Kognitív torzítások a gondolkodásban
A kognitív torzítások, más néven gondolkodási, vagy logikai hibák olyan spontán, automatikusan fellépő negatív gondolatokat eredményeznek, melyek aktuális életszituációban lépnek fel, azok hibás értelmezését és negatív érzelmi állapotot vonnak maguk után. Ezt a pszichológiában hangulat – kogníció kongruencia elvének nevezzük. Így például mellkasi nyomás érzése kiválthatja azt az automatikus gondolatot, hogy „infarktusom van”, mely gondolat következményeként szorongás lép fel.
Az automatikus gondolatok hátterében álló kognitív torzítások az információ feldolgozást merevvé, sematikussá, beszűkültté tehetik.
A kognitív torzításokat Burns nyomán 10 csoportba sorolhatjuk:
- Minden vagy semmi gondolkodás, más néven dichotóm gondolkodás
Ún. fekete – fehér gondolkodás, így ha valami nem tökéletes, az teljesen értéktelenné válik a személy számára, nem léteznek átmenetek, árnyalatok, csak két véglet lehetséges. - Túláltalánosítás
Egy egyszeri eseményből általános szabályt alkot a személy. Pl. ha hibázik egy dologban, úgy gondolja, hogy semmit nem tud hiba nélkül megoldani, mindent rosszul csinál. - Negatív szűrő, más néven szelektív absztrakció
Egy negatív részlet alapján mindent negatívan minősít. Pl. ha valamiben valaki nem érti meg őt, arra gondol, hogy a másik, sőt bárki más egyáltalán nem érti meg őt. - Pozitívumok diszkvalifikálása
Semleges és pozitív események negatívba fordítása, illetve figyelmen kívül hagyása, leértékelése. Pl. Igaz, hogy a kollégám kedves velem, de csak azért, mert érdekei úgy kívánják. - Korai vagy önkényes következtetés
2 típusa különíthető el:
- gondolatolvasás
A másiknak olyan negatív szándékot tulajdonít, melynek valódiságáról nem győződik meg, hanem egy benyomás alapján értelmezi a helyzetet. Pl. valaki nem figyel rám, biztosan unalmasnak tart. - jövendőmondás
Adott helyzetből jövőre vonatkozó téves következtetés levonása. Pl. A barátom azt mondta most nem ér rá, biztos már sosem akar velem találkozni.
- Magnifikáció, minimizáció
A személy felnagyítja hibáit (magnifikáció) és lekicsinyli pozitív tulajdonságait (minimizáció) - Érzelmi logika
Az érzések határozzák meg a valóságot. Pl. Mivel bűntudatom van, biztosan valami rosszat tettem.
- „Kell” típusú állítások
Egy bizonyos opció megkövetelése, ezáltal a többi lehetőség kizárása. Pl. Meg kell tennem (nem tehetek másként). - Címkézés
A negatív önkép névvel ellátása, pl. buta vagyok.
Illetve adott viselkedés minősítése helyett a személy egészének minősítése történik. Pl. Valaki egyszer ingerülten beszélt hozzám, ez egy agresszív ember. - Perszonalizáció, más néven megszemélyesítés
Indokolatlanul érzi magát felelősnek negatív események miatt.
A köznyelvben ezt úgy szoktuk fogalmazni, hogy „magára veszi”.Pl. a kollégám nem nézett rám, mert biztosan haragszik rám.
A kognitív torzítások felismerése, korrekciója a kognitív viselkedésterápiában, mint egyik pszichoterápiás módszerben kap fontos szerepet az ún. kognitív átstrukturálás folyamatában, annak részeként.
A kognitív átstrukturálás az adott helyzettel kapcsolatos negatív érzelmek változását segíti elő, a helyzetek realisztikusabb értelmezését teszi lehetővé. Ezáltal a gondolkodás rugalmasságát segíti elő.
Felhasznált irodalom:
Tölgyes Tamás: Viselkedés- és kognitív terápiák. In: Szőnyi, G; Füredi, J.
(szerk)(2000) A pszichoterápia tankönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest. 306-328.
Perczel-Forintos, D; Mórotz, K. (szerk)(2010) Kognitív viselkedésterápia. Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest.
A blogcikket munkacsoportunk korábbi tagja, Pergel-Száraz Cintia pszichológus írta. Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége lelki problémái leküzdésében, forduljon bizalommal szakembereinkhez.
