Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Jó estét! Nem is tudom hol kezdjem. Nagyon el vagyok keseredve már nem tudom mit tehetnék. Van 2 gyermekem egy lány 10 éves és egy fiú 6 éves. A kisfiam 4 éve jár óvodába, az utolsó évét most új csoportban kezdte,mert ahova járt megszüntették a csoportot. Körülbelül így itt kezdődtek a gondok. A kisfiam agresszív lett.Testvérét is meg szokta ütni csak úgy.Kiabál, parancsol, olyan hangnemben és stílusban beszél velünk szülőkkel, és már a mai napon az óvodában is az óvónővel,mert mondták pakoljanak össze a kisfiam szerette volna befejezni a lego házat amit épített. Az óvónő azt mondta neki nem mehet akkor az udvarra és a fiam elkezdett üvölteni az óvónővel, kezet is emelt rá ököllel. Én nem tudom mit tehetnék nagyon rosszul érzem magam,hogy ez történt. Nagyon sokmindent kipróbáltam mar napirend jutalmazás minden volt es semmi se vált be. Nem tudom hogyan kezeljem. Köszönöm szépen ha tud tanácsot adni nekem. Szép napot! Üdvözlettel: Szandra
Kedves Szandra!
A kisfiánál tapasztalt viselkedési probléma hátterében nagyon sok ok állhat, ennek kiderítése, felmérése, kivizsgálása indokolt. Amint a háttérokok feltárása után már célzott fejlesztési terv kidolgozására van lehetőség amiben Ön is, mint anya kulcsszerepet tölthet be. Amíg a kisfia kivizsgálása nem történik meg, addig is az otthoni viselkedés, a családtagokkal való kapcsolat fejleszthető, korrigálható. Az otthoni családi működésmód, családdinamika átbeszélése pszichoterápiás ülések során segít Önnek a tisztább látásban, és ezek elemzése, más viselkedési reakciók, működésmód kidolgozása pedig segítséget tud adni Önnek az otthoni helyzet változtatásában, a fiával való kapcsolat módosításában.
Buzdítanám, hogy az onlinepszichologus.net honlapon a kiválasztott terapeutához foglaljon időpontot és a terápiás munkában ezt át tudják beszélni.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jónapot
Sokszor el gondolkoztam már,hogy orvoshoz kéne fordulnom de azt hiszem nem állok készen rá így meg próbálom írásban.
Ott kezdődött a lelki problémám mikor még általános iskolába jártam,szemtanúja voltam egy számomra fontos ember ongyilkossaganak de talán nem ez volt az első gond. Kislányom korom óta bánt,hogy édesapám el hagyott engem akkoriban tettem pár nem jó dolgot pl: felvagdostam az alkarom, altató gyógyszert szedtem be (frontin) több darabot… Elhunytak a nagyszüleim,el hagytak a barátok/barátnők, Piszkáltak a súlyom miatt, bántottak,hogy roma vagyok.
Kedves Doktor nő szeretnék köszönetet mondanni önnek,hogy el olvasta az én történetem és hogy esélyem volt ezt le írni. Sosem volt olyan ember az eddigi életemben aki ítélkezés nélkül meg hallgatott volna ebből adandóan már egy kis időre is de jobban érzem magam.
Üdvözlettel:
Mohácsi Stella Boglára
Kedves Mohácsi Stella Boglárka!
Amiket leírt, azok igen traumatikus életesemények, amik nyomot hagynak bennünk. Az elfogadás megélésének a hiánya is nagyon fájdalmas, saját létezésünk megélése is bizonytalanná válhat. Az elfogadást írásos formán keresztül megélni csak nagyon kis mértékben tudjuk megélni, emberi kapcsolaton keresztül, kapcsolatban lehet átélni.
Buzdítanám, hogy ha készen áll már, akkor vágjon bele a pszichoterápiába. Ilyen sok trauma megtapasztalása után nehéz lehet kinyílni, megnyílni védtelenné válva, de a terápiás kapcsolat, tér egy védett, megtartó közeg, ahol ezek a lelki sebek gyógyítására és új, pozitív tapasztalatok megélésére van lehetősége.
Onlinepszichologus.net csapata nyitottan várja jelentkezését!
Jo napot a kerdesem az lenne h a sanax nevu nyugtato okozhat e szorongast felelmet es h mikor beszelhetunk fuggosegrol illetve a gyogyszer egyboli elhagyasa milyen tunetekkel jarhat valaszat eloreis koszonom
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Nyugtatók szedése esetén függőség kialakulhat, s ennek megnyilvánulási formája lehet az is, hogy amikor elhagyni próbálják a gyógyszert (nem a megfelelő módon) szorongásos tüneteket észlelnek. Minden esetben a kezelőorvossal kell egyeztetni, konzultálni, a gyógyszerelhagyás menetéről is.
Üdvözlettel:
Szabó LiliSzep napot! Férjem többször megcsalt utszeli prostitualtakal,s idegen nokel irkalt ,videót s képeket kért tőlük.sajnos betegséget is elkspot.En eltavolottam tőle,volt hogy még is csaltam én is de szerettem s újból ujeletett keztünk.Most újból ezeket megtette ,s állitasa szerint szeret,mem tud nélkülem élni,már függőséget gondoltam nála,de nem tudom képes e megváltozni, számára nem jelrntettek ezek semmit,viszont válni nem akar,engem szerettem,stb.Lehet meg bízni??
Kedves Kloe!
A levele alapján régebb óta fennálló párkapcsolati problémáról ír. Arra a kérdésére, hogy lehet-e a párjában megbízni, nehezen lehet ennyi információ alapján válaszolni. A másik ember megváltoztatása kívülről nagyon nehéz, elsősorban mindenki saját életében tud hatékonyabb lenni, saját személyisége formálásában. Ennek fényében inkább a pszichoterápia fókusza saját érzései, céljai lehetnek, ami segít Önnek tisztábban látni helyzetét a párkapcsolatában.
Amennyiben elkötelezett egy önismereti munkára, hogy tisztábban lássa önmaga belső érzéseit és párjával való kapcsolatát kérem, hogy az onlinepszichologus.net honlapon jelentkezzen be egyik kollégához, és el tud indulni egy terápiás folyamat.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Régóta szerettem volna ide fordulni most eljött az ideje,annyi stressz ér hogy egész nap sírok,nincs étvágyam senki nem ért meg és távolodnak el tőlem az emberek és engem okolnak,hiába mondom bárkinek el engem hibáztatnak és ez kihat rám nagyon
Kedves Kérdező!
Az Ön által leírt probléma rendkívül megterhelő, mindennapi közérzetét, funkcionálását átható lehet. Említi, hogy étvágytalansággal, szorongással, hangulati problémákkal, önváddal küzd, szociális kapcsolatait is érinti jelenlegi pszichés állapota. A levelében felsorolt tünetek depressziós epizódra is utalhatnak, ennek pontos kivizsgálása, a tünetek felmérése, a szükséges kezelési terv felállítása érdekében javaslom, hogy mielőbb keressen fel pszichológust, szükség esetén (pszichológus javaslata alapján) pszichiáter szakorvost.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Kedves Doktornő!
A párkapcsolatom szépen működik, a párom a tenyerén hordoz, megtesz mindent értem. Viazomt észrevettem hogy egyre kevesebb a szexuális aktus. Aggasztóan. Számomra a napi szex normális esetleg a heti 3-4 is még normális. Sikerült konkretizálni, hogy zavarja a túlsúlyom. A súlyom mindig ingadozik, de azoktam tudni kezelni, és nem vagyok kövér jelenleg sem, csak a hasamra rakódott fel kb 5 kg. Munkahelyvesztés, költözés, mindem változott, és most 60 helyett 65kg vagyok 162cm magassághoz. Voltam 42kg is, de akkor betegnek néztek. A combomat örököltem apukámtól, az masszív, a fenekem formás ami tetszik is a páromnak, csak a hasi zsír a baj. És ezért nem is kíván úgy. Sosem találkoztam még ilyen férfifval. 5 hónapja vagyunk együtt, az előző kapcsolataimban sosem volt ez probléma.Úgy érzem, így nem vagyok igazán a megfelelő párkapcsolatban, de lehet hogy ez csak egy eltúlzott női túlkapás. Tudnának számomra nézőpontot adni, hogyam kezdjem el ezt feldolgozni?Köszönöm
Kedves Kérdező!
Az Ön által említett témakör több kérdést, tisztázandó problémákat vethet fel. Természetesen, ahogyan Ön is említi, a testsúly nem egy állandó tényező, az élet során különböző okokból kifolyólag változhat, ingadozhat, ugyanúgy, ahogy a külső megjelenés egyéb formái is. Érdemes lehet párjával arról beszélgetést kezdeményezni, hogy számára mit jelent a külső megjelenés, milyen gondolatokat társít hozzá, illetve Önnek mit jelent a testsúly, hogyan befolyásolta eddigi életét, érintették-e az önértékelését ezzel kapcsolatos megjegyzések. Az egészséges párkapcsolatban egymás feltétel nélküli elfogadása az egyik alappillér, melyben a felek külső megjelenésének tisztelete, szeretete szintén fontos részt képez.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Jó napot!
Jelenlen érettségi előtt állok, viszont a problémám nem új eredetű. Nagyon hajlamos vagyok különböző kifogásokkal a számomra előre vivő fontos dolgokat halogatni. Legyen ez a pszichológusom ujra felkeresése, vagy különböző különórákra járás, stb…
Nem tudom miért csinálom ezt, tudom, hogy kene, de megis kibújok a felelősségeim alól, es ettől meg erősebb az önmarcangolásom.
Tudna esetleg valamit tanácsolni vagy lehetséges indokot a viselkedésemre?
A választ előre is köszönöm!
Kedves Karolina!
Köszönjük a levelét!
A halogatás mögött számos ok állhat, univerzális és egyéni tényezők is, emiatt ennek kiderítése mindenképp terápiás munka része lehet. Érdemes megfigyelnie, hogy ez az életének több területére kiterjed-e, vagy csak egyesekre, s ott mi lehet a háttérben, miről szól a kifogások többsége, vagy valóban fontos-e az adott dolog Önnek, vagy csak mások tartják annak. Emellett érdemes találnia valamit, mely kellően tudja Önt motiválni, egy jutalmat, vagy célt, ami segítheti a halogatás pillanatában. További tippek és lehetséges okok miatt ajánlom figyelmébe alábbi blog cikkeinket:
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Jó napot kívánok!
2019 július óta tudom hogy Sclerosis multiplex beteg vagyok. Sokan mondják hogy nem is gondolnák, hogy beteg vagyok mert mindig mosolygok.
Úgy érzem azóta nem tudok őszintén örülni semminek, ha sikerül akkor is fél percig tart és utána teljesen természetesnek veszem, hogy ez a dolog megtörtént, illetve szórakozás-barátkozás terén is elég zárkózott típus lettem.
Most kis babát szeretnénk a férjemmel, felmerült bennem, hogy nem fogom megélni azt az örömöt amire mindíg is vágytam, és persze szeretnék végre örülni dolgoknak ahogy régen.
Köszönöm előre is a segítségét.
Üdvözlettel
Alexandra
Kedves Alexandra!
Köszönöm, hogy megtisztelt levelével.
Nagyon sajnálom a diagnózisát, teljesen megértem, hogy nehéz örülni és hogy zárkózottá vált. Úgy gondolom, hogy egy gyászfolyamat zajlik a lelkében, ami az egészsége elvesztéséhez kapcsolódik. Ez felszínre hozhat félelmeket, negatív gondolatokat, hangulat-ingadozást.
Javaslom, hogy keressen fel egy pszichológust négyszemközti beszélgetésre akivel feldolgozhatja a veszteségét és megtanulhatja hogyan tud élni a diagnózisát elfogadva.
Üdv,
Üdvözlöm!
10 éve már, hogy szüleim válása miatt elköltöztünk a családi házunkból.
Az első költözésünknél 13 éves voltam, és úgy érzem, ezt a mai napig nem tudtam feldolgozni, pedig már nekem is gyermekeim és saját családom van.
Sajnos a gyermekkorom nem volt túl jó, a hajdani nevelőapám alkoholista volt, és a tettlegesség sajnos a mindennapjaink részét képezte, így túl sok jó emlékem nincs onnan, mégis nagyon megviselt a dolog. Évekig depressziós voltam emiatt, bár senki nem vette észre, és én is csak felnőtt fejjel látom át, hogy ez nekem mekkora traumát okozott. A mai napig hiányzik a hely, és a sírás kerülget, ha felidézem azt a lakást az emlékeimben, vagy mikor a közösségi oldalon látom képen a jelenlegi tulajt a régi kertünkben/házunkban. Úgy érzem, ha valamikor megtehetném, visszavásárolnám. Miért van, hogy egy sima költözést ekkora traumának éltem/élek meg, és hogyan tudnám ezt feldogozni? Miért vágyom vissza görcsösen, és hogy tudnám elengedni ezt? Köszönöm, ha válaszolnak!
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne pszichológussal együtt megfejtenie, hogy miért vágyik vissza erre a helyre, ahol sok bántás érte Önt. Sajnos ennyi információ alapján nem lehet ezt megválaszolni. Olyan szakembert lenne javasolt felkeresnie, aki pszichodinamikus szemléletű is, hipnoterápiával vagy DREAM módszerrel dolgozik.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Doktor!
A 12 éves lányomban 1 év alatt fokozatosan erősödtek aggasztó jelek,mint pl. empátia és lelkiismeret hiánya otthon és az iskolában, önzőség, arrogancia, deviancia. Rosszindulatú,
” menő” baráti köre van,osztálytársat együtt csúfolnak.
Szerető családban él, naponta beszélgetünk,játszunk.20 éves nővére is velünk él,akivel minden rendben van,teljesen kiegyensúlyozott.
Kérem segítsen!Mit javasol?
Kedves Sausan!
Teljesen megértem az aggodalmát, hiszen fájdamas lehet tehetetlenül követni kislánya változásait. Úgy gondolom, hogy a leírt jelek már a kora serdülőkor időszakába való belépést mutatják. Biztos nehéz megértőnek és támogatónak lenni, de próbáljon még több teret biztosítani a közös programoknak, beszélgetéseknek, mutasson kíváncsiságot és érdeklődést (akár a “menő” barátnőkkel kapcsolatosan is), hogy a gyereke Önben továbbra is a bizalmasát láthassa. Javaslom az alábbi cikket, ez is segíthet, illetve Vekerdy Tamás könyveit, ott bővebben olvashat a kamaszkor küzdelmeiről, szépségeiről.
Ha nem érzékel változást, keressék fel az iskolai tanácsadót, hogy rálássanak arra, egyéb okok húzódhatnak meg a háttértben?
Üdvözlettel,
Szorongás,nyugtalanság,reménytelenség érzet napi szinten kinoz .varga gyógygombat szedek,spitomimt irt a haziorvos de nem szeretnek függő lenni tőle, volt egy teljes méhkivétel műtétem ,ezt azerrt irom hogy esetleg nem működhetnek a hormonok rendesen már .4 éve volt a műtét ,teljessen uralja az éltem ez a szorongas panikérzés,nyugtalanság
Kedves Kérdező!
A levelében említett szorongás, reménytelenség, nyugtalanság érzete kimerítő, zavaró, életvitelét negatívan befolyásoló lehet. Megemlítette, hogy 4 éve komoly műtéten esett át, mely pszichés és hormonális változásokat is okozhatott. Javaslom, hogy kezelőorvosával beszéljen arról, hogy Ön tart a gyógyszerelés kapcsán az esetleges hozzászokástól, függőség kialakulásától. Tüneteinek csökkentése, problémáinak feldolgozása érdekében javasolt lehet pszichológus szakember felkeresése is.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Kedves Szakértô,
2 és fél éve együtt élek egy közepesen súlyosra diagnosztizált OCD-s beteggel(45 éves hölgyel).Mondanom sem kell,hogy az egész életmódunkat alapvetôen határozza meg az állapota.Ez olykor már-már szürreális megoldásokat és szokásokat követel meg.Ezeket én már mind megszoktam,kompromisszumokkal élek,hogy mégis együtt maradjunk .Viszont.Olyan hátbozongatóan szélsôséges,ijesztô,néha paranoid dührohamok is elôfordulnak nála,ami az elviselhetetlenség határát nem csak súrolják hanem át is lépik.Nem tudom mással jellemezni mint,hogy ömlik belôle a malícia és a gyûlölet.Pár óra,esetleg nap után ez a fázis enyhülni látszik.Amikor megismerkedtünk volt hasonló állapotban.Elkezdett antidepresszánsokat(újra) szedni,amitôl sokat javultak az érzelmi viharai(jobb szó a tornádó ciklonnal felütve,ami éles repesszeket is reptet a levegôben).Az OCD je nem javult sajnos ettôl.Váltogatják a gyógyszereit és a legutolsó után jött újra ez a katasztrófa.Mit tehetnék ,hogy javuljon a helyzet?
Kedves Kérdező!
Nehéz időszakot élhet most meg, leveléből látszik, milyen alkalmazkodó és kompromisszumkész társ! Amikor az ember mentális problémával küzdővel él, az bizony nem csak a magának a mentális problémával küzdőnek, hanem a környezetének is nagyon nehéz tud lenni. Sokszor érezheti magát az ember tehetetlennek, lehet megbántott, kiszolgáltatott és még sok más érzés is megjelenhet. Ilyenkor előfordul, hogy hozzátartozóként is érdemes segítséget kérni, keresni. Ez többféle képpen is történhet. Egyrészt saját maga is sokat tanulhat könyvekből, melyek hozzátartozóknak szólnak, például borderline személyiségzavarosok hozzátartozóinka a következő könyv kifejezetten sokat segíthet: Paul T. Mason MS, Randi Kreger: Ne lépkedjük tojásokon! (2015). Másrészt kérhet szakmai segítséget is! Leveléből úgy látom, hogy párja kezelés alatt áll. Ez olyan szempontból szerencsés, hogy amikor hozzátartozóként a tünetek súlyosbodását, változását észleli, párja tudtával Ön is jelezheti a kezelők felé a változást, hiszen ez lehet, hogy fontos információ és segíthet a megfelelő kezelés kialakításában is. Másrészt bevett szokás, hogy a kezelők találkoznak 1-1 alkalommal a hozzátartozókkal is, annak érdekében, hogy a páciens mentális zavarának természetéről beszélgessenek, illetve arról, hogy milyen módon viszonyuljanak a jellemző kritikus, nehéz helyzetekhez. Amennyiben ez nem elégséges, akkor egyéni konzultáció keretein belül érdemes pszichológus segétsígét kérnie, aki segíthet Önnek megbírkózni a mindennapok nehézségeivel. Amennyiben párja ön- és/vagy közveszélyessé válik (nem részletezte, hogy a repeszeket reptető tornádó pontosan mit jelöl), abban az esetben mentőt szükséges hívni.
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Kedves Pszichológus!
Évek óta megkeseríti az életem a betegségektől való félelem. Amikor jól érzem magam és a közelmúltban voltam orvosi kivizsgáláson, egy ideig minden rendben. Aztán mikor eltelik néhány hónap és észreveszek magamon valamilyen tünetet, azonnal a legrosszabbra gondolok. Néha már azt gondolom, az orvos biztos nem látta jól a vizsgálaton, és mégis van valami ott. Amikor velem egyidősek betegségét/halálhírét hallom, teljesen bepánikolok. Tudom, hogy ez nem egy gyorsan megoldható probléma, de létezik esetleg mégis valami “instant” elővehető technika, ami segít ezekben az időszakokban?
Köszönöm, hogy időt szánt rám.
Tisztelettel
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy túlzottan figyelheti magát, s aggódhat saját egészségi állapota miatt. Érdemes lenne kognitív viselkedésterápiás módszerrel dolgozó pszichológus szakembert felkeresnie, aki tudna Önnek gyorsan elővehető technikákat tanítani.
Az alábbi blogbejegyzésünkben írunk bővebben a leírt problémáról:
Miért nem segít senki a bajomon? – A hipochondria betegségről
Üdvözlettel:
Szabó Lili
Üdvözlöm!
Volt egy nagyon jo parkapcsolatom naagyon szépen indult,de a partneremnek van egy életvezetesi tanacsadoja aki minden teren beleszol az életébe(vallalkozásába,tevékenységeibe , kapcsolatunkba ) olyannyira hogy teljes mértékben tönkre tudta tenni a kettőnk kapcsolatát és a páromat egy önző emberré változtatta. Közös gyermekünket elvetette zsarolással engem teljes mértékben megalazott és betegnek nyílvánított. Sok esetben velem zsarolta ha a kapcsolatban marad akkor ők egy közös cégukbol is képesek voltak kitenni. Nekem a tanacsado teljesen masokat tanacsolt mint a páromnak direkt ellentetes tanacsokat adott nekünk. Engem nyugtatott hogy segit helyrehozni de a partneremet arra buzditotta mihamarabb szabaduljon meg tőlem.
Kéredezem én ez normalis? Mit tudok tenni?
Köszönettel
Kedves Bernadett!
Együttérzek Önnel, nagyon nehéz lehet megélni, hogy egy “jóakaró” miatt a kapcsolatuk tönkremegy, és azt érzi, hogy nem tudja befolyásolni a történéseket a kapcsolatukban.
Nyilvánvaló, hogy a párja számára nagyon fontos ez a “tanácsadó”, így ha Ön ellene foglal állást, azt a párja valószínűleg támadásként fogja megélni. Úgy tűnik, hogy ez a tanácsadó manipluálja a párját, aki emiatt torzan láthatja a helyzetet és az Önök párkapcsolatát. Érdemes átgondolnia azt, hogy milyen volt a kettejük kapcsolata korábban, abban az időszakban, amikor a tanácsadó még nem volt jelen. És érdemes ebből az időszakból megfogalmazni azt, ami most hiányzik Önnek a kettejük kapcsolatából. Próbáljon kommunikálni erről a párjával.
Leveléből kiderül, hogy volt egy megszakadt várandósság a kapcsolatukban. Fontos, hogy az ezzel kapcsolatos érzéseit megfogalmazza, a veszteség feldolgozása megtörténjen.
Érdemes tisztázni, mit vár ettől a kapcsolattól, mit szeretne ebben a kapcsolatban megélni? Hisz-e, bízik- e abban, hogy ez a kapcsolat megmenthető? Ön mennyire távolodott el érzelmileg a párjától?
Akár egyedül, akár szakember segítségével érdemes a fenti kérdéseket körbejárnia.
Üdvözlettel;
30 év után elhagyott a férjem. Miatta mentünk Németországba. Nem beszélek németül, nincs munkám. Fiam 17 éves az iskolája miatt nem tudunk haza jönni.Ki vagyok a férjemnek szolgáltatva.Húsvétra haza jöttünk órákat beszél a szeretőjével.Nem érdekli hogy nekem nagyon fáj,fizikailag is.3-4 órákat alszok,14 kg őt fogytam.A kiborulásaimra agresszív válaszai vannak. A családom nem tudja, hogy 1 éve elhagyott.nem bírom feldolgozni.komolyan felkéne adnom az életem.Tuom hogy itt a fiam de ez neki se jó hogy így lát engem.csak mi van ha nem tudná ezt feldolgozni.de szerintem igen.
Sajna pszihológusra nincs pénzem.nincs jövőm,csapdába vagyok.Ésszel tudom,mit kéne csinálnom…engednem el lépjek túl,de hogy…Szerettük tiszteltük egymást.Most meg én egy nárcisztikus ember vagyok..nem vállalok felelősséget semmiért.az is kiderült,hogy én vittem csődbe a családot.ő semmibe nem hibázott.olyanokat mond hogy ha tehetném magam is elhagynám.
Vagy az életemet.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy a kapcsolatuk felbomlása mély sebeket ejthetett Önön. Érdemes lenne a leírt tünetek miatt (kevés alvás, fogyás, sírás) pszichiáter szakorvost felkeresnie kint (tb alapon is akár). Kísérővel javasolt mennie, aki tud jól németül. Amennyiben ez nem megoldható, fel lehetne vetni, hogy addig visszajön Magyarországra amíg itthon keres fel pszichiátert, s a gyógyszereit beállítják (amennyiben szükségesnek találja az orvos a gyógyszeres kezelést). Itthon tb alapon pszichoterápiás ellátást is kaphat. A problémáiról javasolt lenne a családtagjaival is beszélnie, hátha ők is tudnának segíteni Önnek az orvos felkeresésének megszervezésében vagy kivitelezésében.
Az alábbi blogbejegyzésünket érdemes lenne elolvasnia:
Üdvözlettel:
Szabó Lili
