Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Üdv. Kedves doktor úr kérném segítségét hogy tudnám ezt legyozni félek be ülni a kocsiba ha sikerül akkor is ideges vagyok rangatom a kormányt ideg alapú dolognak érzem, vedzelyeztetem a mellettem uloket és lassan egy éve nem tudom le küzdeni mit kellene tennem próbálkoztam már eddig sikertelenül. Köszönöm szépen előre is a segítséget
Kedves Kérdező!
A vezetéstől való félelmet több minden okozhatja. Fontos kideríteni, hogy mi áll a háttérben. Miért lesz ideges ha vezetnie kell, miért érzi, hogy veszélyezteti a többi embert. Történt e esetleg olyan a múltban mikor baleset vagy esetleg valami trauma érte Önt. Fontos, hogy mióta fél a vezetéstől. Ezek mind olyan szempontok, amelyekkel jobban megérthetjük az Ön érzéseit, viselkedését. Ha értjük, hogy mi az oka,könnyebben lehet változásokat elérni. Javaslom, hogy a részletesebb, mélyebb beszélgetés érdekében személyes formába keressen fel egy szakembert. Akár munkacsoportunk pszichológusai is készséggel segítenek.
Tisztelettel azt szeretném kérdezni, hogy ha több éve járok pszichiáterhez a súlyos depresszió , állandó szomorúság és pánik tünetek miatt, a különféle sok gyógyszeres kezelések sem segítenek, értelmesebb dolog lenne-e egy pszichológushoz járni? (Nem akarok pszichiátriára kerülni.)
Mi lenne a 2 kezelés közt a különbség? A pszichológus tudom nem tud gyógyszert felírni.
Nagyon szépen megköszönném a tanácsát.
Üdvözlettel: M.A.
Kedves M. A.!
Valóban a legfőbb különbség, hogy a pszichiáter gyógyszeres kezelést tud előírni, így bizonyos zavarok, problémák esetében sok tünetet képesek csökkenteni, megszüntetni. Egy pszichológus más megközelítés alapján kezeli a problémákat. A legtöbb esetben valamilyen módszer segítségével haladnak a beszélgetések során,és így lehet feltárni az adott zavar lelki okait és háttereit. Amennyiben a pszichiáternek van pszichoterapeutai végzettsége, abban az esetben szokták vállalni a terápiás kezelést is. A leginkább depresszió esetén a két módszer együttes használata lenne a legmegfelelőbb. A hangulat stabilizálásához szükséges a farmakoterápia, de a lelki okok megfejtéséhez, és megoldásához a pszichoterápia is javasolt.
Nyolcéves kislányom lelkiállapota a földön hever, egy senkinek érzi magát, elnyomják az iskolába, integrációs kislány. Németországba költöztünk családommal három éve. Még van egy 15 éves lányom. Ő jól integrálódott de a kicsi nagyon szenved, összeroppant teljesen lelkileg szemeim láttára már. A szavaim és szeretetem nem védi a mindennapi sulitól. Ott nem lehetek vele. Nem tudom, hogy segítsem már. Kérem segitsen tanácsával.
Kedves Kérdező, nagyon sajnálom, hogy édesanyaként ezt kell megtapasztalnia. Iskola vagy osztályváltás semmiképp nem jöhet szóba? Az iskolában dolgozó iskolapszichológus megkeresése fontos lenne. Az iskolákba szoktak különböző önkéntes szervezetek szervezni tréning jellegű “csapatépítőt”, hogy a gyerekek egy jobb közösségé alakuljanak vagy akár a tanároknak is, hogy jobban megértsék a gyerekeket – ezt a helyi csoportokban lehetne megérdeklődni, hogy vannak-e ilyen lehetőségek. A tanárok felé is mindenképpen jelezni kellene a problémát, sokszor és többféle úton módon, hogy valóban megértésék, fontos lenne változtatniuk a gyermeke érdekében, hátha együtt megértik mi a valós probléma és hogyan tudnak együttműködni abban, hogy pozitív változást érjenek el és jobban érezze magát kislánya a közösségben. Mindenképpen sok türelemre van szüksége, hiszen a változás nem megy egyik napról a másikra, azonban ha a gyermek érzi, hogy bíznak benne, bíznak abban, hogy tud változni a helyzet jobb irányba, az egy nagy erőforrás lehet számára. Tűzzenek ki közösen célt, hogy mit szeretne, ha milyen lenne az iskola, hogyan érezné jól magát, mire lenne szüksége, próbáljanak sokat beszélgetni, hogy pontosan mi bántja.
Sokszor szokták a pszichológusok ajánlani, hogy a szülő is kezdjen önismereti munkába, ezzel is megtámogatva gyermekét a nehéz időszakokban.
Kérem keresse bizalommal munkacsoportunk szakpszichológusait! Üdvözlettel
Tudom, hogy van valami baj velem. Csak még nem tudom mi az. És ezért akartam tanácsot és úgy mond elemzést kérni magamról. Hogy pontosan miből gondolom, hogy valami nincs rendben? Abból, hogy néha rám tör egy olyan érzés, hogy értani akarok másnak vagy magamnak. Például néha történik olyan, hogy a macskám nem akar a kezemben maradni és én egyszerűen bekattanok ilyenkor. Meg ütöm őt és meg szorítom úgy, hogy tudom fáj neki de abban a percben nem érdekel. Aztán nagy nehezen , de elengedem és olyankor teljesen össze omlok. Gyanakodtam a kissé traumás gyerek koromra. De szeretem volna egy szakértőhöz fordulni. És mindezt úgy, hogy a családom ne tudjon róla. És nem szeretném ha ezek a késztetéseim elfajulnának. Nem akarok bántani senkit. Vannak ez mellet elég eszelős és brutális gondolatom, és a szexuális indentitásom is elég szokatlan. Remélem tud nekem segíteni valamennyire.
Kedves Rebeka!
Levele alapján érdemes lenne pszichológust felkeresnie és foglalkoznia a harag kezelésének témájával. Ha igényli, négyszemközti keretek között munkacsoportunk pszichológusai is tudnak segíteni ebben.
Üdvözlettel:
Habis MelindaHogyan tudom elfogadni a szüleimet?
Apámról(nyugdíjas): Negatív, nagyon félénk és sértődékeny, alárendelődő, “tudja mi a jó nekem” típus, viszont elég jószívű. Anyámról(50-es): manipulatív, passzív agresszív, viszont pozitívabb ember.A kapcsolatuk játszmákra, manipulációkra és hazugságokra épül.
Annak ellenére, hogy a felnevelésemben sok mindent tettek értem előfordul, hogy gyakran “indokolatlan” haragot, néha pedig tehetetlenséget érzek feléjük és elmenekülnék otthonról.
Ezeket például akkor érzem, amikor anyám a szavaival megtalálja az “érzelmi nyomógombjaimat” vagy ha az apám rám terhel feladatokat, mert pl fél emberekkel találkozni.
Volt egy rossz párkapcsolatom is, amiben apum fenti (számomra férfiként elítélendő) negatív tulajdonságait vettem át. Lázadó koromban az érzéseimért nem vállaltam felelősséget, hanem a szüleimnek ártottam szavakkal. Ebből fakadóan bűntudatot is érzek, amikor haragszom rájuk, hiszen nem érdemelnék meg. Mit tegyek, hogy el tudjam őket fogadni, és hogyan kezeljem ezeket az érzéseket?
Előre is köszönöm a választ!
Kedves Kérdező!
A szüleiről írt jellemzés részletes, megértem hogy sok esetben nem tud mit kezdeni a kialakult helyzetekkel, konfliktusokkal. Viszont fontos, hogy a szülei viselkedését nem feltétlenül tudja megváltoztatni. A család egy rendszerként működik, és mindenkinek megvan eben a szerepe és a helye. A játszmákat kikerülve tovább mozdíthatja a konfliktusokat. Hiszen ha változtat egy adott, mindig előforduló reakción, akkor az viszi magával a szülei reakcióit is. Elfogadni leginkább úgy tudja őket, ha egészében jó és rossz tulajdonságaikkal együtt képes látni a szüleit. A néha megjelenő düh vagy harag emberi érzelmek, és sokszor okuk van, így azok természetesek. Önmagukban nem jelentenek problémát, hiszen ezeket az érzelmeket képes megélni, majd tovább lendülni rajtuk. Ha ezek az érzések sok időn át és nyomasztóan vannak jelen, akkor javaslom, hogy részletesebben tud egy pszichológussal beszélni személyes keretek között. Akár munkacsoportunk tagjai is rendelkezésére állnak.
Jó estét kívánok!
Csak azt szeretném kérdezni, hogy ha valaki öngyilkos lesz karácsony előtt. A gyerekeim, unokája össze fogja kötni a karácsonnyal? Vagy is azok után, nem fogják szeretni a karácsonyt?
Köszönöm.
Kedves Gáborné, az öngyilkosság nagyon nagy trauma egy család életében és mindenképpen nyomot hagy a gyermekek és unokák életében, sőt a dédunokák életében is. A traumák feldolgozásához szakszerű segítség szükséges, amivel egyrészt a gyászmunka, a fájdalmak és a nehéz érzések a helyükre kerülhetnek és megtanulhatnak újra szeretni valamit, amihez kötik a fájdalmas emléket. Ehhez tehát a sok időn túl a támogató közösség, csoport, szaksegítség is fontos és az is, hogy a traumát átélt személyek mennyire tudnak megküzdeni a megélt traumával és a fájdalmas érzelmekkel. A gyerekeknek nagyon fontos a segítség ilyenkor, hiszen azonosulhatnak az öngyilkosságot elkövetővel és a megküzdés, lelki segély elfogadása helyett egy választható útként gondolhatnak az öngyilkosságra, amit mindenképpen szükséges megelőzni. Kérem amennyiben szükséges, keressék munkacsoportunkat, illetve az oldalon található egy lista az ingyenesen hívható lelki segély szolgálatokról is, hogy szakmai segítséget kapjanak. Üdvözlettel
Van egy 14hónapos kislànyom aki nagyon eleven és hisztis.Sajnos azt vettem észre,hogy megy a kis feje után és nem fogad szót nekem.Tudom ő még nagyon pici és nem igazán tudja mi a jó és mi a rossz. De mindennap elmondom neki,hogy mit szabad és mit nem. Próbálok nagyon türelmes lenni hozzá de sokszor nem megy. Sajnos nem igazán tudok pihenni,sokszor azt érzem rossz anya vagyok. Próbálok erősnek tűnni de màr nem megy,mert úgy érzem elfogyott minden erőm.Nehéz sokszor felkelnem is.Szeretnék tanácsot kérni,hogy tudnék jobb anyuka lenni. Mit csinálok rosszul?
Kedves Viktória, megértem, hogy kétségei vannak, vajon elég jó anyuka-e, hiszen manapság a legtöbb szülő kevés támogatást kap, kevesek mondhatják el, hogy tökéletesen tisztában vannak a gyermekneveléssel és a gyermekek érési, fejlődési ütemével. Azt fontos tudnia, hogy bármilyen fárasztó időszak is ez most, a komolyabb szabálytudata a gyerekeknek 3 éves kor után kezdődik, amikor kiscsoportba kerülnek, de akkor is sok sok időre van szükségük még, hogy megértsék fokozatosan a szabályokat. Valahol a középső és nagycsoportos korra tehetjük, amikor már stabilabban várhatjuk el azt, hogy tudják a jó-rossz közötti különbségeket a gyerekek. Tehát 14 hónaposan még csak a rutinnal, szokásokkal, biztonságos keretekkel tudjuk segíteni a totyogókat. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a napi ritmus, akár képekkel megsegítve, illetve a biztonságos környezet, sok-sok figyelem könnyítheti meg a napokat és annak az elfogadása, hogy most éppen mire képes a gyermek. Ha kell 100x ugyanúgy elmondani, segíteni, megállítani, elterelni a figyelmét, stb. Hiszen valóban nem képes még ezekre a dolgokra, ő valóban nem tudja még megtanulni, hogy mit szabad és mit, nem. Illetve ha meg is tanulja látszólag, az idegrendszer érésével és sok-sok hibázás során fog majd valóban “bevésődni”. Megértem önt, hogy nagy segítség lenne, ha gyermeke már tudná a szabályokat, hiszen bizonyára fáradt és kimerült, hogy mindig mindenre fokozottan figyeljen. Amit most tehet, hogy próbál picit több külső segítséget szerezni, akár a házimunkában, takarításban, akár más területeken az életében pl. főzés, bevásárlás, hogy valamivel kevesebb teher legyen az ön vállán és tudjon picit pihenni, hogy újra legyen türelme a gyermekéhez. Nem kell erősnek mutatnia magát, akkor is erős, ha el tudja fogadni mások segítségét, tud kérni, akár csak 1-1 szabad délelőttöt vagy pár órát mentesülni a gyermeknevelés, háztartás teendőiből. Bízom benne, hogy vannak olyan kapcsolatai, akikre számíthat ebben a helyzetben, illetve ha nincsen, akkor a helyi önkéntes vagy civil csoportok segítségével valamilyen segítő lehetőséghez tud jutni. Üdvözlettel
Segitseget szeretnek kérni sajnos pozitiv letta covid teszt eredmenyem nagyon félek tőle mielőtt elkaptam volna a covid kezdtem teljesen remdbe jönni bizzom abba hogy pszhiologus sefitsegevel meg tudok nyugodni
Kedves Kérdező!
A korona vírus minden embernél más tünetekkel rendelkezik. A legfontosabb, hogy beszéljen orvosával a tüneteiről és az általa adott kezelési javaslatokat kövesse. Az otthon töltött idő alatt, amennyiben fizikai állapota engedi minél inkább olyan elfoglaltságokat keressen illetve válasszon amivel töltekezni tud. Ilyenkor a lelki egyensúlyra is törekedni kell, így lehetőségeihez mérten próbáljon pozitív kedvteléseket végezni. A betegség időszakában nem járhat el otthonról, de pszichológussal online is tud kapcsolatot tartani, így ezt a folyamatot mindenképp tartsa meg.
Tisztelt Doktornő!
Tudna-e tanácsot adni a szorongásomra,nem is tudom igazán hogy ez annan nevezhető, vagy valami más.? Elég izgulós vagyok szinte már túlzásba viszem. Vannak olyan helyzetek mikor érzem hogy egyre idegesebb vagyok, így gyorsan dobog a szívem. Nembírom elfojtani ezt az érzést, majd ez egyre jobban erősödik. Legtöbbször elég nyugodt vagyok, ez akkor szokott előjönni mikor zavarba vagyok,ha a figyelem rám terelődik, vagy ha sokan vagyunk egy légtérben.
Ez mellé jön még egy számomra mégrosszabb dolog az arcpirosodás. Már régóta kísért az a probléma hogy felforrósodik és teljesen kipirosodik az arcbőröm, úgy vélem hogy családi öröklődés is lehet mert testvéremnek is hasonló a problémája. Nem hiszem hogy a rosacea nevű betegség mert általában tiszta, egységes színű az arcbőröm. Ezis akkor jön elő, ha ideges, izgatott vagyok, valamint ha meleg idő van. De legtöbbször ha a kinti hidegből a fűtött lakásba megyek akkor is előjön. Lehet ez ellen valamit tenni?
Köszönöm válaszát!
Kedves Dávid!
Köszönjük a levelét!
Írása alapján nem egyértelműen eldönthető, hogy szorongása mennyire befolyásolja a mindennapjait, azonban az érzékelhető, hogy ez az Ön számár sokszor kellemetlen. Érdemes lenne kipróbálnia relaxációs technikákat, melyet a napirendjébe beilleszte gyakorolhatna minden nap. Ezen felül tanulhat olyan rövid és egyszerű kis trükköket is, mellyel egy helyzetben előjövő szorongást tud kezelni (progresszív relaxációs technika egyes elemei). Erre vonatkozóan sok videót és anyagot találhat az interneten, melyekkel el tud kezdeni gyakorolni. Ha azonban úgy érzi, hogy egyedül ez nehezen megy, akkor kérheti pszichológus segítségét is.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Kedves Hölgyem/Uram!
Idén veszítettem el az apukámat és nagyon hiányzik, édesanyám már régen meghalt. Közeledik a karácsony, amit eddig nagyon szerettem, kivéve azóta, amikor apukám lerobbant. Most meg hogy már ő sincs, kész rémálom az egész. Mivel tudnám enyhíteni ezt az időszakot, hogy kicsit jobban tudjam szeretni, várni az ünnepet?
Apukám nélkül nem várom az ünnepet, sőt, rettegek tőle, mert felkavar… Eszembe jutnak az emlékek, kavarog bennem a sok rossz dolog a betegsége kapcsán, hogy mennyit szenvedett és hogy mennyire kiszolgáltatott helyzetbe kerültünk. Ha minden igaz, a párom mellettem lesz karácsonykor szerencsére. Gyermekünk nincs, nem is szeretnénk. Valahogy úgy érzem, nem tudok örülni úgy az ünnepnek, mint régen. Nem szoktunk családhoz menni, egyedül a testvéremékhez karácsony valamelyik napján, de tavaly már oda sem mentem, nagyon megviselt az egész. Van olyan családtag, aki szerint pánikolok, szorongok, ekg-m nincs rendben, de kardiológiai nem fogad a vírus miatt, állítólag időnként melléver a szívem, magas pulzusszámra béta-blokkolót szedek.
Köszönöm előre is a válaszát!
Üdv,
Niki
Kedves Niki!
Köszönjük a levelét!
Egy szeretett személy távozása utáni gyász, negatív érzések megjelenése természetesnek mondható, melyet az ünnepek, évforduló, fotnos dátumok mindig felelősíthetnek. A Karácsony egy tipikusan ilyen ünnep, hiszen a szeretet és a családünnepeként címkézzük. Ha úgy érzi, hogy elakadt ebben a gyászfolyamatban és kardiológiai tünetei csak fokozódnak, akkor mindenképpen kérje pszichiáter és pszichológus segítségét, melyet a vírushelyzetre való tekintettel főként az online térben tehet meg. Emellett viszont fontos lehet, hogy elkezdje kissé átértékelni a Karácsony jelentését, szellemét, s a párjával közösen alakítsanak ki olyan szokásokat, melyek később akár hagyománnyá is válhatnak. Beszéljék át ki mit szeretne, milyen emlékei vannak, mi az, ami nem tetszett a korábbi családi ünnepeken, s ezek alapján próbálják kialakítani az Önöknek megfelelő ünnepi hangulatot és légkört, melyben természetesen helyet kaphatnak a megemlékezések és az elhunyt szerettekre vonatkozó gondolatok és érzések. Koncentráljanak magunkra és egymásra.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Kedves Segítő !
Régebben diagnosztizáltak nálam szorongásos depresziót azonban meggyógyultam, nem kelet többet segítőhöz járjak. A mostani élethelyzetem elégé megvisel anyuka lettem, abba kezdek belerázodni azonban a párkapcsolatunk nem tudott helyre állni. Ami miatt írok, az az lenne ,hogy ha nagyon bestresszelek, ha össze veszünk vagy más stressz ér, akkor a sötétben “halucinálok” félek, attól félek ,hogy ott van valaki aki bántani akar. Nem tudom ,hogy ez mennyire komoly probléma. Tudom ,hogy nincs ott senki és nem látom, és nem is hallok semmit csak rosszul leszek és azt érzem ,hogy bántani “akar” . Elég fura érzés.
Kizárólagosan a húzós napok végén van ilyen érzésem szóval általánosságban nem befolyásolja a minden napjaim.
Köszönöm előre is a válaszát
Üdvözlettel
Kedves MN!
Köszönjük a levelét!
A korábban előforduló szorongásos, depressziós állapot hajlamosíthatja arra, hogy a szülés utáni depresszió, vagy pszichózis kialakuljon. Írta, hogy nemrég lett anyuka, s emiatt a stresszt is nehezebben kezeli. Véleményem szerint mindenképp érdemes lenne minél előbb pszichiáterhez fordulnia, hiszen ezek a “hallucinációk” az Ön számára is nagyon zavaróak, félelmetesek, s kihatással vannak a gyermekére is, aki érzékeli az Ön rezgéseit, érzéseit.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Milyen lehetőségeim vannak kiszakadni a társadalomból?
Egyszerűen gyűlölöm. Az emberek nagy része csak ítélkezik, bírálja, kritizálja a másikat, elég rá nézni egy internetes fórumra. Ez leginkább az egyetemistákra jellemző azt vettem észre. Eddig is remeteként éltem, mármint nincsenek emberi kapcsolataim nem is vágyok rájuk. De ez meg egy lapáttal rá tesz, nem lehet senki önmaga mert különben bántják?
Hajléktalanokat is bántják a sznob típusú emberek.
Miért ilyenek az emberek, mi erre a magyarázat és hogyan lehet ezt figyelmen kívül hagyni?
Az emberek nagy részének vannak mentális bajai. Akkor mi jogon bántanak másokat?
Kedves Kérdező!
Köszönjük a levelét!
Az Ön által leírt probléma korunk egy égető és megoldandó feladata, mely kérdést talán nem is lehet egyéni szinten kezelni. Társadalmi változás szükséges ahhoz, hogy ebben javulás végbemenjen. Ami az Ön részét illeti, érdemes olyan közegben elhelyezkedni, ahol Önhöz hasonló gondolkodású és értékrendű emberek vannak, akikkel kérdéseit, gondolatait és esetleges szorongásait meg tudja osztani, s nem marad ezekkel egyedül.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Kedves Pszichológus!
Apukám 19 skizofrén beteg, erős gyógyszereket szed, rossz alvó, elég nehéz vele együtt működni, elkölti az összes pénzét gitárokra. Várhatóan mennyi ideje van hátra, az erős gyógyszerek miatt?
Üdvözlettel: Szabina
Kedves Szabina!
Köszönjük a levelét!
A skizofrénia nem egy gyógyítható mentális probléma, azonban megfelelő gyógyszeres kezeléssel szinten tartható. Gyógyszerek mellett is előfordulhatnak rosszabb időszakok, s ilyenkor összetettebb beavatkozás szükséges (pl. osztályos kezelés), azonban a gyógyszer elhagyása ilyen betegség kapcsán nem opció. Az új generációs gyógyszerek nem csökkentik feltétlenül a várható élettertamot, de a betegség maga ezt befolyásolatja. Ha vannak effelől aggályai vagy kérdései, akkor érdemes lenne beszélnie az édesapja kezelőorvosával, és keresnie egy skizofrén betegek hozzátartozóinak fenntartott csoportot is, ahol a válaszok mellett támogatást is kaphatna nehéz helyzetében.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Tisztelt Pszichológus!
Férjemmel 20 éve vagyunk együtt. Szeretjük egymást, vannak gyerekeink, boldog kapcsolatban élünk. Én mégis néhány hónapja nyitottá váltam egy másik férfi közeledésére. Érzelmeket váltott ki belőlem, ami miatt a házasságomat már nem láttam annyira tökéletesnek. De szeretném ezt az érzelmet magamban lezárni. A férfi már nem közeledik felém, mert ő is rajött, hogy a párkapcsolata veszélybe kerülhet. De nehezen tudok szabadulni az érzésektől. Szeretnék a férjemmel újra felhőtlenül boldog lenni. Mit tegyek? Hogyan tudnék újra csak rá fókuszálni? Köszönöm, Szilvia
Kedves Szilvi!
Köszönjüka levelét!
Úgy vélem, egy hosszú kapcsolatban önkénytelenül megjelenhetnek hullámvölgyek, amikor valamelyik fél elgondolkodik a kapcsolaton, a közös célokon, a fejlődési lehetőségeken. Ez gyakran járhat kitekintéssel is, mely nem feltétlenül jelent megcsalást. Ha azonban Önnek a másik férfi iránt táplált érzések nagyfokú szorongást okoznak és emiatt nem tud megfelelően jelen lenni házasságában, akkor érdemes lenne felkeresnie egy pszichológust, aki segítene azonosítani érzéseit, megtalálni eredetüket, s dolgozni velük, annak érdekében, hogy tisztázódjon jelen helyzete. Oldalunkon ehhez remek szakembereket találhat.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Tisztelt Doktornő!
Egy szexuális fétisemmel kapcsolatban fordulok önhöz, mivel kifejezetten nem szeretem ezt a vágyamat. Még soha nem próbáltam ki ezt a fétist élőben, és úgy érzem, hogy nem is szeretném kipróbálni, viszont mostanában egyre gyakrabban fantáziálok róla. A cuckold fétisről van szó, ami arról szól, hogy egy párhoz becsatlakozik egy harmadik fél, és a pár egyik tagja – jelen esetben én – végignézi semmi, vagy minimális közbeavatkozással az együttlétet. Én lelki mazochista vagyok, ha mondhatom így, egyszerűen imádom a lelki alázást, akár fájdalmat (kizárólag partnertől). Ezért tetszik a cuckold is, mert ebben érzem a legnagyobb szintű megaláztatást, hogy a szemem láttára történik az aktus. Mostanában nagyon ráfüggtem az ebből kapott extrém lelki megaláztatás érzésére, és arányosan 10 maszturbálás alatt legalább 7 alkalommal erre gondolva élveztem el.
Viszont nagyon szeretnék megszabadulni ettől a fétisemtől, amennyire lehet. Tegnap ismertem fel azt, hogy ez mindennél jobban izgat, és ha nem cuckoldra gondolok maszturbálás közben, akkor már-már fel sem akar mindig állni rendesen. Tegnap ezt felismerve elsavanyodtam, és felhoztam a páromnak, történt egy incidens (miattam, mert bunkón álltam hozzá), ami majdnem veszekedéssé fajult, csak az ő gyors felismerése és reagálása miatt tudtuk megbeszélni ezt normálisan. Soha nem veszekedtünk még, tegnap bunkón viselkedtem vele, és a világért sem akarnám megbántani, ezért úgy érzem a tudatom most összekötötte a cuckoldot ezzel a tegnapi negatív érzéssel, és hála az égnek eléggé utálom jelenleg az egészet és semmi kedvem hozzá, ezt próbálom is így tartani magamban hosszútávon. Én lennék a legboldogabb, ha örökre megutálnám. Abban reménykedek, hogy a többi módszerrel elegendő lesz a megalázó érzés, amit kapok, és ezt a cuckold fétist örökre elengedhetem.
Az lenne a kérdésem, hogy van-e valami megoldás erre, vagy legalább arra, hogy lecsökkentsem ezt a vágyamat minimálisra? Milyen módon tudnék ezen segíteni esetleg?
Ezzel a problémámmal kapcsolatban el is szeretnék menni terápiára felgöngyölíteni ezt az egészet, viszont jelenleg ez nem áll módomban.
Előre is köszönöm a segítségét!
Tisztelettel,
B.
Kedves B!
Köszönjük a levelét!
A szexualitásban megjelenő fétisek hátterében sokszor valamilyen mélyebb, dinamukusabb magyarázat állhat, melyet érdemes feltárni ahhoz, hogy a kellemetlenséget okozó fétis rendeződjön. Az Ön esetében mindenképp hangsúlyos lenne terápiájában a megalázó helyzetekhez és érzésekhez fűződő viszonyának feltérképezése és megfejtése, hiszen nem születünk “lelki mazochistának”, ahogy Ön ezt kifejezete, ez valahol az életutunk közben alakul ki különböző behatások eredményeként. A jelen vírushelyzet megnehezíti abban, hogy megfelelő terápiás lehetőséget kapjon, de az interneten utánanézva találhat olyan egyéni vagy csoportos lehetőségeket is, melyek segíthetnének Önnek. Ezen felül pedig lehet érdemes lenne párjával mélyebbre hatóan beszélni szexualitásukról, kinek mi a vágya, mire van szüksége, stb., mely alapján találhatnának olyan alternatívákat, mely kompromisszum tárgya lehet, s Önnek is segít abban, hogy ne csak egy megalázó helyzet legyen izgató.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
