Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Jó napot ! Párom elmondása szerint másfél éve van hogy nem emlékszik pl á pontbol elindul és b pontba érkezese között mi volt, hol vol másfél óráig ami normál esetben 15 percig tart csupán ! Elsőnek szorakozás alkalmával vette észre mikor 1 2 pohár italt elfogyasztott de már józan álapotban is előfordul ! Véleményét szeretném kérni 45 éves a párom volt 3 év gyogyszeres kezelese mert nem tudta feldolgozni édesanya halálát 27 éves korában !
Kedves Péter!
Köszönjük levelét!
A fent leírt tünetek alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy milyen problémáról lehet szó, ezért mindenképpen orvosi, főként neurológiai kivizsgálás lenne szükséges először, hogy a szervi problémák azonosíthatóak, vagy kizárhatók legyenek. A vizsgálatok után, ha a testi betegségek kizárhatók, vagy gyógyításuk már elkezdődött, akkor érdemes a tünetek lelki tényezőit is megvizsgálni.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Segítséget szeretnék kérni illetve tanácsot hogy hogyan tudnám megoldani azt hogy időben el tudjak aludni,mert sajnos nem tudok időben elaludni és nem tudok rendszeresen iskolába járni és így rengeteg hiányzásom van legjobban egy telefonszámnak örülnék és úgy konkrétan és jobban érteném a tanácsokat mert ha szakmai nyelven kapom azt nem teljesen értem ha ez megoldható
Kedves Erik!
Köszönjük levelét!
Először érdemes lenne azonosítani, hogy mi okozhatja az elalvási nehézségét (negatív hangulat, szorongás, esetleg más nehéz élethelyzet, konfliktus), hiszen a probléma gyökerének megtalálásával, s megoldásával enyhülhetnének tünetei. Az oldalon kollégáim és én is szívesen a rendelkezésére állunk a fent említett probléma megtalálásában és megoldásában, azonban ha erre nincs mód, akkor javaslom az Ön lakhelyén felkeresni a területileg illetékes gondozót és pszichológust.
Ajánlom figyelmében az oldalunkon található bejegyzést a témával kapcsolatban.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Jo napot kivanok, majdnem egy eve kapcsolatban vagyok egy 40 eves novel akivel borzalmasan szerelmesek vagyunk egymasba, de van egy elobbi hazassagbol valo gyereke akit nem birok el fogadni es rengeteget veszekszunk miatta, nagyon zavar az is hogy az ex-ferje alig van a gyerekkel es 90%ban a baratnom kell vele legyen. Mar szamtalanszor akartam szakitani vele emiatt de sajnos mindig vissza huzott a szivem hozza, pedig utalom a gyermeket sajnos.A baratnom el fogad minden hibammal mindenben segit es latszik rajta hogy imad engem, nagyon szeretetre melto szemely. A gyerek 7 eves, ugy erzem nincs 10-12 evem meg varni amig ki repul a csaladi feszekbol, de meg orulok ettol a fura helyzettol. Vajon mit tegyek?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
A leírt helyzetben javaslom, hogy családterápiás foglalkozásokon vegyenek részt, ahol az Ön és a gyermek kapcsolatát lehetne javítani, illetve a párjával egy egységes nevelési szemlélelet kialakítani. Munkacsoportunkban is vannak családterápiás képzésen részt vettek, a jelenlegi helyzetben akár online formában is lehetne konzultálniuk.
Üdvözlettel:
Szabó LiliGyomorgörcs feszültség rossz közérzet szorongás
Kedves Levélíró,
Panaszai alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne pszichológus szakemberrel beszélnie a problémáiról, félelmeiről. Ebben munkacsoportunk is szívesen segítene igény esetén Önnek!
Az alábbi bejegyzésünket javaslom megtekintésre:
Üdvözlettel:
Szabó LiliJónapot!Párommal egy jól működő szexuális életünk van,de….mostanában panaszkodik hogy az előjáték utáni együttlétet nem kivánja,neki elég az előjáték.Engem ez zavar,mert nem tudim hogy velem ,vagy vele van a baj.Előre is köszönöm a válaszát.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy amennyiben az előjátékot kívánja a párja, de az együttlét nem válósul meg, keressenek fel szexuálpszichológus szakembert, aki részletesen kikérdezhetné a párját, hogy mi lehet vajon a háttér oka ennek (pl. mervedészavar, félelem a teherbeejtéstől, stb.).
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Cím!
Segítségét szeretném kérni, barátnőmmel, illetve a családommal kapcsolatban.
Barátnőmmel január 1-jén holtan találtunk az édesanyjára. A tragédia utáni időkben nálunk lakott, apukája messze dolgozik a lakóhelyünktől, csak hétvégente jár haza a közeli faluba. A temetés január közepén volt, előtte és utána is egy darabig egész jól viselte a párom a történteket.
Azonban február elején hirtelen rátört a gyász, és teljesen kifordult magából, átköltözött apukájához, ahova nekem kellett eddig minden csütörtök este átmennem (BGE-re jár a barátnőm, mindketten csütörtökönként végzünk) és a hétvégék nagy részét nála töltöttem. Az utóbbi pár hétben sikerült megbeszélnem vele, hogy legyünk néha nálunk is, mert nem tudok a családommal lenni hétvégén. Február óta gyakran van rosszul,főleg esténként, hiányzik neki az anyukája, és ilyenkor nem tudok vele semmit sem csinálni, hogy jobb legyen.
Elkezdett járni egy pszichológushoz Pesten, ilyen gyászfeldolgozós szakemberhez, heti egyszeri rendszerességgel. Amióta ehhez az orvoshoz jár, hétről hétre egyre rosszabb a helyzet. Olyan dolgokat mondott a kezelések hatására, hogy nem akar élni többé, meg olyat mondott neki az orvos, hogy azért nincs étvágya, mert az anyukája sem tud többé már enni és, hogy ez természetes, nem kell erőltetni a kajálást(barátnőmnek egy fél éve gondjai vannak az étkezéssel is, van, hogy napokig alig eszik, míg Pesten van).
Anyukám erre azt válaszolta neki, hogy ez milyen orvos, hogy ez nem normális szakember, mivel még jobban elveszi a kedvét az élettől, meg attól, hogy egyen, mivel enni kell, létszükséglet. Barátnőm erre megsértődött, azóta nem beszél anyukámmal,csak hétvégén mikor itt van nálunk és muszáj.
Anyukámék nagyon megharagudtak rá, nemcsak emiatt az eset miatt, hanem azért is, ahogy bánik velem. Egyedül már csak velem hajlandó beszélni, mindenkitől elfordul, csak akkor keresi az embereket, ha szüksége van rájuk. Anyukám szerint engem is kihasznál, és ugrálta, és azt akarja, hogy szakítsak vele.
Ezen a héten már én is besokaltam,hogy mindig mindennek úgy kell lennie, ahogy neki jó, ahogy ő szeretné. Hétközben többször is veszekedtem vele emiatt, kértem, hogy legyen rám tekintettel jobban. Erre ő azt válaszolta, hogy nem tud, mert nincs jól, anyukája hiánya miatt. Kértem, hogy próbálja meg összekapni magát, mert ez így mem állapot. Megígérte, hogy megpróbálja, és jobban figyel rám.
Anyukámék szerint jobbat érdemelnék nála, meg csak kihasznál,illetve a lelki betegsége tönkretesz engem. Nem engedik most, hogy találkozzak vele hétvégén, meg kellett neki írnom, hogy szeretnék itthon lenni a családommal és pihenni.
Részint egyet értek azzal, hogy kell egy kis különlét, de nem szeretném elhagyni,mert szeretem, és hiszek abban, hogy meg tudnám beszélni vele a dolgokat. Elhatároztam, hogy holnap átmegyek hozzá a tiltás ellenére is, még akkor is, ha ő sem szeretné. Ugyanakkor nem tudom, hogy tudnám összeegyeztetni ezzel a családi békét. Szeretném, ha a barátnőm összekapná magát, és, hogy rendbe jöjjön minden. Ugyanakkor az kevés, ha csak én küzdök ezért.
Nagyon szeretem Őt, és tudom, hogy ő is szeret, de egymagamnak nagyon nehéz rendbehozni mindent. Lehet van némi ellentmondás abban amit írtam most itt a végén, mivel azt írtam, hogy meg tudjuk beszélni, de nem tudom, hogy valósulhatna meg a béke, rend, nyugalom, amiben szeretek élni.
Nyugodt ember vagyok, afféle koravén nyugdíjas, szeretem a nyugalmat, a békét és a szeretetet a családomban, környezetemben. Hiszen azt sokszor segítettem a barátnőmnek,és sokszor számíthatott rám bármiben, viszont mostanra már teljesen besokaltam abba, ami folyik, hogy mindig van valami, hogy minden héten egyre rosszabb vele lenni.
Elhiszem, hogy a gyász az egy hosszú folyamat, akár egy év is, ugyanakkor szeretném, ha nem csak erről szólna az életünk, és hogy egy kicsit jobban figyeljen rám a barátnőm, hogy valtoztasson a viselkedésén. És szeretném, ha a szüleimmel is rendezné a dolgokat, hogy minden olyan legyen mint régen volt.
Ön szerint ez meg tud valósulni a közel jövőben? Mit tanácsol,mit kellene cselekednem ebben a helyzetben?
Elnézést, hogy egy kicsit hosszabbra sikeredett a sztori, illetve, ha valamit nem helyesen, vagy kissé értelmetlenül írtam. Tudom, hogy a helyzet megoldásához nem elég ez a levelezés,ugyanakkor bízom benne, hátha tudna valamilyen utat mutatni. Hozzá kell tennem azt is, hogy a problémák sokkalta mélyebbről, korábbról gyökerezik, de ennyi mindent egy levélben nem lehet megbeszélni
Köszönöm, ha a végigolvassa a gondjaimat, illetve a válaszát, tanácsait, előre is, hálásan köszönöm!
Üdvözlettel:
Ákos
Kedves Ákos,
Köszönjük levelét!
Megértem, hogy aggódik a barátnője állapota miatt, hiszen ilyen fiatalon nagyon nagy megrázkódtatás az édesanya elvesztése, főleg úgy, hogy hirtelen történik (azaz nem lehet felkészülni a halálesetre mint például egy hosszas súlyos betegség során). Ebben az állapotban nem meglepő, ha a másik szülőhöz kezd el hirtelen nagyon ragaszkodni a gyermek (vagyis az ifjú), s elkerüli azokat a helyzeteket ahol egy teljes családdal lehetne találkozni (a fájdalom előtörhet az “anya” láttán).
Mivel még 2.5 hónap telt el a haláleset óta, időhagyást javasolnék Önnek és a családjának, hogy a barátnője feldolgozhassa a történteket. Az nagyon jó, hogy ő most jár pszichológushoz, a gyászterápia hosszabb terápia, ahol a kezdeti rosszabb állapot nem kirívó dolog. Ha a barátnője úgy érzi, hogy használ neki az adott szakember, akkor az a fontos.
Ön már felnőtt egyetemista ember, Ön eldöntheti, hogy Ön mikor, hova, kihez mehessen. A saját érzéseire hallgasson, hogy a következő időszakból mikor, mennyit s kivel/kikkel szeretne tölteni. A barátnőjének is elmondhatja az igényeit, a vágyait, próbálhatnak valamiféle kompromisszumra jutni ebben. Azt Ön döntheti el, hogy meddig tud várni ebben a helyzetben, hogy a barátnője változzon a kapcsolatukat illetően.
Amennyiben úgy érzi, hogy Ön is szeretne részletesebben beszélni a problémáiról, szeretettel várja az onlinepszichologus.net csapata!
Az alábbi blogbejegyzéseinket javaslom elolvasásra:
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Cím.önok szerint egy hâzassâgba mennyire fér bele hogy a férjem mâssal beszélget messengeren a hàtam mögött .többszőr râjottem és szovà tettem . Magam is belâtom hogy túlzottan féltékeny vagyok de nekem a hâzassâgbs ez nem fér bele.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy közösen kell lefektetni az alapokat, hogy mit fogadnak el közösen egy kapcsolatban. Arról nem írt, hogy kivel, s milyen típusú beszélgetést végzett a férje, mert pl. egy ismerőssel, baráttal, vagy munkatárssal is szoktak beszélgetni az emberek különböző témákban, de ha szexuális tartalmú beszélgetés történt a férje részéről egy hölggyel, az mindenképpen elgondolkodtató lenne. Utóbbi esetben online párkonzultációt javasolnék Önöknek (munkacsoportunkban vannak családterapeuták, akik online is vállalnak segítő beszélgetést).
Üdvözlettel:
Szabó Lili33 éves hazasok vagyunk.
Nem rég derült ki ,férjem megcsalt .
Az utolsó pillanatig tagadta, de bizonyítékot szereztem.
Bocsánatot kért, próbáljuk helyrehozni a problémáink.
Par napja , ha elmegy mellettem belém csíp, megbök az ujjával , rám üt, stb….naponta kb 15x.
Szólok neki , hogy fájdalmas vagy csak összerezzenek ha jön felém , ő ezen nevet ….
Mire utalhat ez?
Köszönöm
Kedves Kérdező!
Ezt így nem lehet megállapítani. Most a vírus idején, ha van párterapeuta, aki vállalja önöket online, érdemes segítséget kérni.
üdvözlettel Pergel-Száraz Cintia
Üdv.
Anita vagyok…4 hónapja pánikbetegséggel küzdök illetve mindennap szorongok…van ebből gyógyulás? Elvagyok keseredve 🙁
Kedves Anita!
A pánikbetegség egy megterhelő folyamat. Az ember nehezen tudja magát kipihenni, és a folyamatos aggódás rengeteg energiát emészt fel. Azonban kezelhető és a tünetek szinte teljesen eltüntethetőek. Javaslom keressen fel egy pszichológust, akivel rendszeresen tudnak foglalkozni az állapotával. Továbbá javaslom, hogy adjon időt magának, az ilyen jellegű lelki gondok sokszor nem pár nap alatt rendeződnek, gyakran hónapok is szükségesek hozzá, de mindenképp javítható a helyzet közös munkával.
Tisztelt Balogh Ádám!
A problémám röviden a kovetkező.
Született egy kisbabánk egy vetélés után aki 2,5 hónaposan kórházba került. 2 vérmérgezés, 3 hónap intenziven lelegeztetőn, majd utolsó esélye egy műsziv billentyű bültetés.
A baba szerencsére jobban van de gyomorszondán eszik és reggeltől estig gyógyszerezni kell, hetente kórházba vinni. Az ellátása 0-24 es. Persze én voltam vele kórházakban. Lelkileg és fizikailag is ki vagyok merülve, mert mindent én csinálok vele és a háztartás is az enyém. Apuka nem segít szamítógépezik a 8 órás munkája után. A törődés kimerül fél órával.
Próbáltam vele beszélni, mert nem tudok ekkora terhet egyedül cipelni, és borzalmasan fáradt vagyok október óta 3 4 óra alvassal,és végignézve a Kucsi szenvedését.Ha panaszkodtam róla hogy mennyire rossz lefogni a kórházban mikor szurkálják annyit kaptam hogy ne panaszkodjak, meg elmondtam már..
Sajnos a szép szó nem hatásos, javulás talán 2 nap. A legrosszabb hogy ha sírva kiborulok elkezd velem orditani csúnyán beszél sőt azt mondja akasszam fel magam. Az anyukája óvodapedagogus, ő azt mondja az én dolgom ő is így élt, és nálam rossz a csaladmodell hiszen anyukám egyedül nevelt. Ezt erősíti a fiaban is. Tőle nem tudok segítseget kérni. A páromnak indulatkezelesi gondjai is vannak.. Még mi kórhazban voltunk szétverte egy munkahelyi buliban a kezét stb.. Hivatali szervnél dolgozik. Tudom hogy a babámnak ép családra van szüksége, de teljesen tönkrementem, és nem tudom hova forduljak segítségért.Jogi útra lépni félek, és egyébként sem hinne nekem senki mert mindent letagad. Hazudik, nem vállalja fel. Engem lenéz a diplomáimért, pedig nem kérkedtem vele soha. Egyáltalán nem becsül évek óta Csicskának hív és ennél durvábbak. Azt mondja elvállhatok de a gyerek marad. Nem szerenék lemondani a babámról főleg hogy én gondozom betegen, én hordom fejlesztésre mindenhova,és nagyon kotodünk egymáshoz.
Nem hajlandó pszichológushoz menni, sőt mereven elutasít mindent, de egy agresszív jellem.Addig van béke nálunk amég csendesen csinálok mindent, és hagyom játszani. De nem birom teljesen egyedül úgy hogy még őt is ellátom.
Kérem segítsen, mit tehetnék, hova forduljak segítségért ahol hisznek is nekem.Mivel hivatásos még oda sem tudok menni,de nem is merek, mert annak következménye lehet.
Köszönöm szépen!
Tisztelettel
Orsolya
Kedves Orsolya!
Ez egy nagyon nagy teher és nehéz helyzet amit Ön leírt. Hatalmas ereje van, hogy így végig csinálta és még csinálja a gyermekével a kezeléseket és az ellátást. Rendkívül kitartó és gondoskodó édesanya! Azt javasolnám, hogy ilyen helyzetben mindenképp fontos lépéseket tennie. A leírtak alapján bántalmazó környezetben él és neveli gyermeküket. Valóban bonyolult úgy, hogy az apa hivatásos. Ilyen helyzetben azt tudom javasolni, hogy keresse fel a helyi család jóléti központot, ahol szakmai segítséget tudnak adni. Az ott lévő családsegítők, pszichológusok és jogi tanácsadók naprakész információval tudják Önt tájékoztatni, hogy miként cselekedjen és személyes támogatást is tudnak Önnek nyújtani ehez. Természetesen a mi csoportunk szakemberei is tudnak segíteni, azonban az online tér a lelki, érzelmi megterheltségéből fakadó problémákra alkalmas. A negatív környezetből való kilépésben, ott személyesen tudnak segíteni Önnek.
A másfél (!) éves kislányunk támad és üt. A bölcsiben elverte egy nagyobb gyerek, teli van sebekkel, de Ő támadott. Agressziv, pedig szeretetben van nevelve, imádjuk. Miért van ez? Félek, mert féltem.
Köszönöm
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Sajnos ennyi információ alapján nem lehet megmondani, hogy miért is viselkedik így a kislánya másfél évesen. Egy részletesebb interjúra lenne szükség, melyben többek között a nevelési szokásokról, a családi környezetről és a jelenlegi körülményekről, a napi rutinról, a gyermek fejlődéséről, a bölcsődében tapasztaltakat ki tudná kérdezni a szakember, s ez alapján tudna véleményt fogalmazni. A munkacsoportunkban dolgozik gyermek szakpszichológus, Filep Orsolya, igény esetén időpontot tud foglalni a szakemberhez, s át tudják beszélni a problémát.
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm önöket!
Az én problémám hogy lelkileg elég labilis vagyok,jelenleg válok es autista kisfiut nevelek egyedul. Elegge félek hogy hogy meg tudok e birkozni egyedül a feladattal. Tele vagyok aggódással a jövőtől valo félelmekkel, és az hogy egyedül csinálok mindent teljesen megviselel. Szeretnék fejlödni ebben,tisztában lenni azzal miért történik ez és ezen változtani.
köszönöm elöre is a válaszukat.
Andrea
Kedves Kérdező!
Érdemes a kisfiút kezelő szakemberektől tanácsot, támogatást kérni, illetve megérdeklődni van-e ilyen szülőcsoport, amit szakember vezet.
üdvözlettel Pergel-Száraz Cintia
Tisztelt Doktor úr!
Nem bízom senkiben. Nincs egy olyan ismerősöm se akinek ha elmondok valamit ne tudná meg 1 óra múlva legalább még 2 ember. Hiába kérem meg őket hogy ne mondják el senkinek sajnos nem tudják elhallgatni a dolgot, és ez félelemmel tölt el. Nehezen nyílok meg és nagyon nehezen kezdek bízni, de akárhányszor sikerül megnyílnom valakinek rájövök hogy tévedtem. A napokban elgondolkoztam ezen, és elhatároztam h senkinek nem mondok semmi olyat amiről nem akarom h kitudódjon, de persze hiába. Ma sajnos valakinek odaadtam a telefonom és olyat talált ami nekem kellemetlen volt… rajtunk kívűl ott volt még egy ember és persze ő is azonnal megtudta… vagy 2 óráig rajtam nevetett és 2 órára rá elmondta egy másik barátunknak… és ő az egyik legbizalmasabb barátom(aki nevetett rajtam) bíztató nem igaz? Annyira kezdek bezárkózni h a telefonom minden alkalmazását lezároltam. De még így is rettegek h egyszer véletlen elmondok magamról valami olyat amit nem kéne. Nem tudom mit tehetnék mert ha senkinek nem mondok el semmit bezárkózok és lehet sosem fogok tudni megnyílni vagy csak nagyon nehezen ami nagyon kellemetlen lenne. Próbáltam velük beszélni erről és egy ideinem is mondtak senkinek semmit de aztán persze újrakezdődött… szóval halottnak a csók. Őszintén nem tudom mit kéne egy ilyen helyzetben tennem.
Köszönöm ha rám szánja az idejét!
Kedves Vanda!
Megértem, hogy megviselték Önt a ezek a csalódások. Fontos volna elgondolkodni azon, miért árulták el ezek az emberek a titkait. Átgondolni, kinek mit lehet elmondani a környezetében. Fontos, hogy ismerje önmagát és az embereket ahhoz, hogy reálisan felmérhesse, melyik titka kinél van biztosnágban.
Üdvözlettel:
Habis MelindaKedves Doktorno!
1 honapja szakitottunk a parommal akivel tavkapcsolatban eltunk. 3 hetig nem kommunikaltunk egymassal annak ellenere sem, hogy szerettem volna megbeszelni vele a tortenteket, mert maradtak bennem kerdesek. Viszont o elutasitotta ezt. Kb masfel hettel ezelott irtam neki, mert maradt nala cuccom. Ekkorr elkezdtunk beszelgetni ugy,mint regen. Poenkodtunk a regi kozos vicceinket beszeltunk, megbeszeltuk kivel mi tortent. En ido kozben elkoltoztem, kozelebb kerultba lakhelyem hozza. Megbeszeltuk, hogy talalkozunk vissza adja ami nala maradt es megbeszeljuk a dolgainkat. Sajnos vegul nem tudtunk megbeszelni a fontosabb dolgokat, mert rovidebbre sikerult a talalkozo mint terveztuk. Viszont nagyon jol ereztuk magunkat. Kezdetben kinos volt de vegul rengeteget nevettunk. A regi poenjaink elojottek. Volt egy ket kinosabb mondat de megbeszeltuk, hogy legkozelebb meg talalkozunk es megbeszelunk mindent. Masnap is irogattunk egymasnak par szot humorizaltunk, majd megkerdeztem tole, hogy o jol erezte-e magat elozo nap. Erre a kerdesre azota se kaptam valaszt. Es nem ertem a viselkedeset mi zajlik benne. Tudna benne segiteni?
On szerint lehetseges lenne, hogy meg nyitott felem? En orulnek neki.
Koszonom valaszat
B
Kedves B!
Levele alapján azt gondolom, hogy nehéz lezárnia magában ezt a kapcsolatot, ami azonban fontos lenne, hiszen ebben állípodtak meg. Az exe viselkedése is arra utal, hogy Ő kitart a döntése mellett. Ha szeretne hatékonyabb segítséget ebben a nehéz helyzetben, javaslom hogy foglaljon időpontot négyszemközti konzultációra valamelyik pszichológusunkhoz.
Üdvözlettel:
Habis MelindaJó estét. Tudom, nagyon fiatal vagyok még, előttem az élet, stb, de jól esne egy szakszerűbb válasz. Én is pszichológus szeretnék lenni. Nem tudom mennyi esélyem van rá hogy sikerül, de nagyon remélem. Apám 3 évesen hagyott ott, anyukám egyedül nevel. Volt ” szerencsém” pár alkohol függőségben szenvedő ember közelében lenni, lelkileg bántottak is, zaklattak engem és anyukámat, emiatt szorongtam minden nap, és sírtam, mert nem értettem, miért velünk történik ez, ahogy apámmal kapcsolatosan is. Nagyon sok embert elveszítettem, barátaimat is, akik nagyon fontosak voltak/még most is azok nekem. Anyukám mindent megad nekem, és szeret. Nem is ezért a pár dologért érzem magam mindig úgy, ahogy. Legalábbis, nem hiszem. Bántottam is magam 4x, de tudom, hogy nem vezet semmire, csak a lelki fájdalmat akartam levezetni. Nem érzem jól magam itt, és sehol máshol. Vallásos vagyok, hiszek a mennyországban, ahogy Istenben is. Ott béke, és szeretez van. Oda akarok menni, haza. Boldog életet szeretnék itt mindenkinek, akit szeretek. De én nem érzem magam ide valónak. Akárki mondd egy rossz szót, amit ha magamra veszek, sírni tudnék. Minden este sírnom kell, mert a napi stresszt, a nyomást, amit érzek, csak úgy tudom levezetni. Mindenkit dícsérek, próbálom feldobni a napját, de mikor haza érek, csak az ágyam akarom, hogy egyedül legyek, csendben. Csak utálom magam. Ha megkérdezte volna valaki születésem előtt hogy akarom-e, azt mondtam volna, hogy nem. De már nincs más választásom, viselnem kell. Nem dobhatom el csak úgy, mikor az egész családom tönkretenném vele. Nem tudom, hogy tudnék így jó pszichológus lenni. Milyen egy jó pszichológus? Ezt sosem tudtam. De szeretném majd a pácienseim szemében látni a reményt, tudva azt, hogy én segítem őket a gyógyulás útján. Visszatérve…mi ez velem? Csak szimpla utálat önmagam iránt, bagy többről van szó? Nem érzem azt, hogy értelmem lenne, értelme lenne annak, hogy itt vagyok. Egyszerűen csak köddé akarok válni, akár egy pár percre is. Mindig bennem vannak azok a gondolatok, hogy csak plusz pénzbe kerülök, csak mégegy ember vagyok, akit figyelembe kell venni, akivel foglalkozni kell, stb. Még azon is tudok sírni, hogy nem úgy sikerült egy ételt elkészíteni, ahogy terveztem. Bármin tudok, amit a szívemre veszek. Ha valamit elkezdek, valami újat, automatikusan jönnek azok a gondolatok, hogy úgysem sikerül nekem, ahogy más sem, adjam fel. Tényleg nem érzem magam elég erősnek semmihez.
Köszönöm, hogy leírhattam, ennyivel is könnyebb lett.
Kedves Petra Lilla!
Javaslom, hogy keresse fel iskolapszichológusát és mondja el neki, hogy utlája önmagát, legszívesebben egész nap csak feküdne. Fontos feldolgozni a sok szörnyűséget, ami Önnel történt önmaga miatt és a tervei miatt. A jó pszichológus először a “saját háza táját” teszi rendbe, utána foglalkozik másokéval. Ettől lesz hiteles. Hiszem, hogy Ön is képes rá, csak ne törődjön bele a mostani helyzetbe. Küzdjön érte, hogy elérje a céljait!
Üdvözlettel:
Habis Melinda
