Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Üdvözlöm azer írok mer man nagyon magamba zuhantam a fejem nem ot van ahol Kelen gyakran fel percen belül ideges leszek és meg a párommal is gondjaik vaknak és anyukámnál is nagy betegsége van es úgy érzem nem kapok elég támaszt.
Kedves Levélíró,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne a területileg illetékes pszichiátriai gondozót felkeresnie, hogy tünetei ne romoljanak tovább. Igény esetén pszichoterápiás ellátást is kaphat ott, hogy a gondjait kibeszélhesse.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Hölgyem,
Az utóbbi jópár évben szépen lassan eljutottam arra a szintre, hogy már semmi sem érdekel. Nem akarom a szobámat, az ágyamat sem elhagyni, gyűlölöm a munkámat, illetve inkább azt, hogy el kell jönni dolgozni.
Kíváncsiságból kitöltöttem néhány online tesztet, és mindnek az lett a végeredménye, hogy súlyos depresszióval küzdök.
Lehet, hogy ezek fals képet mutatnak a kevés válaszlehetőség miatt. Mindezeken felül már szinte egy emberben sem bízom,a családon kívül, nekik meg nem szívesen beszélek erről. Barátaimnak is megvan a saját problémája, senkinek nem akarok a terhére lenni, ezért inkább magamat örlöm fel évek óta.
Üdvözlettel,
István
Kedves István!
Köszönjük a levelét!
Írása alapján nehéz megítélni depresszió szintjét, de gondolkodásában mindenképp érzékelhető depresszív tematika. Az állapot mélységének megítélése és kezelése érdekében mindenképp ajánlom Önnek pszichiáter felkeresését mihamarabb! A területileg illetékes pszichiátriai gondozóban tud időpontot kérni, melyről érdemes egyeztetnie háziorvosával is.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Jó napot.
Olyan problémám van, hogy iszonyatosan félek mindentől, a vizsgáktól, a kötelezettségektől. Ezt a levelet is hajnal 1:40 perckor küldöm. Vizsgám “Zh-m” lesz és iszonyatosan félek, szorongok tőle pedig tudom az anyagot és jól is megy, de még sem akarok bemenni megírni. Már vagy 5 éve csinálom azt, hogy éjfélekig fent vagyok és korán kelek. Szerintem tönkre tettem magam. Nem tudom már hogyan segíthetnék magamon, de sokszor úgy érzem már nem bírom tovább.
Üdvözlettel,
Bakos Máté
Kedves Máté!
Ha jól vettem ki a leveléből, akkor ez a vizsgázással kapcsolatos erős szorongás annyira megnehezíti az életét, hogy éjfélekig fent marad és nem tud eleget pihenni. Amire nyilván nagy szüksége lenne, hogy másnap teljesíteni tudjon, hiszen az anyagot megtanulta, tudja is és feltételezem, hogy ha nem vizsgáról lenne szó, akkor könnyebben menne a teljesítés is. Úgy tűnik a soraiból, hogy egy nagyon erős megfelelési kényszer, vagy teljesítményszorongás vette át az irányítást az élete felett, ami talán a kudarctól való félelemhez is vezet. Ezt nyilván körül kéne járni, hogy mitől is szorong, mitől is fél valójában? A kudarctól, a bukástól, a másoknak (szüleinek?) való megfeleléstől?
Javaslom, hogy forduljon pszichológushoz, vagy diáktanácsadóhoz az adott intézményben, hiszen jó lenne részletesen átbeszélni ezeket a kérdéseket és megoldást találni a problémájára.
Úgy látom, hogy lenne hozzá elég motivációja hogy segítséget kérjen, hogy segítsen önmagán, ezért bátorítom is, hogy tegye meg és keresse a megoldást egy megfelelő szakemberrel.
Minden jót kívánok!
Üdvözlettel: Kovács Gábor tanácsadó szakpszichológus
A volt barátnőmmel eléggé érdekes kapcsolatunk volt, mára már vége de nem tudom elengedni. De ha talalkozunk vagy beszélgetünk folyton vita lesz a vége. Nem keresem hetek óta mert nem akarom megbántani nem tudom mikor
Mit fog rossz néven venni.
Elképzelésem sincs van e valami mentális bajom vagy csak már képtelen vagyok lenyelni a sok rosszat amit ad…
Kedves Viktor!
Levele olvasása közben megragadta figyelmemet, hogy a kapcsolatát “eléggé érdekesnek” hívta, amit érdemes lenne megvizsgálnia, hogy mitől volt érdekes, mitől volt különleges, és mi az amit nem tud elengedni. Van valami, amihez még mindig ragaszkodik? Nem lehet, hogy ez az oka a jelenlegi vitáknak?
Mit gondol erről? Min szoktak vitázni? Mi az, amiben nem értenek egyet? Vannak esetleg olyan sérelmek, amik nehezítik az elengedést?
Azt is írta még, hogy nem akarja megbántani és ezért nem keresi őt, ami szerintem segíthet a megértésben és az elengedésben. Ha van olyan személy, akiben megbízik, és akivel átbeszélheti ezt a kapcsolatot, érdemes lenne ezt megtenni, hogy tovább tudjon lépni.
Kitartást és sok türelmet kívánok az elengedéshez!
Üdvözlettel: Kovács Gábor tanácsadó szakpszichológus
Szep napot! Volt egy szeretőm, neki is es nekem is kapcsolatunk közben 3éven keresztül! Arra vartunk hogy ha egyedul leszunk mind2en akkir beteljesulhet.. Szakított a párjaval, 2 hónapja, azóta talalkozgatunk, de azanrapuszi és ennyi, azt mondja hovy hagyjam most mert egy kicsit egyedul szeretne lenni, mert sok bantast kapott az exetől! Meg is csalta, persze a nő szakitott, de létwtik ilyen? Mennyi ideig tarthat nála ez az állapot? Vagy csupán csak le akar rázni??
Kedves Tamás!
A szeretői státusz fenntartása mindig bonyolulttá teszi a kapcsolatokat és az abban megélt érzéseket. A szeretői státusz megváltozásával vagy megszűnésével pedig változnak az érzések is, és ezzel együtt változik az is, ahogyan a kapcsolatukat látják. A szeretője most nincs könnyű helyzetben, hiszen rendeznie kell a kapcsolatát az exével, amihez időre van szüksége, hogy magához újra közeledni tudjon.
Azt tudom javasolni, hogy hagyjon neki egy kis időt a kapcsolatának a rendezéséhez és legyen vele türelmes, amíg megérik benne a döntés, hogy újra közeledni tudjon.
Minden jót kívánok!
Üdvözlettel: Kovács Gábor tanácsadó szakpszichológus
Szeretnék segítséget kérni, 4éve gangliomát találtak nálam, a vizsgálatok során kiderült, hogy ez miatt semmennyire sem ajánlják a gyermekvállalást. Nagyon csalódott vagyok, egész életemben egy gyermekre vágytam és most pedig nem lehet. Hogyan tegyem túl magam? Mit tehetnék, hogy jobban érezzem magam? Már élni sem szeretnék, minden egyes szó amit gyermekről hallok az a lelkemben annyira fáj.. Az örökbefogadás fog segíteni ezen? Kétségbe vagyok esve.
Tisztelt Kérdező!
Nagyon sajnálom ezt az élethelyzetet amibe került. Elsőként javasolnék egy orvosi másodvéleményt is az onkológiai diagnózis kapcsán megfogalmazott gyermekvállalási véleménnyel kapcsolatban, onkoteam mit mondott, operálható-e, kezelhető-e a ganglioma, vagy csak kontrollok vannak? Esetleg kezelték már és a kiújulástól tartanak? Mindezek sokat befolyásolnak.
Amennyiben a másodvélemény is megerősíti ezt a tilalmat illetve ezzel párhuzamosan is, több vonalon is el lehetne indulni , egyrészt az onkológiai osztályon, de akár idegsebészeten neurológián is elérhető pszichológus, akinek a segítségével fel lehetne dolgozni az ezzel járó gyászfolyamatot. Ugyanakkor meddőségi szaktanácsadó is segíthet -értem, hogy ez nem tipikusan a “nem sikerül” kategória, ugyanakkor lélektanilag sokban hasonlít. Mindenesetre azt gondolom, hogy mindenképpen kérjen pszichológiai segítséget, tulajdonképpen mindegy is, hogy személyesen vagy online, a területileg illetékes szakrendelésen, vagy magán úton, de ez egy olyan élethelyzet aminek a feldolgozásában a terápia rengeteget tud segíteni – elgyászolni a remények , vágyak egy formáját – és segíteni kialakítani valami újat, amelyben meg tud nyugodni, amit magáénak érez, amivel boldog lehet.
És igen, elképzelhető, hogy az örökbefogadás segíthet. A felkészítés során pszichológusok is foglalkoznak önökkel, akik erre a speciális élethelyzetre segítenek felkészülni.
üdvözlettel:
Üdv!
A problémám röviden teljes érdektelenség minden iránt
és az öröm érzés teljes elvesztése. Felfogom mindenről hogy ha jó dolog de nem okoz örömet semmi.
Régen egy egyszerű fűnyírást is örömmel csináltam ma kínszenvedés. Szerettem főzni. Egész héten izgalomban voltam ha elterveztem hogy sütök a kemencében. Most neki sem fogok. Ha éhes vagyok inkább török egy darab kenyeret és megeszem minthogy bármi ételnek nekifogjak. Egy strandolást is nagyon vártam. Most ha muszáj megyek a családdal de nem érdekel az sem.
Persze ugyan ez van a családi programokkal. Nincs kedvem hozzá és igyekszem kifogásokkal elkerülni az ilyen összejöveteleket ha tudom.
Ha a gyerekekkel is valami jó történik felfogom de szégyellem mert nem érzek örömet. Ezeket példának írtam de lehetne még rengeteg mást is írni.
Már nagyon nehéz. Minden napom egyhangu teljes depressziós hangulatban.
A háziorvos írt a múltkor rexetint de két hónap után sem változott semmi úgyhogy mondta ne szedjem tovább.
Nagyon nehéz így.
Tisztelt Kérdező!
Panaszai (nagy valószínűséggel) megfelelnek egy depressziós epizódnak. Ennek a súlyosságát pszichiáter szakorvos tudja vizsgálat után megállapítani. A Rexetinen kívül a gyógyszeres kezelésnek számos palettája rendelkezésre áll, akár kombinációban is. Ennél potensebb és jobb hatóanyagok is rendelkezésre állnak, amik akár pár nap után is változást hoznak, illetve statisztikailag általában a 2. (vagy a 3. ) gyógyszer szokott beválni. Kérem ne adja fel, jelentkezzen a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelésen, ehhez beutaló sem kell! Farmako és pszichoterápia együttes segítségével ebből az állapotból abszolút ki lehet jönni. Ha úgy érzi, krízisben van és akutan segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőket segítő, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 lelki elsősegély telefonszámok bármelyikét! Képzett operátorok azonnali ingyenes segítséget nyújtanak. Mielőbbi jobbulást kívánok, üdvözlettel:
Üdv! Olyan problémám van, hogy sosem tudok kikapcsolni mentálisan, tudatalatt is pörgök a multban megtörtént dolgokon, pedig nem relevánsak.
Sokszor nemtudok elaludni könnyen .
Mindig a negatív oldalát kezdem látni a dolgoknak, mégha nem is úgy van.
Sportolni járok, thaiboxoltam ami segített, viszont mostanában az sem tud kikapcsolni.
Semmihez nincs érdeklődésem és ez zavar, próbalok valamit csinálni mert az is zavar hogy nem csinálok semmit.
mivel tudatalatt mindenen is gondolkodok, ez nem múlik és miközben lefoglalom magam, előjönnek ezek és elveszítem a fókuszt.
Fotózással is foglalkoztam és szerettem is, viszont annyira kritikus voltam magammal szemben, hogy képes voltam megutáltatni magammal, hogy nem vagyok jó benne.
És közben pont ettől félek.
Hogy nem vagyok elég jó és hogy haszontalan vagyok és nem szeretnek, pedig ez nem így van.
Ez sajnos a párkapcsolatomra is terhet rótt, nagyon rosszul reagáltam olyan dolgokra amikre nem is kellett volna.
Kedves Richárd, köszönjük, hogy megtisztelt levelével.
Megértem, hogy zavarja ez az állapot, hiszen nagyon kimerítő lehet érzelmileg és fizikailag is. Úgy gondolom, fontos lenne egyéni pszichoterápia keretén belül foglalkozni a múltbeli történésekkel, feldolgozni a sérelmeket, felszínre hozni az elnyomott negatív érzéseket. Érdemes lenne tudatosítani kinek a hangja alakította ki az említett kritikus módját ami megakadályozza a sikerei megélésében, illetve hogy milyen történések hatására alakult ki az érzelmi gátoltság ami miatt nehéz az érzései szabályozása.
Érdemes azon is elgondolkodni, hogy gyerekként mennyire ismerték el, mennyire volt része negatívizmusban-pesszimizmusban vagy mennyire volt minta a családban az érzések kimutatása, akár a játékosság, spontaneitás.
Minden jót kívánok,
A pàrom bàrhova megyünk mindenkit bàmul, hogy nézik e őt. Nagyon helyesnek gondolja magàt és mintha kellene neki ez a megerősítés. Mellettem nem egyszer szemez lànyokkal, nézi hogy nézik e és ha igen vissza vissza pillant hogy nézik e még őt. Ha túl messzire megy a dolog gyorsan megfogja a kezem làtvànyosan vagy megpuszil. Érdekes hogy ha nagyon szép nőt làt rà se néz csak az àtlagosakkal csinàlja. Ha a boltba akàr még làt egy két nőt rögtön arra akár menni hogy mi a lànyok reakciója hogy megfordulnak e utàna. Ha mondom neki ö megesküszik hogy nem flörtöl és hogy értsem még hogy ő helyes és el kell fogadnom, hogy sokan nézik őt. Közbe pl sex közben is nem mer a szemembe nézni, mintha zavarba lenne, gàtlàsos lenne. Ez egy jàték neki,kell neki a visszajelzés? Engem nagyon zavar tudom hogy nem csalnak meg, de megalàzónak tartom. 32 éves és még nem volt hosszú kapcsolata. Mindig mondja hogy az exei is ezt vàgtàk a fejéhez. Mit tegyek, hogy ne csinàlja? Màr lassan félek vele bàrhova menni
Kedves Anna!
Köszönjük a levelét!
Kérdése olvasása közben az az érzésem támadt, hogy mindketten mennyire szenvedhetnek ebben a helyzetben. A párja a bizonytalansága és önbizalomhiánya miatt, Ön pedig amiatt, hogy ez nyilvános formában hogyan jelenik meg a mindennapjaikban. Felmerült bennem az a kérdés, hogy “Vajon ezzel kinek van dolga?”. A párjának mindenképp egyéni terápia elkezdését javasolnám, ha erre ő motivált lehet, s esetleg a párterápia lehetősége is felmerülhet a párkapcsolati dinamika javítása és stabilizálása érdekében.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Kedves Orsolya!
10 éve vagyunk együtt a feleségemmel, ebből 5 éve házasok. Gyerek nincs, de van egy családi ház hitelből. A házasságunk megromlott, mindketten sokat hibáztunk. Ő a munkatársaival próbálja levezetni a feszültséget, rengeteg időt tölt velük, én viszont introvertált vagyok, nehezen nyílok meg, ezért nincsenek barátaim, és borzasztóan magányos vagyok. A feleségemtől többször is megkaptam, hogy csak a hitel miatt van velem, mert nem tud kilépni a kapcsolatból. Én viszont szeretném megmenteni a házasságot, és hónapok óta azon dolgozom, nem felvéve a bántást, csak a célra fókuszálva, kettőnk helyett is helyt állva. Néha érzek némi változást, de közben azt érzem, hogy a magány megöl, sokszor nagyon szenvedek miatta. Az elmúlt két hónap legpozitívabb élménye az volt, amikor a villamoson majdnem összeütköztem egy fiatal nővel, aki kedvesen rám mosolygott. Ha lehet, nem kilépni akarok a kapcsolatból, hanem megjavítani. Mit lehet ilyenkor tenni?
Kedves Gergő!
Mindenképpen szükséges lenne, hogy higgadt-nyugodt környezetben és hangulatban próbáljanak meg beszélgetni a kialakult helyzetről. Fontos, hogy a kapcsolat helyrehozásához mindenképpen mindkét fő közös erőfeszítése szükséges. Ha ez nincs meg, akkor az egyéni próbálkozások csak a saját kudarcélményt tudják fokozni és erősíteni. Ha közösen úgy tudnak dönteni, hogy dolgoznak a kapcsolaton, akkor mindenképpen érdemes lenne párterápiába kezdeni. Ha közösen nem működik, akkor valószínűleg érdemes lenne egyénileg valamilyen támogató jellegű munkába kezdeni.
Üdvözlettel,
A feleségem 58 éves időről időre 3 hónapot USA-ban tölt. Ott képbe került egy férfi 48 éves magyar szárm. vállalkozó, a párom rokonainál dolgozott. Napi szinten találkoztak kv, pizza, stb. Elolvastam a cseteiket. A párom olyanokat írt neki hogy nem tud aludni mert folyton rá gondol, nagyon sokszor írta hogy neki hiányzik, egyszer azt is “mióta megismerte azóta hiányzik” neki. Párom áthívta őt mozizni és hogy egy üveg rum-ja van jó lesz a filmhez. Nem szeret filmet nézni velem 30 év alatt megnézet kb 10-et.A férfi kifogást talált és nem ment. Szerelmes GIF-eket küld neki. A férfi privát fotóit szívecskével like-olja. A férfi vitte ki a reptérre is, a repülőn ülve már írta neki hogy már most nagyon hiányzik, nekem csak egy képet küldött hogy jön. A férfinek 1x sem voltak ilyen megnyilvánulásai. A párom azzal magyarázza hogy Ők annyira jó barátok lettek, és vele mindent meg tud beszélni, nem vonzódik hozzá. Bárki szerint azt jelenti hogy szerelmes belé. Ön szerint? Köszönettel: Kálmán
Kedves Kálmán!
Köszönjük, hogy megtisztelt minket a bizalmával, nehéz lehet a kialakult helyzet, főleg ekkora távolságból. Van sok olyan kérdés, amit érdemes lenne átgondolni, illetve közösen is átbeszélniük a feleségével. Van-e bizalmuk egymás iránt? Mit jelent neki ezzel a férfival való kapcsolat? Miért érzi úgy, hogy Önnel nem tudja megbeszélni ezeket a dolgokat? Jelezni felé, hogy Önt, hogy érinti ez a kérdés és milyen gondolatok merülnek fel Önben, amikor ezeket látja. Benne, milyen érzéseket keltene, ha fordított szituációban lennének? Sokszor elsőre nagyon egyértelműnek tűnik egy helyzet, de érdemes mögé nézni a szituációnak.
Üdvözlettel,
T.Doktornő. 65 éves férfi vagyok és 4.éve házas.A feleségem erösen mozgáskorlátozott,én gondozom,és a házasságunk számomra kényszer volt,mert az elözü kapcsolatom miatt anyagilag lenulláztak,és a mostani feleségem egy régebbi ismeretségünk révén befogadott,és mint kiderült szerelmes volt belém régóta,ezért én hálábol mert megmentett elvettem feleségül.De érzelmileg nem kötödöm hozzá,a hálámon kivül,és igyekszem a napok folyamán kerülni a társasáágát a szükséges dolgokon kivül,én látom el fürdetem főzők rá stb.Sajnos kialakult nálam egy bőrbetegség kisebb kiütések sebek és erös viszketések egész testemen,két éve kb.Talán köze lehet hogy ebben a kapcsolati formában élek?Kérdezném mit tehetek,mert a dolgom feladatom ellátom de érzelmileg nagyon rosszul érint,sokszor sirok is de ő ezt nem tudja neki nem mutatom,mert nem akarom megbántani semmivel,de mint szivbeli páromat nem tudom befogadni sajnos,de rávagyok szorulva mert az ő lakásában élünk.Köszönöm ha kapok bármi segitő választ.
Kedves Ádám!
Köszönjük a levelét!
A bőrbetegségek hátterében sokszor állhat pszichés terhelés is az egyéb okok mögött, s ha jól értem erre már Ön is gondolt. Levele olvasása közben az a gondolatom támadt, hogy vajon a teste ellenkezhet-e így a jelenlegi helyzettel szemben?
Az élethelyzete valóban nehéz ebben a formában, de érdemes lehet végiggondolnia, hogy milyen lehetőségei vannak a változtatásra. Esetleg a párjával is érdemes lenne erről beszélnie, s közösen kitalálni valami megoldást erre a helyzetre.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Tisztelt doktor(nő)
Ha van egy kis ideje, kérném a segítségét. 16 éve élek együtt férjemmel. Úgy gondoltam boldogságba. Sokszor depressziós voltam, szektába menekültem, amitől pszichotikus hallicunációim voltak, mindig,hogy isten nem szeret, a pokolra kerülök stb. 11 éves ikergyermekeinket mikor megszültem, férjemet elköttettük. Mégis tavaly tehes lettem,kislánynak adtam életet,ki most 6 hónapos. Azt hittem felhőtlen a boldogságom,míg megint elkezdődött a rettegés,hogy a pokolra kerülök, próbáltam kibogózni,hogy mi lehet az oka, míg rá eszméltem, a lelki bántalmazásra. Ebbe élek 16 éve, mély depresszióba estem, rá 1 hétre 11 éves fiam is. Hallott már ilyen esetről, hogy szülő és gyermeke egyszerre lesznek depressziósak? Magamba keresem a hibát (férjem mindig rám terel mindent).
Köszönöm szépen előre.
Nikolett
Kedves Nikolett!
Ez még sajnos lehet egy elhúzódó szülés utáni depresszió, amivel mindenképpen szakemberhez kellene fordulni, főleg a nehéz gondolatok miatt. Elsősorban pszichiáterhez kellene fordulni. Ha van olyan szakember, akihez korábban járt, akkor Őt felkeresni, ha nincs, akkor pedig a területileg illetékes pszichiátriai gondozót vagy magánellátást. Utána pedig akár családterápiába (a gyerek tünetei miatt), akár pedig egyéni terápiába kezdeni Önnek és a kisfiúnak egyaránt.
Üdvözlettel,
Volt a szomszédommal ( aki peedagógus volt), egy kis nézeteltérésem a társasházi rendelkezéssekkel kapcsolatosan. Csendháborítás, lépcsőházban favágás, klíma szerelés amiket nem jelentett be senkinek. Én szóltam hogy legyen szíves eltakarítani maga után. Ő flegmán- “majd ha úgy gondolom”- elgurult a gyógyszerem már sokadik – napok óta tartó felújítás és kosz miatt ( bevallom kicsit dúrván ordítva át a falon nem tetszésemet.
Másnap tanúk jelenlétében provokált, de nem szóltam semmit. Ma tele ragaszgatta az ajtaját pozitív papírokkal kb 20-40 db-ot. Béke, szeretet, figyelmesség…
Mit lehet ilyenkor tenni?
Köszönöm
Kedves Zoltán!
Megértem,hogy nagyon feszült a kialakult helyzettel kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy a kommunikáció megfeneklett Önök közt, nem tudnak a megoldásra fókuszálva beszélni a helyzetről. Abból, amit Ön írt, az derül ki, hogy Ön próbálná higgadtan, indulatok nélkül kezelni a helyzetet.
Először is érdemes átgondolnia, hogy mit szeretne elérni ebben a helyzetben? Milyen változást, megoldást szeretne? (Nyilván ez egy olyan helyzet, amivel kapcsolatban akár jogi lehetőségei is vannak, hisz a szomszédja olyan dolgokat tesz, amelyek leírt szabályokba ütköznek. Esetleg lakógyűlés összehívása?)
Ha a megbeszélés és kompromisszumra törekvés az Ön célja, akkor mindenképp folytatniuk kell a kommunikációt és arra kell törekedni, hogy ez ne az indulatok kitöltéséről szóljon. A nyugodt, halk, visszafogott stílus és az olyan mondanivaló megfogalmazása, amik tényeken alapulnak, hasznos lehet. Valószínűleg nehézséget okoz Önnek, hogy ez a helyzet feszültséget kelt Önben is. Tisztázza, fogalmazza meg saját maga számára, hogy milyen érzéseket vált ki Önben ez az egész? Dühös, tehetetlen…? Fontos lenne, hogy a kialakult helyzet és az egyre mélyülő feszültség ne telepedjen rá Önre és ne szivárogjon be az élete egyéb területeire (pl. munkahely, párkapcsolat). Ez egy konkrét problémahelyzet, próbálja ezt külön kezelni élete egyéb szerepeitől. Alapvető fontosságú, hogy a saját mentális egészségét védje ebben a helyzetben.
Üdvözlettel;
Üdvözlöm!
A problémám: Elég kisméretű a péniszem, és gyorsan el is élvezem sajnos. Ez 17 éves koromban egyáltalán nem zavart, volt barátnőm és szeretkeztünk sokat. Azóta viszont valamiféle áthatolhatatlan komplexust építettem ki magamban. Talán a pornónak köszönhetően, talán a social mediában sugárzott állítólagos elvárások miatt.
Jelenleg képtelen vagyok lefeküdni a barátnőmmel. Mármint már többedjére alszunk együtt, érzem, hogy fel van izgulva és én is, de még a nadrágomat sem mertem levenni, mert félek a szégyentől.
Ez nem zavart 10 éve, most viszont nagyon. Nem vagyunk még annyira régen együtt, de lassan azért színt kell vallani. 😀
Hogyan tudnék ezen dolgozni, vagy hogyan kellene hozzáálljak a kérdéshez?
Köszönöm szépen.
Kedves Kérdező!
Nagyon nehéz probléma, de talál a legcélravezetőbb, ha őszintén próbál a kérdéshez hozzá állni, hiszen ahogy Ön is írta, “úgy is hamarosan színt kell vallani”. Azért is érdemes erről nyíltan beszélni, hiszen az ezzel kapcsolatos szorongás még inkább ronthatja a teljesítményt. Korábban jól működő szexuális kapcsolata volt, így most sem lehetetlen egyáltalán, hogy az legyen. Az Ön negatív képéhez sokat tehet valóban hozzá a pornóból és a social mediából érkező irreális kép, ami sokszor nincs összhangban a valósággal. Így fontos lenne tudni, hogy a barátnője mit gondol erről a helyzetről, Ő is úgy gondolja-e, mint Ön, vagy teljesen rendben van azzal, ami van.
Üdvözlettel,
