Hogyan ünneplik a karácsonyt világszerte?

Hogyan ünneplik a karácsonyt világszerte?

Év végéhez közeledünk, már javában tart az advent. Ez az az időszak, amikor tényleg fontos lenne kicsit lelassulnunk, magunkba mélyednünk! Azért, hogy az ünnepi készülődés közepette a környezetünk nagytakarításán és díszítésén túl a lelkünket is ünneplőbe tudjuk öltöztetni. A csillogó külsőségeken, a karban tartott testen, a gyönyörű alkalmi ruhán és az ajándékokon túl, a lelkünk tündöklése adhatja meg a koronát az ünnepnek.

Szerencsések azok, akik jó élményeket hoznak magukkal a felnőtt létbe a gyermekkori karácsonyokból, boldogabban tudják megélni az ünnepeket. Ilyenkor törvényszerű, hogy ezeket a hagyományokat ne engedjük kikopni az életünkből. Azoknak nehezebb dolguk van, akik rossz élményeket hoznak magukkal. Saját felnőtt életünkben azonban a mi kezünkben a döntés. Számukra sem lehetetlen, hogy szép szokásokat alakítsanak ki, és felülírják az ünnepekhez kapcsolódó negatív élményeiket. Ez viszont sok esetben komoly önismereti munka eredménye.

Milyen szokások teremthetik meg az ünnep hangulatát Magyarországon?

Igaz a mondás, hogy ahány ház, annyi szokás, és igaz ez a karácsonyi ünnepekre is. Jelen blogcikkünkben a magyar és a nemzetközi karácsonyi hagyományokból adunk egy nagyon rövid ízelítőt.
A szeretet ünnepeként is emlegetett karácsony, alapjában véve egy keresztény ünnep, Jézus születéséhez kapcsolódik, de vallástól függetlenül ünneplik szinte az egész világon. Ez az az ünnep, ami az emberek nagy részének az örömet, békességet, a szeretetet, az otthont, a családot, és a másokkal való törődést jelképezi…
Nálunk az adventi időszakkal kezdődik, ami szintén a keresztény kultúrkörhöz tartozik, és maga a karácsonyi ünnepkör egészen vízkeresztig, tehát január 6-ig tart. Ide kapcsolódik az adventi koszorú és a gyertyák hagyománya, amelyeket az ünnepek előtti négy vasárnapon gyújtanak meg. Itt a színeknek is van jelentése. Van az a változat, amin három lila és egy rózsaszín gyertya díszeleg, az előbbiek a bűnbánatot, az utolsó pedig az örömöt jelképezi. Van, amikor négy különböző színű gyertya díszíti a koszorút, itt az első fehér, a békét, a második kék, a hitet, a harmadik piros, a szeretetet, a negyedik pedig zöld, a reményt szimbolizálja.
A karácsonyfa hagyományához szintén több legenda kötődik. Már az ókorban is szokás volt az örökzöldek tisztelete, mint például egy örökzöld ág, koszorú, vagy fagyöngy. Az általunk ismert formája egészen a 16. századra eredeztethető, és Németországból származik. Akkor még almával és ostyával díszítették. A karácsonyfa hagyománya egyébként a 19. század folyamán terjedt el világszerte, de vannak olyan országok, mint például Olaszország, ahol gyakran helyettesítik a fát karácsonyi jelenteket ábrázoló szobrokkal.
Sok családban szokás a közösen elköltött ünnepi vacsora, melyre 24.-én este kerül sor és hagyománya van egymás megajándékozásának. A tradícióhoz a gyertyák, csillagszóró meggyújtása és a karácsonyi dalok éneklése is hozzátartozik.

Hogyan ünneplik a karácsonyt világszerte?

Pár ország kiemelésével szedtünk össze most egy kis ízelítőt a legérdekesebb ünnepi szokásokról. Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában a karácsonyi időszak a hálaadással kezdődik. Az amerikai filmekből már jól ismerhetjük azt is, hogy náluk a Mikulás december 24-én jön, az ajándékokat pedig 25-én reggel bontják ki. Itt szokás a kandalló szélére kiakasztott zokni, akárcsak Angliában, de ott karácsonyapót várnak a gyerekek. Egyébként Angliából származik az ajtó fölé függesztett fagyöngy hagyománya is.

Karácsonyi szokások
Vannak még országok, pl. Oroszország ahol szintén nem a nálunk ismert napok a fő ünnepnapok, hiszen náluk Fagyapó január 1-én osztja az ajándékokat, Hópehely kíséretében. Ennek az az oka, hogy az ő naptáruk szerint későbbre esik a karácsony.
Ausztráliában és Új-Zélandon a tengerparton ünnepelnek, a kertben elfogyasztott ünnepi vacsora után. Karácsonyi éneklés, ajándékozás természetesen náluk is van, az ausztrál mikulás szánját nyolc fehér kenguru húzza.
Görögországban ilyenkor gonosz manók jönnek fel a föld felszínére, ennek megelőzősére pedig különféle fényekkel és nagy tüzek gyújtásával védekeznek. A karácsonyi időszak december 25-től január 6-ig tart, ami alatt különféle bőségváró szokásaik vannak, hogy a következő év is jólétben teljen.
Izlandon is van legendája a manóknak. Itt a hagyományok szerint tizenhárom kismanó volt, akik rendszeresen megtréfálták az embereket, de amióta télapó ráncba szedte őket, szorgalmasan készítik a karácsonyi ajándékokat a gyerekeknek. A kicsik már december elején kiteszik az ablakba a kiscipőjüket, de az ajándékokat csak karácsonykor nézik meg.
Dániában is manók (nissék) lepik el az országot a karácsonyi időszakban. Ők a télapó legfőbb segítői, akik ártatlan csínyeket is elkövetnek. A karácsonyi vacsora után, de még az ajándékok kibontása előtt énekelnek és körbetáncolják a fát, amelynek díszítésén nemzeti zászlajuk színei is visszatükröződnek.
Írországban zsákot tesznek ki a gyerekek az ajándékoknak, amit december 25-én bontanak ki. A karácsonyi mise előtt a télapónak whiskyt, sört, rétest a rénszarvasoknak pedig répát készítenek az ajtó elé, december 26-án pedig lóversenyre járnak.
Spanyolországban az erkélyen át érkezik a télapó az ajándékokkal, de január 6-án is kapnak ajándékot a gyerekek, a napkeleti bölcsektől (Los Reyes Magos). Ezen kívül hagyománya van a karácsonyi lottónak (Lotería de Navidad). Szilveszterkor pedig pontban éjfélkor tizenkét szem mazsolát kell megenni, és ekkor teljesül tizenkét kívánságunk. Ez egyébként Portugália hagyományai közt is szerepel, ahol az ajándékok a tűzhely mellett felsorakoztatott cipőkbe kerülnek.
Svédországban a karácsonyi készülődés egyik legfontosabb része Luca napja (Luciadagen). Ez a fény ünnepe, ilyenkor a kislányok fehér ruhába öltöznek és fejükön gyertyákkal vagy fényekkel idézik fel Szent Luca történetét. Szenteste az ajándékozás előtt a család Walt Disney klasszikusát, Donald kacsát nézi.
Olaszországban a karácsonyi jelenteket ábrázoló szobrokon kívül más érdekesség is van, ugyanis jellemzően náluk sem december 6-án vagy karácsonykor, hanem január 6-án, vízkeresztkor hoz ajándékot a jó boszorkány (La Befana a vízkereszt szülöttje). Ez általában csoki és karamella, a rossz gyerekek pedig virgács helyett szenet kapnak. Persze náluk is terjed más országok hagyománya, így egyre többen kapnak a télapótól (Babbo Natale) is ajándékot, karácsonykor.

A szomszédos Ausztria hagyományai nagyon hasonlóak a miénkhez, hiszen december 6-án a gyerekek édességet, diót és almát kapnak a mikulástól. December 24-én pedig a Jézuska hozza a karácsonyfát és az ajándékokat, amelyet a csengőszó megszólalása után láthatnak meg a gyerekek.

Az igazi télapó (Joulu Pukki) Finnországban, Roveniemi városában él. Saját irodájában válogatja szét a világ minden tájáról érkező leveleket. A tradíció szerint minden házhoz bekopog, és belépve hangosan kérdezi meg, hogy “Lakik itt jó gyerek?” Ezek után adja át az ajándékokat. A mikulás érkezése előtt a finnek szaunáznak, karácsony napján templomba és elhunyt szerettük sírjához mennek, hogy gyertyát gyújtsanak az emlékükre. Szokás még, hogy december 24-én délben, a régi fővárosban egy különleges ünnepség keretében kihirdetik a „karácsonyi béke” időszakát (joulurauha), amely húsz napig tart.

Mit üzen az ünnep? Miért fontos, hogy legyenek saját karácsonyi hagyományaink?

Ahogy minden nemzetnél, úgy az egyes családoknál is jelentős eltérések vannak az ünnepi hagyományokban. A karácsony üzenete azonban a legtöbb esetben ugyan az: élvezzük, hogy együtt lehetünk azokkal, akik fontosak nekünk. Ne feledjük a nagy készülődés és rohanás, ajándékvásárlás közepette sem: csak rajtunk múlik, miről szólnak számunkra a karácsony napjai.

A blogcikket munkacsoportunk kreatív munkatársa, a zárt beszélgetős Facebook csoportunk vezetője, Bala Beáta írta. Blogcikkel legközelebb január 8-án jelentkezünk, de addig is várjuk szeretettel közösségi oldalunkon.

Békés, boldog ünnepeket kíván Önnek az OnlinePszichológus.net csapata.

Bala Beáta

 

 

 

 

 

Ön szerint fontos a karácsonyi tradíciók megőrzése és ápolása?