A túlsúly és az elhízás lelki okai – az érzelmi evés
Az evés minden ember életében szerepet játszik, már csak azért is, mert az életben maradáshoz is szükséges, másrészt a mindennapjaink részét képezi, nem lehet kikerülni. Ezért mindenkinek van valamilyen kapcsolata az étellel, ami már megszületésünktől kezdve alakul, és erre nagy hatással van a családi környezet is.
Megkülönböztethetünk fizikai és érzelmi éhséget. Az előbbi azt jelenti, hogy az éhség fiziológiai szükségletnek megfelelően fokozatosan alakul ki, a telítődés jeleire ez az érzet csökken és befejeződik az evés. Míg az emocionális éhség esetén egy érzelem hirtelen váltja ki, azonnali kielégülés szükséges, és hatására túlevés is előfordulhat.
Mi az érzelmi evés, és hogyan különbözik a fizikai éhségtől?
Az emberek a különböző érzelmi állapotokra evéssel reagálhatnak, mert így próbálják meg helyreállítani az érzelmi egyensúlyukat, enyhíteni a diszkomfort érzetet, megnyugtatni magukat, valamilyen hiányt pótolni.
Vagyis az érzelmek vezérlik az evést, nem pedig a fizikai szükségletek. Innentől válik fontossá az érzelmeinkhez fűződő viszony, illetve, hogy a szüleink hogyan reagáltak gyerekként az érzelmeinkre.
Hogyan alakul ki az érzelmi evés gyermekkorban?
Ha a szülő ráhangolódik gyermeke érzéseire és elfogadja azokat, együttérez vele, így adva biztonságot, valamint megtanítja azok szabályozását is. Ehhez fontos, hogy a szülő képes legyen felismerni, kezelni a saját érzéseit, A szülő abban tud segíteni, hogy megfelelő módon élje át a gyermek az érzéseket, és hogy ne nyomja el magában ezeket.
Azonban, ha a szülő nehezen boldogul az érzelmekkel, nem tud velük mit kezdeni, azt a gyermekének sem tudja megtanítani. Ilyen esetekben a szülő szeretne segíteni és ennek egyik formája lehet az étel, az édesség adása is. Vagyis a szülő egy érzelmileg nehéz helyzetben megoldásként, figyelemelterelésként ételt ad. Ilyenkor a gyerek azt tanulja meg, hogy a feszültségét étellel tudja oldani. Így lesz az étel a feszültségcsökkentés eszköze, mivel az érzelmekkel kapcsolatban nem lát/nem tud más megküzdési módot.
Milyen családi minták állhatnak az elhízás hátterében?
Lukács Liza Ne cipeld című könyvében azt írja, hogy az elhízás okai között biológiai, pszichológiai és társadalmi hatások vannak. Ő a pszichológiai tényezőket egyéni és családi részekre bontja szét. Az egyéni adottságok között a személyiség jellemzői, a temperamentum, saját tapasztalatok, traumatikus események hatásai, depresszióra/ szorongásra való hajlamot említi.
Míg a családi oldalról fontosnak tartja, hogy milyen szülői minták állnak rendelkezésre az evésre, feszültségek és konfliktusok kezelésére, érzelmek szabályozására, mit jelent az étel és az etetés az adott családban, és milyenek a családon belüli érzelmi kapcsolatok (pl. milyen a kötődés minősége, milyenek a határok)
Liza úgy látja, hogy azok a tényezők, melyeket Salvador Minuchin családterapeuta leírt a pszichoszomatikus családokkal kapcsolatban, az az evészavaros és elhízással küzdők családjában is megfigyelhetőek.
Összemosott határok a családban
Az egyik ilyen tényező az összemosottság, vagyis az egyének vagy generációk közötti határ könnyen átjárható. Ez abban nyilvánulhat meg, hogy sokat foglalkoznak a másikkal, annak külsejével, beleszólnak egymás életébe, nem segítik az egyéniségük kibontakoztatását, a differenciálódást. Az elhízás azt is jelentheti, hogy a gyerek számára nehéz a leválás/ nem tud leválni a szülőkről az elmosódott határok miatt.
A következő tényező a túlvédés. Az átlagosnál nagyobb mértékben próbálnak meg hatni a családtagok viselkedésére, érzéseire, míg a családon kívüli személyek, mint például barátok hatását igyekeznek csökkenteni, ami megnehezíti az önállósodást és a leválást. A túlvédés úgy is megmutatkozhat, hogy a szülő a gyermeke helyett tesz meg valamit, (aki általában az anya), amit már a gyermek maga is meg tudna tenni, pl. étkezésnél szed helyette.
Rugalmatlan családi szabályok
A harmadik tényező a rugalmatlanság. A családban meglévő szabályok merevek, nem lehet változtatni rajtuk, és ezek idővel nem igazodnak a család aktuális szükségleteihez, igényeihez, hanem ‘így csináljuk, mert így szoktuk’. Ez azt is jelenti, hogy a család nem igazán tudja lekövetni az életkori változásokat, és a családi szabályokat nem alakítják át ezeknek megfelelően.
Ez a merevség megnehezíti az egymásra hangolódást is, és a másik iránti érzékenységet, ami hatással van a kapcsolatok minőségére. Az is megfigyelhető, hogy nehezen alkalmazkodnak a változó igényekhez, érvénytelenítik az aktuális szükségleteket: ő most nem éhes, ezt nem hiszik el az adott személynek, ők jobban tudják.
Konfliktuskerülés a családban
Egy másik jellemző a konfliktuskerülés. Nem beszélnek a problémákról, inkább elkerülik azokat. Ettől függetlenül lehetnek viták a családban, csak akkor nem arról beszélnek, ami igazából zavarja őket. Nincs problémamegoldás, mivel alacsony a konfliktustűrő képességük, nem vállalnak felelősséget a hibáikért: külső körülményeket, vagy másokat okolnak ehelyett.
A gyermek bevonása a szülői konfliktusokba
Jellemző a gyermek bevonása a szülői konfliktusokba. A szülők elvárják a gyerektől, hogy állást foglaljon a konfliktusukban, értsen egyet vele. Ha ilyen esetben valamelyik szülő mártírszerepet tölt be, akkor a gyermek a saját alapvető szükségleteit sem meri kifejezni, tehernek érzi magát, hiszen a szülőnek már így is elég gondja van. Ez a helyzet is gátolja az önállósodást, leválást, mivel a gyerek úgy érzi, hogy a mártír szerepben lévő szülőt továbbra is védenie kell, hiszen ha ő nem lenne, a szülő kiszolgáltatottá válna. Hogy ez ne történhessen meg, ott kell mellette lenni.
Milyen pszichológiai szükségletek állhatnak az érzelmi evés mögött?
Eric Berne az éhség hat fajtáját különítette el, és ezekre építve, ezeket kiegészítve saját megállapításaival, Lukács Liza az éhség nyolc fajtáját írja le könyvében. Most ezekről lesz szó röviden.
Ingeréhség
Az evés, túlevés adja meg az ingereket, akár ízek, akár mennyiség formájában. Felléphet ingerhiány akkor is, ha a párkapcsolatból hiányoznak az ingerek (érintés, kommunikáció, minőségi idő, közös programok). Az ingeréhség oka lehet a magányosság, az üresség érzése, vagy akár a diéták következményeként is kialakulhat, hiszen ekkor sok dolgot megvonnak maguktól az emberek.
Kapcsolatéhség
Ilyen esetben a személy nagyon szeretne megfelelni, és nem meri elmondani, mire vágyik, kerüli a konfliktust. Azonban ő maga sem tudja pontosan, hogy mire is lenne szüksége, mások igényeinek kielégítése lép a saját szükségletek kommunikálásának helyére.
A szorongás és az alacsony önbizalom is gátolja a kapcsolatok kiépítését, így kapcsolatéhséget generálva.
Elismeréséhség
Cselekedetekkel vagy szavak által elégítjük ki a melegség iránti vágyunkat. A szóbeli elismerés által megélhetjük, hogy ‘fontos vagyok, figyelnek rám’. Ennek hiányában a keletkező feszültség csökkentése érdekében kezdünk el enni.
Szexuális éhség
A szexuális vágyak és az evés a testi élvezet szintjén állnak kapcsolatban. Ezen vágyak elnyomása vagy megélése hatással van egymásra. Elhízás esetén a plusz súly jó kibúvó lehet a szex alól, és a szexuális együttlétek helyett inkább az együtt evés lesz a közös időtöltés, élvezet.
Itt a pluszkilók helyett valójában inkább a személy önmagával való elégedetlensége vezet a szexhiányhoz. Nem az aktusok száma a fontos, hanem azok minősége számít, azt ki hogyan éli meg. Aki ezzel küzd, annak problémás lehet a testi vágyak felismerésé és azok kommunikációja is.
Strukturálási éhség
Akkor alakul ki, ha valaki nem tud jól bánni az idejével, vagy megvannak a teendői, hogy mit is kellen tennie, de azokat nem tudja megvalósítani és így nem lesz rendszer az életében. Az ebből adódó feszültséget pedig evéssel oldja.
Strukturálás kapcsán fontosak a célok is, mivel azok adnak irányt. Velük kapcsolatban lényeges, hogy azok elérhetőek legyenek, különben kudarcot élünk át és csalódunk önmagunkban. De ehhez szükséges önmagunk ismerete is.
Az is strukturálási éhséget generálhat, ha a személy nem maga osztja be az idejét, nem önmaga dönti el, mit és mikor fog csinálni, hanem mások napirendje alakítja az övét. Vagyis mások szükségleteit saját igényei elé helyezi.
Cselekvési éhség
Emögött az unalom érzése húzódik meg. A személynek vannak feladatai, teendői, de ezeket nem éli meg kihívásként, örömként. A cselekvési szükséglet pedig akkor élhetjük át, amikor olyan tevékenységeket végzünk, melyekben hasznosnak érezzük magunkat, ami örömet okoz számunkra.
Produktivitási éhség
A produktivitást úgy élhetjük át, hogy alkotunk, készítünk valamit, aminek kézzelfogható eredménye van. Ide tartozik még a gondoskodáshoz kapcsolódó vágy, melynek a másik jólléte, növekedése, fejlődése adja a pozitív megélést, a produktivitást.
Ahhoz, hogy produktívak legyünk, alkotni tudjunk, szükség van arra, hogy a jelenben legyünk, felismerjük a saját szükségleteinket és rugalmasak legyünk. Ez pedig az evészavarosok számára mind nehézséget jelent. Ha nem éljük meg a produktivitást, akkor az ebből fakadó frusztráció evéshez vezet.
Szeretetéhség
Tisztelet, figyelem és szeretet hiánya okozza ezt az éhséget.
Hogy valaki szeretve érezze magát, ahhoz szükséges, hogy tiszteljék is, ami alapvető emberi jog, mindenkinek jár. A mindennapi életben ez azt jelenti, hogy tisztelettel beszélnek vele és így bánnak a testével is. Másik fontos része a figyelem. Hiszen úgy tudok valakit igazán szeretni, ha ismerem, ehhez pedig figyelni kell rá, kíváncsinak lenni, és fontos az együtt töltött idő is, melyben valóban figyelek rá, ráhangolódom, nem pedig csak fizikai értelemben vagyok ott.
Hogyan ismerhető fel az érzelmi evés?
Az érzelmi éhség jelei lehetnek:
- hirtelen jelentkező éhség
- sóvárgás bizonyos ételek után
- stressz vagy szomorúság miatti evés
- bűntudat evés után
Hogyan segíthet a pszichológus az érzelmi evés kezelésében?
A pszichológussal közös munkában a cél, hogy a kliens meg tudja fogalmazni, miért is eszik, mi hiányzik, amit az evéssel pótol, és ezt hogyan tudja megadni magának. A pszichológus segíti a klienst az evés mögötti érzések feltérképezésében, segíti az eddig át nem élt, nehezen megfogható érzések felismerését, kimondását, ezek elismerését, valamint ezek megélésében.
Majd fontos megnézni, ez hogyan kapcsolódik a személy életében megélt más problémákhoz. A pszichológusnál megtapasztalt elfogadó, empátiás légkör, a kialakított kapcsolat, a szakember tudása, támogatása, és a negatív érzések feldolgozása mind hozzájárulhatnak az érzelmi evés megszűnéséhez.
Felhasznált irodalom:
- Kovács P, Czeglédi E.; Az érzelmi evés és a rágódás kapcsolata, Orvosi Hetilap 2025; 166(16): 606–612.
- Lukács L. Éhes lélek gyógyítása, Budapest, Kulcslyuk Kiadó Kft., 2015
- Lukács l. Ne cipeld tovább, Budapest, Kulcslyuk Kiadó Kft., 2022
Az érzelmi evés mögött gyakran olyan mélyebb érzelmi szükségletek, feldolgozatlan élmények vagy kapcsolati mintázatok húzódnak meg, amelyek felismerése és megértése nem mindig könnyű egyedül. Ha az olvasottak alapján magára ismert, és szeretné feltárni az érzelmi evés vagy a túlsúly mögött meghúzódó lelki tényezőket, érdemes szakember segítségét kérnie.
A cikk szerzője, Lónichné Ménich Helga pszichológus, online konzultációk keretében támogatja klienseit az érzelmi evés hátterének megértésében, az érzelmi szükségletek felismerésében és az egészségesebb megküzdési módok kialakításában.
