Lelki tényezők a túlsúlyban – a gondolkodási hibák

„Gondolj, gondolj, gondolj!” – ismételgette magának Micimackó. Felmerül a kérdés, hogy biztos olyan jó, ha állandóan gondolkozunk? Micimackó pocakját elnézve, érdemes körbejárni a kérdést! Nem is gondolnánk mekkora hatással van egy-egy automatikus gondolat, mint „Úgysem fogok lefogyni.” vagy „Nem mondhatok nemet, ha vendégségben vagyok, hiszen az illetlenség.”, arra, hogy van-e rajtunk súlyfelesleg. A kulcs az
BŐVEBBEN

“Eszem, tehát vagyok” – A lelki tényezők szerepe a túlsúlyban

Ahogy Bud Spencer mondja, “Eszem, tehát vagyok.” Ez a mondás jól példázza, hogy az evés mindig is kiemelt szerepet játszott az emberiség életében, az életünkben. Míg régen a létfenntartás volt az evés fő funkciója és gyakorlatilag az élelem megszerzésével, gyűjtögetésével-vadászásával, a tartalékok felhalmozásával és nem utolsó sorban az elfogyasztásával teltek a mindennapok, mára szinte teljesen
BŐVEBBEN