Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Tisztelt Cím, A következő problémával fordulok önökhöz segítségért: az egyetemi éveim végéhez közeledvén rádöbbentem arra, hogy nincsenek konkrét elképzeléseim, terveim a jövőmet illetően. 24 évesen döbbentem rá arra, hogy az eddigi életemet külső igényeknek megfelelve (család, tanárok), és nem a saját érdekeimet követve éltem le. Tanulmányaim végéhez közeledve kezdtem el gondolkodni, hogy akkor merre tovább; de az elmúlt fél év, amelynek nagy része ennek a kérdésnek a vizsgálatával telt el, nem hozott válaszokat. Több kísérletet is tettem szárnyaim próbálgatására (gyakornokként félállásban elhelyezkedtem egy cégnél, a tanulmányaimhoz kapcsolódó kutatásokban vettem részt), de egyre inkább kiderül, hogy nem érzek valódi elhivatottságot a szakma iránt, és a szükséges képességeknek is híján vagyok. Továbbá egyre nehezebben viselem az egyedüllétet, az emberi kapcsolatok hiányát, melyet nagyrészt visszahúzódó természetemnek, és félénkségemnek tudok be. Válaszukat előre is köszönöm.
Kedves István!
Köszönjük a levelét!
Az egyetem végeztével gyakran megjelennek hasonló érzések, melyeket Ön is ír a levelében, céltalanság, önmagunk és képességeink megkérdőjelezése, tanácstalanság. A szárnyainak próbálgatása egy jó irány, mely felé el is indult, ez azonban sok esetben nem sikeres már az első próbálkozásoknál, emiatt türelemmel kell ehhez fordulnia. Másrészt a tanácstalanságának oldása és az útjának megtalálása érdekében érdemes lenne felkeresnie egy pályaválasztási tanácsadót, aki segíthetne Önnek megtalálni a felmerülő kérdésre a választ.
Emellett ajánlom figyelmébe az oldalunkon található blogcikket:
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Üdvözlöm! 18 éves fiú vagyok A szexualitásomat olyan 1hónapra visszamenőleg nem kérdőjeleztem meg soha. Mindig is a lányok érdekeltek. Korán nem korán nemtudom 9-10évesen már bele nézegettem pornóba,egyszerűen érdekeltek a lányok és nem bírtam ki,hogy ne nézzek bele. Általános suliban az osztályomban pár lány kivételével az összesbe voltam az akkori gondolkodásommal ,,szerelmes”. Majd eljött azaz időszak amikor próbálkoztam lányoknál majd lett egy barátnőm is majd 2évig. Érzelmek szempontjából egy mély kapcsolat volt. Szerettem nagyon. Majd eljött a szakítás,2éve pontosan és utána ugyanúgy volt lányokkal nem is kapcsolatom csak ismerkedéses fázis,online-élőben egyaránt. Azonban a legjobb fiú barátaim felé(olyan 6.os korom óta van ez),néha,ritkán érzek fizikális vonzodást,ami számomra az egészet nehezíti azaz,hogy ezt a vonzást csak is élőben érzem. Illetve akkor is csak felvillan pár perce majd elmúlik.Ha online beszélgetünk soha nem érzek.
Válaszát köszönöm!
Kedves Zsombor!
Mindenkiben lehetnek homoerotikus fantáziák, mely nem jelenti a szexualitás megkérdőjeleződését. Ez a testi vonzódás nem is feltétlenül szexuális tartalmú, hanem inkább a kapcsolatból, a kötődéből ered. Ha azonban úgy érzi, hogy ez zavaró az Ön számára, esetlegesen jelentős mértékű szorongást okoz, akkor át lehet beszélni részletesen egy szakemberrel a kérdéskört.
Üdvözlettel,
Üdvözlöm, évek óta visszatérő álmom van,ami a következő;
Vissza kell költözünk az előző házunkba,és ez nekem rendkívül nehéz és fájdalmas esemény. Mindig életszinvonalbeli csökkenést élek meg az álomban.A valóságban nagyon szerettem ezt a régebbi házat, de kinőttük és nagyobbat vettünk.Ott tíz évet éltünk,a jelenlegi lakásban húsz éve lakunk. Miért ilyen nyomasztó ez az álom? Mit akar üzenni?
Köszönöm szépen a válaszát előre is.
Üdvözlettel;
Ildikó
Kedves Ildikó!
Az álmainkban gyakran visszaköszönnek a bennünket foglalkoztató kérdések, problémák. Sokszor azonban más kontextusban jelennek meg a múlt bizonyos elemei. Nem tudok pontos választ adni arra, hogy mit üzen ez az álom. Viszont érdemes átgondolnia a félelmeit. Érdemes átgondolni, hogy az életszínvonalbeli csökkenés a jelenlegi élethelyzetében hogyan jelenik meg? Félelemként, visszatérő emlékként? Esetleg a biztonságról, a biztonság kereséséről mondhat Önnek valamit ez az álom?
Üdvözlettel;
Kicsit több mint fél éve szakítottunk a párommal, ami nem volt épp egy sétagalopp. A kapcsolatunk alatt ő többször bántott lelkileg (önértékelésemben, vallásomban…). A szakítás után egy jó ideig nem láttam és úgy éreztem jobban is vagyok. De szeptemberben úgy hozta az élet, hogy újra egy helyen kell tanulnunk. Úgy érzem a párkapcsolatot lezártam, ami abban történt azt lezártam. De azzal nehezen tudok megbirkózni, hogy az aki bántott teljesen jól van, boldog, míg én szorongok és nem tudok megbízni az emberekben. Nemcsak a bizalmam ment el, de a hitemben is megrendültem. Mit lehet tenni a gyógyulásért?
Kedves Alexandra!
Köszönjük a levelét!
Valóban nehéz helyzet lehet a mindennapokban újra egy légtérben lenni egy bántó személlyel és látni, hogyan bánik másokkal, esetleg attól félni, hogy Önnek hogyan fog most ebben a helyzetben. A bántások feldolgozása és az önértékelés stabilizálása és a szorongások megértése és kezelése érdekében mindenképp ajánlanám Önnek pszichológus felkeresését, akivel az említett problémákon kívül a bizalommal és hittel is lehetne foglalkozni, melyek a jövőbeni életminőségét jelentősen befolyásolják.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Jó estét. Hat oszinten bevallom nem tudom mit irjak de lenyegeben az a baj hogy uresnek erzem magam, nem latom az elet ertelmet, onbizalom hianyom van, az iskolaba belepve az az erzes vesz el hogy nem akarok elni, sokat stresszelek, a csaladban sok a problema
Kedves Kérdező,
Köszönjük a kérdést!
Érdemes lenne az iskolapszichológussal felvenni a kapcsolatot, s vele átbeszélni ezeket a nyomasztó problémákat, ami miatt jönnek az üresség-érzetek, önbizalomhiány.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Doktor. Az lenne a probléma hogy egy jó időre külön kellett válnom a páromtól munka miatt. Azt hittük ki fogjuk bírni én viszont alig tudok aludni ha nincs mellettem. Havonta egyszer meglátogatjuk egymást és akkor mind a ketten kipihenten ébredünk de mikor újra elválunk egyszerűen nem tudok elaludni és ha el alszom akkor is sokszor megébredek. Gondolkoztam hogy ki próbálok egy gyoszyszert amit a tv-ben reklámoznak de én ebben nem igazán hiszek. Ezért szeretném a segítségét kérni. Hogyan tudnék normálisan elaludni anélkül hogy felesleges gyógyszert kelljen be venni? Vagy ha már nem megy az alvás csak gyógyszerrel kérem ajánlana valamit ami megbízható? Sajnos még egy darabig külön kell lennünk párommal viszont a munka miatt nagy szükségem lenne az alvásra. Köszönöm a türelmét és hogy el olvasta. Tudom vannak ennél komolyabb problémák is de olyan jó lenne végre kialudni magam.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy feszültséget jelenthet Önnek, hogy a párjától külön él, s ez megnyilvánulhat ilyen jellegű alvászavarban. Gyógynövényes kapszulákat vény nélkül lehet kapni a patikákban, ezekről a patikusokat lenne érdemes megkérdeznie, hogy melyiket ajánlják.
Az insomnia kezelési lehetőségeiről itt olvashat:
Továbbá érdemes lenne az alábbi könyvet beszereznie, ahol különböző gyakorlatok kipróbálásával lehetne az alvászavart kezelni:
McKenna P. (2010) Aludj jól. Hangoskönyv Kft, Budapest.
Üdvözlettel:
Szabó Lili
Üdvözlöm!
Párommal sok sok éve vagyunk együtt. Akadnak konfliktusaink, és egészen más a felfogása mint nekem, sokszor nem tudom meggyőzni őt a magam igazáról.Pár évvel ezelőtt több figyelmet kezdtem fordítani az egyik barátjára.Előzékeny volt velem,udvarias,figyelmes. Tetszett, és vonzóvá vált számomra.Ha belegondolok a mostani fejemmel, már nem is tudom elképezlni, hogy volt ilyen.Normális egy párkapcsolatban, hogy megtetszik valakinek egy másik ember?
Kedves Kata!
Előfordul, hogy az embernek megtetszik valaki más, még akkor is, ha párkapcsolatban él.
Leveléből kiderül, hogy párjával vannak konfliktusaik, nehézségeik. Amikor egy kapcsolatban az egyik fél hosszútávon nem kapja meg azt az odafigyelést, törődést, amire szüksége lenne, és visszatérő konfiktusok vannak, akkor feltűnik, és jól is esik, ha mástól viszont kap odafigyelést, gesztusokat.
Nem írta meg, hogy volt-e ennek a barát iránt érzett vonzalomnak folytatása, hogyan alakultak az ön érzelmei a párjával kapcsolatban. Az bizonyos, hogy egy hosszútávú kapcsolatban a megszokottság, az állandóság jó is, hiszen biztonságot ad, ugyanakkor hátránya is van, hiszen szürkévé, egyhangúvá is válhat a kapcsolat. Mindkét félnek dolgoznia kell azon, hogy egy hosszútávú kapcsolat sok év után is boldog legyen és érzelmileg kielégítő legyen mindkét fél számára. Az Önök esetében ezen érdemes lenne dolgozni – mindkettejüknek külön és együtt is.
Üdvözlettel;
Jó napot! A nevem Jakus Maria és azt hiszem egy nárcisztikus személy vagyok aki személyiség zavarban is szenved. Angliában élek jelenleg. És segítséget szeretnék kérni hogy pontosan hova kell forduljak annak érdekében hogy meggyogyuljak ? Válaszát előre is köszönöm .
Kedves Mária!
Ha online lehetőségben gondolkodik, akkor munkacsoportunkból bármelyik kollégát szívesen ajánlom, aki rendelkezik szabad kapacitással. A kollégák elérhetőségéről a honlapon tud tájékozódni.
Üdvözlettel,
Üdvözlöm!
Sok “bajt” tapasztalok magamon, vagy is a viselkedésembe nem csak a Bizalomhiányt írnám le.
Szorongok emberek között, rá görcsölök arra hogy minél hamarabb legyen pár kapcsolatom és ez évek óta így működik. Egyik kapcsolatból megyek a másikba csak azért hogy ne legyek egyedül. Másodpercek alatt változik a személyiségem, kattogok dolgokon. Állandóan csak a hibát keresem magamba/mon de nem teszek érte mert emberek közé kell menjek. Lelkileg teljesen össze vagyok törve a múlt miatt, és hiába beszélgetek róla a barátaimmal nemtudom ezeket a dolgokat úgy eltörölni hogy felhagyjak ezekkel. Másoknak akarok megfelelni 100%ba magam pedig a háttérbe szorítom és nem érdekel velem mivan. Annyira sok dolog van, szét szort vagyok, kezdek bele fáradni. Nemtudom mi tévő legyek lassan.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy régóta küzd a problémáival, amelyek kezdenek elhatalmasodni Önnön, s nem tudja egyedül kezelni a tüneteit. Javasolt lenne pszichoterápiába belekezdenie, hogy tünetei enyhülhessenek, stabilabb lehessen. A pszichoterápiás kezelés megoldást nyújthatna Önnek. A pszichoterápiáról több blogbejegyzésünkben írunk, érdemes elolvasnia őket, sok hasznos információt tartalmaznak:
Gyakori kérdések a pszichoterápiáról… mit érdemes tudni a pszichológus-kliens viszonyról?
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelet Dr. Nő!
Többször bántottak és anyát is többször bántották előttem 6 éves koromig fogságban voltam anyukámmal egy családnál 7-8 évesen molesztált nevelő apum öccse nem tudom elfelejteni nem tudok aludni, dührohamom van elő jönnek képek azokról az időkről, rémálmaim vannak ahol újra át élek mindent és sírva ébredek fel szorongok és úgy érzem hogy sehogy nem vagyok képes ellazulni semmi nem nyugtat meg az állandó feszültséget érzem magamban és semmi nem jó. 2021-ben meghalt apukám, 2012-ben mamám 2019-ben papám nem tudom mi tévő legyek úgy érzem kezdek megőrülni ezektől a képektől és álmoktól. A helyzetet nehezíti ,hogy novemberben váltam el. Régen szedtem altatót Zolpidemet újra szednem kellene? Nem tudom mit tehetek ,hogy szabadulnak ezektől. Anya nem vitt el orvoshoz az esetek után. Azt mondta felejtsem el. 7-8 évesen arra kényszerített,hogy vegyem a számba a… Különben megver. Én nem tudom mit tegyek.
Őszintén félek,hogyan tovább.😭
Köszönöm szépen a választ.
Anna
Kedves Anna,
Köszönjük levelét! Levele alapján úgy gondolom, hogy nagyon nehéz gyermekkora volt, s az átélt traumákat nem tudta feldolgozni. Mindenképpen érdemes lenne segítséget kérnie a tünetei alapján. A területileg illetékes pszichiátriai gondozóban ezt megteheti, a pszichiáter a vizsgálat után elmondja majd, hogy milyen terápiás lehetőségeket tudna javasolni Önnek.
Az alábbi blogbejegyzéseinket lenne javasolt elolvasnia az oldalunkon:
Üdvözlettel:
Szabó LiliJónapot, előre is köszönöm a válaszát!:)
Gyermekotthonban élek 15 éve,készülök a diplomàmra(pedagógia) Én kapcsolatokból kapcsolatokba mentem.Az előző párom nárcisztikus személyiség volt, az anyja annàl is rosszabb7hónapja erőtt vettem magamon és széttmentem vele, de kõzben nekem màr tetszett màs. Az illető 46 éves, de ő mindent megad nekem ani nekem kell( szeretet, érintések, biztatás, támogatás, törődés, beszélgetések, érzi ha bánt valami, ha agaszt valami) és minden egyes nap bizonyítja hogy szeret, de én nem tudom elhinni félek hogy egy nap lelép…szeretnék gyereket tőle nagyon, de most ez nem lehetséges -iskola miatt, feladjam az iskolát vagy?? Annyira bele élem magam, hogy terhes vagyok, de tudom h nem vagyok az (fogamzasgatlo) de màr ruhàkat, kis ágyat minden félét nézek..neki van egy fia a és nagyon sokszor mostanàban szò esett a fia anyjarol főleg a terheségèről, gondolom õsszefügg
Kõszõnõm
Kedves Kérdező!
Levelét olvasva érezhető, hogy jelenlegi párjához szoros érzelmi szálak fűzhetik Önt, emellett tart a csalódástól, elhagyatástól való félelmek érzékelhetők. Érdemes átgondolnia és mérlegelnie jelen kapcsolatának stabilitását, az elköteleződést, a kapcsolat eddigi időtartamát. Amennyiben egy viszonylag friss kapcsolatról van szó, teljesen természetes lehet, hogy a párkapcsolatot kissé idealizált állapotban látják a felek, összeköltözéssel, házassággal, gyermekvállalással kapcsolatos fantáziák megjelenhetnek, illetve Ön említi is levelében, hogy párjának korábbi házasságából van gyermeke, és erről is beszélgettek. Érdemes átgondolnia, hogy milyen lehetőségei vannak, mérlegelnie, hogy a gyermekvállalás jelenleg milyen kérdéseket vethet fel mind a párkapcsolatot, mind a tanulmányait illetően. Fontos lehet, hogy gondolatait megossza párjával, hiszen a gyermekvállalás kérdésköre mindkettejüket érinti.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
24 év együttélés, amiből 16 év házasságés 3 gyermek született hirtelen véget ért.A párom akibe még szerelmes vagyok összejött mással.Válni kényszerülünk.De én még szeretem és nyitott kapcsolatba is belemennék.Nem tudok csak arra gondolni milyen jól megvannak.Nem bírok aludni,enni,gondolkozni.Hogy tudok tovább lépni.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy nagy trauma érte Önt, amivel jelenleg egyedül nem tudhat megbirkózni. Érdemes lenne a területileg illetékes pszichiátriai gondozót felkeresnie, hogy segítséget kapjon, vagy magán úton pszichiáterhez fordulnia, mivel tünetei elég erősek (nem tud aludni, enni stb.).
Az alábbi blogbejegyzéseinket ajánlom a figyelmébe:
A párterápia a leválásban/elválásban is tudna segíteni, amennyiben a felesége nyitott lenne rá:
Üdvözlettel:
Szabó LiliJó napot kívánok.A problémám az lenne,hogy jó néhány éve depresszióval,és szorongással küzdök, oly annyira,hogy ezek a betegségek gátolnak a mindennapi életben..A kiváltó ok az iskolában elszenvedett lelki bantalmazás,és később pedig szerelmi,és egyéb csalódások…Mindenen sokat rágódom,és szokásom a túlgondolás…2018-ban öngyilkos akartam lenni,de túléltem…Nem láttam más lehetőséget,minden nagyon rosszra fordult körülöttem…Azóta is vannak ilyen gondolataim,hogy jó lenne meghalni, mert úgyis mindenkinek a terhére vagyok..Soha nem volt szerencsém semmiben sem,önbizalmam sem volt soha,pont e miatt mert a ducibb külsőm miatt mindig is csúfolva voltam..Antidepresszánst szedek,főleg a miatt,mert rosszul alszom,de nem igazán segít..Pszichológushoz nem akarok menni,mert úgy érzem ő úgy sem tudna segíteni, nem tudnék megnyílni egy idegennek,mikor még a családomnak sem nyílok meg…A kérdésem az lenne,hogy ön mit tanácsol?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes lenne valamilyen terápiás formába belekezdnie, ha nem szeretne egyéni terápiát, akkor csoportterápiát próbáljon ki. Vannak tb alapon támogatott csoportterápiák, mint például a SOTE-n (problémamegoldó tréning szuicid prevencióban). Ezenfelül a kezelőorvosának is jelezze, hogy rosszul van, ebben az esetben a gyógyszereken állíthat ő, amitől szintén jobban lehet.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Pszichológus!
Én zeneművészeti egyetemen tanulok mesterképzésen.
Az alapképzést jeles eredménnyel csináltam végig, ami nehezebb volt, mint most a mester.
Már a mesterképzés felvételijére se akartam elmenni, de szüleim “erőszakosak” voltak és elküldtek. Felvettek, aminek azért örültem. Sajnos első félév elején rosszul lettem, le is fogytam 39 kg-ra, nem ettem/ittam és kórházba kerültem két hétig. A tanáraim nagyon rendesek ott, mondták, hogy nem kell passzíváltatnom a félévem, ahogy tudom, csináljam meg. Nagyjából most lettem újra “önmagam”. A vizsgák közeledtével egyre inkább az van bennem, hogy nincs erőm készülni. Az orgona menne, de van két emeleti tárgyból vizsgám, ott úgy érzem, nem tudok koncentrálni. Anyukámmal és nagymamámmal már beszéltem egyszer a halasztasrol, de ők hallani sem akarnak róla. A zenén belül nagyon érdekel a zeneszerzés, szívem szerint azt tanulnám, ahhoz lenne is kedvem, ez a mesterképzés már nem érdekel.
Nem tudom, hogy mi van velem?
Kedves Kérdező!
A levele alapján érződik, hogy Ön nehéz helyzetben, kétségek és kérdések között lehet most. Említi, hogy kórházi kezelés alatt állt, fizikailag legyengült, nehezen koncentrál, korábbi érdeklődése és motivációja csökkent, nincs ereje készülni vizsgáira. Ebben az esetben érdemes átgondolni, mérlegelni, hogyan folytathatók az egyetemi tanulmányok, amennyiben az Ön egészségi állapota, pszichés jólléte nem kielégítő, nem biztosítja Önnek a mindennapi életben a normatív funkcionálást. Amennyiben hangulati, motivációt, koncentrációt, energiaszintet érintő tünetei nem enyhülnek, javaslom, hogy kérje szakember segítségét.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Kedves Doktornő!
Édesanyám problémájával fordulok önhöz.
Személyes meglátásom és családom véleménye alapján édeanyámnak szakszerű segítségre lenne szüksége.
Kérésemet egy az egyben elutasítja mondván neki nincs ilysemire szüksége. Véleményem szerint a depresszió nagyon megnehezíti az életét.
Hogyan tudnék rajta segíteni? Hogyan tudnám rávenni hogy forduljon orvoshoz segítségért?
Köszönöm előre is a válaszát!
Ágnes
Kedves Ágnes,
Köszönjük a levelét!
Érdemes lenne az alábbi blogbejegyzésünket elolvasnia, amelyben ezt a problémakört járjuk körbe, hogy mit tehetünk, ha a depresszió jeleit fedezzük fel a családtagunkon:
Üdvözlettel:
Szabó Lili
