Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Tisztelt Pszichológus!
Van egy barátom, akivel fantasztikus a szex. Ùgy èrzem hihetetlenül kíván 8 hónap után is,sőt egyre jobban.
Viszont vèletlen tudtam meg, nekem nem mondta el, hogy Ő nagyon szereti a kemény szexet is. Azt tudtam, hogy a felesége sub ès vele ezt űzi,de azt mondta nekem, hogy nem szívesen. Aztán máshonnan megtudtam szereti.
Azt mondja,neki a mindene,ha a nő èlvez-ez egyèbkènt igaz- ès ő mindig partnerfüggő.
Csak ahhoz alkalmazkodik mit szeret a partner ès mindent èlvez.
De èn nem űzom a bdsm enyhe változatát se,ès ő azt mondja ìgy is imád ès a legjobb szex vagyok èletèben. Ezt a hátam mögött is kimondta.
Létezik ilyen???
Előre is köszönöm a választ
Tisztelt Kérdező!
Úgy gondolom, hogy igen, létezhet ilyen. Ahogy az aktuális személyiségek illeszkednek egymáshoz , úgy más-és más 2-2 ember együtt megélt szexualitása is, sőt maga a szexualitás és a preferenciák is változhatnak 2 ugyanazon partner között is, így azt gondolom, hogy ilyen tekintetben valóban igaz a jelenség.
Ami halványan kisejlik nekem még a leveléből, hogy szólhat-e vajon a kérdése arról is, hogy melyik nővel jobb együtt lennie a partnerének? A feleségével, vagy magával? Ha önnel van a valaha volt legjobb szex, akkor az eléggé jó-e ahhoz, hogy jobb legyen a feleségnél is, aki valami olyat ad meg a barátjának, amit ön nem (jelen esetben ez a bdsm szex). Tehát nekem ez a kérdés burkoltan szólhat-e arról is, hogy az a kötelék ami maguk között van, valójában mennyit jelent a párjának? Ez csak a szexről szól, vagy van benne több is? Esetleg, ha maga lenne az egyetlen -és nem lenne bdsm szex továbbra sem- maradna- e hiányérzet a barátjában?
Ezért azt gonodolom, érdemes ezt a kérdést innen is körbejárni, megközelíteni, és esetleg őszintén beszélni a párjával, pontosan hol tart most a kapcsolatuk, mik a szabályok, mi várható a jövőben? Ha minden konszenzuális -vagyis kölcsönös beleegyezés alapú- maguk között, és ezekről nyíltan tudnak beszélni, akkor az a kapcsolat szempontjából a legjobb. Illetve, ha a barátja felesége sub, pszchichológiai szempontból az, hogy a barátjának a feleségén kívül van más partnere is, szólhat-e, és ha igen mennyiben a dominanciáról? Tehát ha esetleg igen, akkor pszichológiai szempontból maga is tekinthető sub-nak, ha szexuálisan maguk között mások is a preferenciák.
üdvözlettel:
Tisztelt Szakember! Az utóbbi időben megváltozott párom viselkedése: 10 órákat alszik, kiesnek a kezéből időnként a tárgyak, a kávéfőző alá nem teszi be az edényt, de ami még furább, mikor szétfolyik a pulton, csak áll a konyha közepén és kifejezéstelen arccal néz rám, ahelyett, hogy tenne valamit. Tavaly kerékpározáskor kétszer is meg kellett állni, mert ismerős helyen nem tudta, hol vagyunk. Olyanokat mond, hogy szeretne demenciás, vagy autista, vagy elmebeteg lenni (főleg mikor ilyen tartalmú filmet nèzünk). Ez lehet valami betegség jele? Én aggódom.
Előre is köszönöm a választ: Judit
Kedves Judit,
A leírt tünetek alapján javaslom, hogy keressék fel a területileg illetékes pszichiátriai gondozót, ahol meg tudnák vizsgálni a párját, hogy esetleg valamilyen szintű demencia vagy pszichés betegség állhat-e a tünetek mögött.
Üdvözlettel:
Szabó LiliJó napot kívánok.van egy barátnőm.
Aki gyönyörű.a foglalkozása bikini és ruha modell.Én meg nem vagyok egy vonzó.ami miatt furcsálják is sokan hogy velem van.lányoknál soha nem volt szerencsém.Nap mind nap nálam 100 szőr szeb férfiak rá írnak a barátnőmre.de a barátnőm figyelmen kívül haggya őket.azt mondja nem érdekli őt. Ő csak engem szeret.1 éve vagyunk együtt.Nagyon boldogok vagyunk egymással.a kapcsolatunk tökéletes.A kezét is megkértem2 hete
A családja is kedvel engem.de mégis meg kapom másoktól hogy fel se érek hozzá agyon félek hogy megun a barátnőm.a barátai folyton mutatnak neki más férfiakat.Igaz ilyenkor megmondja nekik a barátnőm, hogy engem szeret. Van egy komoly kapcsolata. Lehet ebből baj? Félek.
Kedves Kérdező,
Levele alapján úgy gondolom, hogy a barátnője ragaszkodik Önhöz, így nincs oka félnie. Érdemes lenne elgondolkodni, hogy miért befolyásolja Önt ennyire mások véleménye.
Üdvözlettel:
Szabó LiliFenti problémáim miatt többször fordultam pszichiátriára, sajnos elutasítottak legutóbb is. Próbálkoztam OPAI-ba felvételre, de jelenleg teltház miatt felvételi időpontot sem kaptam. Milyen egyéb lehetőségem van?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelétt!
Az alábbi helyeken érdemes lenne még érdeklődnie:
https://www.thalassahaz.hu/bemutatkozunk
https://www.tunderhegy.hu/
Üdvözlettel:
Szabó Lili
Üdvözlöm, az alábbiakban kérném a tanácsát. Van egy 2 éves kisfiam, aki bölcsödébe jár. 2 hónapja kezdtük, fokozatosan lassan ment a beszoktatás. 2 hét után minden nap sírni kezdett amint meglátta a bölcsit, majd otthon sírt induláskor, aztán már bölcsibe nem. Eddig busszal jártunk, már kocsival, apával együtt, mert nekem is dolgoznom kell. Mindig beszélek vele arról mi lesz, hogy lesz. Bölcsi kezdés elött is könyvet lapozgattunk, s meséltem a bölcsiröl neki. mi vár rá ott. nehéz az elvás, már 1,5 évesen is probléma volt hogy apa reggel megy dolgozni, sírt utána. nem beszél még, de tudunk kommunikálni. ha megkérdezem szereti e a bölcsit mindig bólogat hogy igen. délután mindig boldogan jön ki. mutatja jó volt bölcsibe és látszik is rajta hog valóban így van. ott ebédel, ott is alszik már 3 hete. alvás után megyek érte. abban kérnék segítséget, hogy én hogyan tudom segíteni öt, mit kellene tennem hogy ne legyen sírás reggelente. köszönöm a segítséget
Kedves Anett!
Reggelente a búcsúzás a bölcsiben legyen kedves, belsőséges; puszival, öleléssel, ugyanakkor legyen határozott is. Előfordul, hogy a gyermek azért kezd pityeregni, mert látja az anyán az elbizonytalanodást, a bizonytalanságot.
A beszoktatás szépen, rendben lezajlott, de a két hónap nem olyan hosszú idő, ami aggodalomra adhat okot a bölcsi kapcsán. Azt már megtapasztalta és megtanulta a gyermeke, hogy a bölcsi jó. Az viszont még mindig nehéz számára, hogy anyától el kell válni, anyát nem látja. Ez teljesen természetes érzés, természetes félelem a kisgyermekben. Ebben az életkorban az időérzék, az idő fogalma nem reális a gyermekben, így nem tudja, mennyi időt kell anya nélkül eltöltenie, csak azt érzékeli, hogy anya az egyik pillanatban még ott van vele, aztán nincs….aztán megint ott van. ez egy fájdalmas, de szükségszerű tanulás a gyermek számára.
Tehát a gyermeki könnyek, a nehéz elválás nem azt jelzik, hogy valami nincs rendben, hogy nem jó számára a bölcsi, hanem azt, hogy ott, abban a pillanatban nehéz anyától elválnia. Lehet arról beszélgetni vele, hogy anya mindig megy érte, és hogy anya mit csinál, amíg nincsenek együtt, de valószínűleg ettől a pityergés nem múlik el. Viszont érthetőbbé teszi a gyermek számára a mindennapokat.
Üdvözlettel:
Tisztelt Cím,
Legidősebb gyermekem 10 éves, 1 éve kap heti 500ft zsebpénz(el kell kérni, különben nem jár, mondjuk, hogy ez érte a “munka”, hiszen csak úgy nem kapunkn pénzt a felnőtt életben sem). Ma azzal állt elő, hogy szeretne önállóbb lenni az iskolában mégpedig úgy, hogy maga fizetne magának ezt-azt. Pl osztálypénz, kirándulás… spórolós, nem szórja, pedig arra költi, amire szeretné, igaz, hogy van nálunk kamat ha kölcsön kér(mi is fizetünk neki kamatot, ha mi kérünk 🙂 ) és meg is beszéljük a költéseket, bár nála nem nagyon kell terelgetni a témát (van erre szükséged? Szerintem ha holnap is szeretnéd, csak akkor vedd meg! Stb)
Kérdésem, h jól tesszük-e, ha nem engedjük, mondván ez a mi dolgunk, vagy hagyjuk, hogy fizesse?
Köszönöm,
Emődi Gabriella
Kedves Gabriella!
Úgy tűnik, jól működő rendszert találtak ki. Azt gondolom, ez segíthet a gyermeknek a felelősségteljes döntések meghozatalának begyakorlásában is.
Mivel önállóságra és felelősségteljes döntéshozatalra tanítják, szerencsés lenne, ha ez egy olyan döntés lenne, amit közösen hoznak meg, és konszenzuson alapul. Tehát azt javaslom, mindkét fél mondja el az érveit a témával kapcsolatban. Nyilván a szülői oldalról az jó érv, hogy Önöknek szülőként kötelessége gondoskodni, és szeretnék, hogy a gyermekük azt érezné, hogy amire szüksége van, azt megkapja (persze ésszerű korlátok közt). Biztosan vannak még egyéb érveik is, és biztosan a gyermek is meg tudja fogalmazni a saját érveit. Ez egy olyan döntési helyzet, ahol azt is tudják “gyakorolni”, hogy milyen a kölcsönös érvelésen alapuló döntéshozatal. Persze nagyon fontos, hogy a döntés végül mindkét fél számára elfogadható legyen.
Üdvözlettel:
Kedves Móra Katalin!
15 éves kislányom jobb combján ősszel vettem észre, hogy sok-sok karmolás, majd később vettem észre, hogy vágás nyom van. Pár hónapba került mire kiderült számomra, hogy ez a falcolás. Eleinte teljesen elutasította hogy válaszoljon ha erről kérdeztem, aztán egyre többet mesélt el a dologról.Szeretnék neki segíteni hogy befejezzük, de úgy látom hogy csak szavakkal nem sikerül. Nem szidom érte, Vettem neki krémet is hogy kenegesse hogy minél hamarébb begyógyuljon, ami egy ideig jónak is tűnt de aztán újra láttam a lábán friss nyomokat. Mit tudok tenni hogy ezt abbahagyja? Az általam olvasott publikációkban, nem találtam egyértemű, bevált módszert, javaslatot. Köszönettel: Andrea
Kedves Andrea!
Az Ön által említett önsértő magatartás, mely lánya esetében előfordul, komoly, szakmai figyelmet igénylő állapot. Fontos, hogy Ön szülőként elfogadást, empátiát tanúsított gyermeke felé, nem szidta meg, nem kezelte tabutémaként a magatartást. Ön is megemlíti, hogy úgy érzi, a szülői szavak ebben a helyzetben nem elegendők. Valóban egy összetett problémáról lehet szó, mely esetében a serdülő kezéből sokszor kicsúszik az irányítás, kevésbé tudja kontroll alatt tartani felgyülemlett feszültségét, vagy az esetleges negatív életeseményeket. Fontos lesz majd annak megértése, hogy mi állhat az önkárosítás hátterében. Említi, hogy az önsértés továbbra is fennáll, mely veszélyeztető állapotot is előidézhet, minden esetben érdemes mihamarabb elkezdeni a pszichés ellátást. Lánya pszichés állapotának feltárása, problémáinak kezelése érdekében javaslom, hogy forduljanak szakemberhez.
Üvözlettel,
Móra Katalin
Tisztelt Pszichológus Hölgy!
Olyan lelkiismereti helyzetbe kerültem, ahol nem látok megoldást.
Apukám 82 éves tőlünk 150 km lakik.
14 éves korom óta nwm lakok vele.
Sajnos be csapott, meglopott, hazudott, hiteleket vett fel, nőügyei voltak. A családsegítő feljelentette mert pénzt kéregetett. Én lettem a gyámja 150 km ről.Minden hónapban járunk hozzá takarítani vásárolni.
Már többször elesett mentő vitte el, mert nem iszik elég vizet.Folyamatosan azt mondják, hogy milyen gyerek vagyok, hogy nem hozom ide hozzánk. Mi még dolgozunk, és van egy kiskorú gyerekü k. Apukám azt hajtogatja, hogy nem akar otthonba menni. Borzasztó lelki teher ez nekem, mert nincs olyan kötődés köztünk, hogy idehozzam. Féltem a családomat. Attól is rettegek, ha ide hoznám itt történne vele a legrosszabb.
De közben ott a lelkiismeretem, hogy mégis az apám. Mi lehetne a legjobb megoldás? Lelkilek teljesen össze vagyok törve.
Válaszát köszönöm!
Kedves Zsuzsa!
Érthető, hogy dilemmában van és nehéznek ítéli a helyzetét. Bántja a lelkiismerete, de közben nehezen megoldhatónak látja az édesapja elköltöztetését. Ebben a döntésben valóban fontos érv az Önök közti lelki kötődés is. Azt is leírja, hogy Ön a gyámja, ami nyilván kötelezettségekkel, felelősséggel jár.
Azt javaslom, hogy a döntés meghozatalakor próbálja háttérbe szorítani azokat az érveket, amelyek a környezet reakciójáról szólnak. Nem az számít, hogy mások mit gondolnak Önről. A belső szempontokat igyekezzen mérlegelni. Az Önök családja (beleértve a gyermekét/gyermekeit és a párját) egy rendszer, amelynek a megszokott működése biztosan felborulna, megváltozna, ha az édesapja odaköltözne. Érdemes mérlegelnie, elővételeznie, hogy ezek a változások mennyire vállalhatóak valamennyi érintett számára. Érdemes elképzelni, hogy milyen lenne akkor az életük, ha az édesapja odaköltözne. Próbálja minél részletesebben, szemléletesebben elképzelni a megváltozott életüket, hátha az segíti annak eldöntésében, hogy vállalja-e ezeket a változásokat.
Talán az is nehezíti a helyzetét, hogy kicsit beszűkült a problémahelyzettel kapcsolatos észlelése. Vagyis csak két megoldási lehetőségben gondolkodik, miközben lehet, hogy vannak még egyéb lehetőségek is, amelyeket érdemes mérlegelnie.
Üdvözlettel:
14 éves lány vagyok. Elvesztettem egy számomra nagyon fontos barátságot (velem egykorú fiú). Hónapok óta örlődök magamban, egyszerűen nem tudok kitörni a körforgásból. Akárhányszor azt hiszem, felálltam, vagy tovább léptem, mindig vissza esek újra, és újra. Többször tettem kárt magamban borotva penge segítségével, mert azt reméltem, talán csökken a fájdalmam, de nem segített. A barátot, akit elvesztettem, nem tudom utálni, sem elfogadni. Olyan mint egy ajtó, amit lábbal eltolok, de kézzel erősen kapaszkodok belé. Az, hogy látom, hogy egy másik szinténlány osztálytársammal egyre közelebb kerülnek egymáshoz, indokolatlanul maró fájdalmat okoz. Rengeteget gondolokodtam a szakmai segítségen, míg végül úgy döntöttem, igénybe veszem, szóval ez nem egy hirtelen felindulásból, divatból megírt üzenet. Tudom, az ember azt hinné, hogy egy 14 évesnek nem nagyon vannak komoly problémái, de egyáltalán nem vagyok jól. Úgy érzem, egyedül vagyok minden ellen.
Kedves Kérdező!
Az Ön által leírt levélben érezhető, hogy fontos barátságának elvesztése nagyon megviselhette Önt. Említi, hogy sokan gondolhatják, hogy a serdülőkorúaknak nincsenek komoly problémái, viszont ebben az életkorban rengeteg változással, új helyzettel szükséges szembenézni, megküzdeni, és nagyon sokaknak ez rendkívül nehéz. A felnőtté válás folyamata önmagában sem egyszerű, ha nem várt életesemények, negatív helyzetek állnak elő, az ezekkel való megküzdés óriási kihívást, rengeteg mentális energia mozgósítását jelentheti. Említi, hogy több alkalommal kárt tett magában fájdalmainak csökkentése végett, melyekről javaslom, hogy beszéljen az Ön által felkeresett szakemberrel . Úgy vélem, nagyon fontos, hogy szakmai segítségért fordult, megtette a problémafeldolgozás felé vezető első lépést.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
jó napot.viszonyom volt egy fiúval. Elég bonyolult volt már az elején is. Sokat írogattam neki,sokszor találkoztunk. Élőben nem volt semmi baj minden jó volt. Viszont neten meg nem. Aztán le tiltott minden honnan a számom is blokkolta. Ma műtik a szívével és nem tudok vele beszélni. Tegnap tudtam meg,hogy szív beteg. Írtam neki mással meg smst hogy aggódom érte. Ő meg azt írta,hogy hagyjam békén és ne érdekeljen mi van vele. És vissza tiltott. Nem is tudtam válaszolni rá. Nagyon el vagyok keseredve. Nekem szükségem van rá és tudnom kell mi van vele és akarom hogy ki bekuljon velem. Úgy érzem már nem vagyok a magam ura. Depressziós vagyok. Nem bírom azt hogy nem beszélhetek vele.😭😭😭😭😭😭
Kedves Kérdező!
Leveléből érződik, hogy bizonyára Ön nagyon aggódhat az említett fiúért. Az Ön által említett szívbetegség és műtét rengeteg embert megvisel, traumaként élhetik meg testi betegségüket, félhetnek a műtéttől. a rájuk váró következményektől. Számos esetben előfordul, hogy egy ilyen súlyos probléma során az érintett személy elzárkózik a társas kapcsolatoktól, szeretteivel szemben is kevéssé érdeklődő, elutasító, visszavonul, próbál egyedül megküzdeni, az érzéseit tartalmazni, gondolkozni. Lehetséges, hogy az Ön kedves ismerősének is erre az egyedüllétre van szüksége a jelen nehezített állapota, testi és valószínűsíthetően pszichés bizonytalansága végett. Érdemes megvárnia, amíg ő kezdeményezi Önnel a kapcsolatot, illetve elfogadni és tudomásul venni, hogy jelen állapotában valószínűleg nem szeretne kommunikálni. Amennyiben Ön úgy érzi, saját hangulatára is negatív hatással van a kapcsolat megszakadása, érdemes ezt megosztania közeli ismerőseivel, súlyos hangulati tünetek jelentkezése esetén viszont érdemes pszichológiai ellátást igényelni.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Jó napot!
Gyermekem fel diagnosztizált ADHD-s. Az iskolában a legnagyobb problémát az agresszív játéka okozza. Valamint düh kezelési problémái vannak. Szeretném terapeutához vinni, de a munkahelyemről nem tudom elvinni délelőttönként. Anyagi helyzetem pedig nem engedi meg a magán terapeutát.Kérem adjanak tanácsot, hogyan tudnék segíteni gyermekeknek. Én pánik szindrómás vagyok, amit csak gyógyszerrel tudok kordában tartani. Szóval alkalmatlan vagyok arra, hogy megtanítsam az érzelmei kezelésére, mert a sajátomat sem tudom kezelni.
Köszönöm a választ.
Kedves Mihály!
Ajánlom figyelmébe két korábbi cikkünket az ADHD-val kapcsolatban. A második írásban részletesen olvashatja az ADHD diagnosztizálásnak folyamatát, mely nagyobb lehetőséget termet a kezelés területén is.
Mindenképpen javasolnám a területileg illetékes gyermek pszichiátriai gondozó vagy a családsegítő felkeresését, ahol megfelelő ellátást tudnak kapni. Valószínűleg megoldható, hogy az időpontban rugalmasak legyenek. Fontos, hogy minél hamarabb kapjon a gyerek szakszerű ellátást, hogy a problémái ne nehezítsék még inkább a kortárs kapcsolatait és rontsák az iskolai teljesítményét.
Üdvözlettel,
Kedeves Orsolya.
Felesegemmel 10 ève vagyunk együtt.
Sajnos eljutott a házasságunk arra a szintre ami már nem egèszsèges.
Van egy 5 èves gyerkőcünk,illetve úton a második is.
Elègg3 eltávolodtunk egymástól.
Szeretnènk a felesègemmel hogy megoldodjon a dolog,ès ne èrjen rossz vèget.
Szeretnèm ha tudna nekünk tanácsot adni,segíteni abban hogy mi ketten kèpesek legyünk megoldani a dolgokat
Üdvözlettel:Joci
Kedves József!
Köszönjük, hogy megosztotta velünk a problémáját. Nagyon nehéz lehet így a helyzet.
Fontos lenne megtudni, hogy mit jelent az Önök számára az, hogy “már nem egészséges”.A terhesség önmagában egy megváltozott állapot, illetve egy új gyerkőc érkezése is számos új helyzetet hoz a család számára. Megváltozik a korábbi struktúra, mely akkor is nehéz, ha alapvetően egy kapcsolat jól működik. Egy olyan esetben, ahol pedig a konfliktusok, problémák eszkalálódnak, úgy még inkább kibillenti a családot a korábbi egyensúlyi állapotból.
Konkrét tanácsokhoz fontos lenne sokkal részletesebben ismerni a helyzetet és tudni, hogy a felesége a terhesség melyik szakaszában jár. Érdemes lenne családterápiába kezdeni, de ez talán inkább a kisbaba megszületése után lenne aktuális. Addig próbáljanak meg minél többet beszélgetni a problémákról, és arról, hogy kinek mi lenne a megoldás.
Üdvözlettel,
Kedves Szakemberek!
Egy ideje elhatároztam végére járok, hogy miért kerülök konfliktusba a párommal szinte heti rendszerességgel. A “vége” ezeknek általában az, hogy vagy ő vagy én vérig sértve, nem lezártan sutba dobnánk az egészet, hiszen így nem lehet élni! Ilyenkor úgy csinálunk mintha minden rendben lenne, egy darabig el is hisszük. De a legkisebb egyet nem értés elég ahhoz, hogy egymásra acsarkodva, kíméletlenül kikezdjük újra és újra a másik önbecsülését, az életkedvét, amellyel aztán napokig el tudunk lenni, nem szólunk egymáshoz, vagy az, amelyikünk úgy gondolja uralta jobban a helyzetet, próbál közeledni, amit a másik sokszor rosszul reagál le. Olyankor kiújuló harcok veszik kezdetét a dolgaink elemzésének. Az érzésem, hogy soha nem tudok olyat mondani, amit nem kategóriákkal intéz el a másikunk. Úgy érzem ugyanolyan erősséggel támadnak közöttünk mint régen ezek a borzalmas veszekedések.
Kedves Csilla!
Ezek a veszekedések nagyon rombolóan tudnak hatni a kapcsolatba. Érdemes lenne kideríteni, hogy miért reagálnak így mindketten. Leghasznosabb az lenne, ha közösen keresnének fel egy párterapeutát, aki segít megoldani ezeket a konfliktusokat.
Üdvözlettel,
A párom szakított velem . Már megkértem a kezét is és sajnos albérlet problémába kerültünk nem tudtuk fizetni az albérletet neki előző kapcsolatábol van egy 3.5eves kislánya és el kellett költöznie több száz km de én még a mai napig nem tudom feldolgozni borzasztó ürességet és érzek megfordult a fejemben az öngyilkosság is nem egyszer mit tanácsol hogyan tegyem túl magam ezen a helyzeten. Nem találok kiutat ebből a helyzetből nagyon üresnek érzem magam Ugy érzem már soha nem lehetek boldog.Nics olyan nap hogy ne gondolnák rá . Nagyon szorongok azóta.Várom válaszát
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Leveléből érződik, hogy nagyon megviseli a jelenlegi helyzet Önt, szorong, erős negatív gondolatok gyötrik. A leírtak alapján úgy gondolom, hogy a tünetek csökkentése érdekében s a szakítás, és a történtek feldolgozásárban javasolt lenne segítséget kérnie a területileg illetékes pszichiátriai gondozóban.
Üdvözlettel:
Szabó LiliA párom sújos depressziós már nem eszik 32 éves 35kg állandóan csúnyának érzi magát nem eszik nem akar orvoshoz fordulni nem hajlandó tablettákat be venni! A jalál gondolatával játszik mit tegyek?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne minél előbb orvosi segítséggel megfelelő ellátáshoz juttatnia a párját (kórházi ellátás). A kihívott orvossal kellene konzultálni, hogy életveszélyben van-e a párja, s kell-e egyáltalán a párja beleegyezése ebben az állapotban a kezeléséhez.
Üdvözlettel:
Szabó Lili
