Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Tisztelt szakember,
Életkorom ellenére soha nem éltem egyedül. Egy nyolcéves időszakot leszámítva, mindig a szüleimmel éltem egy fedél alatt. A nyolcéves időszak alatt pedig élettársi kapcsolatban éltem albérletben.
Legfőképp anyagi biztosságot ad az, hogy a szüleimmel élek egy fedél alatt, a nyolc éves élettársi kapcsolat alatt a párom vette át ezt a szerepet.
Itt nem konkrétan a pénzről van szó, mert a pénzügyeimet magam kezelem, pénzügyileg elég tudatos vagyok és e tekintetben nem támaszkodom másokra, a szüleimre sem.
Mégis, ha egyedüliként, egy albérletben vagy hitellel terhelt lakásban kellene élnem, akkor védtelenek érezném magamat.
Úgy érezem, egyedül élve nem vagyok képes az anyagi biztonság érzetét megteremteni magamnak, félek a munkahely elvesztésétől, mondom ezt úgy hogy megtapasztaltam a munkanélküliséget és pár tudatos munkahely váltáson is túl vagyok.
Másik partnert rég nem nem találtam, akivel közösen élhetnénk együtt, pedig valamiért csak abban látom a megoldást, hogy ismét jön egy társ, aki segít kilépni a szülői házból.
Dilemmát okoznak a megoszló vélemények, hogy egyesek szerint jól teszem, hogy egyedül a szülőkkel élek és a megtakarításaimat tegyem el a nyugdíjas éveimre, míg mások szerint nem férfi az aki a szüleivel él. Én a különböző álláspontok között őrlődöm. De azért is őrlődöm, mer vannak igényeim, amik megvalósításában gátol a szülői együtt élés.
Nem tudom megtalálni azt az arany közép utat, ami lehetővé tenné, hogy anyagi biztonságban érezzem magamat de teljesen független életet éljek.
Anyagi támogatást csak önmagamtól kapok, tehát nekem nincs nagymama háza örökségem, szülök által épített ház, mint néhány embernek és mindenem amim van azért megdolgoztam, de csak egy jó munkás vagyok, nem élek nagy-lábon, vagy milliós fizetésekből, de rosszabbul sem szeretnék, ahogy senki más.
Nem tudom mi a ki út, nem tudok mit kezdeni a félelemmel, hogy egyedül nincstelenné válhatok és nincs tanácsom önmagam számára, remélem önnek vannak ötletei.
Köszönöm,
Kedves Kérdező!
Megértem, hogy őrlődik az anyagi biztonság és az önállóság között! Szerintem fontos, hogy meg tudja valósítani a terveit, ebben senki és semmi ne befolyásolja Önt. Ha tehát van, amiben korlátozza a szüleivel való együtt élés, szerintem érdemes lépnie. A biztonságot véleményem szerint Önben kellene megtalálni (magabiztos hozzáállásra gondolok), nem szabad hogy a pénztárcája vastagságán múljon ez. Biztosan talál olyan megoldást, ha keres, hogy ne kerüljön túlzottan sokba a megélhetés, de ne a szüleivel kelljen egy fedél alatt laknia.
Üdvözlettel:
Habis MelindaTisztelt Pszichologus!
Azzal a problemahoz szeretnek onhoz fordulni, hogy eddigi tanulmanyaim soran vegig kituno voltam, kiveve tavaly, ami eletem egyik leg igazsagtalanabb pontja volt matematika tantargybol csak negyest kaptam. Elegge megviselt a helyzet, ugyanis meg volt kotve a kezem es tehettem volna akarmit, a tanarom nem adott volna otost. Elegge negativ erzeseim voltak ezutan a tantarggyal kapcsolatban. Egy elegge eros gimnaziumban tanulok. A mostani matek tanarommal rengeteg problema volt, ami nem csak az en, hanem az egesz osztalyom meglatasa. A dolgozatokat szandekodan javitja ugy, hogy egyesek legyenek. Tanitani pedig semmit sem szokott. Rengeteg modszert bevetettunk, hogy valtozzon a helyzet, de sajnos az igazgatoval nagyon joban van es mindenben mellette all. Ereztem, hogy meg fog buktatni, amit en nem leszek kepes feldolgozni, es elhataroztam, hogy ha megbukok ongyilkos leszek. 2 honapon keresztul minden nap sirtam a tehetetlenseg nyomoraban. Az eletem a tet es rengeteget tettem, hogy ne bukjak meg. Am o barmit megtehett. Es bekovetkezett amitol feltem. Megbuktatott. En nem erzem ugy, hogy a jegyem tukrozne a tudasom, ugyanis orakon elegge aktiv vagyok. Es ertek mindent. Ezt vele is kozoltem. Nos a dolgozataimat is ugy javitotta, hogy kipipalt mindent es rairta, hogy 0 pont. A szuleim termeszetesen latni szerettek volna a dolgozataimat, o azonban elzavarta oket. Szoval en oszinten ugy erzem, hogy sokkal jobb jegyet erdemlek es biztos vagyok tudasomban. Nagyon megalazonak tartom, hogy potvizsgazni kellene mennem. Raadasul minden mas tantargybol otosre allok, sot irodalombol, nyelvtanbol es tortenelembol dicseretes otos vagyok. Borzaszto nagy csalodas nekem. Es faj. Magamat okolom egy-egy mely pillanatomban. Az ongyilkossag gondolata kerint folyamatosan a fejemben es egesz nap sirok. En keptelen vagyok ezzel a bukassal tovabb folytatni az eletem. Latom a fejemben ahogy megyek az utcan es mindenki megvet, mert megbuktam matekbol. Ok nem latnak a dolgok moge. Keptelen vagyok igy elni.
Kedves Kérdező!
Átérzem nehéz helyzetét.
Fontos, hogy hívja az SOS Élet Telefonszolgálatot a 0680 505 390-es telefonszámon!
Reggel 7-este 7-ig ingyenesen hívható minden nap!
Ott megfelelő segítséget kap!
Sok erőt kívánok:
Jó napot olyan kérdésem lenne hogy mentális retardáció vizsgálat Miből áll hogy nagyjából milyen kérdések lehetnek vagy mit vizsgálnak
Kedves Kérdező!
A mentális retardációt általában különféle intelligencia tesztek segítségével mérik. Hogy pontosan melyikkel, az az intézmény lehetőségeitől függ.
Üdvözlettel:
Habis MelindaTisztelt Doktornő,
Egy elég közeli barátomat balesetben megölték. Róla sosem gondolta volna az ember, hogy esetleg meghal..Sajnos még a temetésén sem tudtam ott lenni, külföldön voltam, kórházban térdsérülés miatt(munka). Ez egy hónapja történt. A barátom halálát egyszerűen nem tudom felfogni, pedig sírtam is, le is fogytam, de ha rágondolok, visszadobja az agyam a gondolatot, hogy nincs. Eddig minden problémámat, dühömet nagyrészt sportolással, természetjárással vezettem le, amit most a térdem miatt nem tudok. Nem voltam soha unatkozó, üldögélő ember, ez az állapot kicsinál.Attól tartok depressziós leszek. Nincs kedvem felkelni, enni, még zenélni sem, pedig az a foglalkozásom és passzióm.
Anyagi okok miatt nem engedhetek meg magamnak pszichológust, a pénzemet most a térdemre kell költsem. Ráadásul a jövőm is nagyon bizonytalan, és édesanyám beteg.
Azt szeretném kérdezni, mire gondoljak? Mit csináljak hogy megakadályozzam a további zuhanást ebbe az állapotba? Inni nem fogok, mert már voltam alkoholista.
Mire gondoljak? Vagy milyen könyvet ajánl olvasni? A barátaim elfoglaltak, gyereket nevelnek, és más városokban élünk, kapcsolatom nincs.
Bármilyen segítséget előre is köszönök.
Tisztelettel
Réka
Kedves Réka!
Fogadja őszinte részvétem.
Nehéz érzés elveszteni szeretteinket. Talán még nehezebb, ha fiatal és ha váratlan volt a halála.
Amiket érez, hogy nem tudja felfogni, a fogyás, a kedvetlenség természetes jelenségek ebben a helyzetben.
Polcz Alaine bármelyik/minden gyásszal foglalkozó írását ajánlom. Bízom benne, hogy segíteni fognak.
Üdvözlettel:
Kedves Doktornő,
17 éve vagyok a párommal…, abból 7 éve házasok. Van egy 4,5 éves kislányunk. Egy hónapja bejelentette, hogy munkatársaival munka után elmennek sorozni…, este felhívott hogy nem jön haza az egyik kollegájánál alszik. Másnap 11 kőrül hívtam … siri csend körülötte, meg kérdeztem hol van …hazudott, mire visszakérdeztem hol van, a válsz az volt majd otthon megbeszéljük, már sejtettem , hogy nagy a baj. Este 21 ra megérkezett elmondta hogy elhidegültünk egymástól válni szeretne. Meg kérdeztem van e valakije mire azt mondta igen, és szerelmes, Már tegnaptól együtt voltak es le is feküdtek. Egy világ omlott össze bennem akkor ott, de erőt vettem magamon mert otthon volt a kicsi lányunk is.
Nem csináltam jelenetet csak közöltem hogy most akkor elmegyek kiszellőztetni a fejem, kicsi lányunkat lefektettem az apja mellé aludni.. Beültem az autóba es a barátnőmnél kötöttem ki… Még le sem ültem, már felhívott a férjem hogy a kicsi engem akar menjek haza.., mérgemben az válaszoltam oldja meg.., kisírtam magam beszélgettünk amikor újra felhívott átadta a gyereket, vissza ültem az autóba es egész uton mesét mondtam. Mire leparkoltam a ház elé mar elaludt.
Másnap muszáj volt beszelnem vele, választ szeretem volna a kérdéseimre. Már tavaly többször is elmondtam neki, érzem hogy már nem szeret, mert a test beszéd mindent elárul, sokszor kritizált, sértegetett, lelkileg kínzott. Nem hagyta hogy meg öleljem meg pusziljam, megfogjam a kezét. Mondtam váljunk el, a válasza az volt változzak meg es minden jó lesz, mások még rosszabbul élnek…..
Kiderült a kolléga nője, egy műszakon dolgoznak, van egy 8 éves fia es meg velük el az apuka is…, azt mondta ne gondoljam, hogy egy szexbomba, de neki a legszebb és neki szexbomba. Egy újabb pofon.., Ezutan síros napok es almátlan éjszakák következtek.
Eltelt egy két nap, es mar simán sms- zgetett , meg a telefonját is le kódolta. Hétfőn éjszakai műszakra ment ahonnan reggel normális esetben reggel 7 hazajön. Csak délben érkezett meg az autóval. Mar vartam mert kellet a gyermek ülés ami a csomagtartóban volt, átrakom a másik autóba. Felnyitottam a csomagtartót és egy csomó használt papír zsebkendőt találtam….. azt hittem elájulok..
Bementem és számon kértem hogy tehette ezt az az én autóm is, azt válaszolta hogy én értésem őt meg mert ha nem tudnak találkozni akkor nem biztos hogy együtt maradnak.
Azóta is jön megy, figyelembe sem vesz, megkértem rá hogy ezt ne csinálja mert nagyon rosszul esik. a válasza az volt mit cirkuszolok ha már úgyis tudom…
Eltűnik hétvégére, munka héten reggel 5 kor megy este 21:00, nem törődik a lányunkkal sem csak a telefonját böködi. Még egy plus baglyot is hazahozott a mit a szerelmétől kapott, csak úgy áradt belőle a parfüm illat. Meg kérdtem hogy menjen el az anyujához amig elválunk és rendezzük az anyagiakat, azt mondta nem mert nincs vele jó viszonyba és ne legyek önző. Persze továbbra is mosok, főzök rá.
Kérem adjon tanácsot mit tegyek, mert nem tudom még meddig bírom elviselni ezt az állapotot.
Nagyon szépen köszönöm a válaszát
Tisztelettel Szilvia
Kedves Szilvia!
Nem értem miért tűr, ön a megalázott fél. A férje költözzön el, ön van előnyben ilyen szempontból, hiszen ő lépett/lép félre. Ennyi a válaszom, nem kell elviselnie semmilyen megalázó helyzetet.
üdvözlettel:
Üdv.
Igazából elég sok problémám van, de a legzavaróbb, hogy eltűnt belőlem minden életvágy. Az utóbbi időben elég sok mindenen estem át (erőszak, önbizalomhiány, kényszerbetegség, rendmánia, paranoia, az önbizalom teljes elvesztése), de most már úgy érzem nincs kiút. elvesztettem mindenkit aki eddig mellettem állt, vagdosom magam, és közben játszom, hogy semmi baj. Egymást váltják a boldog és a szomorú pillanataim, néha egyik pillanatról a másikra. Félek, hogy az egyik rosszabb pillanatomban valami nagy hülyeséget teszek.
Nem szeretek élni, nem értem az élet lényegét. Szerintem ez az egész csak azért van, hogy még többet szenvedjünk. Lehet, hogy van túlvilág, ahol megbocsájtást nyerek, de lehet hogy csak az örök semmiség fogadna. Igazából nem érdekel, csak legyen vége ennek a sok fájdalomnak. Egyedül az tart vissza, hogy nem akarok a családomnak szomorúságot okozni. Kérem segítsen. Mit tegyek?
Kedves Szomorú Leány!
Levele alapján azt gondolom, hogy az elmúlt időszak nagyon megterhelte a megküzdő képességét, amiről a szeretteinek mindenképpen tudni kellene! Ezen felül azt is javaslom, hogy szakembert keressen fel ezzel kapcsolatban. Amennyiben úgy gondolja, munkacsoportunk bármely tagja szívesen áll a rendelkezésére négyszemközti beszélgetésre. Ha erre nincsen lehetősége, vagy hirtelen rossz gondolatai támadnak akkor 116-111-es lelki segély telefon vonalon tud segítséget kapni.
Üdvözlettel:
Habis MelindaAz utóbbi években az alábbiak történtek velem: súlyos betegséggel született fiam 22 évesen meghalt, ezután mellrákos lettem (kemo, mastectomia, sugárkezelés volt, most hormonterápiát kapok), mostanában ugyan negatívak a leletek, de az aggodalom folyamatos. Tavaly meghalt az édesapám és a férjem anyja, a cégem rengeteg problémával küszködik, és a drága édesanyám éppen haldoklik pancreas tumorral. Én vagyok a családban az eü. végzettségű és egyben az, aki “majd mindent megold”. Most úgy érzem, hogy már nem bírom tovább, eddig folyton “erős” voltam, de az utóbbi hetekben több hypertóniás (170-160/110) rohamom volt, magas pulzussal, nem tudok aludni, ha megszólal a telefon majdnem elájulok a félelemtől, alig merem lehívni az email-eket, nehogy megint rossz hírt kapjak. Sírógörcs kerülget most is amikor írok. Kaptam Xanaxot, vérnyomáscsökkentőt, de ez kevésnek tűnik – félek, hogy összeroppanok, mit tegyek? Nem hagyhatom magára a családom, de ha én kihullok nem marad nekik senki. Előre is köszönöm!
Kedves Kérdező!
Fontos, hogy mégis legyen segítsége, ha nincs rokon, akkor egy másik ápolónő segítsen önnek édesanyja körül. Önnek mindenképp több pihenés, regenerálódás szükséges: relaxációs, meditációs gyakorlatokat internetről is le tud tölteni. Ún. támogató terápiába, ha tud menjen el pszichológushoz. A férje segít? Nem kell és nem is lehet mindent egyedül megoldani. Sajnos erről le kell mondania, mert egy teljesíthetetlen vállalkozás. A relaxáció tartós gyakorlása a vérnyomás szabályozásában is hatékony és feszültségtűrő képességet is javítja. Édesanyjával beszélje meg, hogy ön kimerült. Ő is rosszul élheti meg, hogy a lánya tönkremegy, beszélje meg vele, hogy ön mellett más is fog segíteni neki. Minden jót kívánok, üdvözlettel:
Kedves Pszichológus!
Az én problémám abban áll, hogy az édesapám viselkedése eléggé megmérgezte az életemet. Eléggé kritikus személyiség, képes apró hibákért is ésszerűtlenül leszidni és leértékteleníteni. Először akkor észleltem, hogy ez kezd rossz hatással lenni rám, amikor elkezdtem inkább elmenni valahová, elmenekülni amikor megjelent otthon. Sírtam amikor elkezdte a kritikáit, még az apró kritikákra is nagyon érzékenyen reagàltam. Úgy érzem, nem vagyok jó semmire, hogy méltatlan vagyok mások szeretetére és önbizalom hiányban szenvedek. Azon gondolkodom, hogy elköltözöm otthonról, mert megtehetném. Bűntudatom van azért, hogy neheztelek rà és úgy érzem màr nem vagy nagyon nehezen tudnàm újból közel engedni magamhoz érzelmileg. Néha,amikor ittas àllapotban átölelt, lelki fàjdalmat éreztem és kavarogtak bennem az érzések. Hogyan lehet elviselni ezt a helyzetet? El kellene engedjem a neheztelést,de nem igazàn megy. Le kéne vàlljak a szüleimtől érzelmileg,de sokat sóvárogtam régebb a szeretetük,figyelmük és törődésük után,amit ritkán kaptam meg és lehet, hogy ez is befolyásolja azt,hogy nem tudom függetleníteni magam tőlük? Alig vagyok képes mélyebb kapcsolatokat àpolni màsokkal. Amikor megpróbálom megtenni,szinte fàj. Felszínesen , együttérzés nélkül kezelem szinte kivétel nélkül az embereket. Tud ez valaha vàltozni? Nagyon nehéz így élni. Nem gondolkodok öngyilkossàgon,de nagyon lehangol és elcsüggeszt ez a helyzet. Mire koncentràljak, hogyan tekintsem ezt az egész helyzetet? Hogyan tudjak újra megbízni az emberekben és közel engedni magamhoz őket?
Köszönöm előre is a vàlaszukat. Minden jót!
Kedves Kérdező!
Ezek olyan dolgok, hogy “erőlködésből” sajnos nem megy, pl. hogyan tekintse a helyzetet. Azt jó gondolatnak tartom, hogy költözzön el. A bűntudat feloldása, önbizalom növelése egy hosszabb pszichoterápiás folyamatban elérhető. Édesanyja nem jelenik meg a levelében. Az életében is így van jelen? Teljesen jogos érzés, hogy elcsüggeszti édesapja viselkedése. Életkorilag is ott tart, hogy reális a leválás. A jövőbeni kapcsolatai alakulása szempontjából is fontos lenne a terápia, hiszen talán nehezen tud megbízni másokban, leértékeléstől tartva (de ez csak az én gondolatom). Vannak olyan pszichiátriai szakrendelők, ahol van lehetőség hosszú terápiára is, érdeklődhet ott is, ezen kívül pszichoterapeuták magánrendelésben elérhetők. Érdemes.
üdvözlettel:
Pár évvel ezelőtt rájöttem, hogy sajat nememhez vonzódok legalábbis úgy néz ki. Mikor szüleimmel közöltem nagyon kiakadtak, nevelő intézetbe akartak küldeni. Az lenne a kérdésem, hogy miért ilyen nehéz nekik ezt elfogadni és miért ekkora baj ez nekik? Bűn ha a lányuk a saját nemèhez vonzódik ? Egyáltalán mit tudok csinálni, hogy el fogadjanak a szüleim olyannak amilyen vagyok? Köszönöm előre is a válaszát
Kedves Kérdező!
Egyáltalán nem bűn, hogy a saját neméhez vonzódik.
Annak, hogy szüleinek nehéz ezt feldolgozni, több oka is lehet.
Talán féltik attól, ahogy a más emberek reagálnak erre. Talán sajnálják, hogy a maga másságával ők is mások lesznek. Nem lesz vejük, hogy lesz így unokájuk.
Nehéz, kínzó érzés lehet, hogy szülei nem fogadják el.
Ha úgy érzi, segítségre van szüksége, négyszemközti pszichológiai segítséget javaslok helyzete jobb megismerésére, a probléma körüljárására.
Üdvözlettel:
A szüleim nehezen fogadjak el, hogy a saját nememhez vonzodok. Nagyon ki akadtak rám és mióta tudják más emberként néznek rám a hétköznapokban. Tiltanak mindentől. Mit csináljak hogy minden olyan Legyen mint régen ? Miért nem tudnak elfogadni olyannak amilyen vagyok? Miért kell ennyire elfordulni tőlem amikor én nem tehetek erről ?Köszönöm előre is a válaszukat
Kedves Kérdező!
Sajnálatos, hogy megváltozott a kapcsolatuk emiatt, de nem igazán értem, hogy életkorából fakadóan hogy tilthatnak önnek bármit is. Ebben az életkorban az önállósodás felé lenne érdemes elindulni – minden szempontból. Családterápia segítségükre lehet, mondja meg nekik, hogy közösen keressenek ilyen terapeutát.
Sok sikert kívánok!
Tisztelt Pszichológus.
32 éves nő vagyok. Nemrég pánikrohamom volt. Egy fogorvosi kezelés váltotta ki. Sajnos mindig is félős voltam, de ez már elviselhetetlenné fokozódott. 2,5éve magas tesztoszteron szintet állapítottak meg az endokrinológián. Azt mondták, ez a betegség gyógyíthatatlan. Egy antiandrogén fogamzásgátlót írtak fel. Ezt kell szednem. Ez a diagnózis nagyon megviselt, azóta félek az orvosi kezelésektől,.kivizsgálásoktól, ismeretlen, új gyógyszerektől. Amióta szedem a gyógyszert, sokkal érzékenyebb és félősebb vagyok. Most ez odáig fajult, hogy meg volt életem első pánikrohama. Azóta nagyon nyomorultul vagyok. Okozhatja ez a gyógyszer, amit szedek? (Dienille) Vagy a betegség okozta traumához van köze?
Kedves Kérdező!
Pszichoterápiával lehetne javítani a helyzetén. Nem vagyok orvos, ennélfogva nem tudok hitelesen gyógyszerekről nyilatkozni, de a pánikrohamnak pszichés összetevői szoktak lenni, ezt egy beszélgetéssel ki tudjuk deríteni. Ugyanakkor nem minden vegetatív izgalmi rosszullét tekinthető pánikrohamnak. Az viszont, hogy fél az orvosi kezelésektől, kezelendő lenne pszichológus által, mert gondolom még jó párszor kell orvoshoz mennie. Ha van rá lehetősége szívesen vállaljuk, bárkit választ a munkacsoportból.
üdvözlettel:
Nagyon tetszik nekem egy fiu mar eleg reg ota. Eleinte szerelmes voltam bele nem beszelt hozzam es ez egy ido utan elmult. Majd mind o keresett kimentem vele egy parszor es vonzodtam hozza ez elmult nemmeg keresett . Mostanaba mind viccelodik velem mikor meglat szol hozzam de megsem keres o viccnek veszi az egeszet en pedig szeretem . Mit tegyek nemeg figyeljek fel ra? Mindenki azt mondja hogy nocsabasz csak hulyiti a noket szeribtem engem is hulyit de a szulei elott is hozzam szol meg mas helyeken tarsasag elott. Vajon erez valamit irantam ?
Kedves Kérdező!
Nem tudhatom mit érez ön iránt, ön feltételezi, hogy nőcsábász. Aközött kell döntenie, hogy ennek ellenére kezdeményez vagy megpróbálja elengedni az iránta való vágyakozást. A döntést csak ön hozhatja meg, ez a felnőtt lét velejárója, hogy senki nem dönthet helyettünk. Remélem jól alakul a helyzete.
üdvözlettel:
Jó napot! Nem szeretném sokáig rabolni az idejüket. Az lenne a kérdésem ha anyukám elég sűrűn iszik mit tudok vele csinálni? Ha felhozzuk másnap neki azt mondja “fáradt volt” de lehet rajta látni hogy ivott. Már nehezen birom elviselni. Persze probálok türelmes lenni viszont akárhányszor meglátom ittas állapotban a sirás kerülget. Mit tudnék tenni hogy abba hagyja? 15/L
Kedves Kérdező!
Ön annyit tehet, hogy a családsegítőben kér segítséget, vagy ha van a lakhelyükön drog- és alkoholambulancia, mert ez a dolog orvosi kezelésre szorul. Kérjen meg egy felnőttet, akiben megbízik, hogy kísérje el, és támogassa önt, remélem sikerrel járnak, mert aki sokat iszik, általában tagadja, és nem akar segítséget elfogadni, de ha anyukája megérti, hogy önt ez megviseli, a kapcsolatukat jelentősen rontja, talán úgy rávehető a segítségkérésre (orvos is szükséges lehet és pszichológus is).
Sok sikert!
Kedves Pszichológus!
Azért fordulok Önhöz,mert nagyon nehezen tudok barátkozni. 18 éves vagyok és ahogy telnek az évek egyre nehezebben bírom. Próbálok változni ennek érdekében de úgy látom nem sikerült a jelenlegi baráti kapcsolataimat elmélyíteni. Mindössze egy igazi barátom van , a többiek kihagynak a programokból ami nagyon rosszul esik. A másik probléma az hogy nem vagyok humoros. Már kapott tőlem az illető ajándék bögrét es egy személyes ajándékot is de semmi nem változott, mellesleg rengeteget segítettem neki. Nagyon el vagyok keseredve. Segítségét előre köszönöm
Kedves Kérdező!
Sajnos ennyi információ alapján nehéz megválaszolnom mi a baj forrása. Önismereti csoportot pl. pszichodráma, vagy egyéni pszichológiai foglalkozásokat ajánlanék. A pszichiátriai szakrendelésen pszichológus ingyenesen elérhető. Magánrendelésben anyagi viszonylata is van a kezelésnek. A csoport nagyon jó lenne önnek, elsősorban azt ajánlom.
üdvözlettel:
Kedves Doktornő!
Az lenne a kérdésem, hogy a túl sok pornó nézéstől lehet -e probléma az agyban? Azt vettem észre, hogy amikor nézem, már lelki furdalásom van, és szinte csak a pornóra tudok gondolni. Azon belül is már nagyon extrém dolgokra, amit a való életben nem csinálnék. A túl sok pornó nézése tényleg képes elferdíteni a gondolkodásmódunkat? Megváltoztathatja az identitásunkat, ha sokat nézzük? A lányokra is csak szexjátékszerként tekintek lassan. Barátnőm még nem volt. Amint egy lányt meglátok, azonnal arra gondolok, hogy de jó lenne megd..ni. Viszont észrevettem ha nem nézem a pornót, akkor valamivel jobb a közérzetem is. Már nagyon durva dolgok is elkezdtek érdekelni. Ha ezzel leállok, akkor visszaáll a régi rend a fejemben, és gondolok egyéb dolgokra is mint a pornó, és a szex? Lehet ennek az oka az állandó túlzott szexuális fantáziálgatás? Mindenféle pornót néztem már, kivéve meleg pornót, attól undorodom. De minden, ami nőnek néz ki, olyat láttam már. Azt olvastam, hogy a pornó, és az önkielégítés elhagyása segíthet. Illetve lenne még egy olyan jellegű, nem egészen ebbe a témába vágó dolog, az mitől van, hogy gyakran beszélek magamban, és rángatom a fejem akaratlanul?? Illetve mostanában az öngyilkosság gondolatával is nagyon gyakran foglalkozom.
Elnézést a sok kérdésért, és köszönöm a válaszát.
Kedves Kérdező!
Levele alapján azt gondolom, hogy a pornó egyre nagyobb hatással van az életére, eltorzítja a kapcsolatait, ami miatt érdemes volna pszichoterapeuta (vagy minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű) szakembert felkeresnie. Ha úgy gondolja, szívesen ajánlom ehhez munkacsoportunk tagjait is. Öngyilkossági gondolatok esetén pedig pszichiátria osztályos felvételre van szükség.
Üdvözlettel:
Habis Melinda
