Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Szeretnék segítséget kérni, és ha lehetséges szeretném felvenni a kapcsolatot magával hátha maga tud nekem segíteni!
Kedves Bálint!
Az oldalon bármelyik kollegával fel tudja venni a kapcsolatot, az időpontfoglalás gombra kattintva. Amennyiben írásban szeretne kérdezni, azt ezen a felületen tudja megtenni.
Üdv.
Üdvözlöm! Gabriella vagyok.
Jelenleg itthon vagyunk gyesen 6.hónapos babámmal.
Olyan problémám van,hogy nagyon félek a betegségektől a haláltól hetek ótaazt érzem, hogy ha valamin fáj akkor egyből nagy betegségem van pl rákos vagyok… Nagyon félek tőle. Nem tudom miért eddig nem volt ilyen. Mindig az jár a fejembe. Kérek segítséget mitől ehet ez.? Köszönöm várom válaszát.
Kedves Gabriella,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne végiggondolnia, hogy a gyermeke születése milyen emlékeket, milyen gondolatokat hozhatott Önből elő, amiért a betegségre, halálra gondol, hogyan telt a várandóssága, illetve a szülés hogyan zajlott le Önnél, volt-e komplikáció, a gyermekágyi időszakasz mennyire volt nehéz, milyen nehézségeket élt át az első néhány hónapban a babával. Ezek mind fontos kérdések, azt javaslom, hogy keressen fel szakembert, s beszéljék át ezeket. Igény esetén munkacsoportunk bármelyik pszichológusa is szívesen segítene Önnek online tanácsadás keretén belül!
Az alábbi blogbejegyzéseinket ajánlom elolvasásra:
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm Tisztelt Szakember!
Egy olyan jellegű kérdéssel fordulok Önhöz, ami a jelenlegi életemre már gyakrolatilag különösebb hatással nincs. Azonban pszichológiai oldaláról tekintve rendkívül érdekel.
Tavaly vetettem véget egy közel hat éven át tartó párkapcsolatomnak, a passzív-agresszív érzelmi zsarnok anya miatt, s miatta adtam vissza a gyűrűt a volt jegyestársamnak. A volt anyós jelölt egy olyan ember, aki rendkívül önbizalom hiányos és állandóan szövögeti a háttérben a fia barátnője ellen a pókhálót, hogy ő mindig mártír szerepben tűnjön fel, de ugyanakkor jó és sajnálatra méltó szerepben. Fontos talán leírnom, hogy én szöges ellentétje voltam neki és a volt vőlegényem ezért sokat is dicsért és nagyon szerelmes volt belém évekig, nagyon ragaszkodott hozzám. Viszont az anyán mindig éreztem, hogy nem jó ember, hazug és sokszor rossz érzés töltött el, ha csak rá gondoltam. Mintha a hetedik érzékem kiválóan működött volna vele kapcsolatban. (Talán még az lényeges, hogy az anya barátnői kapcsolatban szeretett volna velem lenni, én azonban erre képtelen voltam, mert mindig féltem tőle).Miután volt barátom eljegyzett, onnéttól kezdve teljesen fia és közém állt, mindketten elkezdtünk betegek lenni(nekem egyrészt teli volt csomóval a hátam, illetve emésztési gondokkal küzdöttem). Miután a gyűrűt visszaadtam volt társamnak, akkor ezek az egészségügyi gondok pár napon belül megszűntek. Minden kapcsolatot megszűntettem végérvényesen az egész családdal, azonban nemrég megtudtam egy közös ismerősünkön keresztül, hogy az anyja lányt választott a fia számára. Ráadásul olyan lányt, akinek hasonló az érdeklődési köre, mint az anyának, illetve nagyon számítanak a külsőségek neki is. Vagyis jellem és érdeklődés terén nagyon hasonlót választott a fia mellé. Én nagyon szeretném megtudni, vajon milyen indíttatásból vetemedhet erre egy anya, hogy lányt válasszon a fia mellé, ráadásul úgy, hogy a fia egyáltalán nem szerelmes belé és így járnak hetek óta. Az kiderült számomra, hogy egy nagyon rossz és beteges anya fiú gyermek kapcsolat lehet az övüké, nagyon bizonytalan lehet a kötelék, ahogy tapasztaltam a leválás pedig nulla, s úgy gondolom, hogy a volt társam egy nagyon gyenge jellem, aki teljesen rabszolga sorsban van egy ilyen veszélyes anya miatt.
Válaszukat előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel:
Evelyne
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy a volt párja és az ő édesanyja között nem jött létre a leválás, s ennek az eredménye lehet az is, hogy “lányt választott a fia mellé” a volt anyósa.
A témában több levelet is kaptunk, így az egyik blogbejegyzésünkben írunk részletesebben a problémáról, érdemes lenne elolvasnia:
Javasolt lenne Önnek elgondolkodnia, hogy vajon Önt a szakítás után miért érinti érzékenyen a történtek, vannak-e még érzelmei a volt párja iránt, sikerült-e tovább lépnie Önnek.
Igény esetén pszichológusaink is szívesen segítenének Önnek online tanácsadás keretén belül.
Üdvözlettel:
Szabó LiliJó Napot!
Nehéz erről, írni, beszélni. El sem tudom dönteni, hogy valós vagy nem valós az emlék. Sokszor beugrik egy kép arról, hogy gyermekkoromban a nevelőapám bántalmazott szexuálisan. Eddig nem foglalkoztatott a dolog, gondoltam biztos csak egy álom lehetett. Viszont a napokban egy ismerősöm elmesélt vele történt dolgokat, aminek hatására sírni kezdtem és a ‘csontomig hatolt’ az érzés, vagy emlékezés. Újra átéltem az egészet az elmémben. Megmagyarázhatatlan érzés kerített hatalmába. Az első szerelmem szerint, nekem nem ő volt az első, kinevettem…
Vajon valőban megtörténhetett? Vajon csak elrejtettem magamban az egészet, bízva benne, hogy sohasem derül ki, vagy soha többé nem jut eszembe? Előfordulhat, hogy úgy próbáltam feldolgozni, hogy ‘elfelejtettem direkt’?
Rákérdezni nem tudok, nem tartjuk a kapcsolatot néhány éve, és ennyi év után felesleges is lenne, meg úgyis letagadná gondolom.
Köszönöm
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján sajnos nem tudom megmondani, hogy valós emlék lenne-e a szexuális bántalmazás,s elnyomta-e ezeket az emlékeket. Javaslom keressen fel pszichoterapeutai és hipnoterapeutai végzettségű szakembert, akivel fel tudnák dolgozni az emlékeket.
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm!
A 2020-as évem eddig a valaha volt legrosszabb. Júniusban hirtelen vesztettem el a nagymamámat. Ő volt az egyik legnagyobb támaszom. Mindig is erőt merítettem belőle. Egy olyan példakép volt, akinek mindig is bizonyítani akartam. Alig vártam, hogy együtt örüljünk majd az egyetemi felvételim eredményének. Viszont június közepén kórházba került és kevesebb mint két hét múlva elhunyt. Amikor megtudtam teljesen összeomlottam…Soha nem éreztem annyira üresnek magam. Napokig nem ettem szinte semmit. Csak pont annyit amennyivel tudtam menni a szüleimmel intézni az ügyeket. A halálát azóta se tudtam feldolgozni.
1 héttel ezelőtt a kutyám kezdett el betegeskedni. 2 nappal ezelőtt pedig ő is elhunyt.
Egyszerűen képtelen vagyok felfogni… Ő vele nőttem fel. Én 8 éves voltam mikor született. Születésétől fogva elválaszthatalanok voltunk. Az összes örömöm és bánatom vele osztottam meg. Leírhatatlan az a kötelék ami köztünk van, volt és lesz is de most teljesen össze vagyok törve. Idén kezdtem az egyetemet de nem tudok koncentrálni semmire.
A kérdésem az lenne, hogy hogyan tudnám feldolgozni a halálukat. Továbbá milyen technikák vannak amivel tudnék koncentrálni a feladataimra.
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Kérdező!
Pszichológussal való találkozások tudják segíteni a feldolgozást. Annak hatására koncentráció fog javulni. Érdemes lenne valakit felkeresnie.
üdvözlettel Pergel Száraz Cintia
Kedves Virág. Párom 35 éves én 37. 6 éve ismerem, ő biszexuális én heteroszexuális. Arról szeretnék érdeklődni, hogy hol a határ a homoszexualitás és a biszexualitás között? Nekem nagyon tetszik alapvetően a biszexualitás, sokkal jobban vonzódom a bi férfiakhoz. De vele kapcsolatban volt egy pont amikor elgondolkodtam, hogy vajon nem lehetséges-e hogy ő homoszexuális. először is ő ezt titokban tartja. 19 éves kora óta szexel férfiakkal rendszeresen, de szerelmi kapcsolata nincs velük. nőkkel viszont annál több. nagyons zerelmes, érzelmes típus. szexben férfiakkal a passzivitást szereti, ami ugye alapvetően női szerep, vagyis ha őt elégítik ki análisan, illetve ő elégít ki orálisan. Az ilyen szexuális aktusok láthatóan sokkal jobban filizgatják mint a hagyományos szex. Illetve azt kérte tőlem, hogy öltözzek be férfinak, ő pedig nőnek, de mindezt csak szerepként. mikor felvetettem, hogy miért nem lehetünk önmagunk, mármint a női énje miért ne lehetne, akkor felháborodott, hogy ő nem transzfesztita. Szóval a kérdésem az, hogy lehetséges-e hogy egy biszex férfinak ennyire a női szexualitása van előtérben, és mégsem homoszexuális? Miből tudom ezt megállapítani? Kérdeztem már óvatosan, de nem kaptam egyértelmű választ. azt mondja nem vonzzák annyira a férfiak, hogy mindent csináljon velük. Ezt nem merem neki felvetni, hogy a passziv szerep valójában a női szerepet takarja. köszönöm, ha válaszol.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
A kolléganő helyett most én tudok válaszolni Önnek.
Levele alapján úgy gondolom, hogy ennyi információ alapján nem lehet megmondani pontosan, hogy a párja melyik nemtől pontosan mit is várna el. Mivel a leírása alapján ő érzelmileg a nőkhöz kötődik jobban és igényli a nőkkel való testi kontaktust, a szexuális játékokat, én úgy gondolom, hogy a nők iránt valószínűleg érezhet szexuális vágyat (ami alapján a homoszexualitása nem valószínű). Mindenesetre ebben a helyzeteben javasolt lenne egy olyan szakembert felkeresniük, aki párterapeuta és szexuálpszichológus végzettségű is. Szakemberrel közösen lehetne pontosítani a kétségeket, bizonytalanságokat, az elvárt viselkedést (minden téren). A kérdés számomra inkább az, hogy a kapcsolatukkal mennyire elégedettek, vannak-e közös tervek (pl. családalapítás), 6 év alatt mennyit fejlődött a kapcsolatuk, érzelmileg mennyire tudják támogatni egymást, mennyire vannak elköteleződve egymás iránt stb.. Ezekre a kérdésekre is párterápia keretén belül lehetne pontos válaszokat adni.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Segítő!
Az imént írtam egy levelet és csak utána olvastam el alaposabban az oldalt. Kérem ne jelentessék meg a levelem, így is kétségbe vagyok esve.
Köszönöm!
üdvözlettel
Kedves Levélíró,
Kérjük írja meg, hogy pontosan melyik levél tartozik Önhöz, hogy el tudjuk távolítani. Sok levél érkezik be hozzánk, s nem mindig beérkezési időrendbe válaszolunk.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Hölgyem! Hogyan kellene kezelnem az autoagressziót? Sajnos gyakran magamon vezetem le a haragom és úgy érzem egyre többször akarom bántani magam de félek hogyha észre vennék a szüleim mit gondolnának. Így miután sebet ejtek magamon máris azon aggódok észre ne vegyék. Szóval valahogy le kéne állnom ezzel de igazából egy idő után már jó érzéssel tölt el. Úgy értem fáj de mégis elnyomott vele valamit ami még jobban fáj. Úgy érzem szeretnék valakivel beszélni erről de nem tudom kinek elmondani. Szüleimnek, barátaimnak semmi féle keppen nem. Sajnos nem merem elmondani anyukámnak hogy pszichológushoz szeretnék menni. Egyáltalán érdemes pszichológushoz fordulnom vagy nem fontos?
Előre is köszönöm válaszát!
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes lenne pszichológushoz fordulnia, hogy csökkenni tudjon a belső feszültsége. Javasolt lenne az oktatási intézményben dolgozó szakembert felkeresnie, ami ingyenes az iskolás hallgatók számára.
Az alábbi blogbejegyzéseink szólnak az önsértésről kamaszkorban, tekintse meg őket, sok hasznos információ található bennük:
Üdvözlettel:
Szabó LiliJónapot.4 és fél év után szakított velem a párom.2 hete költöztem el tőle és napról napra rosszabb.minden nap vele álmodom.egész nap csak sírok.beszélünk telefonon de ő nagyon ellenszenves velem.én pedig csak könyörgöm neki,hogy kezdjük újra.úgy érzem,hogy nem tudok nélküle élni.én még mindig nagyon szeretem és hianyzik.ő aszt mondja,hogy csak idegesítem őt.volt egy közös kutyánk is ami nála maradt.mit tegyek?én őt szerezném.nélküle értelmetlen az életem
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy Önt nagyon megviselte a párjával való szakítás. Az nem derült ki számomra, hogy mi volt a szakítás oka, van-e valamelyikükben harag a másik iránt. Mindenesetre amennyiben a tünetei nem csillapodnának, javasolt lenne pszichológus szakembert felkeresnie.
Az alábbi blogbejegyzéseinket érdemes elolvasnia, amelyekben sok hasznos információ található:
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdv.Azzal a problémával fordulok önhöz,hogy a férjem pánikbetegséggel és depresszióval küzd.Felkerestünk 2 éve egy pszichiátert aki felírt neki 3 gyógyszert.Helex,rexetin megy parnassan.Hiába kértük hogy vegye le neki a gyógyszert,nem tette.A férjem úgy döntött egy hete hogy a parnassan gyógyszert elhagyja.Azóta nagyon rosszul van.Fáj a szive,verejtékezik,nagyon rosszul érzi magát.Félek,hogy nem fog tudni lemondani a gyógyszerekről.Mit csináljunk?Meddig tartanak ezek az elvonási tünetek.?
Kedves Kérdező,
Sajnos orvos végzettségű szakemberünk nincs, mi mind pszichológusi végzettséggel rendelkezünk, így a gyógyszerezéssel kapcsolatos kérdésekre nem tudunk válaszolni.
Javaslom, hogy keresse fel férje kezelőorvosát!
Üdvözlettel:
Szabó LiliHát nem is tudom ,hogy hol kezdjem .talán ott ,hogy 5 évvel ezelőtt ismerkedtem meg a mostani barátommal 9 hónapja élünk együtt az előtt barátok voltunk extrákkal de valóban barátok mindig szamithattam rá es ő is ram .aztán úgy alakult h össze költöztünk az elején nem volt gond éveken keresztül tudtam a jelszavát mindenhol es soha nem néztem bele semmijebe. A barátom legjobb barátjának a mennyaszonyara nagyon feltekeny vagyok ,oly annyira h nem tudom eldonteni h valós amit érzek vagy csak bemeselem magamnak lesem minden nap ,az üzeneteit es mindent elkovettem mar hogy elkapjam őket de meg nem találtam semmi konkretat csak gyanús dolgokat h a barátnőm sok mindenről tudd amiket nem mondtam el tudja a párom jelszavat a mobiljan egy társaságban kikapta a telefont a kezéből es vissza irt a nevebe. Vagy pedig egy társaságban a nő folyamatosan a párom nézi es dühös ha mi jól érezzük magunkat.nem tudom mi lenne a teendő hogy létezik hogy ennyire bemeselem magamnak?vagy valojaban lehet ott valami?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Nehéz ennyi információ alapján véleményt mondani erről a kapcsolatról, hogy vajon ki mit is érezhet, milyen fokú szimpátia van jelen kettőjük között. Érdemes lenne a párjával tisztázni, hogy az ő barátjának a menyasszonyával hogyan is definiálják a kapcsolatukat (pl.barátság), s az észrevételeit is elmondhatja neki. Az őszinte beszélgetés lenne a legcélravezetőbb.
Az alábbi blogbejegyzésünkben írunk részletesebben a különböző neműek közötti barátságról, javasolt lenne elolvasnia:
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm,
Segítséget szeretnék kérni. Kislányom 6 éves és nagyon elutasító az Édesapjával. Hiába próbál az Édesapja közeledni felé, elutasító. Azt vettem észre, hogy nagyon anyás. Nagyon hozzám ragaszkodik. Még beszélgetni sem tudunk a férjemmel, mert direkt valamivel eltereli a figyelmünket, hogy ne beszélgessek az apukájával, hanem vele foglalkozzam. Mindent velem akar csinálni. Én fürdök vele, én kelek hozzá este, leginkább én játszom vele. Most már a férjem hiába akar vele bármit is csinálni a fenti dolgok közül, elutasítja és üvölt hogy Anyaaa! Korábban is többb mindent én csináltam, hogy a férjem dolgozott, de most már évek óta én is dolgozom és nagyon fárasztó, hogy itthon a gyerek körül továbbra is én csinálok mindent. Így már ha akarna sem tudna segítneni a gyerek körüli teendőkben. Mivel elutasító vele, nem is nagyon próbálkozik nála a férjem. Én viszont ettől annyira fáradt vagyok és szomorú, mert olyan mintha egyedül nevelném. Azt vettem észre, hogy pl. féltékeny is az apjára, mert ha megérkezik, akkor “ott hagyom” a kislányom és váltok pár szót vele. Ezért mikor Apa megérkezik, a lányom nem örül, mert tudja, most “hanyagolva lesz”, mert megjött Apa. Mit tehetnék? Úgy szeretném, ha nem utasítaná el az apját. Én már mondtam neki minden szépet és jót az apukájáról, meg hogy apa és anya szokott beszélgetni, addig játszon valamit, foglalja el magát. Már azt is mondom, hogy őt jobban szeretem mint apát, de apát is szeretem és vele is beszélgetek. Emiatt ne legyen vele undok. Úgy sajnálom a férjem is, mert nem éli meg azt a szeretetet, örömet, mikor feltétel nélkül szeret a gyermek és ragyogó szemmel szalad felé pl az oviban, hogy jött érte. Vele mindig undok és kiabál. Ha valamiért rászól, visszakiabál rá, nem fogadja el semmi szavát. Egyszerűen megszakad a szívem, hogyha látom, hogy viselkednek egymással. Pedig mindkettő vágyik a másik szeretetére.
Kérem, segítsen. Hogyan hozhatnám össze őket?
Nagyon köszönöm
Szilvia
Üdvözlöm, sajnálom a kialakult családi helyzetet és megértem, hogy ez önnek nagyon nehéz lehet. Való igaz, ahogy írja is, ez a helyzet nemcsak önnek, hanem a kislányának és édesapjának is sok feszültséget okoz. Ahhoz azonban, hogy érdemi segítséget tudjak nyújtani, a kialakult családi dinamika mögötti szàlakat fontos lenne jobban ismernem. Mióta nem vesz részt az édesapa a gyermeknevelésben, milyen volt a fogantatás, a szülés, várt vagy nem várt terhesség volt, hogyan zajlott a szülés és az első időszak, miért nem sikerült az édesapának az első időszaktól kezdve a gyermek körüli teendőkbe bevonódni, kik vannak mèg segítők (pl. nagyszülők, ismerősök) velük milyen a kislány kapcsolata stb. Előfordulhat, hogy a gyermek viselkedése egy tünet a családban, valamit jelez, amire a szülők nem látnak rá a saját életükben. Talán a szülők közötti rejtett párkapcsolati konfliktust érzékeli és próbálja a maga módján kezelni. Fontos lenne úgy változtatnia a hozzáállásán, hogy ebben a helyzetben nem feltétlenül kell kontrollt gyakorolnia. Időt kell együtt tölteniük ahhoz, hogy megismerjék egymást, de ha ön szeretné ezt befolyásolni, akkor előfordulhat, hogy az édesapa úgy éli meg, ő nem kompetens személy, ezért a kislány is azt érzékeli, mivel apa sem bízik meg magában, anya sem bízik meg benne, hogy tud velem mit kezdeni, akkor én miért is bízzak meg benne? Családteràpiás szakember is elérhető az oldalunkon vagy esetleg egy pár alkalmas szülő konzultáció keretein belül segítünk megvizsgálni, hogyan tudnának a mostani állapotból kizökkenni és a lehető legjobb kapcsolatot kialakítani a következő időszakra apa és lánya, illetve mindhármójuk között is.
Üdvözlettel
Kisfiam 5eves,koraszülött 6honapra született 870g,30cm,sok mindenen átmentünk,meg vannak nehéz idoszakok.Azt szeretném kérdezni,hogy még nem szobatiszta és Kezelő orvosunk azt mondta úgy írhatja fel a pelenka javaslatot ha pszichológus ad egy papírt hogy igenis igényli a pelenkat,kihez forduljak és mit kell abba a papír a bele írniMit kell javasolni a a pszichologusnak?köszönöm a segitset!
Kedves Kérdező,
a védőnő tud segíteni abban, hogy a helyi családsegítőben, pedagógiai szakszolgálatnál, melyik területileg illetékes gyermekpszichológust tudják megkeresni és hozzá időpontot kérni. A szobatisztaság elmaradása szervi okokra is visszavezethető, ezt mindenképpen szükséges kivizsgáltatni az orvossal, szakorvossal, esetleg gyermek neurológussal. Ha nincsen szervi eltérés, akkor valóban pszichológussal szükséges találkozniuk, aki a kórelőzmények, születési történet stb. ismeretében, illetve a szülővel történő első interjú és a kisfiúval felvett játékos diagnosztikai tesztek segítségével meg tudja állapítani a lelki hátteret és ez alapján megírni a javaslatot a pelenka szükségességéhez.
Üdvözlettel
Kedves doktor úr szeretném meg kérdezni hogy ön szerint ha oda megyek a ferjemhez elkezdem simogatni hogy esetleg szex legyen a férjem ettől csak idegese válik és elutasít 25 éve vagyunk együtt az utóbbi pár hónapban folyamatosan így vagyunk neki nincs kedve soha és elutasít általában kérem válaszoljon mi lehet a háttérben más nő lehet a dologban mást szeret
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne őszintén beszélni a férjével, hogy neki miért nincs kedve a testiséghez. Ennek hátterében akár testi panasz is lehet (pl. merevedési zavar), amit szégyellhet a férje Ön előtt. Ebben az esetben andrológus (férfigyógyász) orvos felkeresése lenne javasolt.
Az alábbi blogbejegyzésünket javaslom megtekintésre:
Üdvözlettel:
Szabó LiliMióta vége lett az 1 éves kapcsolatomnak nem érzem túl jól magam folyton szorongó és félek nem akarok emberek közé menni nagyon mélyen erintett
Kedves Levélíró,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy látom, hogy még nem tudta elgyászolni kapcsolatát, s nem kész a továbblépésre. Javaslom, hogy keressen fel klinikai szakpszichológust a félelmei átbeszélésére. Amennyiben még iskolás, ingyenesen az oktatási intézményben dolgozó pszichológus is segít Önnek ebben.
Az alábbi blogbejegyzésünk is erről a problémáról szól, érdemes lenne elolvasnia:
Üdvözlettel:
Szabó Lili
