Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, Ugyan annak a pszichológusnak lehet válaszolni ezután is, utalva a korábbi levelezésre.
4, Érdemes tudni, hogy a hosszas levélváltások szakmai szempontból kerülendők.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Tisztelt Doktornő
10 év együttélés után felújításba kezdtünk és az élettársam össz3ejött a nála 12 évvel fiatalabb felújító munkással.Élettársam most lesz 40 éves 3 hét alatt elköltőzött és a férfi is otthagyta a családját és a 2 gyerekét. Nekem van egy fiam akit ő nevelt neki sajnos nem lehet gyereke..Azóta nem találkoztunk.viszont minden nap hív. Gondolom a pénz az egyik ok ami kell nekik ,de van amikor 1 órát beszélgetünk ja és mindig akkor hív ír amikor egyedül van de minden nap.
Kérdésem: Miért csinálja ezt? Mit tanácsol mit tegyek? Hagyott itt néhány ruhát azzal mit tegyek? Ja és van 3 kutyánk akiket minden nap kérdez hogy hiányoznak neki.azt tudom hogy ő kapcsolat függő bár nem ismeri be..de ennek a szakításnak semmi jele nem volt.gyakorlatilag nem veszekedtünk..heti 2 szex minimum megvolt..és egy éve mindenféle hormonkezelésre petesejt leszívásra mindenhova mentünk hogy babánk lehessen..van is lefagyasztva embrionk…mit javasol mit tegyek? Minden ismerős mást mond
Köszönöm
Kedves Levélíró!
Megértem a tanácstalanságát, biztos nagyon nehéz, és sok kérdés kavarog Önben. Nehéz tanácsot adni, hiszen összetett a probléma, és biztos sok szempontot kell mérlegelni. Hogy miért csinálta, csinálja, erre igazából csak ő tudna válaszolni, érdemes lehet tőle megkérdezni.
40 éves kor környékén sok ember életében megjelenik az életközép válság, amikor felmerül az újrakezdés gondolata, a változás iránti vágy. Ez megnyilvánulhat impulzív, hirtelen döntésekben, és váratlan cselekedetekben. Sok párnál a gyerektervezés időszakában a szexualitás funkcionálissá válik, és a vágy, az izgalom háttérbe szorul. Ha a gyermekáldás nem jön össze, ez további feszültségeket okozhat, és előfordulhat, hogy valaki máshol találja meg azt, amit a közös szexualitásból hiányolt.
Az, hogy napi szinten keresi Önt és hosszasan beszélget, arra utalhat, hogy nem tud teljesen elszakadni Öntől, és talán bűntudata is van. A kutyák iránti érdeklődés számomra azt jelzi, hogy az Önnel közös élet egyes elemeihez továbbra is kötődik.
Az hogy mit tehet, függ attól, hogy Ön mit szeretne. Gondolja végig, mit szeretne a kapcsolattól a jövőben. Képes lenne megbocsátani és újraépíteni a bizalmat, ha ő ezt akarná? Vagy inkább a szakítás feldolgozására van szüksége? Ha eddig nem történt meg, érdemes lehet őszinte beszélgetést kezdeményeni, ahol pont ezekre a kérdésekre kaphat választ, hogy miért tartja a kapcsolatot önnel, van-e szándéka a kapcsolatuk újrarendezésére, hogyan látja a jövőt. Az embrió sorsát illetően mindenképp fontos, hogy közösen hozzanak döntést, és az intézménnyel is érdemes egyeztetni.
Ha úgy érzi, hogy a napi hívások inkább fájdalmat okoznak, mint megkönnyebbülést, nyugodtan kommunikálja, hogy szüksége van egy kis távolságra, hogy rendezni tudja az érzéseit.
Biztos időbe telik, míg megtalálja a megfelelő irányt. Ha van rá módja, érdemes lehet szakember segítségét kérni. De fontos, hogy figyeljen önmagára, és gondoskodjon az érzelmi szükségleteiről.
Remélem válaszom segített valamelyest.
Üdvözlettel:
Sárkány AnitaKedves Melinda,
Párommal, boldog harmonikus kapcsolatban élünk, viszont a szexuális életünk nem teljes számomra. Tiszteletbe tartom őt, próbáltunk javítani de nem történt semmi se. Nekem a vonzalom megvan, és ahhoz hogy boldog legyek elkezdtem a női ruháit hordani, hogy közelebb érezzem magam hozzá.Néha történik ez meg, amig a kis fantáziám lezárul. Zavar és nem érzem magamat melegnek, nem vonz a másság.
Elkéne mondanom neki ezt a dolgot ? Partnerséget kéne ebbe kérném Tőle? Vagy keresek fel inkább szakembert és ne enegedjek én neki teret?
Köszönöm a választ előre is.
Kedves Tibor!
Levele alapján azt gondolom, hogy szükséges volna, hogy nyíltan tudjanak kommunikálni a párjával a szexualitással kapcsolatos vágyaikról, igényeikről. Amennyiben nem történik változás ennek mentén sem, ppárterápás munka javasolható.
Üdvözlettel:
Habis MelindaJó napot kívánok! Nagyon céltalan vagyok nem tudom hogy mit szeretnék nincs kedvem semmihez meg a napi teendomhoz se. Munkához se legszivesebben csak aludnék. Mindenen nagyon stresszelek és szorongok mindenért ezen nagyon szeretnék javítani mert érzem hogy ez így nem jó irányba halad. Köszönöm előre is a segítséget.
Kedves Brigitta!
A céltakanság, tartós lehangoltság, folytonos kedvtelenség és az “álom-kór” jelentkezése aggódásra ad okot. Javaslom hogy mindenképpen keresse fel körzeti orvosát, és/ vagy területileg illetékes pszichiátriai gondozót, esetleg pszichoterápia elkezdése miatt a honlapunkon klinikai szakpszichológusink közül választhat. Üdv:
Lengyel KatalinKedves Szabó Lili!
21 éves egyetemista lány vagyok, aki a párjával él. Az utóbbi időben számos változást látok magamon. Nagyon fáradt vagyok, nincs kedvem semmihez, semmi nem tesz boldoggá, ingerült vagyok és stresszes, emellett szorongok. Gyakran vannak düh kezelési problémáim, de nem tudok sírni, pedig nagyon sokszor próbálok. Úgy érzem unok mindent és nem lelem az örömöt az apró dolgokban. Nemrég pajzsmirigy alul működéssel diagnosztizáltak és a súlygyarapodásom miatt elveszítettem látni a szép vonásaimat: utálom ahogy kinézek, de akármennyire próbálom nem tudok motivációt találni azért, hogy változtassak. Bár érzem, hogy nem vagyok jól a depresszió gondolata megijeszt, hiszen tinikoromban bele estem és nagyon nehezen másztam ki belőle. Érdeklődnék ön szerint valóban van-e esély depresszióra és ha igen a szakorvos mellett hogyan tudnék segíteni magamnak.
Köszönöm szépen!
Tisztelettel,
Uszkai Erika.
Kedves Erika.
Megértem problémáját és együtt érzek önnel. A leirtak alapján mindenképpen érdemes pszichoterápiás folymatban kezdenie (klinikai szakpszichológussal), illetve feltétlenül meg kell vizsgálni, hogy a major depresszió/sezonális depr3esszió fennáll e önnél. A honlapunkon számos kolléga közül választhat, várjuk szeretettel jelentkezését. Üdvözlettel
Lengyel KatalinÜdvözlöm
Egy kisebb segitsegert szeretnek onhoz fordulni ha lehetseges?
Nem tudom mit tegyek a parommal, mert erzem rajta es tudom is hg sokszor nem mond igazat es nem mond el mindent, ha leulok vele es elmondom akkor a valasza hogy jo rendben elmondom de a tettek masrol arulkodnak.
Nem tudom mit tehetnek meg esetleg valami tippet tudna nekem adni segitseg keppen? Pl megtudtam hg talalkozik egy ismerosevel lanyrol van szo es hiaba kertem hg mondja el mintha a falnak beszeltem volna.
Koszonom a valaszat elore is
Szücs Dalma
Kedves Dalma!
Megértem aggodalmát és együtt érzek önnel. A féltékenység és a “kutatás” nem mindig járható út, javaslom hogy mindenképpen a tiszta, nyilt és őszinte kommunikációra törekedjenek. Valahogy muszáj lesz/lenne elérnie párja “megnyilását” és egy tisztázó beszélgetést kellene lefolytatni. Ha nem sikerülne, s életvezetést azaz a mindennapjaiban is hátrányt okozna az önben lévő feszülstég, várjuk szeretettel online- rendelésünkön. Kollégáinkkal álunk rendelekezésre, üdvözlettel:
Lengyel Katalin1,5 ève elvàltunk gyermekeim apjàval, azòta lett új pàrkapcsolatom, ismerik a gyermekeim őt.
Pàrom rengeteget foglalkozik velük, de a 10 èves lànyom sajnos nagyon hullàmzòan viselkedik vele kapcsolatban.Soha nem volt ràjuk erőszakolva semmi, mindíg csak akkor jö ha ők hívjàk, màr többször nàlunk aludt az ő kèrèsükre. A kisebbis gyefmekem elfogadta ès nagyon szereti, a nagyobbik sokszor mogorva vele, fejeket vàg rà, ès kitalàl vele kapcsolatban dolgokat, hogy veszekedès legyen. Nyilvàn ilyenkor megoròbàlom megbeszèlni vele, mi bàntja, hogy tudjunk segíteni esetleg vàltoztatni de nem tudja megmondani, csak azt mondja hogy mindig a pàromag vèdem ès hogy mi csak akkor veszekszü k ha itt van pàrom. Termèszetesen ez nem így van, de ha illetle úl viselkedik vele akkor nyilván ràszólok, hogy adja meg a tiszteletet neki. Kèrem segítsen hogyan tudnànk könnyebbè tenni nekik a helyzetet, mert a kapcsolatunk rà fog menni erre sajnos.
Kedves Renáta! Nagyon együtt érzek önnel, nincs könnyű helyzetben. Egy új pár, új családtag elfogadása mindig krizispont és van mikor akadályba ütközik. Nagyon jó úton van,abból a szempontból hogy megpróbálja rendezni a nagyobbik gyermekével a helyzetet. Ugyan arról nem informált, hogy hány éves a gyermek (fiú, leány, kamasz?), de ha pubertás korban van, teljesen “normális/ szokványos” az elutasitó viselkedése. Javaslom, hagyjon neki időt és fokozatosan a nyilt őszinte kommunikáció jegyében folytasson beszélgetést, hogy ezt hogyan tudják a jovőben megoldani.
Üdv
Lengyel KatalinTisztelt Cím!
5 éves kislányom tépegeti a hajszálait, beveszi a szájába, eljátszik vele, majd kiveszi, nem nyeli le. Rágja a körmét is. Mikor elhagytuk a cumit, akkor kezdte ezeket a pótcselekvéseket (augusztusban ügyesen elhagyta a cumit, szeptember közepén kezdte az ovit, novemberben lett 3 éves). Egy ideig abbamaradt ez a dolog, de pár hét óta újra csinálja, már az óvodában is szóltak érte. Ez egyszerű póttevékenység lenne, vagy komolyabb probléma állhat a háttérben? Hogyan próbáljam leszoktatni róla?
Köszönöm a választ!
Kedves Nikolett! Megértem helyzetét: a hajtépés (= trichotillománia) mindig kóros jelenség, de inkább felnőttkorban jelentkező tünetegyüttes. A cumi megvonása beindithatott, egyfajta szorongásos reakciót, ami adódhat abból, hogy egy önnyugató manőver nem tudott “kielégüln”! Ilyenkor egy helyettesitő self- tárgyat lehet adni a gyerkőcnek (nem egész napra, csakis időkorláttal), ami átmeneti tárgyként megnyugtatja. Ha a körömrágás még továbbra is fennáll, javaslom szakember felkeresését. Üdv:
Lengyel KatalinJó Napot
Olyan problémával állok szemben hogy a feleségemmel komoly viták után amiben inkább ő neki volt szerepe mert idegen emberekkel csetelt beszélgetett majdnem a válásig mentünk de aztán megpróbáltuk megbeszélni kettő hétig minden rendben is ment de én féltékeny vagyok folyamatosan mindenre. Ő azt mondja nincs rá okom ő velem szeretne lenni.De folyamatosan magamban azon őrlődök hogy hazudik nekem.
Velem lehet a probléma én személyiségem változott?
Előre is köszönöm a választ.
Kedves Róbert!
Van az a közmondás, hogy “akit a kígyó megmart, fél az a gyíktól is”, azaz akinek kellemetlen tapasztalata volt egy helyzetben, félni fog egy arra hasonlító helyzetben is. Ha volt már tapasztalata, hogy a felesége más férfiakkal csetelt, az a bizalmat megingathatta, és akkor már minden egyéb helyzetben is megjelenhet ez a bizalmatlanság, a feltételezés, hogy újra idegen férfiakkal beszélget a párja.
A bizalmat összetörni nagyon gyorsan és könnyen lehet, (újra) felépíteni viszont hosszú és kemény munka. Adjon időt önmagának, a feleségének, hogy ez a bizalom kettejük között újra megerősödjön. A felesége abban tudja segíteni ezt a folyamatot, hogy nyílt, belelátást enged az élettébe, a csetelésekbe stb., Ön meg azzal tudja segíteni, hogy bizalmat ad a feleségének és elhiszi amit mond és amit lát (pontosabban amit nem lát, vagyis hogy semmilyen jel nem utal arra, hogy idegen férfiakkal csetel).
Ha ilyen módon sem tudnak előre haladni, akkor érdemes pár alkalommal párterápiára eljönni, ahol a háttérben megbújó egyéb párkapcsolati problémára, feszültségre is rá tudnak közösen látni és azon változtatni. Ezek az egyéb feszültségek, kisebb elégedetlenségek, rossz érzések megoldása szintén nagymértékben tudják a kapcsolatot erősíteni.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaJó napot! Segítségre volna szükségem van két fiú az életemben akikkel online ismerkedek és nem tudok választani közülük egyszerűen nem megy mindaketten elhívtak randira hosszú távú kapcsolatot keresek nem akarom egyiküket sem hitegetni de nem tudok dönteni mi tévő legyek. Nem akarom egyiküket sem megbántani de egyszerűen nem megy a döntés!
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne még időt adni a választásra, többször találkozni velük, s mélyebben, feltáróbban beszélgetni velük/róluk (jövőbeli célok, életszemélet, gondolkodás másokról, világkép, kapcsolatokhoz való hozzáállás, problémák az életükben, nehezebb időszakok stb.) . A különbségek ezeknél a beszélgetéseknél ki fognak jönni, s el fogja tudni dönteni, hogy melyik fiú lenne a megfelelőbb.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Doktor Nö!
Az én kapcsolat arra épült, hogy 5 évvel ezelött, azért költöztünk össze a párommal, mert én szerettem öt, ö késöbb mondta el, hogy csak anyagi miatt költözöttt össze velem. 5 év alatt 5-ször csalt meg, de beiismerte, hogx nem érzi át, hogy mit okozott nekem ezzel. Részben szociopata jelelemvonások vannak benne, mert szerti az alkoholt, játszik VR szemüvegben, és a SEX a legfontosabb neki. Most, hogy érzi,hogy elveszíthet, probál figyelemsebb lenni tb. Viszont 10 napra távol volt tölem, és 1-szer hivott fel 10 percre, akkor is az ö élményeit mondta el, persze megkérdezte, hogy vagyok. Elmondta, neki jó érzés az EGO-nak, hogyha más lányokkal chatelhet messengeren, mert érzi, hogy figyelnek rá. ÉN a sok megcsalás miatt, már nem úgy figyelek rá, nincs erőm hozzá.Most azt ígérte, hogy megértette, mit okozott nekem, ezért megváltoik, és kitalálunk valamit, hog bizzak benne (mert én kértem a telefonját, ha nincs mt titkolni, mutassa meg. Meg tud az ilyen ember változni?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne a határokat kijelölni a párjával. Leszögezni s tudatosítani, hogy minek mi lenne a következménye, mit tehet meg, s mit nem. Azt sajnos nem tudom megmondani, hogy tud-e ő változni. A felállított szabályokhoz, határokhoz akar-e s tud-e alkalmazkodni, azt lehet kideríteni, s ebből lehetne a változásra való képességre következtetni.
Üdvözlettel:
Szabó LiliJo napot a lanyom miről lenne szó az apja váltig állítja hogy nem szűz én tudom hogy az nem tudom mit csináljak orvoshoz fordultam de ezzel sehol nem foglalkoznak tanácstalan vagyok és már ezt mem bírom tvabb
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Leveléből nem derül ki, hogy a lánya hány éves, ebből adódik-e a probléma. Ha jól értem, akkor a férjével ellentétes véleményen vannak a lányuk szexuális aktivitása kérdésében. Érdemes lenne onnan megközelíteni a problémát (mivel mindketten aggódnak), hogy beszélgetnek a lányukról arról, hogy milyen veszélyekkel járhat a szexuális élet gyakorlása (nemi betegségek, nem kívánt terhesség, kihasználás érzete stb.), illetve hogyan célszerű védekezni. Az, hogy szűz-e még sok esetben nőgyógyász sem tudja 100 százalékosan megállapítani, mivel nem minden esetben a szűzhártya megléte vagy hiánya a mutatója ennek (vannak akiknek rugalmasabb ez a hártya, s vannak akiknek sportolástól, tampon használattól is megsérülhet).
Üdvözlettel:
Szabó Lili
Én egy aggódó nagyi vagyok!
Van egy 2,5 éves Kis unokám, aki a korához képest egy picit le van maradva(nemigazán beszél, és szociálisan is le van maradva, de hordják korai fejlesztésre, szépen alakul! Ez az egyik problémánk, de a legnagyobb az hogy van egy 1 éves kistesó, és nem hajlandó egy légtérben meglenni vele, visítva menekül (mi úgy gondoljuk féltékenység), Tanácsot szeretnék kérni hogy tudok segíteni, a kismemyemnek! Már kétségbe vagyok esve, mert teljesen kimerült az édesanya! ☹️Erőltetjük, vagy várjunk vele hogy kinövi? Apuka két műszakban dolgozik,amennyit lehet lefoglalja valamelyik gyerkőcöt, de mikor egyedül van anyuka rémálom!
Köszönöm szépen ha pár jótanáccsal segítene!
Kedves Kérdező!
Köszönjük türelmét!
Levele alapján érthető az aggodalma. A testvérféltékenység természetes és normális jelenség, de érdemes a szülőknek, nagyszülőknek segíteni a kicsit a kínzó érzések elviselésében, az anyát (vagy elsődleges gondozót) a feltöltődésben. Jó, ha az édesanya kipihent, tud időt szánni a nagyobb gyermekkel is a közös programokra, a családnak ebben érdemes segítenie őt. Amennyiben a probléma nem javul a fentiek mellett 1-2 hónapon belül jelentős mértékben, családterápia javasolható.
Üdvözlettel:
Habis MelindaJó napot! Lilla vagyok 16 éves és bipoláris zavarom van. Körübelűl 1 éve voltam utoljára pszichológusnál az iskolában és elég gyakran jártam. Majd iskolát váltottam tehát most nem járok. Súlyos önbizalomhiányom van és emiatt rendszeresen bántom magam. Sokszor nem megyek suliba lelki problémák miatt. Úgy érzem nincs helyem a világban és sokszor volt öngyilkossági kísérletem. Minden nap gondolok az öngyilkosságra. A jegyeim is romlanak és tudom, hogy nincs jövőm. Mindent utálok magamon. Nem akarok itt lenni. Senkire sem számíthatok. Egyedül maradtam. Egyszer lent máskor pedig fent érzem magam. Gyakran vagyok ideges és agresszív, máskor pedig csendes vagyok. Nincs elég pénzem pszichológusra pedig szeretnék járni anélkül. hogy a szüleim megtudnák mert nem hiszem hogy támogatnának. Az antidepresszánst is csak orvos írhatja fel. Maga mit javassol, mit tegyek???
Kedves Lilla!
Nagyon megértelek és nagyon sajnálom az állapododat! Arra biztatnálak, hogy mindenképpen keress fel (ingyenesen) szakembert, hiszen a suicid gondolatok, tartós lehangoltságod, magányosság-érzeted, és a diagnózisod? nagyon komoly dolog! Ha az intézményben suliban nem tudsz segitséget kérni/(osztályfőnök, kedvenc tanár, iskolapszichológus) kérlek hogy feltétlenül keress területileg illetékes (lakóhekyhez közel) családsegitőt, vagy ingyenesen elérhető lelki segély szolgálatot !(116-123). Fontos lenne, hogy azt is átgondold, a családodban ki aza a személy, akivel mégis őszintén beszélhetnél a problémáidról és tudnál segitséget/ támogatást kérni? Üdvözlettel: Lengyel Katalin
Üdvözlöm! Férjemmel 12 éve ismerjük egymást,van 2 gyermekünk. A gyermekkora nehéz volt, édesapja ivott,fenyegetőzött,majd karácsonykor otthagyta őket. Emiatt,párkapcsolatunk alatt, pánik és gyermekeinkkel kapcsolatos súlyos kényszergondolatai miatt pszichiáterhez járt,antidepresszánst szedett.
Az én szüleim, főleg édesanyám elvárásokkal nevelt engem,és mai napig elvárásai vannak felénk (mostanában már kezd elfogadóbb lennit
)
Férjem ezt látta, és elkezdte őket becsmérelni, szorongott, mely sokszor kiabálásba torkollt,a saját házukban oktatta ki őket. A saját édesanyjával is folyton kiabál,aki a fia “elvesztésétől” való félelem miatt soha nem szól vissza.
Édesapám megunta férjem viselkedését, nem kívánt személynek nyilvánította a házában, amíg nem tanul meg viselkedni.
A férjem megsértődött, azóta nem hajlandó velük találkozni,beszélni, a gyerekeket sem engedi a szüleimhez szünetek alatt.
Húsvétkor emiatt elhagyott minket,a családját.
2,5 éve élek ebben,változtatni szeretnék!
Köszönöm
Kedves Krisztina!
Köszönjük levelét, nagyon együtt érzek önnel, bizos hogy nagyon nehéz lehet helyzete. Az ön által felvázolt kép tartós és kezelendő problémát feltételez a háttéreben. Főleg a verbális bántalmazás az aggódásra adó ok, amely “előirja “önnek is aszakember felkeresését. Javaslom, hogy önismereti munka-és változáselérés céljából, illetve pszichés stabilitás céljából keresse fel oldalunkat! Javaslom, hogy szakembereink közül válasszon annak érdekében, hogy elkezdhesse a pszichoterápiás munkát.Várjuk szeretettel
Üdvözlettel
Lengyel KatalinSzép napot!
Nem igazán tudom mit írjak a kategória rovatba, ezért választottam az egyebet.
Az én problémám az, hogy a fiam elvált a feleségétől pár éve, és a házasságból született 2 kislány,ma 10 és 9 évesek.
Eddig a fiam nevelte Őket, a második feleségével és a két gyerekkel akik közül az egyik közös,a másik az új asszonyé.
Szeretném megkérni Önöket, hogy magyarázzák el nekem mi a gyerekek baja, és hogyan tudok segíteni Nekik.
A bíróság pszichológiai vizsgálatot rendelt el,de nem igazán értem a problémát,így nem tudom, hogy segíthetek.
Nagyon köszönöm,ha válaszolnak
Kedves Jolán!
Köszönjük levelét, teljesen jó helyre cÍmezte kérdését.
A mozaik-családban, új házasság esetén sajnos általános a gyermeknevelési probléma jelentkezése. Sajnos, nem tudom pontosan mi az elakadás jellege, és a kérése- nagyon kevés információt adva- érthetetlen számomra. A pszichológia szakvélemyént iskolapszichológus kiadhat, vagy a biróság által kirendelt szakember véleményét is kérheti.
Remélem megoldódik “problémája”, ha mégsem, várjuk szeretettel pszichológiai konzultációnkon. Üdv: Lengyel Kata
Lengyel Katalin
