Jó napot kívánok doktornő! 160 cm magas vagyok és 50 kg. Szeretnék 10 kgt fogyni, csak nem indul meg lefelé a súlyom, ez lelkileg nagyon megvisel… Szeretném kérni a tanácsát, hogy hogyan érjem el, hogy el induljon a fogyásom?! Köszönöm szépen előre is a válaszát!

Nagymamámal álmodom aki már nagyon rég meg halt, de nem is ismertem kicsi voltam annyit tudok hogy az ágyam melett ült mindig! Mostanság furcsa dolgokra lettem figyelmes mit tegyek vagy mit tehetek ellene? Érzem higy körülöttem van néz és figyel álmomban mindig hív magához.

Tisztelt Hölgyem,

Elvált 41 éves nő vagyok,7 éves kisfiam egyedül nevelem,kb.2 éve kezdtem ismerkedni párkapcsolati célból,főként társkereső oldalon, nem sok sikerrel. Úgy érzem, ugyanazokat a tipusokat vonzom be, vagy én lettem túl naiv.Tudom mit szeretnék, határozott vagyok,viszont labilis férfiakba futok bele, akik később megijednek, és búcsút mondanak.
Azaz, elején lelkesek, úgy tűnik, szeretnék a kapcsolatot,tesznek is érte majd, miután a fizikai együttlét is megtörténik, hezitálni kezdenek, hogy mit is szeretnének a továbbiakban. A fizikai együttlétet jónak tartják, arra nincs panasz.
Tudom, hogy a férfiak vadászni szeretnek, amiért küzdeni kell sokáig, az jóval értékesebb. EGy darabig persze, mert utána ugyanez a probléma előjön, előjöhet.
Elvált férifaknak több az idő – nincs gyermek velük egyfolytában – így,ők szabadabbak, többfelé kívánnak ismerkedni, élni, azaz gyorsabban unnak rá a kapcsolatokra.
Miként lehetne ez megelőzhető? Bennem van a hiba, vagy csak hasonló mentalitásút lenne érdemes találni? 2X az ember elvileg ugyanabba a folyóba nem léphet, de mégis…
Előre is köszönöm.

Miert van az h 20 ev hazassag alatt nem voltam kulon a paromtol csak ha dolgozott, elvaltam 10 éve uj kapcsolatomba nem tudom elfogadni ha erre lmegy a haverokkal par napra, ki tudok nagyon borulni ezek miatt. Minden jo a kapcsolatban csak ezt nem tudom elfogadni, mit tudna mondani h ez változzon. Kotodok hozzá nagyon,
Koszonettel

Jó napot. A kategória nem megfelelő mert több is igaz a betegre. Nem én vagyok a beteg csak az ő segítésére kérek tanácsot. A bátyám 33 éves. Mindig is vissza húzódó volt nem igazán voltak barátai. Ez iskola után kisebb bezárkózást eredményezett ahonnan anyám próbálta ki rángatni. De amikor ő meghalt 10 éve ez csak sújosbodott főleg hogy anyu el vesztését se tudta könnyen fel dolgozni, vagy még ma se dolgozta fel. Mostmár kB 5 éve a házat sem hagyta el és ezért eléggé le is épült. Röviden tömören ennyi, de az is probléma hogy nem tudunk felé nyitni, apám se (bár ez az egész családban nagyrészt igaz) egyébként nem tűnik depressziósnak de ha esetleg nem is az a közösségi, munkás életbe fizikuma és 10 év alatt kialakult kommunikációs problémák miatt nem tudna be lépni max rengeteg segítség után. Az lenne a kérdésem hogy hogyan kellene bele kezdenünk. A választ előre is köszönöm.

Nem igazán tudom mi bajom, csak választ szeretnék kapni a probléméimra. Sajnos pénzem nincs, így pszihológusnak nem tudok fizetni, viszont szükségem van segítségre.
Röviden tömören: állandóan lehangolt vagyok, az életem céltalannak érzem, a jövőmet szinte reménytelennek látom, és a hangulatom folyamatosan változó. A hangulatom leginkább úgy tudnám leírni, hogy “időszakok” vannak. Jó és rossz időszakok, amiknek a hossza határozatlan. Néha csak pár nap, de hónapok is lehetnek, rosszabb esetben pedig percek alatt a hangulatom tökéletesen az ellentéte tud lenni az eredeti hangulatomnak minden ok nélkül.
Másik probléma a folyamatos önbizalom hiány, szorongok nyilvános helyeken, sokszor nem kapok levegőt, és amikor próbálom elmondani a barátaimnak mi baj, kinevetnek, vagy nem vesznek komolyan.
Szintén egyik nagy problémám hogy már betegesen hazudok a szüleimnek. Próbálok nem hazudni, de bármit kérdeznek, olyan dolgok jönnek ki a számon, amit nem is akarok kimondani, és akaratlanul is hazudok. Mintha nem is én lennék olyankor. Persze sokszor kaptak már hazugságon, amit csak újabb hazugságokkal próbáltam menteni. Teljesen el is vesztettem emiatt a szüleim bizalmát, bár az is igaz, hogy én sem bízom bennük már kis korom óta.
Röviden ennyi. Válaszát előre is köszönöm!

Kedves szakértő Marika vagyok 32 éves az a legnagyobb problémám hogy nem találok egy komoly férfit magam mellé. Mindig olyanokkal hoz össze a sors akik nem illenek hozzám és komolytalanok. Sokan mondják hogy nálam idősebb férfiakkal kezdjek ne mindig huszon évesekkel mert azokban csak csalódni fogok és rájöttem hogy ebben van valami igazság. Az a baj hogy én mindig is a nálam fiatalabb pasira buktam és pórul is jártam mindegyikkel mert egyik se vett igazán komolyan engem és csak a szex az ami működött mindegyikkel de lelkileg egyik sem értett meg sőt inkább csak bennem keresték a hibákat. Nem volt sok kapcsolatom eddig de egyik se tartott sokáig mert általában mindig elhagytak a pasik. Azt mondják rám hogy én nagyon ragaszkodó vagyok megfojtom őket a szeretettem és nem hagyom élni őket. De én ilyen vagyok sajnos szeretem ha a párom csak velem foglalkozik én vagyok számára a minden. Tudom jól hogy ez beteges amit én csinálok mert nem kéne ragaszkodnom egy pasihoz sem de ez az érzés erősebb nálam. Egyszerűen nem tudok meglenni pasi nélkül muszáj hogy legyen mellettem egy társ mert akkor senkinek érzem magam. Nem tudom elmondani hogy mit érzek de egy biztos hogy nagyon rossz. Szeretnék kigyógyulni ebből a társfüggésből mert megőrülök. Kérem adjon tanácsot köszönöm!

Tisztel hölgyem/uram.
6 hónapja szorongásom van, szívtájék fájdalommal indult és lassan minden orvosnál voltam , szerencsére sehol semmi gond. -közbe izom fájdalmaim lettek. A sok vizsgálat és elképzelt betegség során nyugtatót írták fel 1,5 hónapja. Alprazolam 0,25. Azóta egyfolytaba szédülök, ez mellé kaptam antideprenszast is Depresinal amit nem tudtam szedni mert még jobban szorongtam, ezt ki cseréltek tritikora ami segít az alvásba. Ezek után is egyfolytaba szédülök,nem tudok figyelni , koncentráció zavarom van.kb 10 napja kezdtem csökkenteni az alprotalam fel tablettára. Egyre rosszabbul érzem magam , gyenge vagyok ideges és mintha megőrülni kezdenék, minden zavar , pulzusom pillanatok alatt 120. A kérdésem az, hogy ön szerint a gyógyszertől szédülök és vagyok rosszul vagy nagyon kicsi az adag és a szorongástól szédülök? Ahogy be veszem kb 2 órát jobban vagyok de akkor is nagyon szédülök, de utána maga a pokol. Izadok, szédelgek, ideges vagyok , nem tudok koncentrálni, nem tudom elviselni még a csaldomot is. ( két kisgyerek) sajnos nem nagyon kapok ahol elek jó pszhiológust. Válaszát nagyon várom és köszönöm Orsi.

Jó napot! Szeretnék segítséget kérni abban, hogy a diagnosztizált nárcisztikus személyiségzavaros fiammal kapcsolatban mit tehetek és mit kell tennem. A kapcsolatunk jó, de olykor terhes számomra. Tavaly mondták ki a válásomat, rajta kívül még két gyereket nevelünk volt férjemmel közösen, a nagyfiam, aki miatt most a kérdést felteszem, szeptemberben lesz 28 éves, a lányom 16 múlt, a kisebbik fiú 15 lesz szintén szeptemberben. A válást én kezdeményeztem, és tudom, hogy nem vagyok pszichológus, de szerintem a volt férjemnek is hasonló problémája van, mint a nagyfiamnak. Nekem két év terápia volt segítségemre hogy a válásig eljussak. 2018 nyara óta élünk külön, a két kisebb gyerekkel heti váltásban vagyunk a korábbi családi házban. Ez az én ötletem volt, mert a gyerekekkel korábban szinte kizárólag én foglalkoztam, és úgy éreztem, hogy az apjukra is szükségük lenne. A fiam az anyámnál él. Tavaly novemberben került olyan állapotba a munkahelye elvesztése után, hogy hetekig nem kelt ki az ágyból, ekkor az apja segítségét kértem, hogy valamit csináljunk vele, mert egyre rosszabbul van.
Az apja nem különösebben foglalkozik a legnagyobb gyerekével, egyszer konkrétan ki is mondta, hogy ő leírta már, anyagilag viszont valamennyire támogatja. Kétszer elkezdte az egyetemet (értelmes gyerek nagyon), de fél-egy év után kimaradt. 20 évesen érettségizett, utána az egy év egyetem után valamit dolgozott, de nem találta a helyét. Egy éven át külföldön is volt, a barátnőjével lakott, dolgozott, nyelvet tanult, aztán mikor hazalátogatott onnan, a barátnője a távolból kirakta. Azóta van egyre rosszabb állapotban, de ekkor még az apja is segítette. Ez 2016 novemberében volt. 2017-ben felvették másodjára is az egyetemre (szociológia szakra), de most már csak fél évet járt oda. Utána dolgozni kezdett, és tavaly novemberig dolgozott is, azóta viszont hogy akkor elvesztette a munkáját, nem talált másikat. Egy darabig lakott együtt az apjával, hogy keressenek valami közös hangot egymással, de nem találtak, és közben az apjának lett egy barátnője, így gyakorlatilag őt kirakta a közös albérletből, ekkor költözött egy barátjához másfél hónapra, majd onnan az anyámhoz.
December elején a pszichiáter beutalta a Kiskovácsi kórházba, ott diagnosztizálták depresszióval és nárcisztikus személyiségzavarral, borderline és antiszociális vonásokkal és autizmus spektrumzavarban való enyhe érintettséggel. Rendszeres fűfogyasztó mióta Dániából hazajött. Velem rendszeresen találkozik és sokat beszélgetünk. A testvérei szeretik, felnéznek rá.
Mióta megkapta a diagnózist, azóta nem történt előrelépés, nem keresett pszichológust, szedi a depressziójára kapott gyógyszert, azt mondja, hogy segít neki, de más nem történt. Állást is keres, de nem történt érdemi előrelépés.
Az elmúlt időszakban számomra kezdett igen megterhelő lenni a vele való kapcsolat, pont azért, mert nem történik változás. Semmi nem elég jó neki, azt mondja, hogy nem akar erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy kicsit jobb legyen, mert attól még ugyanolyan szar lesz neki. Így most gyakorlatilag élősködik a nagyszülein és a szülein is.
Nem tudom, mi a megfelelő, amivel neki tudnék segíteni. A támogatásom ellenére nem történik érdemi előrelépés az életében, 28 évesen még úgy sem viselkedik, mint egy kamasz (a két másik kamasz gyerekemmel összehasonlítva).
Tudom, hogy most nem tudtam teljesen kifejteni az egész helyzetet, és biztos több kérdés felmerül még. Nem tudom, hogy mivel teszek neki jót. Kétféle érzés van bennem, egyrészt az, hogy kihasznál mindent és mindenkit maga körül, és ez rám is vonatkozik, másrészt meg hogy nem egészséges és ép a lelke, és ezért támogatnom kell, mert más nincs, aki törődik vele a családján kívül. Ugyanakkor a volt férjem után eléggé nehéz volt magam összerakni, és nem szeretném azt sem, hogy most a fiam miatt kerüljek nehéz helyzetbe önmagammal.
És a másik két gyerekre is gondolok közben, akik egyrészt ragaszkodnak a testvérükhöz, másrészt meg példát mutat nekik az életvitelével.
Köszönöm előre is megtisztelő válaszukat.

Jó napot!
Az utóbbi időben előjött újra egy-két problémám, a szorongás mellett.
A múltbéli rossz tapasztalataim, illetve lelki problémáim miatt eléggé antiszociális lettem, tehát ha 5-6 embernél több van körülöttem, elkezdem rosszul érezni magam, arrébb kell mennem, egyszóval, minden porcikám el akar tűnni onnan.
Néha rájátszik a személyiségzavarom, amikor, ne nézzen hülyének vagy bolondnak kérem, de magammal vitatkozok, veszekedek.
Innen származik a szorongásom nagy része. A tudat, hogy más vagyok, hogy megbánthatok másokat, akaratomon kívül, hogy ezek miatt engem kiközösítenek vagy egyenest ˇ, idézőjelesen, kitagadnak a baráti körből. Igen, baráti kört említettem, hiszen szüleimnek nem mertem ezeket elmondani még. Nem értenék meg teljesen a dolgokat, mert nincs olyan rálátásuk, mint a baráti körömnek, akik eddig csak javítottak a helyzetemen.
Szeretném magamban elnyomni ezeket a dolgokat, újra, hiszen egyszer sikerült már, de az utóbbi idő eléggé megviselt és lám, ezek miatt újra, kisebb adagokban visszajöttek a dolgok. Mit tanácsol, mit kéne tennem?

Kedves hölgyem/uram
Olyan problémám van,hogy olykor bizonytalan a járásom és a beszédem elcsuklik a hangom,az ajkaim mindig kiszáradnak bizonytalanul érzem magam emberek közt és nagyon rosszul leszek ezért nem is dolgozom,mindig másokat nézek,hogy nekik sokkal jobb az életük elmennek bárhová,csak én vagyok ilyen mindent a szívemre veszek bárki bármit mond és évekig ezeken rágódom.Az anyukám gyerekkoromban mindig olyanokat mondott,hogy buta vagyok vagy csúnya,sok tanár is igy volt ezzel a tánctanárom kizárt egy táncból mert szerinte nekem nem megy nélkülem sokkal jobb volt ezt mondta annak idején. Nem bízom magamban,ha sikerem van akkor azt szoktam mondani,hogy nem nagy szám ezt bárki megtudja csinálni,szerencsém volt.

Jó napot kívánok! Ádám vagyok.
Hazudtam a barátnőmnek, és megcsaltam. Enyhítő tényező a csalás oka. Abszolút nem élveztem. Ocd m van saját diagnózis alapján. Tudom, h hülyeség a saját diagnózis. De én teljesen úgy gondolom, h az van. Erőszakos szexuális válfaja, sőt szinte az egész rám illik. Orvos kéne hozzá tudom.
Ami viszont fontos, h a barátnőmmel nem sikerült elélvezni rendesen sokáig. Nem tudtam, h meleg vagyok vagy sem. Egészen addig amíg ki nem próbáltam férfival. Már együtt voltam két hónapja barátnőmmel. Tudta, h ilyen problémáim vannak. Elmondtam őszintén. Biztatott, h tudjam meg mi a helyzet ilyen skypos cyber sex keretében..
Összejöttem a csávóval. Egy csók volt meg kétszer a szájába vette a farkam. De rendkívül ideges voltam. Tudtam, h amit teszek bűn. Abszolút nem állt fel! Csak két héttel később mondtam el a barátnőmnek. De mivel eléggé kiakadt ezért csak annyit mondtam, h egy csók volt. Viszont nem a teljes történetet,mert féltem, h elhagy. Azóta viszont rettenetes bűntudatom van. Nem bírom. Mit tegyek???? Üdvözlettel

Régóta elek külön a szüleimtől.
Próbáltam leválni egy párkapcsolattal de mindig ugyanoda visszaesem.közek lakunk mivel idősek vágynak arra hogy minél többet találkozzunk.
Meddőséggel küzdök 13 éve operáltak először.Hosszu idő volt hogy elfogadtam ezt a helyzetet.Ez is kihat a párkeresésre.
Az önbizalom fejlesztését nagyon fontosnak tartom.nem tudom milyen úton indulnak tovább.mi lenne ebben a korban a legfontosabb cél,a következö lépés ahhoz hogy ezek ellenére tartalmas életet élhessek és hogy magamat egy jó kapcsolatban tudhassam

Tisztelt Filep Orsolya!

A problémám az lenne hogy: most 6 hetes terhes vagyok, van egy 5 és egy 1,5 éves gyerekem. Egyszerűen semmi türelmem nincs feléjük az égvilágon. Folyton ordítok velük. A kicsi rossz alvó. Egyszerűen azt érzem felrobbanok. Nem mellékesen most anyósoméknal lakunk mert újítjuk a házunkat. Ő is megjegyezte, hogy “milyen rossz anya” vagyok. Ezen sem tudom túl tenni magam. Nem vagyok én rossz anya, de nem bírom most kordában tartani a dolgokat. Mit tegyek? Félek, hogy baja lesz a babának és persze a 2 kislányommal sem akarok ordítani. Köszönöm a segítségét!

tisztelt doktor ur, szeretném meg kérdezni hogy mutassam ki a barátnomnek hogy el vagyok nélkule is,, mert az a gond hogy mostanaba csak pénzt kér nincs kaja most mast vasarolt, nem jott meg a családi, mult hét csutortok ota 60 ezret kért, azt mondta gyerekre kolti nem kér tobbet de aztan megint hogy a családnak vett kaját ugy érzem nem mond igazat, csak le akar huzni, azt mondja szeret, és hogy kérjek kolcson valakitol hogy tudjak adni neki pénzt, teljesen hulyének nezz, mit tetszik tanácsolni? koszonom