Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, Ugyan annak a pszichológusnak lehet válaszolni ezután is, utalva a korábbi levelezésre.
4, Érdemes tudni, hogy a hosszas levélváltások szakmai szempontból kerülendők.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
T.Szakértő!
Szorongásos beteg vagyok, pánikbetegséggel agorafóbiával, de sok évig tünetmentes voltam. Most nyáron egy rossz élmény (meghiúsult nyaralás) után és a nagy hőség miatti hőstressz talaján lassan kiújult a pánik betegségem. Fő tünetem az intenzív szédülés ájulás érzés, magas pulzus, felugró vérnyomás, fülzúgás, tenziós fejfájás. Néha olyan erősen szédülök hogy nem bírok gondolkodni sem tőle, mintha az agyam nem kapna vért. Kivizsgáláson szív és keringés eredetű gondot nem találtak. Kognitív terápiát ismerem és végzem is (könyvből) némi haladást elértem de visszaestem. A héten lehetőségem volt elutazni oda ahova legutóbb nem sikerült és ahelyett hogy ettől pozitív érzéseim lettek volna még erősebb rosszullét jelentkezett, és nem is tudtam elmenni. Ez nagyon megviselt hiszen azt hittem ez majd segít. Miért vált ki pozitív dolog rosszabbodást a szorongásomban? Mit tehetnék hogy javuljak? Gyógyszert nem szedek. Szeretném újra elhagyni a lakást. Köszönöm a választ.
Kedves Krisztina! Köszönöm szépen levelét. Örömmel olvastam, hogy foglalkozik/ foglakozott pánikbetegségével. Ahogy ön fogalmaz, tüneteti rosszabbodtak, s elképzelhető hogy a szakiroadalomból történő kognitiv ” kezelés” már nem elegendő problémájának orvosolásra. A szorongásos reakciói lehetnek pszichés eredetűek (= pszichoszomatikus szorongás), amely ha rossazbbodik, s ennyire neheziti életvezetését, mindenképpen pszichoterápiás beakatkozást/ kezelést igényel!
Várjuk szives foglalását, állunk rendelkezésre az oldalunkon látható/ megtalálható kollégáinkkal. Üdvözlettel
Lengyel KatalinÜdvözlöm! Azért írok önnek mert szeretném egy olyan ember véleményét is kikérni aki egyáltalán nem ismer! Három éve vagyok párkapcsolatban,a páromnak van az előző kapcsolatából gyereke,az ő házában lakunk,volt köztünk sok probléma,eddig nem alakultak túl jól a dolgok,a problémám az hogy én nagyon szeretem a kutyákat,van is kettő,nem velem vannak,anyukamnal,nagyon nehéz sokat sírtam emiatt,a párom féltékeny rájuk,elhozni nem szeretném őket,csúnyán bánik sokszor az övével is,beszéltem már erről vele sokszor de sosem jutottam vele semmire. Van ennek értelme?? Köszönöm a választ!
Kedves Rebeka! Köszönöm megtisztelő levelét, de sajnos olyan kevés információt bocsátott rendelkezésre, hogy nem tudok érdemben válaszolni kérdésére. A “van- e értelme” kérdés nem tudom mire vonatkozik, a kutyákra, a párja gyermekére, vagy a párkapcsolati stabilitásra? A véleményemre kiváncsi, de sajnos nem értem/nem teljesen világos mire kellene válaszolnom. …Ha elakadása/ párkapcsolati krizise nehezedik és még több bizonytalanság adódna párkapcsolatában, állunk szives rendelkezésre, az oldalunkon lévő kollégák közül választhat.
Üdvözlettel
Lengyel KatalinJó napot! Megpróbálom tömöríteni a dolgokat.
5 és fél éve vagyunk együtt a párommal, 3 és fél éve pedig már együtt is élünk.
Megcsaltam a páromat fél éven keresztül ami kiderült de kaptam tőle egy második esélyt. ez fél éve történt Újra együtt élünk vannak jobb de több rossz napok. úgy érzem muszáj erről beszélnem valakivel mert már egyedül nem bírom. nagyon szeretem a páromat és teljes szívemmel sajnálom a történteket . nap mint nap küzdök önmagammal hogy miért pont azt a személyt bántottam aki igazából az életem legfontosabb része.
2 évvel ezelőtt már babát terveztünk de mindig kihátrált. elakart jegyezni de mégsem tette. egy éven keresztül szinte minden nap azt hittem hogy NA ez lesz az nap de mégsem.- nem tudom hogy ez vitt e bele a megcsalásban de most jelenleg második esély ide vagy oda nagyon sokat küszködünk és nem boldog ezáltal én sem de bármit megtennék hogy vissza nyerjem a boldog kiegyensúlyozott életünket. kérem próbáljon meg adni nekem valami tanácsot ,út mutatót.
Kedves Levéliró!Megértem nehéz helyzetét és bizonytalanságát. A hűtlensé- a megbocsájtást illetően- egy kapcsoaltban mindkét féltől – rendkivül nagy erőfeszitést igényel, abba az értelemben, hogy a bizalom visszaépitése nagy feladat. Természetesen az időfaktor és a türelem erősen befolyásoló tényezők ebben, s megértem hogy elbizonytalanodott kapcsolatát/ boldogságát illetően…(?!) Azt nem értem (információ hiány!), hogy a babavárás és házasság miért tolódott, illetve az elköteleződés a párja, vagy mindkettőjük részéről szenvedett-e hiányt…
Ha nem enyhülne, oldódna meg elakadása/elakadásuk továbbra is fennáll, állunk szives rendelkezésére egyéni és/ vagy párterápiás konzultációkra is. Üdvözlettel
Lengyel KatalinSzorongásom tárgya valamelyik szerettem elvesztése. Édesapám pánikbeteg, szerintem hipochonder is. Az ő édesanyja is hasonló volt. Kb. 4 éve figyeltem fel arra, hogy édesapám nem az az erős, biztonságos személy, akinek én gyerekként gondoltam. Mindig van valami baja, mindig rosszul érzi magát és minden tünet esetén a legrosszabbra gondol. Nehezíti a helyzetet, hogy volt már tényleg nagyon beteg, pl. életmentő műtétre volt szükség.
Az a problémám, hogy amikor meghallom, hogy nem jól érzi magát, elönt engem is a pánik. Mintha elhagyna az erőm, és rettegek, mint egy gyerek, hogy mi lesz, ha elveszítem az apukámat. Az is zavar, hogy sokszor nem tudom eldönteni, hogy tényleg nagy baja van, vagy csak ismét pánikol. Legutóbb a családi nyaraláson lett rosszul az autópályán, út közben, majd fél óra múlva már nem volt semmi baja. De ilyenkor én elmondhatatlanul félek. Hogyan tudnám megőrizni az ilyen helyzetekben a nyugalmam, erőm? Illetve őt hogytudom segíteni? Ki lehet így azén biztos pontom?
Kedves Renáta!
Egész életre kihatással lehet a szorongás, különösen a haláltól (saját vagy szeretett személy elvesztése) való félelem. sajnos ennek a megoldását, feloldását nem lehet pár sorban leírni már csak azért sem, mert egyéni a háttere, a mélyen lévő alap probléma, fantázia.
Levele alapján nagyon ragaszkodik az édesapjához, kötődik hozzá. Már az is bizonytalansággal, szorongással töltheti el, hogy 4 évvel ezelőtt figyelt fel rá, hogy az apja már nem az az erős, védelmet, biztonságot nyújtó apa, aki gyermekkorban a biztonságos “világot” tudta nyújtani Önnek. Felnőtt korban ez megváltozik, önmagunknak kell önmagunknak megadni a biztonságot, védelmet, megnyugtatást.
Emellett édesapja életmentő műtéte nagyon behozta az életbe a halál lehetőségét. Innentől pedig meg kell tanulni az életet élni, az életre fókuszálni, élvezni úgy, hogy tudjuk, hogy a halál lehetősége folyamatosan ott van. Arra fókuszálni, hogy mi lehet sokszor kizárja annak megélését, hogy mi van – így úgy élheti le az életét, hogy nincs is benne a saját életében.
Ezeken lehet változtatni – pszichoterápia célja lehet. Buzdítanám, hogy ehhez kérjen segítséget, hogy az életét teljes mértékben megélje örömével együtt!
Üdvözletettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaTisztelt Doktor Nő/Úr!
Párom (férfi) 40 év feletti van egy plüss macija, amivel alszik, eteti, beszél hozzá és a maci is visszaválaszol. Gyermekének tekinti, a maci 17 éves, de még mindig selypít. 17 éve egy barátnőjének vette, de a kapcsolat véget ért és azóta Ő “neveli” egyedül. Én nem tudok a helyzettel mit kezdeni és nem tudom hogy ez mennyire beteges vagy talán szóra sem érdemes furcsa kötődés?! Köszönöm válaszát!
Tisztelt levélíró!
40 év felett ez a viselkedési forma valóban fura, de csak ez az egy viselkedési forma alapján nem lehet megállapítani, hogy a párja “beteg” és mennyire patológiás a viselkedése, személyisége. Ha ez Önt zavarja, akkor jelezze vissza a párjának, beszéljék meg együtt, nyíltan. Lehet, hogy ha tudnak erről a jelenségről őszintén beszélni, akkor magyarázatot kap arra is, hogy miért viselkedik így a párja hosszú évek óta.
Amennyiben más bizarr viselkedési szokásai is van, úgy azt érdemes megnézni, hogy ezek személyek, élőlények ellen irányul vagy csak fura saját szokások, amik nem érintenek, nincsenek hatással más emberre.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaKedves OnlinePszichológus!18 év után egy verbális bántalmazó kapcsolatból menekülve (párom Borderline személyiség) megcsaltam a páromat és lebuktam.Elköltöztem és próbálok talpra állni.Van egy 14 éves fiam aki nem akart velem költözni és teljesen az apja pártjára állt. Nem akar velem találkozni.Próbálom közös programokra hívni és részt venni az életében de sajnos az apja annyira ellenem hangolja, hogy nem járok sikerrel.Az apja folyamatosan szidalmaz előtte és a rokonság előtt is.Nem tudom, hogy hogyan tovább?! Meddig küzdjek a gyerekemért? Vagy fogadjam el, hogy nem akar Velem kapcsolatban maradni?
Kedves Barbara!
Nagyon együttérzek magával ebben a nehéz helyzetben, amikor is a gyermekéért küzd, akivel szeretné a jó kapcsolatot fenntartani. Nehéz, hiszen az apára nem tud pozitív hatással lenni, és a fia most vele azonosul, az ő pártjára áll. Hogy hogyan tovább egy ilyen nehéz helyzetben? A leghatékonyabb út az lehetne, ha az apával tudna beszélni a kialakult helyzetről, ha vele tudná rendezni a kapcsolatát, ami a gyermekével való kapcsolattartást is pozitív irányba terelné. A másik javaslatom, hogy forduljon a helyi Családsegítő szolgálathoz, akik segíthetnek az önök közötti kapcsolat rendezésében, szükség esetén mediációt tudnak biztosítani, illetve a szülői jogait (a gyermek láthatását) érvényesíteni.
Remélem megtalálja a módot, hogyan rendezze a párjával a viszonyt.
Üdvözlettel: Kovács Gábor pszichológus
A párommal már 10 éve együtt vagyunk, 3 éve sor került a lánykérésre is. Azonban az állandó veszekedések miatt az esküvő gondolata háttérbe szorult. A helyzet annyira kritikus volt, hogy idén tavasszal majdnem szakítottunk is. Ez végül nem történt meg, de azóta a párom hozzáállása megváltozott: már nem annyira gyengéd, nem fejezi ki úgy az érzéseit. A veszekedések legtöbb esetben azért robbantak ki, mert ő vagy a barátaival vagy a kollégáival elment valahová, ezeket a helyzeteket pedig nem tudtam kezelni. Szorongani kezdtem, ideges lettem és valamilyen formában mindig szóvá is tettem neki a dolgot. Nem tudom megmagyarázni, miért reagálok így. Azóta próbálok dolgozni ezen, nem teszem szóvá, de a testi tünetek és a szorongás továbbra is adottak. Ezt fokozza a megváltozott viselkedése: mielőtt programja van, mintha már nem érdekelné, hogy mit érzek vagy gondolok (mindezt látványosan teszi), ettől pedig még inkább szorongok. Mit tehetnénk/tehetnék, hogy a kapcsolat újra normalizálódjon?
Kedves Mariann! Nagy örömmel olvastam, hogy hosszú- stabil párkapcsolatban él, sőt igyekszik megfelelni is az “elvárásoknak”. Biztos, hogy a gyakori konfliktus-jelenlét a párkapcsolatukat gyengiti, mégis sorait olvasva kitűnik, hogy ön próbálja megoldani helyzetét. A férfiak érzelmi intelligencia fejlesztése alapvető lehet egy párkapcsolatban, s lehet hogy ez is megoldás-elindulás lehet személyes kapcsolatukban. Viszont ha ön feszült, s továbbra is szorong s már testi tünetei is fennállnak, érdemes egyéni pszichoterápiás kezelésbe kezdenie. Az oldalunkon kollégáink közül választhat, de én is szivesen állok rendelkezésre…. Üdvözlettel: Lengyel Katalin
Skipa gyógyszert függőséget okozhat?nem akkarom így ki váltani ma voltam pszichológusnal voltam ő írta fel csak nem jó a közérzetem csak nem tudom mennyire sok az 10 mg ? Feleslegesen nem akkarom szedni
Kedves Irma! A skippa gyógyszer olyan antidepresszáns, amit pánikbetegségre, és vagy szociális szorongásos zavarra háziorvos, vagy Pszichiáter irhat fel! Általában a kezdő dózis 10 mg, és az orvosa döntése/ feleőssége az adagolást illetően, meky függ életkortól, testsúlytól és mentális állapottól is. Mint minden SSRI tipusú antidepesszánsnak lehetnek mellékhatásai (étvágytalanság, szivritmus zavar, stb.), s amennyiben hosszú ideig szedte/ szedi(?), nem ajánlott önként csökkenteni az adagot, csakis a fokozatosság elve alapján. Mindig érdemes és kell (!) is konzultálni szakemberrel a kontrollfázisok alatt( is )(hatásos e a gyógyszer, megfelel e az adagolás, stb, stb)
Üdv: Lengyel Katalin
Tisztelt Szakértők!
Családon belüli érzelmi zsarolással kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.(felnőtt gyermek kb 10 éve érzelmi zsarolással az idős szülöket anyagilag teljesen kihasználja, lassan ellehetetleníti). Leginkább szakembert keresek, aki tudna ennek a kezelésében, feldolgozásában segíteni.
Kedves Tanyus!
Nagyon sajnálom, hogy ilyen nehéz helyzetben van a család – nem teljesen érthető a számomra, hogy kinek keresne szakembert, de az oldalon található pszichológusok közül mindenkit jó szívvel ajánlok! Akinek van szabad időpontja, ahhoz azonnal tud is foglalni, akinek nincs, ott előjegyzést tud kérni és át tudja beszélni, hogy mi is okozza pontosan a problémát és hogyan lehet megdolgozni.
Remélem, hogy megtalálja a megfelelő segítő szakembert!
Üdv, Rita
Jó napot!Sok mostanában a veszekedésünk a párommal és tudom hogy Énis hibás vagyok benne hogy nem ültünk le beszélgetni vagy össze bújni és úgy beszélni vagy kettesbe el menni valahová mivel van egy kisfiam nem közös de ő úgy szereti mint a sajátját,és én ezen szeretnék változtatni hogy jobban tudjak neki meg nyílni mivel sok csalódás fájdalom,gyerekkori problémák is vannak bennem és ezekről nehezen tudok beszélni magamba folytom és már érzem hogy sok megfulladok bévul és ő azt gondolja hogy nem szeretem vagy nem tudom de én szeretnék ezen változtatni mivel nagyon szeretem és nagyon fontos nekem ❤️családban is sok volt a konfliktus ,és nem szeretném hogy a kisfiam is ezt lássa hanem jó példát szeretnénk neki mutatni
Kedves Kérdező!
Megértem a nehézségét, sajnos a legfontosabb dolgokra nehéz időt szakítani a mai rohanó világban, pedig a magunkra és szeretteinkre fordított minőségi idő és figyelem kulcsfontosságú. Örömmel olvasom, hogy a kisfia és párja közötti kapcsolat rendben van, és hogy számos olyan dolgot fogalmaz meg a levelében, amelyek valóban jó megoldások lehetnek a fennálló nehézségekre. Jól érzi, hogy a feldolgozatlan traumák nehezítik a kapcsolatában való boldogulását. Bátorítom, hogy keressen fel egy szakembert, akivel közösen dolgozhat a problémái megoldásán, nehézségei feldolgozásán!
Minden jót kívánok,
Tán-Cseh VivienÜdvözlöm!Úgy érzem eltávolodtunk a párommal . Van egy 2 éves fiunk most úton van a második. Egyedül érzem magam , nem kapok segítséget. Néha segít a párom de mindig azzal jön ő fáradt . Ritka az mikor elrendezi a fiúnkat. Előfordul hogy tesz megjegyzést a súlyomra , amióta nagyobb a hasam ( 7 hónapos vagyok) lassabban megy a mozgás . Megkaptam már hogy pihenjek pedig nem vagyok fáradt csak arra vágyom hogy kapjak segítséget anaoi feleadatokban a kisfiúnknál. Megkaptam azt is jogy azért aludjak ne legyek morcos meg mert 100 méter után elfáradok. Igen szoktam morcos lenni mert nem figyel rám , nem figyel arra mit beszéltünk meg . Én pedig kezdek belefárdni hogy mindig jelezzem neki hogy ez így nem jó.
Kedves Nikolett!
Sajnos a gyermek születése, különösen ha van egy kicsi és egy pici, igen nagy terhelést jelent mindkét szülőre és ezáltal a kapcsolatra is.
Kimondottan nehéz kicsi gyermekek mellett a szülőknek egymásra figyelni, megtartani az intimitást, a közelséget, az egymásra figyelést, ami talán a gyermekek születése előtt megvolt. Ön is, de lehet, hogy a párja is úgy érzi, hogy el van hanyagolva.
Nem tudom, hogy mennyire van segítségük (nagyszülők, más rokonok, barátok stb.), akik legalább pár órára a 2 éves kisfiúkra tudna vigyázni. Akkor el tudnának menni kettesben, ki tudnának mozdulni, picit szórakozni. A gyermeknek az egyik legfontosabb, hogy otthon jó hangulat legyen, a szülők szeretettel legyenek egymás iránt. Ezért annyira fontos, hogy időt tudjanak szakítani a “randizásra”, kikapcsolódásra is. A párja is valószínű örülne ennek, hisz ő is fáradt, Ön is eléggé be van korlátozva a kisfia mellett. A pici születése után pár hónapig nehezebb lesz megszervezniük a közös páros együttlétet. Nem kell nagy dolgokra gondolni, nagy programot szervezni – inkább sok kisebb kettesben töltött időt, amit könnyebb megoldaniuk (egy fagylaltozás, cukrászda, séta, mozi stb.).
Kívánjuk, hogy újra kölcsönössen tudjanak másikra figyelni és ezt mindketten át tudják érezni!
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos Hadassa
Szép napot elsőnek egy kérdésem lenne az itteni tesztek pontosan adják meg a válaszokat mert nekem elég furra válaszok jöttek ki pedig őszinte választ adtam minden kérdésnél.
Meg egy olyan kérdés lennem hogy a magány az árthat a lelki egyensúlyra mert már jó ideje nincsenek már barátaim meg élettárs sincs lassan egy éve és néha érzem hogy egyedül magányos vagyok és hülye gondolatok nem haddnak nyugodni.
Barátokat próbáltam kereseni neten nem sikerült ugyan ez van barátnő keresésnél is ott rosszabbul is megy nőkkel nehezen állok szóba valamitől.
Ebben szeretnék tanácsot vagy segítséget kérni hogy min kénne változtatnom vagy járjak el pszichológushoz vagy terápiára? Stb
Választ előre is köszönöm és kérném ez ne kerüljön ki a weboldalukra köszönöm szép napot.🙂
Kedves Kérdező!
Az oldalon található tesztek “pontosan” adnak visszajelzést arról a jelenlegi állapotról, amiben éppen akkor volt, amikor kitöltötte. Azonban fontos tudni, hogy diagnózis felállítására, mélyebb problémák megértésére, megismerésére nem alkalmasak! Ezt csakis szakember (pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus) segítségével lehet megtenni, a leírtak alapján mindenképpen buzdítanám arra, hogy keressen fel egy segítő szakembert, aki tudja abban támogatni, hogy könnyebben tudjon kapcsolódni másokhoz, hogy a rossz gondolatokat, érzéseket segítsen kibogozni és megdolgozni.
Az oldalon található szakemberek mindegyikét szívből ajánlom, biztosan tudnak önnek segíteni abban, hogy a megfelelő segítséget kapja! Sajnálom, arra nincs lehetőség, hogy direktben válaszoljunk önnek, így az oldalra kikerül, de természetesen teljesen anonim módon!
Nagyon sok sikert kívánok önnek!
Üdv, Szabó Rita
Puskás NikolettMiért van hogy nem tudok elszakadni a várostól ahol élek? Úgy értem hogy mindíg itt kötök ki. Akár hányszor próbáltam elköltözni, munkát szerezni innét jó messze, egyszerűen úgy hozta az élet hogy nekem ide vissza kell jönnöm. És elmenni se sikerül innét
Kedves Krisztián!
Ha jól vettem ki a leveléből, akkor szeretne elszakadni attól a helytől, ahol él, de eddig még nem sikerült. Feltételezem, hogy nagyon erős kötődése lehet ehhez a helyhez. Néhány kérdést tennék fel, melyeket ha megválaszol magában, talán tisztábban fogja látni ezt a kötődést: Mi köti ilyen erősen ehhez a helyhez? Mitől jó ott élni? Mik az előnyei? És miért akar elszakadni? Mitől lenne jobb egy másik helyen?
A gyerekkori helyekhez való kötődéseinket sokszor befolyásolják azok az emberek, akikkel felnőttünk: családunk, szüleink, testvéreink. Ezekhez nem véletlenül kötődünk erősen, hiszen biztonságot jelentenek számunkra, míg az ismeretlen jövő sokszor bizonytalan és félelmeket kelthet.
Küldök néhány cikket, melyeket elolvasva megtalálhatja a kérdéseire a válaszokat:
https://onlinepszichologus.net/blog/mitol-leszunk-erettek-erzelmileg-hogyan-valunk-le-a-szuleinkrol/
https://onlinetanacsadas.com/kirepult-a-gyermekem-mi-lesz-velem/
Minden jót kívánva: Kovács Gábor pszichológus
Szép Napot !
Korubelul 2 eve olyan hullamok jonnek rám, félelem , hagyjatok békén, nincs kedvem semmihez , elosozr korubelul ugy 1 honapig tartott, utanna elmult , utanna 3-4 honap mulva megint előjött 1 hetre , utanna ismet elmult , utanna rá 2-3 honapra mintha bebeszeltem volna magamnak hogy nyelnem kell mindig , az tartott kb. 1-2hetig , utanna szinten elmult , olyan erzes mintha sajat magam generalnam ezeket a gondolatokat, amikor elmultak visszagondoltam ra , igazabol megse hatott a dolog mosolyogtam rajta egyet, most 1 honapja szinten előjott ilyen folyamatos erzes, erdeklodesem nulla , a hobbiaimat hanyagolom, mintha nemtudnam atelni a dolgokat , belegondolni dolgokba , ijjesztő érzés , reggel felkelek mar egyből ez a “gondolat” szökik a fejembe , es semmihez nincs kedvem .mi lehet ez , válaszat elore is koszonom!
Kedves Csaba!
Leveléből sajnos nehéz megállapítani, hogy hangulatingadozásának mi állhat a hátterében, mert kevés információnk van róla. Ahhoz, hogy megállapítható legyen a probléma forrása, mélyebb és részletesebb interjúra, beszélgetésre lenne szükség. Amennyiben szeretne ezekről szakemberrel beszélgetni, hogy megérthesse viselkedését és válaszokat kapjon a kérdéseire, kérem keresse fel valamelyik szakemberünket és foglaljon nála időpontot online.
Remélem megtalálja az önnek megfelelő szakembert!
Üdvözlettel: Kovács Gábor pszichológus
14 éves koromban tanáraim beszéltek szüleimmel, hogy nekik el KELL engem vinniük szakemberhez mert nem kommunikálok a többiekkel. Azóta járok pszichiáterhez. Volt egy bántalmazó kapcsolatom, azóta egy egészséges is ami 3 évig tartott, nemrég lett vége (ő volt az egyetlen “barátom”) mert túl sok volt a páromnak a szorongásom. Tegnap voltam pszichiáternél, rámkacsintott, megjegyzéseket tett a külsőmre és felírt nyugtatót mert Scippa & a Velaxin nem segített. Úgy érzem, mintha lenne egy titok a szocializáláshoz amiről én nem tudok. Több munkahelyemről is kirúgtak, szerintem azért mert túl “csendes” vagyok. Mindenki fiatalabbnak néz, gyerekként kezelnek általában. Túl kevés az 1000 karakter az egész történethez de az lenne a kérdésem, hogy mi lehet a probléma velem “szorongásos depresszión” kívül? Jelenleg azon gondolkodom h passziváltassam a köv. egyetemi félévemet mert nagyon durván szorongok osztálytermekben. Nyugtatót nem szeretnék napi szinten szedni, nem segít hosszútávonq
Kedves Lili!
Nagyon sajnálom, hogy ilyen erős szorongással küzd nap mint nap, ez nagyon megnehezítheti, hogy jó élményeket szerezzen! Fontos, hogy ha azt érzi, hogy a pszichiáter átlépett egy határt, ezt jelezze neki (ez most lehetséges, hogy elképzelhetetlennek tűnik), vagy esetleg keressen másik szakembert, akivel biztonságban érzi magát. Biztos vagyok benne, hogy ijesztő, hogy napi szinten egy gyógyszerre kell támaszkodnia, de ha találnak olyat, ami működik önnek, az nagyban segítene abban, hogy meg tudja dolgozni a jelenlegi és múltbeli problémáit, hogy csökkenteni tudja, vagy meg tudja haladni a szorongásos depressziós tüneteket. Ehhez azonban elengedhetetlen lenne, hogy klinikai szakpszichológussal, vagy pszichológussal elkezdjen dolgozni a lelki folyamatokon is – a terápia és a gyógyszeres kezelés együtt nagyon hatékony a változások elérésére. Az oldalon is talál kiváló szakembereket, akik tudnak segíteni önnek ebben a folyamatban, de ha ezt nem engedheti meg most magának anyagilag, az egyetemek nagy részén ingyenesen igénybe tud venni pszichológusi segítséget hallgatóként pár alkalommal, ott valószínűleg tudnak önnek segíteni abban, hogy megfelelő támogatást kapjon!
Nagyon sok sikert kívánok önnek!
Üdv, Rita
