Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Üdvözlöm!
Mit tudok tenni,h megszabaduljak egy függőségtől?
Egyszerűen nem tudok egy embernek nemet mondani. Semmilyen téren sem. Pénzt,vagy mást kér,adok.pedig mégcsak .meg sem köszöni. Ha rákérdezek,mikor adja vissza,lehord mindennek,vagy éppen letilt! Szilveszterkor tiltott 50e ft.ért visszaállított. ..hosszas könyörgés után. Most a nem olvasom az üzeneteketnél tartunk,mert szerződést akarok ìrni a pénz átadásáról.Ezt ő ajánlott fel,most már nem tartja jó ötletnek!
Bármit megcsinálok neki! Családja van neki,és nekem is! Tudom,hogy kihasznál,megaláz engem. Mégis egy szóra ugrok! Egyébként Ő nekem semmiben nem segít. Éjjeleket nem alszom,idegileg már kikészültem.Az egész családom telefonjáról irtam neki..mindenkit tiltott. Olyan vagyok,mint egy elmebeteg!Szégyellem magam!
Kérem,ha lehetne kérni,az egész levelemet ne közöljék!
Köszönöm szépen!
Kedves Kinga!
Sok mindent megtesz ennek az embernek, ezért az emberért.
Több kérdést is érdemes feltennie magának;
Mit vár ettől az embertől, mit vár a vele való kapcsolatától? Miért fontos Önnek az a személy? Mit érez iránta? Ez az ember milyen érzéseket fejez ki Ön iránt?
Azt írja, Önnek van családja. Könnyen lehet, hogy olyan érzéseket szeretne megélni ebben a kapcsolatban, amit a párjától nem kap meg. De vajon valóban az kell Önnek, amit ettől a személytől kap? Ön látja, hogy ez a személy kihasználja, nem segíti Önt, nincs ott Ön mellett. Ez az ember valószínűleg nem olyan, mint amilyennek Ön látni szeretné.
Próbáljon a saját igényeire koncentrálni, és azokra az emberekre, akik ebben támogatják Önt.
Üdvözlettel;
Üdvözlöm. Nem is tudom, hogy keveredtem erre az oldalra de talán megkönnyebbülök ha kiírom magamból a dolgokat. 22 éves vagyok, jelenleg nem dolgozom, idáig 3 munkahelyem volt de sehol nem találom a helyem. Azokra a munkákra amelyeket szívesen végeznék még az interjúig sem jutok el sajnos. Amióta itthon vagyok nagyon rosszul érzem magam. Valószínűleg pont ez miatt, hogy itthon vagyok egyedül. A párom kamionsofőr vele élek de ő ritkán van itthon. Lett egy kiskutyánk pár hónapja, abban bíztam ez majd jót tesz, lefoglal de sajnos úgy érzem, hogy nem vagyok jó gazdája és jobbat érdemel nálam. Nincs kedvem semmihez, sokszor már felkelni sem. Egész nap a telefonomat nyomkodom amitől szintén nagyon rosszul érzem magam. Az itthoni teendőket elvégzem addig is csinálok valami hasznosat. Kicsit úgy érzem el vagyok tévedve és félek, nem találom meg a helyem. Az is nagyon zavar hogy ilyen fiatalon nem így kéne éreznem magam, ez minden csak nem normális. Változtatni szeretnék de nem tudom, hogyan.
Kedves Renáta!
Teljességgel megértem, milyen rossz lehet önnek a párja nélkül. A munkahelyi problémák, s az állástalálás alap esteben is stresszfaktort jelentenek, és egy háziállat gondozása szintén teljes erőbedobást kíván mindenkitől. Nagy-nagy kitartást igényel mindkettő, -de mégis azt mondom- nagyon fontos nem szem elől téveszteni ezeket, amikor is ebben a nehéz gazdasági/ munkaerőpiaci helyzetben munkát keres. Ne adja fel és a kezdeti nehézségek ne vegyék el a kedvét! Érdemes lehet- a kiskutyáján kívül- más, örömet jelentő hobbit, rendszeres elfoglaltságot találnia, olyat ami kitölti a felszabadult/ rendelkezésre álló idejét és feltölti önt. Ez lehet bármi: sport/ olvasás/ túrázás- javaslatom szerint olyan, amit csoportosan, társaságban végezhet, pontosan a másokkal való kapcsolódás miatt. Ami még jó irány, hogy baráti társasággal, barátnővel keresse a közös programokat és ha csak teheti, tartalmasan töltse a mindennapjait is. (érdemes naplózni, mennyi idő szabadidőre, mennyi álláskeresésre, stb. stb). Remélem tudtam segíteni, s ha bármiben elakadása lenne, szívesen állok rendelkezésre minden kollégámmal együtt!
Üdvözlettel:
Lengyel KatalinOlyan problémám lenne hogy most már 3 hónapja nem tudok semmilyen szilárd étel enni a víz se megy le sok a nyálam elmentem orvoshoz de semmilyen gyógyszert nem írtak fel nem tudom mit csináljak próbálom lenyelni de nem megy le
Kedves Balázs!
Elsőkörben érdemes lenne konzultálni a háziorvossal és egy belgyógyász/gasztroenterológussal. Ha a szomatikus háttér negatív, akkor mindenképpen érdemes lenne minél hamarabb felkeresni a területileg illetékes pszichiátriai gondozót, és segítséget kérni a kérdésben.
Üdvözlettel,
Jó Napot!10 éve élek kapcsolatban,van egy kislányunk.A párom tünetei alapjánvalószínűleg alexitímiás.Olvasgattam erről, én úgy gondolom hogy a gyermekkora miatt,mert apa nélkül nőtt fel,az anyjától sem kapott szeretetet.Olyan mintha nem lennének érzései,nem kommunikál,nem érez együtt az emberekkel.Soha nem vigasztal,ha sírok ha szomorú vagyok,nem is érdekli,ha megbánt soha nem kér bocsánatot,aztán mintha mi sem történne,neki minden olyan természetes.Ha én nem szólok hozzá,nem beszélget velünk napokig.Ìgy nem működik egy kapcsolat,mit tegyek.Mégis elvárja hogy normálisan viszonyulnak hozzá.Nem érdeklik az érzéseim.Lehet e kezelni ezt a betegséget,ha egyáltalán ez egy betegség?
Kedves Éva!
Mindazok a viselkedésjegyek, amikről ír, valóban utalhatnak alexitimára, de akár más zavarra is (pl. autizmus spektrumzavar). Ennek a pszichiátriai kórképnek genetikai okai is lehetnek, de akár egy trauma következtében is kialakulhatnak.
Pszichoterápiával feltárható a traumatikus háttér, az érzelmek felismerése, beazonosítása és kifejezése pedig fejleszthető. Ez egy hosszú munka, amihez a kliens részéről sok kitartás szükséges.
Az első lépés azonban annak belátása, hogy segítségre van szüksége. Ebben a felismerésben segítheti Ön a párját. Nem könnyű egy olyan emberrel együttélni, aki nem reagál a társa érzelmeire és maga sem fejez ki érzelmeket. Egyetértek Önnel, hogy így nem működik egy kapcsolat. Ráadásul az gyermekük is az Önök érzelmi reakcióiból tanul meg sok mindent az érzelmekről és az emberek közötti kapcsolatokról.
Érdemes tehát segítséget kérniük, és fontos, hogy a párja is belássa, hogy változtatásra van szükség, és elköteleződjön amellett, hogy ezért aktívan tennie kell és el kell fogadnia szakember segítségét.
Üdvözlettel;
Üdvözlöm József vagyok egy olyan problémám van hogy 1 év alatt elvesztettem anyosomat nagynénémet meg a párom a nagy papáját de kozel ált hozzám is és nem tudom feldolgozni a hianyukat föleg nagynénémét akit 3 honapja vesztettem el mert nekem még a mai napig fel foghatatlan h nincs többé és hiányzik és rá ment ez az egészségemre esténként fel megy a vérnyomásom nem tudok el aludni és frontin 0.25 ös nyugtatot kell szedjek hogy tudjak pihenni nagyon nehezen tudom el engedni ezért fordulok önhöz segit
Kedves József,
Köszönjük levelét!
Őszinte részvétem a sok haláleset miatt! Megértem érzéseit. Úgy gondolom, hogy ha egymás után több szeretett személyt veszítünk el rövid időn belül, akkor ezeket tragédiákat nem is tudhatjuk feldolgozni 1 év alatt. Azt javaslom, hogy keressen fel gyászcsoportot, vagy egyéni terápiába kezdjen el járni, hogy a tünetei enyhülhessenek.
Érdemes lenne az alábbi blogbejegyzéseinket elolvasnia:
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Doktornő! Szeretnèk választ kapni az alábbi problémámra.A fürdőszoba használat során (ahol a wc is található) a párom hasznàlat közben nem engedi nekem bezárni az ajtót . Amint húzom be magam mögött, fogja ès kirángatja, hogy ez milyen szokás nálam, hogy bezárom. Ami érdekes, beszéltem korábbi exèvel aki azt mondta nekem, vele ez nem fordult elő, simàn becsukta mindkettő a fürdő ajtót a használat alatt. Érdekes velem miért csinàlja ezt.. Kérem válaszoljon nekem. Előre is köszönöm szèpen! Üdvözlettel: Kinga
Kedves Kinga,
Köszönjük a levelét!
A levele alapján úgy gondolom, hogy a párjával érdemes lenne beszélnie, hogy mi válthatja ki ezt a viselkedést nála. Nekem olyan saját fantáziáim vannak egy ilyen helyzettel kapcsolatban, hogy azért félhet az illető, hogy elszeparálódik a másik, mert már volt olyan tapasztalata amikor visszaéltek ezzel a helyzettel, azaz valamiért a bizalma sérült neki egy ideje. Például csukott fürdőszoba ajtó mögött egy harmadik féllel tartott kapcsolatot telefonon egy korábbi kapcsolatában a hölgy, vagy esetleg önsértő/önkárosító magatartást végzett valaki ilyen helyzetben nála.
Üdvözlettel:
Szabó LiliEgyszerűen nemtudom nevén szólítani a páromat 22 éve de nemcsak az ővét hanem a mamáétse megha mondjak hogy tegeződjek egyszerűen nemtudom megtenni valamiért segitséget szeretnék kėrni mert tőnkrefog menni a kapcsolatom hogy mit tegyek
Kedves Tünde, ha jól értem, a tegeződéssel és a mások keresztnevén szólítással van gondja? Önöknél megszokott a magázódás? Ha az említett személyek, az anyukája és a párja tegezi Önt, és kérik is Öntől azt, hogy tegezze őket, akkor egészen biztos lehet abban, hogy örülni fognak annak, ha Ön is tegezi őket.
Jó napot kívánok.
Én egy 14 éves kamaszkori tinédzer vagyok. Mivel nem szoktam ilyen fajta leveleket írni elnézését kérem amiért rosszul fogalmazok, esetleg tiszteletlen vagyok. Szóval még nem említettem, de Szlovákiából vagyok, de ez számomra nem jelent problémát igyanis magyarnak érzem magam. Én egy olyan problémával szemvedek, ami miatt nem találok helyet az iskolában. Oszintén nincsen sok olan barátom akivel még tudnám beszélni a problémámat, pszichológushoz meg nem mertem fordulni a szuleim miatt. Szeretném a segítségét kérni úgy, hogy néhány tanácsot adna, hogyan cselekedjek. Még azt ell kell mondanom, hogy gyakran vannak olyan gondolataim, hogy megvágjam a kezemet, ongyilkosságot kovessek el. Ez azért van, mert a múltam nagyon rossz dolgok at tettem. Szóval élore is megkoszonném a segítségét a problémámmal kapcsolatban
Kedves Mátyás, köszönöm, hogy megtisztelsz bizalmaddal, ha jól értem, a szüleidhez nem fordulhatsz segítségért? Pedig ők lennének az elsők, akik segítségére számíthatnál, de ha ez a lehetőség nicns meg, javaslom Neked, hogy kérj segítséget az iskolában az osztályfőnöködtől, vagy a gyermek háziorvostól. Ők azok a személyek, akik tudnak Neked segíteni abban, hogy találjatok számodra pszichológust, akihez eljárhatnál. Fontos lenne, hogy segítséget kapj, személyes órák alkalmával egy szakembertől, aki segítene a rossz érzéseid elviselésében.
Maróti EszterÜdvözlöm!
Problémám talán banálisnak látszik, de nekem már komoly nehézséget okoz a midennapjaimban, munkahelyemen is. Arról van szó, hogy fokozottan érzékeny vagyok egyrészt a klímákra és a mesterséges huzatra, másrészt bizonyos zajokra – azok erősségétől függetlenül (bár minél hangosabb, annál rosszabb)-, ha megpróbálom elviselni őket, rövid időn belül igen feszült leszek, pánikszerű állapot lesz úrrá rajtam. Ilyen zaj pl. az áruházakban hallható bizonyos zene – ha tehetem, elhagyom a helyet, vagy igen rövidre fogom a vásárlást, végigszenvedve azt, de sajnos a munkahelyemen nem tehetem meg ezt. Vannak kollégák, akik szeretik hallgatni a rádiót, és sajnos nem értik meg, hogy én nem bírom elviselni. Úgy gondolják, ez alkalmazkodás kérdése. Nem tudom, mit tehetnék, ez így elviselhetetlen. Muszáj dolgoznom, munkahelyemen sem szeretnék emiatt közutálat tárgya lenni, de ez a helyzet pl. többek között állandósult magas vérnyomást eredményezett. Lehetséges itt valami megoldás? Köszönöm
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Érdemes lenne audiológus szakembert felkeresnie, hogy bemérje, hogy mizofóniában szenved-e. Amennyiben igen, különféle hallástréningeken lehet részt venni (pl.hallásébresztés) a tünetek enyhítésére.
Üdvözlettel:
Szabó LiliJó napot kívánok!
Párkapcsolati problémák miatt szeretnék segítséghez fordulni. Lassan 3 éve vagyok együtt a jelenlegi párommal. Amit tudni kell rólam, hogy a szüleim elváltak 3 éves koromban és az édesanyám akkori párkapcsolatában mindig azt láttam, hogy veszekednek és, hogy megcsalja anyukámat. Szerintem ez miatt alakulhatott ki bennem, hogy nagyon féltékeny típus vagyok a párkapcsolatban. A jelenlegi barátomnál többször is túlzásba vittem a féltékenykedést és elzártam a lány barátitól, mert féltem, hogy megcsal. Másfél éve voltunk együtt amikor megcsalt. Azt mondta, hogy nem tudott elengedni így azt gondolta, hogyha megcsal akkor én nem fogadom vissza. Sajnos vissza fogadtam, mert könyörgött és azt hittem, hogy megváltozik. A legnagyobb indok amiért segítséghez szeretnék fordulni az az, hogy a napokban felvetette nekem azt az ötletet, hogy 15 év múlva szeretne másokkal is szexuálisan együtt lenni és én nekem ez nem fér bele, de nem tudom elengedni.
Segítségét előre is köszönöm!
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy a gyermekkorban átélt feszültségek és kapcsolati minták a mostani életére is kihatással vannak. Mivel még nagyon fiatal, sokminden változhat Önben (gyorsabb idő alatt pozitív irányban), ezért azt gondolom, hogy érdemes lenne akár az iskolapszichológussal beszélnie a párkapcsolatában átélt szorongásairól, hogy ezeket feloldhassák. Megértem, hogy feszélyezi párja kijelentése, ugyanakkor a valóságtól elég elrugaszkodott állításnak gondolom, hogy ő 15 évre előre tervezi a különféle szexuális ingerek kipróbálását (ez túl távoli időpont, hogy bármit ki lehetne jelenteni, hiszen annyi minden változik addig).
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm.Azzal a problémával fordulok önhöz hogy testképzavarom van.Alig eszek és azt is kihánytatom magammal sokszor .Étrendet nem követek a saját célomat szeretném elérni.Egy féléve fogyókurázom,160 centihez voltam 72 kiló,most vagyok 56 kg.Szeretnék még fogyni de nem tudom mit tegyek.A menstruációm mindig késik gyenge vagyok ájult szinten vagyok mindennap hogy nem nagyon tudok semmire sem oda figyelni és koncentrálni..3szor szoktam enni,de van hogy egyszer sem. A reggelim:félzsemlének a fele véknyan vajazva 1 karika csirkemellel 1 pohár víz ,az ebédem 1 karika szalámi szintén,és estére eszek 1 fèl paradicsomot.Mit lehetne kezdeni?De a gondolatom megől hogy még mostsem vagyok annyi amennyi szeretnék.Sokat szoktam sétalni mindennap,vagy tornázni.Van,hogyha nem eszek helyette sió kólát iszok és így mindig felhízok 55-56ra .Eleinte 49re sikerűlt lemennem de mostanába ezzel rontom el ,ezért lettem újból 56.Mi a tehendő?segitségét szeretném kérni,előre is köszönöm.ui:reby
Kedves Rebeka!
Érdemes lenne minél hamarabb szakember segítségét kérni a problémával kapcsolatban. A szakember segíthet a testkép rendezésében és az életmódváltás kialakításban, mely a szervezete számára megfelelő, kevésbé megterhelő és nem okoz további egészségügyi problémákat. A megfelelő tápanyagfelvétel hiánya ugyanis súlyos anyagcsere és vitamin háztartási hiányokat, keringési és nőgyógyászati problémákat okoz, az önhánytatás szintén.
Az alábbi linken egy részletes leírást talál az evészavarokkal kapcsolatban, amely akár segíthet elindulni:
Üdvözlettel,
Tisztelt Doktor Nő!
A mamámon tavaly nyár közepén demenciát és alzheimer-kórt állapítottak meg enyhe formában. Azóta többször előfordult,
hogy halucinált, visszarepült az időben, félrebeszélt, legtöbbször pár perc múlva korrigált. Felejtések is jelentkeztek nála.
Ez még elviselhető volt. Viszont pár hete egészen drasztikus visszaesés jött. Az egész úgy kezdődött, hogy covid miatt kórházba
került. Viszont maradandó szövődménye lett neki. Kétoldali tüdőgyulladást kapott, amiből azóta se lábalt ki.
Viszont ezt követően jöttek a bajok. A néha-néha felbukkanó zavartság odafajult, hogy már meg sem ismer bennünket, közeli hozzátartozóit.
Halucinál, és egy pillanatra sem tér magához. Különböző nyugtatókat adnak és adtak neki, ami szerintünk rontja a helyzetét(Tiager, stb.).
Ez van kb másfél hónapja, mióta kórházba került. Le is kell kötözni, mert különben nem tudni, mit csinál.
A nyugtatók váltották ki belőle ezt a hatalmas állapotromlást? Mi hogyan tudunk segíteni rajta itthonról?
Köszönöm
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Sajnos állapotromlás bekövetkezhet hirtelen is demencia esetén, amelyet más betegségek felerősíthetnek. A Tiager nem nyugtató (mint pl a Xanax vagy a Frontin), hanem antipszichotikum, amelyet feltételezem a hallucinációk miatt kaphat a nagymama. Azt javaslom, hogy a kezelőorvossal beszéljenek, hogy az állapotromlást mennyire lehet visszafordítani, tart-e még a nagymamánál a gyógyszerbeállítás, mi várható a jövőben, tehetnek-e Önök valamit ebben a helyzetben.
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm. Édesanyám miatt írok Önnek. Az utóbbi időben észrevettem hogy van egy kleptoman hajlam benne. Legutóbb azon kaptam hogy kutakodik a táskámban, mikor rá kérdeztem mit keres zavarban volt és csak annyit mondott semmit. Hogyan tudnék rajta segíteni, félek hogy esetleg másoknál is próbálkozik és utána szégyellni fogja magát
Kedves Andrea!
Köszönjük a levelét!
Érdemes megfigyelnie az édesanyja viselkedését, hogy esetleg máskor is előfordul-e az adott tevékenység, vagy rokonokat, barátokat megkérdezni, hogy ők is tapasztaták-e, s ezáltal egy szélesebb képet kapni. Emellett érdemes megfigyelnie édesanyja egyéb viselkedésformáit is, hiszen idős korban a kognitív funkciók (emlékezet, figyelem, tájékozódás, stb.) romlása és gyakran személyiségjegyek változása is jellemző, mely társulat szenzitivitással/paranoiditással és kényszerekkel is. Ezek előfordulása esetén mindenképp ajánlott pszichiáter felkeresése!
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Tisztelt Gór Dóra!
Az én problémám alapvetően a hipochondriával kezdődött. Egész életemben egészséges voltam, szinte soha nem voltam kórházban, tehát a félelmem teljesen alaptalan. 15 éves koromban, egy barátom éjszaka, ismeretlen okokból nagyon rosszul lett, felment a pulzusa, hányt stb., valószínűleg pánikrohama volt, kórházba szállították mentővel, ahol kiderült, hogy semmi szervi baja nincsen. Én ekkor nagyon megijedtem, és innentől kezdve úgy érzem, hogy szorongok emiatt. Van amikor nagyon, van amikor szinte alig, de sosem tudtam elengedni ezt a “traumámat” és hogy egyszer ez velem is megtörténhet. Párszor tapasztaltam magamon is fizikális jeleket (szívdobogásérzés, hányinger), ami miatt még inkább megijedtem, ezért számtalanszor voltam kardiológusnál, ahol minden alkalommal megállapították, hogy nincs semmi bajom. Úgy érzem nem tudom elengedni ezt a félelmem, pedig világ életemben egy boldog, optimista ember voltam, nagyon sok barátom van, és jó a kapcsolatom a szüleimmel is.
Kedves Réka!
Köszönjük a levelét!
A betegségektől, tünetektől való félelem nagyban befolyásolhatja, béníthatja a mindennapokat, mely az Ön leveléből is érezhető. Emiatt mindenképp ajánlanám Önnek pszichológus felkeresését, akivel a közös munka során választ találhatna a tünetei gyökerére, s feloldásukra, hogy a szorongások kezelhetővé váljanak, majd megszűnjenek.
Emellett ajánlom figyelmébe alábbi bogcikkünket a témával kapcsolatban:
Miért nem segít senki a bajomon? – A hipochondria betegségről
Üdvözlettel:
Gór Dóra
14 éves vagyok 3 éve minden nap kínoz a haláltól való félelem és nem merek szólni a szüleimnek viszont a mai napon úgy éreztem segítség kell mivel egyre jobban szenvedek a semmi gondolatától és e nélkül szeretnék élni mert 1 életem van és minden nap e miatt szenvedek
Kedves Ábel!
Köszönjük a levelét!
A halál az életünk természetes velejárója, ahogy a születés is, azonban a halálról való gondolkodást a társadalom gyakran összekeveri a halálvággyal, amitől megijedünk. Közben ez két teljesen más fogalom, hiszen ha valakit érdekel a halál témája, érdekli, hogy vajon mi várja a halál után az nem egyenlő azzal, hogy a személy szeretne meghalni. A társadalmi tabusítás miatt jelentkezhet szorongás a halálról való gondolkodás közben, hiszen érezhetjük, hogy olyan dologról beszélünk és/vagy gondolkodunk, amiről nem szabad, vagy ami teljesen ismeretlen a számunkra. Emiatt bátorítom Önt, hogy ha van olyan felnőtt a környezetében, akivel erről biztonságosan beszélhet, akkor keresse fel őt, ennek hiányában pedig ajánlott pszichológus felkeresése, aki segíthetne Önnek a szorongások feloldásában.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
