Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Üdv!
Apukám hosszú ideje alkoholizmusban szenved, ám nem látja be, hogy ez probléma. Több munkahelyet is elvesztett az alkohol miatt, az öcsémmel is megromlott a kapcsolata, aki el is költözött tőlünk. Húgommal és anyukámmal maradtunk apa mellett, de mindannyian nagyon nehezen kezeljük a családfő alkoholizmusát. Egészségileg és pszichésen is kezdünk kikészülni, de nem akarjuk apát egyedül hagyni, mert féltjük és aggódunk érte.
Az lenne a kérdésem, hogy mit lehetne tenni, hogy apának felnyíljon a szeme, hogy az alkoholizmus egy betegség, és ő ebben szenved? Már próbáltunk többször is beszélni vele, de hatástalannak bizonyult.
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Sajnos amíg nincs betegségbelátása és motivációja az apjának a kezeléshez, nehéz lesz őt meggyőzniük. Érdemes lenne Al- Anon családi/hozzátartozói segítő csoportot felkeresniük, hogy a problémájukat elmondhassák, s segítséget kaphassanak az édesapja betegségével kapcsolatban.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTömören : adott egy házasság,mely 13 évig tartott,egy közös gyermek született,11 éves .Előző házasságból két kislánya született az édesanyának,ők már felnőttek azóta.
Az édesanya” új” kapcsolata válás ideje alatt ismét a 13 évvel ezelőtti volt férjével alakult ki .
Ez a volt férj ,aki ismét képbe lépett az életükben,bizonyítottan alkoholista,munkahelyi problèmài is voltak a függősége miatt. Nyàron tervezik az újra össze költözést,ahová vinnè a 11 éves kisfiút is ,illetve 75 ezer gyerektartást követel az anya,akinek havi szinten annyit von a végrehajtó.Félő,hogy a “règi-új” férj tönkre tennè lelkileg a gyereket.Idàig az édesanya nevelte albérletben ,minden anyagi támogatást biztosítva a gyermek felé,de így elég bizonytalan a jövőre nézve a gyermek szellemi ,- lelki fejlődése szempontjából mindez.
Ha megtisztel pár jó tanáccsal,hálás lennèk.Koszonettel.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
A leírtak alapján a kisfiúra nézne a legszerencsésebb a leendő felállás. Érdemes lenne körbeérdeklődni, hogy a kisfiú édesapja és a kisfiú nagykorú testvérei szeretnének-e nagyobb részt vállalni a kisfiú életében, javítani az ő helyzetén, esetleg ottlakás terén segíteni. Mivel még hipotetikusan van felvázolva a kisfiú leendő helyzete (azaz még minden változhat), így nehéz véleményt megfogalmazni.
Üdvözlettel:
Szabó Lili4 gyermekes anyuka vagyok.(7,3,1 éves ikrek).lassan 4 éves lányommal adódtak problémák.nagyon jó alvó,jó gyerek volt.testvereit imádja,játszik velük.oviban jól viselkedik,dicsérik,semmi panasz.par hónapja változott meg.mindenert sír,akaratos,nem ismeri a “nem,mindjárt” szavakat alvása nagyon rossz.tobbször kel éjszaka,mászkál,kifogásokat keres csak minket ne hagyjon aludni.szeressuk imádjuk de már tényleg tanácstalanok vagyunk.oly annyira elviselhetetlen a viselkedése hogy többször sajnos rá kellett csapni.egyszeruen nem tudunk rá hatni.kimeritő.nimcs elhanyagolva de mégis így viselkedik.uralkodik mindenkin.tönkreteszi a csaladot.kérem az önök segítségét.elore is köszönöm.
Kedves Kérdező!
Bizonyára nagyon aggódhat gyermeke viselkedésével kapcsolatban, mely hatással van a családi légkörre is. Említést tesz róla levelében, hogy a nehézségek néhány hónapja kezdődtek. Érdemes visszaemlékezni arra, hogy történt-e akkor valamilyen változás a családjukban (költözés, szülő munkahelyváltása, családi konfliktusok), illetve érhette-e gyermekét valamilyen külső környezeti hatás, akár az óvodában, vagy más közösségben. Ebben az életkorban a gyermekek számos esetben próbára teszik a szülők határait, tűrőképességét. Életkori sajátosságnak mondható az autonómiatörekvés, mely során saját akaratukat kívánják érvényre juttatni, szinte mindent egyedül, önállóan akarnak végezni, dacosan viselkedhetnek, ellentmondhatnak a szabályoknak. Fontos, hogy a szülők által választott nevelési gyakorlat határozott, következetes legyen, lehetőleg ne legyenek a szülők között ellentmondások a szabályokkal kapcsolatban. A fizikai fegyelmezést kerüljék, semmiképp ne üssék meg a gyermeket. Amennyiben a problémák nem enyhülnek, érdemes lehet pszichológus segítségét kérni, óvodapszichológiai ellátást, vagy a területileg illetékes gyermekjóléti központot felkeresni.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Szakmailag elég nagy kudarc amit pár éve csinálok.
Lediplomáztam (4-esre), majd jött az első munkahely, aztán a sokadik. Most újból állástalan vagyok, de úgy, hogy az utolsó két munkahelyemről betanulás után, próbaidő alatt küldtek el.
Már nagyon elegem van ezekből a rövid idejű munkahelyekből.
Reggel három ébresztő óra után is fekszem tovább. Késői kelés után telefonra függökk, majd délután megint fekszem. Ha itthon vagyok mégis hogy legyen napi rutinom?
Ha állást keresek, akkor kisekejtezek minden lehetőséget, közben rosszul érzem magam, ill alul értékelem magam.
Személyiségemet tekintve maximalista, precíz vagyok, emiatt sok idő alatt készítek el egy írott anyagot, valamint halogatok.
Csendes, szorongó vagyok, viszont néha olyat szólok be, ami miatt kirugatnak.
Jártam klinikai szakpszichológushoz két és fél évet, de nem volt az igazi.
Időnként nem tudom hogy jó helyen keresgéltem-e, vagy mihez is kéne kéne kezdenem.
Kedves Zita!
Köszönjük a levelét!
Levele olvasása közben fogalmazódott meg bennem, hogy első körben mindenképp pályaválasztási tanácsadó felkeresését ajánlanám, akivel át tudnák beszélni a lehetőségeit, a végzettségét, a motivációit és legfőképp azt, hogy mit szeretne Ön.
Emellett viszont mindenképp figyelmet kell fordítani a negatív irányú hangulazi eltolódására, mellyel minél előbb érdemes lenne szakemberhez fordulnia. Ha úgy érzi, hogy a korábbi terápia nem segített, akkor esetleg új szakemberrel, más módszerrel való munka is szóba jöhet.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Stressz, családigondok,
Kedves Mónika!
Köszönjük a levelét!
Ahhoz, hogy tudjunk Önnek megfelelő segítséget nyújtani, kérjük tegyek fel kérdés a problémájával kapcsolatban és röviden fejtse ki az Ön által leírt családi gondokat és stresszhelyzetet!
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Én felkeresnék nagyon szívesen egy szakembert csak sajnos az a probléma,hogy itt ahol én élek nincsen TB alapon pszichológus már utánajártam ennek is. Csak pszichiáter van a kórházban de ő meg nem igazán foglalkozik a betegeivel csak felírja a gyógyszert aztán ennyi. Ő azt mondta a kórházban nincs ingyen pszichológus. Én is már próbáltam családsegítő szolgálaton keresztül segítséget kérni és el is mentem egy idősebb úrhoz akivel beszélgettem de ő nem pszichológus szerintem. Meg én inkább hölgyel szeretnék beszélgetni mert a nők előtt jobban megtudok nyílni mint egy férfi előtt. Magán pszichológushoz meg sajnos nem tudok járni mert az anyagi helyzetem ezt nem engedi meg. Megvan kötve a kezem nem tudom már hova fordulhatnék segítséget kérni. Olyan nehéz minden ez az élet. Minden nap csak egy túlélés számomra.
Kedves Marika!
Köszönjük a levelét!
További segítséghez a probléma és a körülmények mélyebb ismeretére lenne szükség, amely meghaladja ezen rovat kereteit. Az Ön által leírt, fennálló lehetőségek közül prbóálja megtalálni azt, mely a legmegfelelőbb lehet Önnek, állapotrosszabbodás esetén pedig mindenképp keresse fel az Ön által említett pszichiátriai gondozót és/vagy hívja a segély vonalak valamelyikét!
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Üdvözlöm!Már mióta barátok vagyunk azóta meg kell válogatnom a szavaim,félek hogy felreért engem,meg minden.És,ha meg is mondtam,hogy bennem bízhat,mert soha nem akarnék rosszat tenni vele,úgy is gyanakszik rám néha,még ha nem mondja ki akkor is látom.Nem tudom hogy állhatnék ehhez a dologhoz..s emiatt sokat szorongok is.De elveszíteni sem akarom amiatt,amiért ennyire nem tud bízni bennem.
Kedves Zita!
Köszönjük a levelét!
Írásából nem derül ki pontosan, hogy kiről van szó és milyen kapcsolatban állnak, de ennek ellenére fontos kiemelni, hogy akár baráti, akár párkapcsolatról van szó, fontos alappillér a bizalom, melynek hiányában instabil lesz a kapcsolódás. Ha úgy érzi, hogy erről lehet kommunikálni, akkor érdemes lenne erről beszélniük, elmondani az érzéseit és kérdezni őt is arról, hogy mi baj lehet a bizalommal. Ha ez nem megosztható, vagy nem feloldható a konfliktus, akkor pedig érdemes gondolkodnia azon, hogy hogyan érzi magát egy ilyen kapcsoldódásban és vajon jó hatással van-e Önre, megéri-e benne maradni.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Évek óta szorongásos pánikbetegséggel küzdök. 2 éve Citapram antidepresszáns gyógyszert szedek, viszont szeretném elhagyni, mert súlyproblémákat okoz.
Tanácsot szeretnék kérni, egyrészt hogyan hagyjam el a gyógyszert, továbbá milyen alternatív (természetes) módon tudnám helyettesíteni?
Köszönettel: Dóri
Kedves Dóri!
Köszönjük a levelét!
A gyógyszer elhhagyásában mindenképp kérje pszichiáter segítségét, mert a gyógyszer dozírozás mindenképp orvosi kompetencia. Alternatív megoldásként érdemes a gyógynövényes lehetségeknek utána néznie, illetve a tüneti kezelés mellett a probléma gyökerének feltárására is fontos lehet. Ebben mindenképp kérje pszichológus segítségét. Emellett még a relaxációs technikák jutottak eszembe, mint nem gyógyszeres, gyógynövényes lehetőségek, melyek segíthetnek csökkenteni, kézben tartani a tüneteit. Ajánlom figyelmébe a weboldalunkon található relaxációs anyagokat.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
7-be járok, hatosztálos gimibe. Van egy legjobb barátnőm, egy baráti köröm, a probléma egy lány aki még év elején összveszett a legjobb barátnőjével, és hozzánk csapódott. Így 5-en vagyunk, és a páratlan barátságok soha nem működnek, folyamatos féltékenység van. Azért nem mertünk még beszélni vele mert volt már pánikrohama, mióta összeveszett a barátnőjével nagyon maga alatt van, és félünk hogy esetleg bántja magát, vagy rohama lesz. Tanácstalanok vagyunk, az előző barátnője már továbblépett, és már mindenki talált magának legjobb barátot, és nem akarjuk egyedül hagyni, mert amúgy tök rendes lány. (nemtudom ez mennyire idevaló, de nincs más ötletem)
Kedves Sára!
Köszönöm levelét!
Örömmel olvasom, hogy ennyire empatikus és figyel erre a lányra. Ha “tök rendes lány”, ahogy Ön fogalmaz akkor érdemes erre fókuszálni, mint arra,hogy működnek a páratlan barátságok vagy nem. Azonban ha úgy érzékeli, hogy szakember segítségére van szüksége, jelezzék az iskolapszichológusnak vagy osztályfőnöknek. A pánikrohamnak valószínűleg egyéb (komolyabb) okai is vannak, mint az, hogy az előző barátnőjével megszakadt a kapcsolata, így mindenképp javasolt lenne, hogy pszichológussal konzultáljon.
Üdv,
Nem tudok kommunikálni senkivel szorongás miatt, nem merek elhagyni a lakást, semmihez nincs kedvem (életkedvem sincs) igazából nem érzem hogy érdekelnék akárkit is nyomott hangulatom van mindennap és ilyenek kaphatnék tippet?
Kedves Kérdező!
Az Ön által leírt probléma bizonyára nagyon megterhelő lehet. Említi, hogy életterét jelentősen korlátozza az átélt szorongás, alacsony fekvésű hangulat. Amennyiben tünetei nem csökkennek, javaslom pszichológiai ellátás felkeresését. Javaslom az alábbi cikkeink tanulmányozását problémájának megismerése, gyakorlati javaslatokról való tájékoztatás végett.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Üdv!Segitsèget szeretnék kérni.
Januárban alakult ki pánikbetegsègem.
Akkoriban gombóc èrzettel a torkomban.Ez a rész elmúlt,azóta nyugalmi állapotban is jelentkező tünetem ,hogy a nyelvem bedagad,mintha hajszál lenne rajta.Van hogy inni enni sem merek.
Segítségre lenne szükségem
Ez borzasztó!A mindennapjaim teszi èlhetetlennè..
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy első körben érdemes lenne fül-orr-gégész/allergológus szakembert felkeresnie, hogy a tüneteinek van-e valamilyen testi betegséghez köthető oka. Amennyiben nincs, érdemes lenne a területileg illetékes pszichiátriai gondozót felkeresnie, ahol a vizsgálat után kezelési javaslatot tudnának adni.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Hölgyem! Párommal 1 éve vagyunk együtt, távkapcsolatban élünk, de minden hétvégét együtt töltünk, legtöbbször én megyek hozzá. A problémám az lenne, hogy a párom együtt él a szüleivel és úgy érzem túlságosan kötődik, függ az apjától. Noha a párom elmúlt 30, az apja mondja meg neki, hogy hétvégén mi lesz a program (mindig szerelni, építkezni, vagy segíteni kell ezt-azt), így hiába vagyok ott, együtt alig töltünk időt. Úgy érzem a párom nem hajlandó miattam szembeszegülni vagy nemet mondani az apjának, de a barátaival is ritkán találkozik, mert az apjának az sem tetszik, mert szerinte a munka a legfontosabb. Beszélgettem már vele erről, hogy ez így nem lesz jó, és ha együtt különköltözünk és saját családunk lesz, akkor is az apja fogja-e meghatározni, hogy mikor mit teszünk. Azt mondta, ezen már ő is gondolkozott, de érdemi változást azóta se látok. Mit tudok még ezzel kapcsolatban tenni vagy mondani neki? Félek rámegy a kapcsolatunk, hogy ő még mindig nem vált le a szülőkről.
Kedves Kérdező,
Köszönjük a levelét
Érdemes lenne együtt felkeresniük párterapeutát, ahol ezt a problémát jobban ki lehetne fejteni, s dolgozni közösen a megoldáson. Javaslom, hogy beszéljen erről a lehetőségről a párjával.
Üdvözlettel:
Szabó Lili
Üdvözlöm!
Depresszióval, szorongással és pánikrohamokkal küzdöm. Másodéves egyetemista hallgató vagyok. Viszont azt érzem, hogy a mostani állapotom miatt szeretném ott hagyni az egyetemet. Nem tudnám úgy folytatni, ahogyan saját magamtól is elvárnám.Szeretném megtalálni önmagam, szeretnék önmagamra fókuszálni egy picit. Viszont, azzal, hogy kihagynék pár évet az egyetemen, magamra haragítanám a szüleimet.Ugyanis ők nem igazán értenék meg, hogy miért hoznék meg egy ilyen döntést. Változásra vágyom az életemben, szeretnék végre boldog lenni. De tudom, hogy a döntésem miatt megbántanám a szüleim és elveszíteném őket. Mit tehetnék? Hogyan dönthetnék helyesen? Szeretném úgy élni az életem ahogyan én szeretném, és nem úgy ahogyan mások elvárnák tőlem.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne felkeresnie egy pszichológust a problémáival, hogy miért nehéz a szüleinek a vágyait kifejeznie, milyen tanulási vagy egyéb nehézségekkel küzd a tanulmányi során, milyen veszteségek értés eddig stb. Javaslom, hogy a Hallgatói Pszichológiai Konzultációs Szolgálatot keresse fel az egyetemen, ahol az ott dolgozó szakpszichológus az egyetem diákjain ingyenesen segít.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Pszichológus, párom gyakran fejemhez vágja hogy nem vagyok nyitott érzelmileg
Hogyan lehetnèk nyitotabb érzelmileg? Előre is koszonom megtisztelő válaszát
Tisztelt Kérdező!
Önismereti munkával, vagyis pszichológiai / pszichoterápiás konzultáción való részvétellel érzelmileg nyitottabbá lehet válni, hiszen a terápiás kapcsolatban biztonságosan megélhetővé válnak mind a pozitív, mind a negatív érzések. Jó lenne azt is látni/ átbeszélni/kibontani egy ilyen konzultáció során, de akár egy nyugodt, őszinte beszélgetés során a párja és ön közt is, hogy pontosan milyen helyzetekben “vágja az ön fejéhez” ezt a párja, van-e esetleg valamilyen visszatérő mintázat, amikor valami másféle reakciót várna öntől a párja, mint amit kap, vagy ön nyújtani tud adott esetben, és erre nincs “jobb” kifejezése, csak az, hogy ön érzelmileg nem nyitott. Ezáltal megoldást lehetne találni a problémáikra.
üdvözlettel:
kedves szakértő!
Én egy 34 éves kiégett nő vagyok akinek már nincs kedve harcolni a jobb életért. Belefáradtam mindenbe csak szenvedek lelkileg. Nem látom a kiutat minden úgy rossz ahogy van. Úgy érzem kezdek becsavarodni teljesen pánikbeteg vagyok rossz a párkapcsolatom nem értjük meg egymást a párommal folyton csak a viták vannak kettőnk között. Ő is másképp látja az életet meg én is. A környezetem is lehúz teljesen utálom az embereket akik körbe vesznek engem meg ezt az egész zala megyét ahol élek. Undorral megyek ki az utcára is nagyon depressziós lettem és mikor egyedül vagyok folyton magamban beszélek mint aki meg van zakkanva de nem vagyok bolond csak nincs kivel megbeszélnem a gondjaimat és nagyon magányos vagyok. Senki nem ért meg a testvéreim sem. Szüleim már nincsenek édesanyámat is elveszítettem lassan már 4 éve ő volt az egyetlen ember az életemben aki megértett. Nem bírom tovább nincs kedvem így élni mit tegyek???
Kedves Marika!
Köszönjük a levelét!
A kiégés egy veszélyes állapot lehet, hiszen a vége a lehangoltság, depressziós és az ehhez társuló esetleges öngyilkossági vagy halállal kapcsolatos gondolatok, melyekről Ön is ír a levelében. Már a kiégés elején érdemes szakemberhez fordulni, s ez egyre sürgetőbb, minél lejebb kerül valaki ebben a spirálban. Mindenképp ajánlanám Önnek szakember felkeresését rövid időn belül, akivel meg tudná beszélni érzéseit, gondoltait és együtt kiutat tudnának találni ebből a helyzetből! Szakember segítségét TB támogatott módon a területileg illetékes pszichiátriai gondozóban kérhet, illetve magán ellátás útján akár személyesen, akár online is kereshet lehetőségeket.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
