Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Üdvözlöm!
Igyekszem érthetően összefoglalni, de a kategória lényegében mindent leír. Mindenhonnan csak azt hallom, hogy ha az ember a céljaira összpontosít, azzal biztosabb lábakon fog állni a jövője, de mi van akkor, ha nekem nincs célom? Ha nem tudok célokat megfogalmazni?
Én soha eddigi életemben nem tudtam, hogy konkrétan mi akarok lenni, mit akarok csinálni, csak sodródtam azzal az árral, amit elém tett az ‘élet’. Mert semmi nem érdekel(t) annyira, hogy annak szenteljem az életem. Vagyis, ezt lehet úgy is mondani, hogy sok minden érdekel, de semmi sem eléggé. Széles látókörű vagyok, de semmivel sem foglalkoznék szívesen hosszútávon.
Bármibe is kezdek bele, azt előbb-utóbb abba akarom hagyni, mert épp azzal kapcsolatban elvesztem az érdeklődésemet, és ez akár napi szinten változhat, hogy épp mihez van kedvem. Többször volt például olyan, hogy kedvet kaptam napi tornához, aztán elég hamar meguntam, hogy minden nap ezt kell csinálni, és abbahagytam, mert onnantól már teherré vált, és csak azon járt az agyam, hogy valamit fel kell áldoznom ezért, amit már jobban szeretnék, mint a tornát.
Többször belekezdtem könyvírásba, és jelenleg ott tartok, hogy 2 befejezetlen könyvem van, de már elkezdenék egy harmadikat.
Volt egy ötletem vállalkozásra, majd mire felépítettem köré mindent (logo, weboldal, szórólap, facebook oldal, marketing szöveg), alábbhagyott a lelkesedés, és az is csak lóg a levegőben.
És akkor felmerül, hogy ha nincs határozott elképzelésem önmagammal kapcsolatban, és nincs olyan megingathatatlan dolog az életemben, amiben jól érezném magamat a jövőben, és célként tekinthetek rá, akkor mégis mit tűzzek ki, ha nem azt, hogy majd lesz, ami lesz?
Kedves Laci!
Leveléből az derül ki számomra, hogy egyre jobban nyomasztja a tartós motiváció hiánya. Ez abszolút érthető, hiszen mindannyiunknak szüksége van célokra, melyek kijelölik az irányokat, melyek felé elindulhatunk. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy időnként elő-előbukkan az életében egy-egy ilyen potenciális cél, de valahogy semmi sem tudta eddig igazán fenntartani az érdeklődését és kitartását. Mindenképpen azt gondolom, hogy fontos lenne a probléma gyökerét feltárni, ugyanis hosszú távon nagyon romboló lehet az ember számára, ha nincs, ami előrevigye, hajtsa, illetve a motiválatlanság mellett esetlegesen megjelenhetnek hangulati tünetek is. Mindemellett,ha jól értem, ez tulajdonképpen az egész eddigi életén átívelő jelenség, ami szintén arra utal, hogy egyedül nem tudott eddig ezzel igazán hatékonyan és tartósan megbirkózni. Éppen ezért azt javasolnám, hogy amennyiben van rá lehetősége, keressen fel egy szakembert, aki segíthet rávilágítani a mögöttes tényezőkre.
Üdvözlettel:
Túri Márta
Tisztelt Szakértő!
Alábbi problémával fordulok Önhöz. Nős vagyok, van 2 gyermekem. Édesanyámat elveszítettem november elején, utána pár nappal megismertem egy nőt, akibe beleszerettem, ő is viszontszeret. A feleségemet is szeretem, 18 éve vagyunk együtt. Úgy érzem ő már nem tudja szexuálisan azt adni nekem régóta, mint az új barátnőm. De más téren jó páros voltunk. Most döntenem kellene, de nem tudok. Depressziós vagyok emiatt. Édesanyám halálát sem biztos, hogy feltudtam dolgozni. Ez a kettős állapot felőröl engem, és a feleségemet is. A barátnőm független, 2 gyermeket nevel. Félelmeim vannak attól is, őket hogy tudnám elfogadni. Nem tudom melyik utat válasszam. Úgy érzem, mintha kettősség lenne bennem, ami váltakozik. Köszönöm válaszát!
Kedves István!
Érthető, hogy nehezen dönt, hiszen sok aspektusát kell végiggondolnia ennek a helyzetnek, jól kell értenie a saját vágyait és a körülményeket ahhoz, hogy hosszú távon is kielégítő megoldást találjon. Azt javaslom, önismereti munka segítségével gondolja végig a lehetőségeit, valamint a helyzettel kapcsolatos érzéseit. Ha igényli, ebben pszichológusaink négyszemközti keretek között szívesen segítenek Önnek.
Üdvözlettel:
Habis MelindaKedves Virág,
Amióta a feleségemmel összeházasotunk egyre kevsebbet szexelünk …. ez mindeképp miattam van ő gyönyörű és szexi de valahogy szexuálisan nem vonz már, számomra ő egy szent akit nem “alázhatok” meg. Ugyan akkor a szexet igényelném de nem vele.
Sose csaltam meg de kismillószor megfordult a fejembe… de annyira szeretem hogy merszem nem volt hozzá, tényleg szerelemből szeretem ő életem szerelme de félek hogy egyszer kísértésbe esek és megcsalom és elveszítem arról nem is beszélve hogy a szex már rég nem olyan mint a legelején…
Ezen szeretnék mindenképp válltoztatni ha lehet…
Üdv,
Tamás
Kedves Tamás!
Remélem nem bánja, hogy én válaszolok a levelére!
A szex egy kapcsolat alatt is folyamatoan változik, ahogy a szexuális vonzalom is. Önismereti munka segít fényt deríteni arra a kérdésre, miért lett ennyire hangsúlyos a szex megalázással kapcsolatos aspekutsa az Ön számára a házasságuk megkötése után.
Ha gondolja, nézze meg az erről készült videónkat, vagy vannak blogcikkeink is a témában.
Üdvözlettel:
Habis MelindaSegítségért fordulok önhöz. Borzasztóan féltékeny vagyok, amivel úgy tönkrement a kapcsolatom hogy a párom el akar hagyni. Nem adott rá indokot.. de mégis ha csak egy pirulos szmajlit ír messengeren egy hölgynek már veszekszem vele hogy miért ír ilyeneket. Nem akarom elveszíteni mert nagyon szeretem. De nem tudok megküzdeni a féltékenységemmel. Mit ajánl,mit tudnék csinálni? Hogyan valtozzak meg egyedül?
Kedves Dorina!
A féltékenység valóban komoly problémákat okozhat egy párkapcsolatban. Mindemellett úgy tűnik, hogy Ön saját maga is indokolatlannak, alaptalannak érzi, ami viszont arra utal, hogy motivált arra, hogy kicsit jobban megértse, mivel is hozható összefüggésbe ez a bizalmatlanság, illetve állandó elbizonytalanodás. Ez sokszor egy hosszabb önismereti munkát igényel, melyhez előfordulhat, hogy érdemes külső, szakmai segítséget is igénybe venni. Amennyiben ez egyébként más párkapcsolataiban is tetten érhető mint visszatérő motívum, annál inkább javasolnám Önnek, hogy forduljon szakemberhez.
Üdvözlettel:
Túri Márta
Igyekszem nagyon tömör lenni, bár 20 év történésit nehéz röviden leírni. Lányunk 34 éves. Első házassága a férj halála miatt ért véget. Egy gyermekük született. Most második házasságában él. Férje sokat volt börtönben. Három gyermeke nevelőszülőknél él, a nem férjétől született gyermeket örökbe vették. Mi végig küzdöttük vele az elmúlt éveket. Most, hogy férje kb. éve ismét vele él, őrá terhelődnek a személyiségzavar következményei. Szereti a lányunkat, de a jelek szerint ez nem változat lányunk viselkedésén (nem kötődik, nem tart a cselekedeteinek hatásától, minden hibát újra elkövet). Elmúlhat a személyiség zavar?
Anonim akarok maradni.
Kedves Anonim Kérdező!
Köszönjük a levelét!
A fent leírt történet kevés információt tartalmaz ahhoz, hogy pontos diagnózist állíthassunk fel. A kérdésére válaszolva, a személyiségzavarok általában maradandó kórképek, de megfelelő pszichoterápiás és farmakoterápiás kezeléssel szinten tarthatók. Vannak olyan személyiségzavarok, melyek az évek elteltével, a kései felnőtt korban csillapodhatnak, de teljesen ezek a tünetek sem fognak elmúlni.
Ha lányuk akár kis mértékben is motivált, próbálják rábírni egy komplett kezelési programra, mely mind az ő, mind pedig az Önök életére pozitív hatással lehetne. Ezekről a programokról a területileg illetékes pszichiátriai osztályokon és gondozóban érdeklődhet.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Az elmúlt egy hétben kezdett nagyon hirtelen megváltozni a személyiségem teljesen máshogy látom a dolgokat.Megijeszt ez az egész mert hirtelen történt ez az egész.De lényegében annyi mintha kicserélték volna az agyamat.Ez mitől lehet valami fura kamaszkori dolog?
Kedves Fruzsina!
Köszönjük a levelét!
A serdülőkor számos olyan testi és lelki változást eredményez, melyek lehetnek furcsák, szokatlanok vagy ilyesztőek. Változik a testkép, alakult a személyiség, s egyre többet tapasztalunk, s ezáltal egyre több probléma megoldására válunk képessé. Emiatt megjelenhetnek ebben az időszakban hangulat-ingadozások, érzelemkitörések, s éles váltások a viselkedésben és a gondolkodásban. Ha azonban úgy tapasztalja, hogy rossz irányba haladnak a változások, vagy ezekkel nehéz egyedül megbírkóznia, akkor mindenképpen ajánlom, hogy kérje pszichológus segítségét. Ezt a területileg illetékes pszichiátriai/pszichológiai ambulancián és gondozóban is meg tudja tenni, de lehetőségekhez mérten magánrendelésre is van módja.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Tisztelt Cím!
Olyan kérdéssel fordulok önhöz..
Tanácstalan vagyok.
Egy éve van kapcsolatom egy 52 éves hölgyel…
Kezdetben minden rendben volt hetente minimum kétszer szeretkeztünk ami nálam a minimum…
Az utóbbi időben azonban ez havi 1 vagy 2 …
Állandóan alszik vagy tévézik..
S hiába próbálok beszélni vele neki ez a téma szinte tabu…
Szerinte sokat foglalkozom szexel…szerintem meg őt akarnám csak sokszor kielégíteni..
Nem jutunk dűlőre..
Sokat sokszor olvasok utána, de nem tudom mi lehet a gond…
Félek, hogy rámegy a kapcsolatunk…
Szeretnék egy javaslatot kérni..
Köszönettel: Szakály Zoltán
Kedves Zoltán!
Köszönjük a levelét!
A története alapján úgy gondolom, hogy a párjának valami miatt nehéz beszélnie a szexualitásról, s minden alkalom, amikor erről próbál beszélni vele, jelentős szorongást és frusztrációt kelt benne. Érdemes lenne hozzá türelemmel és megértéssel fordulni, s beszélni vele a kívánalmairól, a vágyairól, s arról, hogy mi a valódi oka annak, hogy elzárkózik a szexuális együttlétektől. Az életkorát tekintve előfordulhat, hogy éppen nőiességének és testének változása okoz számára szorongást, mellyel nehezen küzd meg, s ez vetül ki a nemi vágyára.
Emellett pedig véleményem szerint érdemes lenne felkeresni egy párterapeutát, aki tudna Önöknek segíteni a nyíltabb kommunikációban, s a problémák hatékonyabb megoldásában.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Szép napot kívánok!
Elnézést kérek, az esetleges zavarásért, nem tudom mi velem a baj, de az utóbbi időben történt néhány apró dolog, ami kezd megijeszteni. Azt hiszem, alapvetően nagyon érzékeny vagyok, egy egy gyerekdalon, vagy a Kis herceg könyv is olyan dolog, amit képes vagyok végig sírni a meghatottságtól. Azonban az utóbbi időben felfigyeltem arra, hogy egy egy rossz esemény vagy negatív dolog után kiül a mosoly az arcomra, és pillanatokkal később eszmélek csak rá, hogy mi is történik, és miért is mosolygok… Nagyon félek attól, hogy igazából nagyon rossz ember vagyok, vagy van egy elfojtott énem. Egészen mostanáig nem vettem ilyesmit észre, bár valamennyire másképp viselkedek idegen környezetben, vagy munkahelyen, mint itthon. Mitől lehet ez?
Köszönöm, hogy időt szánt rám!
Minden jót kívánok!
Kedves Krisztina!
Köszönjük a levelét!
A fiatal felnőtt kor sok olyan problémát hordoz, melyeket meg kell oldanunk, hogy a felnőtt életet elkezdhessük. Ilyen például a szakma választás, a stabil munkahely találás, stabil kapcsolatok kialakítása, stb. Ezek a problémák, s megoldásuk formálhatják még tovább a személyiségünket, s ez sokszor vehet olyan irányt, amit mi magunk is furcsának érzékelünk. Ha azonban azt tapasztalja, hogy negatív irányba halad, akkor mindenképpen kérje pszichológus segítségét, hogy ennek okát megtalálják, s keressenek egy megoldást, mellyel a problémás helyzetekben is helyt tud állni.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Jó napot!
Szeretnék segítséget kérni!
Próbálom röviden lényegre törően!
28 éves vagyok 4 éve pánik beteg,mely időközben társult szorongás depresszióval.
Különböző gyógyszereket próbáltunk.Inkabb kevesebb sikerrel.
Legutóbb Velaxint szedtem 4 hónapig sajnos egyik napról a másikra megszűnt.Igy abba kellett hagynom közel egy hete .Sajnos nagyon durván szenvedek különböző mellékhatásoktol.Terveztem régóta a gyógyszer elhagyása,ugyanis igazán egyikről sem voltam még jól illetve szeretnék babàt.
Alapvetően azert vagyok el veszve mert bármerre mozdulok csak gyógyszert kínálnak
…tanácstalan vagyok hogyan beszéljen át ezt a jelenlegi állapotot gyógyszer nélkül illetve lehetséges e ?! Nagyon köszönöm előre is a választ
Kedves Kérdező!
Pszichoterapeuta vagy klinikai szakpszichológus pszichoterápia révén tud segíteni. A gyógyszer szedéssel kapcsolatban ő tud majd véleményt mondani. Leghatékonyabb terápiás forma – főleg depresszió esetén- a gyógyszer és pszichoterápia kombinációja.
üdvözlettel Pergel Száraz Cintia
Tisztelt Hölgyem, Uram!
3 gyermekem van: 9 éves fiú, 3. Osztályos, és 2 kisebb ovodás koru. Mióta itthonról folyik az oktatás a legnehezebb feladatnak a motivációt tartom. A kicsiket lefoglaljuk, hogy Szabolcs a harmadikosunk tudjon tanulni. Mivel csak 9 éves gyakran ülünk ott vele, próbálunk segíteni neki, de érdektelenségét és “nem akarom”-ságát nagyon nehéz leküzdeni. Ebben szeretnék segítséget kérni!
Napi rutinunkat úgy alakítottuk, hogy 8-10- ig és 13-15 óráig van tanóra. Szerencsére van kertünk, így lehetőségünk van a kinti játékra is. Természetesen ez a 4 óra nem elég, hogy befejezzük a feladatokat, de így is sokat vagyunk a jó levegőn. Szabi nagyon szereti a hasát, de nem szeretném mindig édességgel tömni.
Válaszát előre is köszönöm!
Boglárka
Kedves Boglárka!
Köszönjük a levelét!
Megértem, hogy a kialakult helyzet, minket, felnőtteket is próbára tesz, de a gyermekeknek még több segítségre van szükségük, hogy megértésék a jelen helyzetet, s jól tudjanak működni a megváltozott mindennapokban. A napirend kialakítása és a szabad levegő mindenképpen jó ötlet, hogy a gyermekét motiváltja, de az édesség adása hosszútávon valóban nem kifizetődő. Ezeket az ételeket érdemes egészséges változatban elkészíteni, illetve találni más olyan elfoglaltságot, tárgyat, aktivitást, mely motiváló erejű lehet számára.
Mindemellett pedig véleményem szerint érdemes lenne hosszabban beszélni vele a járványhelyzetről és ennek következményeiről, ami az ő kis világát is befolyásolja, hiszen ilyenkor a gyermekekben is sok kérdés fogalmazódik meg, melyre sok esetben nem kapnak választ. Fontos elmagyarázni nekik, hogy mi miért történik, s jelen helyzetben miért fontos, hogy tanuljon (például, hogy ne kelljen évet ismételnie, ne maradjon le, ne kelljen később tudást pótolnia, stb.).
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Üdvözlöm
Azzal a problèmával szembesültem hogy, úgy èrzem mindenki jobb tőlem.
Gyakran vagyok irigy,fèltèkeny ez sok problèmát okoz. A kapcsolatomat tönkreteszem ezzel, pedig a párom hűsèges hozzám ezt biztosan tudom, bízok is benne, de mèg is ezt teszem, elviseli a hülyesègem de nem tehetem ezt vele. Ezèrt kèrek segítsèget.Mit tehetnèk ez ellen? Hogyan kezeljem?
Kedves Kérdező!
Pszichológus segítségével érdemes feltárni mi áll a probléma hátterében.
üdvözlettel Pergel Száraz Cintia
Szép napot kívánok! Újra előjött egy erős félelem a nem tervezett terhességtől, ami ellehetetlenít, hogy élvezzem az együttlétet és ami tönkre vágja a kapcsolatomat. Párommal mindig védekezünk (óvszerrel). Sajnos a hormongyógyszerek nem javasoltak számomra, mivel családomban többen hajlamosak súlyos hormonális megbetegségekre, valamint párommal távkapcsolatban élek és kb havonta találkozom, így egy tabletta folyamatos szedése értelmetlen lenne. A helyzet csak rosszabbodott, mikor egyszer volt egy kis “balesetünk”. Bár nem lett belőle baj, azóta fóbia szerűen félek a terhességtől és így az együttléttől. Úgy érzem emiatt hidegült el tőlem a párom, már nem olyan meghittek a közösen töltött idők. Nagyon szeretem őt, de míg nem tervezek gyereket, addig rettegek egy “balesettől”, hiszen semmilyen módszer sem 100% biztos. Persze nekem is nagyon hiányzik a szex, de valahogy nem tudom leküzdeni a rettegést. Sehol sem találtam eddig erre a problémára segítséget.
Kedves Zsófi!
Köszönjük a levelét!
Véleményem szerint elsősorban nőgyógyász segítségét tudná kérni, akivel át tudnák beszélni a lehetséges védekezési módokat, s megtalálni az Ön számára a legmegfelelőbbet. Léteznek már nagyon alacsony hormon tartalmú gyógyszerek, illetve egyéb technikák is, melyekkel ki lehet egészíteni egymást a minél nagyobb biztonság elérése érdekében.
Emellett pedig egy pszichológussal végzett önismereti munka során választ találhatna arra a kérdésre, hogy miért okoz Önben ilyen mértékű szorogást a szexuális együttlét s a terhességtől való félelem, mely már a párkapcsolatára is jelentős kihatással van.
Erre akár az oldalunkon is van lehetősége, ha erre azonban nincs mód, akkor a járványhelyzet végezetével jelelentkezni tud a területileg illetékes pszichiátriai gondozóban.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Kedves Pergel-Száraz Cintia
Egy olyan kérdéssel fordulnék önhöz, hogy lassan 3hónapja volt egy konfliktusom az egyik szülőmel. Sajnos a helyzet odáig fajult, hogy magamban tettem kárt, mert úgy éreztem valahogy elég már az itthoni balhékból. Nagyon nagyot csalódtam az apukámban mert amikor kellett volna nem segített. Anyukám az aki mindig mellettem áll és a barátom. Ennek a konfliktusnak az oka az volt, hogy gyerekkorom óta a szüleim sokat veszekedtek és felrakódtak bennem a problémák. Nagyon sok negatívat kaptam. Mégis úgy érzem nagyon nagyot csalódtam. Azóta nem szóltam hozzá és idegesít a jelenléte is. Nem kezelte a helyzetet normálisan és igazából felsem fogta. Úgy érzem apukámmal megromlott a kapcsolatunk. Nem tudok megbocsátani. Folyton idegesnek érzem magam, ordítozok, untat minden és mindenki, nem hiszek önmagamban, nem érzem úgy hogy bárki is megértene. Szeretnék újra boldog lenni, de sajnos úgy érzem minden egyre csak rosszabb lesz. Mit kéne tennem?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Egy átlagos kamasz
Kedves Kérdező!
Pszichoterapeuta felkeresését javaslom, jelenleg a szakemberek többsége online módon dolgozik.
üdvözlettel Pergel Száraz Cintia
Versenyszerűen sportolok, az egyesület biztosított pszichológust a felkészülésünk során, de emellett jártam autogén tréningre is (amit mondjuk nem tudom minek kellett). A problémám továbbra sem oldódott meg: verseny vagy edzés során ha valaki közvetlenül mögöttem halad teljesen be vagyok feszülve, lemerevedek, kerülget a kétségbeesés és úgy érzem, hogy ez az állapot minden energiámat felemészti, fizikailag fáradok el benne, ezért gyakran inkább lelassítok vagy magam elé engedem azt, aki mögöttem liheg, csak sikerüljön megszabadulnom ettől az elviselhetetlen érzéstől. Imádom a versenyeket, de gyűlölök versenyezni. Félek a fájdalomtól, attól, hogy nem fogom olyan jól bírni, hogy égni fog a tüdőm, hogy nem fog érezni a lépteimet az izomfájdalomtól és hogy hányni fogok a végén.
Valami torzulás van a mentális hozzáállásomban, de nem tudom, mi nyújthatna tényleges megoldást.
Kedves Kérdező!
A versenyszerű sportoknál gyakori a stressz és a szorongás. Megértem, hogy ez aggodalommal tölti el. A versenyek közben fellépő fokozott pánik szerű tünetek megléte sok kérdést vet fel, amelyekkel tud dolgozni. Például: Más helyzetben is tapasztalt már hasonló tüneteket, gondolatokat? Milyen volt az első alkalom mikor ezt érezte? Milyen érzések vannak Önben ha senki nincs közvetlen Ön mögött?
Bár nem tért ki rá bővebben, de nagyon fontos kérdés, hogy mióta járt az egyesület pszichológusához. Esetleg vele beszéltek e ezekről a témákról, arról hogy hatástalannak érzi a mentális felkészültségét? Javaslom, hogy amennyiben teheti mindenképp beszéljen a pszichológusával, ha pedig nem működik a közös munka, akár felkérhet egy másik szakembert is. Fontos azonban, hogy a fentebb leírtak megoldása, nem pár alkalmat vesz igénybe.
Jó estét kislànyomról lenne szó.3 éves már nagyon régóta felsir zokog minden èjjel.nsgyon fél valami nénit emleget ski bàntja öt.nagyon fél.nm tudom mitévö legyek .ms rajzot.lerajzolta a nénit aki mindrn éjjel bàntjs.kérem segitsen mit tegyek.köszönóm hs időt szàn reànk.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján problémája egy részletesebb konzultációt igényelne. Érdemes lenne gyermek klinikai szakpszichológussal részletesen végigvenni a gyermeke viselkedésének a körülményeit, az otthoni életben bekövetkezett változásokat, a napirend kialakítását, a szülők szorongását, a gyerek szorongásaira adott reakciókat stb. Ebben kolléganőnk, Filep Orsolya gyermek klinikai szakpszichológus is szívesen segítene online konzultáció keretén belül igény esetén! Ő művészetterápiás végzettséggel is rendelkezik, így a gyermek rajzát is érdemes lenne neki megmutatni.
Az alábbi blogbejegyzéseinket javaslom megtekintésre:
Üdvözlettel:
Szabó Lili
