Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Tisztelt Dr Nő!
A házi orvosom írt fel citalopram zentiva 20mg a panikrohamra és depresszióra azt mondta még hogy szedjem a frontint is de nem küldött el pszichológushoz én nem merem szedni a kettőt. Azt szeretném kérdezni hogy lehet e szedni a kettő gyógyszert vagy inkább csak az egyiket.
Köszönöm szépen a segítséget további szép napot
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét.
Sajnos orvos végzettségű szakemberrel nem rendelkezünk, mi mind pszichológusok vagyunk. Javaslom, hogy a háziorvosával beszélje át kérdéseit.
Az alábbi blogbejegyzésünket javaslom megtekintésre:
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Doktornő vagy úr olyan kérdésem lenne hogy panikbetegseg miatt elkezdtem egy fél frontint szedni este nappal kb 2 napja és érzem mintha attol erósodne a tünet mellkasom faj izmaim fajnak stb. Ön mit tanácsol szedjem tovább és majd jobb lesz vagy hagyam abba mert mégjobban kiválthaja inkább a tüneteket. És mit tegyek h ne kelljen gyogyszert bevenni a munkahelyen és tudjak dolgozni egyszer tanácstalan vagyok. Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Hajnalka!
Köszönjük a levelét!
A pánik betegségre érdemes mindenképpen úgy tekinteni, mint egy jelzésre, hogy valami nincs rendben. Így ha a pánik tünetet oldjuk gyógyszerrel, akkor csak a felszíni tünetkezelés valósulhat meg, de a tünetet okozója rejtve marad, s továbbra is munkálkodni fog. Véleményem szerint érdemes lenne felkeresnie egy pszichológust, aki segítene Önnek abban, hogy megtalálja a pánik okát, megdolgozza, majd megszüntesse azt. Emellett érdemes lenne relaxációs gyakorlatok elsajátítása is, melyek hatékonyabban tudnák segíteni Önt a nehéz helyzetekben, mint a gyógyszer, mert a pánik lényege ilyenkor, hogy az irányít, viszont a megoldásához fontos a saját irányításunk, amit a relaxáció jelentősen elősegíthet.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Mit tegyek ha önbizalom hiányában szenvedek?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Érdemes lenne növelnie az önismeretét, hogy vajon mire vezethető vissza az önbizalom hiánya Önnél, mi mindenben nyilvánul meg, milyen helyzetekben, milyen személyekkel szemben stb. Önismereti könyvek olvasása vagy szakember felkeresése lenne javasolt Önnek.
Az egyik kliens által megélt önismereti terápia hozadékát az alábbi bejegyzésünkben olvashatja:
Üdvözlettel:
Szabó LiliA párom betegesen féltékeny és nem akarja beismerni.
Folyamatosan a veszekedés megy
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Sajnos a féltékenység elég gyakori konfliktusforrás a párok között. Az alábbi blogbejegyzéseinkben részletezzük e probléma okait, illetve kezelési lehetőségeit:
Üdvözlettel:
Szabó LiliEbben a félévben kellett volna záróvizsgáznom, de ez most megcsúszott. Dolgozom folyamatosan egyetem mellett, mert amennyire lehet elkell tartanom magam és kikell tudnom fizetni a tandíjamat. Otthon élek, az édesanyámmal és az idősebb testvéremmel. A családtagjaim akikkel élek, ezt nem tudták komunnikáció hiánya miatt. Anyukám folyamatosan azt érzékelteti velem, hogy az én dolgaim nem fontosak. Amiket tanultam tanulok azt nem sokba nézi. Októberben a combnyaktöréses 82 éves nagypapa hozzánk került és elméletileg demens, amit én nem igazán hittem el. Amikor nekem kellett vigyázni rá, akkor eléggé nem úgy viselkedett. Cselekedtem a háziorvosát felhívtam, hogy valamit írjon erre is, hogy egyszerűbb legyen az együttélés. Szerintem, mivel egyedül volt ezért rájátszik sok mindenre. Sajnos nálunk ragadt itt is marad, állandó felügyeletet igényel. Nem tudok haladni a dolgaimmal, hogyan kerekedjek ezen felül?
Kedves Mariann!
Köszönjük a levelét!
Véleményem szerint a jelen családi közeg elég mérgező az Ön számára, s már befolyásolja céljait, terveit is. Ezekben az esetekben a mérgező családból való kikerülés lehet az első lépés, s egyben az is, ami a legtöbbet tud segíteni. Távol kerülni azoktól az emberektől, akik bántják, alábecsülik, kihasználják. Ez a folyamat sokszor nehéz, lehet anyagi nehézségek is vannak benne, azonban hosszútávon mindenképp a fejlődését és a továbblépését szolgálják. Az út során felmerülő nehézségekben kérheti pszichológus segítségét, illetve ajánlom figyelmébe Susan Forward Mérgező szülők c. könyvét.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Jó napot érdeklődnék hogy aki ergofóbiában szenved azt hogyan tudják megállapítani?és azt hogy tudják kezelni?azzal letudják százalékolni az embert?
És ha valakinek az iq-ja átlagalatti azt hogy tudják kezelni?
Kedves Balázs!
Köszönjük a levelét!
A kezelés tekintetében mindenképp érdemes lenne foglalkozni a fóbiája eredetével és kialakulásával, a kezelését tekintve pedig a fóbiák esetében a kognitív viselkedésterápiák bizonyultak a leghatásosabbnak. A leszázalékolást illetően sajnos nem tudok Önnek segíteni, erre vonatkozó információkkal nem rendelkezünk.
Az intelligencia kérdésében fontos a felmérés. Mivel egy szerteágazó értékről beszélhetünk, ezért vannak olyan részei, melyek még elsajátíthatók (például általános ismeretek), de a legtöbb aspektus a gyermekkori fejlesztések hatására javulhat csak valamennyit.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Üdvözlöm!
Azt szeretném megkérdezni, hogy Loranxilt szedek, lassan két éve napi 6 tabletta és minden nap iszom alkoholt.
Ez halálos lehet?
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Kérdező!
Köszönjük a levelét!
Sajnos orvosi kérdésekben nem vagyunk kompetensek, ebben mindenképpen kérje háziorvosa, vagy a gyógyszert felíró orvos segítségét. Alkohol fogyasztása kapcsán azonban lehet érdemes lenne elgondolkodni az ivás és az alkohol funkcióján, a szer szükségességén és a leszokás lehetőségein, mert a napi alkohol fogyasztás hosszú távon nagyon káros lehet fizikai, szellemi és pszichés jólléte szempontjából is. Ebben a kérdésben addiktológus szakembert tud felkeresni.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Tisztelt Hölgyem Uram!
Most mélyponton vagyok.
Egy olyan számomra fontos embert bántottam meg, akit nagyon szeretek. Egy Nőröl van szó.összeakartam jönni vele, de nemet mondott. Míg tartottuk a kapcsolatot, neki ajándékoztam 1 akváriumot, teljesen ingyen,és nem azzal a szándékkal hogy azzal megnyerjem magamnak. Ő megakarta hálálni nekem,jelképes pénzösszeggel, de pénzt nem fogadtam el. Végűl abbamaradtunk hogy vesz nekem 1 könyvet, rábiztam melyiket. Mondta hogy, mondjam meg melyiket vegye nekem, de rábiztam, mindegy mondtam. Végül vett kettőt, az egyik pont olyan volt hogy már a tartalmát elolvasva felzaklatott engem, rossz emlékek jöttek elő. Mondtam neki ezt nem tudom elolvasni sajnos. Ezen nagyon megsértődött. Azt írta hogy tiszta szívemből, bánja hogy szóbaállt velem, felejtsem el, végképp nem akar hallani rólam, nem haragszik rám.
Egyebként nagyon jó kapcsolat volt köztünk.
Nem volt köztünk még egy csók sem.
Mondta boldog hogy az élete része vagyok, mert egy jó kedves embernek ismert meg engem.
Most azért vagyok padlón mert elrontottam még a barátság esélyét is az őszinte kijelentéssemmel, hogy nem tudtam volna elolvasni a könyvet.
Gyötör a bűntudat, a szégyen…
Még bántottam egy nagyon jó lelkű embert.
Hogyan tudnám ezen túltenni magamat?
Nem akar szóba állni se már velem, nem tudom jóvátenni ezt.
Belevagyok betegedve ebbe.
Kedves László!
Köszönjük a levelét!
A lelkiismeretfurdalás és a bűntudat oldása miatt mindenképp úgy gondolom, hogy érdemes lenne bocsánatot kérnie. Lehet, hogy a hölgy erre sem fog enyhülni, de Ön tudni fogja, hogy megpróbálta ballépését jóvá tenni. Ha a hölgy továbbra sem szeretne Önnel semmilyen kapcsolatot létesíteni, akkor ezt el kell fogadnia, hiszen minden kapcsolat egy kétoldalú dolog, ahol mindkét fél belegyezése és energiája is szükséges ahhoz, hogy működjön. Ha ez az egyik oldalról nem működik, akkor a másik oldalnak sem érdemes túl sok energiát belefektetnie, mert az csak negatív tapasztalatokat fog eredményezni. Próbálja elfogadni a hölgy döntését, s más, kétoldalú és kölcsönös kapcsolatokban megtalálni a barátságot, szerelmet, elfogadást, megértést.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
A kérdésem hogy magyarázzam meg páromnak hogy nekem nem tetszik hogy este mikor végre haza ér a vállalkozásából elmegy az apjához másfél, két órára is néha ma csütörtök van szombaton a húga megy vasárnap óta minden nap megy és mikor most mondtam hogy nem tetszik megígérte hogy este hét előtt próbál majd kimenni apjához aki egyedül él .próbáltam mondani hogy azért nem kellene minden nap mennie .hagyjon magának legalább egy napot vagy kettőnknek .akkor előtte nap meg kell telefonálni az apjának .-Miért kellene ?nem lesz neki semmi baja sem ha nem mész ki hozzá egy nap és különben is az én anyukám ugyanaz ugyanúgy egyedül és csak messze lakik sajnos nem Szegeden . Mintha én nem is lennék fontos miért nem érti meg ?
Mi itt a teendő ?köszönöm előre is
Zsuzsanna
Kedves Zsuzsanna!
Köszönjük a levelét!
Írásából kiderül, hogy az erről való kommunikáció nem vezetett eredményre, ezért lehet érdemesebb lenne kissé a történesek mögé nézni. Miért van szüksége a párjának a mindennapi látogatásra? Mennyire fél az édesapja elvesztésétől? Mennyiben lehet eltérő az Önök kötődése a szüleikhez? Úgy gondolom, hogy ezek a kérdések segíthetik abban, hogy jobban megértse párja viselkedését. Megoldásként pedig a kérdésekről és az azok kapcsán felmerülő további gondolatokról való kommunikációt és párterápiát látnék hatásosnak.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Miért ilyenek az emberek?
Tanulás, munka, gyerekvállalás. Rá akarják erőltetni a másikra.
Folyton a munkájukról beszélnek. Tanulásról és a gyerekekről mintha muszáj lenne csinálni ezeket. És ha te nem akarod valamelyiket csodálkoznak.
Én futárkodok biciklivel és élvezem, nincs kötöttség, szabad vagyok, szeretem még a téli hidegben is, késöbb majd autóval szeretném. Ilyen normál munkahelyen pár hónapig bírtam 3 műszakban a monotonitást és a kollégákat,aztán kisétáltam. Nem hogy még előre is lépjek.
Mások meg jajj versenyszféra, ilyen, olyan diploma, azt neked is kellene csinálnod. Nekem ez fura, mi ebben a jó?
Próbálom megérteni az embereket.
Akkor leszek valaki, ha ezeket csinálom?
Például egy közmunkás nem értekes ember?
Annyira nagyra vannak maguktól? Azt vettem észre, az ilyen fajta emberek lenézik a munkásokat. Nekik jó így, a munkások is elvannak. Miért kell a másikat ledegradálni a társadalmi miatt?
Utálom a társadalmat. Nem zavarna ha nem látnám ezt folyamatosan, elég felmenni az internetre nézni a kommenteket, leszólják a másikat mindenért, nem csak a munka miatt, hanem mondjuk stílus, világnézet, kivel van, kit, mit szeret, milyen pasikat, nőket szeret.
Multkor láttam hogy egy gyárban dolgozó hölgy akart ismerkedni és rögtön jöttek ezek a sznob emberek és kiröhögték.
Vagy nekem multkor azt mondták “te komolyan takarító nőkkel ismerkedsz?” Abban mi a baj, hogy takarító nővel ismerkedek? Én ezt nem értem. Mit befolyásol az, hogy ki mivel keres pénzt?
Az már szerintem becsülendő ha valaki nem lop,nem bűnöző, nem veri ki a másik emberből a pénzt, hanem képes elmenni pénzt keresni normálisan.
Ezt a fajta emberi viselkedést minek nevezik?
Tehát a szemelyes érintettség ebben, úgy érzem a társadalom rám akarja erőltetni a normáit. Bizonyos emberek lenéznek engem és másokat is, holott nem vagyok bűnöző. És ez dühít.
Gyakran viselkedek polgárpukkasztóan direkt.
Kedves Kérdező!
Köszönjük a levelét!
Sajnos több helyen egyet kell értenem Önnel, a társadalmunk nem feltétlenül jól működik, s ezen elég nehéz egyénként változtatni. Az Ön lehetősége ebben az, hogy megtalálja a társadalom vagy a világ valamelyik kis szeletében önmagát, s a többit próbálj kizárni. Ha maga köré hasonló gondolkodású és értékrendű személyeket gyűjt, akkor a társadalom nyomása is csökkenni fog, hiszen a társadalom reprezentációja Ön körül ép olyan lesz, mint Ön, ezért az elvárások is változni fognak.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Nagyobbik unokám 5 éves, testvére 3, mindketten kisfiúk. Amikor külön vagyok velük mindkettõ tündéri, imádom õket.Amikor együtt vamnak sok a konfliktus, a nagy bántja a kicsit, nyilván féltékeny.A nagyobbiknak a téli sokrétegű öltözködés miatt olyan dühkitörései vannak, ami megmagyarázhatatlan.
Sajnos ez napi szintű, édesapjuk viszi óvodába, aki nem tudja már ezt higgadtan kezelni, bár szerintem úgy kellene. Beszétünk is errõl, de az édesapjuk, aki az én fiam azt gondolja, hogy ennek nem lehet teret engedni, én meg féltem az unokám lelkét.
A menyem 1 éve visszament dolgozni, a fiam volt otthon a kicsi unokámmal, most õ is dolgozni kezdett.
Nyilván kevesebb idejük jut a gyerekekre, én sokat vagyok az unokáimmal, mit tehet egy aggódó nagymama?
Kedves Aggódó Nagymama, jó olvasni arról, hogy segíteni próbál unokáinak, és fiának, menyének. Ma a szülők és nagyszülők felé is sok elvárás van a gyermekek békés nevelésére vonatkozóan, azonban annàl kevesebb kézzel fogható segítséget és tanácsot kapnak ebben, így talán nem véletlen, hogy egyre többször keresnek meg szakembereket a családok.
Két kérdéssel is fordult hozzánk. Az egyik, hogy a két testvér közötti konfliktust hogyan lehetne jól kezelni. Ehhez a kérdés megválaszolásához a Faber könyveket szoktam ajánlani: Testvérek féltékenység nélkül, illetve a Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje – kisgyermekes szülőknek (kék színű a borítója). Mindkét könyvben vannak praktikus tanácsok és jól hasznàlható hozzáállás a konfliktusos helyzetekre. Például, hogy az érzelmek mögöttes megértése és kifejezése pár perc alatt is megtörténhet. Sokszor a szülők azért nem kezdenek bele az érzelmi munkába, mert nekik is nehéz a sajàt érzelmeiket kifejezni, tudatosítani (pl frusztrált vagyok, mert tudom nehéz nap lesz és/ vagy szorongató érzés és nem szeretném, hogy rosszalló megjegyzést kapják a többi szülőtől), illetve azt gondolják, hogy több idő beszélni, kapcsolódni és megérteni a gyermeket, mint kiabálással, fenyegetéssel öltözésre bírni. Ebben a könyvben a második kérdésére is vannak válaszok, hogyan nyújthat jó példàt fiának, akár a saját érzelem kifejezésével, vagy akár azzal, hogy segít a fiának a saját érzelmeire szavakat találni (pl. biztosan nehéz napod lesz és megértem, hogy szeretnél egy varázspálcát, amivel egy szempillantás alatt felöltöznének a gyerekek, a gyerekek öltöztetése ilyen téli időszakban bizony frusztráló tud lenni. Lehet beszélgetni arról, hogy kit mi szokott frusztrálni pl. a meleg, a hangos gyerek üvöltés, a rendetlenség, mások véleménye.). Milyen érzés a frusztràltság, tehetetlen düh ezekben a helyzetekben, milyen egy jól sikerült reggel. Van-e lehetőség korábban, játékosan elkezdeni az öltözést? Milyen lenne a fia számára egy “tökéletes” reggeli indulás? A gyerekekkel is lehet beszélgetni ám, hogy miért nem szereti így felvenni és hogyan lenne számára jó? Apró kis változtatások is csökkenthetik a gyermek dühét, ha esetleg teret kap arra, hogy ő is elmondhatja. Lehet, hogy tényleg melege van és majd csak útközben venné fel a kabátot. Megoldható -e úgy, tudnak-e közös nevezőt találni velük.
A gyermekek érzik a szüleik feszültségét, sokszor ők a csatorna, ahol kitörik a családi, szülői feszültség. Szeretettel ajánlom a fenti könyveket és férfi által írott könyv is van a témában: Ordításmentes gyereknevelés.
Bízom benne, hogy önnek és a szülőknek is sikerül minél több békés, nyugodt és boldog percet megélni közösen a gyerekekkel. Üdvözlettel
Tisztelt Doktor Úr!
En olyan problémával küzdök már egy ideje,amit nem tudok már egyedül megoldani,úgy érzem segítségre van szükségem mert megkeseríti a mindennapjaimat. 30 éves vagyok van két gyerekem. Az első 4 évvel ezelőtt született. Azóta nagyon szorongok,állandó félelmem,hogy valamilyen betegségben megfogok halni es itt kell hagyjam őket. Állandóan keresem magamon a betegségeket. Jelenleg a nyakamon vettem észre nyirokcsomo nagyobbodast. Állandóan tapogatom es szinte egész nap az jár a fejemben hogy biztos fej-nyaki daganatom van. Voltam vele többször ultrahangon. Nem találták kórosnak. Lassan két éve lesz hogy eszrevettem es félek hogy beteg vagyok. Mikor ezt még nem vettem észre azelőtt hasamban talált csomóval jártam a vizsgálatokat. Ct-,ultrahangokon voltam vele. Még vastagbel tükrözést is bevallaltam csak hogy minden ki legyen zárva hogy nem daganat van ott. Nem találtak akkor sem semmi kórosat. Mikor terhes voltam a második babammal akkor nyugodt volt az a par hónapom mert akkor nem volt ennyi negatív gondolatom. De miota megszültem azota megint csak állandóan keresem magamon a betegséget. Mindig tapogatom a mellemet nincs e benne göm,nézem az anyajegyeimet nincs e velük gond. A nyakamon a nyirokcsomot annyiszor tapogattam nyomogattam kerestem nincs e több vagy nem e nőtt az utobbi ket napban hogy már fáj a nyakam torkom. Azt tudni kell hogy több csaladtagom halt meg daganatos betegsegben. Édesapámnak gége daganata volt. Biztos ezért is félek nagyon hogy nekem is az van. Hogyan tudnám ezt leküzdeni? Nagyon megkeseríti a napjaimat. Nem tudok semminek sem örülni még a gyerekeimnek sem már,mert felek hogy nem sokáig leszek velük. Kérem segitsen elindulnom a gyógyulás útján. Köszönöm!
Kedves Kérdező!
amit leírt, nagyon szorongató és nyomasztó lehet Ön számára. Folyamatos félelemben élni nagyon kimerítő. A betegségektől való szorongás sok energiát elvesz az embertől és lelkileg kimeríti. Azt javaslom a folyamatos szorongások miatt keressen fel egy szakembert. Személyesen több dologról tudnak beszélni, és hatékonyabb a segítség kérés.
Üdvözlöm!
12 eves fiammal vannak problemak
A telefon és ps játék miatt teljesen függő lett. Már tanulni sem hajlandó, és semmi nem érdekli csak az. Teljesen stresszes helyzetbe kerül ha nem jut időben a játékhoz.
Sokszor elofordul hogy büntetésből elveszem tőle az eszközöket, de ilyenkor agresszív lesz és dühkitörései lesznek és úgy hisztizik mint egy 4 éves kislány,ez mellett zsarol és fenyegetőzik. Ilyenkor van, hogy elcsattan egy pofon, mert nem lehet bírni vele
Mit lehetne tenni?
Köszönettel
Ilcsik Hajnalka
Kedves Hajnalka!
A játék függőség a kamaszoknál gyakori probléma. Ennek oka több minden is lehet. Ennyi információ birtokában azt tudom javasaolni, hogy próbáljanak meg számára más alternatívákat javasolni, illetve megteremteni. Ezek olyan dolgok, amelyek pozitív hatással terelik el a figyelmét a játékokról. Próbáljanak vele beszélgetni, hogy mit jelent számára a játék, és miért érez dühöt ha elveszik tőle, illetve ha nem tud játszani. Ezek a témák segítenek jobban megérteni, hogy miért vágyik ennyire rá. Amennyiben azonban súlyosnak ítéli meg ezt a függőséget, javaslom, hogy keressenek fel közösen egy szakembert, ahol tudnak beszélgetni erről a problémáról.
Tisztelt pszichológus!!
Fèl ève felmondtam a munkahelyemen,mert el kellett jönnöm àpolàsira èdesanyàm àllapota miatt,melynek összege 63000ft. Ez mellett mèg vàllalhatnèk 4 óràs műszakot,de erre sehol nem talàlok,ahova el is tudnèk jutni! Itt àllok nyugdij előtt,ès màr tisztàra depressziós lettem,idegileg kivagyok ,hogy nem talàlok munkàt!! Azóta magamba fordultam,ès kezdek leamortizàlódni egèszsègileg is úgy èrzem!! Sőt mèg a jelenlegi covid helyzet is ràtesz egy lapàttal! Mi tèvő legyek,hogy teljesen ne essek depresszióba?? Köszónöm a megtisztelő vàlaszt!!
Kedves Kérdező!
A leírt jelenlegi helyzet megértem, hogy nehéz Önnek, és hogy kilátástalannak érzi az életét. Azt javaslom, mindenképp próbáljon meg a mindennapokba rendszert vinni. Próbáljon meg tanulni új dolgokat, esetleg fejleszteni önmagát. A munkahely keresés esetén is határozzon meg célokat, amelyek motiválják Önt. Az egészsége megörzése érdekében is fontos a rendszer kialakítása.
Túlreagálok egy csomó dolgot nem tudom kezelni az indulataimat
Kedves Kérdező!
Az indulatok megfékezésének nehézsége sok okra vezethető vissza. Sajnos a kevés információ miatt konkrétabb segítséget nem igazán tudunk adni. Javaslom, hogy gondolja át, figyelje meg, milyen helyzetekben érzi magát indulatosnak. Mi történik a düh megjelenése előtt. Így talán több információhoz juthat Ön is.
Próbáljon meg többet mozogni, sportolni, találjon valami Önnek megfelelő kedvtelést, amivel könnyen megtudja magát nyugtatni.
