„Gondolj, gondolj, gondolj!” – ismételgette magának Micimackó. Felmerül a kérdés, hogy biztos olyan jó, ha állandóan gondolkozunk? Micimackó pocakját elnézve, érdemes körbejárni a kérdést! Nem is gondolnánk mekkora hatással van egy-egy automatikus gondolat, mint „Úgysem fogok lefogyni.” vagy „Nem mondhatok nemet, ha vendégségben vagyok, hiszen az illetlenség.”, arra, hogy van-e rajtunk súlyfelesleg. A kulcs az

Ha figyelsz az érkezésedre, az alapvetően egészséges dolog. Ha minden figyelmedet az étkezésed köti le, az viszont már veszélyes is lehet. Ahhoz, hogy életben maradjunk, enni kell – de van, akinek ez nem megy ilyen egyszerűen, bűntudat nélkül. Az anorexia és a bulimia csak a legismertebbek a táplálkozási zavarok közül. Az evészavarokról általában Az evészavaroknak

Ahogy Bud Spencer mondja, “Eszem, tehát vagyok.” Ez a mondás jól példázza, hogy az evés mindig is kiemelt szerepet játszott az emberiség életében, az életünkben. Míg régen a létfenntartás volt az evés fő funkciója és gyakorlatilag az élelem megszerzésével, gyűjtögetésével-vadászásával, a tartalékok felhalmozásával és nem utolsó sorban az elfogyasztásával teltek a mindennapok, mára szinte teljesen

A táplálékfelvétel az életben maradásunkat szolgálja, tehát alapvető ösztönkésztetésnek számít. Étkezési szokásainkat azonban a társadalmi normák és a családi szokások is jelentősen bef,olyásolják. Az evészavarok két alapvető fajtája az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Ide kapcsolható még az elhízás és az egyéb étkezési zavarok, például az egészséges étel függőség. Kik veszélyeztetettek az evészavarok szempontjából?