Hogyan hat a pszichoterápia a testünk működésére?

Szerző: Habis Melinda | aug 7,2018 | Blog | pszichológus, pszichoszomatikus betegség, pszichoterápia, Skype

Gyakorlati tapasztalat, hogy a testi és lelki tünetek kihatnak a kapcsolatainkra. Ha valaki szorong, akkor társaságban visszahúzóvá válhat, a párjának elmondja rossz érzéseit (ami természetes), ettől megváltozhat a kapcsolatuk működése. Például sok pánikbeteg személy nem mer egyedül kimozdulni, ebben segítséget kérhet szeretteitől. Ez az összefüggés fordított irányban is fennáll, tehát a kapcsolati történések is kihatnak a lelki állapotunkra, sőt testünk működésére is. Hogy milyen agyi területek, agyi változások, testi és lelki tünetek figyelhetőek meg a pszichoterápia alkalmazásával? Erről szól a mai blogbejegyzésünk.

Kapcsolataink az agyi tevékenységeken keresztül a génjeinkre is hatnak

A fenti folyamat igen komplex (ráadásul a folyamat maga is az aktuális inger fajtájától függ), ezért azt leegyszerűsítve tárgyaljuk. Az idegrendszerünk megőrzi a kapcsolatainkból származó tapasztalatokat, ez már születésünk során is elkezdődik. Az anya-gyermek kapcsolattal és a gondozónk felé kialakuló kötődéssel agyunkban szinaptikus kapcsolatok képződnek. (Ez az idegsejtek közötti kapcsolódási felületek növekedését jelenti.)

A gyermek idővel átveszi gondozója mimikáját, melynek során agyi változások figyelhetőek meg, az agyában úgynevezett tükörneuronok (speciális idegsejtek) képződnek. Ezek az idegsejtek képezik a későbbi empátia alapját (ha az anya sír, a csecsemő is nyugtalanná válik). Kutatások bizonyítják, hogyha a csecsemőt az anyjától elválasztják, vagy ha az anya nem tud a gyermek igényeire megfelelően reagálni, akkor ezek az idegsejtkapcsolatok nem épülnek ki. A későbbi nem megfelelő gondozás hatására is pusztulás következik be bennük.

Hogyan hatnak a kapcsolatok az agyi területekre?

Társas hálózatokban sok-sok élményt szerzünk, melyekről egy implicit tudás alakul ki bennünk. Ezek viselkedési sémákban nyilvánulnak meg. (Ez azt jelenti, hogy a különböző helyzetekben reakcióink automatikusan, ösztönösen zajlanak.) Tudattalan minták határozzák meg, hogyan viselkedünk a kapcsolatainkban. Ezek azonban tudatosíthatók, illetve a bevésődés során is vannak explicit folyamatok. Ezeket az információkat a nagyagykéreg és a limbikus rendszer tárolja el. Utána pedig a mélyebb agyi területek raktározzák (ennek során válik implicitté, automatikussá.) Ezt az implicit tudást célozza meg a pszichoterápia.

Hogyan hat a pszichoterápia?

A pszichológus és a kliens speciális kapcsolata lehetővé teszi, hogy kibontakoznak a kliens ösztönös viselkedésmintái (kapcsolati sémái), melyeket a terapeuta felismer és segít azok tudatosításában. Ezáltal a kliens igényeinek megfelelően ezek formálhatóvá válnak, átíródnak.

A pszichoterápiának bizonyítottan neurobiológiai hatása van az agyukra (erről részletesebben is írunk lejjebb), hiszen a terápia is egy kapcsolati tapasztalat. A szakember a klienst elfogadja annak minden bánatával, nehézségével együtt, nem akarja őt megváltoztatni. Ennek hatására új érzelmek és agyi kapcsolatok keletkeznek a kliensben. Mivel a terápia hatására a kliens új viselkedésmintákat vesz fel, ennek hatására megváltoznak a hétköznapi társas kapcsolatai is, ezek pedig az agyában is leképeződnek a különféle neurokémiai folyamatok hatására.

Kutatások a pszichoterápia agyi hatásairól, agyi változások

A pszichoterápia hatásait legfőképpen PET (pozitronemissziós tomográfia), SPECT (single photon emission computer tomography) és f-NMR (functional nuclear magnetic resonance) segítségével vizsgálják, melyek képet adnak az agyi anyagcsere változásairól.

Súlyos depresszióban szenvedő kliensek PET vizsgálatával kimutatták, hogy a sikeres pszichoterápia ugyan azokban az agyterületekben okozott változást, mint a gyógyszeres kezelés. Kényszerbeteg személyekkel (nucleus caudatus anyagcsere zavarához kapcsolható agyi működés zavar) és borderline betegekkel is végeztek kutatásokat. Utóbbinál a szerotonin szintje állt helyre csupán a terápia hatására.

Jól dokumentálható változások történnek a pszichoterápia hatására a kliensek alvásmintázatában is. Az alvászavar sokféle lelki baj tünete lehet. A pszichoterápia hatására az agyi változások mellett azonban a kliensek alvásmintázata megváltozik, mely alváslaborokban különféle képalkotó eszközös segítségével is igazolható. Ezért több szakember egyértelmű javaslata, hogy a pszichiátriai gyógyszereket csak speciális esetekben (súlyos pszichiátriai betegségek esetén, vagy átmenetileg, öngyilkosság megelőzésére) és pszichoterápiával kombináltan kellene alkalmazni, mivel ezek önmagukban – bár biokémiai változásokat okoznak az agyban – probléma megoldási- és megküzdésmódokat nem tanítanak a betegeknek.

Ne felejtsük el azonban, hogy nem csak az agyi változások kell, hogy a kezelés középpontjában álljanak, hanem a beteg szubjektív jólléte is. Az írásunk végén idézett forrás rákos betegeknél dokumentálja a pszichoterápia közérzetjavító, valamint életet meghosszabbító hatását.

Hogyan hat a lelki állapotunk a génjeinkre?

Minden gén előtt úgynevezett regulátorszekvenciák találhatók, melyek képesek ki- vagy bekapcsolni az adott DNS szakaszt. Ezt tudományosan átíródásnak nevezik. A különféle rákkeltő anyagok például bekapcsolhatják a DNS adott, betegségért felelős szakaszát. Ahogy fentebb részletesebben is kifejtettük, a társas helyzetek is biológiailag leképeződnek bennünk, ezért ez is befolyásolja a génműködésünket.

Ráadásul tudattalanul is észlelünk dolgokat, melyekre agyunk különféle kémiai anyagok (ún. neurotranszmitterek) előállításával reagál. Ezek nem csak agyi szinten hatnak (például részt vesznek a különféle lelki betegségek kialakulásában), hanem a teljes testünkre kihatnak. Minden sejtünk tartalmaz DNS-eket. A gének pedig a többi génnel és a környezettel is kommunikálnak. Befolyásolja működésüket a fizikai, kémiai és a lelki környezet is.

A félelem és fenyegetettség érzése aktiválja a stresszgének működését, míg a társas támogatás az idegsejtek szaporodását és a növekedés faktor termelődését serkenti. Amikor a gén le van zárva, akkor olyan, mintha a szervezet számára megszűnne létezni (bár biológiailag ott marad). Csecsemőkorban a bizalmas, szerető környezet hiánya alapjaiban meghatározza, a stresszgén aktivitását. Ennek nem megfelelő működése pedig megnöveli a depresszióra és a különféle pszichoszomatikus betegségekre való hajlamunkat is.

Összefoglalásként elmondható, hogy kapcsolataink minősége az életünk legelejétől kezdve meghatározza testi és lelki egészségünket egyaránt. Ha ezeket nem érezzük kielégítőnek, akkor sem kell ebbe beletörődnünk, mert pszichoterápia segítségével a kevésbé jól működő kapcsolati minták tudatosíthatóak, megértőek és megváltoztathatóak. Ezt pedig nem csak a társas viszonyaink, hanem testi egészségünk is meghálálja majd.