A generalizált szorongás (GAD) gyógyítása

Szinte nincs olyan ember, aki élete során a szorongást ne tapasztalná meg a saját bőrén keresztül, hiszen mindenki szorong néha (vizsga, állásinterjú, betegség miatti aggodalom stb.). Ez normális stresszreakció, és segíthet is a felkészülésben, teljesítésben.

Ezzel szemben a generalizált szorongásos zavar (GAD) a népesség kb. 3–5%-át érinti. Ez jóval ritkább, mint az alkalmi szorongás, de nem ritka betegség. Ugyan kevesebbeknél fordul elő, de tartós, túlzott, és komolyan befolyásolja a mindennapi működést. Ha a szorongás aránytalanul erős, tartós (legalább 6 hónapja fennáll), és nem köthető konkrét helyzethez, hanem „általános”, több életterületre is kiterjed, akkor beszélhetünk generalizált szorongásról.

Ahogy két hete alvásproblémákkal kapcsolatos cikkünkben írtuk, a generalizált szorongásos zavar esetén a feszültség vagy az aggodalmak eltúlzott mértékben és túlzott intenzitással lépnek fel a többféle eseménnyel, helyzettel kapcsolatban, nehezen kontrollálható módon.

A diagnosztikai kritériumok teljesüléséhez a szorongásos tüneteket legalább 6 hónapja a napok nagy részében érzékeli a személy. Ezek a testi tünetek legtöbbször a nyugtalanságérzés, a fáradékonyság, a koncentrációs zavarok, az ingerlékenység, és az izomfeszülés valamint az alvászavar. Amennyiben úgy érezzük, a fenti tünetek nem teljesen, vagy csak csökkent mértékben igazak ránk, akkor is érdemes felkeresnünk szakembert, hiszen a szorongásos zavarok igen sokfélék, valamint tüneteikben is nagyon változatosak lehetnek.

Ha érdeklik a generalizált szorongás tünetei részletesebben, illetve hogy hogyan diagnosztizálható korábbi cikkünkben olvashat róla.

Szorongás és a poszttraumás stressz szindróma (PTSD)

A szorongás a PTSD egyik központi tünete: a trauma utáni tartós idegrendszeri feszültség miatt a szervezet állandó „készenléti állapotban” marad. PTSD-ben megjelenhetnek a generalizált szorongásos tünetek (állandó aggódás, belső feszültség), pánikrohamok, specifikus fóbiák (pl. helyek, emberek kerülése a traumára emlékeztetve, szociális fóbia stb).

A szorongás fenntartja és súlyosbítja a PTSD tüneteit, mert a trauma utáni helyzeteket az agy ismételten „veszélyként” értelmezi.

Hogyan kezelhető hatékonyan a generalizált szorongás?

A generalizált szorongás terápiája gyógyszeres és/vagy pszichoterápiás módszerekkel történik.
A gyógyszeres kezelés pszichiáter kompetenciája. Ennek során többnyire antidepresszáns és anxiolitikus (szorongásoldó) gyógyszerek alkalmazása történik. A gyógyszerek a szorongás fiziológiai összetevőjére (a feszültségre adott testi reakcióra) hatnak, de a gondolatok, kogníciók megmaradnak, ezeket kezeli a pszichoterápia.

Ahogy korábbi cikkünkben említettük, pszichoterápiát klinikai szakpszichológus és/vagy pszichoterapeuta végezhet. Pszichoterápiás módszerből sokféle létezik, az alábbiakban a leggyakoribbak kerülnek bemutatásra.

Milyen pszichoterápiás módszerek hasznosak a szorongás kezelésében?

A kognitív viselkedésterápia a szorongásos zavarok kezelésében relaxációs és légzéstechnikákat is alkalmaz. A kognitív nézőpont szerint a személynek olyan gondolatai, elképzelései vannak, melyek fizikai vagy szociális (társas kapcsolatokra vonatkozó) veszély közeledtét, esetleg jelenlétét jelzik. Tévesen észlelt veszélyre adott válasz tehát ez esetben a szorongásos reakció. A veszélylehetőségek túlértékelése történik. A terápia során a téves elképzelések korrekciója zajlik. Reálisabb (nem feltétlenül pozitív) gondolat megtalálása révén a szorongás intenzitása csökken.

A rövid dinamikus pszichoterápia a személy aggodalmainak hátterében álló tudattalan veszélyek feltárására és átdolgozására fókuszál. A szorongás eredetét keresi, mely lehet például szeparációs szorongás, szeretet elvesztésére vonatkozó szorongás, megsemmisüléstől, stb. A dinamikus nézőpont központi elképzelése, hogy a szorongás hátterében álló tudattalan érzések tudatosítása és átdolgozása, a szorongás csökkenését eredményezi. Feltáró terápia esetén kellő énerő (lelki teherbíró képesség) szükséges ahhoz, hogy a személy számára a szorongás eredete feltárható legyen. Ehhez fokozatosság, lelki munka és idő szükséges.

Mindkét terápiás módszer átlagosan kb. 20 ülést (20 találkozás) igényel egy tipikus generalizált szorongásos zavar
esetén. Bár ez elsőre magas számnak tűnhet, a pszichoterápia alkalmazása hosszú távon megtérül, hiszen bizonyítottan hatékony a visszaesések megelőzésében. Emellett pedig hosszú távon jobb életminőséget eredményezhet.

Ha kíváncsi, Önben mennyire erős a szorongás javasoljuk szorongás kérdőívünk kitöltését.

Felhasznált irodalom:

BNO X zsebkönyv. Animula Kiadó, Bp.
Mórotz K.; Percel-Forintos D. (szerk) (2010) Kognitív viselkedésterápia. Medicina Kiadó.
Gabbard, G. O. (2005) A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve. Lélekben Otthon Kiadó, Bp.

A blogcikket munkacsoportunk korábbi tagja, Pergel-Száraz Cintia pszichológus írta. Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége lelki problémái leküzdésében, forduljon bizalommal szakembereinkhez.