Személyes vagy online pszichoterápia? Mi a különbség?

A személyes és az online pszichoterápia között mutatkozik néhány lényegi különbség, melyet kliensként érdemes előre mérlegelnünk. Átgondolni, való-e nekünk az online beszélgetés a pszichológussal, vagy érdemes inkább a nehezebb megszervezhetőség ellenére is a személyes találkozás mellett döntenünk.

Mi az a pszichoterápia? Hogyan hat?

A pszichoterápia a lelki problémák, vagy pszichés betegségek kezelésének tudományosan megalapozott, szakszerű módja. Amennyiben a kliensnek és a pszichoterapeutának lehetősége van személyes magánrendelés keretei közt találkozni, bármiféle nehézség kezelésére alkalmas. Erről és a terápia hatásmechanizmusáról részletesebben ebben az írásunkban szólunk.

Mi az az online terápia? Hogyan hat?

A pszichológussal való négyszemközti konzultáció, más néven Skype terápia a Szakembereink menüpontban történő időpontfoglalás után érhető el. Miután pszichológust és időpontot választottunk, bankkártyás fizetéssel ki kell fizetnünk a pszichológus óradíját, melyről automatikusan számlát és az online terápiáról szóló részletesebb tájékoztatót kapunk. A konzultáció alap esetben Skype video hívás segítségével történik.

Az online beszélgetések a személyes terápiához hasonlóan a kliens által hozott probléma köré szerveződnek, a szakember további kérdéseket teszt fel ennek minél hatékonyabb megértése és átbeszélése érdekében. Szükség szerint további témákat javasol átgondolásra. Bár a távterápia leginkább a tengerentúlon általános, lehet már találni róla tudományos hitelességű szakirodalmat. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy az online használt pszichoterápiás módszerek hatékonysága hozzávetőleg azonos a személyes terápiáéval, habár ez a terápiás forma mindkét mind  a pszichológus, mind pedig a kliens részéről nagyobb rugalmasságot és kreativitást kíván meg.

Milyen lényegi különbségek vannak az online és a személyes terápia között?

Az online találkozások során sok információ (pl a páciens illata, megjelenése, öltözködése vagy egyéb gesztusai) rejtve marad a pszichológus elől, hiszen a kliensről teljes mivoltában nem szerezhet benyomást. Egymás arcát látva és hangját hallva csak korlátozottan szerezhetünk egymásról benyomásokat. Ez megnöveli a pszichológus tapasztalatának és szupervíziós támogatottságának jelentőségért, melyre egy következő írásunkban fogunk részletesebben kitérni. A személyesség hiánya tehát információ szerzés szempontjából és sok más aspektusból is komoly veszteség.
A virtuális világban való találkozás sokkal személytelenebb az „élő” helyzetnél, ami kezdetben vonzó lehet, egy idő után azonban könnyen gátat szabhat az érzelmi munka elmélyülésének. Amikor az ember szenved (például egy párkapcsolati konfliktus vagy munkahelyi probléma kapcsán) jól jön, ha a pszichológus mielőbb tud fogadni, elégnek élhetjük meg, hogy a szakembernek csak az arcát látjuk. Ahogy azonban csökken bennünk a feszültség, egyre nehezebb lehet kitartanunk az önismereti munka mellett. Ez azért volna fontos, hogy leszűrjük a hosszú távú következtetéseket korábbi nehézségünkből, hogy legközelebb a hasonló problémákat minél nagyobb valószínűséggel kerüljük el, vagy oldjuk meg egyre könnyebben.

Az online munka ráadásul nem minden problémahelyzetben alkalmazható. Öngyilkossági veszély esetén, vagy súlyos pszichés problémák (pl. személyiségzavarok, korai traumák, vagy gyanakvó gondolatok) esetén nem javasolt. A személyes jelenlét ilyen esetekben létfontosságú. Szintén megnehezítheti a helyzetet, ha a kliens nehezen fér hozzá a saját érzelmeihez, komoly erőfeszítést jelent a számára szavakba önteni azokat.
Nehezítő tényező online munkamód esetén a kapcsolat esetlegessége. Érdemes kliensként is törekedni a technikai eszközök és az internetkapcsolat legnagyobb megbízhatóságára és a pszichológussal folytatott ülés zavartalanságára. Ez azonban a maximális odafigyelés mellett sem garantálható, hiszen bármikor jöhet egy áramszünet vagy kimaradás az internetkapcsolatban, ami igen frusztráló tud lenni. (Gondoljunk bele, milyen érzés ha egy számunka fájó témáról beszélünk és megszakad a vonal.) Ilyenkor bíznunk kell a terapeutánkban és megkeresni Őt, hogy folytatni tudjuk a munkát, levezessük a nehézségekből fakadó feszültséget.

A legtöbb pszichoterapeuta szakember egyetért abban, hogy amennyiben megoldható, jó hatású ha van személyes találkozás is. Szükség esetén ez lehetőséget ad különféle pszichológiai tesztek elvégzésére, megkönnyíti a kezelési terv meghatározását, vagy pontosítását. Az online munka tehát mindenképpen megváltoztatja a kliens és a pszichológus kapcsolatát, ezért a közös munka sikere nagyobb részben múlik a páciens kitartásán, motivációján és frusztrációtűrésén mint személyesen folytatott terápia esetén.

Milyen szakembert válasszak? Honnan tudhatom, hogy megbízható pszichológussal van dolgom?

A törvényi előírások szerint minimálisan klinikai szakpszichológus végzettség szükséges ahhoz, hogy egy szakember (alap-) pszichoterápiát végezhessen. Ez azt jelenti, hogy lelki jellegű problémákkal szakszerűen foglalkozzék. Igen lényeges szempont a szakemberválasztásnál a szakmai tudás mellett a tapasztalat és a hitelesség (tehát hogy a terapeuta maga is végigmenjen egy átfogó önismereti folyamaton) valamint a rendszeres szupervízió. Egy megfelelő terapeuta attól hiteles, hogy tudatos a privát életében is (ezt ismeretlenül igen nehéz megítélni). További szempont lehet a szimpátia, hogy kiben tudunk leginkább megbízni, ki az akit a bemutatkozása vagy más, vele kapcsolatos tapasztalatai alapján közel tudunk engedni magunkhoz.

Van-e különbség az online és a személyes terápia hatékonysága között?

Bár első olvasatra úgy tűnhet, hogy az online terápia nem elég hatékony a személyes találkozáshoz képest, kutatások bizonyítják, hogy közepes depresszió esetén az online foglalkozások (egészen pontosan a video-terápia és e-mail együttes használata) effektívebbnek bizonyultak, mint a csak személyesen megtartott ülések. (BDI depresszió kérdőívvel mérve, kognitív viselkedésterápiás módszerrel történő kezelés és 8-8 alkalmas terápia esetében) A jelenség magyarázata, hogy a terapeutával történt beszélgetés lenyomatának újraolvasása a későbbiekben is segített. (Ha bővebben is érdekli ez a  téma, irodalomjegyzékünkben megtalálja az általunk felhasznált  forrásokat.) A feltételek között különbség mutatkozhat a két terápia között abban is, hogy a személyes terápiával együtt járó szervezés miatt a kliensek túl korán befejezhetik a terapeutával közös munkát, így az online munka – ha a páciens kitart mellette hosszabban tart, de hatásosabb.

Az online terápia egy jó lehetőség (hiszen akkor is hatékony segítséget kaphatunk lelki nehézségeinkre, ha személyesen nem tudunk szakembert felkeresni), de a munkamód jellegzetességéből fakadó hátrányokkal jó előre számolnunk, hogy az időközben felmerülő frusztrációkat minél kevésbé éljük meg megterhelőként. Sok kérdés, félelem felmerülhet bennünk ennek kapcsán, melyet fontos a terapeutánkkal jó előre tisztáznunk.

Kapcsolódó cikkeink:

Hogyan segít rajtam az önismeret?

Miben más a pszichoterápia, mint egy baráti beszélgetés?

Milyen szempontok alapján válasszak pszichológust? Hogyan hat a terápia?

Mik az online terápia veszélyei? Mire figyeljünk, mielőtt belevágunk?

Gyakori kérdések a pszichoterápiáról.

Hogyan hat a pszichoterápia a testünk működésére?

Felhasznált irodalom:

A Pszichoterápia szakfolyóirat ankétja „A Skype terápia csínja-bínja. A távterápia kérdései a pszichoterápiában, tanácsadásban”  címmel 2018. január 6-án.

Knaevelsrud, C., Maercker, A.(2006) Does the Quality of the Working Alliance Predict Treatment Outcome in Online Psychotherapy for Traumatized Patients? Journal of Medical Internet Research 8

Kraus, R., Stricker, G. , Speyer, C. (2010) Online Counseling: A Handbook for Mental Health Professionals. Academic Press.