Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Üdvözlöm. Rengeteg oldalt kerestem már, ahonnan segítséget kaphatok, örülök hogy rátaláltam erre, és előre is köszönöm a válaszát.
Borderline személyiségzavarban és bipoláris zavarban is szenvedek. Rettentően nehéz így élni, viszont februárban 1 hetet bent töltöttem a pszichiátrián, ahol segítettek, gyógyszeres terápián vettem részt, valamint két alkalommal pszichológusnál is jártam.
Minden rendben ment ezután. Bármi problémám is volt, a gyógyszerek, a barátom és a családom segítségével viszonylag könnyedén átvészeltem és leküzdöttem ezeket az akadályokat.
3 hónapja kiderült, hogy a barátom akit rettenetesen intenzíven szerettem – kétszer megcsalt. Azóta azt érzem, hogy belehalok ebbe. Az első két hónapban 10mg xanaxon éltem minden egyes nap, 50mg lamolep helyett 150mg-t szedtem és szinte semmire sem emlékszem. Nem öngyilkosság céljából adagoltam túl magam, csak szimplán mindent elkövettem, hogy szabaduljak ettől a leírhatatlan fájdalomtól. Rettenetesen szenvedek 3 hónap eltelte után is, és egyáltalán nem érzem, hogy valaha is bízhatnék ezután bárkiben, vagy lehetnék-e egyáltalán boldog. Általában ( sőt inkább soha ) nem kérek segítséget, mert egyedül képes vagyok “megoldani” a problémáimat, de most nem megy. Azt érzem, hogy az egész világom darabjaira hullott. Rengeteget disszociálok, ürességen, depresszión, és dühön kívül semmit sem érzek már három hónapja.
Az is megnehezíti a helyzetemet, hogy a barátom szeretné ezt helyrehozni, és mindent meg is tesz érte, de egyszerűen úgy érzem ezt már nem lehet. Nem akarok vele lenni, örökre elakarom felejteni, hallani sem akarok róla soha többé, de egyszerűen nem tudom elengedni, pedig már tudom, hogy hiába minden próbálkozás hiszen felesleges.
Egy szimpla megcsalást képes lettem volna megbocsájtani, de iszonyatosan kegyetlenek voltak a körülmények. Tisztában volt a betegségeimmel az első pillanattól kezdve, és amikor szükségem lett volna rá ( rettenetesen mélyen voltam, akkoriban vágtam is magam ) közölte velem hogy van egy kis dolga várjam meg. Én vártam, és szenvedtem miközben ő lefeküdt mással. Miután ez megtörtént úgy írt nekem, hogy egy másik nő aludt az ágyában. Ezzel nem csak megalázott, hanem undorító módon elárult. Én úgy gondolom, hogy amit elkövetett arra nincsenek szavak. Megbocsájthatatlan, undorító tett volt.
Nagyon kérem mondja meg, hogy hogyan lehetnék túl ezen minél gyorsabban, mit kellene tennem egyáltalán? Tényleg nagyon szenvedek, soha nem voltam még ennyire lent. Minden egyes nap öntudatlanra gyógyszerezem vagy iszom magam, annyira elviselhetetlen a fájdalom. Mindenemet elvesztettem és nem találom a kiutat. Szeretnék erre valami megoldást találni. Hogyan tudom őt elengedni?
Kedves Venassza!
Megértem, hogy megviselték Önt a történtek! A megcsalás mindeni számára igen megterhető, ráadásul korábban óriási támaszként élte meg a párját. Javaslom, hogy a történtekről beszéljen a pszichiáterével és ha még nem vesz részt pszichoterápiában, akkor azt is érdemes lenne elkezdenie.
Üdvözlettel:
Habis MelindaJó estét!
Tanácsot szeretnék kérni!Egy éve szakítottunk a párommal aki a vőlegényem volt 3 évig voltunk együtt amiből 3 hónapot együtt is éltünk a szüleinél.Nem jöttem ki az édesanyjával mert pár évvel idősebb vagyok.És ez a kapcsolat rovására ment.Egy éve mentünk szét de nem az hogy el felejtettem volna hanem egyre erősebbek az érzéseim.Nagyon hiányzik.Olyan mintha hiányozna az egyik testrészem.Hiányzik az hogy beszélgessünk hogy átölelhessem hogy láthassam ez teljesen felemészt.Nem éreztem igy még senkivel kapcsolatban.De az ő hiánya nagyon megvisel.Neki már van párja.Ez is rossz érzés hogy tudom hogy én már nem ölelhetem át.Mai napig még mindig nagyon szeretem.Azt érzem hogy nekem ő volt az igazi..Akárkivel beszélgetek találkozok közel se érzem ezt senkivel sem.Nem tudom hogy ezek az egyre erősebb érzelmek normálisak e..Nem tudom mit tegyek?!
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy nem sikerülhetett Önnek túltennie magát ezen a 3 éves kapcsolaton, lezárnia a múltat. Érdemes lenne akár pszichológus szakemberrel, akár gyásztanácsadó végzettségű szakemberrel beszélnie. A honlapunkon található pszichológusok is szívesen segítenének Önnek.
Javaslom, olvassa el az alábbi blogbejegyzésünket:
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm! Létezik olyan ha egy férfi visszatartja az orgazmust utána nehezen vagy egyáltalán nem élvez el? A párom majdnem elment az első 5 percben de vissza tartotta aztán utána már nem ment neki. Ilyen létezik?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Ha ritkán, esetleg egy alkalommal tapasztalta ezt nála, akkor nem érdemes aggódnia, mivel nem minden közösülés végződhet orgazmussal (mindkét nemnél). Amennyiben rendszeresen előfordul a leírt tünete a párjának szervi zavart (pl. kardiovaszkuláris zavar) vagy negatív leletek ellenében orgazmuszavart feltételezhetünk a háttérben.
Üdvözlettel:
Szabó Lili
Én miért nem vagyok képes olyan dolgokra, mint mások?
Látom hogy az illetőnek vállalkozása van. A másiknak ilyen olyan diplomája. Gyerekei vannak.
Én itthon ülök anyámnál munkanélküliként és nincs semmim. Egy egyszerű feladat elvégzése nehezen megy. Nem értek semmihez. Beilleszkedési problémaim vannak gyerek korom óta. Akkoriban nem tűnt fel, szüleim nem foglalkoztak velem ilyen téren. csak így visszagondolva, a sok kudarc élmény.
Na már most, ha az élet minden területe gátolt, akkor valami fejlődési rendellenességre autizmus, személyiségzavar kell gondolni? Hol tudok ezt kivizsgáltatni? Jártam már pszichiáternél a kórházban, de az 10 perc alatt lerendezi a beszélgetést. Nem meghatározott személyiségzavar diagnózissal. De ezzel sokra nem megyek.
Hol van olyan intézmény ahol ezeket normálisan ki lehet vizsgáltatni? Csak ki akarom deríteni, ha nincs semmi ilyen problémám akkor biztos csak simán önbizalomhiány.
Vagy csak egy átlagos ember vagyok, aki majd örül ha gyárban melózhat.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy szakemberrel egy hosszabb beszélgetés sorozat kapcsán lehetne a feltett kérdésekre fényt deríteni, hogy mi minden járult hozzá, hogy Ön nem teljesen motivált, milyen családi mintákat látott, milyen kudarcok érték az életében, a jelenlegi helyzet fenntartását mi minden biztosítja, kinek milyen szerepe van ebben, milyen célokat szeretne elérni a közeljövőben stb.
A területileg illetékes pszichiátriai gondozóban tudna a kivizsgáláshoz és a terápiához segítséget kérni.
Üdvözlettel:
Szabó LiliMit lehetne csinálni a léha életmódot folytató öcsémmel?
25 éves. Érettségi óta otthon van a szüleinkkel. Nem dolgozik, egész nap filmeket néz és pornót. Néha elvállal valami betanított munkát, de feladja pár hét után azt mondja a szemét kollégák miatt,bunkók voltak vele. Ha van némi pénze azt fizetős nőkre veri el. Én aggódok érte mi lesz vele 20 év múlva ha folytatja ezt az életvitelt. Szüleink nem foglalkoznak a helyzettel, megvannak egymás mellett így.Én már külön élek, de gyakran járok haza.
Ilyenekt mond, hogy “gecis társadalom” “tőlem ne várjanak el semmit” “ki ülök csövelni a főtérre”.
Hangosan hallgatja a rap zenét.
Folyton azt mondja nem támogatja senki, de nem is tűri, hogy támogassák.
Azt várná, hogy minden ingyen az ölébe hulljon.
Azzal dicsekedett, hogy megijesztett egy nőt az utcán, aki a kutyáját sétáltatta.
Beképzelt stílusa van.
Múltkor beszéltem vele erről. Elintézte annyival röhögve, hogy ő a társadalom haszontalan tagja és ítéljék csak el.
Szeret füvezni.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy a testvére jelenlegi életmódját a szülők is támogatják, így amíg ez marad, nem lesz az öccse motivált a változásra. Családterápia során lehetne átbeszélni, hogy kinek milyen motivációja, szerepe van ebben a helyzetben, milyen célokat szeretnének külön-külön vagy közösen elérni a közeljövőben. Szakember keresése lenne javasolt a család számára, s akár Önnel együtt érdemes lenne elkezdeni a családterápiát.
Üdvözlettel:
Szabó Lili
Jonapot kivanok es elnezest hogy irok 25 eves vagyok nagyon sok mindenen mentem keresztul ezert nem is tudtam kategoriat valasztani.Anyukam meghallt eleg hamar mehnyakrakba nagyon sokaig en apoltam 22 eves voltam mikor meg hallt utana ott maradtam egy kisbabaval a volt parom magamra hagyot es meg csalt azota mar szejel mentunk es van most egy masik parom aki nagyon szeret de a multbeli csalodasaimbol allandoan attol felek hogy meg csal vagy hogy nem szeret es ezt az erzest nem tudom lekuzdeni egyedul es mai napig anyukam halalat se tudom feldolgozni.Nem alszok rendesen nem is nagyon eszek kimerult faradt vagyok,es mivel kamionsofor q parom allandoan azon katog az agyam hogy meg csal vagy hogy nem vagyok neki tul jo pedig tudom hogy nem igy van de allandoan a multbeli csalodasok miatt allandoen ezen retegek felek attol hogy csalodni fogok.Magamal sem vagyok meg elegedve ez edigi dolgokon amik velem tortentek nem tudom tul teni magam.Valami segitseget vagy valami tanacsot szeretnek kerni hogy mit lehetne teni mert nem szeretnem elvesziteni a paromat csak azert mert regen atvertek es o benne is allandoan ezt latom es attol felek pedig o nem olyan es anyukamat se tudom elengedni lenyegibe nagyon problemas vagyok semin nem tudom tul teni magam es csak emesztem magamat a multon annak az arnyekaba elek es senkibe nem tudok meg bizni mert allandoan mindenkibe azt latom hogy atfognak verni es ez nagyon rosz erzes.Tudom kicsit hoszura sikerult de valami tanacsot jo lenne kapni koszonom szepen
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy több súlyos megrázkódtatáson ment át az elmúlt években, s ezeket még nem dolgozhatta fel teljesen. Én azt javasolnám, hogy keressen fel pszichológust az átélt traumák, s a jelenlegi tünetek (féltékenység) feldolgozására. A Családsegítő Szolgálatnál és a területileg illetékes Pszichiátriai Gondozóban tudna segítséget kapni tb alapon.
Érdemes az alábbi blogbejegyzéseinket elolvasni:
Üdvözlettel:
Szabó LiliJó napot kívánok!
Párkapcsolati kérdésben szeretnék tanácsot kérni. Tudni szeretném, hogy mit ronthattam el. Kb. fél éve megismerkedtem egy kedves lánnyal, innentől heti rendszerességgel találkoztunk. A lány nagyon zárkózott volt, sohasem beszélt az érzéseiről. Úgy gondoltam, hogy majd magától megnyílik, így nem erőltettem a dolgot. Próbáltam bókolni neki, elmondtam, hogy mennyire fontos nekem, de erre csak semleges válaszok érkeztek. Köszönöm, kedves vagy és hasonlók.
Mivel nem voltam biztos az érzéseiben, ezért nem mertem közeledni hozzá, nem mertem megfogni a kezét, megcsókolni. Néhány hete időt kért, azt mondta, hogy még tapasztalatlan, legyek türelmes vele. Majd most azt mondta, hogy legyünk csak barátok, testi vonzalmat nem érez irántam, nem szerelmes belém. Azt még hozzátenném, hogy mindketten tapasztalatlanok vagyunk, nem volt még komoly párkapcsolatunk. Mit rontottunk el? Többet kellett volna kommunikálnunk az érzéseinkről, de ha ő nem akart? Mit tegyek? Fogadjam el a barátságát, bízva hátha még sikerül meghódítanom vagy ez csak hiú ábránd? Kérjek töle második esélyt?
Köszönöm a tanácsot!
Üdv: Bogyó
Kedves Kérdező!
A testi vonzalom olyan, hogy vagy van, vagy nincs, az sajnos erőnek erejével nem erőltethető rá sem önmagunkra, sem másokra. Önnek kell eldöntenie, hogy szeretne-e, tud-e vele barátkozni.
üdvözlettel Pergel-Száraz Cintia
Kedves Doktornő!
Ön szerint, ha a vőlegényem- és egyben gyermekem apja- mindig azt mondja ha ellátogatunk szüleimhez, hogy ő csak egy sofőr, illetve ha hozzánk jönnek el testvéremék, akkor ő azt mondja hogy ő max vendéglátó, és testvéremék hozzám es a gyerekünkhöz jönnek, az minek a jele?
Nem vagyunk házasok. Ha az ő testvéreék eljönnek, akkor pedig kiemeli hogy együtt a …-család +én.
Számomra ez olyan taszító. Azt érzem, hogy szerinte mi nem vagyunk egy család, és nem érti, hogy mi a bajom ezzel. Csodálkozik, hogy egy-egy veszekedés után én kiborulok és el akarok költözni, holott ő az aki egy normál beszélgetésben is képes az ilyen megjegyzéseivel távolabb lökni magától…
Ön szerint ez elfogadható hogy bár jegyesek vagyunk, de ennyire elkülönít engem az ő- és magát az én családomtól?
Kedves Kérdező!
Érdemes lenne tisztázni a vőlegényével ezeket a kérdéseket, hogy ő hogyan képzeli el a családot, a közös jövőjüket. Ha nem sikerül, párterapeuta segíthet.
üdvözlettel Pergel-Száraz Cintia
A páromnak van egy 17 èves fia, aki èvente egyszer nálunk tölt 1-1,5 hetet. Ez az időszak általában nagyon stresszes ès szinte kommunikáció mentes. A párommal beszèlni nem lehet, mert a gyerek az első ès minden mozdulata, szava, a csoda èn pedig nem lètezek. Amint hazautazik a fiù, minden visszatèr a règibe ès ha felhozom a tèmát, egyből támadásnak veszi. Sajnos szerintem inkább a barát szerepét veszi át, mint a nevelő apáèt mert így inkább mrgmarad a menő szülőnek, aki mindent megad a fiának. Mit javasolna?
Válaszát előre is köszönöm
Kedves V.A.!
Köszönjük a levelét!
Véleményem szerint a párja a válás miatt vélt károkat próbálhatja kompenzálni ezekkel a cselekedetekkel, melyeket leírt. Lehet, hogy ő ezeket nem is érzékeli károsnak, illetve azt sem tudja, hogy Önt közben teljesen elhanyagolja. Ha az erről való kommunikáció otthon nem lehetséges, akkor javaslom párterapeuta felkeresését, aki segíthetne Önöknek ezt a konfliktust megoldani.
Köszönettel:
Gór Dóra
Jó napot kívánok. 18 éves lány vagyok aki egy árva házban nőt fel az édesapám meghalt édes anyám árva házba adott egy éve élek boldog párkapcsolatban és talán a múltam miadt nem tudom hogy miért de megszalodtan vágyom egy kis gyerekre és nem tudom hogy normális vagy kellene aggódjak e miadt?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
A gyermek utáni vágy sokaknál már ebben a korban megjelenik. Pszichológussal való beszélgetés során lehetne felgöngyölíteni, hogy az Ön esetében miről is szól ez a vágy, hogyan tudta feldolgozni az árvaházi életet, az édesanyja döntését stb. Amennyiben még iskolába jár kérheti az iskolapszichológus segítségét ebben, vagy a területileg illetékes pszichiátriai gondozóban tud még pszichológusi segítséget kérni.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt pszicológus!
Kérdésem a következő:
Párommal 10 éve vagyok együtt.Létezik olyan,hogy egy férfi nem akar szeretkezni??
A kapcsolatunk elején egész jól működött,bár sosem volt az az aktív sexelős! Az idén volt egy pár próbálkozás,hogy szeretkezzünk,de csődöt mondott a” fegyvere”.Azóta egyre jobban eltávolodunk egymástól,már nem igazán van ölelés,simogatás,érzelem,sex meg pláne nem!!
A legutóbbi szeretkezés kb.két hónapja volt.Neki is volt vágya(kicsit felállt),de kb.két mozdulat után lelankadt,és ennyi volt! Kézzel segített,hogy legalább én elvezzek el!
Azóta semmi,még kézzel sem!
Lehet,hogy úgy van vele,ha neki nem sikerül,nekem se??
Vagy már ennyire nem kíván??
Pedig van szájra puszi,ölelés(néha).
Nem értem!!
Ő is tisztában van vele(44éves),hogy valami nincs rendben a szerszámával.
Sőt azt mondta,hogy mivel Ő nem tudja megadni a sexet,keresek magamnak valakit,legyünk nyitott kapcsolatban!!
Nem lehet valamit csinálni? Mit tegek? Ennyire nem kellek neki?
Nem tudom mi zajlik benne?
Létezik,hogy ilyen korán(44évesen)inpotens legyen???
Tényleg nincs semmi vágya még úgy se,hogy kézzel,nyelvel???
Létezik ilyen??
Sokat segítene őszinte válasza!!
Köszönöm előre is válaszát!
Kedves Kérdező,
Elnézést a válasz késéséért, a szabadságok miatt hosszabb idővel tudunk válaszolni.
Érdemes lenne első lépésben kivizsgáltatni a párját, hogy van-e testi betegsége ami miatt nincs merevedése (pl.magas vérnyomás, cukorbetegség, kardiovaszkuláris zavar, érelmeszesedés, érszűkület), sokszor a szervi betegség egyik tünete az impotencia. Ilyen esetekben nem tud merevedést produkálni az érintett különböző formájú ingerlésekre sem. A háziorvostól is kérhet ezekre a vizsgálatokra beutalót, vagy magánorvosokhoz jelentkeznek be. Amennyiben negatív leleteket kapnak, javasolt szexuálpszichológus felkeresése, mivel lelki problémák is állhatnak a merevedési zavar mögött.
Üdvözlettel:
Szabó LiliJó napot!
Egy olyan problémám lenne, hogy hetente egyszer pornófilmre maszturbálok és nagyon félek hogy ez később gondot fog okozni. Már volt arra példa hogy a barátnőm orálisan elégített ki és lelankadt a szájába a péniszem és mozgott mindent csinált rajta és nem akart felallni. Segítseget szeretnek kérni hogy mit tegyek hogy jó legyen a szex, sokáig merev legyen a péniszem? És hogyan szokjak le a pornó nézésről? Észrevettem hogy akárhányszor csinálom mindig vadabb filmeket nézek. Válaszát és segítségét előre is hálásan köszönöm!!
Tisztelettel: Ferenc
Kedves Ferenc,
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne szexuálpszichológus szakemberhez fordulnia, hogy kideríthessék, hogy átbeszélhessék milyen problémák állnak a merevedési zavar mögött, milyen elvárásai vannak saját maga fele, mit vár el a szexuális együttlétektől, miben segít Önnek a pornófilm nézése. Egy részletes kikérdezés után tudna kezelési javaslatot adni a szakember.
Az alábbi blogbejegyzésünket javaslom megtekintésre, amely kapcsolódik a problémáihoz:
Üdvözlettel:
Szabó LiliJó napot kívánok! A kislányom május végén volt 2 éves és nem mindig akar a bilire ülni, nem tudja magát elengedni és ezért nem pisil/kakál bele, hanem inkább az ágyra, vagy más helyeken teszi ezt meg. Mondja, hogy pisi/kaka, amikor ő azt már csinálja. Most, hogy meleg van, levettem róla a pelenkát, és sokszor kiütései is vannak. Olyan kérdésem lenne, hogy hogyan tudom ösztönözni vagy tanítani, milyen tanítási módszert lehet választani ilyen esetekben, mivel most azt az időszakot éljük, hogy semmit nem akar azt csinálni, amit mondok neki. Szembenáll velem és hiába mondok neki bármit, mindig az ellentétét teszi. Előre is köszönöm a válaszokat!
Kedves Alexandra!
Jó ötlet levelni a pelenkát a meleg miatt, s ha rendszeresen bilire ülteti a kislányát, előbb megtanulhatja, hogy oda végezze a dolgát. Fontos azonban tudnia, hogy a szobatisztaság 5 éves korig alakul ki, óriási egyéni eltérések vannak abban, ki mikorra érik meg rá idegileg. Érdemes arra is odafigyelni, hogy a gyermek semmiféle nyomást ne érezzen ezzel kapcsolatban, mert az akadályozza a folyamatot, sőt, rendszerint fordítva sül el.
Üdvözlettel:
Habis MelindaRészleteket emailbe szeretném tisztázni!
Kedves Jázmin!
Sajnos e-mailben tanácsadásra nincsen lehetőség. Amennyiben nem szeretne nyilvánosan kérdezni, javasloljuk, hogy foglaljon időpontot valamelyik pszichológusunkhoz.
Üdvözlettel:
Habis MelindaHogyan kell foglalkozni valamivel?
Sok ember kérdezi mi a foglalkozásom? Nekem nincs foglalkozásom.
A többi ember már a gyerek korától kezdve foglalkozik valamivel? Én játszottam.
Amúgy ez milyen problémára vall, hogy nekem nincsen úgymond foglalkozásom, szakmám, karrierem mint a többi embernek. Mintha élveznék a munkát. Kávézókban is folyton arról beszélgetnek. Nekem szó szerint undorom van.
Most csinálok egy személy vagyonőr szakmát. Mert amúgy nem volt szakmám. 1 hónapos képzés. Akkor nekem ez lesz a foglalkozásom, ha elmegyek őrnek egy telepre? Vagy boltba? Igazából azért végzem el hogy legyen valami. Csekkolós bizti őr portára mindig kell.
De amúgy problémám van a munkavégzéssel. Jelenleg is munkanélküli vagyok. Mindig feladom pár hónap után, mert stresszelek, vagy valami nem tetszik.
Mások meg lazán viszik a nettó 300 400 ezres fizetéseket. És a vagyonőr amit én csinálok azon csak röhögnek. Nekik már pici baba korukban előjött a munkavégzés?
Diplomákat, nyelvvizsgákat csinálnak. Én el nem tudnám képzelni. Talán ha elővarázsolom valahonnan?
Sokan kérdezik én miért nem megyek fősulira. Gyakran néznek egyetemistának. Elegánsan, igényesen öltözködök. A munkásokat bagózó alkoholistának képzelik el. Én nekem nincs semmilyen káros szenvedéjem. Gyakran érzem azt, hogy a kollégák teljesen mások mint én. Nem érzem jól magam köztük. Folyton káromkodnak, szexista poénokkal dobálóznak.
Lehetséges, hogy személyiségzavarom van? Egy másik kultúrában lehet jobban helyt állnék.
Egyébként találkoztam már hozzám hasonló emberekkel. Nem fogyatékosok, csak nem illenek ebbe a társadalomba. Ügyeskednek valamivel, szélhámosok, bajkeverők. Esetleg izolálódva élnek 50 évesen a szülőknél.
Olyan érzésem van mintha teljesen más lenne a kinti világ mint amiben én vagyok legbelül, lélekben. Állásinterjún derül ki számomra, hogy a havonta munkahelyet otthagyok életmód nem normális és hazudnom kell, hogy felvegyenek dolgozni. Kéne egy jogosítvány is például. Amikor elkezdtem csinálni 3 iskolát váltottam, oktatókat is aztán le se tettem végül.
Egyébként a családom, szüleim is eltérnek az átlagostól.
De ez már biztos előrelépés hogy felismertem. De tegyük fel elmennék egy például burkoló képzésre, mennyi az esélye annak, hogy jó szakember leszek, egyáltalán tetszik e? Megéri elkezdeni szakmát tanulni?
Azt se tudom, hogy én ki vagyok, mi vagyok.
Aztán ott vannak a kapcsolatok, nekem az se működik, ezért alkamikat keresek mindig.
A társadalomban való normális funcionáláshoz milyen képességek kellenek? Ezeket el lehet sajátítani?
Kedves Kérdező!
Köszönjük a levelét!
Levele és életkora alapján úgy gondolom, hogy a szülőkről való leválás, önállósodás, a szakmai elköteleződés és a párválasztás problematikája most egyszerre jelent meg Önnél, mellyel nagyon nehéz megbírkóznia. Ezt a jelenséget kapunyitási pániknak hívjuk. Ebben az időszakban a legfontosabb, hogy megfelelő támogatást kapjon ahhoz, hogy megtalálja az Önnek megfelelő életutak kombinációját. Kipróbáljon több szakmát, elkezdje a leválást, s a kapcsolatok mentén is kialakítson preferenciákat, melyek nyomán haladhat a párválasztás során.
A másoktól, vagy az átlagtól való eltérés nem tekinthető rossz tulajdonságnak, azonban abban egyet értek Önnek, hogy meg kell tanulnia alapvető funkciókat és szabályokat, melyekkel a társadalomban hatékonyan tud működni.
Mind a kapunyitási pánik folyamatában, mind pedig a képességek elsajátításában véleményem szerint egy pszichológus sok segítséget nyújthatna az Ön számára, s közösen kereshetnék a választ arra, hogy ki Ön és miben jó/tehetséges.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
