültségének oldására irányulnak.
Bízom benne, sikerül segítséget kérnie, és tud magával is foglalkozni picit, és legfőképp pihenni.
Üdvözlettel:
Sárkány AnitaTisztelt Kovács Gábor!
Közel két hónapja ismerkedem egy 34 éves férfival az online társkeresőről, akivel már volt is egy személyes találkozónk, valamint a második időpont is lefixálásra került. (250km-re lakunk egymástól) A közös érdeklődés és a dinamika rendben van, mindennap beszélgetünk. Az első személyes találka során azonban a mélyebb témákat terelte, így nem firtattam. Később kinyílhat ilyen témákra?
Továbbá, a múlt heti alkalommal 2x is kellemetlen napok voltam mögöttem, s bár érdeklődött a napomról, a megadott válaszom kapcsán nem kérdezett vissza,, csak remélte, hogy a barátnőmmel történt beszélgetés, vagy a sport átlendített lelkileg. Úgy érzem nem érdekelte igazán, engem viszont ez bánt, de nem tudom mikor hozzam szóba neki finoman? A közelgő találkozó előtt, vagy a találkozó alatt/után? Mi a véleménye a férfiról?
Köszönettel;Mária
Kedves Mária!
Örömmel fogadtam levelét hogy társkeresőn próbálkozik megtalálni az Önhöz illő férfit. Az online társkeresésnek megvannak mind az előnyei és hátrányai, ezekről honlapunkon olvashat kollégám egyik cikkében: https://onlinepszichologus.net/blog/mi-jellemzo-az-online-kapcsolatokra/
Remélem a cikk elolvasása hozzásegíti, hogy kérdéseire választ találjon. Én így látatlanban, nem ismerve az adott férfit, nem tudok biztos válaszokat adni kérdéseire, viszont néhány fogódzót szívesen írok:
- Ha időt ad a férfinak, illetve a kapcsolatnak, hogy jobban megismerjék egymást, akkor az növelheti a bizalmat egymás felé, ami az egyik legfontosabb feltétele a megnyílásnak.
- A másik kérdésére pedig annyit tudok írni, hogy az őszinteségével, a szeretetével mintát tud adni a férfinak arra, hogy milyen mélységű és mennyire őszinte kapcsolatra vágyik. Ez segítheti a férfit, hogy lehetősége legyen megnyílni és a kapcsolat elmélyülhessen.
Kívánom, hogy meghallja a szíve hangját és hogy szerencsésen alakuljon a kapcsolata.
Üdvözlettel: Kovács Gábor pszichológus
Kedves Gábor!
A család központi motorja vagyok,voltam. Most viszont úgy érzem,mindenki rossz véleménnyel van rólam. A férjem soha nem volt szülőszerepben,így az elmúlt majdnem 30 évben egyedül oldottam meg minden problémát két lányommal. Sokszor dühösen,indulatosan reagáltam le dolgokat,mert hiába kértem, indokoltam,az nem talált meghallgatásra. Jó stratégia lett a családban,hogy én vagyok a hisztérika, a fúria, mert kiakadok,ha pl senki takarít maga után, közös megbeszélés után sem.Férjem képmutatva a jó zsaru, aki soha nem vett részt a gyereknevelésben, csak a gyerekeket kritizálta a hátuk mögött,engem maga elé tolva,oldjam meg.Sokáig anyagilag nyerte meg őket,de az utóbbi 10 évben ez is megfordult,ennek ellenére a gyerekeim továbbra is az “apa fizette” gondolkodásmódban vannak. Legutóbb a nagyobbik lányom nagyon csúnyán beszélt velem, a saját házában. Utólag úgy oldotta meg a konfliktust, hogy az egészet megfordítva rám kente, így ő áldozat lett, így neki hisznek. Elkeseredtem.
Kedves Ágnes!
Levelét olvasva együttérzek Önnel, amiért ilyen kitartóan gondoskodott a gyermekeiről amellett, hogy a férjére nem számíthatott sokban. Leveléből azt hallom ki, hogy valami változás indult el a szülői szerepeikben, ami Önre negatív hatással van. Ennek nyilvánvalóan van valamilyen oka, amire Ön is keresi a magyarázatot.
Kíváncsi vagyok, hogy milyen kérdések fogalmazódnak meg Önben, amire válaszunkat várja.
Kérem írja meg, miben tudunk segíteni!
Üdvözlettel: Onlinepszichológus csapata
Kovács GáborBarátnőm nem tervezett terhesség miatt. A gyermek apját hibáutatva kialakult trauma. Úgy ~érezte s anyuka h tönkre tettem az &életét s oda vezetett h nem alakult ki kötődés a baba iránt. Szülés után magára hagyta a babát. S apuka s gyermek iránt táplált gyűlölet psyhozis trauma alakult ki. Szinte minden tünetet produkált. Ami szülés utáni legsúlyosabb depressziós esettrt idézet elő.
Zavsrtság, elveszitette a kapcsolatot a valósággal, irracionális kijdltesek, össze függestels~g.
Olyan döntést hozott j elhagyta a gyerek apját is. Apukat hibáztstas.
Mit tehet az apa h az orvosi ellátásra szorulo anyát. Megmentse az önpusztító s magára vedz~lyed snyát
Kedves Levélíró!
A leírtak alapján a barátnője olyan állapotba került, amely messze túlmutat egy átlagos szülés utáni nehézségen.
A legfontosabb, hogy ezt nem lehet egyedül kezelni, és nem is lehet megbeszélni. Ilyenkor az anya, a gyermek és a környezet biztonsága az első.
Az apa ebben a helyzetben a következőket teheti:
– Minél gyorsabban bevonni szakembert. Ez lehet pszichiáter, ügyelet, vagy ha a viselkedése magára vagy másokra veszélyes, akkor sürgősségi ellátás. Szülés utáni pszichózis esetén kórházi kezelésre szokott szükség lenni.
– Röviden, tényszerűen elmondani a tüneteket. A konkrét viselkedéseket kell ismertetni, nem az okokat vagy értelmezéseket: mit mond, mit csinál, mennyire van kapcsolatban a valósággal.
– A gyermeket addig biztonságban tartani. Amíg az anya nincs megfelelő kezelésben, nem várható el tőle stabil gondolkodás vagy cselekvés.
– Ne vádolja magát. A hibáztatást próbálja figyelmen kívül hagyni.
Az anya egy akut krízisben van, és nem látja tisztán a helyzetet.
Ebben a helyzetben az apa legnagyobb segítsége az, ha lépést tesz a kezelés felé, még akkor is, ha az anya ezt most nem érzi szükségesnek.
Üdvözlettel:
Sárkány AnitaA mostani párom 34 éve 2 évig a szeretőm volt.Terhes lettem.Elhagyott,majd 2× megnősült. Másodszor egy nála 30 évvel fiatalabb felesége volt. Együtt vagyunk most.De nem tudom feldolgozni a múltját!Állandóan azt mondja szeret.De én félek, hogy nem igaz!
Kedves Levéliró! Nagyon köszönöm levelét. Sajnos az információnak összefoglalása nem elegendőek számomra, de a döntése az egyértelmű. Ha ön “együtt van” a párjával, lehetséges hogy hosszú távon tervez/ tervenek… ?!A bizalom felépülése/ visszaépülése mindig idő kérdése s akkor sem biztos hogy “adott”, iletőleg stabil lesz… Ha tudok segiteni önnek és nem oldódnának kétségei, keressen bizalommal. Üdv: Lengyel Katalin
Segítségét szeretném kérni. Két hét múlva iskolai orvosi vizsgálaton vesz részt a gyermekem. Két éve már volt ilyen, akkor több szakrendelésre is elküldtek minket, de sehol nem találtak problémát. A hallásvizsgálatot azonban nagyon nehezen viselte, utána is szorongott.
Korábban bántalmazó házasságból jöttünk el, a gyermekem 4 éves volt, és egy éven át pszichológus és pszichiáter segítette. A hallásvizsgálat során ugyanazokat a tüneteket láttam rajta, mint akkor. A vizsgálat után hetekig megviselt volt, az iskolakezdés és a tanulás is nehezebben ment.
Most ismét közeleg a vizsgálat, és már most szorong, sír is miatta. Attól tartok, hogy a stressz miatt fals eredmény születik, és újabb vizsgálatokra küldenek minket.
Kérdésem: kötelező-e elvinnem az SzTK-ba további vizsgálatra, ha az iskolaorvos javasolja, ha egyébként nincs hallásprobléma?
Köszönöm a segítséget!
Kedves Levélíró!
Megértem az aggódását, és a gyermeke szorongását is. A megterhelő vizsgálatok gyakran előhívják a régi félelmeket, különösen akkor, ha valaki már átélt bántalmazást vagy tartós stresszt. Ilyenkor a test reagál előbb, és csak utána értjük meg, mi váltotta ki.
Feltételezem, hogy azóta már megtörtént az idei iskolai vizsgálat, és most valószínűleg az a kérdés foglalkoztatja, hogy ha az iskolaorvos újra további vizsgálatot javasolna, mennyire kötelező ez.
A magyar rendszerben az iskolaorvosnak joga van javasolni szakrendelést, de ez nem jelent automatikus kötelezettséget az Ön részéről. Ténylegesen kötelezővé csak akkor válik, ha:
– tartós, igazolt egészségügyi probléma gyanúja áll fenn,
– vagy olyan ellátásról van szó, amely előfeltétele az iskolai részvételnek (pl. bizonyos védőoltások).
A hallásvizsgálat nem tartozik ide. Ha Ön otthon is látja, hogy a gyermeke reagál a hangokra, nincs beszédértési vagy figyelmi eltérése, és más jel nem utal hallásproblémára, akkor pusztán egy stresszhelyzetben született bizonytalan eredmény miatt nem kötelező elvinnie további vizsgálatra.
Fontos, hogy az iskolaorvos felé ezt nyugodtan jelezheti:
– hogy korábbi traumák miatt extrém stresszreakciót vált ki a vizsgálat,
– hogy a gyermek korábbi szakellátásban már volt,
– és hogy a mindennapokban nincs hallásproblémára utaló jel.
A legtöbb iskolaorvos érti ezt, és ilyenkor elfogadja a szülő jelzését. Ha mégis ragaszkodna a vizsgálathoz, jogában áll másik intézményben elvégezni, vagy kérni, hogy a gyermek lelki terheltsége miatt pszichológus jelenlétével tegyék meg.
A gyermeke reakciója alapján az látszik, hogy a félelem és a korábbi emlékek aktiválódnak. Ezek kezelésében sokat segít, ha előre beszélgetnek róla, kiszámíthatóvá teszik, mi fog történni, és megengedik, hogy ne kelljen egyedül viselnie ezt a helyzetet.
Ön döntheti el, mi szolgálja a gyermeke biztonságát és érzelmi épségét.
Üdvözlettel:
Sárkány AnitaÜdvözlöm!
Hogyan lehet elmagyarázni egy férfinak, hogy nem csaltam meg soha, konkrétan a sok veszekedés és stressz miatt nem kívánom. Konkrétan undorom az egésztől. Ő házas volt, amikor ebbe a kapcsolatba jött, egymás csalták a feleségével, csak ugye az egyik oldalt hallottam. Engem is ellehet ítélni, hogy belementem így egy ilyen kapcsolatban, amiben csak szexre kellettem volna. Azért nem lettem eljegyezve, mert túl sok fiú haverom/barátom van. Elmertem mondani férfinek is ami velem történik , hogy férfi szemszögből milyen látásmód van. Ez a beszélgetésem lelett hallgatva és ekkora bizalommal nekem odaadónak kellene lennem. Konkrétan nem tudtam megoldani az életemet és mástól vártam a megoldást. Vagy hogyan lehet ebből kilépni és lezárni?
Kedves Elena!
A levelét olvasva komoly bizalmi és elköteleződési nehézséget vélek felfedezni a kapcsolatában. Egy kapcsolatból való kilépés természetesen nem oldja meg a problémát, de lehetőséget adhat arra, hogy végiggondolja a kapcsolat eddigi alakulását. Végiggondolhatja például azt, hogy mit adott ez a kapcsolat és mit vett el. Mit tanult ebből a kapcsolatból? Mit tanult magáról? És végül: ezen a ponton mire lenne szüksége? Szeretné lezárni? Elengedni a férfit?
Fontos hogy merjen kérdéseket feltenni magának, amiket le is írhat egy füzetbe és nyugodtan átgondolhatja vagy átbeszélheti valakivel, akiben megbízik.
Ha szükségét érzi, forduljon valamelyik pszichológus kollégámhoz és kérjen egy tanácsadási alkalmat.
Üdvözlettel: Kovács Gábor pszichológus
Kedves Rita! Hónapok óta szedtem a Frontint mert elkezdtem egy asszisztensi képzést és a vizsga közeletével egyre többet kellett szednem , hogy ne egész nap azon agyaljak, hogy mi lesz ha nem sikerül a vizsga. Sikeresen levizsgáztam és azóta megpróbáltam csökkenteni az adagot hogy csak este alváshoz szedjem, viszont azt vettem észre , hogy súlyos önértékelési problémáim lettek csak a hibát keresem magamon és folyamatosan úgy érzem , hogy valami bajom van egészségügyileg mindent beképzelek , ez lehet azért mert már nem szedek annyit és elvonási tüneteim vannak ? Nagyon rossz így minden napom egész nap szorongok, hogy valami betegségem van , soha nem voltam ilyen és nem tudom, hogy lesz ez elviselhetőbb úgy érzem egyre rosszabb lesz feszült vagyok egész nap hajnalban mindig felkellek és nem tudok visszaaludni . Próbáljam meg azt hogy az esti egy 0.25 helyett vegyek be nappal és este felet felet vagy ez idővel elmúlik és jobb lesz ?
Kedves Rita!
Köszönöm, hogy megosztotta a tapasztalatait, ez egy nagyon megterhelő időszak lehet Önnek. Amit leír – az erős szorongás, a testi betegségektől való félelem, az alvászavar és a fokozott feszültség – valóban összefügghet azzal, hogy csökkentette a Frontin adagját. Az ilyen típusú gyógyszereknél előfordulhat, hogy az adag mérséklésekor átmenetileg felerősödnek a szorongásos tünetek. Ugyanakkor az is fontos, hogy ezek a tünetek már korábban is jelen voltak (például a vizsgahelyzet kapcsán), csak a gyógyszer ezt részben elfedhette.
A gyógyszer szedésének módosításával kapcsolatban azonban nem javasolt önállóan kísérletezni. Mindenképpen érdemes lenne ezt a kezelőorvosával (pszichiáterrel vagy háziorvossal) egyeztetni, aki segíteni tud egy biztonságos, fokozatos csökkentési folyamat kialakításában.
Amit még fontos kiemelni: az, hogy a szorongás ilyen erősen megjelenik, arra utal, hogy érdemes lenne nem csak a tüneteket, hanem a mögöttes okokat is megérteni és kezelni. Ebben egy pszichológus tud segíteni, akivel közösen dolgozhatnak azon, hogy mi tartja fenn a szorongást, hogyan lehetne más, hosszú távon is működő megküzdési módokat kialakítani és hogyan tudná visszanyerni a biztonságérzetét a saját testével és gondolataival kapcsolatban.
A jelenlegi állapot nagyon kellemetlen, de nem végleges, megfelelő szakmai támogatással a szorongás jól kezelhető, és fokozatosan csökkenthető.
Üdvözlettel,
Rita
Üdvözlöm!
Elöljáróban annyit, hogy pàrommal két éve költöztünk össze. 8 éve ismerjük egymást. Rengeteget segített nekem, miután szüleim elhunytak.Dolgos ember,de az igazságérzete hatalmas, hirtelen nagyon dühbe tud gurulni. Vàlasztasi időszakban vagyunk. A pàrommal a politikai nézeteink különböző. Ezt nehezen tudja elviselni. A tegnapi nap közölte velem,hogy ezt nem tudja elfogadni, hogy én màsra szavazok,majd az összes csekket feladhatom, hogyha az győz,akit én vàlasztok.Szinte üvöltött.Azzal érvelt, hogy én eddig burokban éltem,mindenem meg volt,nem tudom, hogy milyen nélkülözni. Ez màr a többszöri ilyen beszélgetésünk volt. Mondtam neki,hogy a kedvéért sem fogok màsra szavazni. Én elfogadom, hogy nem egyezik a politikai nézetein,ò nem. Sose bàntott,de ilyenkor üvölt.Mivel az ő házában élünk,nehéz azonnal lelépni. Nekem is van házam,de albérlõk vannak ott. Szeretem òt, szerintem ò is szeret,de ez a helyzet frusztràló.Nem lehet vele erről beszélni,csak a maga igazàt hajtogatja.
Kedves Kinga! Megértem nehéz helyzetét, és értem a dilemmáját. Nagyon köszönöm, hogy elmondta párja imdulatkezelési problémáját, nagyon nem lehet könnyű önnek. A politikai nézetkülönbségek sajnos családon belül is nehezitik az emberi kapcsolatainkat, sajnálom hogy egyoldalúan szeretné önt befolyásolni a párja. Az is nehéz lehet önnek, hogy párja anyagilag “zsarolja” és feltételeket szab, annak érdekében hogy változtassa álláspontját…. Véleményem szerint jól teszi hogy nem hagyja magát eltériteni. Ha nem oldódna meg, vagy nagyon elmérgesedne önök közt a kapcsolat, várom szeretettel konzultációmon.
Üdvözlettel: Lengyel Katalin
Szeretnek rajonni van e valamilyn problemam eleg sok tunet borderline es ezt masok is mondtal es szeretnek rajonni mi all a hatterben
Nem akarok ondiagnosztizalast vegezni ezert felkerestem ezt az oldalt segitsegert remelem megfelelo oldal
Kedves Kérdező!
Szerintem ez nagyon helyes, hogy nem akarsz öndiagnózist felállítani, viszont fontos tudnod, ez az oldal, és a válaszom nem ad diagnózist, semmilyen olnine válasz nem helyettesíti a személyes szakvéleményt.
A kamaszkor, fiatal felnőttkor nagyon intenzív időszak, amikor az érzelmi hullámzások természetesek is lehetnek, de ha úgy érzed nehézséget okoznak a mindennapjaidban, érdemes szakemberhez fordulnod.
Azt javaslom, nézz szét nálunk az oldalon: számos kiváló pszichológust találsz a listánkban, akikkel elindulhatsz a válaszok keresésében. Egy személyes konzultáció segít majd pontosan kideríteni, mi áll a tüneteid hátterében, és hogyan tudsz rajtuk túllépni.
Ha itt nem, háziorvosodnál is érdeklődhetsz, hol tudsz államilag finanszírozott segítséget igénybevenni.
Üdvözlettel:
Sárkány Anita4 éve tartó kapcsolat. A férfinek volt korábbi házassága, ebből egy 6 éves gyermek. Legutóbbi probléma forrása, hogy iskolába megy a gyerek, de apuka nem mondja el, hogy a napot a volt feleségével tölti, iskolai nyíltnap miatt. Korábbi problémák, felháborodik, ha kát nap ugyan azt az ételt kell ennie. Ha rendel valahonnan ételt nem gondol a másikra csak magára, amikor elmondom, hogy rosszul esik csak rám hárítja a hibát, nem érti hogy ezzel mi a bajom. A problémáimat nem is akarja megérteni, csak azt hajtogatja, hogy hisztizek,túlreagálom, háborgok. Közben elvárásai vannak, hogy sminkeljem magam, öltözzek ki neki, de hova, ha nem is járunk olyan helyre?! Én reagálom túl ezeket, vagy tényleg komoly probléma van kibontakozóban közöttünk?
Kedves Timea! Köszönöm szépen levelét, és őszinteségét. A párkapcsolati probéma két úton indulhat: vagy hirtelen tör fel, illetve lassacskán “kihül/ elmérgesedik”!. Természetesen ezzel nem azt mondom, hogy ez igy történik/jgy fog történni önöknél, s azt sem javaslom, hogy kellő türelemmel viseltetssen párja iránt, mert nem csak ezen múlik a kpacsolatminőség! Mivel nem ismerem a hátteret, kevés információ áll rendelkezésemre, de ha életvezetését neheziti helyzete, várom szeretettel konzultációmon, foglajon időpontot oldalunkon…
Üdvözlettel: Lengyel Kata
Lengyel KatalinTisztelt Hölgyem/Uram!
Nemrégen szorongásos deoressziót állapotítottak meg. Nagyon jó gyógyszereket kaptam. Viszont sajnos dohányzom,így nem érzem igazán a gyógyszerek hatását.
Érdemes lenne a dohányzást abbahagyni?
Márk
Kedves Márk,
Köszönjük a levelét!
Érdemes lenne a kezelőorvosával beszélnie a gyógyszer hatásáról és a dohányzás összefüggéséről. Az orvos valószínűleg tud más gyógyszert is ajánlani, ha a dohányzást nem sikerül lecsökkentenie.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Doktornő!
Kényszergondolat szerű tünetekkel küzdök, de nem tudom , hogy ez az-e. Nagyon rossz embernek érzem magam, a páromat meg úgy érzem nem érdemlem meg. Felé erőszakos gondolataim vannak mint pl, hogy el akarok kaparni egy anyajegyet, hátha baja lesz. Utána pedig sírhatnékom van mert nem akarok ilyet tenni és megyek kezet mosni, hogy ne legyen bűntudatom. Másik ami zavaró, hogy nekem volt a múltban egy szerelmem aki játszott velem és a napokban felbukkant az utcán. Picit felkavart a látványa, mintha mégsem lennék túl rajta. Pedig tudom, hogy ő minden lenne csak jó társ nem. A páromat pedig szeretem, jó ember és tetszik is. De ahogy megláttam az exem jött egy késztetés, hogy a levegőben küldök egy puszit, de nem tudom, hogy a gondlat volt ilyen intenzív vagy tényleg megtettem-e. Erősen azon vagyok, hogy ne tegyem meg de ha sikerül megfékezni azt érzem meg akarom tenni mert ha nem akkor valami ki marad az életemből. Emiatt bűntudatom van. Bevalljam a párommak vagy ne?
Kedves Levélíró!
A nem kívánt, erőszakos vagy bűntudatkeltő gondolatok önmagukban nem jelentik azt, hogy Ön rossz ember, vagy hogy valóban meg szeretné tenni ezeket. Sok embernél előfordulnak betolakodó, szorongáskeltő gondolatok.
A levele alapján felmerülhet, hogy ezek kényszeres jellegű gondolatokhoz és szorongásos működéshez kapcsolódnak, de ezt levél alapján nem lehet diagnosztizálni.
Az exe felbukkanására adott reakciója kapcsán azt gondolom, nem feltétlen arról szól, hogy valódi vágyai lennének felé, hanem arról, hogy egy régi érzelmi élmény és a jelenlegi szorongás összekapcsolódott. A „mintha hiányozna valami, ha nem teszem meg” érzés nem feltétlen egy valós igény.
Mivel a tünetei láthatóan szenvedést és bűntudatot okoznak, mindenképpen javaslom, hogy keressen fel klinikai szakpszichológust vagy pszichiátert. Megfelelő segítséggel ezek a tünetek jól kezelhetők.
A párjának való „bevallás” kérdésében érdemes óvatosnak lenni. Nem biztos, hogy minden egyes gondolat részletes elmondása megnyugvást hoz; előfordulhat, hogy inkább tovább erősíti a szorongást és a bizonytalanságot. Hasznosabb lehet, ha általánosabban beszél vele arról, hogy mostanában erős szorongással küzd.
Ne egyedül próbálja megoldani ezt a nehézséget, hanem kérjen megfelelő szakmai támogatást.
Üdvözlettel:
Sárkány AnitaTisztelt Szakértő!
Ha a kamasz fiam az egyetlen férfimintát, a nárcisztikus apját másolja(jelenleg pont úgy viselkedik velem), és én úgy érzem mindent megtettem, nagyon anyás volt, nagyon remélem hogy érzelmileg nem sérült, mindig gondoskodtam róla, csüngött rajtam mindig, de elváltunk amikor 5 éves volt és egyedül neveltem. Most az apjához költözött 14 évesen és teljesen levált rólam. Nem törődik azzal min megyek keresztül, ahogy az apja sem, aki kifejezetten élvezi a helyzetet. Szóval változik majd a fiam? Vagy olyan lesz mint az apja? Milyen kimenetellel számolhatok? Én mit tehetek? Ez akár egy normális kamaszkori változás is lehetne, ha a fiam nem lenne csak velem tiszteletlen, nem látogat még 2 hetente se ahogy az apját(holott velem kellene laknia), és apa valószínűleg manipulálja.
Köszönöm szépen a választ!
Kedves Édesanya!
A levelét olvasva nagyon érezhető volt, hogy az aggódása gyermeke iránt egy szerető és gondoskodó anya érzései, aki fél, hogy gyermeke eltávolodik tőle. Ezek az érzései is valósak és érthetőek. A fia valószínűleg most az apával próbál szövetséget kötni, vele próbál azonosulni, hozzá próbál alkalmazkodni. Az, hogy a fiú és apa kapcsolata merre fejlődik, hogyan változik, nehéz megjósolni. Talán feltételezhető, hogy az Önnel való eddigi kapcsolata “átmenetileg” szünetel, a fia átmenetileg az apához akar tartozni és Öntől távolságot tartani.
Az viszont mindenképpen fontos lenne, hogy forduljon a lakóhelyéhez legközelebbi Családsegítő szolgálathoz, ahol segíteni tudnak abban, hogy az Önnel való kapcsolattartás ne szakadjon meg, ha Ön a gyermek gondozója, törvényes képviselője.
Remélem megtalálja a megfelelő segítséget!
Üdvözlettel: Onlinepszichológus Team
Kovács Gábor
