Mit érdemes tudni a test és lélek kapcsolatáról?
„A test és lélek összetartozik.” Az ebben a gondolatban meglévő veszélyre hívja fel a figyelmet Anselm Grün keresztény lelki tanácsadó könyvében. A manapság egyre népszerűbb gondolatot sokan ok-okozati kapcsolatként írják le, ami könnyen rossz irányba terelheti, hosszabbá teheti a gyógyulás felé vezető utat.
Hogyan gondolkodtak régebben a test és lélek kapcsolatáról?
Sigmund Freud és Carl Gustav Jung pszichoanalitikusok elméletei közötti különbség megértésével jól szemléltethető, hogy miért nem megfelelő a kauzális (ok-okozati) test-lélek kapcsolat alkalmazása:
Freud kauzálisnak írta le a betegségeket és álmokat, vagyis úgy próbálta megérteni azokat, hogy az okait kereste. Például „beteg, mert túl sokat dohányzott”, „rákos, mert haraggal mérgezte magát” vagy „gyomorfekélye van, mert lenyelte a bosszúságot”. Természetesen nem kell teljesen elhatárolódni ettől az elképzeléstől sem, azonban nem veszélytelen, hiszen egyrészt bűntudatot ébreszt a gyógyulni vágyóban, ami súlyosbíthatja a betegséget, másrészt folyamatosan a múltra összpontosít kérdéseivel. Mit tettem rosszul? Mit száműztem a tudattalanba? Mi lehet helytelen az életvitelemben? Tehát a kauzalitás könnyen moralizálásba torkollik és rossz lelkiismeretet ébreszthet. Ez oda vezethet, hogy egyeseknek túl nehéz lesz lelkileg ez a feladat és ezért inkább az egész test-lélek kapcsolati gondolatot száműzik az életükből. És ezáltal bezárul egy olyan ajtó, amivel a lélek fejlődését is elősegíthetnék. A lélek ugyanúgy, mint a test folyamatos fejlődésben, átalakulásban van. Azonban ez nem egy időben történik a testi fejlődéssel és üteme is eltérő: lelki ugrások jellemzik.
Milyen modernebb elképzelések vannak a test és lélek viszonyáról?
Jung értelmezése az álmokra és a betegségekre vonatkozóan barátságosabb, nem az ok-okozatiságot keresi, hanem azt a kérdést teszi fel, hogy mi ennek a végső értelme? Mit akar egy álom, vagy egy betegség mondani nekem? Minek kellene nagyobb hangsúlyt adnom az életemben? Hol lehetne változtatnom? Abból indul ki, hogy a test és a lélek összefüggnek, azonban nem azt mondja, hogy a lélek a testi betegség oka, hanem inkább egyidejűek. Nem mondható meg pontosan melyik volt korábban.
Milyen elképzelések vannak a testi betegségek lelki oldalával kapcsolatban?
Ken Wilber pszichológus a Mut und Gnade című könyvében írja le, hogyan küzdött meg szintén pszichológus felesége a rákkal. Ebben a könyvében kitér arra, milyen nézetekkel találkoztak a betegségekkel kapcsolatban: a betegség Isten büntetése (keresztény fundamentalisták), a betegség lecke (New Age), biofizikai zavar (hagyományos orvostudomány), a negatív karma következménye (reinkarnációs modell), elfojtott érzelem (pszichológia), illúzió (gnózis), kikerülhetetlenül hozzátartozik a világunkhoz (buddhizmus).
Van a betegségnek célja?
Ha egy testi vagy lelki betegség megjelenik az életünkben Grün azt javasolja, hogy tegyük fel magunknak ezeket az önismereti kérdéseket: Mit üzen nekem a betegség? Mit üzen Isten általa? Milyen spirituális feladat elé állít a betegség? A betegség rákényszerít, hogy megszabaduljak az önmagamról alkotott illúziókról. Szerinte a gyógyító spiritualitás nagyobb elevenséghez, szabadsághoz és szeretethez vezet, nem okoz szorongást, szemben az ideologikus spiritualitással, ami nagyon veszélyes dolog. Ebből ugyanis nem fakad élet, félelmet keltő és inkább a felettes én dominanciája érezhető, másoknak okoz szenvedést. Pl. azért nem természetesen szültél, mert nem hangolódtál rá a babádra, testedre. A gyógyító hozzáállás azt mondja ugyanebben az esetben: mit üzen neked az, hogy császármetszéssel szültél? Mit jelent ez neked? Mit szeretnél ebből továbbvinni pozitívumként? És mi az, ami megvisel, amit elengednél ebből a gondolatból?
Ha érdekli, milyen mechanizmus által lesz a lelki feszültségből testi tünet, ajánljuk figyelmébe el ezt a blogcikkünket.
Ha a pszichoszomatikus kórképekről szeretne olvasni, azt ide kattintva teheti meg.
Felhasznált irodalom:
Grün: Az emberélet útjának felén
Grün, Dufner: Az egészség, mint lelki feladat című könyvek
A blogbejegyzést munkacsoportunk korábbi tagja, Filep Orsolya Veronika klinikai szakpszichológus írta.