Olyan problémam van, hogy szerintem érthetően és lényegretörően mondom el a problémáimat mégsem érti senki. Család, ismerősök közül sincs egy sem, aki valóban megértené, amit mondok. Mitől lehet ez és hogy változtathatok rajta?

Tisztelt Doktornő!
Bejelentkeztünk egy klinikai szakpszichológushoz(addiktológiára van szakosodva) de nem tudom hogy van-e rá szükségem. Anyáék a pánikrohamokkal kapcsolatban keresték meg, mást nem tud.
Mióta az egyik családtagom komoly betegségben szenved azóta volt néhány pánikrohamom , amik mostanára már enyhültek sőt 2-3 hónapja nem volt egy sem. De eléggé szorongok ideges vagyok
És a szüleim tudta nélkül cigizek már 13 éves korom óta, sőt mostanság kipróbáltam a biofüvet de nem használom rendszeresen. Ha elmennék esetleg akkor érdemes neki a cigit és drogot megemlítenem, vagy nem? Félek hogy kiderülne és anyáék megtudják, van elég baj itthon így is és ha kiderülne abból csak rossz dolgok sülnének ki. Ön mit javasol mit tegyek? Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Doktornő!
Bejelentkeztünk egy klinikai szakpszichológushoz(addiktológiára van szakosodva) de nem tudom hogy van-e rá szükségem. Anyáék a pánikrohamokkal kapcsolatban keresték meg, mást nem tud.
Mióta az egyik családtagom komoly betegségben szenved azóta volt néhány pánikrohamom , amik mostanára már enyhültek sőt 2-3 hónapja nem volt egy sem. De eléggé szorongok ideges vagyok
És a szüleim tudta nélkül cigizek már 13 éves korom óta, sőt mostanság kipróbáltam a biofüvet de nem használom rendszeresen. Ha elmennék esetleg akkor érdemes neki a cigit és drogot megemlítenem, vagy nem? Félek hogy kiderülne és anyáék megtudják, van elég baj itthon így is és ha kiderülne abból csak rossz dolgok sülnének ki. Ön mit javasol mit tegyek?

jó napot kívánok !
azt érzem hogy a barátom nem igazán figyel rám nem igazán érzem azt hogy fontos lennék számára nagyon sok problémánk van de talán elsősorban az hogy sokat iszik minden nap és azt szeretném ha meg változna mert úton van már a pici baba is és elég sokszor közöltem vele azt hogy nem szeretném ha inna ha úgy viselkedne mint más normális apukák és én abban kérném a segítségét hogy nem tudom mit kéne tennem ebben a helyzeteben ebben szeretném a tanácsát kérni
Válaszát előre is köszönöm

Üdv, azzal a problémával fordulok önökhöz, hogy lassan 10 hetes terhes vagyok de utálom. Utálom mert a nap 24 órájában rosszul vagyok, fáradt vagyok. Ami a legnagyobb baj hogy kihat a párkapcsolatomra. Úgy érzi nem foglalkozok vele annyit, ami igaz is mert egyszerűen nincs erőm lelkileg se mert kiborit ez a folytonos rosszullét, hogy tükörbe nézek és már nem úgy nézek ki, hizok, karikás szemek… Tele vagyok félelemmel, nem fogok megfelelni, régen 8 kg Vál több voltam és a mostani párom szerint az nem volt vonzó, akkor mi lesz a terhesség alatt, mivan ha megreped a bőröm, ha hizok??? Félek hogy mivel nem bírok annyit foglalkozni vele akkor elhidegul, hiszen már most úgy érzi h nem foglalkozok vele, pedig akarok csak rosszul vagyok főleg az ecigi füsttől amit szív.. Mit tegyek hogy annyit tudjak vele foglalkozni, hogy ne érezze így? Hogy ne változzak annyit ami ki hat ránk? Kezdem nagyon negbánni a terhességet csak félek, hogy már késő. Kérem segítsen.

Udvozletem,
Ferjem elozo hazassagabol van ket kislanya. Az exe az elso kislany utan fiut akart, emiatt a masodik lannyal elete elso honapjaiban nem is foglalkozott, most 6 eves. A valasuk utan ( kb 2 eves koratol) elkezdte a kislanyt fius ruhakba oltoztetni, fius jatekokat vett neki. Nalunk mindig kislanykent viselkedett, babazott, sminkelt, de voltak fius dolgai is, plusz egy idoben azt mondta, kukit akar.
Miutan terhes lettem es kiderult, fiunk lesz, levagatta a kislany hajat. A gyerek elmondta nekunk, o nem akart ilyen rovidet. Fiunk szuletese utan az ex kozolte, hogy a kislany transzszexualis es el kell ot fogadni fiukent. Mostmar a gyerek azt mondja, o egy kisfiu. Velemenyem szerint nem az. Kulfoldon elunk, az anyja nem hajlando pszichologushoz vinni, de mar egy szervezet segitsegevel mindenkit ra akar beszelni, hogy kezeljek fiunak. Mi nem tehetunk semmit, akar le is csukhatnak, ha szakemberhez visszuk a gyereket. Az en kerdesem, mi hogy alljunk a gyerekhez a lathatasnal, hogy minel kevesebbet seruljon? Lanykent vagy fiukent kezeljuk? Van esetleg valami modszer, amibol rajohetnenk, hogy tenyleg transzszexualis e vagy csak az anyjanak akar megfelelni?
Elore is koszonom a segitseget!
Egy aggodo mostoha

Jó estét.Tóth Anita vagyok. manapság sokat idegeskedek még a kicsiny dolgokon is.a párom is szokott idegesiteni.ha ideges vagyok kiabálok .mitöl lehet?elég sokat vagyok igy.30éves vagyok

Tisztelt Tanácsadó!
Óvodás korom óta gyűlölöm a testem minden egyes apró részletét. Az évek során ezekhez hozzászoktam és elfogadtam a tényt, hogy soha nem is tudom majd magam megszeretni. A probléma amivel fordulok Önhöz, az lenne, hogy az elmúlt évben azt vettem észre magamon, hogy már célommá vált az éreztetni magammal hogy nem vagyok és sose leszek elég jó. Azt érzem megérdemlem mindazt, amit saját magamtól kapok. A barátaimat sokszor kiborírja, hogy nem tudok pozitív dicséreteket, bókokat elfogadni másoktól, azt mondják csakis a negatív kritikát vagyok hajlandó meghallani. A válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!

Kedves Pszichologús!
Péntek Martin vagyok 18 éves és 6 éve küzdök pánikbetegséggel. 2 év tünetmentesség után 2018-ba újra elöjött és, a rohamaim ha rámjönnek akkor elkell futnom különben ugy érzem elájulnék ha nem futnék el, ez azóta van mióta egyszer mikor rohamom volt elfutottam és elmult. Azóta ha rohamom van akkor mindig elfutok, a rohamaim enyhítésére szedek gyógyszert antidepresszánst sertadepy a neve, de a rohamaim közbe az elfutás megmaradt. Attól fél az anyám, hogy elkezdi veszélyes vagyok és bolond, nem tudod ilyenkor mit csinálsz, egyszer csak megölsz valakit. Én szerintem ezt csak tulreagálta, mivel multkor mikor egy nagy rohamom volt valakit emiatt majdnem fellöktem. Én szeretnék tanácsot kérni, hogyan lehetne ezeket az elfutásokat korrígálni, megszüntetni. Nagyon sokat segítene ha tudna erre válaszolni. Ugye most lettem 18 éves ezért a gyermek pszichiátriára nem járok, de nem merek elmenni egy felnött pszichiátriára mert félek befektetnének énmeg utálom a korházakat, rosszul vagyok ha ottvagyok, maga szerint elmenjek egy felnött pszichiátriára?
Üdvözlettel: Péntek Martin

Jónapot kívánok! Gondoltam pszichologushoz fordulok ha tudnak nekem ebbe segiteni, álmomba latok fekete alakokat ami nagyon remiszto, parom reggel mondta hogy kiabaltam visitottam hogy ne hagyjon itt mert felek es szo szerint az egyik oldalrol a masik oldalra ugrottam mert attol az alaktol meg ilyedtem nagyon sok ilyenen megyek keresztul sőt mikor fent vagyok akkoris látom es felek magyon remelem tudnak nekem ebbe segiteni!!

Nagyon régóta szenvedek túlsúllyal. És mindig abbahagytam. A testem és a szívem persze afelé húz hogy diétázzak, de az agyam ellenáll ennek és nem tudom miért. Pedig akarom, de mégis lemondok róla. Nem tudom mit csináljak.

Kedves Doktornő

32 éves 2 gyermekes anya vagyok. A párommal 12 éve élünk együtt. Sokszor voltak problémáink de mindig sikerült megoldanunk. Körülbelül egy éve vettem észre magamon, hogy nem érdekel a szex. Az elmúlt egy évben rengeteg stresz ért, meghalt az anyukám, sok feladat szakadt a nyakamba, például a fogyatékos testvérem ellátása, gondozása. Sokat gondolkozom azon hogy miért nem érdekel a szex. A párommal már beszéltem erről kértem legyen türelmes velem, mert sokszor visszautasítottam már. Azt mondta az lesz. De én tudom jól, hogy 1 év sok idő. Természetesen voltunk együtt ez alatt az 1 év alatt is de nagyon ritkán, és akkor is igazából csak azért, mert féltem hogy ha megint visszautasítom elhagy vagy megcsal. Nem tudom mi a baj velem, de van hogy eltelik 2 hét úgy hogy eszembe se jut. Igazából csak akkor jut eszembe, ha a párom jelzi, hogy összebújna velem. Olyankor sokszor szinte rá kell beszélnem magamat. Sokszor, amikor a párom jelzi, felém hogy összebújna velem, szinte összerándul a gyomrom, hogy jaj ne..semmi kedvem hozzá…most mit mondjak neki…nem utasíthatom el megint…haragudni fog… És ehez hasonló gondolatok jutnak eszembe. Miért nem érdekel a szex? 32 évesen ez biztos nem normális. Mit csináljak, hogy ez elmúljon? Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt!
Van kisfiam idèn lessz 9 èves. Most 1.osztàlyba jàr. Az utobbi időbe gond van az òràkon nem aktiv. Ha fölszòlitjàk olvasni-nem akar,verset mondani-nem akar, àtmàsolni a tàblàrol nem csinàlja. Nèha tanìtònèni besegìt hogy utol èrje magàt,azelőtt is,ithon èn is segìtek neki ìrni,fogom a kezèt hogy gyorsabban leìrja,mert lassù,de mindig is ojan volt.nem èrdekli a kinti jàtszàs,baràtkozàs. Àltalàba az iskolàban piszkàljàk,vagy meglökik,vagy fölbuktatik,eldobjàk a ceruzàjat,egy hete nem akart bemenni az iskolàba,de tanitònènivel ràvettük.azòta azt mondja nincs gond a tàrsaival,de azòta romlott a tanulàs,pedig nem buta.mit ajànl mit tegyek hogy feldobjam a lelki àllapotàt vagy hogy meginditsam az èrdeklődèsèt minden irànt.a jàtèka is meghùzòdott alaku autòzas,nincsennek gyerekek itt közelbe ès azèrt gondoltam hogy nem tàrsalgò tipus. De ha birjnà megtenni akkor a mobilon lògna egèsz nap ott jàtszana
Vàrom vàlaszàt.
Tisztelettel Angèla

Probléma ha teljesen különálló vagyok a társadalomtól és elvárásaitól?
Mármint más emberek ilyeneken aggódnak, hogy "jajj huszonévesen szűz vagyok, öngyilkos leszek"
"nincs munkám" "a karrierem romokban".
"mikor házasodok meg" "gyereket akarok".
Hallom ezeket, olvasom fórumokon, de engem ezek nem izgatnak annyira. De mostanában próbálom leutánozni az embereket és olyan idegen tőlem.
nem akarok házat, nekem jó lenne albérletben, vagy bérelt szobában, máskor meg a szüleimnél.
A többi ember miben különbözik tőlem hogy ennyire mereven, a társadalomban működnek? Nekem nem okoz örömet a társadalmi szerepek ellátása.
Bár én még csak huszas éveim elején járok, lehet hogy ez változni fog?
Ismerek lányokat, akik nagyon meghatározott kritériumok szerint keresnek párt, mintha annyira sokat érnének pedig csak homosapiensek.
Anyagi biztonság fontossága, az emberek olyan kacifántosan fogalmazzák meg a lelki életüket párkapcsolatukat, mit szeretnének elérni. Szerintem egy párkapcsolat vagy ház nem ad semmi örömöt.
Én nem aggódok.
A társadalomba beilleszkedett ember annyira furcsa, vagy nem tudom hogyan fogalmazzak.
Olvastam a különc személyiségekről, skizoid, skizotíp személyiségzavarról lehet hogy nekem ilyenem van?
Kicsit elgondolkoztam hogy ennyire eltérek másoktól és ha esetleg változtatnék, akkor új ingereket, érzelmeket tapasztalhatnék meg és jobb lenne mégis, mint különállónak lenni ki tudja.

Koszonom szepen a gyors valaszukat!
A parom rendszerint igy viselkedik velem, csak amikor nem vagyok ennyire elesett akkor lehet konnyebben veszem de a kapcsulatunk ideje alatt barmi gyengeseg vagy problema ert, mindig bantoan reagal, turelmetlen, rajtam csattan minden. Kicsit meha azt erzem ilyenkor meg nagyobbat rug belem. Csunya ezt leirni de ezt erzem. Sajnos parterapiarol hallani sem akar. Evek ota tema volt nalunk. Egyreszt mert amiket mond ket nap mulva letagadja vagy negyszemkozt mindig mindenben ram haritja a felelosseget es a hibat. Sosem ismerte be azt hogy milyen, meg akkor sem amikor uvoltve a falat verve zavart el otthonrol mert apropenzben tudtam kifizetni neki a kb 2000Ft “tartozasomat” amit 1nap utan szova tett hogy meg nem adtam meg. En sosem tettem szova hogy minden reggel lementem neki reggilhez valot venni vagy barmit. De amikor ezek utan szova mertem tenni mert o kiakadt 2000Forinton, akkor en voltam a vilag legszemetebb embere. Sajnos neha azt erzem az orultbe kerget azzal amit csinal. Ahogy kepes banni velem, megbant utana letagadja vagy egyszeruen csak en vagyok az oka annak is. Gondolkoztam rajta hogy csinalnom kene hangfelvetelt hogy szembesitsem vele miket mond vagy hogyan orjong, es nem vagyok orult, de azon is kiakadna, letagadna, plussz amikor ezek zajlanak en nem azzal vagyok elfoglalva hogy felvetelt csinaljak hanem hogy hol is vagyok valojaban es mi tortenik. Hogy jutott el idaig. Szoval vele lehetetlen megbeszelni barmit mert en vagyok a hibas, sosem kert meg semmiert elnezest vagy bocsanatot. Nem tudom mit kene tennem.