Lelki immunrendszerünk erősítése a koronavírus járvány idején

Teljesen természetes, hogy ezekben a nehéz időkben felélénkül bennünk a félelem. Amikor a négy fal közé szorulunk, munkánkat csak otthonról, vagy egyáltalán nem végezzük, életünk alapjaiban változik meg. Ráadásul sok ijesztő hírt hallani a koronavírus áldozatairól. A televízióban mutatják az elhunytak koporsóit. Félhetünk a megfertőződéstől, bezártságtól, az esetleges egészségügyi szövődményektől, az anyagi problémáktól, gazdasági válságtól és sok más dologtól. Ezen felül természetes, hogy megvisel bennünket a szokásos életterünk beszűkülése.

Hogyan vészeljük át ezt a nehezebb időszakot? Milyen hétköznapi praktikák segíthetnek lelki egyensúlyunk megtalálásában a járvány idején?

Kell, hogy féljünk!

A szorongás kifejezés bár sokak számára ijesztő, természetes a mostani helyzetben. Szükségünk is van rá, hiszen ha nem éreznénk semmit, hogyan tudnánk betartani a járvány terjedésének lelassítása érdekében meghozott szabályokat?! A félelemérzet szükséges ahhoz, hogy meghozzuk azokat a kényelmetlen döntéseket, amelyek önmagunk és honfitársaink védelmét szolgálják.
Az azonban szerencsétlen hatású, hogyha túlzottan szorongunk. Ilyenkor ugyanis nehéz alkalmazkodnunk a megváltozott körülményekhez. Gyakran láthatjuk, hogy a problémahelyzet elbagatellizálása mögött is fokozott félelmek állnak. Érdemes tudni, hogy a biztos rosszat könnyebben feldolgozzuk, mint a bizonytalan jót. Ezért sokan úgy gondolkodnak, hogy ha most elkapják a vírust, még könnyebben meggyógyulhatnak, minthogyha a tömeges megbetegedések idején fertőződnének meg. Ez a gondolkodás azonban felgyorsítja a vírus terjedését, ezért jelenleg veszélyesnek tekinthető. Hiszen elég pár ember, aki nem tarja be a szabályokat.
Érdemes tudnunk, hogy a szorongás érzését mindig különféle vegetatív reakciók, úgynevezett stresszválasz kíséri, ami fizikailag igen megterhelő. Ez rövid távon csökkenti az immunválaszt, hosszú távon pedig kifejezetten egészségkárosító hatású. Ezért érdemes felvenni a kesztyűt ezek ellen a káros hatások ellen, viselkedésünkkel minimalizálni a lehetséges negatív következményeket.

Mit kezdjünk a szorongással? Hogyan lehetünk jól a nehéz időkben is?

Ahogy a bevezetőben említettük ebben a helyzetben mindenféleképpen meg kell küzdenünk a fokozott stresszel. Ebben segít, hogy ha minden nap rendszeresen mozgunk. Jó hatású, ha sokat nevetünk. Keressük velünk együtt élő szeretteink közelségét. Az érintés remekül oldja a szorongást. A testmozgás pedig a négy fal között is megvalósítható. Jó stresszlevezető eszköz a relaxáció, vagy amennyiben ezt nehéznek érezzük, a progresszív izomrelaxáció. Utóbbi azon az elven alapul, hogy miután tudatosan megfeszítjük az izmainkat, mindenképpen elernyesztenünk szükséges azokat. E technika segítségével testünk könnyedén megszabadulhat a felgyülemlett feszültségektől. Érdemes naponta többször időt szánnunk a szellőztetésre. Menjünk ki az erkélyre, vagy az udvarra. A friss levegő javítja a közérzetet és jót tesz az immunrendszerünknek is.
Amennyiben otthonról dolgozunk, fontos hogy kialakítsunk saját magunk számára egy új napirendet. Mindenképpen legyen lehetőségünk dolgozni, pihenni és társas kapcsolatainkat ápolni is! Nyugodtan vegyük igénybe a modern technikát arra, hogy az egymás közötti fizikai távolságot áthidaljuk. Hívjuk fel távol élő szeretteinket is, vagy videocseteljünk velük mindennap! Ha vesszük a fáradtságot a kapcsolatteremtésre, a tényleges találkozás hiánya apróságnak tűnhet.

Otthon maradni nem könnyű, de biztonságos

Bezártság önmagában is stresszforrás, hiszen korlátozza a mozgásterünket. Gyakori, hogy az emberek viszonylag kis területre kell hogy visszahúzódjanak a vírusveszély miatt. Ilyenkor az egy lakásban való összezártság újabb stresszforrás jelenthet. A kis területen összezsúfolódó emberek sokkal agresszívebben reagálhatnak a konfliktushelyzetekre, mint egyébként. Ilyenkor érdemes pozitív kommunikációs stratégiákat gyakorolnunk: arra koncentrálni, hogy a saját félelmeinkről, problémáinkról beszéljünk ahelyett, hogy szeretteinket kritizálnánk. Ha szükséges, vonuljunk félre, amíg lenyugszunk, kérjünk erre egy kis időt a feszült pillanatokban.

Mivel ilyenkor többet találkozunk közvetlen családtagjainkkal, kiéleződhetnek a konfliktushelyzetek. Előjöhetnek korábbi, meg nem oldott problémák. Fontos, hogy szem előtt tartsuk, hogy nem ez az optimális időpont ezek megoldására. Halasszuk a feszültségek kibeszélését és problémáink hatékony megoldását egy későbbi időpontra. Most azt kell, hogy legyen a legfontosabb, hogy a vírus terjedését megfékezzük és mielőbb visszatérhessünk a korábbi életvitelünkhöz. Ha összefogunk, mindannyian betartjuk a szükséges óvintézkedéseket, ez a helyzet nem tart majd sokáig. Talán a sok nehézség mellett az együttműködés újabb szintjeit is megtapasztalhatjuk.

Mit tegyünk, ha szerettünk nem akar otthon maradni?

Először is fontos leszögezni, hogy az erőltetés nem vezet jóra. Érdemesebb inébb feltérképeznünk, mi van a családtagunk fejében, mi motiválja őt arra, hogy ne engedelmeskedjen az utasításoknak. Érdemes tehát kérdeznünk és a válaszok mentén segíteni a másikat abban, hogy minél biztonságosabb viselkedést tanusíthasson ebben a járványügyi helyzetben. Érdemes tudatosítanunk, hogy nem csak önmagunkért, hanem a többi ember egészségéért is felelősek vagyunk, ha kitesszük a lábunkat a lakásunkból.

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a jelenlegi helyzet mindannyiunk megküzdési stratégiáit próbára teszi. Fontos, hogy tartsuk szem előtt, hogy még ebben a kiszolgáltatott helyzetben is sokat tehetünk önmagunkért és egymásért. tegyük meg hát, ami tőlünk telik! Ne hanyagoljuk el saját testi-lelki jóllétünket és figyeljünk oda a szeretteinkhez való kapcsolódás stílusára! Szükség esetén pedig gyakoroljuk az asszertív kommunikációt.