Az alkoholproblémáról… szakértő szemmel
A hazai adatok szerint hazánkban kb. egy millióra tehető az alkoholproblémával küzdők száma. Az egy főre eső évi alkoholfogyasztás 10,6 liter tiszta alkoholnak felel meg. Ezzel az adattal Magyarország az alkohollal kapcsolatos statisztikákat figyelembe véve előkelő helyet tudhat magáénak az Európai Únión belül, az élen Luxemburg áll tizenöt liter feletti értékkel. A rendszeres italfogyasztás fiatalkorban, 16-18 év között indul, s a leggyakrabban a 30 és 49 év közötti korosztályra jellemző. Az alkoholfüggők várható élettartalma körülbelül 15 százalékkal csökken. Az alkoholizmus felé közeledő ember egyre kevesebbet ad magára, csökken a szociális érdeklődése, és a szociális normakövető viselkedése, kommunikációja egyoldalú lesz, a társas kapcsolatokban a partnerére egyre kevésbé figyel, romlanak az emberi kapcsolatai. A másnapos alkalmak egyre sűrűbbek lesznek, melyek egyre gyakrabban járnak depresszióval.
Sokan úgy vélik, hogy csak az olyan személyt nevezhetjük alkoholistának, aki minden nap annyit iszik, hogy már nem tud egyenesen járni. A valóság azonban ennél jóval összetettebb. Jellinek az alkoholistákat több típusokba osztályozta 1960-ban írt könyvében.
Alfa típusú csoportba tartoznak azok a személyek, akik főleg feszültségcsökkentés céljából isznak, ha bármi problémájuk adódik, vagy ha picit el szeretnének lazulni, az italhoz nyúlnak. Náluk nem lépnek fel fizikai megvonási tünetek. Ez az alkoholizálás a leggyakoribb, az ivással megszüntetendő feszültség elsősorban emberközi kapcsolatok konfliktusaiból ered. Veszélyes számukra az, hogy amennyiben olyan élethelyzetbe kerülnek, hogy egyre többször kell inniuk, könnyen átcsúszhatnak a Gamma típusú csoportba, ahol már a fizikai függőség is kialakul.
Már ebben a csoportban is okoz az alkohol problémát, hiszen előfordul, hogy többet költenek az italfogyasztás során, vagy többször kerülnek betegállományba, mert egy-egy átmulatott nap után nem lehet bemenni dolgozni.
A Béta típusban a testi és az idegrendszeri károsodások gyakoriak, hiszen a rendszeres italbevitellel a májfunkciók is romolhatnak, gyomorpanaszok kialakulhatnak. Ebben a csoportban a rendszeres alkoholfogyasztás akár otthoni tevékenység közben (pl. tévénézés), akár közösségi tevékenység (pl. találkozás barátokkal) is történhet, fizikai megvonási tünetek azonban még itt sem jelentkeznek.
A Gamma típusúak a szenvedélyes ivók, akiknél egyre gyakoribb a lerészegedés. A gyakori alkoholfogyasztás mellett a kontrollvesztés (magánkívül fekszik) és a fizikai elvonási tünetek (pl. kézremegés) is előfordulhatnak.
A Delta típusba azok az alkoholisták sorolhatók, akik a folyamatos ivás mellett nem részegednek le, viszont az elvonási tünetek azonnal előjönnek, amint a napi alkoholbevitel elmarad. A külvilág számára sokszor észrevétlen marad az ő alkoholproblémájuk.
Az Epszilon típusban rohamszerű, bizonyos időszakokban előjövő alkoholizálás jellemző. A többnapos vagy több hetes intenzív alkoholizálást sokszor a több hónapon át tartó józan időszakok követik, amelyek megtéveszthetik a környezetét. Ennél a típusnál is károsodást szenvedhet a szervezet, hiszen intenzív terhelés éri a problémás időszakban.
Léteznek még kevert típusok is, akik időnként átválthatnak egyikből a másik kategóriába. Jellinek a gamma és a delta típust tartotta betegségnek, az alfa és a béta típust pedig veszélyeztetett csoportnak.
Érdemes tehát szakemberhez fordulnia amennyiben bármelyik kategóriában felismeri önmagát, vagy bármely hozzátartozóját. Szakemberrel közösen gondolkodva a problémamegoldás és a megküzdési mód is fejleszthető. Sokszor addiktológus orvos bevonása is szükséges az alkohol utáni sóvárgás csökkentésére a kezelés során. A veszélyeztetett csoportba esők számára szintén javasolt a konfliktuskezelési és stresszlevezetési eszközök repertoárjának bővítése céljából pszichológus felkeresése.
A cél, hogy alkohol nélkül is jól érezzük magunkat!
Kíváncsi rá, hosszú távon károsak-e az alkoholfogyasztási szokásai? Ha igen, töltse ki tesztünket!
Felhasznált Irodalom:
Buda, B. (1992) Az alkohológia új távlatai. Alkoholizmus elleni Bizottság, Budapest.
Füredi, J., Németh, A. (2007) A pszichiátria rövidített kézikönyve. A Pszichiátria magyar kézikönyvének rövidített, átdolgozott kiadása. Medicina, Budapest.
Wikipédia E. Morton Jellinek.
Ajánlott irodalom:
Dr. Takách Gáspár (1997) Miért ne igyunk sokat. Letölthető könyv
James Graham (1996) Az alkoholizmus titkos története Holistic Kiadó, Budapest
Karizs Tamás- Zacher Gábor (2011) A Zacher- Mindennapi mérgeink. Studium Plusz Könyvkiadó, Budapest
Makay Rozália (2002) Drog, alkohol, nikotin. Gold Bridge, Szeged
