Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
2024.12.20 - 2025.01.05-ig a kérdés feltevés szünetel.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, Ugyan annak a pszichológusnak lehet válaszolni ezután is, utalva a korábbi levelezésre.
4, Érdemes tudni, hogy a hosszas levélváltások szakmai szempontból kerülendők.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Üdvözlöm! Abban szeretnék segítséget kérni, hogy nekem van egy régóta megállapított betegségem, viszont én ezen szeretnék dolgozni, és általában mikor szakemberhez eljutottam, azok mindig sok segítséget nyujtottak nekem. Jelenleg a kényszer betegségem fel erősödött, aminek anyagi problémák a fő oka. Ebből jön az is hogy nem jutok eljárni ülésre. Abban kérném a segítségüket, hogy milyen megoldások vannak országunkba, a hol kedvezményesen el lehet e jutni olyan szakemberhez, aki tudna nekem segíteni. Ezenknek a kedvezményes lehetőségeket, hol lehet megtalálni? Előre is köszönöm a segítséget!
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Érdemes lenne a területileg illetékes pszichiátriai gondozót felkeresnie, ahol pszichiáter is megvizsgálná, illetve a gondozóban dolgozó klinikai szakpszichológushoz irányítaná, aki tb alapon tudná Önt fogadni. A Nyírő Gyula kórházban működik kényszerbetegség szakambulancia, ott is lehetne érdeklődni, illetve pszichoterápiás osztályokon vagy intézményekben. Módszerspecifikus Pszichoterápiás Képzőhelyeket is fel lehet hívni, hogy pro bono szolgáltatást lehetne-e igénybe venni náluk.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Doktornő!
Olyan problémám lenne, hogy 2 éve vagyunk házasok a férjemmel. Egyáltalan nem bízom benne. Okot nem adott rá. Nem jár el itthonról, csak dolgozni ahonnan mindig időben ér haza, a beosztását is mindig küldi. Nem dugdossa a telefonját, tudom mindenhova a belépő kódját. Mégis állandóan gyanakszom. Folyton azon gondolkodom mikor hogy fog megcsalni. Kikészítem vele őt is magamat is. Ideges rám hogy állandóan ezt hallgatja ártatlanul, hogy feleslegesen bizonygat nekem. A folytonos vádaskodás miatt eltávolodott tőlem.Mit tudok tenni ez ellen? Válaszát köszönöm!
Kedves Bianka! A folytonos vádaskodás- ahogy ön fogalmaz- alássa és gyengÍti a párkapcsolati stabilitást. Ha nagyfokú, szinte feloldhatatlan bizalmatlansággal küzd párkapcsolatában, javaslom hogy deritse fel ennek okát és kezelje szakember segjtségével.
Oldalunkon tett látogatása folyamán szakembereink közül választhat, állunk szíves rendelkezésére.
Üdv:Lengyel Katalin
A férjem teljessen belebetegedett a féltékenységbe. 17 éve élünk együtt van 3 nagy lányunk. Évekig otthon voltam a lányokkal. 3 éve kezdtem újra dolgozni. És azóta betegessen féltékeny. 4 hónapja kezdtem ebbe az üzletben dolgozni. A tulajdonos a 20 évvel ezelőtti barátom lánya. És annak az élet társa a koleganőm. Aki fiatal 30 éves a párja 60 éves. Azt találta ki a férjem biztos be jár a boltba az exem és beszél velem. Már ott tart hogy azt mondta ha haza tud jönni külföldröl ahol dolgozik akkor be jön a boltba és elmeséli a koleganömnek hogy 20 éve jóban voltam a párjával. Mit lehet tenni egy ilyen emberrel? Ez már szerintem beteges.
Kedves Kérdező,
Megértem, hogy zavarónak tartja férje viselkedését. Érdemes lenne végiggondolni, hogy vajon a lányai születése előtt is volt már jele a féltékenységnek a férjénél, vagy ez egy újkeletű probléma nála. Én mindenképpen azt javasolnám, hogy próbáljon meg a férjével beszélni, hogy keressen szakembert, akivel a féltékenységének okait feltárhatják a munkafolyamat során. Szakembereink is rendelkezésre állnak online, szívesen segítenének ebben a problémában neki.
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm! Arról szeretnék érdeklődni hogy Ön/ Önök szerint normális-e az hogy három napja szakítottam a barátommal mégis úgy érzem hiányzik és beleőrülök a hiányba. Nem voltam belé szerelmes és nem voltam mellette boldog sem. inkább jól esett hogy egy ember szeret és mindig itt van mellettem és nekem támaszként. Ez az ember nagyon szerelmes volt belém de nem tudtam viszonozni és úgy gondoltam kilépek a kapcsolatból. Iszonyú fájdalmas volt véget vetni de végig az lebegett a szemem előtt hogy nem éreztem jól magam vele 100%-ban és a szerelmet sem éreztem. viszont három napja itt fekszem az ágyban céltalannak érzem az életemet és késztetést érzek afelé hogy ráírjak és újrakezdjük a kapcsolatot. Nem tudom miért érzem ezt az iszonyú hiányt hiszen mellette sem éreztem jól magam. Ez normális? Normális hogy hiányzik? Jól döntöttem Elfog múlnii vajon? Köszönöm válaszát!
Kedves Zsófia! Teljesen elfogadható, hogy egy szakitás után magányosságérzetet él át. Azt hogy “csak” barátságot élt meg a párja mellett, nem vitatom, de tudnia érdemes a következőket! Egyrészt a barátságokból lehet nagy szerelem is, másrészt pedig önnek kell(ett) éreznie, hogy miért nem akart elköteleződni ex-e mellett és hogy döntése helyénvaló volt-e?! A hiányérzete feloldására keressen más aktivitást (új tevékenységek, új hobbi), s ha lehangoltásga elhatalmasodna ön felett, javaslatom szerint mindenképpen keressen fel szakembert. Oldalunkon kollégáink közül választhat, várjuk szeretettel jelentkezését: Üdvözlettel: Lengyel Katalin
Transznemu vagyok sok mindenről szeretnék beszélni apukamal nagyon rosz a kapcsolatunk és segítségét szeretnék kérni hogy hátha meg lehetne valtoztani nem szeretném hogy a fiú nevemen hívjon vagy bantson hogy mi más bennem mint egy ciszbe
Kedves Ketrin!
Ha jól értem a szavaiból, akkor az apukája elfogadását szeretné elérni és jobb kapcsolatba kerülni vele. A transzneműség elfogadása nem lehet könnyű egy szülőnek, hiszen nem sokat tudhat erről a témáról. Aki ebben a folyamatban a segítségére lehet, az véleményem szerint egy a témában jártas szakember, aki eligazítást és tanácsokat adhat ezen az úton. Ezért javaslom, hogy keresse fel a Transzegészségközpont honlapját és forduljon bizalommal Magasházi Mónika transzjogi aktivistához.
Remélem sikerrel jár!
Üdvözlettel: Kovács Gábor pszichológus
2 és fél éve vagy egy párkapcsolatom. Nagyon szeretem a férfit, ő is engem. Elvált szülők vagyunk, a kapcsolatunk nem nyilvános, az ő gyerekei nem tudnak rólam az enyémet tudnak róla. Nincs találkozási pont, igény sem rá. Azért szerettem belé mert nagyon karizmatikus, vontó ember, és azt mondta csodálatos vagyok és úgy szeret, ahogy vagyok. A szex terén egymással olyat élünk meg, mint soha, minden tökéletes azon a téren. Nagyon eltérőek vagyunk, 2 év utàn szakítottunk. 2 hétig tartott, de nem bírtuk egymás nélkül. Azóta minden harmonikus általában. Azonban Időközönként érthetetlen, váratlan és túlzó mértékű konfliktusokat provokál, nem értem az okát, váratlanul ér, és ilyenkor szándékosan nagyon gyötör. Szakításunk alatt elkezdtem egy nárcisztikusokról szóló könyvet olvasni és rá ismertem. Mégis megmagyaráztam magamnak hogy ha erős vagyok tudom kezelni. Érzem hogy egészségtelen ez számomra de nem tudom elengedni, képes vagyok én ragaszkodni, amikor tipor vagy szakítana. Mint most.
Kedves Kérdező!
Graulálok a “mozaik-családjához” és kitartásához is. Nagyon nehéz lehet önnek ilyen hullámzó kapcsolati mintához alkalmazkodni. Gratulálok ahhoz is, hogy autodidakta módon olvas/ tájékozódik pszihológiai témákban. A nárcizmus ma már igazából könnyeedén ráhúzható cimke szinte mindenkire, javaslom hogy ezt és egyéni elakadást szakmeber segítségével tisztázza. Ha önismereti célból szeretné felkeresni pszichológusainkat, az oldalunkon feltűntettet szakembereink közül biztonsággal választhat. Várjuk szeretettel,
üdvözlettel:
Lengyel Katalin
Tisztelt pszichológus! A problémám, amivel önhöz furdulok az, hogy egy lányt ismerek 1 éve, mindig baráti viszonyban voltunk vagyis én akkor is úgy éreztem, hogy szeretnék tőle komolyabbat de nem akartam rá kérdezni, mert az edzőteremben dolgozik ahová járok és picit kellemetlen lett volna, ha elutasít. 2 hónappal ezelőtt megkeresett, hogy beszéljünk mert ő szeretne velem lenni. A kolléganöjére viszont nagyon féltékeny volt, és ha pár szót váltottam vele, összeveszett velem. Minden más jól müködött közöttünk, úgy éreztem szeret, mindig rögtön visszairt, érdeklödött, találkoztunk, testi kapcsolat. 1 hete azonban hirtelen megváltozott, érdektelen lett és mintha nem is léteznék. A magyarázta annyi volt, hogy egy újabb féltékenysége miatt összevesztünk és neki ebből elege lett. Semmi rosszat nem tettem és nagyon szeretem amit mondtam is neki, amire azt válszolta ő lezárta és ennyi. Azt mondta nem lett más így döntött. Én pedig itt maradtam úgy, hogy szeretem és nem is érdeklem hirtelen.
Kedves Attila!
Megértem hogy nagyon nehéz lehet most önnek. A féltékenység/ túlzott már-már egészségtelen féltékenység ártalmas lehet, s általában gyengíti a párkapcsolati stabilitást. Az hogy párja, volt exe ilyen hirtelen kilépett a kapcsolatukból szinte érthetetlen- ahogy írta önnek is-, ezért javaslom hogy ajánlja fel a párterápiás lehetőséget neki, ha ön is úgy gondolja. Ha egyéni/ önismereti célból szeretné elkezdeni a pszichológiai tanácsadást/konzultációt, vátjuk szeretettel az oldalunkon megtalálható szakembereinkkel, segitségünket igénybe veheti.
Várjuk szeretettel, üdvözlettel
Lengyel KatalinTisztelt Cím!
Tavaly augusztusban meghalt nagypapám, nagymamám egyedül maradt azután kezdődtek a problémák.
Családtagjaim kint vannak külföldön, én 30 km-re lakok nagymamámtól és mindenért engem ugráltat.
Reggeltől estig dolgozom, a szabadnapomon örülök ha pihenhetek de akkor jön az érzelmi zsarolás miért nem vele törődök, még munkában is napi 10x szer felhív.
Ha esetleg nem venném fel neki a telefont, már jön az érzelmi zsarolás része, hogy csak akkor volt jó ha a pénze kellett.
Mintha nagypapámat velem akarná pótolni.
NAGYON KIMERÍTŐ, felemészti az összes maradék energiám ez az egész kapcsolat.
Sokszor agresszív, a beszédében is amit nem tolerálok de nem érdekli, önzőnek és rendkívül hisztisnek is tartom sokszor.
Kezdek rá menni erre pszichésen, a magánéletem is rá megy egyszerűen nem tudom merre hogyan tovább, otthonba nem akar menni de ez sem maradhat így tovább tartósan mert nem normális, magát el tudja látni, csak magányos, nem sokan viselik el. Segítsen kérem! Köszönöm!
Kedves Julianna!
Mélyen együttérzek a gyászával és azzal a nehézséggel, amivel most szembenéz. Nagymamájával való kapcsolata sok helyen nincs egyensúlyban, a nagymama általi határátlépések, érzelmi zsarolások nagyon megterhelőek lehetnek és azokkal megküzdeni is nagyon nehéz. Feltehetően igaza lehet abban, hogy a nagymama a nagypapa halálát követően maga felé fordul érzelmi támogatásért és minden eszközével megpróbálja a figyelmét megragadni. Ebben a helyzetben fontos lenne hogy megtalálja a saját határait, felismerje a saját szükségleteit és azokért ki tudjon állni. Mindezt azért, hogy meg tudja tartani a saját integritását és egészségét. Adjon magának időt arra, hogy összegezze, mi az amit jó szívvel meg tud tenni a nagymamáért, és mi az amit már nem. Ezt azután el is mondhatja neki, hogy a nagymama is tudja, mit várhat magától és mit nem.
Javasolni tudnám még, hogy egy pár alkalmat szánjon arra, hogy egy pszichológus szakemberrel átbeszélik a helyzetet és együtt alakítják ki azokat a határokat, amiket meg akar tartani a nagymamájával szemben.
Minden jót kívánva:
Kovács Gábor pszichológus
Nagyon furán érzem sokszor magam, úgy értve hogy nagyon antiszociálisan viselkedek másképp se vagyok nyitottabb természetű. Azt vettem észre magamon hogy sokszor nagyon lelasulok elbambulok nem vagyok “jelen” nagyon furcsa . Mitől lehet ez
Kedves Kérdező!
Az Ön által leírt tüneteknek több oka is lehet, érdemes lenne egy pszichológus szakemberrel megvizsgálni és átbeszélni a lehetséges okokat. Az oldalunkon több szakember áll rendelkezésére, akik közül kiválaszthatja az Önnek szimpatikus pszichológust.
További sok sikert kívánok a kereséshez!
Üdvözlettel: Kovács Gábor pszichológus
Jó napot!
Párommal ,nem egész 2 éve vagyunk együtt,született 1szerelembabánk,mindeközben derültek ki dolgok..mondhatni “női megérzés” hatására .Röviden a kapcsolatunk kezdete is elég furán alakult,tavaly január első hetében,kezdtem el dolgozni új munkahelyen.(soha nem voltam ,könnyen kapható,főleg nem ,osztálytárs,kollegával)
Nagyon gyorsan összehabarodtunk ,mellette volt egy felesége,2 kislánnyal…
Úgy érzem betelt a pohár.
Kezdem is ..
Pár hónappal ezelőtt ,úgy éreztem ,valami nincs rendben..
Ezért elvettem a telefonját,amiben társkereső ,hegyén-hátán …
Melyben e-év áprilisában is “nemi” szavakkal próbált,nőkkel ismerkedni,mellette felnőtt filmek sorozata…(hozzá tenném,éppen 8 hónapos terhes voltam…nemi életünk úgyan-úgy mukodott.)
Majd ezután ,szerencsejátékok ,rengeteg pénzfeltöltéssel…állandó hazudozások,még nem bizonyitom az érveim…addig hülyének,bolondnak állit be.
Mire a válassza -“Ilyen vagyok!” -(könnyes,szemmekkel..)
Egyszerűen nem tudom felfogni.
KöszönömSzépnap
Kedves Nikolett!
Levele alapján érthető, hogy nagyon megrendítette, hogy párját hűtlenségen kapta és ez komoly fájdalmakat okozott Önben. Ezt csak tetézhette az, hogy megrendült a bizalma a párjában, miközben a terhesség időszakában nagyon számított rá.
Érdemes elgondolkodnia azon, hogy a későbbiekben önismereti munkába fogjon, hogy feldolgozhassa a kapcsolati nehézségeit. Javasolni szeretném, hogy akár személyes magánrendelésen, akár online konzultáljon pszichológussal, hogy ezt a bizalmi törést és kapcsolati problémát feldolgozhassa és megtalálja a megfelelő megoldást.
Minden jót kívánva:
Kovács Gábor pszichológus
Üdvözlöm!Lányom és férje 16 óta élnek Floridában,unokám most 4 éves,ott született.Eleinte jártak haza rendesen,azonban az utóbbi 5 évben a vőm mindig csinált valami cirkuszt,mondvacsinált okokkal megsértődött,így aztán már nem is haza jöttek nyaranként,hanem 40-km-re béreltek lakást az itt tartózkodásuk idejére,és onnan jöttek haza.Példa egy tipikus eset,amivel megsértettem a vőmet:kellemes sétálás-fagyizás alkalmával a vőm nagy terveikről mesélt,és én nem figyeltem eléggé.Akkor nem,de hazafelé az autóban robbant a dühtől.Még pár ilyen eset volt,amikor nem méltattuk őt eléggé.Tavaly csak a lányom jött a kicsivel,ők itthon aludtak.Idén a vőnk is jött,távoli városban szálltak meg,ő nem jött be hozzánk,az utcán kiszállt az autóból a lányom a kicsivel,és 1-2 nap múlva jött értük ugyanígy.Kimentem az autóhoz,akkor röviden üdvözölt.Lányom szerint a férje gyengébb idegrendszerű,de jó ember,otthon boxzsákon vezeti le a feszültséget. Aggódom,milyen mintát ad át az apa.Szétszakítja
a családom
Kedves Judit!
Megértem az aggódását és a fájdalmát! Sajnos, túl sok dolgot nem tud tenni a helyzet kezelésére. A vejét nem tudja sem megváltoztatni, sem meggyőzni, sem pedig bármi módon érvelni neki, amivel talán közelebb tudnának kerülni a nézőpontok. Ehhez hasonlóan sajnos a lánya családi életébe sem tud bármi módon hatással lenni, érvelni. Amit viszont meg tud tenni, hogy amikor itt vannak Magyarországon, akkor amennyit lehetséges, legyen együtt a lányával és kisunokájával, még akkor is, ha a veje nem csatlakozik Önökhöz. És amennyit csak tud (és engedi a veje) online formában tartsa a kapcsolatot a lányával, támogassa őt, és a kisunokájával. Akár egy kis rövid mesét olvasva neki, beszélve hozzá, már 10, max 15 percig fenntartható a figyelme. A lányával pedig tud online beszélni, amikor nincs otthon a veje, nehogy elvonja a lánya figyelmét a vejéről, a családról. Próbálja meg azokat a módokat, lehetőségeket megkeresni a lányával együtt, ami a legkevésbé irritálja a vejét, a legkisebb feszültséget okozza. A kisunokája majd későbbiekben, ha nagyobb lesz, már többet és hosszabban tud Önnel online beszélni.
Ne adja fel! Idővel a helyzet változhat akár pozitív, akár negatív irányba, és fontos, hogy a lánya és az unokája tudják, hogy Ön van és szeretettel van irányukba!
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaVolt egy szerelmem már nagyon régen. Én egyedül maradtam, ő megtalálta élete párját. A facebook-on található képek szerint ő egy igaz szerelmet talált.
Engem kidobott. Nem tudtam feldolgozni a traumát immár 25 éve. Miért gondolok még mindig annyit rá.
Állandóan visszajönnek a fizikai fájdalmak, gyomorfájás, émelygés, hányinger.
Kedves Lívia!
Levele alapján érthető hogy milyen szomorúságot okoz annak a tudata, hogy egy régi szerelme megtalálta a hozzá való párt. Maga pedig, ha jól értem, a mai napig keresi az igaz szerelmet.
Intuícióm azt súgja, hogy amennyiben belekezdene egy önismereti munkába egy pszichológus szakemberrel, képes lenne megtalálni ennek a csalódásnak a gyökerét, és újra bízhatna abban, hogy létezik olyan ember ezen a bolygón, akit magának rendelt a sors. Ehhez fontos a múlt feldolgozása, elgyászolása és elengedése, emellett pedig a hitét és a bizalmát szükséges erősítenie, amihez javaslom, hogy keressen fel egy szakembert, akivel együtt dolgozhatnak ezen a célon.
Őszintén kívánom, hogy találja meg a hitét és reményét egy jobb jövőben:
Kovács Gábor tanácsadó szakpszichológus
Kedves Címzett!
Az elmúlt időszakban egyre több bizonytalanság és stressz nehezedik rám az egyetem miatt. Maximalistaként mindig arra törekszem, hogy mindenben a legjobbat nyújtsam, de most úgy érzem, a folyamatos megfelelési kényszer már inkább hátráltat. Az ösztöndíj elnyerése eddig motivált, de nemrégiben 3 feladatomat sem tudtam időben befejezni, ami mélyen érintett. Úgy érzem, az idővel versenyt futok, és bár keményen dolgozom, mégsem sikerül utolérnem magam.
Ez az állandó nyomás nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is kimerít. Próbálom megtalálni az egyensúlyt a tanulás és a feltöltődés között, de jelenleg minden erőmet felemészti, hogy lépést tartsak a feladatokkal. Ráadásul időnként elbizonytalanodom: vajon jó helyen vagyok-e? Megfelelek-e ennek az útnak, és tényleg itt van-e a helyem?
Miért van az hogy kora reggeltől hajnalig csinálom a feladatokat, napi 3 órákat alszom és mégsem leszek kész? A többieknek miért sikerül? Félek hogy nem sikerül jól a félév, mert afelé tartok
Kedves Dorottya!
Együttérzek veled, hogy ez az állandó versenyfutás az idővel mekkora stresszt jelent neked és amikor nem éred utol magad, akkor legszívesebben feladnád. Miközben azt hallom a szavaidból, mennyire szeretnél megfelelni, bizonyítani magadnak és másoknak, hogy mennyi energiát beleteszel és kihozod magadból a maximumot, amire ember csak képes! Ez tényleg nagy teljesítmény, és megérdemled hogy büszke légy magadra, hogy értékesnek lásd magad, mert leginkább a hozzállásod számít és szorgalmad. Lehetséges az is, hogy nem vagy az utadon, de ehhez meg kell találnod magadban a csendet.
A magadnak feltett kérdések tényleg fontosak: Jó helyen vagy-e? Megfelelsz-e a választott útnak? Javaslom hogy találj magadnak egy csendes és biztonságos helyet, ahol jól érzed magad, és tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket, de ne akarj rá azonnal választ találni, hanem csak hagyd hogy a kérdés ott legyen benned. Hogy ezek a kérdések fontosak és nem a válasz fontos, hanem hogy meghalld, mit üzen a szíved. Mire vágyik a lelked? Ha vannak barátaid, elérhetőek a szüleid, javaslom hogy beszéld át velük is ezeket a kérdéseket. Olyat válassz, akiben megbízol, aki jól ismer téged és aki jót akar neked.
Javaslom azt is hogy keresd fel az egyetemen a diáktanácsadót személyesen, vagy keress egy pszichológust személyes magánrendelésen, akár online, ha úgy könnyebb megoldani. És keressétek együtt a válaszaidat! Együtt könnyebb, nem kell egyedül megküzdened ezekkel a kérdésekkel, problémával!
Hajrá, menj és keresd meg a megfelelő embert, aki segíteni tud és kívánom hogy találd meg a saját válaszaidat, találd meg a saját utadat, mert megérdemled!
Üdvözlettel:
Kovács Gábor tanácsadó szakpszichológus
Édesanyámmal kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni.60 éves,édesanyjával él aki 88 éves,részben önellátó de demenciában szenved.Nagyon nehezek vele a mindennapok és édesanyám lelkileg teljesen rosszúl van.Az elmúlt pár évben úgy vettem észre,hogy az édesanyam is elég furcsán viselkedik.Az egész napja csak a nagymamám körül forog,nem mer elmenni sehova sem.Állandóan ideges,kényszeres,olyan mint akinek egy perc nyugalma sincs.Folyamatosan mozgásban van, pótcselekvéseket csinál,pakolgat.semminek sem tud örülni,állandóan aggódalmaskodik tele van gonddal.Nem igazán koncentral az adot dolgokra olyan mint akinek folyamatosan jár az agya valamin.Ez a viselkedés betudható a nehez elethelyzetnek amiben most van vagy esetleg ez is egy kezdődő betegségforma amivel érdemes lenne komolyabban foglalkozni?Előre köszönöm a választ.
Kedves Melitta!
Ennyi információ alapján, valamint komolyabb differenciáldiagnosztikai és neuropszichológiai vizsgálat nélkül a kérdésére nem lehet szakmai és korrekt választ adni.
Sok oka lehet az édesanyja viselkedésének, nemcsak induló demencia vagy pszichiátriai betegség, hanem akár szomatikus betegségek is. A pszichés és neurológiai kivizsgálást klinikai szakpszichológus és/vagy neuropszichológus el tudja végezni, de mind pszichiáter, mind pedig neurológus szakorvosi vélemény is fontos lenne. Emellett nem írta, hogy milyen szomatikus betegségei vannak (diabetes, kardiovaszkuláris stb.), melyek kivizsgálása szintén indokolt lehet.
Próbálja megbeszélni az édesanyjával, hogy miket tapasztalt és együtt megkeresni a szakorvosi ellátási lehetőségeket.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaTisztelt C.!Az első férfivel az életemben 13 évig voltam együtt, amiből 7 év házasság és két gyerek született. A férjem fizikailag és lelkileg is bántalmazott, emellett szerencsejáték függő volt.Legalább 4 évig tűrtem ezt mire sikerült meghoznom a fájdalmas döntést hogy el kell hagynom életem szerelmét.A válás után egy kolléga,akihez fizikailag soha nem vonzódtam megvigasztalt és bevallotta, hogy szeret.Egy rendes tisztességes, tisztelettudó ember, aki virágot vesz minden hónapba,és szereti a gyerekeket is. Egy baj van.Nem vagyok belé szerelmes.Ő tervezi a jövőt.Én tudom, hogy ezt nem akarom és nem akarok vele játszani.Megérdemelné, hogy találjon egy lányt aki szereti.Csak egy baj van.Imádják a gyerekek.Csak miattuk vagyok vele,akivel amúgy szexuális problémánk van,akinél többet keresek, anyagilag nem áll mellettem és betegesen féltékeny.Hogy tudnék ki lépni ebből a boldogtalan kapcsolatbol,hogy a gyerekeknek ne fájjon és én se maradjak magányos.
Kedves Levélíró!
Az Ön által leírt helyzet nagyon összetett, és megértem, hogy nehéz, különösen, ha korábbi bántalmazó kapcsolat hatásai még mindig jelen vannak. Az ilyen tapasztalatok után gyakran előtérbe kerül a biztonság keresése, de ennek ára sokszor az érzelmi kapcsolódás hiánya, amit akár most is érezhet.
A gyermekei iránt érzett felelősségérzet érthető, ugyanakkor fontos felismerni, hogy a gyerekek számára is meghatározó az Ön boldogsága és érzelmi stabilitása. A gyermekek érzékelik a szülő belső békéjét vagy annak hiányát, és ez hosszú távon befolyásolhatja őket.
A magánytól való félelem teljesen emberi dolog, különösen bántalmazó kapcsolat után, amikor az önbizalom sokszor megrendül. Az önállóság fejlesztése és önismereti munka segíthet abban, hogy magabiztosabbá váljon, és megteremtse saját boldogságát.
A jelenlegi kapcsolat intimitásbeli és szexuális nehézségei pedig fontos jelzések. Az érzelmi és fizikai közelség hiánya hosszú távon még inkább felerősítheti a magány érzését, és távolságot teremthet Ön és partnere között.
Érdemes átgondolni, hogy mit jelentene Önnek egy érzelmileg beteljesítő kapcsolat, és hogyan találhatná meg a belső biztonságot, akár egyedül is. Amennyiben úgy érzi, hogy szüksége lenne támogatásra ebben a folyamatban, forduljon szakemberhez, akár pár alkalom erejéig is.
Üdvözlettel:
Sárkány Anita
