Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
A fő problémám:túlzott izzadás hónaljnál bűz nélkül.Oka:szorongás, stressz.Tuti biztos vagyok benne hogy szorongás.eljött hogy most erősebben érzem a szorongást az egész testem izomzatán érzem. Én sztem kB 20 évvel ezelőtt kezdődött.37 éves vagyok,és azt is jó tudni hogy hallássérült nagyothalló vagyok így a kommunikáció, emberekkel való beszélgetés nagyon megterhelő számomra a mai napig is és ezért vagyok csendesebb is hogy ne küszködjek. De viszont nagyon szeretek beszélgetni.CT és agyi mri vizsgálatom jó lett. Labor eredményem minimálisan verszegenyseget mutat.Pár nappal ezelőtt vettem cypress(ciprus)olajat és egy csepp olaj 3 csepp kokuszolajjal hígítva bekentem a hónaljamat este NEM VOLT HÓNALJ FOLT NEM IZZADTAM ott örültem neki de most itt megállok félek hogy ártok a szervezetemnek, hisz ha sikerült megallitanom a verejtékmirigyet, hogy fog másképpen eltávolodni? Testhőmérséklet felborulhat(lehet éreztem is belülről a melegséget)ezért kicsit beparáztam mert hőgutát is kaphatok
Kedves Kérdező!
Leveléből úgy tűnik, hogy a fokozott izzadását elkezdte kivizsgáltatni, ezért javaslom, hogy a ciprus- és kókuszolaj keverék hatásaival kapcsolatban kérdezze meg kezelőorvosát, hogy vajon okozhat-e valamilyen problémát. A hőguta lehetőségét elvetném, hiszen nem csak az hónaljban keletkező verejtékezéssel tudunk párologtatni, hanem tulajdonképpen egész bőrfelületünkon keresztül. Amennyiben izzadásának vizsgálatok által alátámasztva nincs fizikai oka, javaslom, hogy próbáljon ki stresszoldó technikákat (pl.: relaxáció, meditáció, sport, élvezetes hobbik űzése), vagy forduljon pszichológushoz, hogy a stresszel való megküzdési technikákban segítséget kaphasson.
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Jó napot!
A félelmeimről szeretnék írni itt.
Van egy jól működő párkapcsolatom. Úgy érzem hogy megtaláltam az igazit akivel teljes mértékben boldog tudnék lenni, akitől gyereket akarok és úgy gondolom hogy nála jobb apuka nem is lehetne senki. De ugyanakkor azt is tudni kell hogy 14 év korkülönbség van köztünk. A félelem pedig az hogy hamarabb fogom elveszteni őt mint én azt szeretném. Félek attól hogy mire én nyugdíjas leszek akkor ő már nem lesz mellettem. Ugyanakkor tudom azt is hogy bárkivel bármikor történhet valami. De ezt egyszerűen képtelen vagyok elfogadni és nem szeretném hogy ez a kapcsolat erre menjen rá.
Ön szerint hogyan lehetne ezt kezelni vagy legalábbis megbékélni ezzel a helyzettel? Vagy már arra is gondoltam hogy lehet csak én reagálom túl ezt a helyzetet.
Nem tudom, keresem a választ de nem találom sehol magamban.
Kedves Levélíró!
Érthető a félelme, ijesztő lehet arra gondolni, hogy elveszíti azt a személyt, akit ennyire szeret. Úgy fogalmaz, nem szeretné, hogy kapcsolatuk erre menjen rá, ebből arra következtetek, hogy amikor erről gondolkozik, intenzív érzelmi állapotba kerül. Javaslom, hogy amikor jönnek a a párja elvesztésével kapcsolatos gondolatai, akkor álljon meg egy pillanatra, és ellenőrizze ezeket a gondolatok. Gondolja át mi az ami alátámasztja a félelmeit, mi az ami megcáfolja őket? Például: “Valóban idősebb nálam, de odafigyel az egészségére, szokott sporotlni és sok olyan idősebb embert ismerek, aki sokáig élt. Különben is, ha fiatalabb párt választanék, vele is bármikor történhetne bármi.” Ez a fajta érvelés, segít árnyaltabban gondolkozni a helyzetről, ami csökkentheti a hozzá kapcsolódó érzések, pl félelem erősségét is.
Ezen kívül, javaslom, hogy keressen fel pszichológust egyéni konzultáció formájában, aki segíthet a félelmek körüljárásában.
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Van 1 egy éves kisfiam. A férjemen kívül nincs segítségem, de ő dolgozik, de azért vesz le a vállamról terhet. Sem szülők,se barátok, egyéb családtag, senki. Errefelé bébiszitterek sincsenek. Frusztrál és elszomorít ez a helyzet. Azért is mert néha jó lenne legalább fél óra, hogy pihenjek vagy ki tudjak takarítani, ügyet intézni stb. S azért is, mert a kisfiam nem tapasztalhatja azt meg, amit én, fantasztikus nagyszülőket. Előre aggódok amiatt, hogy mi lesz, ha visszaállok munkába, hogy fogjuk hozni-vinni bölcsibe/oviba. Mi lesz ha beteg lesz. Hogy oldjuk meg az őszi, téli szüneteket stb… Megijeszt, hogy senkire nem számíthatunk. Irigylem azokat, ahol ott vannak a nagyszülők,nagynénik stb. A férjem szeretne még egy gyermeket. A fenti aggódalmak miatt én nem. Azt sem tudom hogy oldanánk meg, hogy a vizsgálatokra eljussak a várandósság alatt. Tudom, más is van ilyen helyzetben, sőt még rosszabban is. De ettől nekem még nem jobb. Van tanácsa hogy állhatnék ehhez “könnyebben”?
Kedves Levélíró!
Nehéz lehet, hogy ezt a frusztrációt, szomorúságot, „magára maradtságot” tapasztalja meg mostanában. Azt írja sem barátok, sem szülők, sem egyéb családtagok nincsenek a közelben akikre támaszkodhatna. Azonban a barátok hiánya pótolható! Érdemes végiggondolni, hogy milyen módon tudná szociális hálóját felélénkíteni. Kifejezetten javaslom, hogy Önhöz hasonló korú gyermeket nevelő szülők, anyukák társaságát keresse, hiszen így akár a hasonló problémákról is tudnak közösen beszélgetni, a sorsközösség élménye, sokat segít a negatív érzések oldódásában. És talán valamiféle segítő rendszer is kialakulhat, például egyszer egyikük vigyáz két gyerkőcre, máskor a másikuk, így lehetőségük lenne pihenni is egy kicsit, vagy az egyéb teendőkkel foglalkozni.
A munkába állás kérdéskörével, érdemes lehet foglalkozni, úgy tűnik oldaná szorongását, ha valamilyen megoldási stratégiát kitervelnének. Javaslom, hogy ossza meg férjével aggodalmait, és próbáljanak meg „vészterveket” kieszelni a munkába visszaállás nehézségei kapcsán.
A második gyermekvállalásával kapcsolatos aggodalmait szintén érdemes lehet férjével megosztania. Fontos, hogy tisztában legyen saját elképzelésével arról, hogy szeretne-e második gyereket. Gondolja végig, hogy ha érzéseire hagyatkozik, vágyik-e második gyermekre. Amennyiben a válasza igen, a következő lépés az lehetne, hogy sorra veszi, hogy milyen körülmények, feltételek mellett vállalna jó szívvel és örömmel második gyerkőcöt. Ezt követően érdemes ellenőrizni, hogy ezek közül melyek amik teljesülnek, vagy megoldható, hogy teljesüljenek.
Kitartást kívánok!
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Kedves Katalin!
Autóvezetéssel kapcsolatosan alakult ki bennem szorongás. Már 2007 óta van jogosítványom, de nem használtam. Most kb. 1 éve elhatároztam, hogy újra tanulok vezetni, ami jól is megy … városon kívül. Városon belül lever a víz, nehezen kapok levegőt, félek, hogy “bénán” vezetek, hogy meg kell állnom, és nem tudok elindulni, lefulladok, feltartom a forgalmat,… és általában így is lesz. Városon kívül ezek nem jelentenek problémát. Arra gondolok, az okozhatja, hogy amikor még tanulóvezető voltam, hátulról belém jött egy másik autó az egyik forgalmi lámpánál. Nem történt személyi sérülés, az autóknak sem lett baja, akkor nem is tulajdonítottam ennek jelentőséget … Egyébként is szorongó típus vagyok, de ha valóban ez okozza a problémát, mit tudnék ellene tenni, hogy leküzdhessem ezt a félelmemet?
Válaszát előre is megköszönve.
Üdvözlettel:
K.Eszter
Kedves Kérdező!
Az Ön által leírt probléma fennállásában valószínűleg az említett múltbéli esemény is közrejátszik. Első lépésként érdemes lehet vizualizálni, elképzelni a városi vezetés élményét, milyen gondolatok, milyen érzések jelentkeznek, mekkora intenzitással. Lehetőség szerint cselekvési tervet is érdemes készíteni, hogy amennyiben valóban meg kell állnia, automatikusan tudja, hogy mit kell tenni ilyenkor, érdemes lehet oktató segítségével / irányításával begyakorolni a konkrét lépéseket, cselekvéssorozatot. Említi, hogy leveri a víz és nehezen kap levegőt. Légzőtechnikák, illetve izomrelaxációs módszerek sok esetben segítenek átvészelni az akut stresszhelyzeteket. Amennyiben problémái nem enyhülnek, érdemes lehet pszichológus segítségét kérnie.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Jo napot,
Segitséget pontosabban utmutatást szeretnék kérni.
Haverok szerint van egy kis bibi stilusommal.
De vhogy nem tudják pontosan megfogalmazni.
szerintük türelmi dolgok.
Hölgyekkel való ismerkedés során gyakran futok abba jelenségbe, hogy randik után mikor szöveges üzenetek re is alig reagálnak. Tény, h nem minden randi partnek lehetek szimpi de mikor ez ráta olyan mélyre sülyed akkor ott vmin csiszolni kell. Vhol gixer van. Lehet h bennem vagy akár másik félben.
Türelem terén nincs hiány, komyhán dolgozok ahol sok a vásárlo szal kell ahhoz türelem.
Elég “szabad” felfogású emberkének tartom magam, ez részben munkahelyi ártalom h ne “sirjam” el magam az emberi “tehetségen” amit gyakran látok.
A randikon figyelmes, udvarias, érdeklödő hozzá állást igyekszem hozni.
De vhogy vmi nem az igazi, nem ismerkedési tippekre gondoltam hanem h vmi önismeteri tippek kérjek. Milyen apro “csiszolás”-t ejtsek magamon hogy vmi normális siker élmény is legyen.
Vélaszukat előre köszönöm.
Kedves Kérdező!
Nehéz lehet Önnek átélni, amikor nem reagálnak üzeneteire, megkereséseire. Említi levelében, hogy türelmesen, érdeklődő hozzáállást mutatva, figyelmesen igyekszik viselkedni a társkeresés folyamatában, randevúk során. Érdemes lehet valóban az önismereti úton elindulni, választ keresni és találni arra, hogy milyen reakciókat vált ki Önből az elutasítás, figyelmen kívül hagyás a másik fél részéről. Fontos lehet átgondolnia, hogy milyen párkapcsolati értékeket tart elengedhetetlennek, mit vár a kapcsolattól, milyen személyiségű hölggyel szeretne ismerkedni, mitől tart ismerkedés során, milyen korábbi tapasztalatai esetleg negatív élményei vannak Önnek a párkapcsolat tekintetében, illetve az ismerkedés során. Önismereti célból érdemes lehet elolvasnia az alábbi könyveket: Orosz Katalin, Dr. Bagdy Emőke, Kádár Annamária, F. Várkonyi Zsuzsa: Teljesebbé válni; Némethi Erika, Földi Gábor: Szeretve szeretni). Amennyiben az önismereti úton hosszabb távon is elindulna, javaslom pszichológus felkeresését, akár egyéni, akár csoportos önismereti órák keretében.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Tanacsot szeretnék kérni testvérfeltekenysegg kapcsolatban.Van egy 4eves fiu gyermekem akinek most szuletett kistsestvere nemrégiben aki 3honapos.Gondoltam hogy nehez lesz a helyzet féltékenység szempontjabol ezert utanna is olvasgattam, de igy sincs eredmeny.Szervezunk közös programokat,leülünk beszélgetünk,jatszunk a nagyobbal de ennek ellenére teljesen kivan fordulva önmagabol.Az eddig jókedvű gyermekem önbizalomhianyban szenved nem vesz reszt oviban foglakozasokon,állandoan sikitozik,kiabal itthon,rágja a körmét.Mondja hogy szereti kisebb testveret de titokban csipkodja ütögeti lábát…Az esték is borzalmasak hisz a kicsi még eszik ,felkelek hozza es azon nyomban felkel ő is(mert még velünk alszik)es ordit ejjel h”anyat akarom”,velem Nem foglakozik senki,en egyedül vagyok…pedig az apukája ott van vele.Mar beszeltünk vele szépen,igértünk fűt-fát ha nem kel fel ejjel de mindhiaba.Teljesen tanacstalan vagyok a helyzettel kapcsolatban.Válaszát elore is köszönöm.
Kedves Kérdező!
Nehéz lehet jelen helyzetben az Önök családjának. A testvérféltékenység rendkívül gyakori, ám sok energiát, türelmet, elfogadást, odafigyelést igénylő állapot, melyet a szülő befolyásolhat. Az egyik legfontosabb dolog, hogy megértéssel forduljanak a nagyobb gyermek felé, tudatosítsák benne, hogy Önök szülőként megértik, milyen nehéz számára ez az új helyzet, hiszen eddig ő volt az egyedüli, neki jutott minden figyelem, szülői gondoskodás, melyen most osztoznia kell testvérével. Érdemes lehet olyan időtöltést tervezni, melyen csak a nagyobb testvér és az egyik szülő vesz részt, míg a másik szülő a kisebb gyermekre vigyáz. Lehet ez akár egy közös bevásárlás, játszótéri program, séta, meseolvasás, vagy bármi egyéb, melyben a gyermek örömét leli. Rendszeresítsék ezeket az egyéni figyelemre irányuló tevékenységeket, akár minden nap fél-egy órás időtartamú is lehet, amennyiben kivitelezhető. Vonják be a nagyobb testvért a kisgyermekkel kapcsolatos tevékenységekbe és dicsérjék meg együttműködéséért. Amennyiben érzi, hogy milyen hasznos, fontos dolgokat csinál, segít szüleinek, számíthatnak rá, önértékelése is erősödést mutathat, illetve a testvéréről való gondoskodás a gyermekek egymás közötti kapcsolatát is mélyítheti. Emellett javaslom, hogy néhány mesekönyv / gyermekkönyv segítségével beszéljenek gyermeküknek a testvér érkezésével kapcsolatos nehézségekről (Igaz Dóra: Én és a tesóm, Kiss Judit Ágnes: Apróka sír, Finy Petra: A tesó-ügy)
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Nem tudom egyszerűen hogy mi a bajjom mert 3 hete nem mentem suliba betegségek miatt és közeledik a csütörtök amikor kell mennem és egyszerűen elkap a sírás és csak azt tudom mondani hogy nem akarok iskolába menni D nem tudom miért
Kedves Kérdező!
Az Ön által átélt helyzet nagyon nehéz lehet. Hosszan tartó betegség után természetes, hogy nem egyszerű visszatérni a mindennapi kerékvágásba, ismét felvenni a korábbi ritmust. Érdemes elgondolkodnia azon is, hogyan élte meg a betegséget, milyen érzésekkel szembesült, hogyan küzdött meg ezekkel, van-e a betegségnek bármilyen utóhatása, melyet Ön megél mindennapjaiban. Érdemes elmélkedni rajta, hogy mit jelent Önnek az iskola újrakezdése, mi a legrosszabb, amit elképzel, hogy meg fog történni. Amennyiben problémái nem enyhülnének, és rendelkezésre áll szakemberi ellátás, javaslom iskolapszichológus felkeresését, vagy egyéb pszichológiai ellátásban való részvételt.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Párkapcsolatom nagyon szép volt,de csupán fél évig tartott.Majd belekezdtünk egy házfelújításnál minden elromlott.Kiderült milyen uralkodó típus,nárcisztikus,lelki terrorizáló és agresszív.Szenvedtem,de másfél év után elköltöztem(szinte az elejétől együtt éltünk szüleinél)Nagyon bánta,hogy elmentem így 1 hónapig még tepert,de csak heti egyszer találkoztunk,folyamatosan beszéltünk.Romantikusan körbeszórra a házat rózsákkal,akarta,hogy újra.Úgy volt,hogy kibékülünk(aug1)de ő olyan dolgokat hitt el amit ő gondolt.Nem engedte el a multat.Hívogatta a családomat.Lezártuk azt mondta fél,hogy lelkileg bántom,hadjam békén,de tesómmal tartotta a kapcsolatot és érdeklődött felőlem.Aug28 kiposztolta az új kapcsolatát aztán még egy pár fotót tettek ki,de èn ezeket nem látom.Próbáltam menni,de azt mondta tesómnak késő.Kamu instagramról nézeget és valószínűleg valamelyik nap eljött a környékre.Tanyán élünk neki nincs ott dolga.Miért jön ha nem akar semmit?Mit akar ezzel elérni?Akar engem?Mit tehetek
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy nagy hullámvölgyeket élhettek meg ebben a kapcsolatban közösen, s még nem sikerült teljesen elengedni a másikat. Érdemes lenne szakemberrel beszélnie a kapcsolatában átélt nehézségeket, s hogy milyen remények, vágyak, fantáziák jelennek meg e férfival kapcsolatban, miért nehéz elengednie őt, mi mindenben kellene fejlődniük, ha esetleg újra együtt lennének. Igény esetén szakembereink szívesen segítenének Önnek!
Üdvözlettel:
Szabó LiliÉdesanyám elhunyt áprilisban, nagyon megtört. A férjemnek májusban balesete volt, nem ő volt a hibás. 3 hónapja a férjem kocsijából a féknél kiesett egy csavar, tegnap a lift zuhant vele 1 emeletet, szétesett a lift. Félek, féltem úgy érzem ezek nem normális dolgok, véletlenek amik a férjemmel történnek. Szorongok, pánikolok, szédülök. Nagyon féltem a férjemet, közben próbálom édesanyám halálát feldolgozni. Néha úgy érzem megörülök 🙁
Köszönöm a válaszukat.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy édesanyja halála nagyon megrendíthette Önt, még nem tudhatta feldolgozni ezt a veszteséget, s emiatt nagyobb szorongással reagálhat a férjével történtekre. Érdemes lenne szakembert felkeresnie, hogy a gyászban és a szorongásban segítséget kapjon. Munkacsoportunk tagjai is szívesen segítenének ebben!
Az alábbi blogbejegyzésünkben a gyász folyamatáról, a komplikált gyászról is olvashat:
Üdvözlettel:
Szabó LiliJó Napot kívánok! A lányom 29 éves és gyes en van otthon. Korai klímaxot állapítottak meg nála. Leálltak a petefészek. Ma reggel küldött képeket, melyen összekarmolva voltak a lábai, karjai. Ő azt mondta, hogy a szellemek megvagdosták, erre ébredt, és főleg a l@bán lévők fájnak neki. Ez ugyebár nem normális dolog. És nem hiszem azt sem hogy eljönne velem pszichiáterhez. Vajon bánthatja az unokámat is, akit imád és jobbnál jobb, változatos ételeket süt és főz neki. Eléggé kreatív. Szóval tanácstalan vagyok. Hangulata eléggé ingadozó. Norcolut tablettát szed. Azóta sokszor mondja hogy boldog. De sajnos a menses ennek segitségével sem jön neg. Valószínűleg nem is fog.
Köszönöm szépen a segítséget, Bujdosó Zsuzsanna
Kedves Zsuzsanna!
Köszönjük a levelét!
A korai klimax tünettanába nehezen lenne beilleszthető, amit a lányánal tapasztalt, ez a leírás alapján sokkal inkább tűnhet szülés utáni hangulateltolódásnak, vagy pszichotikus állapotnak. Az önmaga vagdosása ön- és közveszélyes állapotnak tekinthető, mely a pszichiátriában sürgős eset és azonnali segítség kérhető. A lányának valószínűleg nincs az állapotára rálátása, emiatt és a sürgősség miatt akár el is vihető orvoshoz, vagy akut esetben mentő is hívható rá zavart állapot miatt. Megfelelő gyógyszeres kezelés mellett ez az állapot el is múlhat, ezért mieőbbi orvosi segítség kérése erősen ajánlott lenne!
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Jó napot kívánok! 27 éves férfi vagyok, 1 hónapja vagyunk házasok a feleségemmel, 2 éve ismerjük egymást. Amikor a feleségem hirtelen a kocsiban mérges lesz, akkor hevesen ordibal, rángatja a kormányt életveszélyesen, a sebváltot kiveszi sebességböl, dudál és fenyeget hogy a kocsit felforditja. Akárhányszor amikor mérges a feleségem, én nem merek vele kocsiba ülni és vezetni, sőt, most a kocsim a szüleimnél hagytam, járunk busszal, nem merek vele autóba ülni. Hogyan tudnám segíteni a feleségem, életveszélyes amit művel, és nem az első alkalom ez amit művelt. Amikor ideges, én már rettegek a kocsiban, rendesen irtozok útra indulni akkor vele. Többször kidobta a dolgaim az autó ablakán is menet közben. Köszönöm szépen előre is a szíves válaszukat.
Kedves Kérdező!
Köszönjük a levelét!
Az indulatkezelési problémák nagyban megnehezítenek egy kapcsolatot, de a felesége ezen túlmenve az Ön életét is veszélybe sodorja, ami véleményem szerint elfogadhatatlan. Érdemes lenne őt mindenképpen terápia felé irányítani, akár egyéni, akár párterápia formájában, kifejezve neki azt, hogy Önt félelemmeltölti el a viselkedése. Ha erre ő nem motivált, akkor érdemes feltennie magának a kérdést, hogy mi miatt marad benne egy olxan kapcsolatban, ahol nem érzi magát biztonságban, sőt néha retteg.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Kedves Dóra!
Életem során többször alakult már ki ilyen probléma, és egyszerűen nem tudok mihez kezdeni.
Nagy mértékben konfliktuskerülő vagyok, de nem értem az okát. Képtelen vagyok elviselni, ha rosszat mondanak rólam, ha hibáztatnak valamiért. Nem ingerült leszek tőle, hanem lelkileg teljesen összezuhanok. Egyszer kértem valamit egy szolgáltatótól, rossz munkát végzett, leírtam Facebookon a véleményemet, amire válaszolt, és teljes mértékben engem állított be hibásnak jogtalanul. Napokig fájt a gyomrom, hányingerem volt, rosszul voltam.
Páromat zavarja, hogy nem tudja velem tervezni a közös jövőt, mert mindig csak hétköznapi dolgokról beszélek vele, nem akarok ilyen komolyabb dolgokat firtatni, és nem érzem át a helyzetét. Én ezt magamban részben a reflexszerű konfliktuskerülésre, részben a következményektől való félelemre vezettem vissza.
Mit tehetnék, hogy ez ne okozzon problémát az életemben? Tudna esetleg könyvet ajánlani a témában, gyakorlatokat, ami segítségemre lehet?
Kedves László!
Köszönjük a levelét!
A negatív visszajelzésektől való félelem több korábbi történésből is gyökerezhet, s az ok feltárására és a tünetek megszüntetésére általában terápiát szoktunk javasolni. Általános önismereti munka viheti előrébb a tünetek háttterének megismerésében, de lehet, hogy ez nem lesz elegendő. Könyvek terén a pszichológiai témában született önismereti könyveket tudom Önnek ajánlani (pl. Almási Kitti: KI vagy te, F. Várkonyi Zsuzsa: Tanulom magam)
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Üdvözlöm,
Amiért “tollat” ragadtam az a következő.
Viszonylag gyakran révedek a múltba. A régmúltba. Amikor általános iskolás voltam, és olyankor egy-egy könnycsepp is kicsordul. Nagyon visszamennék oda, akár csak egy 5 percre is. A facebook korában bárkit meg lehet találni, ezért hát elkezdtem a régi osztálytársakat felkeresni. Volt akivel néhány sablonos “mi újság? semmi. ” szöveget váltottunk, volt aki vissza sem jelölt. Így nem kerestem a lehetőséget tovább arra, hogy kicsit összeüljünk, beszélgessünk akkori haverokkal. Nosztalgiázzunk. Felmerült bennem a kérdés, és nincs aki megválaszolja: Csak nekem ilyen fontosak ezek a dolgok? illetve ha másnak nem fontos, akkor nekem miért fontos ennyire?
Köszönöm a választ!
Tisztelettel: Krisz
Kedves Krisz,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne összegyűjteni, hogy mely emlékek érintik meg, s vajon miért. Mennyire köthetőek ahhoz, hogy a jelen helyzetből, a valóságból menekül ezekbe a régi emlékekbe, amelyeket esetleg idealizálhat is. A többi osztálytársának valószínűleg nem ennyire jelentősek ezek a dolgok, az egymástól való elidegenedés is közre játszhat ebben a mai világban. Fel lehetne vetni, hogy osztálytalálkozóra kerüljön sor, hátha talál olyan osztálytársakat, akik szívesen beszélgetnének a régi emlékekről.
Üdvözlettel:
Szabó LiliJo estét!
Egy hozzátartozóm pszichológushoz jár több mint 1 éve, pszichoterápiára.
A hozzátartozóm dührohamai azonban erősödtek az utóbbi időben. Bármire ez a reakciója, és közben mi családtagok megkapjuk azt, hogy a pszichológus is megmondta, hogy te ez meg az vagy.
Kérdésem, hogy a pszichológus mondhat véleményt a családtagokról a beteg elbeszélése alapján, ítélkezhet?
Pl. Olyanokat mond, hogy burkolt szeretet kap, kontrollálják, manipulatívak vagyunk.
Úgy érzem, nem a problémákat kezelik, és a hozzátartozóm sem lehet teljesen őszinte. A pszichológus ezekkel a vélemény nyilvánításokkal csak tovább hergeli.
Nem igazán értem ezt a működést, ítélkezést, mivel minden éremnek 2 oldala van.
Mit lehet tenni?
Nem hiszem, hogy a hozzátartozóm magától találná ki, ezeket a pszichológus adja a szájába. Tehet ilyet?
Mit tehetünk?
Köszönöm!
Kedves Gyula!
Megértem az aggodalmát. Sajnos nem tudjuk, hogy pontosan mi hangzott el az üléseken a pszichológus által, illetve, hogy ezt hogyan értelmezte az ismerőse.
Mindezek ellenére, úgy gondolom, akkor hiteles egy pszichológus ha nem címkéz, nem minősít, nem ítélkezik.
Azt javasolnám, biztassa arra a hozzátartozóját, hogy ő maga fogalmazza meg: mire lenne szüksége Önöktől, mint hozzátartozóktól, milyen kapcsolatot vár el és beszéljenek közösen arról, hogy ebből mit lehet megvalósítani.
Üdv,
Tiszteletem!
Azért írok Önöknek, mert van egy lassan (januárban) 5 éves kisfiam és ápr.-ban születtek az iker tesói,ezután nagyon megváltozott a viselkedése.
Eddig is nagyon anyás volt de mostanra nagyon eldurvult hogy így fogalmazzak..mindent csak én csinálhatok mindig azt akarja hogy mindenhol én legyek csak ott,az apuka próbal segíteni de elutasítja azt mondja te menj innen anya jöjjön anya kell,
ha a kicsiket fürdetjük altatjuk folyamatosan megy a veszekedés mostanra már hogy maradjon nyugton ,csendben de csak azért se.
Ha a piciket pl.alatatom vagy etetem folyamatosan jön oda nem erti meg hogy egy picit legyen türelemmel.
Az apja menne vele addig játszani,fürödni stb.. de nem lehet csak ANYA…
Számomra és az egész családra ez már nagyon megterhelő hatással van.
Sokat beszélgetünk vele erről hogy ezt ne csinalja próbaljon segíteni nekünk hogy okosan viselkedik amit meg is igér de másnap folytatódik minden.
Még tudnék mit írni de sajnos nem férne bele!
Kérem segítségüket!
Kedves Tímea, köszönjük levelét.
A testvérféltekenység természetes jelenség, mégis ajánlatos foglalkozni vele. Biztos nagyon foglalt a két pici baba mellett, azonban érdemes lenne olyan programokat szervezni, ahol a nagyobb gyerekével lehet kettesben, ami csak róla szól, ahol fürdőzhet az Ön figyelmében, szeretetében.
Bővebben itt olvashat a testvérféltékenységről:
Üdvözlettel,
