Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Üdvözlöm!
Hogy lehet valakit kezeltetni, ha nincs betegség tudata?
Az anyámrol van szó, 20 éve legalább hogy mentális betegséggel küzd.
Nincs diagnózisa, csak annyi hogy depressziós.
Hangokat hall, kényszer kepzetei vannak.
Mániája hogy egy bizonyos jelzővel illetik őt és minket. De ez nem igaz!
Zaklatja a szomszédokat, fenyegetőzik. Lelkileg terroizal minket.
Ha azt mondjuk neki, hogy nem mond senki ránk semmit, agresszív lesz.
Azon kívül hogy a mentőt kihívóm rá, azon kívül van valamilyen más megoldás. Vele élek, így félek tőle ha kihívóm a mentőt 1 nap és kiengedik, engem meg el küld. Tett már ilyet. Sajnos egyelőre nem tudok elkoltozni, nincs senki aki segítene!
Köszönöm válaszát!
Kedves Kérdező,
Köszönjük a levelét!
A levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne az édesanyja háziorvosával felvennie a kapcsolatot, s elmondania a tapasztaltakat. Ő tudná tájékoztatná Önt, hogy jelenleg milyen lehetőségek lennének az édesanyja betegségének a felderítésére, s kezelésére.
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm!
Én egy olyan kérdéssel fordulok önhöz amit nem tudok feldolgozni és nem is lehet. Én 29 éves vagyok nem volt még soha barátnőm, de sokan kihasználtak mert jóindulatú vagyok. És ezért inkább már félek ismerkedni. Sosem volt igaz barátom se barátnőm. Most nemrégen februárban megismerkedtem egy nálam 10 évvel idősebb nővel. És egyszerűen annyira jó volt egymás köztünk a szikra hogy megértettük egymást. Nagyon nehezen engedek közel magamhoz bárkit, vagy hogy megérintsen mert spektrum zavarom van. Neki megengedtem. Ígérte a közös nyaralást, miegymast, közös élmények. Én ennek nagyon örültem. Nagyon jó volt a vizszonyunk személyesen. Sosem veszekedtunk. Egyik napról a másikra május végén nem vette fel a telefont nem reagált az smsre sem és vissza sem hívott. Aggódtam érte kerestem éjjel nappal de mindenféle ok nélkül előzmény nélkül azóta nincs kommunikáció köztünk. És nem tudom az okát sem és depressziós lettem ettől mivel szerelmes vagyok belé. Mit tehetnék ez ügyben?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Mivel mélyen érintette a hölgy eltűnése úgy gondolom, hogy érdemes lenne szakemberrel feldolgoznia a történteket és elgyászolnia a kapcsolatot. A visszahúzódó viselkedésen is lehet javítana az, ha a szakembberhez járna.
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdv. Néha arra leszek figyelmes hogy rázom a lábaim. Nem vagyok ideges meg semmi, de ha ideges vagyok akkor meg nem szoktam. Csak észre veszem hogy már megint elkezdtem rázni teljesen tudat alatt.
Mitől lehet ez?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján érdemes lenne először neurológiai kivizsgálásra mennie, hogy van-e valamilyen idegi alapja a tünetnek. Negatív eredmény esetén lehetne az okokat felgöngyölíteni egy szakemberrel (pszichológussal).
Üdvözlettel:
Szabó LiliSzép napot
A problémám az lenne hogy nem tudom magamban hova tenni a párom viselkedését.Én egy teltebb hölgy vagyok (de nem abban a súlyosan elhizott kategoriaban] a páromnak az előzô kapcsolataiban levô hölgyek is ilyen testalkattal rendelkeztek sőt “erôsebbek” voltak mint én. Sőt mindig is azt mondta meg akkor is amikor nem voltuunk egy pár hogy nála egy nô a 70-80 kg kezdődik…De mégis azt látom hogy a párom a vékony testalkatú hölgyeket nézi csak meg ,csak azokat likeolja .Sőt régebben mikor hobbi szinten fotózott, mindig ilyen testalkatú hölgyeket voltak a “modellek”
Számomra érthetetlen hogy valakinek ugyanúgy tetszen 40kg -os és a 80-90 kg hölgyek is… ez a két véglet? Mert szerintem nem.Mindig azt hangoztatja hogy a természetes szépséget szereti engem lebeszél a sminkről hogy nincs rá szükségem, mégis az összes nô akit liekol ennek pont az ellenkezője.. Erôs smink ,mű cicik. Úgy érzem hazudik nekem, de hiába kérdezek rá hogy akkor ez és ez miért van azt mondja ô sem érti..
Kedves Kérdező,
Megértem frusztráltságát, hogy a párján nem tud igazán kiigazodni. Úgy gondolom, hogy a férfiakat nem lehet egy skatulyába tenni, hogy mindegyik férfinak csak egyféle nőtípus jönne be. Sok olyan férfi van, akinek többféle nő is megtetszik, ez vonatkozhat a testalkatra vagy akár a természetes vagy műszépségekre is. Érdemes lenne beszélnie vele arról, hogy Önt ez a viselkedés zavarja, hogy más nőket likeol miközben párkapcsolatban van Önnel, s neki miért van erre szüksége.
Üdvözlettel:
Szabó LiliKedves Lili!
A párom beszélget az exével facebookon, jóban vannak és folyamatosan rámtör a féltékenység, szerintem már már beteges módon.
Mondta hogy nincs okom féltékenynek lenni.
Hogyan tudom leküzdeni ezt az érzést mert sokszor úgy érzem belebolondulok?
Előre is köszönöm.
Kedves Kérdező,
Érdemes lenne a párjával beszélgetnie arról, hogy mi miatt tartják ők a kapcsolatot, azaz barátság van-e jelenleg köztük vagy más kapcsolat. Amennyiben szorosabb barátságot ápolnak ők érdemes lenne Önnek megfontolnia, hogy megismerje Ön is ezt a nőt, ezzel is csökkenhetne a féltékenység, mivel realizálódna, hogy milyen ez a nő, s mi köti össze őket jelenleg.
Üdvözlettel:
Szabó LiliNemsokára 1 éve hogy egy trauma során bepánikoltam és tévesen anafiaxiás reakcióval kezeltek. Ez ki billentett a lelki egyensúlyomból, de most már megértettem feldolgoztam. A bizonytalanság átcsapott pánik állapotba. Ennek hatására rendeztem konfliktusaimat. Mégis, csak a munkahelyemen de jelentkezik szomatikus tünet: torokszorítás, amit nehezen tudok kezelni félelem nélkül. A műszak végére el is múlik. Maradhatott valami rendezetlen a multamból hogy még nem kerültem vissza az egyensúlyomba?
Kedves Kérdező!
Leveléből látszik, hogy nagy utat járt be és sok energiát fektetett abba, hogy a traumát feldolgozza, konfliktusait rendezze. Elképzelhető, hogy a korábbi trauma maradvány tüneteként jelentkeznek a testi panaszok, azonban ennek megállapítására több infomrációra van szükség. Fizikai panaszok esetén midnenképpen érdemes fizikai kivizsgálással kezdeni és amennyiben orvosilag nincs a testi panaszokat magyarázó ok, akkor érdemes lelki irányba tovább vizsgálódni. Fontos körbejárni, hogy a truamatikus élmény összefügg-e valamilyen módona munkahelyével, munkavégzéssel, teljeseítményhelyzetekkel? Illetve azon is érdemes gondolkozni, hogy hogy érzi magát a munkahelyén, a feladatkörével kapcsolatban. Érdemes azt is megfigyelnie, hogy fizikai panaszai jelentkezésekor milyen gondolatok jutnak eszébe.
Amennyiben úgy érzi egyedül nem tud megbirkózni a helyzettel, javaslom keressen fel klinikai szakpszichológust egyéni konzultáció keretein belül.
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Kedves segítő!
Mit tehetek akkor, ha úgy érzem, nem vagyok képes beilleszkedni a társadalomba?
Idegen, kívülálló vagyok mindenütt, legyen az munkahely, vagy baráti társaság, vagy csak ismerkedés.
Eddig mindent elhagytam, félbehagytam, csakmert nem találtam magamat, miközben megéltem a mindennapokat, amikbe az élet sodort, ahogy tudott.
A pszichológusommal is megszakadt a kapcsolatom egyik pillanatról a másikra.
Talán csak az elmém kreálja az akadályokat, és valójában semmi bajom?
Mitől lehet az, hogy sokszor kikapcsolok, nem emlékszem a közelmúltra, nem emlékszem a tegnapra, a párbeszédekre, a nevekre?
Mitől van az, hogy ha valaki beszél magáról, akkor úgy érzem, megismertem belőle egy kis részt, aztán mindent elfelejtek róla?
Vajon jól érzem, hogy nem működöm egészségesen? A környezetem visszajelzései alapján semmi bajom.
Köszönöm, hogy írhattam!
Kedves Levélíró!
Fájdalmas lehet kapcsolataiban kívülállóságot megélni. Keveset ír arról, hogy a beilleszkedés nehézségét mi okozza kapcsolataiban: konfliktusok, elkerülés, túlterhelődés? Illetve, hogy milyen az elválás. Látszik, hogy gazdag a belső világa, szeretne foglalkozni azzal, hogy mi zajlik Önben, hogyan tud a környezetéhez kapcsolódni.
Az emlékezettel kapcsolatos problémák sok forrásból eredhetnek, amelyhez mindenképpen kivizsgálásra van szükség. Úgy gondolom, hogy a leírt panaszok alapján több irányba is érdemes elindulni. Érdemes lenne a területileg illetékes neurológiai és pszichiátriai szakrendelést felkeresni, ahol képzett szakemberek (neurológus, pszichiáter, klinikai szakpszichológus) tud segítséget nyújtani. A leírtak sajnos nem elegendőek ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy milyen probléma áll fenn, de úgy gondolom fontos lenne szaksegítséget kérnie. A pszichiátriai szakrendelés háziorvosi beutaló nélkül, míg a neurológiai szakrendelés háziorvosi beutalóval érhető el.
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Tisztelt Pszihológus!
Olyan problémával küzdök ami már megkeseríti a mindennapjaim. Azt hiszem hipochander vagyok, folyamatosan olvasgatok a betegségekről hogy mi bajom lehet, bizonyos betegségek tüneteit keresem folyamatosan magamon és már az alvás is nehezen megy emiatt. Hiába próbálom elterelni a figyelmem, sehogyan nem jön össze. Volt pár napja egy olyan eset, hogy olvastam a szájrákról melynek tünetei közt volt hogy feldagad a nyak/torok. Sorozat nézés közben is erre figyeltem folyamatosan és egyszer csak kirohantam a tükörhöz mert úgy éreztem fel van dagadva ( persze nem volt) és borzasztóan remegtem, dobogott a szívem és halálfélelmem volt. Nemtudom mit tudnék evvel csinálni hogy egy hétköznapi fejfájásnál ne gondoljak mindjárt a legrosszabbra illetve hogy ne keressen magamban állandóan a betegség jeleit. Egésznap stresszes vagyok, egyáltalán nem nyugtat meg ha valaki azt mondja hogy makkegészséges vagyok, ugyanúgy aggódok és már elviselhetetlen.. Előre is köszönöm válaszát!
Kedves Kérdező!
Leveléből úgy tűnik nagyon erős szorongást él át, a legrosszabb szcenariokat vázolja fel magában, amikor betegségről, egészségről, testi érzetekről van szó. Javaslom, hogy mindenképpen kérjen segítséget szüleitől, olyan felnőttől akiben megbízik! Minden iskolában dolgozik iskolapszichológus, akinek a segítségét térítésmentes igénybe lehet venni. Emellett, amikor észrevesz egy testi érzetet pl.: fejfájás, jegyezze fel, hogy milyen gondolatok jutnak eszébe. Ezt követően, próbálja meg végiggondolni, hogy vajon mi támasztja alá és mi szól az adott gondolat ellen, így nem csak a legrosszabb eshetőség fog eszébe jutni. Ebben akár családtagjai, barátai is segíthetnek. Ezenkívül érdemes lehet megpróbálni időkorlátot megszabni a testi érzetekkel való foglalkozásra pl.: Amikor elkezdődik a fejfájása, elhatározza, hogy a következő 5 percben végiggondolja mitől lehet, de utána valamilyen tevékenységgel eltereli a figyelmét.
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Jó napot kívánok!Tanácsot szeretnék kérni önöktől hogy mi lenne a helyes döntés ebben a helyzetben amiben én vagyok.Az elmúlt időben sok családi konfliktusom volt otthon és úgy döntöttem hogy elkoltozom a barátommal. Nagyon vártam már a költözést és ahogy eljott az idő hogy be is költöztünk azóta nagyon rosszul érzem magam. Csaladi házban nőttem fel és most bérházba költöztem. Azóta mióta beköltöztünk mindig síró görcsöm van,nem eszek szinte semmit,hányingerem és gyomorgörcsöm van. Néha alig kapok levegőt is. Ezek a tünetek csak akkor jelentkeznek amikor belépek a házba. Ha elmegyek itthonról semmi bajom sincs. És ha tehetem nem is vagyok itthon. Reggel már mindig a szüleimékhez megyek még a barátom dolgozik és csak akkor jövök haza ha végzett a munkába.
Mindenki azt mondja hogy adjak magamnak időt de napról napra rosszabban érzem magam.Nagyon csendes is a ház mert csak idősek laknak benne és nem tudok senkivel sem beszélgetni.nem tudom mit tegyek. Előre is köszönöm a segítséget.
Kedves Kérdező!
Nagyon feszültségkeltő lehet, hogy az otthonról való elkötözését a családjával való erős konflitkusok okozták. Úgy gondolom, önmagában a felnőtté válás útján a családról való leválás, az önállósodás önamgában is egy nehéz életfeladat és gyakran jár nehéz érzésekkel, belső feszültséggel, de ebben az esetben ehhez még a konfliktus is hozzáadódik. Keveset ír a konfliktusok természetéről, illetve arról, hogy a költözése milyen hatással volt családi kapcsolataira, de úgy tánik mivel reggelente szüleihez megy, valahogy a biztonságot ott tudja megtalálni. Érdemes lehet azon gondolkozni, hogy mit jelent az Ön számára az hogy elköltözött, akár a saját magára vonatkozóan, akár családjával kapcsolatban, akár párkapcsolatában. Mit gondol az önállóságról, a felnőtté válásról, a felelősségvállalásról? Emellett érdemes lehet odafigyelnie arra, hogy a fizikai tünetek mellett, milyen gondolatok jelentkeznek. Ez segíthet abban, hogy megértse valójában mi zajlik Önben a változások kapcsán. Ha pedig elkezdte megérteni magát, el tud/tudnak kezdeni valamilyen megoldást keresni a helyzetre!
Amennyiben úgy érzi egyedül nem tud megbirkózni a kialakult helyzettel, javaslom keressen fel pszichológust egyéni konzultáció keretein belül!
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
A párommal 4 éve vagyunk együtt. Sajnos tavaly hirtelen felmondott a munkahelyén, de nem igazán keresett újat, segitettük neki, így talált másikat, de volt nagyjából 2 hónap amikor minden anyagi probléma rám maradt, illetve kölcsön kellett kérni rokonoktól.
Majd, nem olyan rég amikor végre egyenesbe johettünk volna annyira, hogy ha még egy kis pénzt összegyűjtunk, akkor újra felmondott ezen a helyen is. De másik munkahelyet nem talált, sőt nem is igazán keres. Minden nap csak igérget, hogy holnap felhívom azt a munkahelyet is stb. Aztán egyik nap sem történik semmi. Én pedig minden nap elmondom hogy szedje össze magát, mert ez így nem mehet tovább. Úgy érzem kezd nálam betelni a pohár. Sokszor felmerül bennem, hogy talán jobb lenne szakítani.Kezdek kikészülni emiatt. Lassan megint 2 hónap telik el úgy hogy munkanélküli. Egyébként mindenkkét munkahelyen az volt a gondja, hogy a kollégakkal nem jött ki jól. Ez szerintem nem indok arra, hogy masik munkahely nélkül mondjon fel.
Kedves Kérdező!
Nincs könnyű helyzetben, érzelmileg, anyagilag, egzisztenciálisan nehéz lehet ez a helyzet. Abból amit ír, úgy tűnik valami történhetett tavaly, amikor párja felmondott a munkahelyén. Amennyiben párja nyitott rá érdemes lehet segítséget kérnie, sok féle probléma állhat annak hátterében, hogy nem vállal munkát, akár pl.: depresszió, feldolgozatlan munkahelyi trauma, személyiségzavar stb. Pszichológus segítségét kérve, kideríthető a probléma eredete, így a megoldás irányába lehet indulni. Sokszor sajnos nem elég a család támogatása és hiába szeretné az ember összeszedni magát nem tudja.
Mindezek mellett, természetes érthető hogy Ön egyre feszültebb, egyre nehezebb tolerálnia a helyzetet. Javaslom, hogy feszültségét valamilyen módon szelepelje – akár sporttal, barátokkal, családdal való beszélgetés során, relaxációval vagy akár naplóírással. Utóbbi gondolatai rendezésében is segíthet. Érdemes végiggondolnia, hogy:
- Objektíven megfogalmazva mi a probléma.
- Milyen megoldási alternatívák jutnak eszébe (legalább 5-6).
- Milyen előnyei és milyen hátrányai vannak az egyes megoldási lehetőségeknek.
- Az előnyök és hátrányok alapján a legszimpatikusabb kiválasztása.
- A megoldási lehetőség lépéseinek megtervezése és megvalósítása.
- Szükség esetén nyugodtan újratervezhet.
Amennyiben úgy érzi egyeüdl nem tud megbirkózni a kialakult helyzettel javaslom, hogy vagy keressenek fel közösen család- és párterapeutát, vagy pszichológust egyéni konzultáció keretein belül.
Üdvözlettel,
Maróti Etszer
Maróti EszterÜdvözlöm! Féltékenységből eredően előfordulhat hogy tévképzetek alakulnak ki bennem és beleképzelek olyan dolgokat ami valójában nem is létezik? A mindennapjaimat is befolyásolja ezek a gondolatok ezért lenne fontos tudnom hogy igényel e kezelést.
Köszönöm szépen szíves válaszát!
Kedves Levélíró!
Kevés információt ír arról, hogy pontosan milyen helyzetekben “képzel be” olyan dolgokat amelyek valójában nem is léteznek. Nagyon fontos alaposan áttekinteni az ilyen helyzeteket, hogy megállapítható legyen, hogy valóban realitás vesztés történik-e. A kezelés szükségessége egy diagnosztikus kivizsgálással dönthető el. Ennek során a klinikai szakpszichológus beszélget Önnel a panaszairól, az élettörténetéről illetve különböző teszteket is felvesz, hogy megállapítsa milyen jellegű problémáról van szó. Ennek fényében határozható meg, hogy szükség van-e kezelésre, és ha szükség van akkor milyenre (gyógyszeres, pszichoterápiás, vagy a kettő kombinációja). Diagnosztikus folyamatban való részvételre, a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelésen van lehetőség, illetve egyéni konzultáció keretein belül magánellátásban, klinikai szakpszichológusnál.
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Tiszteletem!
Valószínűsíthetően hipochondriával küzdöm, ami miatt kb 2 havonta szorongok 1 hónapig és stresszelek. Nehezen leküzdöm, lesz két jó hónapom. Megfogadom magamnak hogy sosem fogok többé a testi tüneteimnek hinni és felnagyítani azokat. De mindig elbukok. Túl sokat költöttem már vizsgálatokra és 2 éve eléggé megkeseríti az életem. Talan mintha kicsit depressziós is lennék. Nem tudok olyan lenni mint régen. Kivétel ha megiszom 1-2 sört társaságban. Mintha kicseréltek volna. Ez is rendkívül megilyeszt. Édesapám alkoholista volt, és utáltam érte. Sosem válnék olyanná. De értem azokat akik azzá válnak. Elképzelhető hogy az alkohol miatt szorongok, illetve mikor nem iszom azért vagyok depressziós? Vagy ezt is csak felnagyítom és beképzelem mint az utóbbi 2 évben a tüdőrákot, vastagbélrákot, szívbetegséget, agydaganatot, hasnyálmirigyrákot, gégerákot?
Jártam 1 évig pszichologushoz. Segített sokst, de egy ideje már nem voltam. Ön mit tanácsolna?
Válszát köszönöm!
Kedves Zsolt!
Én mindenképpen a terápiás munka folytatását javasolnám. Ha korábbi pszichológussal való munkát hasznosnak érezte, akkor akár annak a folytatását, vagy egy másik szakemberrel teljesen elölről kezdeni a folyamatot. Érdemes a terápiás munkát ilyen helyzetben akkor is folytatni, amikor a tünetei/panaszai nem annyira nyomasztóak, hogy a stabilizálást is elősegítse.
Üdvözlettel,
Ugy erzem rogeszmes vagyok, minden nagyon kusza a fejemben, szinte evek ota tart, pedig csak 15 eves vagyok. A szuleim elvaltak mikor 13 eves voltam es azota romlott szinte minden teren az allapotom, de van egy dolog, ami szeretintem ettol fuggetlen. Van egy parom es megszallottan figyelem az exet es hasonlitani akarok ra, ez eltart mar egy eve. Nagyon magasan vannak a hataraim, valamikor szinte nincs is, olyan messzire megyek amennyire csaj tudok, de ez meg nekem is sok. A nap 24 orajabol 10-et vele foglalkozok, minden elsotetul es csak a parom exe jut eszembe. Van nehany tippem, hogy miert hagyott bennem ennyire mely nyomot az exe, de valakivel beszelni szeretnek errol mert mar ra megy az egeszsegemre.. van hogy olyan ideges vagyok miatta h jobb volt nalam stb (pedig a parom nem igazan ereztette ezt velem) hogy hanyok, megfelelesi kenyszerem van, mindent tudni akarok rola, nezem a regebbi/(ha van ujabb) beszelgeteseiket, a lany kozossegi oldalait
Kedves Orsolya!
Fontos lenne minél hamarabb szakember segítségét kérni és a szüleivel megosztani ezt a problémát. Mivel kiskorú, így a kezeléshez mindenképpen szükséges a szülők együttműködése is.
Minél hamarabb fel kellene keresni a területileg illetékes gyermekpszichiátriai gondozót és segítséget kérni a tünetek enyhítése céljából.
Addig is ha nagyon erősnek érzi ezeket a panaszokat hívni tudja a 0-24 órában hívható lelki segély szolgálatot.
https://kek-vonal.hu/
Üdvözlettel,
Kedves Eszter!A problémám az,hogy rajta kaptam a páromat,amint egy másik nőnek írta azt, hogy meg***** a hajánál fogva… Azt mondta, hogy ez csak játék volt a számára, nem gondolta komolyan. Ezután lebukott olyan dolgokkal, hogy idegen nőkre reagált “imádlak” reakcióval,a FB.-ján.Majd rajta kaptam,hogy a volt szexpartnerének írt,amit láttam az semleges volt,de a többit kitörölte gyorsan.Utána Rengeteg tiktok videót nézett nagy fenekű nőkről, akik rázzák magukat, és nagy fenekű nőkről pornó videót. Én nem ilyen kaliberű nő vagyok. Úgy gondolom,hogy neki ez egy rejtett vágya,vagy “fétis”de én ezt nem tudom neki megadni és ezért nézi a nagy fenekű nőket.Mit gondol erről? Valamint rengetegszer alázott meg azzal, hogy az utcán szinte leszedte a bugyit a nőkről.Szamomra ez tiszteletlenség. Majd olyan kijelentést is tett egyszer, hogy “nem lehet minden nap ugyan azt enni” Hiába nagyon jó a szex,úgy érzem kevés vagyok neki,és jönnek a negatív gondolatok,hogy épp rosszat tesz megint.
Kedves Levélíró!
Nehéz lehet megélni, hogy párja más nőkhöz is vonzódik. Úgy gondolom a történtek kapcsán megjelenő reakcióit két részre érdemes bontanunk.
Egyrészt fontos szót ejtenünk a párkapcsolaton belüli határokról, igényekről és szükségletekről, másrészt az énképéről, a saját magára irányuló leértékelő gondolatokról, illetve azok spirál szerű továbbgyűrűzéséről.
Az első témával kapcsolatban, fontos annak felismerése, hogy Önnek mi fér bele egy párkapcsolatba, mi az amit vár párjától, milyen szükségletei (akár érzelmi, akár fizikai) vannak, amelyeket a kapcsolatban midnenkképpen figyelembe kell, vagy kellene venni. Amennyiben ezt le tudja tisztázni magában, a következő lépés az erről való kommunikáció lehet, illetve annak vizsgálata, hogy párjával milyen módon tudják a határokat megfelelő módon felállítani. Természetes módon nincs két egyforma ember, így teljesen egyforma igényekkel, szükségletekkel, határokkal egy páros sem rendelkezik. Ezért van szükség a kommunikációra, hogy közeledni tudjanak egymáshoz. Amennyiben úgy érzi nem jutnak dűlőre, pedig mindketten motiváltak, érdemes lehet család- és párterapeutát felkeresni.
Énképével kapcsolatban: Levelében látom, hogy megfogalmazza “Kevés vagyok a páromnak.” “Biztosan megint rosszat tesz.” Úgy tűnik, hogy párja viselkedését Ön úgy értelmezi, hogy valamit nem tud megadni neki, Önből hiányzik valami. Ez a gondolat egyenes úton vezet odáig, hogy a hiány miatt, minden bizonnyal másnál keresi ennek pótlását. Természetes módon ezt a gondolatmentet végigfuttatva, rosszul és értéktelennek érzi magát. Azonban fontos megvizsgálnunk ezt az elszomorító gondolatsor, vajon mennyire reálisak, mennyire igazak. Gyakran előfordul, hogy korábbi tapasztalataink, hangulatunk miatt “torzítottan” látjuk a valóságot. Javaslom, ilyenkor írja le a gondolatot, mint pl.:” Kevés vagyok a páromnak.” és vizsgálja meg. Próbáljon keresni olyan OBJEKTÍV érveket, melyek alátámasztják a gondolatot, majd olyan érveket amelyek ellene szólnak! Ez lehetővé teszi, hogy egy szélsőséges negatív gondolat árnyaltabbá váljon, és jobban érezze magát.
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Tisztelt Doktornő!
Lassan 30 éve halt meg az édesanyám, az ő halála után ismertem meg az ex feleségemet aki tőled két gyermekem de 10 év után elváltunk megcsalt, tönkretette az életemet ellenem nevelte a gyerekeimet. És azóta szinte csak rossz történik velem sok féle betegséggel küzdők ezáltal a jelenlegi párkapcsolat is megromlott. szinte minden éjjel álmodok az édesanyámmal, sokszor nem emlékszem rá hogy mit álmodok vele, mi az amit mond nekem vagy hogy hol vagyunk de minden alkalommal megijedek, felriadok és nagyon sok időbe telik újra vissza aludnom, és van hogy a vissza alvás után is álmodok vele.Olyan érzésem van mint hogyha mondani és segíteni szeretne valamiért de nem tudok rájönni hogy mi az.Tudna nekem segíteni, hogy hogy dolgozzam fel ennyi idő után a halálát? Vagy hogy mit tehetek azért hogy nyugodtan végig tudja aludni az éjszakákat?A ha esetleg veszel még új betegeket, és tart online terápiát, szeretnék Önnel beszélni.
Tisztelettel,
András
Kedves András!
Köszönöm, hogy megtisztelt a bizalmával!
A probléma, amit leírt elég komplex és mindenképpen érdemes lenne erről hosszabban és részéletesebben konzultálni, hogy a probléma megoldást lehessen találni, hiszen egy 10 éves gyászfolyamat nagyon hosszú. Valahol a feldolgozás elakadhatott, és érdemes lenne megtalálni azt, hogy hol.
Pszichológus mellett akár szóba jöhet az is az alvási problémák miatt, hogy pszichiáter szakembert is felkeressen.
Amennyiben velem szeretné a terápiás munkát elkezdeni, kérem írjon e-mailt az info@onlinepszichologus.net címre a további lehetőségekkel kapcsolatban.
Üdvözlettel,
