Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Tisztelt Doktornő!
18 éves lány vagyok és már 4 éve aggaszt pár kiló feleslegem. Régóta próbálok lefogyni, de mindig csak ingadozik a súlyom. Legtöbbször amit kínkeservesen leadok az visszajön. Egyébként korábban sosem érdekelt az alakom, akkor fordult ez meg mikor anyukám elkezdett piszkálni ezzel.Innenől kezdve jött a nagy megfelelési kényszer. Folyton megakartam mutatni neki és mindenkinek, hogy én igenis letudok fogyni és csinos leszek. Az elején mindig szépen beindult, de a nagy kiéhezések miatt “visszaettem” mindent, sőt néha többet is. Utána persze következett a nagy csalódás, az utálat és a később kialakuló nagymértékű önbizalomhiányom. Arról nem is beszélve, hogy az egészségi állapotom is sokat romlott a yo-yo efektusok miatt. Egyébként azt még tudni kell rólam, hogy van egy bátyám, aki úgy néz ki mint egy fitness modell és a családban az esik a legrosszabbul amikor a fülem hallatára dicsérik, hogy milyen helyes és mennyit változott. Ezt mindig át kell vészelnem amikor rokonok vagy más vendégek jönnek. Természtesen én nem szoktam bókokat kapni kivéve olyanokat, hogy pl. jó húsban vagy stb. Ezek mindig nagyon rosszul esnek. Ráadásul a barátaim is állandóan mondják, hogy el kellene kezdenem azt a nyamvadt fogyókúrát. Kezdek megőrülni, eddig életvidám, pozitív lány voltam, de mára csak belefulladok a hozzám vágott kritikákba. Mellesleg rászoktam a cigire is, mert azt hittem attól majd lefogyok. Ezek után hogy tudnám elfogadni magam? Boldog, egészséges életet szeretnék élni. Most fogok érettségizni, de nem bírok a tanulásra koncentrálni, mert folyamatosan anya negatív megjegyzéseire gondolok. Kérem segítsenek!
Kedves Kérdező!
Nehéz lehet Önnek, hogy a családja negatív megjegyzéseket tesz a súlya miatt, holott Ön sokat tesz ellene. Érdemes lenne háziorvosával is konzultálnia, hogy vizsgálatokra küldje el Önt, hogy nincs-e valamilyen hormonális problémája a tünete mögött (pl. inzulintermelési vagy pajzsmirigy zavar). Javasolt lenne továbbá diabetológussal konzultálnia, hogy Ön is lássa, hogy hibásan étkezik-e, vagy milyen lépéseket kellene tenni a helyes étkezés felé. Arról nem ír, hogy mennyit s milyen formában sportol, mozog. A rendszeres mozgás hozzájárulna a jobb közérzethez s a fogyás felgyorsításához (a helyes étkezés mellett).
Ezeket a lépéseket úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes lenne végigjárnia, s akkor már abban a tudatban lenne, hogy Ön mindent megtesz, hogy jobban érezze magát, s mások véleménye eltörpülne emellett.
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm!
Már jó ideje gondolkodom, hogy segítségre lenne szükségem. Az elmúlt pár évben egy érzelmileg labilis személyiség lett belőlem. Ezt nem tudom mivel magyarázni. A párkapcsolatom eleinte működött, később jöttek a problémák és a legtöbbet én magam képzeltem be. A párom és minden szerettem nem nagyon törődik azzal, hogy valami nincs rendben. Többször próbálkoztam már öncsonkítással, hogy felfigyeljenek rám. De mind sikertelen volt és csak roszabb lett a viszonyom mindenkivel. Ma már érzelmileg kimerültem. Régen voltak céljaim, de most már semmi. Görcsösen ragaszkodom a kapcsolatomhoz, mégis minden apró veszekedést eltúlzok és a végén olyanokat teszek, amiket később én is megbánok.
Megköszönöm, hogy a levelem elolvasására időt szánt!
Kedves Kérdező!
A segítséget véleményem szerint pszichoterápia tudná nyújtani. Jó, ha motivált segítségkérésre, ez fontos feltétele a terápiának. Javaslom klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta felkeresését. Hosszú terápiákra elsősorban manapság magánrendeléseken van lehetőség. Budapesten egyre több pszichoterápiás rendelő nyílik, szinte minden kerületben. Ha vidéki, ott kevesebb a lehetőség, de nagyvárosokban dolgoznak pszichoterapeuták.
Sok sikert kívánva, üdvözlettel:
Jo napot kivánok .
Varju Eva vagyok . Azzal a problemaval fordulok Önhöz hogy
a páromon eszre vettem a nárcisztikus szemelyiseg zavart.
Össze költözes elott állunk en már szeretnek vissza lepni elhurcolkodtam hozzá de veszelyes düh kitöresei vannak nem akarok már hozzá költözni .Jelenleg nem vagyok vele a holmimat szeretnem csak vissza kapni de felek hogy nem adja vissza . Hogyan közöljem vele hogy nem akarok már vele lenni .Hogy lehet ebböl jol kijönni . Többször szakitottam vele 3 ev utan ismet találkoztunk de nem szeretnem folytatni Köszönöm a választ Tisztelettel Varju Eva
Kedves Éva!
Ez nehéz kérdés. Az egyes betegségekről szóló cikkek csak érdekességek, nem érdemes ismerősöket, családtagokat házilag diagnosztizálni. Ugyanakkor megértem, hogy fél párjától, ha düh kitörései vannak. A holmiját joga van visszakapni, nincs kulcsa a lakáshoz? Ha el tudja hozni a holmiját, a szakítás közlése bárhogy történhet: szóban, írásban, lényeg, hogy ön ne érezze magát veszélyben. Például megkérhet egy bizalmas személyt, hogy kísérje el.
üdvözlettel:
Tisztelt Cím!
Védőnőként dolgozok. Szobatisztasággal kapcsolatosan nem tudok pontos információt adni a gondozottaimnak, mivel nincs írásos módszertani levél. Egy állásfoglalást szeretnék kérni, hogy meddig nem kóros a nappali és éjszakai vizeletürítés illetve székletürítés pelenkába.
Köszönettel: Lajkóné Kovács Regina
Kedves Regina! Köszönjük a megtisztelő megkeresését! Csak általánosságban tudok válaszolni, de természetesen minden gyerek és minden család más, így ha konkrét kérdés merül fel, arra is szívesen reagálunk az onlinepszichologus.net szakmai oldalon vagy a szülők is kereshetnek minket egy alkalmas konzultációra.
Klinikai értelemben önmagában csak az éjszakai bepisilést 5 éves kor alatt nem tartja a BNO kézikönyv tüntetnek, természetesen ha más problémákkal is társul, ami a családtagoknak, kisgyermeknek szenvedést okoz, akkor minél előbb érdemes konzultálni szakemberrel. Sokszor már egy alkalom után tisztázódnak a nevelési-attitűdbeli kérdések és elindul egy pozitív változás a családban.
A bepisilés esetében fontos szempont még, hogy a már szobatiszta gyermeknél fordul elő újra, illetve milyen terhelések érték a gyereket az utóbbi időben (pl. Költözés, kistestver szuletes, stresszesebb napok neki vagy a szülőknek, munkahelyi hatások a szülőkre, de akar egy túl izgalmas nap is okozhat alkalmi bepisilést).
Védőnőként érdemes lehet a határokra és biztonságra, napi rutinra felhívni a figyelmet, ahogy ezt szokták is tenni. A következetesség a mai szülőknek sokszor nehezen megy, meg kell tanulniuk szülővé válni egy olyan világban, ahol minden felgyorsult, bizonytalan és rengeteg elvárással találkoznak. Mi pszichológusok nagyon szeretjük, ha a szülő felismeri vagy fogékony arra, hogy magában változzon, akár egy önismereti munkába kezdve, akar egyszerű relaxációs technikákat megtanulva. Hiszen tudjuk, hogy az esetek jelentős százalékában az anya/szülő önismerete, változása a gyerekre és a gyerekkel való kapcsolatára is jó hatással van.
(Mivel a bepisiles oka lehet testi elváltozás is, fontos hogy szakorvos vizsgálja meg a gyereket, ha még nem volt szobatiszta.)
A pelusba kakilás ma valamiért nagyon gyakori, itt kérdés, hogy az amúgy szobatiszta gyerek szól-e, hogy pelus kell, mert akkor gyakorlatilag egy módját választja a lehetőségek közül. Ebben az esetben nem érdemes a szülőknek rágörcsölnk a témára, inkább “elengedni” és megtanulni azt, hogy a gyerekek a mi tüneteink, kapcsolatainkban vajon van-e hatalmi harc, túlzott elvárások a teljesítmény felé vagy esetleg csak teljesítményen keresztül vagy bűntudaton keresztül tud kapcsolódni hozzánk gyermekünk. Persze ne hazudjunk a gyereknek, elmondhatjuk, higy a gyerekek 4 éves koruk körül már nem palusba szoktak kakilni, de erőltetni nem érdemes. Előbb utóbb önmagától megérik a változás igénye benne.
Minden gyereknek segítség, ha a szülők magukkal, saját érzelmeikkel, kapcsolódási mintákkal foglalkoznak, akar egy-két alkalmas konzultáció keretein belül is szívesen fogadunk Skype hívásokat.
Természetesen lehetnek neurológiai, idegrendszeri értetlenség hátterűek is ezek a dolgok, egy asperger vagy szenzoros integrációs zavarral küzdő gyermeknél akár egyéni terápia, fejlesztés is szükséges lehet.
Kedves Doktornő! A tegnapi napom a párommal egy bagatel problémából hatalmas vita robbant ki közöttünk, közös háztartásban élünk, és megkérdezte hogy a munkatársai feljöhetnek e hozzánk egyik este 7 órártól kb éjfélig meetingelni, mert nem szabad az iroda. Egy 50nm lakásban lakunk, és már legutóbb is kellemetlenül érintett ,mikor több munkatársával nálunk tartotta a megbeszélést, mivel mivel a kis lakás révén nem tudok emiatt pihenni és nem tudom használni a konyhát és a szobát sem. Ezt elmondtam neki normálisan és megkértem, hogy ha lehet oldják meg most máshol, mert ha hazajövök munka után én is pihenni szeretnék. Teljesen felháborodva és kikelve magából azóta csak azt hajtogatja, hogy mit képzelek magamról, hogy megtiltom, hogy kit hoz fel. Nem tudom épp ésszel felfogni, hogy egy közös háztartásban miért nem kérhetem meg erre, és hogy lehet ennyire túlreagálni. Fordított esetben én teljesen megérteném, hogy nem a munkatársaimat szeretné hallgatni késő estig. Mivel tudnám elérni hogy megértse az én álláspontomat is? Vagy tényleg én döntöttem rosszul?
Kedves Kérdező!
Lehet, hogy csak rövid ideje élnek együtt? Miért csak önöknél lehet a meetinget tartani? Miért olyan fontos ez neki? Érdemes rákérdeznie az ő szempontjaira. Az ön szempontjai teljesen érthetőek, jó lenne érteni, ő mit gondol, miért háborodik fel? Biztos a pozíciója a munkahelyen? Mindezek mellett érdemes a közös élet főbb elképzeléseit megbeszélni.
üdvözlettel:
A problémám a ptsd, poszttraumatikus stressz volt és kigyógyultam belőle, lehetséges ez?. Erős szorongás, félelem a traumát okozó helyzettől: iskola,osztálytársak, elkerülés, szociális fóbiás szorongás. Megdöbbenés, fokozott készenlét, nagyon ijedős is voltam.
A trauma: iskolai erőszak,csúfolás óvodától-középiskola végéig, családon belüli agresszió, haláleset gyerekkoromban.
és kisebb traumák.
De elmúlt, állítólag áltudományos módszert vettem igénybe, amit sokan csalásnak, átverésnek tartanak, de használt és teljesen elmúlt, integrálódott minden. Ha esetleg felidézem már nem okoz semmi szenvedést, boldog vagyok. Már nem is nagyon tudom felidézni, mert rögtön az eljárás után elkezdtem elfelejteni az események részleteit.
Kérdezem, lehetséges ebből így kigyógyulni vagy ez valami Isteni csoda?
A problémám gyökere: bátorság, azért születtem le hogy bátorságot tanuljak, a lélek a leszületése előtt választja ki a körülményeket. és a terapeuta aki ezt csinálja, megtanította a tudatalattimmal a bátorság erényét, az a sok rossz helyzet ezt akarta megtanítani. Ezen kívül megkaptam a mértékletesség, a fókusz(koncentrálás), igazságosság, méltóságteljesség erényét és ezek is észrevehetőek. és még sok mindennel dolgoztunk régi idegpályák lebontása stb., az aurával is, szóval ilyen spirituális.
Csak fura, hogy ilyen egyszerű az egész.
a Hit ereje meggyógít?, mert nagyon hittem benne és akartam a változást és meg is kaptam és tartós.
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Nagyon jó hír, hogy ki tudott gyógyulni ebből a betegségből a sok Önt ért trauma után, s jelenleg boldognak tartja magát! Kérdése, amelyet felvetett, nagyon speciális terület, amelyre véleményem szerint pasztorálpszichológus szakember tudna válaszolni Önnek. Javaslom, keressen fel ilyen szakembert!
Üdvözlettel:
Szabó LiliProblémám a következő: lelkileg érzem, hogy valami nagyon nincs rendben, szinte mindenen elsírom magam legyen az egy dícséret vagy leszidás, egy rossz hangvétel, vagy vizsga. Mitől lehetek ennyire érzékeny lelkileg? Mar nagyon kellemetlenül érzem magam, hogy mindig ez van és emiatt engem is gyerekesnek ítélnek meg sokszor, nem érettnek bizonyos feladatokra. Megszüntethető ez az állapot valahogy?
Kedves Kérdező!
Kérdésére önismereti munkával lehetne választ adni. Ennek elkezdéséhez kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk négyszemközt, elérhetőségeink valamelyikén. https://www.onlinepszichologus.net/szakemberek
Üdvözlettel:
Habis MelindaJó napot kívánok! Az a problémám, hogy jelenleg munkanélküli vagyok. Nagyon nehezen ismerkedem, barátaim sosem voltak, jelenleg sincs. 5 hónapja jöttem el a munkahelyemről 4 év után mert gyakorlatilag ki lettem fúrva. Szerettem volna előre lépni, de nem sikerült. Ezen kívül bele voltam fásulva, kiégve. 5 hónap alatt lett egy sérv műtétem. Most tartok ott, hogy mehetnék újra dolgozni, és vissza akarnak venni a régi munkahelyemre másik pozícióba. Az egyik ott dolgozó azt mondta a hátam mögött mikor eljöttem, hogy örül hogy eljöttem és szerinte komolytalan-gyerekes vagyok. Szerintem nem vagyok az, sőt inkább túlságosan komoly vagyok, nem tudok laza lenni, vagy a beszélgetés is nehezen megy az emberekkel. Nem mondom, hogy ez számít, de anyukám 12 éves koromban, apukám 18 éves koromban halt meg. Szóval nem hiszem hogy aki tiniként lett árva, az gyerekes. Aztán lehet rosszul látom. Gondban vagyok, hogy visszamenjek. Az ilyen negatív kritikák miatt + mert az új pozícióban sem fogok tudni előre lépni, meg a rossz céges dolgok miatt nem akarok visszamenni. DE: lett ott sok kedves ismerősöm, mai napig néhányan írnak nekem, könnyezve búcsúztak el tőlem utolsó napomon. És van egy férfi akibe én szerelmes vagyok, csak sajnos az 5 hónap alatt mióta eljöttem neki lett barátnője. És az ő személye az ami miatt vagy visszamennék, vagy nem. Igen, mert hiányzik és az motoszkál bennem, hogy hátha lehet még valamikor valami köztünk. Nem, mert párkapcsolata van, nap mint nap látnám őt és így sosem tudnám elfelejteni. Ha új helyre mennék dolgozni, az is az ok lenne, hogy új társaság, új emberek és hátha találkoznék számomra tetsző férfival. Szóval nem tudom, hogy döntsek. Már hetek óta rágódom ezen, de nem tudok dönteni mit tegyek. Mi alapján hozzam meg a döntést?
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Amennyiben visszavennék a munkahelyére próbaidőn lenne? Ebben az esetben ha visszatérnének érzései a próbaidő alatt, bármikor kereshetne állást s felmondhatna, így nem lenne tétje az ott eltöltött időnek. Arról nem írt, hogy miért ez a férfi tetszett meg Önnek, milyen tulajdonságok miatt, s mennyire sikerült őt megismernie, s mi miatt nehéz őt elfelejtenie (pl. hasonlít egy régi szerelmére vagy az édesapjára). Ennek felgöngyölítésére szükség esetén online konzultáció keretén belül is a rendelkezésére állunk.
Ha ezzel a férfival nem tudna a továbbiakban sem párkapcsolatba lépni, javaslom, hogy kezdjen el ismerkedni többféle módon (pl. online, barátok s ismerősök által, szórakozó helyeken).
Ismerkedés témájában az alábbi blogbejegyzésüket ajánljuk, amikben hasznos információkat találhat:
Üdvözlettel:
Szabó LiliPárt keresek, de van egy kis probléma. Ez oldható?
22 éves vagyok, de még nem volt barátnőm, mondjuk nem olyan gáz mert valakinek 30 évesen van az első, csak így mégse érzem magam férfinak. Leginkább attól félek, hogy kiderül milyen alak vagyok. Az alakra azt értem, hogy nincs normális munkája, kapcsolatai, autóm sincs, szüleimmel élek és elégedetlen vagyok. Még nincs végzettségem se az érettségin kívül. Én akkor keresnék párt biztonságban, rossz érzések nélkül ha ezek meg lennének. Mostanában amúgy oda megyek bárkihez de az intimitástól félek. Internetes oldalakon is rögtön randira invitálom.
Amilyen lányt én akarok az olyan, hogy kis aranyos, nagynak érezhessem magam mellette, nem ért el nálam többet. megvédeni én lennék neki a hős.
Mint a kakas a tyúkokat.
Folyékonyan tudok hazudni és megjátszani magamat, Olyan képet festeni magamról, amilyet látni akar.
Én akkor érezném magam biztonságban párkeresés téren, ha kezdésnek lenne bmw-m, most arra gyűjtök. és bejutnék egy főiskolára.
Kedves Kérdező!
Jó dolog, hogy vannak ambíciói, de ezek a párkapcsolattal, ami annak a lényege lenne, nincsenek összefüggésben. Ha Ön úgy viselkedik, ahogy a partner látni szeretné, máris nem önmagát nyújtja, így nem önt szereti. Érdemes olyannak mutatkoznunk, amilyenek vagyunk, különben nem velünk van kapcsolatban az illető, hanem egy hamis képpel. Önértékelése fejlesztését ez sajnos csak hátráltatná. Önismereti pszichoterápia fejlesztheti az önértékelést, önelfogadást, ha gondolja, érdemes ebben is gondolkodnia. Utóbbit az önmagával való elégedetlenség említése miatt javaslom. Továbbá intimitás nélkül nincs egészségesen működő kapcsolat, így attól való félelmét is orvosolhatja a pszichoterápia.
üdvözlettel:
Tisztelt Doktornő!
22 éves férfi vagyok. Életem során még soha nem volt barátnőm, nem volt szexuális kapcsolatom, még egy csókom sem.
Borzasztó számomra látni ismerőseimet, barátaimat, ahogy boldogan élik párkapcsolati és szexuális életüket, én pedig magányos vagyok (Kb. 6 éve nyomaszt ez a gondolat, de 3 éve erőteljesen.)
Párkapcsolat és szexuális élet nélkül úgy érzem, mintha ezáltal én a valóság egy dimenzióját nélkülözném. Az életet igazságtalannak találom, mindenkinek jár a szerelem és a boldogság, csak én nem érdemlem meg.
Úgy érzem szerelem és szex nélkül fiatalságom legszebb éveit egyszerűen eltékozlom, és ezen éveimben olyan dolgok maradnak ki az életemből, amiket soha nem fogok tudni bepótolni. Úgy érzem, barátaim teljesebben meg tudják élni életüket, én pedig nélkülözésre vagyok ítélve. Emiatt nyomasztó, magányos, melankolikus érzéseim vannak. Hátrányban érzem az életemet.
Vajon ha ilyen későn, a húszas éveimben alakul ki az első párkapcsolatom és veszítem el a szüzességemet, tudom még valaha pótolni azokat az élményeket, amiket a barátaimhoz képest 16-17 éves korom óta nélkülözök? Mert magánéletem terén csak a visszautasítás és a fájdalom jár nekem, eddigi tapasztalataim alapján, míg a körülöttem lévő embereknek jár a párkapcsolati és szexuális boldogság…
Köszönöm válaszát!
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Úgy gondolom, hogy be lehet pótolni a kimaradt élményeket húszas években is, hiszen minden kapcsolatot fel kell építeni, s minden partner megismerése egy hosszabb folyamat eredménye. Tinédzserkorban nem minden fiatal tud vagy akar ismerkedni, társat s szexuális partnert találni, van, aki csak a húszas évei közepén vagy végén kezd ehhez hozzá. Ha jól értem Ön vágyik a társra, csak még nem talált egy olyan lányt, akivel kölcsönös lett volna a vonzódás. Érdemes lenne többféle módon is ismerkednie (pl. online, barátok segítségével, rendezvényeken).
Ismerkedés témájában az alábbi blogbejegyzésüket ajánljuk, amikben hasznos információkat találhat:
Üdvözlettel:
Szabó LiliHogyan segít a pszichoterápia meggyógyulni? Az emberi lélek hogyan működik? és igaz ami a múltban elveszett az már nem hozható vissza? Például gyerekkorban történt valami amitől torzult a személyiség rossz irányba az már úgy is marad? Nem lehet átírni mindent, visszamenni lélekben gyerekkorba és meggyógyítani? A személyiséget formálni?
Ha nem is kapok hosszú választ, hol olvashatok erről bővebben és komolyabban?
Például egy nárcisztikust állítólag nem lehet meggyógyítani csak az empátiáját fejleszteni, vagy akármilyen személyiségzavart.
Vagy akármilyen lelki gondot például a szociális fóbiát, arról is sokat hallani, annak is mély okai vannak a gyerekkorból. meglehet úgy gyógyítani egy ilyen embert, hogy magabiztos és bátor legyen társas helyzetekben?
Kedves Kérdező!
Kérdéseire nem lehet egzakt, rövid válasszal felelni. Mindenki más és más, ezért lelkivilágunk is jelentősen különbözik. A pszichoterápia mindig egyénre szabott segítséget jelent, hiszen a terapeuta belehelyezkedik a kliense helyzetébe, együtt érez vele, mégis új szempontokat visz be a gondolatáramlásba. A múltban elszenvedett veszteségek többnyire nem hozhatók vissza, de érzelmileg feldolgozhatók, ami kárpótlást és továbblépést jelent. Személyiségünk életünk végéig formálódhat, ennek jó eszköze, ha valaki pszichoterápiás munkával dolgozni önmagán.
Betegségkategóriákban azért nem érdemes gondolkodni, mert nincs két egyforma nárcizmus (és más lelki betegség) sem. A fejlődés (pszichoterápia) szempontjából ráadásul nem a címke (ami egyébként gyakran stigmatizáló) a fontos, hanem a mögöttes traumák, és a lelki összefüggések.
Javaslom a témában alábbi cikkeink elolvasását és további kérdés esetén is szívesen állunk a rendelkezésére.
https://www.onlinepszichologus.net/pszichoterapia.html
Miben más a pszichológussal való konzultáció mint egy baráti beszéltetés?
Mik az online pszichoterápia veszélyei? Miért fontos a szupervízió?
Üdvözlettel:
Habis MelindaSegítségre lenne szükségem, korábban kezeltek gyógyszeres kezelés mellett kaptam magam mellé terepbeutát, sajnos nem müködtem közre és elutasitottak, 4 hónapja nem kapok gyógyszereket és nincs pszichológusok. Egy nap elmentem segítséget kérni máshova és ott azt mondták hogy oda kell vissza mennem ahol eddig kezeltek, ezt meg is tenném de annyira félek mert múltkor elutasitottak beutalóval együtt, mit tudnák ez ügyben tenni? Mert nagyon nem érzem jól magam. Köszönöm figyelmét!
Kedves Kérdező!
Pszichiátriai szakrendelőben járt? Érdeklődhet ott is, hogy ha ott nem fogadják, hol kérhet még segítséget. Magánrendelést van lehetősége felkeresni? Mert ez lehet egy opció.
üdvözlettel:
24 éve pánikos vagyok. Eddig tudtam kezelni. Kb .5 hónapja átment nagymértékű egésznapos szorongásba. Ha valahova menni kell már előző este kezdődik. Aznapra teljesen kész vagyok. Eljutok a célhoz keservesen és utána megszűnik. De ez mindennap így megy. Már a vérnyomásom is felmegy ezekben a helyzetekben. Ebből kifolyólag már egésznap ideges ingerült vagyok. Dulsevia 30 mg. És xanax a gyógyszerem. Úgy érzem a dulsevia semmit nem segít. A relaxáció nem segít. Feszült ideges leszek tőle. Tornával próbálok segiteni magamon. Személyes -találkozóra nem tudok elmenni mert rettegek.
Szeretném kérdezni hogy esetleg nem az antidepi ront ezen? 3 hónapja szedem.
Nagyon köszönöm a válaszukat
Kedves Kérdező!
A gyógyszerre vonatkozó kérdésben pszichiáter szakorvos kompetens válaszolni, sajnos munkacsoportunkban nincs pszichiáter. Érdemes lenne saját orvosával erről konzultálni.
Valami történhetett 5 hónapja, azt írja, akkortól rosszabbodott az állapota, de a jelenlegi gyógyszert csak 3 hónapja szedi. Ennek alapján nem lehet összefüggés.
Talán kezdetben kísérettel, de mégis érdemes lenne pszichoterápiára eljárnia, ne romoljon tovább a helyzet.
Ha gondolja honlapunkon is talál ehhez szakembereket, akár online is lehet konzultálni.
üdvözlettel:
Tisztelt pszichológus!
Pár hónapja diagnosztizáltak kevert hisztrionikus-borderline személyiségzavarral. Előtte is voltak problémáim, többször voltam pszichológusnál, de nem találtak igazi okot. A legnagyobb problémám, hogy ez miatt nagyon elrontottam az összes emberi kapcsolatomat, de főleg a legutolsó párkapcsolatomat. Már a kapcsolatunk alatt is voltak veszekedések, aztán mikor besokallt és lépni akart, rátlepedtem, zaklattam. Ő összejött mással, és azt mondta soha nem volt ilyen szerelmes és velem csak szórakozott, holott előtte az ellenkezőjét mondtam. Ez olyan szinten kiborított, hogy fenyegetőztem, hogy kárt teszek magamban és elmondtam mindenféle rohadéknak, próbáltam bekavarni a kapcsolatába és “leleplezni”. Utána mentem el önszántamból pszichológushoz aki megállapította a problémát. A legnagyobb bánatom azóta, hogy olyan emberrel viselkedtem így, aki nekem mindennél fontosabb volt és úgy érzem, ha ő nem bocsát meg én sem tudok magamnak. Nem látok kiutat, néha nagyon jól érzem magam, de aztán eszembe jut, hogy mit tettem és össze vagyok törve, főleg, hogy mindenkinek aki előtte kedvelt, meg van rólam a véleménye. Szeretnék változtatni, de úgy érzem ekkora bélyeggel nem tudok. Előtte is voltak kapcsolataim, de amint jött más “túl voltam” rajtuk, de ismerkedni sem szeretnék jelenleg, úgy érzem nincs bennem semmi jó és szerethető. A pszichológus azt is megállapította, hogy nagyon alacsony az önbecsülésem. Kérem segítsen!
Kedves Kérdező!
Aki diagnosztizálta, nem tud Önnek pszichoterápiát nyújtani? Az ön esetében ez jelentene segítséget.
Leírok néhány módszert, ami bizonyítottan hatékony lehet az ön problémájára (ezt az ön által írt diagnózis alapján teszem): áttétel fókuszú pszichoterápia, mentalizáció alapú pszichoterápia, KIP, dialektikus viselkedésterápia, pszichoanalitikusan orientált pszichoterápia, sémafókuszú pszichoterápia. Valamelyikben jártas pszichoterapeutát javaslok felkeresni.
üdvözlettel:
Minden álmom, hogy pszichológus legyek és egyben hobbimmá is vált, nagyon bele tudok mélyülni. Meggyógyultam a pszichés problémáimból és pont emiatt szeretnék segíteni másoknak. Nagyon megtetszett ez a szakma, ez lenne az amit hivatásként csinálnék, nem azért mert divatszakma. Szerintem az tud segíteni igazán aki maga is megjárta. Egy probléma van. újra kéne érettségiznem, mert a középiskolát el deviánskodtam és épphogy elvégeztem.. Annyiban támogatnak, hogy otthon lehetek, viszont anyagilag nem tudnak. Csak nem tudom hogyan fogjak neki, keressek külön tanárt vagy egy év alatt felhozhatom az emelt bioszt és emelt törit egyedül is, az akarat megvan, biológiát nem is tanultam rendesen, mert info szakra jártam, viszont érdekel a biológia nagyon. Nincs ebben tapasztalatom hogyan kell igazán ilyen irányba haladni, építeni.
Annyira szeretném, hogy belekönnyezek ha rá gondolok.
Az álmomat szeretném megvalósítani, kis lépésekben érdemes haladni lassan, vagy nagyokban gyorsan?
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Úgy gondolom, hogy érdemes lenne egy ingyenes karrier tanácsadáson részt vennie (ilyen lehetőség például az ELTE karrierközpontban is van), ahol a részletesebb információk s az Ön helyzete alapján elmondhatnák, hogy milyen lépéseket, milyen sorrendben kellene megtennie ahhoz, hogy az álma megvalósuljon. Itt biztosan tudnának abban segíteni, hogy milyen ingyenes tanfolyamok vagy előkészítők lennének. Javasolt lenne még szociális munkással is beszélnie, hogy milyen támogatási formákat tudna Ön igénybe venni (pl járna-e segély fiatal álláskeresőknek) a kormánytól vagy önkormányzattól, amennyiben munkát nem tud a tanulás mellett végezni.
Sok sikert kívánva:
Szabó Lili
