Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Jó napot! Olyan gondom lenne, hogy nem birom a délutános műszakot. Fél éve próbálkozom elviselni, de egyszerűen nem megy. Állandó hiányzás van ebből kifolyólag. Mikor délelőttös műszakban kell dolgoznom semmi bajom. Tudom, hogy ott van az egész délutánom bármire. Viszont délutános műszakban semmire sincs időm csak a munkára. Szerettem volna elfogadni ezt az egészet, de egyszerűen nem megy! A munkahelyemen nem tudják nekem megoldani az egy műszakolást… 1 hét múlva felmondok, mert már nem bírom lelkileg sem fizikailag sem… Teljesen ra megy az idegrendszeremre… Akármit teszek nem birom. Olyan kérdésem lenne, hogy létezik az az opció, hogy papírt állítanak ki nekem alról, hogy mentálisan nem tudok tobb műszakot vállalni? Előre is köszönöm a választ! Nem túlzok ha azt mondom a jövőm függ ettől, mert tudom h kellene a penz nagyon rossz helyzetben vagyok, de ennek ellenére is a felmondast választom, hogy megszabaduljak a tobb műszaktól…
Tisztelt Kérdező!
Javasolom, hogy keresse fel problémájával a lakhelyéhez közeli területileg illetékes pszichiátriai járóbeteg szakellátót/gondozót, ahol segítséget tud kérni (nem beutaló köteles), szakvizsgálat után ők tudnak nyilatkozni arról, hogy lehetőség van-e ilyesmire.
üdvözlettel
Szeretném kérdezni hogy 21 éve élek egy férfival, aki nincs elválva. De mellettem van egy kurvája is. Ez mi?
Tisztelt Kérdező!
Ez egy nagyon nehéz élethelyzet. Klinikai szakpszichológus vagy pszichoterapeuta felkeresését javaslom.
üdvözlettel:
Tisztelt Szakértô!
A tegnapi nap folyamán a barátaim autóbalesetet szenvedtek. Ôk egy párt alkottak. Mindketten súlyosan sérültek. A mai nap folyamán a lány szervezete fel adta a harcot. A barátja már kezd észhez térni, de nem tudja mi történt a barátnôjével. A fiú anyukájára maradt a feladat, hogy közölje a történteket. A kérdésem az lenne, hogyan lehetne ezt szépen közölni? 20 éves fiúról van szó.
Elôre is köszönöm a válaszát!
Ivett
Tisztelt Kérdező! Kedves Ivett!
Először is fogadja őszinte részvétemet a barátnője miatt. Nagyon nehéz helyzet ez. Úgy gondolom talán segítségére lehet barátja édesanyjának azzal, ha nem marad a hölgy egyedül ebben a helyzetben, mivel neki még az a fájdalma is ott van, hogy a fia is megsérült. Tehát, ha van lelki ereje hozzá, akár valamilyen módon álljanak többen rendelkezésre, hogy szintén a barátjukkal beszéljenek a közlés után, gondolom a jelenlegi járványügyi helyzet miatt, csak egy hozzátartozó látogathat, de esetleg telefonon is elérhető lehetne adott pillanatban, hogy támogassák barátjukat a gyászukban. Így megoszthatóvá válik a fájdalom. Illetve az édesanya a kórházban jelezheti a szakellátó személyzet felé, hogy szeretne pszichológusi segítséget a kórházban ehhez a helyzethez. Ilyenkor az adott hely sajátosággaihoz mérten, de kérhetik kórházi pszichológus segítségét is ebben a problémában, aki személyesen is jelen tud lenni akár.
Sok erőt kívánok önöknek!
Üdvözlettel:
Tisztelt Doktornő/Doktorúr!
Olyan tanácsadási kéréssel fordulok önökhöz a párom nevében.Fel éve vagyunk együtt, előttem volt egy 7 évig tartó siralmas,stresszes boldogtalan kapcsolata. Ők mindig veszekedtek rendőrséget vagy mentőt hivtak,stb.
A párom mindig visszament az exehez csak is szexuális vágyai miatt. Közöttük nem volt már semmilyen érzelmi kapcsolat éveken át. Mi fél éve vagyunk együtt, minden úgy mutatkozott boldog velem és közös jövőt terveztük.A vírus miatt a párom munkanélküli lett, ezért jelenleg otthon van. Sok sok ideje van gondolkodni és unatkozni amíg én dolgozok. Ebben az időszakban az utóbbi időben minél többször gondolt az ex barátnőjére, akivel nem voltak jó e évig az agyabrobatikan kívül. Mint kiderült többször találkoztak és a hölgy orálisan kényeztette a parom. Mindkettőjük elmondása, hogy nem szeretik egymást.A hölgynek is van párja akit szeret,de valamiért szexuálisan nem tudják egymást elhagyni szexuálisan és így 4 ember életét teszik szomorúva. Elmondásuk szerint nem tudnának összejönni, hiszen boldogtalan stresszes kapcsolatuk volt, jelenleg a párom velem,a hölgy az ő párjával boldog. De akkor miért van szükségük olykor olykor arra a bizonyos orális 30 percre.
A párom elmondása szerint függőséget érez,ami ellen nem képes tenni (de próbál). Ezért ő megcsal engem a hölggyel és a hölgy megcsalja a párját az én párommal.
Az ön segítségét kérem, hogy megerthessem miért van ez így. Mit lehet tenni ilyen esetben.
Tisztelettel Anna
Tisztelt Kérdező! Kedves Anna!
A kérdése több szempontból is komplex, meg lehet onnan is közelíteni, hogy Ön miért van benne ebben a kapcsolatban, amiben ezek a sérelmek érik, és esetleg mi az, amit ennek ellenére nyújtani tud magának, és elég jelentős ahhoz, hogy a rendszeres megcsalás ellenére is kitart. Azért is fontos kérdés ez, mert ön fordult hozzánk ezzel a kérdéssel, és a leveléből úgy tűnik számomra, hogy nagyon bántja ez a helyzet. Érdemes lenne pszichológus segítségét kérnie, hogy megfejtse ezt. Párja számára is lehet, hogy hasznos lenne hasonló módon eljárni, amennyiben motivált, főleg ha ez nála elmondása szerint függőség. Hosszú távon mindketten profitálnának egy ilyen folyamatból.
Kívánom, hogy mielőbb megtalálja a legjobb megoldást, kitartást kívánok.
Üdvözlettel:
Üdvözlöm!38 éves élettársi kapcsolatban élő édesanya vagyok.Párom szintén 38 éves.6 éve vagyunk együtt.A kapcsolat viharosan indult,de kitartottunk egymás mellett,legyőztünk minden nehézséget.4,5 év után hoztuk meg a döntést,hogy gyereket vállalunk.Én készen álltam rá korábban is,de vártam amíg ő is így érez,nem erőltettem.Többször próbáltam neki felvázolni,hogy lesznek nehéz hetek/hónapok,sokminden megváltozik,kértem ha nem hisz nekem olvasson utána és készüljön rá,hogy tudjon igazi társ lenni ebben.(nem olvasott….) Nem volt egyszerű a terhesség sem,voltak egészségügyi problémák is…hamar kezdődött a változás…a szexben is,amit ő nehezen viselt.Nekem pedig a lelkem.Aztán megszületett csodálatos gyermekünk,aki most másfél éves.A párom a legjobb apa a világon,ebben nem kételkedem,de elrontottuk a kapcsolatunkat.Van benne igazság,hogy elhanyagoltam,amit ő többször szóvá tett.A fáradtságra és a gyerekre fogtam.De valóban fáradt voltam,mai napig nem alszik át 1 éjszakát sem,nincs segítségünk,külföldön élünk.Nem voltak hangos veszekedések,a heti 1-2 együttlét is megvolt,de más lett ez is,és minden más.A gyerek lett az első…nekem.Pár hónapja 1 vita után néhány napra külön költözött,most először a kapcsolatunk alatt.Ez idő rádöbbentett,hogy mennyire akarjuk a másikat.Ő ürességet érzett én pedig rájöttem,hogy tennem kell a kapcsolatért.Úgy tértünk vissza a kapcsolatba,mint a friss szerelmesek,soha nem volt ennyire jó….amíg ki nem derült pár héttel ezután,hogy ő a tavalyi év folyamán megcsalt.Beszéltek is a lánnyal hónapokon keresztül és 4x találkoztak szex miatt.Nincsenek szavak a fájdalmamra.A kapcsolatunk tart,harcolok magammal.Nincs vita,működik,esélyt adtam magunknak,de nem tudom,hogy el lehet e ezt fogadni,lehetek e 100%-ig boldog.Mennyi idő kell a gyógyuláshoz.Ő mindent megtesz,ha kell naponta bocsánatot kér,beszélhetek erről,próbál segíteni,de a fájdalmam nem múlik.Van e kiút ebből?Szeretem őt,de megtört minden.Válaszát köszönöm.
Tisztelt Kérdező!
Úgy látom a leveléből, hogy mindketten szeretnének tenni és dolgozni a párkapcsolatukért, egymásért, és hogy a közös életük harmonikusan működjön,olyan módon, ami mind a kettejük számára érzelmileg is kielégítő. Sajnos a megcsalással ennek az egyik legfontosabb pillére, a bizalom gyengül meg. Ennek a helyreállításához gyakran nem elég a bocsántakérés, ahogy ön is írta. Úgy gondolom, hogy érdemes lenne párterápiás segítséget, konzultációt igénybe venniük, egy külső segítő bevonása gyakran felszabadítóan hathat mindkettejükre, és kiutat kínálhat. Árnyalja ezt még a külföldi életvitel is, az hogy minden szempontból a mindennapokban egymásra vannak utalva. Talán Ön is elgondolkozott már hasonló lehetőségen, ezért is intézett kérdést felénk. Mivel külföldön élnek, az anyanyelvi terápiás konzultáció akár online formában is megoldható és eredményes lehet.
Kívánom, hogy mielőbb megtalálja a legjobb megoldást, remélem a tanácsom kicsit hozzásegíti ehhez.
Üdvözlettel:
Jó napot!
Andrea vagyok, 19 éves. Az a problémám, hogy nem tudom pontosan, hogy mi a szexuális irányultságom. Biztosra tudom, hogy a nők vonzanak mint érzelmileg, mint szexuálisan egyaránt. Viszont ami a férfiakat illeti, nem tudom. Táplálok érzelmeket férfiak iránt, viszont a nemi szervük nyomaszt. Mármint szexuálisan nem szimpatizálnak. Amikor a közösülésre vagy hasonlóra gondolok, undor (vagy kényelmetlenség vagy valami hasonló) fog el. Viszont voltam már szerelmes ellenkező neműbe.
Kedves Andrea!
Köszönjük a levelét!
A szexuális irányultság kérdése már serdülő korban elindul, de nem mindig zajlik le 1-2 év alatt, van amikor a felnőtt korban tud ez tisztázódni és kiteljesedni. Levele alapján nem derül ki számomra, hogy ez nyomasztó, vagy esetleg frusztráló-e az Ön számára, vagy csak érdeklődésképp jelenik meg, azzal azonban mindenképp érdemes lenne terápiás keretek között foglalkoznia, hogy miért érez undort a férfi nemi szervekkel kapcsokatban annak ellenére, hogy tud érzelmi kapcsolódást kialakítani.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Tisztelt Uram!
Azzal kapcsolatban írok Önnek, hogy sajnos évek óta, szinte tényleg felkeléstől lefekvésig stresszelek valamin: egyetemi tanulmányaim, a jövőm, magánéletem, hogy mennyire nem tudom hogy hogy kéne élnem az életem, hogy mennyire nem a saját életem élem, stb.
A sok évnyi stressz eredményeként a korábban koromfekete hajam szinte teljesen eltűnt, mondhatni idő előtt megőszültem.
Ez borzasztóan zavar, és a barátaim is “megszólták” már.
Kérdezem egyrészt, hogy hogyan fogadhatnám el a kialakult őszhajú kinézetem (festeni nem szeretném), másrészt: hogyan csökkenthetném vagy szüntethetném meg az állandó stresszt?
Őszintén szólva lelki békére vágyom, ha három szóban össze kéne foglalnom a dolgot, de nem tudom, hogy érhetném el.
Köszönöm előre is segítő válaszát!
Kedves Kérdező!
A folyamatos stressz és szorongás sajnos okozhat testi tüneteket. ezeket kezelni nem egyszerű, de úgy vélem magának a stressznek a megértése megoldást jelenthet a következmények megértéséhez is. A folyamatos szorongások és félelmek forrásának megtalálása lenne egy fő feladat, ehhez önismereti munka elengedhetetlen. Megtalálni azt, hogy miért szorong, és mi az ami fenntartja Önben a félelmeket. Ezek mellett a stressz csökkentésére relaxáció és különféle technikák megtalálhatóak, akár itt a honlapon is remek tanácsokat olvashat. Az önismereti munkához egy pszichológus felkeresése javasolt lenne, akár online formában.
Üdvözletem.Úgy érzem,hogy az önbizalom hiàny miatt vagyok féltékeny típus és ez màr nagyon nehéz nekem.Segítséget szeretnék kérni.Van megoldàs az én problémàmra?
Kedves Kérdező!
A folyamatos bizonytalanság önmagunk irányába állandó félelmeket okoz, amelyeket könnyedén kivetítünk a párunk felé. Ezen lehet dolgozni önismeret segítségével. Fontos felismerni, hogy vajon miért nem bízunk önmagunkban, mi az oka, hogy félünk a másik lépéseitől, hogy úgy gondoljuk a másik szeretete nem stabil. Ezeken tud dolgozni pszichológus segítségével. Személyes vagy online formában is.
Jó napot kívánok
Ketfeztem már önöktől a felelmeimrol
Az meg ki maradt h nagyon nagy bajom az ha valami tünetet észleltek magamon azonnal nézem Google és már rá is tresszelek h nekem bizony biztos az a bajom félek h rohamaim lesznek vagy ágy vérzésem vagy valami és itthin vagyok a két kicsi gyermekemmel párom. Sokat dolgozik ritkán van itthon még hát nem. Is nagyon érti meg a problémám beszélni nem igen tudok róla senkinek
Orvoshoz el menni nem. Merek nehogx valami nagy baj derüljön ki
Tudni kell h én kicsi voltam amikor anyukámat elvesztettem és én attól félek hogy az én gyermekeim is úgy járnak nagyon félek ettől
Úgymond mindentol
A fizikai képességem is egyenlő a nullával regebbem meg sem kottyant egész nap pörögtem most meg semmi kedvem semmihez egész nap csak fekudnek szívem szerint ha még tehetném persze
De nagyon aggaszt ez meer én nem ilyen voltam állandóan takarítottam pakolgattam
Párom is rafigyelt már h nem. Olyan vagyok mint régen
Szereznek energikus nő lenni és mindet a csaladert tenni
Sexhez sincs kedvem állandóan fáradt vagyok a nap egész szakaszában pedig szedem a vitaminokat is
Szédülök fáj a fejem vagyis nyomás van a fejemben, a mellkasomban stb
Ugye nem. Valami súlyos betegségem van? 🥺😳Kérem segítsenek 😔
Kedves Kérdező!
Igen, valóban keresett minket korábban is. A leírtak kimerítőek lehetnek, főképp az állandó fáradtság, a folyamatos szorongás. Kérem nyugodjon meg, biztos hogy lehet segíteni ezeken az érzéseken, gondolatokon, de ehhez az Ön motivációja is szükséges. Megértem, hogy nem szeretne orvoshoz menni, azonban szükséges az első lépést megtennie. Mindenképp javaslom a fentebb leírt félelmei miatt, hogy keressen fel egy pszichológust konzultálásra. Online formában is tud keresni szakembert, itt a honlapon is kiváló kollégák dolgoznak. Kérem próbáljon meg időpontot foglalni, hogy tudjon valakivel beszélni a problémáiról, akár hozzám is tud foglalni.
Mivan ojankor ha magamtol hagyom aba a gyógyszeres kkezelést és megtanultam néluluk élni rendes normális életmódot.?
Kedves Kérdezó!
Gyógyszeres kezelést csak pszichiáter felügyelete mellett érdemes csökkenteni, abbahagyni, mert visszaesés lehet, ha önhatalmúlag, önállóan végzi.
üdvözlettel Száraz Cintia
Úgy érzem túlságosan magamba fordulok, nehezebben tudok nyitni a vilag felé, nehezebben is bizok más emberekben, a kapcsolataim többnyire felszínesek,szeretnék fejlődni, minden ujjabb nap egy újabb verziója lenni a tegnapi önmagamnak, de azon kapom magam, mintha egy mókus kerékben élnek,úgy érzem mivel sosem fodultam még senkikhez sem aki kellő szakértelemmel feltérképezné a probléma forrasat, nem is fogok tudni ezen változtatni. Szeretnék tovább lépni, de mintha követne és kísértene a múlt és az ott megélt sérelemek és ez behatással van a jelenemre. Úgy érzem 22 évesen még mindig felszínre tőr bennem az a törékeny sebzett kisfiú, szeretnék végre teljes életet élni, félelmek és aggályok nélkül kiaknázva és nem elhalasztva az élet nyújtotta lehetőségeket. Szeretnék kapcsolatokat és karriert építeni és pozitívabb életet élni ahol valódi céljaim vannak.
Kedves Kérdező!
Klinikai szakpszichológus vagy pszichoterapeuta felkeresését javaslom.
üdvözlettel Száraz Cintia
Tisztelt szakértő.
42 éves leszbikus nő vagyok.9. éve élek párkapcsolatban egy nálam 12 évvel idősebb nővel. A szexualitás évek óta nem működik köztünk , én gyakran kívánnám az együttlèteket, ő sosem kezdeményezte ezeket, ha történik is valami , így érzem ,nem hat rá és nem is érzem rajta azt, hogy kívánná az együttlèteket. Ezert többször előfordult már hogy fèlrelèptem és megcsaltam. Csak szex történt , érzelmeket nem éreztem a titkos kapcsolatban egyszer sem, de nem tudom hogy mit kellene tenni hogy ne történjen meg mègegyszer a fèlrelèpès….. Lelkiismeretfurdalásom sem volt az együttlètek után, ami engem is meglepett.
A párom szeretem, de szex nélkül nem tudok élni..ő megvan enèlkül..mindent megpróbáltam már…de ezt nem lehet erőltetni. Azt szeretném kérdezni ,hogy van e valami módszer,mert nem szeretném megcsalni többet,mivel szeretem, de nem tudok szex nélkül élni..és ha van is az is…izgalommentes részéről és nem kapom meg azt, amire vágyom. Sokat beszélgettünk erről a párommal, tud vagyonról, de nem történik semmi változás. Azt mondja ,nem lesz a szexrabszolgám, majd ha érzi szeretem, akkor talán lesz valami…Rossz érzés hogy nem érzi hogy szeretem, pedig igen. Mindig is feltelelekhez kötötte az együttlétet, majd ha rend lesz majd ha…majd ha…úgy érzem hogy ez nem normális így.Mit tehetnék? Köszönöm válaszukat.
Anikó
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne párterapeuta szakembert felkeresni a problémájukkal kapcsolatban. A szexualitás vágyának megszűnéseinek okairól, a kapcsolatuk erősségéről és gyengeségéről, a kompromisszum készségről, milyen jövőkép él Önökben a kapcsolatukról stb. Ezek fontos kérdések, amelyek átbeszélése egyfajta megoldáshoz vezethet.
Az oldalunkon Dr. Szabó Zsuzsanna pszichoterapeuta párterapeuta jelöltet tudom Önöknek ajánlani.
Üdvözlettel:
Szabó Lili
Szép Napot!
Patrik vagyok és segítséget szeretnék kérni a folyamatos munkahely miatt történő pánikolásomra valamint stressz és depressziós életvitelemre.
Olyan szintű izgulás, görcs és pánikolás kap el ha munkába indulok vagy ha otthon vagyok akár napokkal előtte hogy szinte már összeesek… Sosem dolgoztam még és rettegek attól hogy nemfogom bírni..a fizikumom nem erős de 22 éves 183cm magas férfi vagyok széles vállal.. sokak szerint a mentális problémám szól közbe ha munkavégzésről van szó..
Óriási nyugtatást és bíztatást kapok a családomtól valamint a barátaimtól is.
De sajnos ez sem elég sokszor.. könnyű fizikai 5-6 órás alkalmi munka.. bírtam fizikailag bár fáradtam de amikor jött a kimerülés elkezdtem pánikba esni hogy nemfogom bírni.(mindenki szerint szoknom kell mert eléggé elvagyok gyengülve a több mint egy éves itthon ülésem miatt.. valamint mert sosem dolgoztam és főleg nem fizikai munkát de amikor pánikba estem akkor eszembe jutott hogy az öcsém milyen talpraesett, bátor és ahogy ő is mondta nekem ő belecsapna a lecsóba menne és csinálná mindenféle mentális stressz vagy bármilyen probléma nélkül és kaptam egy lelki löketet és visszatért a fizikumom miközben sokadjára erre gondoltam munka közben.(igaz neki jobb a fizikuma és az állóképessége de valószínűleg nálam ez ebben a helyzetben fejben dől el..jelenleg ez a munka van csak de ez egyszerű bárki szerint.Az élet bármely táján ha korábban is stressz vagy pánik ért elgyengültek a végtagjaim.
Nagyon nagy hangulatingadozásaim is vannak.Ha stresszelek nem érzem a végtagjaim és elgyengülök.. ha kapok egy motivációt megerősödök ami a munkahelyen ritka viszont ilyenkor másik ember vagyok… elég bármi az életben ha munkában vagyok ha otthon.. akár percenként is változhat a mentálom és a hangulatom.Az átlagos az 5×8 óra heti 40 óra munka.. de a mentális egészségem nemtudom mikor fogja ezt engedni.. kisgyerekkorom óta betegesen izgulok parázok mindenen ami új vagy amire azt tippelem hogy nemfogom bírni.
Nemtudom hogyan küzdhetném ezt le.
Annyira borzalmas a kedvem ilyenkor hogy szinte felállni sem tudok a stressztől.
Talán a helynek és az embereknek a szokása is segíthet nekem.. sőt biztos mert mindenhol nehéz volt nekem a kezdet.
Előre is köszönöm a segítséget!
Patrik
Kedves Patrik,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne a háziorvosával beszélnie a panaszairól, szükség esetén tudna szorongásoldó gyógyszert felírni, hogy a munkába járás kevesebb stresszt jelentsen, amíg hosszútávú segítséget nem kap. Hosszútávú segítségként a pszichoterápiás ellátás lenne javasolt Önnek, hogy a problémái mögé lehessen látni, milyen tényezők játszhatnak szerepet a hangulati változások mögött. Javaslom pszichoterapeutai végzettségű szakember felkeresését!
Üdvözlettel:
Szabó Lili
Jónapot kivanok.
2010ben megszületet kisfiam terhességgel nem volt gond de a szulés után nálam felmerültek komplikáciok. 2016-2017-2018 volt vetélésem és azota nem tudok teherbe esni. nem tudom hogy ennek lehet-e lelki oka vagy nem. természetesen ezen felül is vannak problémáim de én talán erre gyanakszom.
Kedves Kérdező!
A teherbeesés szomatikus hátráltatóit (ha van ilyen) kell kezeltetni, kivizsgálni. Lelki okok is lehetnek a háttérben, ezt pszichológussal való többszöri találkozás alapján lehet felmérni.
üdvözlettel Száraz Cintia
Tisztelt Hölgyem/Uram! 30 közeli fiatal férfi vagyok, hivatásomat tekintve műszaki szakember. A problémám a következő: néhány évvel ezelőtt, a felsőoktatásból kikerülve azonnal elhelyezkedtem a szakmámban és szinte megállás nélkül, keményen dolgoztam éveken keresztül. Mindig is voltak kisebb motiváció ingadozásaim, de soha nem olyan mértékben, hogy az komolyabban, vagy hosszabb ideig befolyásolja a teljesítményemet. Irreálisan sok túlórát és felelősséget vettem a vállamra, de mivel szeretem amit csinálok és elbírtam, ezért bevállaltam (önszántamból, nem kényszerített rá senki). Mindennek meglett az eredménye is: minden évben 2 számjegyű %-al nőtt a fizetésem, 1-2 évente léptem szakmai szintet, ami magasabb fizetési besorolást és komolyabb elvárásokat jelentett, de még nem vezetői pozíciót. Négy év megfeszített, kitartó munka után, előléptettek közép-vezetőnek. Egy kisebb, néhány főből álló csapatért felelek. Az alkalmasságom tekintetében nem érzek bizonytalanágot, igaz, introvertált vezető vagyok (ez önmagában valahogy nem okozott soha gondot), de már jóval korábban kiderült, hogy megvannak az emberek vezetéséhez szükséges legfontosabb képességeim (ez kollégák visszajelzéseiből, önismeretből és részletes, professzionális személyiség elemzésekből állapítottam meg, már tizenéves koromban is részt vettem egy kiválasztás alapú, vezetői hajlammal rendelkező fiataloknak szóló képzési programban), illetve mindig is voltak vezetői ambícióim, amit jeleztem a felettesimnek is, ők pedig ezt elismerve, hosszabb időn keresztül, szisztematikusan készítettek fel a vezetői pozícióra. Az előléptetés óta eltelt egy év és sajnos úgy érzem, hogy teljesen földbe állt a motivációm. Bizonyos feladatok egyszerűen már nem kötnek le, nem ráznak fel. A beosztottjaimra odafigyelek, minden eszközt és információt ami csak kell rendelkezésükre bocsájtok, meghallgatom őket és minden problémájukat igyekszem a lehető legrövidebb időn belül a lehető legmegfelelőbb módon megoldani, szervezem a közös munkát és könnyedén hozok döntéseket, illetve minden vezetői feladatomat komolyan veszem és imádok fiatalabb, tapasztalatlanabb kollégákat képezni/oktatni (ez utóbbit kedvelem leginkább a munkámban, hihetetlen mértékű örömforrás látni, ahogyan egy “zöldfülűből” kompetens, rátermett szakember lesz), de sajnos minden mást amit azon kívűl kell csinálnom (adminisztráció, dokumentumok készítése, tervezgetés, stb), ami korábban a munkám szerves részét képezte egyszerűen nem vagyok képes elvégezni. Utolsó utáni pillanatig halogatok, összecsapom, elfelejtem, stb. Ezek sajnos olyan feladatok, amelyek nem nagyon delegálhatóak, tehát muszály lenne foglalkoznom velük, de szinte fizikai fájdalmat érzek, ha neki kell állnom, pedig ezek a feladatok legalább a munkám felét tennék ki. Korábban azért volt egyszerűbb fenntartani a motivációt, mert ezeket a feladatokat az én feletteseim is direktben ellenőrizték, azóta viszont, hogy közép-vezető lettem már nem ellenőrzik (idejük sem lenne rá és nem az ő “szintjük”). Minidg is volt egy hagyon erős belső késztetésem, hogy minden igéretemet betartsam, ez segített az “ígért” határidők betartásában is, fenntartotta a motivációmat. Fontosnak tartom, hogy a környezetem számíthasson rám és vágyom az egészséges mértékű elismerésre. Értelemszerűen az nem lehet megoldás, hogy minden apró (de sok) adminisztratív feladatot a magasabb szinten álló vezetőmmel ellenőriztessek (mint mondtam, nem az ő szintje és ideje sem lenne rá), saját magamat kellene ösztönöznöm valahogyan, hogy betartsam a határidőket. Hogyan lehet ezt hosszú időn keresztül, fenntartható módon kivitelezni? Szerencsére nem vagyok depresszióra hajlamos, de egyre inkább tompa, kedvetlen és egyszerűen lusta vagyok.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
Érdemes lenne megvizsgálni, hogy kiégés (érzelmi kimerülés) okozza-e a motiválatlanságát, kedvetlenségét.
Javasolnám, hogy keressen fel egy szakembert akivel részletesen át tudja beszélni az említett tüneteket illetve el tudná sajátítani a megfelelő stressz-kezelést.
Üdvözlettel,
