Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Tisztelt Doktornő!
A problémám 2023 januárjában kezdődött, mikor Édesapám váratlanul elhunyt. Azóta nagyon stresszes időszakot élek meg. Egy ideje időszakonként megjelenő rosszul lét jelentkezik nálam. Gyorsan dobos a szívem, szúr a szívemnél, zsibbad a bal karom és légszomj jelentkezik. Voltam kétszer háziorvosnál, megmérte a vérnyomásom, elmentem vérvételre és nem találtak problémát. Azonban azóta is gyötörnek ezek a rossz érzések, aggódom, hogy valamilyen szív-és érrendszeri problémám van. A házi orvosom nem javasolta ilyen fiatalon a nyugtatók szedését, amivel egyet értek, én sem szeretnék ilyen gyógyszereket szedni. Szeretnék megszabadulni ezektől a pánikrohamoktól és megnyugodni az egészségemmel kapcsolatban. Mit tanácsol?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Pécsi Gréta
Kedves Gréta!
Köszönjük a levelét!
Hozzátartozó halálánál, főleg ha ez váratlan gyakran a családtagok is mutatnak tüneteket, melyeket Ön is megfogalmaz. Ilyen esetben a szomatikus kivizsgálás mindenképp ajánlott, melyet Ön el is kezdett, de a haláleset és a gyász miatt érdemes a pánik és szorongás vonalán is elindulni, hiszen váratlanság okozta bizonytalansággal, kiszolgáltatottsággal kell megküzdeni a gyász okozta érzések és fájdalmak mellett. A háziorvossal egyetértve valóban nem érdemes első körben nyugtató készítményekkel kezdeni, sokkal inkább ajánlanám Önnek pszichológus felkeresését, akivel lehetséges lenne a közös munka a fent említett érzések és nehézségek kezelésében és oldásában. Emellett ajánlom figyelmébe a csoportunk youtube csatornáján található relaxációs videókat, anyagokat, melyek segíthetnek Önnek a szorongások kezelésében.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
A 15 éves fiam kb 2-3 hónapja el kezdte vagdosni az alkarját, ezt tegnap tudtam meg, az osztálytársai vették észre és szóltak.
Az beszélgetésünk alatt elmondta, hogy nem érzi jól magát lelkileg amit nem tud megfogalmazni, hogy miért vagy nem akarja elmondani nekem. azt mondja, hogy ha ezt csinálja attól jobb lesz. Azért nem vettem észre, mert a mindennapi viselkedésében nem volt változás és mindig pulóverben jött le a nappaliba. azt is mondta, hogy ezt a problémát csak ő tudja megoldani én nem tudok neki segíteni, egyedül szeret lenni. Pszichológushoz nem akar menni, meg ígérte, hogy többet nem csinálja, de félek, hogy ezt nem tartja be, nem tudom, hogy mit tudnék segíteni neki.
Rendezett családi háttere van, az apukájával 10 éve külön élünk, de ennek ellenére normális a kapcsolatunk. A beszélgetésünk alatt többször ökölbe szorította a kezét, de ezt sem tudta megmondani, hogy miért.
Teljesen kétségbe vagyok esve.
Előre is köszönöm a válaszát
Üdvözlettel
Anita
Kedves Anita!
Érthető az aggodalma! Általános tapasztalat, hogy az úgynevezett falcolás többnyire nem csak egy alkalommal fordul elő, hanem megismétlődik. A fia megfogalmazta, hogy ha ezt csinálja, könnyebb lesz neki. Ebben igaza van. A falcolásnak van egy stresszlevezető funkciója is. A legtöbb fiatal arról számol be, hogy a vagdosás után megkönnyebbültség, nyugalom lesz úrrá rajtuk – átmenetileg. Azonban teljesen egyértelmű, hogy ez nem egy jó módja a feszültség levezetésének. Talán erről tud beszélni a fiával. Elmondhatja neki, hogy megérti, hogy ez segít levezetni a feszültséget, de vajon milyen más lehetőségek vannak még a feszültség levezetésére? Sport, zene, barátok, beszélgetések? Ha innen közelít, talán jobban megérti és elfogadja a segítséget Öntől.
A fiának azt is meg kell értenie, hogy Ön, mint szülő nem nézheti tétlenül, hogy a gyermeke bántja magát, fájdalmat okoz magának. Próbáljon vele alkut kötni. Próbálja rábeszélni, hogy legalább egy-két alkalommal menjen el szakemberhez, és nézze meg, próbálja ki, hogy ez segít- e neki.
Ebben a korban sok gyerek nem a szülővel szereti és tudja megbeszélni a problémáit. Viszont kell hogy tudja, hogy van lehetősége arra, hagy mással megbeszélje azokat. Ha erről röviden beszélnek egymással, az egy pozitív visszajelzés a gyerek számára, hogy Ön érti, hogy valami nincs rendben és keresi a megoldási lehetőségeket.
Ha erről beszéltek, kérje szakember segítségét.
Üdvözlettel;
Üdv! 20 éves vagyok! Sajnos még nem volt igazi rendes párkapcsolatom ugyanis 1 bizonyos személyre szántam 5 évemet 15 éves korom óta egy emberrel foglalkoztam ő azonban nem tud úgy szeretni ahogy kéne és nem kellek neki igazából csak játszik velem soha nem voltunk együtt rendesen egy randira nem vitt el 5 év alatt én mégse tudnom elengedni nem tudom elfogadni, hogy nem kellek neki magamat hibáztatom utalom magam emiatt úgy érzem nem vagyok elég jó stb másra rá se tudok nézni nem tudok bízni se hinni! Senkinek nem hiszek és már rá mentem erre az egészre! Mit tehetnék? Előre is köszönöm!
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne szakemberrel beszélnie, hogy mi miatt ragaszkodhatott ehhez a személyhez, milyen elvárásai vannak Önnek egy párkapcsolatban, s mi miatt utasíthat el más férfiak közeledését.
Az alábbi blogbejegyzésünket javasolt lenne elolvasnia:
Üdvözlettel:
Szabó LiliEgy srác aki mások szerint eddig csak bántott engem mentálisan, de én tudom, hogy nem így volt. Vagy csak a szerelem elvakít? Mindig megbocsátok neki, akkor is ha nem érdemli meg azt a törődést amit mindig is adtam/adok neki. Azért teszem ezt, mert szeretem őt és nem tudom őt elengedni.
Kedves Janka!
Érdemes gondolkodnia azon, hogy Önnek mit nyújt ez a kapcsolat, mit nyújt ez a fiú? Milyen Ön ebben a kapcsolatban? Vajon miért vélekedhet úgy a környezete, hogy ez egy bántó kapcsolat az Ön számára?
Egy kiegyensúlyozott kapcsolatban a két fél kölcsönösen ad és kap, egy kiegyensúlyozott kapcsolatban mindkét fél meg tudja élni a boldogságot, a szeretve és elfogadva lenni érzését, még akkor is, ha vannak viták és konfliktusokkal terhelt időszakok. Hogy működik ez vajon az Önök kapcsolatában?
Érdemes ezen gondolkodni és remélem, talál magában hasznos válaszokat.
Üdvözlettel;
Tisztelt Pszichológus!
Ezer meg egy dolgot felsorolhatnék az életemből, de ebben a levélben kifejezetten egy dologról szeretnék írni.
Ha visszagondolok, már kicsikorom óta foglalkoztattak a szexuális témák, többet, mint az átlagot. Szüleim a szégyenlősség ellentétei, nem félnek meztelenül előttünk lenni, többször láttam apám szexuálisan táncolni és gyakran nyitottam rájuk.
14 évesen kezdtem el ismerkedni a saját szexualitásommal, képeket készíteni magamról. Lett egy idősebb barátom, akivel kísérleteztünk és mikor apám megtudta, intim kérdéseket tett fel, leribancozott. Ekkoriban jöttem rá, hogy biszexuális vagyok.
Első pornóm 15 évesen néztem és hamar rászoktam. Napi szinten többször maszturbáltam, akár 7-szer is.
Szüzességem egy nálam idősebb férfival vesztettem el, megerőszakolt. Ezután 10 hónapba telt, mire rávettem magam, hogy ismét lefeküdjek valakivel. Onnantól újra nyeregben éreztem magam és azóta nincs megállás.
A kérdés; szexfüggő lennék vagy betudható ez traumaválasznak
Kedves Fruzsina!
Köszönjük, hogy megtisztelt bizalmával.
Úgy gondolom, hogy amit leírt kérdéskört, az mindenképpen szakember segítségét igényli. A szexuális abúzus a későbbiek során nagyon sok negatív következménnyel tud járni, így érdemes lenne minél hamarabb segítséget kérni, hogy részeletesen átbeszéljék és feldolgozzák a történteket. Igen, természetesen a hiperszexualitás is lehet következménye az átélt traumának.
Üdvözlettel,
20 éves vagyok, egyetemista. A napokban családi problémák miatt 2 szer is pánikrohamom volt életemben először, a legutóbbi óta viszont fennmaradt a hányinger, remegés,nyugtalanság. Pszichoterápiára nem lenne pénzem, és nem tudom mit tegyek hogy megelőzzem hogy rosszabb legyen,vagy hogy ne remegjek egézs nap és egész este. A családi problémám, hogy össze vesztem a szüleimmel és nem veszik komolyan hogy rosszul vagyok, valamint attól tartok nem akarnak támogatni és az életem tönkremegy.
Kedves Rebeka!
A pánikzavar egy igen intenzív jelzés a lélek részéről, hogy van egy helyzet, dolog, kapcsolat stb., amit a lélek nem igazán tud már tolerálni, önmagára nézve rossznak éli meg, DE nem lát belőle kiutat. Amennyiben az első pánikrohamoknál már rögtön elindul egy terápiás feltáró munka, úgy nagyon hamar meg lehet találni azt a helyzetet, dolgot, amin változtatva a pánikrohamok megszünnek.
Sajnos, ha nincs ez a helyzet feltárva, kezelve, megoldva, akkor a pánikrohamok mellett kialakulhat a generalizált szorongás, ami azt jelenti, hogy a lehetséges pánikrohamoktól szorong a személy. Azt már nehezebb megváltoztatni.
A pánikzavarra antidepresszáns szoktak felírni, ami kb. másfél-2 hónap múlva hoz változást. Egyfelől ez tüneti kezelés, másfelől ennyi idő alatt terápiásan is feltárható és kezelhető a kiváltó ok, azaz a helyzet.
Amennyiben magánrendelésre nincs pénze, állami terápiás lehetőségek is vannak.
Magyarországon: pszichiátriai ambulancia (lakóhely szerinti), pszichoterápiás ambulancia (pl. SOTE) vagy pszichoterápiás osztályok (Tündérhegy nappali bejárós vagy befekvő, Thalassa-ház stb.)
Érdemes ezeket felkeresni, jelentkezni.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Szép Napot Kívánok!
Érdeklődés jellegűen írok, mert Decemberben 29 két és fél év után szakított velem a szerelmem, jóról és rosszról nem beszélve.
Így a valós okát nem tudom mi annak, hogy szakított.
Bár azóta egyáltalán nem kommunikál velem, de ha írok neki chaten azonnal olvas.
De nem ír rá semmit.
Azt tudom, hogy 23 év házasságban élt, utána 9 évig egyedül nevelte a gyermekeit, akik 17 évesek, de engem két és fél év után sem mutatott be nekik.
Ezért arra lennék kíváncsi, hogy
Mi lehet ennek az oka?
Miért nem vállalt fel igazán?
Miért nem mondja el az igazi okát annak amiért ő elment?
És mi okból olvas rövid időn belül úgy, hogy közben nem ír vissza, vagy éppen nem kommunikál velem?
Azt tudja, hogy szeretem és visszavárom.
De akkor is furcsa az a viselkedés forma amit ő mutat ki felém.
Ezért is szeretném, hogy valami támpontom legyen avval kapcsolatban, hogy miért viselkedik így.
Ezért is kérek szépen válaszát.
Előre is Köszönöm Szépen!
Üdv Bíró József István
Kedves József!
Köszönjük a levelét!
Párja motivációját a szakításra, illetve a viselkedésének okát csak ő tudja Önnek megfogalmazni, hiszen ő tudja, hogy mi miatt döntött így. Emiatt fontos, hogy meg tudja neki fogalmazni, hogy a döntése elfogadásában Önnek elengedhetetlen, hogy tudja az okot, a miértet, és erről szeretne vele kommunikálni valamilyen formában. Ha ő továbbra sem kommunikál Önnel, akkor pedig el kell fogadnia, hogy ő nem szeretne erről beszélni, ezt megindokolni, s magyarázat nélkül indul el az elfogadási folyamat.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Kedves Szakértő. Egy olyan kérdéssel fordulok Önhöz, ami mostanában nagyon nyugtalanít. Nemrég mondtam el a szüleimnek, hogy biszexuális vagyok és van egy barátnőm. Sajnos nagyon rossz reakciókat kaptam otthonról, de ennek ellenére próbálok ezen továbblépni es a baratnommel lenni. Otthon nagyon sokszor piszkalnak a szexualitasom miatt illetve a baratnommel is ellenségesen viselkednek és szinte hallani sem akarnak az egészről. Komoly kapcsolatom eddig meg nem volt, sem lannyal sem fiuval, úgyhogy ez az elso ilyen komolyabb. Viszont ami zavar az az , hogy anyukam el ültette a bogarat a fulemben, hogyha kamaszkent, amikor a szexualitás fejlődik, nagyon veszelyes lannyal lennem, mert ez kesobb kihatással lehet az egesz szexualititasomra és elképzelhető hogy ezért leszbikus leszek. Nem tudom hogy ezt csupán csak azért mondja hogy véget vessék a kapcsolatomnak vagy kételkedni kezdjek abban mennyire fontos nekem ez a kapcsolat vagy pedig tenyleg van valóság alapja. Valaszat elore is koszonom
Kedves Lilla!
Nagyon köszönjük a bizalmát, hogy ennyire személyes problémáját megosztotta velünk!
A szexualitással kapcsolatban igen nagy eltérések vannak a “régi” és “új” nézetek között. “Régebben” még sok mára elfogadott szexuális irányultság betegségnek volt minősítve és igen nagy elítélésben volt része, aki nem felelt meg a “hagyományos” szexuális identitásnak vagy nemi sztereotípiáknak.
A másság felvállalása, önmagunk elfogadása nagyon fontos lépés. Emellett viszont a másság elfogadtatása, a negatív visszajelzések, elítélések kezelése is fontos, hogy ne szégyent éljünk meg, hanem békében tudjunk lenni önmagunkban, önmagunkkal.
Ezek a készségek, kezelési módok átbeszélése, elsajátítása, asszertív önvédelem megtanulása a terápiás munkának a szerves része lehet.
Buzdítanám, hogy az onlinepszichologus.net honlapon foglaljon időpontot, és a terapeutával közösen tudnak ezen dolgozni.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Mostanában sokat dolgozom hogy legyen valamim de szerencsejáték függő lettem 1 hónapot bírtam ki és újra elkezdtem játszani pedig vannak céljaim azért írok online mert külföldön élek itt sajnos nincs magyar pszichológus szeretnék kérni legalább valami tanácsot köszönöm előre
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján érdemes lenne klinikai szakpszichológust vagy klinikai addiktológiai szakpszichológust felkeresnie (akár online formában), mivel játékfüggőséggel küzd. A betegség mozgatórugóit, az átélt traumákat, veszteségeket mind át kell beszélni ahhoz, hogy javulást lehessen elérni. Az anonim játékfüggők csoportját is javasolt lenne felkeresnie.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Pszichológus!
Az alábbi gondom van:
Lefekvéskor leginkább, de néha napközben is előfordul, hogy a homlokomon olyasmit érzek,mintha az agyam erősen erőszakosan akarna valamire koncentrálni, pedig nem. Olyan érzés, mintha valaki megkérne, hogy fókuszáljak erősen valamire, itt ugyanez a helyzet, de ezt nem én kezdeményezem, egyszerűen létrejön és kényszerítő hatású. Mintha az agyamban lenne egy másik szemem. Ilyenkor gyakran vagyok mozgásban ügyetlen, a gondolkodásom beszűkül, a világ kicsit távolinak tűnik. Általában szokott segíteni, hogy lassan mélyeket lélegzem, vagy tudatosan elkezdek gondolkodni, vagy iszom egy kávét. Ez az említett állapot gyakran jár izzadással és nagyfokú homloktáji fejfájással, időnként remegéssel. Ön szerint mi a bajom? Elég kínzó ez az állapot. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm! Zoltán
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Érdemes lenne neurológus és pszichiáter szakorvost felkeresnie, hogy tünetei pszichés vagy neurológiai okokra vezethető vissza. A szakemberek vizsgálata során tudnák Önt diagnosztizálni, megmondani, hogy mitől is szenved, s kezelési javaslatot adni.
Üdvözlettel:
Szabó LiliEgézs éjszaka nemtudok aludni reggel 6 fele elalszom 8kor mar fent vagyok.Semmi féle altató nem használ. Egesz éjjel sétálok leülök. Neem tudom hogy mit csináljak.A munkámra is ki hat a nem alvás meg a fáradság nap közben.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Alvászavarát érdemes lenne kivizsgáltatnia, hogy miből fakadhat. Szomnológus, pszichiáter szakorvos felkeresése lenne javasolt. Az alábbi blogbejegyzésünkben írunk részletesebben az alvászavarokról:
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm!
Lenne egy olyan problémám hogy már egy ideje lehangolt vagyok és semmihez sincs kedvem. Nagyon sokszor vagyok ideges és stresszes.Probálkoztam kialakitani párkapcsolatot de egyszerűen nem kívánom a szexet. Nagyon rosszul érzem magam egy férfi mellett. Két évig voltam egyedül, most lett volna egy párom de tudom hogy velem van a gond. Baráti körben is sokszor vagyok szomorú. Mi lehet a gond?
Kedves Enikő!
Köszönjük a bizalmát, hogy írt nekünk!
Nagyon sok dolog állhat ezek a tünetek mögött. Maga az információ, amit leírt, azok is inkább a tünetekre fókuszáltak, nem a háttérben húzódó okokra, folyamatok, mechanizmusokra.
Amennyiben szeretné feltárni a tünetek mögötti háttér okokat, úgy buzdítanánk, hogy jelentkezzen be az egyik terapeutánknál, és a közös terápiás munka során ezek a háttérben húzódó jelenkori vagy múltbeli folyamatok, akár traumák feldolgozása által automatikusan a tünetek is megoldódnak.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Üdvözlöm!
2 hónapja élek tavkapcsolatban.Eddig minden természetes és tökéletes volt, úgy éreztük, megtaláltuk az igazit, nagy terveink voltak. Egy ideje azonban változást észleltem a parom hozzaallasan a kapcsolathoz, amit jeleztem fele.A legutóbbi vitánk után egyszerűen eltűnt a radarról, ennek már másfél hete,nem keres,nem beszelunk, magamra hagyott. A probléma: elmondtam neki, szeretném, ha egy kicsit több időt szánna rám, mert rosszul viselem a távolságot, jól esne, ha 2-3 naponta egyszer legalább felhivna, vagy ha szabaideje van, többet beszélgetnénk. Megértem hogy elfoglalt, de szükségem lenne nekem is a feltoltodesre tőle, amit akar 2 perc telefonbeszélgetés jelent adott esetben, amivel eddig nem is volt probléma. Cinikusan reagált, hárított,nyilván ezek után sem hívott fel, és megkaptam az erőszakos, idegbeteg jelzőket is. A sokadik próbálkozásom után már én is változtattam a stilusomon, bevallom. Kezdem magamat hibáztatni,talán túl sokat kertem tőle egy stresszes időszakban?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne a párjával tisztázni, hogy ő mit szeretne jelenleg, mit várna el a párkapcsolat mostani formájától, hogyan tudna jobban működni a kapcsolatuk jelenleg. A konfliktusok kezeléséről az alábbi blogbejegyzésünkben írunk részletesen:
Üdvözlettel:
Szabó LiliJó napot kívánok zoltán vagyok 20 éves. 9 edikes koromban kezdtem dolgozni mind gyakornok az egyik legjobb voltam sött olyan is volt hogy nagyobb diákoknak adtam munkát .aztán két év után más helyre kerültem ahol a legtöbbet adtam bele 3 éven keresztül én voltam az egyik legjobb szezonista és gyakornok is a tavaly szeptemberben felvétel dolgozni hoszutávra és azóta a dolgok megváltoztak hibát hibára halmoztam és a munka társaimal is veszekszem.én mindig el türöm a kritikát amit kapok soha nem szoktam viszaszolni sött még kiálni magamét se szoktam eltüröm hogy lekiabálnak de sajnos már nem bírom amikor egyedül vagyok senki sem lát akkor sírni is szoktam .éjjel sokszor nem alszok mert azon gondolkozok hogy miért lesz veszekedés.miért fognak hülyének nézni. És ez ugyan az a munkahely ami 3 éven keresztül csak jó dolog történt velem mos meg a felye tetelyére ált
Kedves Zoltán!
Együttérzek Önnel, biztosan nehéz megélnie, hogy már nem érzi jól magát a munkahelyén. azt írja, hogy a dolgok megváltoztak. ebből számomra nem derül ki ,hogy külső körülmények változtak, amik miatt már nem olyan a hely, mint korábban volt, vagy pedig Önben változtak meg a dolgok. Lehet, hogy azt érzi, hogy túl magasak az elvárások Önnel szemben, és ennek súlya alatt hibázik?
Akármi is történt, érdemes átgondolnia az okokat, és érdemes lépéseket tenni a megoldás felé. Korábban már bizonyította magának és másoknak is, hogy jól megállja a helyét. Hosszú időn át jól teljesített, ezért is kapott hosszútávú lehetőséget. Próbálja tisztázni magában, hogy mi minden változott Önben és Ön körül az elmúlt időszakban, és gondolja át, tud-e valami tenni annak érdekében, hogy megint olyan jól érezze magát a munkahelyén, mint korábban. A kommunikáció is sokat segíthet az okok és a kialakult helyzet tisztázásában. Érdemes lenne felettesével, kollégáival beszélni arról, hogy mi minden változott, és hogy milyen nehézségei vannak. Lehet, hogy a helyzet feloldható ha nem tartja magában a nehézségeit, hanem kommunikál róla másokkal.
Üdvözlettel;
Üdvözlöm!
Végső elkeseredésemben írok, mert édesapámat COPD-vel diagnosztizálták körülbelül 2 éve. A tüdeje nagy része beteg. Ő most 66 éves és több mint 50 éve erős dohányos. A cigarettát képtelen letenni annak ellenére is, hogy az állapota az utóbbi 2 évben sokat romlott. Kérem szépen, segítsen abban, hogy segíthetnék neki leszokni a dohányzásról. Volt egy kisebb infarktusa is. Azután néhány hétig meg tudta állni, hogy ne dohányozzon, csak néhány szálat, de hamar visszatért a régi kerékvágásba minden. Milyen lehetőségek vannak arra, hogy segítsem őt? Esetleg pszichológusi segítséget kaphatna? Vagy talán gyógyszeres kezelést? Esetleg szanatóriumba is lehetne beutalni, ami mellett szakember segítségét is megkaphatná? Nagyon aggódom. Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Üdvözlettel:
Dávid Katalin
Kedves Katalin!
Köszönjük a kérdését!
Az édesapja a saját egészségi állapotáért felelős, ahogy Ön is a sajátjáért, emiatt pedig hiába szeretné Ön, hogy ő ne dohányozzon, leszokni nem tud helyette. Benne kell, hogy megszülessen az elhatározás, hogy tesz az egészségéért, mert enélkül nem fog változás beállni. Gyógyszeres kezelés nincs erre vonatkozóan, országszerte elérhetők dohányzásról való leszoktató programok, de oda is neki kell motiválnak lennie, hogy eljárjon, Ön nem tudja megtenni helyette. Viselkedés változás témában ajánlom továbbá figyelmébe alábbi blogcikkünket:
Üdvözlettel:
Gór Dóra
