Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Kedves Pszichológus!
Nemtudom hol kezdjem.Egy elèg egyszerű a helyzet de mégis számomra borzasztó nehéz.
Párkapcsolatban élek lassan 2 éve.Nemtudtam róla,de nemrèg kiderült hogy a párom Borderline szindrómás ikletve egyèb hasonló betegsègei vannak.Engem ez tönkre tesz lelkileg.Nemtudom elviselni.Sajnos nèha tetlegessègig is fajul az agressziója.Viszont borzasztóan sajnálom őt ès emiatt nem hagytam mèg mindig el,de úgy èrzem,hogy megfulladok mellette.Nembírom egyszerűen,de sajnos sok minden összeköt minket.Ő holland származású,kiköltöztem Hollandiába,itt dolgozom ès lakunk együtt,de ha elhagyom,akkor teljesen új èletet kell kezdenem másik országban minden nèlkül ès rettegek,hogy mi lesz ès nagyon sajnálom őt,hogy mi lesz vele,de nembírom,kezdek mellette teljesen depressziós lenni ès nembírom tovább.Mit tegyek?Tudom,higy elkellene hagynom.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Megértem, hogy dilemmában van, vívódik, hogy mit lenne a legjobb ebben a helyzetben. Érdemes lenne pszichológus szakembert felkeresnie, akivel átbeszélhetné részletesen a problémáját, az akadályokat s a lehetőségeket. Szakembereink is szívesen segtenének ebben Önnek.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Doktornő!Pánik betegséggel kezeltek több éven át,jelenleg csak reggel szedek Arketiszt.Alvásproblémám van Nitrazepam 5 mg-os irt a háziorvosom,de nem igazán tudok aludni töle.Nagyon szeretném abba hagyni a Nitrazepam-ot,és gyogynövényes készitménnyel szeretném folytatni.Az orvosom nem akar mást csak ezt.Vettem Levendulás készitményt,10 mg levendula,B6 2,1 mg,B12 3,75qg tartalmaz,de nem merem egyidejüleg szedni a Nitrazepámmal.Kérem tessék tanácsot adni mit szedjek,hogy végre tudjak aludni.Esetleg,ha tetszik javasolni valamit.Előre is köszönöm a válaszát,
Kedves Kérdező,
Köszönjük a levelét!
Sajnos orvos végzettségű szakember nem dolgozik nálunk, aki a gyógyszerszedéssel kapcsolatban tudna válaszolni. Javaslom, hogy keresse fel háziorvosát, s kérje ki tanácsát. Vagy kérjen beutalót szomnológus vagy pszichiáter szakorvoshoz, aki részletesebb tudással rendelkezik alvászavarok gyógyszerezése terén.
Üdvözlettel:
Szabó LiliJó reggelt! Nekem már 3 hónapja pánikbetegségem van és észre vettem hogy egyre sűrűbb és rosszabb tünetekkel jár. Elsődlegesen el kell hogy mondjam hogy egy jó pár hónapon keresztül én erősen marihuánát szívtam napi szinten és a vége felé jött rám elsőnek ez a pánikroham amikor ugye be voltam állva aztán ezt követte a többi pánikroham. Utána annyira megijedtem a harmadik rohamnál hogy azonnal le is tettem a marihuánát. Ennek már lassan 3 hónapja és azóta sajnos rosszabbodnak a tünetek , közben elég nagy stresszes időszakban voltam már előtte is így gondolom pluszban még az is rá tett. Most már eljutottam oda hogyha társaságban vagyok is rosszul érzem magam és rám jönnek ezek a torokszorítós le nyelem a nyelvemet és zsibbad a nyelvem a torkom érzés közben meg csomót is érzek a torkomban, tudom ez így sok de nagyjából így tudom ezt elmagyarázni mert napi szinten minden órában ezek a tüneteim vannak folyamatosan. Németországban élek és segítségre szorulok akár online is de csoportosan is
Kedves Alexandra! Köszönjük megtisztelő/ őszinte levelét! A fent leirt tünetegyüttes/addikció/ GAD (generalizált szorongás), Pánikbetegség- feltétlenül szakember felkeresését indokolja!
Várjuk jelentkezését pszichoterápiás folyamatra, oldalunkon számos kolléga közül választhat!
Üdv9zlettel : Lengyel Kata
Lengyel KatalinÜdv!
Abban kérném a segítségét, hogy ha a párommal aki (44 éves ) bármi féle vita vagy veszekedés van mindig hallgat, mintha gát lenne benne vagy félelem.. mindig mondja hogy nem szeret érzelmekről és lelki dolgokról beszélni, mert a kapcsolatunk előtt sose kellett a volt párjával 22 évig ilyen érzelmes dolgokról beszélni.
Hogyan tudnám ebben segíteni, hogy könnyebben megnyíljon??
Köszönöm,
Andrea
Kedves Andrea,
Köszönjük levelét!
Bennem felmerül kérdésként, hogy a párja aktív-e valamennyire a konfliktusok során (veszekedést ír Ön, ugyanakkor a párja hallgatását is), azaz milyen szinten tud belemenni ő egy-egy probléma helyzetbe (pl. a tényekről tud-e beszélni). Érdemes lenne párterápiás foglalkozáson részt venniük, ahol körbe tudnák járni, hogy Ön mit is várna el pontosan a párjától, s neki mivel is van pontosan nehézsége (pl. tudja-e megfelelően azonosítania az érzelmeit, vagy csak kimondania nehéz). Honlapunkon is több szakember vállal párkapcsolati tanácsadást.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Segítő!
Gyerekpszichológiával kapcsolatos kérdésem van. Gyermekem most első osztályos. Vannak akikkel ovi óra együtt van. Az utóbbi időben eltávolodott tőlük, ahogy én észlelem azért mert sokszor verekedős, ellöki őket vagy megdobálja őket. Számomra érthető, hogy így nem szívesen játszanak vele. Próbáltam itthon mondani, hogy nem bántani másokat, és így majd ezek a gyerekek nem akarnak vele barátkozni és kirekesztik. Nem tudom ezt így kiközölni egy gyerekkel mennyire tesz neki jót, hogy azt mondom nem kedves, és ez csúnya dolog. De közben nem tudom, hogyan vehetném rá hogy szebben bánjon másokkal. Miközben amúgy szerintem érzi, hogy reggel nem örülnek neki. Köszönöm előre is!
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Megértem, hogy aggódik a gyermeke miatt, az iskolakezdés is sok stresszel járhat a gyermekénél, mivel az iskolában kerül először teljesítményhelyzetbe a gyerek. Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne gyermekpszichológust felkeresni, aki azonostani tudná az agresszió forrását, illetve különböző terápiás módszerekkel (pl.játékterápia) csökkenteni tudná. A területileg illetékes nevelési tanácsadóban is lehet konzultációt kérni.
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm!
Van egy 5,5 éves kislányom. Az “elenedéssel, kötődéssel” van problémánk. A kakit visszatartja 2 éves kora óta, ez mára már annyira “normalizálódott”, hogy legalább heti 2-3 alkalommal kakil.
A fő probléma amiben nem tudom hogyan tudok neki segíteni:
1. Uszodába, ha nincs ott barátja nagyon nehezen megy be, sokszor erőszakkal vonszoljuk be az oktatóval, ez tart 5 percig, utána boldogan jön ki az oktatásról
2. Ha karatéra nem jön a másik barátja, akkor már mi sem megyünk
3. Ha az oviba a legjobb barátnője délben haza megy, ő hisztirohamot kap, hogy ő is haza akar menni délben, de ugye nem is tudom és nem is akarom elhozni őt.
4. Csokit vagy csalunk rendezvényre mentünk, míg vártuk a többieket, ketten elmentünk pár házhoz, ahol is összetalálkoztunk a legjobb barátnőjével, míg mi be nem szálltunk a kocsiba minden ok volt, aztán óriási hiszti, hogy ő velük akar tovább menni, de közbe mással meg volt beszélve a további program. Persze a hiszti után jól érezte magát
Adjon tanácsot
Kedves LevélIró, kedves Katalin! Köszönöm levelét és őszinteségét! A fenti-ön által leirt- tünetegyüttes (hiszti ahogy ön nevezi) teljesen normálisnak tekinthető ebben az életkorban, amennyiben oldódik/viszonylag gyorsan lefut ez a magatartásforma… Sajnos részletesebb információt nem adott, igy nem tudok tanácsot adni!
Javaslom hogy óvodapedagógussal, gyermekpszichológussal egyeztessen és/ vagy az intézményben lévő (ha rendelkezésre áll) szakmeberhet forduljon tanácsért. Üdvözlettel: Lengyel Katalin
nem tudom valaki segítene-e ebben a helyzetben, de januárban jöttem össze a párommal és elég nehéz volt az egész en minden szeretet es torodest probaltam megadni es legtobbszor o ezt kihasznalta, augusztusban lett sziklaszilard a kapcsolatunk amikor is szeptember 28.an szakitott velem a parom es en nagyon osszetortem azota is rosszul vagyok es ennek mar lassan ket honapja, mindent megtettem erte hogy visszajojjon es nem
sikerult, kialakult azota bennem rengeteg dolog, szorongas, felelem es jobban erzem magam ha egyedul lehetek
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy nagyon megviselte Önt a szakítás a párjával, s két hónap után is szorongásos tünetei jelentkeznek. Én mindenképpen azt javasolnám, hogy keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai gondozót (az életkora alapján megkérdezheti, hogy a gyermek vagy a felnőtt gondozóba tartozik-e jelenleg), ahol meg tudnák vizsgálni, s kezelési javaslatot tudnának adni (pszichoterápiás ellátást is kaphat a történtek feldolgozására).
Üdvözlettel:
Szabó LiliLassan 1 éve vagyok együtt a barátommal.
1. Én nagyon erősen szorongó vagyok és pánikrohamos, és epilepsias.
Soha nem volt olyan, mint most.
Ha velem van nincs semmi baj, nincs roham nincs semmi, de ha pl elmegy éjszakába dolgozni és nincs mellettem akkor szorongok, rohamaim vannak és ez nagy rossz érzés. Mintha nem lennék biztonságba. Hogy ez mitől lehet? Vagy miért? Hogy lehet megoldani?
2. Volt egy gyanúsításom lassan 1 éve. De megszűntetés alatt áll az ügy, akkor nagyon sok problémát okozott nekem és traumát a mai napig es ezt nem tudom elfelejteni!
3. Olyan mintha nem tudnék szeretni nem tudnám szeretni az embereket a páromat, de közben mégis szeretem, nagyon féltékeny típus vagyok!
Jártam pszichiaterhez gyógyszeres kezelés alatt állok de nem igazán használnak a gyógyszerek, ezt jeleztük is és csak más és erősebb gyógyszert írnak fel vagy emelik a dózist!
Ezek mitől lehet? Hogy tudnám megoldani?
Kedves Kérdező,
Köszönjük a levelét!
A levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne a kezelőorvosánál felvetnie, hogy pszichológusi ellátásban részesülhet-e annak érdekében, hogy jobban legyen (az nem derült ki, hogy olyan intézménybe jár-e ahol pszichológus is elérhető pl. pszichiátriai gondozó). A gyorsabb javulás érdekében a megfelelő gyógyszeres beállításra s pszichoterápia kombinációjára lenne szükség.
A feltett kérdésekre egy hosszabb feltáró segítő beszélgetés keretén belül lehetne válaszokat kapni, sajnos ennyi információ nem elég a megválaszolásukra.
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm! Nem tudok nemet mondani, ezért mindenki kihasznál. Óvodás koromtól volt egy legjobb barátnőm, aki csinos, kacér és mindig eléri a célját. Mellette mindig jelentéktelen voltam, pedig nem nézek ki rosszul. Megszoktam, hogy jobb, ha hagyom, hogy az legyen, amit ő akar, egyébként megsértődik, manipulál. Én introvertált vagyok, nincs sok barátom. Azóta két másik barátnőm is sok pénzzel húzott le. Bűbájosak, aztán mire megvilágosodom, már késő. Volt egy pasi, akivel kölcsönösen vonzódtunk egymáshoz, de mivel nőcsábász, először visszautasítottam, amikor szexelni akart, ezért megsértődött. 7 évig szerettem reménytelenül. Aztán kikezdett egy barátnőmmel, akivel együtt laktam, ő pedig azonnal lefeküdt vele, de előbb a szemembe hazudott, hogy megleckézteti, amiért korábban megalázott. Felajánlotta a pasi, hogy menjek el a lakására, ott lefekhetek a barátjával. Így állt bosszút. 2 éve minden nap sírok emiatt. Gyűlölöm mindkettőjüket. Nem tudok megbocsátani. Hogyan tegyem túl magam ezen?
Kedves Kérdező,
Köszönjük a levelét!
Nagyon sok nehézséget élhetett meg az évek során, mindenképpen jó, hogy gondolkodik azon, hogy hogyan lehetne feldolgozni a történteket, s a jövőben elkerülni a kihasználtság érzését. Azt javasolnám, hogy kezdjen bele önismereti munkába, ahol a személyisége is fejlődhetne, s a kérdéseire választ kaphatna. Ebben szakembereink is szívesen segítenének Önnek.
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm!
5 és fél éves fiam bárhova mennénk el fél, elkezd sírni, főleg ha én (anyuka) nem megyek vele. Kivánkozik elmondja, hogy elszeretne menni, értem ez alatt a foci edzéseket, szulinapokat, de mikor bekellene menni az ajtón, vagy edzésen felkellene allni a többi gyerek közé sír és szorítja a kezem.. nem tudom mi a probléma, nem tudom mit tehetnék már, próbáltam már elmagyaráni szépen , jól, a tőlem telhető képpen. Nem tudom mi lehet a gond, valami féle útirányt ha mutatna hálás lennék..
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom,hogy érdemes lenne a területileg illetékes nevelési tanácsadót felkeresni, ahol meg tudnák mondani vizsgálat alapján, hogy leválási nehézsége van-e a kisfiának, vagy miből eredhet a félelme. Ott különböző csoportos fejlesztő foglalkozási lehetőségeket is szoktak felkínálni, ami nyitottabbá tehetné a gyermekét.
Üdvözlettel:
Szabó Lili
Kedves Szakértő!
Segítséget szeretnék kérni,hogy ebbe a helyzetbe szükséges-e bevonni már szakembert. A lányom lassan 6 éves, és közel 4 hónapja kezelhetetlen a hisztije. A hiszti közben engem bánt, rajtam vezeti le a feszültségét. Most már ott tartunk, hogy erővel üt, rúg, csíp ott ahol ér. Nem érdekli egyáltalán hogy fáj, direkt a fájdalomokozás a célja. Rengeteget olvastam róla, mit kell ilyenkor tenni, és egyszerűen semmi módszer nem hatásos, míg magától meg nem nyugszik. Az elmúlt egy évben született egy kistestvére és az édesapja munkájából adódóan rengeteget van távol. Nem tudom,ezek mennyire járulnak ehhez hozzá. Édesapját nem bántja, de neki sem fogad szót, viszont tőle tart. Nagyon apás születése óta. Eddig csak itthon produkciózott, de már a nagyszülőknél is ugyanígy viselkedik. Oviban semmit nem vesznek rajta észre, szuper ügyes, okos, szófogadó. Jövőre iskolába megy, nagyon félek, hogy ezt addigra nem “növi” ki. Köszönöm a segítséget! Egy elkeseredett édesanya
Kedves Nikolett! Megértem elkeseredését és köszönöm őszinte levelét. Ebben az életkorban teljesen “normális” az az úgynevezett hisztiroham, amelyet ön leirt! Az nem, hogy a testi bántalmazás, ütlegelés elfajult gyermeke részéről! Igen-jól érzi_ érdemes szakember/gyermekpszichológus bevonása, fontos lenne utána járnia a magatártásforma okának (feltérképezni majd kezelni)
Üdvözlettel: Lengyel Katalin
Üdvözlöm. Közel 50 éves férfi vagyok, házasságban élek, van egy 13 éves fiunk aki autista. 11 éve kaptuk az autizmus diagnózist, akkor gyökeresen megváltozott az életünk. A feleségem maradt otthon, én lettem a családfenntartó és vagyok a mai napig. Sokat dolgozom, hogy meg tudjak adni mindent, amit lehet. A kapcsolatunk gyakorlatilag 10 éve kihűlt, lakótársként élünk együtt a feleségemmel. A fő problémám az, hogy eredetileg nem szerettem volna gyereket, mégis belementem, és a félelmem beigazolódott, nem egészséges a gyermekünk. Nem tudok mit kezdeni a bűntudattal, mert a fiam életét is (azzal hogy betegen kell élnie) és a család életét is gyakorlatilag tönkretettem. A válást már eldöntöttem, de a bűntudattól az sem fog megszabadítani. Igazából egy csapdában érzem magam, amit magamnak készítettem, és nincs kijárat. A kérdésem az, hogy merre érdemes elindulnom (egyáltalán érdemes-e), mert jelenleg semmi értelmét nem látom az életnek.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy nehezen élheti meg a mindennapokat a családjával. Én azt javasolnám, hogy keressen egy olyan tanácsadó vagy klinikus szakpszichológust, aki autizmusban is jártas, vannak már magánrendelők is, ahol autizmusra specializálódott pszichológusok rendelnek. Itt el tudná mondani, hogy mi minden miatt van bűntudata, s miért érzi magát csapdában, s milyen lehetőségekben gondolkodik.
Üdvözlettel:
Szabó LiliSzép napot! Járok pszichológushoz, de úgy érzem lekicsinyíti a problémáimat. Régóta küzdök a hangulatom ingadozásával. Hirtelen harag után vagy csak simán is órákra vagy napokra depresszív állapotba kerülök és folyamatosan üresnek érzem magam. Semmi emlékem nincsen, úgy érzem magam minden nap mint egy robot. A tanulmányaimra is hatással van és folyamatosan szuicid gondolataim vannak. Annyira egyedül érzem magam. Van, hogy 2-3 napig viszonylag stabil állapotban vagyok, vagyis úgy érzem csak létezek de nem élek. Nem tudom mitévő legyek. Szeretnék boldog lenni. Annyira félek attól, hogy mindenki el fog hagyni, de mégis ellököm őket magamtól. Úgy érzem, már az alkoholtól se tudok boldog lenni, egyszerűen semmitől. Rengeteget szorongok, félek az emberektől, félek mindentől. Nem tudom kiben bízhatok meg. Félek magamtól.
Kedves Léna!
Nagyon sajnálom, hogy ilyen nehéz érzésekkel küzd jelenleg, ez nagyon ijesztő lehet. A leírt állapotok – a hirtelen hangulatingadozások, a tartós ürességérzés, a motiválatlanság, az emlékezetkiesés, a szorongás és különösen a visszatérő szuicid gondolatok – rendkívül megterhelőek lehetnek, és teljesen érthető, hogy emiatt egyedül érzi magát, és bizonytalan abban, hogyan tovább. Azt is nagyon fontos kiemelni, hogy nem Ön reagál „rosszul”: ezek a tünetek valódi lelki szenvedést jeleznek, amelyekhez szakmai segítségre van szükség. Arra biztatom, hogy mindezt mielőbb beszélje át a jelenlegi pszichológusával, még akkor is, ha úgy érzi, néha lekicsinyíti a problémáit. Ezek olyan jellegű és súlyosságú tünetek, amelyeknél a pszichológus feladata az, hogy tovább irányítsa Önt a megfelelő szakemberhez. A leírása alapján pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus bevonása mindenképpen indokolt – amennyiben a szuicid gondolatok felerősödnek, a Kék vonal azonnali segítséget tud nyújtani: https://kek-vonal.hu/
Amennyiben a pszichológusa valamiért nem tud segíteni, a területileg illetékes pszichiátriai gondozóban, illetve családsegítőben is kaphat segítséget. Nagyon sok erőt kívánok önnek, remélem, hogy mihamarabb megkapja a segítséget, amire szüksége van!
Üdvözlettel, Rita
Szabó Rita
Tisztelt Szakértő!
Nagynéném kapcsán szeretnék diagnózist kérni!
71 éves és a lánya szerint téveszméi vannak,hogy feltörték a telefonját.
Ordítoznak egymással és elvileg neki akart menni a lányának.
Hiába akartam őket békíteni senki nem enged az igazából.
Három generáció él egy házban,most a lánya költözni akar,magára hagyva az erős stresszel küzdő anyukáját.
Meghallgattam a nénikémet is,nekem az jött át,hogy nincs neki egy hely ahová el tudna nyugalomba vonulni,mert a férjével is évek óta rossz a viszonya.Sokat türt és nyelt az évek alatt és mostanra robbant,de ez elfajult addig,hogy nem értik meg egymást és nem tudnak szeretettel fordulni egymás felé.
Lehet ez a nénikémnél bipoláris zavar?Hogyan tudok segíteni neki?
Köszönöm szépen a válaszát előre is!!!
Eszter
Kedves Eszter,
Köszönöm a levelét!
Levele alapján sajnos nem lehet diagnosztizálni. Idős korban agyi eredetű betegség, demencia hatására is lehetnek hallucinációs vagy hangulatváltozásos tünetek. Mindenképpen pszichiátriai kivizsgálás lenne szükséges, ahol demenciavizsgálatot is végeznek. A területileg illetékes pszichiátriai gondozóban tb alapon kapnak ellátást.
Üdvözlettel:
Szabó LiliSzép napot! Segítséget kérnék … immár 2 éve 3 gyermekes anyaként 20 ev házasság után elváltam, volt ferjem személyiség zavart állapítottak meg fiatalon.A gyermekeimet akik imádtak, teljesen ellenem hangolta,bírósági végzés váltott nevelés sosem jött létre , apuka szerint ha nem akarnak menni s gyermekeink hozzám, megtehetik , és nem tud mit tenni! Fiatalabb párom van együtt élünk 2 éve, rá hivatkozva nem akarnak jönni kislányom 12, kisfiam 15évesek,az a kikötés, ha nincs itt akkor jönnek ha itt van nem fognak! Hiába próbálom el elmondani nekik ,hogy közös az otthonunk, nem lehet kitenni senkit az utcára. Hajthatatlanok.. pár órára tudok csak velük talakozni , vásárolok nekik , kocsikazunk, de semmi több. Mióta kimondtam hogy szeretnék elválni az édes apjuktól, megtiltotta nekik hogy velem aludjanak, azóta én vagyok a rossz aki szétszedte a családot a szemükben, és ez nagyon fáj, mert én csak óvni akartam őket a sok feszültség, veszekedések miatt. Rengeteget sírok értük, nem tudom mit
Kedves Andrea!
Együttérzek, hogy édesanyaként milyen nehéz lehet a gyermekeivel való megváltozott kapcsolata, hogy így elzárkóznak Ön elől. Nagyon nehéz lehet elfogadni ezt a helyzetet és ugyanakkor megtartani a hitét, reményét abban, hogy lehet még jobb a helyzet.
Fontos még tudnia, hogy a válás minden család életében krízishelyzet és minden érintettnek nagyon nehéz időszak, időre és türelemre van szükségük, hogy feldolgozzák az azzal járó veszteségeket. Mind Önöknek, szülőknek, mind a gyerekeknek segítségre lehet szükségük, hogy elfogadják és alkalmazkodjanak az újonnan kialakult helyzethez.
Javaslatom szerint szüksége lenne egy pszichológus szakember segítségét kérni, hogy fel tudja dolgozni a kialakult helyzet okozta veszteségeket és aki segíthet az előrelépésben, a gyermekeivel és a volt férjével való együttműködőbb kapcsolat kialakításában.
Remélem megtalálja a megfelelő segítséget, a megfelelő szakembert!
Üdvözlettel: Kovács Gábor – pszichológus
, hogy milyen lehetőségei vannak a kapcsolat rendezése érdekében.
Remélem megtalálja a megfelelő szakembert!
Üdvözlettel: Onlinepszichológus team